Magyar Szó, 1982. április (39. évfolyam, 89-103. szám)

1982-04-01 / 89. szám

I IÉn­ 11,11 ------------ -------------------------------------------- ф Mérsékelten felhős idő, helyenként esőzés lehetséges XXXIX. évf., 69. (12514.) szám 1982. április 1.| csütörtök Ara 7­dinár Időjárásjelentésünk a 11. oldalon A JSZSZK Elnökségének üzenete Arafathol Aggodalom a ciszjordániai megtorlás miatt Fetaz Stambolic, a JSZSZK Elnökségének alelnöke az Elnök­ség nevében üzenetet küldött Jasszer Arafatnak, a Palesztin Felsza­badítási Szervezet Végre­hajtó Bizottsága elnökének, amelyben kifejezte mély aggodal­mát az izraeli hatóságok legújabb intézkedései miatt a Jordán folyó nyugati partján, a palesztin éi arab nép nemzeti területének megszállt részén, ezek az intéz­kedések súlyosan érintik az ár­tatlan palesztin lakosságot. Ju­goszlávia — áll az üzenetben — mély elkeseredéssel a legélesebben elítéli az arab országok, elsősor­ban a palesztin nép ellen irányu­ló izraeli lépéseiket, amelyekkel meg akarják hiúsítani e nép le­gitim, igazságos és nemes törekvé­seit, hogy saját földjén szaba­don és békésen fejlődjön. Hy mó­don ismét beláthatatlan követ­kezményekkel járó nagyobb mé­retű viszályok fenyegetnek. A Golan-fennsík bekebelezésével és jelenlegi kísérleteivel, hogy Cisz­­jordániára rákényszerítse saját polgári hatalmát, valamint a Dél Libanon elleni fenyegetésekkel Izrael továbbra is megszegi az alapvető emberi jogokat, az ál­talánosan elfogadott nemzetközi normákat, lábbal tiporja az ENSZ- alapokmány elveit. Az üzenetben hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi közösségnek lépéseket kell tennie az arab or­szágok és a palesztin nép elleni izraeli agresszió megfékezése, a megszállt területeken foganatosí­­tott jogtalan megtorló intézkedé­sek mega­kadályozása céljából, va­lamint, hogy megteremtsék a szükséges feltételeket a közel-ke­leti válság, illetve kulcsfontossá­gú része, a palesztin kérdés át­fogó, tartós és igazságos rende­zéséhez. (Tanjug) J* No?c/\ Kraigher Lisszabonban Antonio Ramalho Eanes por­tugál köztársasági elnök meghí­vására Serge­i Kraigher, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap délután háromnapos hi­vatalos­ baráti látogatásra Por­tugáliába érkezett. A Portela nemzetközi repülőtéren Eanes köszöntötte vendégét. Kraighert államfőknek kijáró tiszteletadás­sal üdvözölték. (Tanjug) Előtérben a szervezési és pénzügyi kérdések megoldása Közösségünknek nagyobb támogatásban kell részesítenie a társadalmi szervezeteket — Szorosabb együttműködésre van szükség az ifjúsági szervezettel — Összefoglaló a Vajdasági SZISZ Tartományi Választmányának üléséről Tegnap ülést tartott a Vajdasá­gi SZISZ Tartományi Választmá­nya, melyen a küldöttek megvitat­ták a társadalmi szervezetek érvé­nyesülésének időszerű problémáit, ezenkívül jelentést hallgattak meg a Vajdasági SZISZ-nek a Tarto­mányi Képviselőház Társadal­mi- polisztikai Tanácsa küldötteinek négyéves munkájáról, és több je­lölésre vonatkozó javaslatot vitat­tak meg. A társadalmi szervezetek érvényesülésével kapcsolatban FE­HÉR István, a Tartományi Vá­lasztmány elnökségi tagja mondott vitaindítót.