Magyar Szó, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-223. szám)

1981-08-01 / 209. szám

1981. augusztus 1., szombat MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA fi szejm elfogadta a kormányprogramot (Folytatás M L oldalról) ,4 ment épülete előtt felerősítették a közbiztonsági erőket. Amíg a parlament előcsarnoká­ban a munkaszervezetek, a szejm, a kormány képviselői tárgyaltak a lakosság élelmiszer-ellátásáról, a parlament szónoki emelvényéről a kormány tervbizottságának elnöke felolvasta a Szolidaritás egyik te­rületi szervezetének a képviselők­höz intézett levelét, amelyben be­jelentette, hogy augusztus 3-ától tiltakozó akciót indít a rossz köz­ellátás miatt. A parlamenti vitát egyenes adás­ban közvetítette csütörtökön a köz­ponti rádió- és tévéállomás. Az eseményekről tehát közvetlenül értesülhetett Lengyelország közvé­leménye. — A néphez fordulok, szüksé­günk van-e a jelenlegi helyzetben újabb tiltakozó akciókra? Ezzel több áruhoz, élelmiszerhez ju­tunk-e? Nem lenne jobb, ha a na­gyobb termelésért folytatnánk ak­ciót? — vetette fel a kérdéseket a kormány tervbizottságának elnöke. E bizottság elnöke a napokban tért vissza a Szovjetunióból, ahol a két ország jövőbeni gazdasági együttműködésről tárgyalt. Tájé­koztatta a képviselőket, hogy Len­gyelország szövetségesei feltették a kérdést: vajon Lengyelország­ ké­pes-e, hogy egyedül, saját erőivel leküzdje a válságot? A parlamenti vita is bizonyítot­ta, milyen mély a válság. Az egyedüli megoldást a gazdasági rendszer általános, teljes reformjá­ban látják. A reform kérdésére megkülönböztetett figyelmet for­dítottak a képviselők. Abból indulnak ki, hogy a rend­szer, vagyis a gazdasági, társadal­mi mechanizmus reformját janu­ártól érvényesítik, addig fokozato­san, gyökeresen átalakítják az ár­rendszert, ami a gazdasági-társa­dalmi rendszer reformjának előfel­­tétele. Napjainkban Lengyelországban az árak nem a gazdasági törvény­­szerűségen alapulnak. Az élelem felvásárlási ára néhányszor kisebb a kiskereskedelmi árnál. Az ipari áru árát a gazdasági logika ellené­re befagyasztották, az árkülönbö­zetet állami költségvetésiből dotál-­­­ák.A kormány árügyi bizottságának elnöke csütörtök esti drámai fel­szólalását Jaruzelski tábornokhoz, a miniszterelnökhöz intézte, kérte, hogy azonnal a parlament épüle­tébe hívják a párt, a nép küldöt­teit, képviselőit, hogy közösen hoz­zanak határozatot a kenyér új áráról. A kenyeret Varsóban néhol már a feketepiacon árulják. A visszás helyzetet nem is annyira az okozta, hogy nincs elegendő liszt, hanem, hogy a kenyeret ára miatt takarmánynak használják fel. , A Szolidaritás tiltakozó akciói­ban követeli, hogy ne csökkentsék a jegyrendszerre árusított hús mennyiségét. A kormány azonban figyelmeztetett: a mérleg nem tart­ható fenn, az év első felében a ta­valyi azonos időszakhoz viszonyít­va a hú­sfelvásárlás 18,4 százalék­kal csökkent. Az infláció mind nagyobb mére­teket ölt. Nap nap után nagyobb a különbség a forgalomban levő pénz és az árumennyiség között. A kormány stabilizációs prog­­­­ramját egyöntetűen támogatta a, szejim, s a párt nemrégiben meg­tartott rendkívüli kongresszusa. Jaruzelski miniszterelnök­ kormá­nyának fő feladatai közé tartozik a gazdasági intézkedések fogana­tosítása, a további pénzromlás meggátolása, a termelés, az export növelése, az árrendszer reformja. Jaruzelski tábornokot a szejm ülésszaka maradéktalanul támo­gatta. A kormánya iránti bizalmat senki sem kérdőjelezte meg. A ka­binet­­irányvonalát egyébként meg­erősítette a rendkívüli kongresszus is. A szejm tegnap elfogadta