Magyar Szó, 1982. március (39. évfolyam, 73-88. szám)
1982-03-23 / 80. szám
1582. iTit iBiss 23., kend Nyaktörő utakon Gyakorlaton hegyi alakulataink egyik egysége A hadoszlop virradatkor indult a kaszárnyából és csendben vonult a hegyek felé. Ezek a katonák sokszor járnak olyan úttalan utakon, ahol rajtuk kívül más ritkán fordul meg. Nyaktörő útjuk szirtek között, mélyedések, szakadékok mellett vezet. Stojan ŽIVANOV egységének a feladata, hogy meglelje az ellenséget, eljusson oda is, ahová a legkorszerűbb hadieszközökkel sem lehet felkapaszkodni. A hegyi üteg bátor katonái készek és képesek, mert hozzászoktak már, hogy a kis hegyi lovak fanyergében éjnek idején sok-sok kilométert tegyenek meg, s a nehéz tüzérségi fegyvereket is felvontassák a szíriekre. De az egységnek a legapróbb részletekig teljesíteni kell a kiképzés tervét még ott is, ahol a madár sem jár. Céljukig, a tűzvonalig az egész hegyet meg kell mászni. Sajnos, az idei tél hideg és száraz. Ha több lenne a hó, sítalpon könynyebben és gyorsabban is haladhatnának. Embernek, állatnak pihennie kell egy kicsit. Egy szélvédett kis fensíkon megáll az üteg. A lovászok most sem tétlenkednek. Letakarják az izzadt lovakat, megetetik őket. Az üteg tagjai a lovakat épp úgy megbecsülik, mint az embert. A következő pihenő alkalmával tábortüzet is raknak, mert metsző hideg van. A szakaszparancsnokok egyeztetik a topográfiai térképen levő adatokat, azt latolgatják, hogy sikerül-e a tüzéreknek idejében elfoglalniuk a hadállást Milan KRIŽANIC őrvezető az őrség felállításáról gondoskodik. Innen kezdődik a menetelés legnehezebb és legveszélyesebb része. Céljuktól csak tíz-egynéhány kilométer választja el őket, még körülbelül két óra menetelés vár rájuk. Az üteg ettől kezdve nem együtt folytatja útját. A felderítők, a híradósok és a topográfusok a parancsnokkal tartanak a megfigyelőhelyre. A többiek pedig a tűzvonal felé veszik útjukat. A menetoszlopok megindultak a számukra is ismert csapásokon, szigorúan betartva a követési távolságot. A megerőltető gyaloglástól embert, állatot ismét kiver a verejték. Csendben meneteltek, még a lovak horkanása sem hallatszik, mintha tudnák, hogy az ellenség a közelben van. A szakaszok hajszálpontossággal érkeztek a hadállásra. A topográfusok és a híradósok másfelől, a megfigyelőállomásról érkeztek és már várták őket. Útközben telefonvezetéket fektettek le, hogy kapcsolatban legyenek a parancsnoksággal. A többiek sem tétlenkedtek és pillanatokon belül megkezdték a gyakorlatot. A kadettek kiképzésében és nevelésében a kiképzés anyagi bázisának állandó fejesztésével az ABVF Iskolaközpontban irigylésre méltó eredményeket értek el. Elsősorban a tiszti kar érdeme, hogy a tudást és a gyakorlatot a jól megszervezett tanterv alapján sajátították el a kadettek. Az oktatás minőségének fokozását a kiképzés módszertanának tökéletesítésével érték el, s ez minden tudományág esetében érezteti is a hatását. A különleges iskola minden tagjának igen felelősségteljesen kell végeznie feladatát a korszerű műszerek sokasága segítségével. Ha a tudáshoz társul a korszerű tudomány és a jó kiképzés, nem maradhat el az eredmény. A nukleáris vegyi, biológiai fegyverek fejlődését az iskolaközpontnak állandóan fokozott figyelemmel kell kísérnie, s tantervébe a megfelelő módon beiktatnia, hogy a folyamatos munka során a felmerülő problémákra mindig újabb és újabb megoldásokat találjanak. Tavalyi látogatása alkalmával ugyanezt hangoztatta Nikola LJUBICIC hadseregtábornok is. Az ABVF Iskolaközpontnak az idén is komoly feladatai és kötelezettségei vannak: a kiképzés alatt még hatékonyabbá kell tenni az oktatást és nevelést, fokozni kell a harci készültséget, továbbá fejleszteni az anyagi bázist, a takarékoskodást és az újítást. S természetesen a már meglevő értékeket is tovább kell fejlesztenünk. Sokat kell még dolgozni, mert az az iskola, amely nem tart lépést a technikai vívmányok fejlődésével, nem is felelhet meg rendeltetésének. Képünkön: korszerű módszerekkel folyik az oktatás. ÉRDEKESSÉGEK A puskát legelőször a porosz— francia háború alatt 1870-ben használták légi célpontok