­­ Noha a VSZISZ Tartományi Választmánya már 1977-ben, ami­kor alaposan felülvizsgálta a SZTSZ kollektív tagjainak, a tár­sadalmi szervezetieknek az érvé­nyesülését, megállapította, hogy feltétlenül szükség van a szerveze­tek további kiépítésére és munká­juknak fellendítésére, az elmúlt öt év alatt nem sokra jutottak. A tár­sadalmi szervezetek között, ame­lyek mintegy egymillió tagot számlálnak, és a VSZISZ között még mindig nem alakult ki a meg­felelő összekötő kapocs, keves kör­nyezetben az együttműködőé for­mális, vagy teljesen elmaradt. Az így kialakított viszonyok nagyban gátolják az eredményes munkáit és a társadalmi szervezetek küldöttei­nek formális megválasztását, a te­vékenységi programok és tervek összehangolatlanságát, a pénzellá­tási problémák megoldását megne­­hezítették — hangsúlyozta Fehér István. — A Vajdasági Szocialista Ifjú­sági Szövetség az elmúlt időszak­ban keveset tett annak érdekében, hogy a társadalmi szervezetekben tevékenykedő aktivistákat eszmei­leg és politikailag megfelelően fel­készítse. Gondot okoz az is, hogy a községek és a helyi közösségek nagy részében nem alakultak meg a társadalmi szervezetek községi! (Folytatása a 4. oldalon) A KÖZÉP-AMERIKAI KÉRDÉS Tartós és átfogó megoldást politikai eszközökkel Komatina felszólalása a Biztonsági Tanácsban „A közép-amerikai országok ér­dekében és a szélesebb térség sta­bilizációját tekintve tartós és át­fogó megoldást csak tárgyalások, politikai dialógus útján és a prob­lémák békés eszközökkel való ren­dezésével lehet elérni, hogy min­den ország és nép szabadon fej­lődhessen” — jelentette ki Miljan Komatina, a JSZSZK ENSZ-kép­­viselője a Biztonsági Tanács ülé­sén, amely Nicaragua panaszával foglalkozott. A jugoszláv nagykö­vet hangsúlyozta, hogy a mexikói javaslat kedvező és építő jellegű hozzájárulás a feszültség enyhíté­séhez és a békés megoldás fel­kutatásához. A nicaraguai forra­dalmi átalakulás a nép harcának gyümölcse, amelynek célja, hogy törölje a múlt igazságtalanságait, és olyan társadalmat teremtsen, amelyben a lakosság minden réte­ge szabadon, az egyenjogú viszo­nyok építésére törekedve élhet — jelentette ki Komatina. Figyelmeztetett arra, hogy a vi­lág tömbökre való felosztása miatt növekszik a feszültség azokban a térségekben, amelyekben a nagy­hatalmak konfrontálódnak, és gyakran elferdítik a problémák jel­legét. Közép-Amerikában az egyre fo­kozódó erőszak szélesebb körű vi­szályhoz vezethet — figyelmezte­tett a jugoszláv képviselő, majd ki­emelte, hogy szigorúan tiszteletben kell tartani minden ország jogát, hogy önállóan és egyedül irányít­sa belső fejlődését. Komatina hangsúlyozta, nem le­het elfogadni más akaratának, sem társadalmi-politikai,­ ideológiai vagy más jellegű modell rákény­­szerítését egy ilyen akció megin­­doklására. A közös cél a közép-amerikai (Folytatása a 2. oldalon) ­ A baimakói repülőtéren az ál­­lamelnökiség elnökét a legnagyobb állam­i tiszteletadással búcsúztat­ták, Sergej Kraighertől búcsút vett Moussa Traore, Mali elnöke és az ország legmagasabb rangú vezetői. Kraigher elnök és vendéglátója tegnap zárómegbeszélést folytatott. (Folytatása a 3. oldalon) Kraigher Bamakóból Lisszabonba utazott Moussa Traore vett tőle búcsút — Zárótárgyalások — Aláírták a közös közleményt Sergei Kraigher, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap két­napos hivatalos mali láto­gatása után hivatalos látogatásra Portugáliába utazott. ---------------------­ L­Ai K­ö­r­­-----------------------------------------------------------------------­Tovább kell stabilizálnunk a termelést Az idei gazdasági helyzettel foglalkozott a Szövetségi Képviselőház Köztársaságok és Tartományok Tanácsa . Gojko Ubiparip mondott bevezető beszámolót A JSZSZK Képviselőházának Köztársaságok és Tartományok Tanácsa tegnap Zoran POLIK vezetésével igen tartalmas és át­fogó vitát folytatott a gazdasági történésekről. Bevezető beszá­molót Gojko UBIPARIP, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnö­­ke tartott.