a cen­zúráról, illetve az sajtó ellenőrzé­séről szóló régóta várt törvényt, amelyről az elmúlt hónapok fo­lyamán nyilvános vita folyt. Bi­zonyos mértékben módosították kiigazították, s tegnap a küldöttek csak három tartózkodó szavazattal fogadták el. A lengyel kormány új tagjai A szejm tegnap délután. Jaru­zelski kormányfő javaslatára megválasztotta a­­kormány új al­elnök­ét és három új miniszterét. Jagiels­ki eddigi alelnök helyét Janiusz Obodowski foglalta el. A kormányban eddig a bérrendszer, a társadalombiztosítás kérdéseivel foglalkozott. A kormány alelnöké­­vé való megválasztását tizenegyen ellenezték, ötvenketten tartózkod­tak a szavazástól. Lengyelországot csupán egy lépés választja el az éhínség­től. A parlament elnöke tárgya­lásokat folytatott a kollektívák képviselőivel a lakosság élel­miszer-ellátásáról. A Szolidari­tás szakszervezet augusztus 3- ára tiltakozó akciókat hirdetett, többek között a fővárosban, Varsóban is. A lengyel szejm egyébként egyhangúlag elfo­gadta a kormány gazdaságsta­bilizációs programját, amely a gazdasági reformra épült. A kormány új társadalomi bizto­­sítási, munka-, bérügyi miniszte­re Antoni Biasteiewicz. A kabinet további két dandártábornokkal bővült. A kormányfőn kívül a lengyel kormánynak öt tábornok a tagja. Czeslaw Kiszczak dandár­­tábornokot két tartózkodó szava­zattal választották meg bel­ügymm­­niszterré. Nyolc tartózkodó szavazattal miniszterré nevezték ki Tadeusz Kupalowski dandártábornokot is. Jaruzelski­­közölte, hogy a szejm következő ülésén javaslatot tesz az új külügyminiszter kinevezésé­re. Az eddigi külügyminiszter Jozef Czyrek a rendkívüli párt­­kongresszuson nem került be a politikai bizottságba. Gucwa, a parlament elnöke, mi­után varsói munkaszervezetek küldöttségével tárgyalt a közellá­­tás javításáról, a parlament elé terjesztett javaslatában felkérte Lengyelország lakosságát, tartóz­kodjon az olyan akcióktól, amelyek további társadalmi feszültséget okozhatnak. (Tanjug) A görögi nagykövet Andovnál Sztojan Andov, az SZVT tagja, a JSZSZK, a Közös Piac és az EFTA közötti együttműködést ko­ordináló bizottság elnöke tegnap fogadta Dimitrisz Markiszt, Gö­rögország belgrádi nagykövetét. Véleményt cseréltek jugoszláviai üszőhús Görögországba való ex­portálásáról. E kérdést megvitat­ja a kétt ország képviselőinek va­lószínűleg augusztus elején sorra kerülő találkozója. (Tanjug) ... Előkészületek a mexikói értekezletre Az öt fejlődő ország külügyminisztere Waldheimnál Az Egyesült Nemzetek New York-i székhelyén előkészületeket tesznek a fejlett és fejlődő orszá­gok ma Mexikóban kezdődő érte­kezletére. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a mexikói értekez­leten részt vevő öt miniszterrel, közöttük Josip Vrhovec szövetségi külügyi titkárral együtt megvitat­ta a nemzetközi gazdasági, politi­kai kapcsolatok válságát, azokat, a lehetőségeket, hogy a mexikói megbeszélés miként járulhat hozzá a nehézségek felszámolásához. (Tanjug) NAMÍBIA: KÉRDÉS Véget ért a „kontaktcsoport” ülése Tegnap Párizsban befejeződött az öt nyugati ország magas rangú tiszt­ségviselőiből álló, úgynevezett kontakt­csoport kétnapos megbeszélése. E cso­port foglalkozik Namíbia függetlensé­ge kikiáltásának kérdésével. Az érte­­sülések szerint legfontosabb témája az volt, miként juthatnak ki a zsákut­cából Namíbia dekolonializálásának fo­lyamatában. Mitterrand, Franciaország szocialista elnöke több ízben bejelentette, támo­gatja Afrika teljes dekolonializálását, a rasszizmus rendszerének felszámolá­sát. Az államfő csütörtökön egyértel­műen megismételte Párizs