Magyar Szó, 1982. március (39. évfolyam, 73-88. szám)

1982-03-16 / 73. szám

—--------------------------------------------------------------------------------------------- melegebb Ida­­i , , ,, , , ,...­­ _ .. . Időjárásjelentésünk a 11. oldalon XXXIX. évf.1­73. (12498.) szám 1982. március 16., kedd Ara­l­dinár Markovic Delhiben Megkezdődtek a két parlamenti küldöttség közötti tárgyalások Tegnap reggel Delhibe érkezett Dragoslav Markovic, a Szövetségi Képviselőház elnöke. Parlamenti küldöttség élén hatnapos hivata­los, baráti látogatást tesz Indiá­ban. Dragoslav Markovicot előrelát­hatólag fogadja Sanjiva Reddy köztársasági elnök, Indira Gandhi, kormányfő, az el nem kötelezett, baráti India más magas rangú ve­zetője. A delhi repülőtéren küldöttsé­günk üdvözlésére megjelent Jakhar Chaudri Bal Ram, az indiai parla­ment alsóházának elnöke, küldött­ségünk vendéglátója, más magas rangú indiai tisztségviselők, vala­mint Danilo Bilanovic jugoszláv nagykövet. Hagyományos barátság Jugoszláviát és Indiát tartós, mély barátság fűzi össze, s ennek alapjait Tito elnök és Nehru mi­niszterelnök teremtette meg, a két ország élénk tevékenységet fejt ki, az el nem kötelezettek mozgalmá­ban, szögezte le az alsóház elnö­ke a két­­küldöttség megbeszélései­nek kezdetén. Hangsúlyozta, hogy a két ország következetesen har­col a békéért, a nemzetközi előre­haladásért, az új gazdasági világ­rend kialakításáért. Dragoslav Markovic rámutatott arra, hogy a nagy földrajzi távol­ság ellenére Jugoszláviának és In­diának hagyományosan szilárd a barátsága, szoros az együttműkö­dése. Kidomborította, hogy a két ország népének szilárd, mély barát­ságát Tito és Nehru alakította ki. Min­uttán kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a képviselőhöz és a parlament tevékenységéről, Dra­goslav Markovic válaszolt hazánk bel- és külpolitikájára, a szakszer­vezetnek­­az önigazgatású társada­lomban betöltött helyére, szerepé­re vonatkozó több kérdésre. Mind­ez tanúsítja India érdeklődését ha­zánk eseményei iránt. Figyelmet keltett Markovic megállapítása, hogy állandóan nő az el nem kötele­­zettség mozgalmának jelentősége a mai nemzetközi kapcsolatokban. Hozzáfűzte, hogy Jugoszlávia In­diához hasonlóan mindent megtesz, hogy az eredeti elvek alapján ér­vényesüljön az el nem kötelezettség politikája. Rámutatott arra, hogy Jugoszlávia nagy jelentőséget tu­lajdonít a bagdadi csúcstalálkozó előkészületeinek. A tárgyaló felek kinyilvánítot­ták készségüket, hogy tovább mé­lyít­ik az együttműködést. Jakhar üdvözletét, jókívánságait küldte Jugoszlávia népének és kormányá­nak. Dragoslav Markovic tegnap dél­előtt koszorút helyezett el Mahat­ma Gandhinak, India függetlensé­ge megteremtőjének, valamint Ja­­wabarlal Nehrunalk, a modern In­dia megteremtőjének emlékművé­nél. Indiai értékelés szerint képvi­selőházi küldöttségünk látogatása nemcsak a két el nem kötelezett ország hagyományosan rendkívül jó kapcsolatait erősíti meg, hanem serkenti a fejlett politikai kapcso­latok mögött elmaradó ga­zda­sági együttműködés sokoldalú fejlesz­tését. Tegnap este Jakhar ünnepélyes fogadást adott küldöttségünk tisz­teletére. Dragoslav Markovic az elkövetkező napokban látogatást tesz két szövetségi államban. (Tanjug) VAJDASÁG Növekedett az áram­szolgáltatási díj Az Elektrovojvodina összetett Társultmunka-szervezet munkásta­nácsa tegnapi ülésén döntést ho­zott az áramszolgáltatási díj 20 százalékos növeléséről. A növelés vonatkozik a kilowattóránkénti 4, illetve 9 párás járulékra is, ame­lyet a gazdaság, illetve a háztar­tások a hálózat fejlesztésére fizet­nek. A döntést a Tartományi Ár­­ügyű­ Közösség