Magyar Szó, 1982. április (39. évfolyam, 104-118. szám)

1982-04-16 / 104. szám

B/M. ф Túlnyomórészt felhős idő, helyenként eső XXXIX. évf. 104. (12529) szám „ 1982. április 16., péntek Ára 8 dinár időjárásjelentésünk a 9. oldalon ------------------------1Ш APB 2­2——------- ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Јри đMžjtf % * * ? фпУкР' Tiltakozás a­­megszállt arab területeken ШшаЛ ВШ шВшт шшш jmk ШЗ јШ ЈШ (2. oidai) јП ffifff Н ЈНМ јШ flfl ilk ф Rendezi a vajdasági építőipar 1. / iS Шш nBBm ШК MMpia ј/јјјл gp» ШШМ',Tudósításunk a 6. oldalon A káderpolitikai elvek és a kollektív munka szellemében A KSZ-alapszervezetek 875 kommunistát jelöltek a legmagasabb tisztségekre — A VKSZ Tartományi Bizottsága tegnapi ülésén megerősítette a VKSZ, az SZKSZ és a VKSZ szerveibe javasolt vajdasági kommunisták névsorát — Észrevételek a VKSZ 17. értekezletének határozattervezetére A VKSZ szervei összetételének és az SZIKSZ, valamint a JKSZ szervei vajdasági jelöltjeire, továbbá a VKSZ-nek a JKSZ XII. kongresszusára delegált küldötteire vonatkozó listákat erősítette meg a V­KSZ Tartományi Bizottsága tegnapi ülésén, amelyen a továbbiakban megerősítette a VKSZ 17. értekezletének határoza­ti javaslatát is. A kollektív munka elvének alkalmazása A­­kádermob­ilfiikai megold­ásaidról, az előkészületekről és megbeszélé­sekről Radovan MEĐEDOVIĆ, a VKSZ TB Elnökségének tagja, a káderpolitikai bizottság elnöke szá­molt be. Indoklásában rámutatot, hogy a káderpolitikai megoldások alapját a tartományi pártbizottság tavaly februári ülésén szabta meg, amikor elfogadta a 17. értekezlet előkészületeinek koncepcióját, az idén pedig meghatározta az ezzel kapcsolatos közvetlen feladatokat is. A káder előkészületei­ valójában az alapszervezeti választások idején kezdődtek, amikor az alapszanve­­zetek megtették javaslatukat a VKSZ, az SZKSZ és a JKSZ szer­veinek tagjaira. Radovan Međadović rámutatott a­rra is, hogy a káderpolitikában tapasztalható visszásságokat csakis ily módon, széles körű megbeszé­lésekkel és e folyamat demokrati­­zálásával lehet kiküszöbölni. A káderpolitikai elvek alkalmazása, különösen a kollektív munka és felelősség elvének valóra váltása, szinte minden környezetben meg­sürgette a káderképzés felgyorsítá­sát. A párt­fórumok és -sze­rveik összetétel­ének kidolgozásakor a ká­derpolitikai bizottság a­bból indult ki, hogy összetételüknek tükröznie kell a JKSZ politikáját, s ennek értelmében kellett megteremteni a munkási többséget, a nemzetek és nem­zetiségek, a nők, fiatalok és harcosok arányos létszámát. A tartományi pártbizottság össz­­szetrételléhez természetszerűen kap­csolódott e szerv munkájának érté­kelése, így több helyütt is elhang­zott, hogy a VKSZ legmagasabb szervének a jövőben operatívabb­nak kell letünnie munkájában, ami azt jelenti, hogy mindian bizottsági tagnak nagyobb felelősséggel kell viszonyulnia munkájához, felelős­ségteljesem kell tevékenykednie az alapszervezetekben, a községi párt­szervezetekben, a küldöttrendsz­er­­ben és a társa­dalmi-politikaii szer­vezetekben. Kevés volt a munkás a jelöltek között A választások során összesen 875 kommunistát vettek számítás­ba ez alapszervezetek a különböző tiszt­ségekre, viszont ennél az ad­atnál meg kell említeni, hogy sajnos ke­vés volt­­közöttük a munkás, a fia­tal é­s a nő. Ennek ellenére a ká­­derbizottság a káderpolitikai el­veknek megfelelően állította össze a pártszervek lehetséges tagjainak listáját, említ az elnökség megerő­sített, s amelynek alapján a káder­­bizottság március végén és április elején széles körű megbeszéléseiket folytatott a községi szervezetekzban. E megbeszéléseken támogatták a javasolt megoldásokat, de több he­lyütt i­s megjegyezték, hogy rövid idő ál­ll rendelkezésükre, és hogy a jelöltekről kevés adatot kaptak. Észrevételeik érkeztek arra