álláspontját. Jól értesült források szerint a szak­értők párizsi megbeszélése után a kon­taktcsoportot alkotó országok miniszte­rei az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszaka elé javaslatokat terjeszthetnek a Dél- Afrika elleni megtorló intézkedések­ről, ha a pretoriai kormány szembe­száll Namíbia függetlenségének kikiál­tásában. Az ENSZ két hónappal ez­előtt már megvitatta a Dél-Afrika el­leni esetleges szankciókat. (Tanjug) A SPANYOL KP KONGRESSZUSA Az új statútum Az SKP egységes párt, amelynek egységes programja, politikája és közösen kidolgozott statútuma van A Spanyol Kommunista Párt X. kongresszusának küldöttei elfogad­ták az új statútumot, amelyben a pártot Spanyolország munkásosztá­lya és haladó erői a­vantgarde-jó­nak minősítik. Hangsúlyozzák hogy az SKP a tömegek demokra­tikus pártja, harcos párt, amely a forradalmi marxizmuson alapul. A statútum kimondja, hogy az SKP részt akar venni az ország irányításában. Az okmány foglalkozik a spa­nyol kommunista mozgalom bo­nyolult szervezésének kérdésével. Az SKP egységes párt, amelynek egységes programja, politikája és közösen kidolgozott statútuma van amely mindenkire érvényes. Egy­ben tiszteletben tartja a tartomá­nyi és körzeti pártok autonómiáját is. Ezért mondják, hogy az SKP a „nemzetiségek, országok és térsé­gek kommunista pártjainak közös­sége”. Ezzel elvetették a föderalista áramlat követelését, de bevezették a föderalizmus bizonyos elemeit a kommunista párt szervezeti felépí­tésébe — jelentette ki Jaime Ballesteros, a végrehajtó bizottság egyik tagja a statútum tervezeté­nek megindoklásakor. A statútum ezért kimondja, hogy minden tar­tományi pártnak saját identitása van, autonóm politikája, amely összhangban áll az SKP irányvo­nalával. Elvetették a javaslatot, hogy en­gedélyezzenek szervezett irányvo­nalakat. Az eurokommunista meg­újhodás híveivel kellett heves vi­tát folytatni, mert ezek „abszolút demokráciát” követeltek, amelyen csoportok különtevékenységét ér­tik.­­„ ..... . Az új statútum engedélyezi a párton belüli kisebbség létezését a demokratikus centralizmus elve alapján. Szabad a véleménynyilvá­nítás és a bírálat, de nem enge­délyezett a frakciók vagy szerve­zett tendenciák tevékenysége, amely ellentétben állna a párt egy­ségével és fegyelmével, s akadá­lyozná a valódi demokrácia vég­rehajtását. Az SKP alapvető feladata a spa­nyol társadalom demokratikus és szocialista fejlesztése és szilárdítá­sa,­ valamint a világbéke és a szo­cializmus kiharcolása. Elvetették a tömbhöz való tartozás elképzelé­sét. Hangsúlyozták, hogy a pártot alapjaiban kell felújítani. Balles­teros kijelentette, hogy a tevé­kenységet a tömegek felé kell irá­nyítani, mert ezen a téren sok mulasztás történt. Ibárrum­, Carrillo és Camacho a díszebéden A JKSZ Hamdija Pozderac el­nökségi tag vezette küldöttségének tiszteletére Rudolf Oncinovic mad­ridi jugoszláv nagykövet díszebé­det adott, amelyen megjelent Do­lores Ibárruzi, az SKP elnöke, a híres La Passionaria, Santiago Carrillo főtitkár és Marcelino Ca­macho, a végrehajtó bizottság tag-­­ja, valamint más tekintélyes ven­dégek. A díszebéden szívélyes és köz­vetlen hangú beszélgetést folytat­tak az SKP X. kongresszusáról, a két országot érintő kérdésekről,­ valamint a JKSZ és a Spanyol KP kapcsolatainak fejlődéséről. _ (Tanjug) Összecsapás Namíbiában A SWAPO felszabadítási szervezet közölte, hogy tegnap ádáz harcok foly­tak erői és a dél-afrikai fajüldöző rezsim csapatai között, ötven katona elesett, 22 járművet megsemmisítet­tek. A pretoriai rezsim megerősítette az összecsapások hírét, ám azt