Tanácsának határo­zataival és az áramszolgáltatási ön­­igazgatási érdekközösség közgyű­lésének határozataival összhang­ban hozták meg. A háztartások számára az áram a drágább tarifa alapján a kilo­wattóránkénti 2,27 dinárról 2,82 dinárra drágult, az olcsóbb tarifa alapján pedig (az éjszakai órák­ban) 1,29 páráról 1,66 párára. Ezen­kívül 6,37 dinárról 7,64 dinárra növelték a helyiségenkénti (csatla­kozóhelyenkénti) illetéket. A gaz­daság számára is új tarifarendszert dolgoztak ki a Tartományi Arügyi Közösség Tanácsának, az illetékes érdekközösség közgyűlésének dön­téseivel és a Tartományi Végre­hajtó Tanács ajánlásával összhang­ban. (Tanjug) FRANCIAORSZÁGI KANTONI VÁLASZTÁSOK A baloldalnak nem sikerült mozgósítania választóit A végleges eredmények nem olyan kedvezők az ellenzék számára Párizs, március 15. Lionel Jospin, a Francia Szocialista Párt első titkára és Georges Marchais, a francia KP főtitkára ma találkozik, hogy elő­készítse a kantoni választások második menetét. Arról van szó hogy a szocialisták vezetője elfogadta a kommunisták vezetőjé­nek tegnap este tett javaslatát: találkozzanak és határozzák meg, mi a teendő annak érdekében, hogy a baloldal a kantoni válasz­tások vasárnap esedékes második fordulójában mozgósítsa összes választópolgárát. Mind a szocialisták, mind a kommunisták vezetősége arra az álláspontra helyezkedett, hogy a baloldal vasárnap nem merítette ki az összes rendelkezésre álló erőt. Az éjszaka folyamán egyéb­ként bebizonyosodott, hogy a köz­vélemény-kutató intézetnek teg­nap a késő esti óráikban közzétett első becslései pontatlanok voltak, következésképpen a kantoni vá­lasztások eredményei korántsem annyira kedvezőtlenek a baloldal, másfelől nem is oly kedvezőek a jobboldal számára, miint ahogyan azt előzőleg tudni vélték. Az el­lenzék ugyan több szavazatot ka­pott, ám győzelme rendlkívül szo­ros: az oppozíció a szavazatok 49,92 százalékát, a kormányzó többség 49,59 százalékát szerezte meg (az ökologis­ták 0,44 százalékát). Gaston Defterre belügyminiszter felrótta a bécsieknek, hogy a bal­oldal kisebb formációinak szava­zóit az ellenzéknél mutatták ki. Az oppozíció azonban ma azt ál­lította, hogy a miniszter a szóban forgó formációkat „összekeverte” azok jobboldali megfelelőivel, ezért kantononként pontos és hivatalos adatokat kér. A jobboldali tábor vezetői mér­sékelt diadalérzettel ugyan, de mégis megállapítják, hogy a kor­mányzó szocialista—kommunista koalíció jelen pillanatban nem él­vezi a francia választópolgárok többségének támogatását. Mégis számos elem arra int, hogy a kö­vetkeztetések levonásában ennél jóval nagyobb óvatosságra van szükség. Legalábbis a kantoni vá­lasztások második, egyben utolsó menetéiig. A baloldal azon a néző­ponton van, hogy a vasárnapihoz viszonyítva még igen nagyok a belső tartalékai. Franciaországban az effajta választások második me­netében eddig rendszerint az el­lenzék vitte el a babért. Más helyzetelemzők viszont pon­tosan az ellenkező következtetésre jutnak ebből a gyakorlatból: ami­kor a baloldal országos szinten gyöngébb volt a mostani ellenzék­nél, a községi választásokon ál­talában győzött, most azonban for­dítva történt. Mindent egybevetve azérrprffi tény, hogy a baloldal tegnap néz, szerezte meg a szavazatok több-­­ségét, s hogy — ebből követke­­zően — ahhoz a győzelemhez vi­szonyítva, amelyet Mitterrand köztársasági elnök az elnökválasz­tásokon és az egyesült baloldali ,a parlamenti választásokon június­ban aratott — mégiscsak alulma­radt. A szocialisták a maguik részéről rámutatnak arra, hogy nincs kü­lönösebb okuk az elégedetlenségre, mondván, hogy nem is számítottak a