Magyar Szó, 1981. június (38. évfolyam, 163-177. szám)
1981-06-27 / 174. szám
____KÉRDEZZ FELELÜNK______ Szerkeszt: Dr. Kovács Károly MAGYAR SZÓ 1981. június 27., szomba) Értesítjük olvasóinkat, hogy júliusban és augusztusban nem tartjuk meg a szerkesztőségünkben a szokásos fogadóórákat, a kérdéseikre csak írásban válaszolunk. KOVÁCS ETEL, ÚJVIDÉK: - Hogyan rendelkezik a bíróság abban az esetben, ha az adós ellen egyidejűleg több hitelező is nyújtott be igényt, a tartozás megfizettetése címén. Adósom másoknak is tartozik, sohasem kapom meg a tartozásom. Hogyan rendelkezik ilyen esetben a törvény? — A végrehajtási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alapul venni hasonló esetben. Az elsőbbségi sorrendről az említett törvény 100. szakasza rendelkezik. Ott határozták meg, hogy több jogosult zálogjogainak elsőbbségi sorrendjét a végrehajtási indítvány bírósági átvételének napja szerint kell meghatározni. Ha a végrehajtási indítványt ajánlott levélben küldték, a postai feladás napját kell az átadás napjának tekinteni. Ha a bíróságon több jogosult végrehajtási indítványát ugyanazon a napon vették át, igényeiknek azonos elsőbbségi sorrendje van. Ebben az esetben, ha a követelések nem elégíthetők ki teljes egészében, akkor arányosan kell azokat teljesíteni. GYERMEKTELEN HÁZASPÁR, ZOMBOR: — Az a szándékunk, hogy vagyonunkat a túlélőre hagyjuk és hogy a rokonság ne örökölhessen semmit, mert méltatlanul viselkedtek velünk szemben. Többször hangoztatták, hogy amint az egyikünk meghal, a másiktól elveszik a hagyatékot. Hogyan akadályozhatjuk ezt meg? Hogy rendelkezzenek vagyonukról, hogy a túlélő örökölje teljes egészében az elhunyt vagyonát. Gyakorlatilag ez úgy vihető véghez, hogy külön-külön készítenek végrendeletet egymás javára. Ehhez még tanúkra sincs szükség, ha mindketten, különkülön, saját kezűleg írják meg elejétől végig végakaratukat és azt saját kezűleg írják alá. Tanúkra csak akkor van szükség, ha a végrendeletet nem a végrendelkező írta meg saját kezűleg. TÓTH ISTVÁN, KIKINDA: — Fiam perbeli ellenfele elvesztette a pert, de a bírósági ítélet ellen panasszal élt. A panaszt a bíróság elvetette anélkül, hogy indokait tekintetbe vette volna, mert a panaszt fiam ellenfele késedelmesen adta be. Emiatt újból panaszt akar tenni, mert véleménye szerint olyan tények birtokába jutott, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy bebizonyítsa fiam bűnösségét. — Aki elmulasztotta, hogy idejében adja be a panaszát, a bírósági ítélet ellen, ellene nem élhet jogorvoslattal vagy panaszszal, ha valóban nem tartotta be a törvény által előírt, s a fellebbezéshez szükséges időpontot. Más dolog azonban az, hogy perújítást javasolhat, ha olyan tények birtokába jutott, amelyek alkalmasak arra, hogy az ügyben új mozzanatként más helyzetet teremtsenek. Ha ezt az indítványát a törvényben meghatározott időn belül teszi meg, a bíróság elrendeli a perújítást — ha úgy találja, hogy a fél által közölt adatok alkalmasak arra, hogy az esetet másként bírálják el. PAPP JÓZSEF, MUZSLYA: — Leányom ,tengerparti kiránduláson volt. Zrenjaninba este érkeztek vissza. Az Utóbuszból való kiszálláskor fényképezőgépét a gépkocsivezető ülésén felejtette. Ezt már csak akkor vette észre, mikor a kocsi elindult. Másnap azonnal telefonáltunk a bácstopolyai Topolatrans vállalatnak, ezzel az autóbusszal utazott lányom, de semmilyen