­ ­ Noha két hónap nem elegen­dő a gazdasági folyamatok átfogó értékelésére, mégis megállapítot­tuk, hogy az év elején tovább éle­ződtek az újratermelés problémái, ami arra utal, hogy igen fontos területeken nem érvényesül a ki­tűzött politika — mondta Gojko Abiparip. — A tavalyi évet némely gazdál­kodási szektor kedvező eredmé­nyével zártak — hangsúlyozta a továbbiakban az SZVT alelnöke . A becslések szerint a társadal­mi össztermék 2 százalékkal emel­kedett, a gyáripari termelés növe­kedése 4,2 százalékos volt, a me­zőgazdasági termelésé pedig 1,4 százalék. Mérséklődött a beruhá­zási fogyasztás növekedése, ám a beruházások reális mérete tovább­ra is igen nagy, a beruházás szer­kezete pedig kedvezőtlen. A fi­zetési mérleg hiánya 639 millió dollárra csökkent, és ez igen jó eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy ez a deficit 1979-ben több mint ötször ennyi volt, 1980-ban pedig háromszor ennyi.­­ A konvertibilis területre irá­­nyuló kivitel elégtelen volta miatt a fizetési mérleg hiánya e terüle­ten 1,4 milliárd dollár volt. Még e nagy eredmények, a kivitel fo­kozására és a mérleghiány csök­kentésére irányuló nagyfokú tö­rekvések sem voltak elegendőek, ahhoz tavaly, hogy kiküszöböljük a külföldi adósságok visszafizeté­se és a megnövekedett kamatok okozta problémát. Tavaly a kije­lölt gazdaságpolitika érvényesítése során a legnagyobb eltérések az (Folytatása az 5. oldalon) Gojko Ubiparip bevezető beszámo­lóját olvassa A nyersanyagellátás a legfőbb gond Vajdaság gazdaságának tavalyi alakulásáról . A Tartományi Szakszervezeti Tanács ülése jobban kifejezésre jutottak az ad­minisztratív állami intézkedések hatásai, ami fékezte a szocialista önigazgatási társadalmi-gazdasági viszonyok továbbfejlesztését­­■ hallottuk a többi között tegnap a Tartományi Szakszervezeti Tanács ülésén a tavalyi gazdálkodással kapcsolatban. Bora KOVACEVIĆ, a Tartomá­nyi Szakszervezeti Tanács Elnök­ségének tagja vitaindító beszámo­lójában kiemelte, hogy a megle­hetősen összetett gazdálkodási kö­rülmények ellenére tavaly figye­­lemreméltóan, valamelyest a ter­ven felül növekedett az ipari ter­melés Vajdaságban. Ez a megálla­pítás érvényes a foglalkoztatásra is, ennek ellenére még mindig ma­gas fokú a munkanélküliség. Jó­nak értékelhető, hogy a munka­­szervezetek jelentős eszközt kü­lönítettek el a munka anyagi alap­jának növelésére, a reális beru­házások pedig csökkentek az 1980. évihez képest. Biztosra vehető — hallottuk a vitaindítóban —, hogy a nehézsé­gek egy része az önigazgatási ter­vezés nem elég fejlett rendszeré­ből ered. A munkaszervezetek ter­veinek nagyobb része nem az ön­­igazgatási megegyezéseken és a társadalmi megállapodásokon alap­szik, a dolgozók nem voltak kellő­képpen bekapcsolva a tervezés minden szakaszába, és így nem mondható el, hogy reális és össze­hangolt tervek születtek. Bírálóan szólva immár a középtávú