júniusi fegyvertény megismétlő­désére. Ami a kommunistákat illeti, ők viszonylag elégedettek. A szavaza­tok 15,90 százalékát szerezték meg kevesebbet, mint a parlamenti vá­lasztásokon. Ennek ellenére vissza­utasítják azokat az elemzéseket, hogy a tavaly elszenvedett „tör­ténelmi verségü­k” tükrözi az FKP-nak a francia politikai élet­ben tartósan csökkenő szerepét. Marchais a vasárnapi választá­sok eredményére úgy tekint, hogy az az FKP hagyományos befolyása újraéledésének a „kezdetét” jelen­ti. Marchais az FKP ellenfelei ál­tal a közelmúltban gyakran han­goztatott prognózisokra hivatko­zik, amelyek szerint az FKP a sza­vazatoknak mindössze 10 százalé­kát fogja megszerezni. (Tanjug) A két kongresszus közötti tevékenységről Ma Belgrádban ülést tart a JKSZ Központi Bizottsága Belgrádban ma megtartják a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságának 24. ülését, megvitatják a JKSZ KB munká­járól és a JKSZ tevékenységének fő jellegzetességeiről szóló, a XI. és XII. pártkongresszus közötti időszakra vonatkozó jelentés ter­vezetét. A javasolt jelentéstervezet, amely a Központi Bizottság illetékes bi­zottsága több hónapos munkájá­nak gyümölcse, arra törekszik, hogy objektívan és bírálóan ér­tékelje a JKSZ tevékenységét az említett időszakban, hogy rámu­tasson a KSZ munkájában meg­nyilvánuló problémákra, hiányos­ságokra és az elért eredményekre. Alapvető követelmény — hang­súlyozták a jelentős dokumentum előkészítése során —, hogy elke­rüljék a „fekete-fehér” elemzést. A jelentéstervezet mintegy 300 oldalon szól a JKSZ fejlődéséről, szervezési, eszmei-politikai, cselek­vési és káder jellegű felkészítésé­ről, továbbá a JKSZ KB, a szer­vek és testületek munkájáról, a KSZ tevékenységéről az ország anyagi és társadalmi fejlődésében, a szocialista önigazgatás politikai rendszerének további fejlesztéséért folytatott harcban, az általános honvédelemben és társadalmi ön­védelemben, az oktatás, a tudo­mány, a kultúra, a testnevelés és a tájékoztatás szocialista önigaz­gatási átalakításában. Külön rész foglalkozik a JKSZ és a JSZSZK nemzetközi tevékenységével a két pártkongresszus között. A napirend ezen pontjáról Stane DOLAND, a XII. kongresszus po­litikai jelentéstervezetének kidol­gozásával foglalkozó bizottság el­nöke mondott bevezetőt. A Központi Bizottság tagjai a mai ülésen megvitatják a JKSZ statútumának módosítási és bőví­tési tervezetét is. (Tanjug) Nyílt tekintettel „A gyárak, bányák stb. igazgatásának átruházása a munkaközösségekre lehetetlenné teszi, hogy gazda­ságunkba befészkelődjön egy ragályos betegség, amit úgy neveznek, hogy: bürokrácia ... A bürokratizmus a szocializmus legnagyobb ellenségei közé tartozik, ép­pen azért, mert észrevétlenül belopakodik a társa­dalmi tevékenység minden pórusába, úgyhogy az em­berek kezdetben maguk sincsenek ennek tudatában. Téves volna azt hinni, hogy a bürokratizmus nem kez­dett már nálunk is gyökeret verni­­. Tito mondta ezeket a szavakat 1950-ben, az álla­mi gazdasági vállalatok és felsőbb gazdasági társu­lások munkásigazgatásáról szóló alaptörvény megvi­tatásakor. Több mint harminc év elmúlt azóta, több mint harmincéves múltra tekint vissza az önigazgatás; az első munkástanácsok megalakítása után a mun­kásönigazgatás és társadalmi önigazgatás egész rend­szere alakult ki; politikai rendszer, amely átfogja egész társadalmi életünket. S mégis, ennek ellenére is tudjuk, hogy állunk a bürokráciával. Legnagyobb bajaink okát, az önigaz­gatás fejlődésében észlelt megtorpanások okait első­sorban a bürokratikus ellenállásban látjuk. Így, harminc-egynéhány év után is. Idézhetnénk más gondolatokat is, már akkor