érdemleges választ nem kaptunk, noha közöltük a gépkocsivezető nevét is. A rovattöbbször segített az olvasók ügyesbajos dolgainak elintézésében, s ezért reméljük, hogy nekünk is segítséget fog nyújtani. Hova forduljunk problémánkkal? — Csupán azt tanácsolhatjuk, forduljon ismét a szóban forgó közlekedési munkaszervezethez. Ha nem tudnak telefonon kapcsolatba lépni, ajánlott levélben kellene kívánságukat közölni. RADE KONCÁR UTCAI LAKÓK, TOPOLYA. — Nálunk bevezették a kötelező szemétkihordást, amit rendjén valónak is tartjuk, de a díjazással kapcsolatban, véleményünk szerint, szabálytalanságok vannak. A szemétkihordási díjat a beépített lakóterület négyzetmétere után állapítják meg. Földműves vagyok, családi házam és egy nagyobb gazdasági épületem van. Sem nálam, sem lakótársaimnál nincs felhordani való hulladék, mert az ételmaradékot az állatoknak adom, a szemetet pedig vagy a ■trágyadoihbra viszem vagy eltüzelem. Ennek ellenére nekem is fizetni kell a szemétkihordási díjat. Kérdésünk: községi határozattal kényszeríthető-e a polgár arra, hogy egy el nem végzett munkáért pénzt fizessen? Második kérdésem a villanytelep véleményünk szerint önkényeskedő eljárására vonatkozik. Ugyanis, ha a polgár valami oknál fogva elmulasztja vagy elkésik a havi villanyszámla-díj kifizetésével azonnal fenyegető hangú figyelmeztetést küldenek azzal alejegyzéssel, ha a polgár a záros határidőn belül nem fizet, kikapcsolják az áramot. Szerintünk erre nincs joguk, és követelésüket csupán a bíróság útján hajhatják be. Mi a helyzet e tekintetben? — Ha az illetékesek egészségvédelmi okokból bevezették a szemétkihordást, akkor ez a rendelkezés mindenkire vonatkozik. Vannak bizonyos szolgáltatások, amelyeket tekintet nélkül arra, hogy igénybe veszik-e a szolgáltatást vagy sem, fizetni kell. Hasonló a helyzet például az iskolák fenntartására szolgáló díjjal is. Ezt is mindenkinek fizetnie kell, tekintet nélkül arra, van-e iskoláskorú gyermeke vagy nincs. Nem törvényellenes tehát a szemétkihordási díj fizetésének kötelezővé tétele. Az áramszolgáltató munkaszervezet nem köteles senkinek sem hitelezni. Aki feledékeny, vagy hanyag, ennek következményét nem háríthatja másokra! Az említett munkaszervezet fel van jogosítva arra, hogy a hanyag és nem fizető személyektől megvonja az áramszolgáltatást, ha előzőleg figyelmeztette őket kötelezettségük teljesítésére. Ezek szerint szabályos és törvényes az az eljárás, amellyel a hanyag és nem fizető fogyasztókat felszólítják kötelezettségük teljesítésére. BÁCSKAI OLVASÓ. — Még kiskorú voltam, amikor szüleim beleegyezésével örökbe fogadott egy távoli ismerősünk. Ennek már jó néhány éve. Időközben úgy hozta a sors, hogy elkerültem az örökbefogadó személy házától. Most, halála után úgy hírlik, hogy vagyonát egy szomszédja örökli, akinek a földjét haszonbérbe adta. Megengedi-e ezt a törvény? — Közlése valószínűtlenül hangzik: ha az örökbefogadási szerződés még érvényes (illetve, ha azt időközben nem helyezték hatályon kívül, és ha az örökbefogadás teljes jogú volt), akkor az örökbefogadott örökli az örökbefogadó vagyonát, annak többi törvényes örökösei is voltak. Ha azonban az elhunyt időközben másvalakivel kötött a bíróság útján szabályos élethossziglani eltartási szerződést, vagy esetleg más javára végrendelkezett, másként alakul a helyzet. Bővebben egyébként erről a községi bíróságon tudhat meg, ahol a hagyatéki eljárás folyamatban van. TANÁCSTALAN HÁZASPÁR SZABADKA: — Idős emberek vagyunk, gyermekünk nincs. Érdekel, hogyan szavatolhatjuk kölcsönösen jogainkat. Nem szeretnénk, ha egyikünk halála után a rokonság igényt támasszon a túlélővel szemben. Milyen módon biztosíthatnánk egymás jogát? — Mindkettőjüknek külön-külön kellene végrendeletet készíteni, a másik javára. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ha mindegyikük, külön-külön saját kezűleg írja alá végrendeletét (akaratát), hogy elhalálozása esetén minden vagyonát túlélő házastársa örökölje , akkor az ilyen elhatározás szabályos és törvényes. Ha nincsenek abban a helyzetben, hogy elejétől végig saját kezűleg írják meg végakaratukat (végrendeletüket), akkor ezt más is megteheti, helyettük vagy esetleg írógéppel is megírható, ez esetben azonban két tanú aláírásával kell hitelesíteni, bizonyítani, hogy az okiratot előttük írta alá a végrendelkező. Az ilyen végrendeletet nem szükséges bárhol is hitelesíteni, mert anélkül is jogerős és érvényes. KISS ILLÉS, ZRENJANIN: — Egy volt munkatársammal szemben van követelésem. Az összeg nem nagyon jelentős, de anyagi viszonyaimra tekintettel, mégsem olyan jelentéktelen, hogy lemondjak róla. Ez a személy nem is tagadja a tartozását, de azt állítja, hogy miivel teljesen vagyontalan, és csupán nyugdíjából él, rajta semmit sem lehet behajtani. Megjegyzem, nyugdíja valóban nem nagy összegű, de meghaladja a minimális és a szavatolt nyugdíjat. Lehet-e ilyen esetben esélyem arra, hogy követelésem megtérüljön? —Jelen esetben adósa nyugdíjából nyerhet kielégítést. A törvény szerint a nyugdíj havi összegének egyharmadáig foglalható le, úgy hogy a nyugdíjasnak legalább nyugdíjának kétharmadát kell kézhez kapnia. Kivételt képez ez alól az az eset, ha a törvény szerint köteles eltartásról van szó, mert ekkor a nyugdíj összegének fele is lefoglalható. Ha tehát szomszédja nem tartozik másnak, vagy esetleg nincs vásárlási kölcsöne, melynek címén nyugdíjának egyharmadát levonják, köteles lesz arra, hogy a jogerős bírósági határozat alapján eleget tegyen kötelezettségének. 4 0 | T *7 ЈЛ 07 NYISSON FOLYÓSZÁMLÁT A VAJDASÁGI TÁRSULT JYUZJLUBj bank bármelyik általános bankjában É régi (|Ц ШШШШ' SZOKÁSAIT VAJDASÁGI TÁRSULT BANK I - BÁNÁTI ÁLTALÁNOS bank,ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI BANK, PANCSOVA • % . . . -VAJDASÁGI ÁLTALÁNOS BANK, ÚJVIDÉK - LJUBLJANAI ÁLTALÁNOS BANK, ÚJVIDÉK .................................................................................................. - SZERÉMSÉGI ÁLTALÁNOS BANK, Brojtekai) •· z , s Џ M f« «0C"fi› ****0‘·z.ms SREMSKA MITROVICA ' 4 $ vZiloXnS b.nk. udru.n. b-nk. - -HITELBANK-ÁLTALÁNOS BANK,SZABADKA Datum Ммж. fl _ - JUGOBANKA ÁLTALÁNOS BANK, ÚJVIDÉK аагг . || PUuUepoooomMm. teret mog tekuceg računa broj 6!517 pro’-Wo-!* 1 »MS-tM 'Т ~ ÁLTALÁNOS BANK, ZOMBOR U Din.VSi- «Ј ' Ш . , 1« . . . ... . -ÁLTALÁNOS BANK, TOPOLYA 717 / if 4 -ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI BANK,ÚJVIDÉK • ffe 10- NI 1 ------------------ - KIKINDAI ÁLTALÁNOS BANK, KIKINDA — -------------- Џ 1 --------- -ALTALÁNOS BANK,VERBASZ Ko izda dek bez pokrida kaznide se'novdano (dl. 26. Zakona o deku) zatvorom (nl. 172. Krwidnog zakona) IRSECI ALTALÁNOS BANK, VERSEC " ——— .................... ........ÁLTALÁNOS BANK, APATIN A.....«ЈШИШМ1||ВИНИШШ1111111И*И1Ш|7ЈТИМЈЈЈ^^ ш ш