állítja, hogy a SWAPO 42 harcosa életét vesz­tette, jelenti az AFP. A dél-afrikai rezsim nem közölt semmit saját vesz­teségeiről. IRÁNI FEJLEMÉNYEK Élesen bírálják Párizst Tüntetések a francia követség előtt — újabb kivégzések Teheránban tegnap tömeges felvon­ulás volt Jeruzsálem fel­szabadításának nemzetközi nap­ja alkalmából. Musawi iráni bel­ügyminiszter többször szólt a fel­vonulókhoz. Beszédében elítélte Izraelt és az Egyesült Államokat, jelenti a Pars hírügynökség. Hírei szerint Rafsanjani parla­menti elnök több ezer hívő előtt élesen bírálta és hazugsággal vá­dolta a párizsi kormányt. Az AFP jelentése szerint Rafsanjani han­goztatta, hogy Franciaország reg­gel azt hazudja, hogy Bani-Sadr nem fog politikai tevékenységgel foglalkozni, este pedig megen­gedi, hogy Bani-Sadr megjelenjen a BBC kamerái előtt. A francia hírügynökség jelenté­se szerint a teheráni francia nagykövetség előtt tüntetések vol­tak, amiatt, hogy Bani-Sadr po­litikai menedékjogot kapott Franciaországban. Egy csoport egész éjjel a nagykövetség épülete előtt tartóz­kodott, halált követelve Bani- Sadrra, s tüntetve a francia kor­mány ellen, amely „támogatja az ellenforradalmat”. Nagyfokú biz­tonsági intézkedéseket tettek, és leállították a forgalmat a nagy­­követség utcájában. Iráni egyetemisták Delhiben is tüntettek a francia nagykövetség előtt Több százan gyűltek össze, incidens azonban nem történt. Időközben Iránban folytatják a halálbüntetések osztogatását és végrehajtását Az áldozatok a Mudzsaheddin Khalk szervezet tagjai. Vezetőjük, Masud Rajavi Bani-Sadrral együtt Párizsba me­nekült öt iráni városban kivé­gezték a szervezet kilenc tagját. Ezzel 220-ra növekedett a balol­dali szervezetek kivégzett tagjai­nak száma, amióta hat héttel eze­lőtt Bani-Sadrt megfosztották ha­talmától. Teherán folytatja a diplomáciai harcot Bani-Sadr kiadatásáért A francia nagykövetet beidézték a külügyminisztériumba, tőle is kö­vetelték Bani-Sadr kiszolgáltatá­sát A francia nagykövet erre azt válaszolta, hogy hazája politikai menedékjogot adott az iráni el­nöknek. Elmondta azt is, hogy a párizsi iráni nagykövetség ügy­intézője találkozhat az iráni re­pülőgép legénységével és a gép­pel együtt hazatérhetnek Irán­ba. Az iráni hírügynökség jelentése szerint a külügyminiszter-helyet­tes Masud Rajavi befogadása mi­att is tiltakozott a francia nagy­követnél. Tolmácsolta az iráni nép elégedetlenségét amely a tegnap délutáni tüntetéskor jutott igazán kifejezésre. A tüntetők a francia nagykövetség elé vonul­tak. Az iráni hatóságok azonban védelmükbe vették a diplomáciai képviseletet. Az iraki-iráni fronton folyta­tódnak a harcok. Nagyobb válto­zás nem történt, mindkét félnek vannak kisebb-nagyobb sikerei, illetve áldozatai. A hírek szokás szerint ellent­mondóak, a Pars hírügynökség például azt állítja, hogy Susan­­guerpnél hét kilométerrel vissza­szorították az iraki csapatokat, az INA viszont azt állítja, hogy ezekben a harcokban megöltek 370 iráni katonát és lelőttek há­rom helikoptert. (AFP, Tanjug) A Szenegáli ellenpuccs (Folytatás az 1. oldalról) ideje tart Gambiában a belső for­rongás. A politikai összetűzéseken kívül az ország már hosszabb ideje gaz­dasági és szociális nehézségekkel küszködik. Rövid időre, 1977-ben Gambiát elárasztották a turisták, ami Arthur Hailey Gyökerek cí­mű, nagy sikerű könyvének­­ kö­szönhető. A szerző cselekményét ebben a kis országban bontakoz­tatta ki, s könyvéből tévésorozatot is készítettek. A turisták invázió­ja azonban nem tartott sokáig. A kormánynak nagy gondot oko­zott, hogy forrásokat biztosítson költségvetéséhez. A