lövésére. Lőfegyverrel 1614-ben lőtték le az első repülőgépet, Zanoriánál a Jeli folyónál. A francia Vazin repülőgép pilótája és a szerelő egyszerű gépfegyverrel a levegőben lőttek le a német Tabeu típusú repülőgépet. Tizenhét repülőgépet lőttek le lőfegyverrel az első világháborúban 1918-ban a 44 repülőgép közül, amelyek az amijeni fronton voltak. A második világháborúban csak a varsói Poznani hadműveletek folyamán 242 repülőgépet lőttek le kiskaliberű légelhárító és lőfegyverrel. Népfelszabadító harcunk negyedik offenzívája alatt lőfegyverrel 37 ellenséges repülőgépet lőttek le. Egyetlenegy golyóval lőtte le a Roda típusú usztasa repülőgépet Mladen Šarenac a romanijai osztag harcosa. Rakétarendszerünk megvédésére a vietnamiak 1967-ben több, az ellenség megtévesztését szolgáló létesítményt építettek ki. Az intézkedések hatása nem maradt el. Az amerikai légierő a megtévesztő rakétaállásokat 150-szer támadta meg, s így a megtévesztő létesítmények közelében levő 20 radar épségben maradt. Együttműködés a helyőrséggel Több elismerésben részesült a banjalukai hadseregotthon A banjalukai hadseregotthon szerény keretek között kezdte meg működését 1946-ban, s fennállásának 35. évfordulóját kimagasló eredményekkel ünnepelte meg a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek felkelésének, valamint a Jugoszláv Néphadsereg 40. évfordulóján. A hadseregotthon feladata teljesítése közben már kezdettől fogva igen eredményesen együttműködött a banjalukai helyőrség egységeivel, hazánk többi hadseregotthonával, valamint más hasonló intézményeivel, továbbá a megfelelő önigazgatási érdekközösségekkel és szervezetekkel. Nehézségei is voltak az elmúlt 35 év alatt, a pusztító erejű 1969. évi földrengés után pedig különösen nehéz helyzetbe került. Az újonnan épült hadseregotthon a város művelődési központja lett. Szerteágazó aktivitásáért Banjaluka felszabadulása évfordulója alkalmából a lakosság 1973-ban a hadseregotthon dolgozói közösségének ítélte oda a város Áprilisi díját. 1978-ban a szarajevói katonai körzet legjobb hadseregotthonaként megkapták a Jugoszláv Néphadsereg kisplakettjét. A hadseregotthonban az irodalmi szakosztállyal egyetemben sikeresen működik a helyőrség könyvtára, eddig háromszor nyilvánították a szarajevói katonai körzet legjobb könyvtárává és ezenkívül a Jugoszláv Néphadsereg kisplakettjével háromszor tüntették ki. Dušan RADAKOVIĆ, az otthon vezetője hangsúlyozta, hogy a jubileumok megünneplése alkalmából saját erejükből szélesebb körű aktivitást folytatnak. Megszervezték a város művelődési csoportjainak és az otthon szakcsoporjainak szemléjét. A kaszárnyákban, a helyi közösségekben és az otthon termeiben pedig jó néhány műsort rendeztek már. Az otthon keretében a pionírénekkar, a gitár és a két harmonikaszakcsoport, a céllövészeti, a sakk-, a teke-, az asztalitenisz-, a röplabda-, a labdarúgó-, a karate- és a fokszakcsoport is sikeresen működik. MAGYAR SZÓ HONVÉDELEM 11 a víz alatti halászok klubjából, a tengeri felderítő búvárok és a tenger alatti kutatók soraiból toborozzák. A könnyűbúvárok, ismertebb nevükön a békaemberek igen hatékonyak támadáskor éppúgy, mint a védelemben. A tengeri erők közül az ő kiképzésük a legolcsóbb. Felszerelésük mindössze egy diverzáns kétszemélyes törpe-tengeralattjáró, a légzőberendezés és a fegyverzetük. Egy hadihajó, pontosabban romboló árán néhány ezer kitűnő békaembert képezhetünk ki és fegyverezhetünk fel. Ha ésszerűen vetjük be őket a harcba, akkor majdnem az egész flottánál hatékonyabbak lehetnek. A diverzánsok a szigetek, a part és a tenger védelmében végzetes csapást mérhetnek a megszállók flottájára és bázisaira. Ezért a leendő tengeri diverzánsok még békeidőben szorgalmasan gyakorolnak. A víz alatti diverzánsokat Kutyák és katonák Látogatás a hadsereg ebtenyésztő éskiképzőközpontjában Dr. Slobodan TEODOSIC ezredes az ebtenyésztés terén hazánk egyik legnagyobb szakértője. Nem egy esetről tud, amely a kutya és az ember évszázazdos barátságát bizonyítja. Az állatorvosi egyetemen megvédett doktori értekezése is a kutyák életével kapcsolatos. Egyébként az ebtenyésztő- éskiképzőközpont