terv­időszak második évében vagyunk, de megfelelő tervek nélkül. Eredményesebb volt az árucsere­forgalom, mint 1980-ban, ennek el­lenére sem sikerült elérni a terve­zett kivitelt, és főleg a konverti­bilis piaccal folytatott árucsere­forgalommal nem lehetünk elége­dettek, hiszen a behozatalnak csu­pán 50,7 százalékát fedeztük ki­vitellel. Vajdaságot súlyosan érin­ti az árucsere-forgalom kedve­zőtlen alakulása, mert nagyban függ a behozataltól, amelyre vi­.Folytatása a 4. oldaléig A dolgozók nem gyakoroltak kel­lő hatást a jövedelemelosztással, az árakkal, a kivitellel és más jelentős gazdasági kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalra, mind Gyorssegély a belvíz sújtotta községeknek Közép-Bánát­ban 10 000 hektár van víz alatt — Tizenötmil­lió dináros segély a károsult zrenjanini, szécsányi, ma­­gyarcsernyei és begaszentgy­örgyi községnek — Készült­ségi állapot Begaszentgyörgy­ön — A Tartományi Végre­hajtó Tanács üléséről Közép-Bánátban belvíz öntött el 10 000 hektár termőföldet, s még 20 000 hektárt ugyanez a veszély fenyeget. Ezenfelül 100 000 hektár­nyi területen a talajvíz alig egy méterrel a föld felszíne alatt hú­zódik, 50 000 hektáron pedig még ennél is fél méterrel magasabbra emelkedett a talajvíz szintje. Az újabb keddi esőzés tovább súlyosbította a belvízzel elárasz­tott közép-bánáti, zrenjanini, szé­­csiányi, begaszentgyörgyi és ma­­gyarcsernyei községek helyzetét. A legfrissebb adatok szerint, Bega­szentgyörgy községben összedőlés veszélye fenyeget 337 lakóházat, 1945 ház és 1520 melléképület meg­rongálódott. Az anyagi kárt 644 millió dinárra becsülik. Medja, Banatsko Karadjordjevo, Udvar­nak, Iztabé és Begejci helyi kö­zösségben a legveszélyesebb a helyzet. Tekintettel az állapotok­ra a begaszentgyörgyi községben március 26-án szükségállapot be­vezetését rendelték el. A magyarcsernyei községben is elkészült a helyzetfelmérő jelentés. Összesen 650 hektáron ment tönk­re a vetés, 2600 hektáron csak ké­sőbb foghatnak hozzá a tavaszi mezőgazdasági munkálatokhoz, összesen 52 ház rongálódott meg. A kár 26,3 milllió dinár. A közép-bánáti belvizek követ­kezményeiről szóló jelentés megvi­tatása után a Tartományi Végre­hajtó Tanács Nikola KMEZIC el­nökletével megtartott tegnapi ülé­sén úgy határozott, hogy a károsult községeknek össze­sen 15 millió dinár gyorsse­gélyt folyósít. A begaszent­györgyi 6, a szécsányi 4,75, a magyarcsernyei 2,75, a zrenja­­nini község pedig 1,5 millió dinárt kapott. A pénzt már tegnap átutalták a károsultaknak, , és a tegnapi nap A Tartományi Végrehajtó Ta­nács a tegnapi ülésen határo­zatot fogadott el a Crna Gora-i földrengés következményeinek elhárítására fizetett járulékok csökkentéséről. Eszerint május elsejétől a személyi jövedelem és a nyugdíj után a jelenlegi 0,75 százalék helyett 0,4 száza­­­lékot, a kataszteri jövedelem után pedig a földművesek a most érvényben levő 1,5 száza­lék helyett 0,80 százalékos já­rulékot fizetnek. A kisiparosok és magánvendéglősök évi tiszta jövedelmük után ,7 százalékot különítettek el a földrengés sza­nálására. Május elsejétől ez 1,6 százalékra csökken, folyamán a helyszínre látogatott HORVÁTH Sándor és Nada RA­MAD­ANOVIC, a Tartományi Vég­rehajtó Tanács két tagja, hogy tá­jékozódjon az állapotokról és meg­beszélje a segély célszerű és gyors (Folytatása a 4. oldalon)

Next