bajokat tetéz­te a két egymás utáni gyenge földimogyoró-termés. Az ellenzék azonban Jawara rendszerét tette felelőssé a bajokért. A hatalomra került új rendszer csütörtök esti közleményében az­zal terhelte Jawarát, hogy kül­földtől függ, társadalmi igazságta­lanságokat követett el. Felelőssé tette az élelmiszerhiányért, a ne­potizmusért, a visszaélésekért. A program szerint a forradalom az imperializmus, a neokolonializmus ellen irányul, s olyan ellenőrzött gazdaságot alakít ki, amelynek keretében társadalmi igazságot, függetlenséget szavatolhatnak. Az új rendszer bejelentette, hogy bevezeti ,a proletariátus diktatúráját, amelyet marxista- leninista párt fog vezetni, s az ország a jövőben forradalmi szo­cializmust épít”. Szenegál beavatkozásával azon­ban a gambiai forrongás, többé nemcsak belügy, ezért nem lehet tudni, miként alakulnak az ese­mények. Nem lehet tudni, Sze­negál hány ejtőernyőst vezényelt Gambiába, s számuktól függnek a további fejlemények is. Jawara sajtóértekezlete Csupán órák kérdése, hogy a szenegáli csapatok mikor számol­ják fel a gambiai baloldali állam­­­csínyt, közölte a megbuktatott Ja­wara elnök. Sajtóértekezletén azt állította, hogy a szenegáli ejtő­ernyősök már elfoglalták a Banjul közelében levő repülőteret, s ha­marosan bevonulnak a fővárosba. Jawara kifejtette, feltételezi, hogy az államcsínyhez „közük volt ide­geneknek is”. Gyanúját azonban nem részletezte. Minisztereket tartanak túszként fogva A nemzeti forradalmi tanácshoz hű erők túszként fogva tartják a megbuktatott kormány valamennyi tagját, s követelik a szenegáli csapatok azonnali kivonulását. A Reuter híre szerint a gambiai miniszterekkel együtt letartózta­tott szenegáli diplomata rádiókap­­csolattal jelentette, hogy ki­végzik, ha helyi idő szerint délután 5 óráig nem teljesítik a zendülők követeléseit. é­g RADIOLÓGIAI FEGYVER A Szovjetunió nem fogadta el a javaslatot A leszerelési bizottság ülésszaka A szovjet küldöttség a leszerelési bizottság genfi ülésszakán elutasította az el nem kötelezett és fejlődő orszá­gok képviselőiből álló 21-es csoport­ ja­vaslatait, amelyek a radiológiai fegy­verről szóló jövőbeni megegyezésre vonatkoztak. A szovjet delegáció szor­galmazta, hogy a bizottsága­­ fogadja el a két szuperhatalom álláspontját a ra­diológiai fegyverről, amelyet 1979-ben közös indítványban fogalmaztak meg. A tömbön kívüli országok ezt elutasí­tották, mert az okmány néhány ál­­láspontja valójában az atomfegyver törvényesítését jelentette, ami szem­ben áll az el nem kötelezett országok leszerelési alapelveivel. A szovjet küldöttség magatartása bizonyos meglepetést keltett, mert e küldöttség eddig síkraszállt a bizott­ságon belüli dialógusért. A 21-es csoport képviselői a tegna­pi plenáris ülésen követelték, hogy e problémákat az egyenjogúság elve alapján vitassák meg, oly módon, hogy valamennyi javaslatot szem előtt tar­tanának a nemzetközi megegyezés ki­dolgozásában, s egyetlenegy indítványt sem részesítenének előnyben. Ha a szovjet küldöttség a jövőben is kitart nézete mellett, vagyis támo­gatja az USA és a Szovjetunió közös javaslatát, akkor nagy, esetleg áthi­dalhatatlan nehézségekbe ütközik a to­vábbi megbeszélés. Jugoszlávia ismételten síkraszállt a radiológiai fegyver meghatározásáért, mégpedig oly módon, hogy ne törvé­nyesítsék az atomfegyvert, amit a szovjet—amerikai javaslat követelt. Ni­géria és Jugoszlávia követelte a fej­lődő országok elidegeníthetetlen jogá­nak elismerését, hogy fejleszthessék nukleáris programjaikat, fejlődésük­ben alkalmazhassák a nukleáris technológiát. (Tanjut)

Next