vezetője. Európa-szerte ez a központ a legkorszerűbbek egyike, sőt világviszonylatban is az elsők között van. Itt tudományos alapokra helyezett kiképzőmunka folyik, s már sok-sok kiváló őrző-védő kutyát nevelitek hadseregünk számára. El kell mondanunk azt is, hogy világszerte minden hadseregben tartanak kutyát, de a leghumánusabb bánásmódban hazánkban van részük. A Jugoszláv Néphadseregben a kutyákat úgy képezik ki, hogy pillanatokon belül tegye teljesen harcképtelenné az ellenséget anélkül, hogy az életére törne. Másutt a kutya vérengző fenevad szerepét tölti be. Bejártuk a központot, s meggyőződhettünk róla, hogy itt a kiképzés valóban igen magas szinten áll. Az ellátástól kezdve a táplálkozásig, a kutyák gondozásáig és kiképzéséig minden tudományos alapon folyik. Láttuk a legkorszerűbb műszerekkel felszerelt egészségházat is. Benéztünk a konyhába. Itt készült pontos táblázatok szerint az étel sárhegyi és a német juhászkutyáknak. A katonák mindennap gondosan ellenőrzik a kutyákat és kivétel nélkül mindegyiket lelkiismeretesen ellátják. A kutyaházakat és -ólakat is példás rendben tartják. A kutyák és a katonák hamar barátságot kötnek, s a kiképzés alatt közösen végzik a feladatok rájuk háruló részét. Csakis így érhető el, hogy a kutya ellenvetés nélkül teljesítse a katona minden parancsát, s valósággal kiegészítse az ember munkáját. A katonák a központok kutyáinak lelkiismeretes gondozása mellett egyéb oktatási és oktatáson kívüli aktivitásban is részt vesznek. Kiváló eredményeikért már jónéhányan elnyerték a Példás Katona Jelvényt. A központ eredményes munkájához a tisztek is hozzájárulnak. A történeti szakterem kiállítási tárgyai — a sok-sok érem, serleg és díszoklevél — tadúskodnak a központ sikereiről. A számos elismerést részint a hazai, részint a külföldi kiállításokon kapták. Körsétánk végén dr. Teodosie ezredes megjegyezte, hogy eredményeik igen jelentősek, de ennél még többet is elérhetnek. ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Elsődleges feladatunk, hogy fegyveres erőink minden tagját jó célövővé képezzük ki. A céllövészet a katonai zsargon szerint a kiképzés koronája. Aki jobban céloz, az teszi: előbb harcképtelenné az ellenséget, s a győzelemhez is közelebb áll. Ezért az egységet és a katonai iskolát is a kiképzés és oktatás alatt rengeteg céllövészeti elméleti és gyakorlati órát tartanak. Az egységek, prancsnokságok és intézmények tagjai igen sok időt töltenek a gyakorlótéren. Az egységekben tiszteletben tartják az erre vonatkozó rendszabályokat és a céllövészeti szabályok értelmében járnak el, a parancsnokságokról és intézményekről viszont nem mondható el ugyanez. Legalábbis nem mindegyikről. Tulajdonképpen miről van szó? — Ha a parancsnokságok és intézmények tisztjeinek céllövészeti gyakorlatára látogatunk el, az eredmények alapján leszögezhetjük, hogy egyesek kitűnő céllövők, mások viszont nem. A céllövészeti naplók pedig arról tanúskodnak, hogy a gyenge céllövők évről évre ugyanazok a személyek. A katona, ha feladatát nem teljesíti kellő mértékben, újabb kiképzésre megy, s a céllövészet gyakorlati részét is megismétli. Ellenben ha a tiszt nem talál célba, oda se neki. Igaz, fegyveres erőink fő ütőereje az egység, de ez még semmiképpen sem jelenti azt, hogy a tisztnek különösen, ha adminisztratív munkát végez, nem kell jó céllövőnek lennie. Ez természetesen nincs így rendjén és nem is lehet, mert aki gyenge céllövő, az alapjában véve nem tesz eleget fegyveres erőink céllövészeti követelményeinek. E rendellenesség kapcsán felmerül néhány kérdés: miért nézik el olyan könnyen az ilyen komoly mulasztást, ki a felelős ezért, mibe kerül évente a jelentős számú hiányosan képzett ember tölténypazarlása, hivatalos osztályzatukba miért nem számít ez bele, mi az oka az ilyen helyzetinek, s végül hogyan lehetne elejét venni a jelenségnek? Maradt még ezenkívül is megválaszolatlan kérdés. A felmerülő kérdések egyik megoldása minden bizonnyal az lenne, ha a legjobb szakemberek tanfolyamot tiltatnénak katonai körzetenként meghatározott számú tisztnek, s munkájukat később ezek a képzett tisztek folytathatnák.