el­hangzott nem egy figyelmeztetés: a nehézségeket nem lehet könnyen, máról holnapra leküzdeni, kitartó, szí­vós munkára van szükség. Ami a szocializmus legna­gyobb ellenségei közé tartozik, az első csatavesz­téstől az még nem adja meg magát, állandóan har­colnunk kell ellene. Holnap kézbe vesszük a szavazócédulákat, beka­rikázzuk a neveket. Küldötteket választunk, dolgozó­kat, a munkaszervezetekben, a helyi közösségekben, bekarikázzuk azoknak a nevét, akik ebben a három évtizedes harcban kitartottak, nem hátráltak meg, nem kerülték az ütközeteket, de a közösségért, ér­tünk vállalták a lemondást, az áldozatot is. Azokra szavazunk, akikben hiszünk, akiknek hi­telük van. Aki a legnehezebb helyzetekben is helytállt, ab­ban megbízhatunk, attól nem kell félnünk, hogy az újabb nehézségek láttán majd kereket old. Illúzióink már nincsenek, nem is lehetnek. Nehézségeink ez­után is lesznek. Nem a küldötteken múlik, hogy meg­­szűnik-e az infláció vagy tovább fokozódik. Ez in­kább rajtunk múlik. Rajtunk, a termelők, a dolgozók millióin, úgy is, hogy jobban dolgozunk, úgy is, hogy többet segítünk a küldötteknek megbízatásuk végzé­sében. A kétszer négyéves időszak rengeteg tapasztalat­tal szolgál. Ezer és ezer alapszervezeti és más értekezleten elemezték ezeket a tapasztalaikat, hogy a tanulságot az új küldöttek minél gyümölcsözőbben felhasználhas­sák. Amikor bekarikázzuk a nevüket, akkor el is vár­juk ezt tőlük. De egyúttal mintha ígéretet is tennénk ezzel, hogy ha szükségük lesz a segítségünkre, ha majd kérik az álláspontunkat, akkor nem hagyjuk cserben őket. Nem holmi fogadalom ez, nem is egyféle erkölcsi felhívás. Nem. Egyszerűen: az érdekeinkről van szó. A stabilizációs feladatok teljesítése elsősorban a mi ér­dekeinket szolgálja. Nekünk lesz jobb, ha megszűnik vagy ha csökken az infláció, ha gyárakban lesz elég nyersanyag, ha több új munkahelyet nyithatunk ... Nekünk lesz jobb. De hogy így lesz-e, ezt ne (csak) mástól kérdezzük. Az eredményt se csak a kül­döttektől várjuk. Hogy négy év múlva milyen ered­ményekről számolhatunk be, akár a bürokratizmus el­leni harcban is, azért mindannyian felelősek vagyunk. Én erre szavazok, én ezt választom. Próbáljuk meg, hogy utána is, a számonkérésnél is nyílt tekintettel nézhessünk egymás szemébe. (bn) Jó irányban halad a nyomozás Hamarosan fény derül a brüsszeli merényletre?­­ Nyugatnémet rendőrök is bekapcsolódtak a munkába A Brüsszeliben elkövetett leg­újabb jugoszlávellenes bűntény tisztázásába a hét végén bekapcso­lódott az NSZK rendőrsége is, ál­lította tegnapi számában a félhi­vatalos brüsszeli La Libre Bel­gique napilap. Címben azt emel­te ki, hogy várhatóan hamarosan fény derül a brüsszeli merénylet­re. Brüsszeli körökben azzal ma­gyarázzák a belga és a nyugatné­met rendőrség együttműködését, hogy a jelek arra vallanak, kap­csolatba hozható a brüsszeli ju­­goszláv klub elleni támadás az NSZK-ban elkövetett néhány ter­rorcselekménnyel. A La Libre Belgique azt állítja, hogy a belga vizsgáló szervek egy házkutatás­kor olyan okmányok birtokába ju­tottak, amelyek alapján megálla­pítható, hogy a terrorcselekmények mögött albán irredenta emigráns szervezetek állnak. A napilap úgy véli, hogy ezúttal nem marad ti­tokban, ki áll a két jugoszláv munkás meggyilkolása mögött. Több elem arra enged követ­keztetni, hogy a belga rendőrség nyomra bukkant, s kitartóan foly­tatja a vizsgálatot. Derűlátásának adott hangot Leo Tindemans bel­ga külügyminiszter is. A vélemények szerint azonban a belga hatóságoknak más intézke­déseket is kellene hozniuk, mert az emigráns körök újabb terveiket szőnek Jugoszlávia ellen. (Tanjug)

Next