is, hogy a jelöltek között kevés a földmű­ves. Javasolták, hogy a tisztségek­re több egészségügyi dolgozót és újságírót j­elöljenek. A tartományi pártbizottságnak a javaslat szerint 113 tagja lesz, a statútumügyi bizottságnak 21, a felügyelő bizottságnak pedig 15. Az elnökség 13 tagot számlál, és a végrehajtó titkára lesz. Radovan Mededovic javasolta, hogy erősít­sék meg Petar MATIĆ jelölését a JKSZ KB Elnökségébe, valamint Vukašin LONčAR és Bora ODA­­DŽIĆ jelölését az SZKSZ KB El­nökségébe, továbbá a JKSZ XII. kongresszusa vajdasági küldöttei­nek listáját. A vitaindítót követően a pártbi­zottság tagjai megerősítették az új pártbizottság, a statútumngyi és fel­ügyelő bizottság összetételére v.­(Folytatása a 4. oldalon) Ülést tart a tartományi pártbizottság ARGENTIN—BRIT VISZÁLY Haity újabb küldetése Az argentin külügyminiszter Buenos Airesbe utazott — „újabb elképzelések” Haig amerikai külügyi államtit­kár Washingtonból ismét Buenos Aireslbe utazott, és a Falrkland-szi­­getek miatt támadt brit—argentin viszály békés megoldása érdeké­ben újabb jószolgálati küldetést kezdett. Hivatalos washingtoni körök tegnap ismételten hangsúlyozták, hogy a washingtoni diplomácia ve­zetője ezúttal sem a „formális köz­vetítő” szerepét tölti be, ellenke­zőleg, csupán folytatja a közremű­ködést a két ország között kirob­bant és immár háborúval fenyegető viszály békés elsimítása érdeké­ben. Bizonyos „újabb elképzelések” szolgáltattak okot arra — hangsú­lyozzák Washingtonba —, hogy az argetin kormány ismét Buenos Airesbe hívta Haiget, kérve, hogy folytassa a közvetítést. Azt azon­ban, hogy az „újabb elképzelések” lényegében m­iből állnak, sem Rea­gan elnök — szerdám este —, sem Haig — tegnap — nem tartotta szükségesnek közölni a nyilvános­sággal. Jól értesült körök szerint a fi­gyelem homlokterében két kulcs­kérdés szerepel: a szigetek fölötti szuverenitás joga és az Atlanti­­óceán déli részében fekvő sziget­csoport ideiglenes közigazgatásá­nak jellege — addig az időpontig, amíg a viszályt végérvényesen rendezik. Buenos Airesbe utazásával Haig megkezdte küldetésének második szakaszát. Személyesen erősítette meg: újabb javaslatokkal a tarso­lyában tér vissza Argentínába, hogy ilyenformán kísérletet tegyen a háború megakadályozására. Az elnökkel szerdán folytatott megbeszélései után terveiről szól­va úgyszintén elmondta, hogy (Folytatása a 3. oldalon) Kedvező lehetőségek az együttműködésre Kirchschläger zágrábi tárgyalásai Zágráb, április 15. Ma délelőtt egynapos látogatásra a Horvát SZK-ba érkezett dr. Rudolf Kirchschläger, Ausztria elnöke. Zágrábban tárgyalt Jakov Bla­­zevictyal, a Horvát SZK Elnök­ségének elnökével. Blažević külön rámutatott, nagy lehetőségek kí­nálkoznak arra, hogy a két szom­szédos ország, az el nem kötele­zett Jugoszlávia és a semleges Ausztria bővítse gazdasági együtt­működését, s ezzel fejlessze gazda­ságát. A megbeszélésen részt vett Ju­re Bilic, a Horvát Szábor elnöke, Pero Flekovic, a Horvát Szábor Végrehajtó Tanácsának elnöke, Jakša Petric, a Horvát SZK El­nökségének tagja. Dr. Kirchschläger előtérbe he- lyez­te, milyen fontos a két ország közötti gazdasági együttműködés, ennek keretében Ausztria és a horvát SZK kapcsolatainak to­vábbi mélyítése. Megvitatták a burgenlandi hor­­vá­tok helyzetét is. Jure Bilic, aki két héttel korábban a Horvát Szábor küldöttségének élén látó­(Folytatása a 3. oldalon) Lapzártakor érkezett képhír szerint tegnap délután Zágrábban ju­goszláv—osztrák zárómegbeszéléseket tartottak. A küldöttségeket a tárgyaláson Sergej Kraigher, a­z SZSZK Elnökségének elnöke és dr. Rudolf Kirchschläger, Ausztria elnöke vezette. Képünk a megbeszé­lésekről készült. (Tanjug fotó) A párt­építő jellegű akciók mozgatóerejének bizonyul Ljubljanában megkezdődött a Szlovén Kommunista Szövetség 6. kongresszusa Ljubljanában tegnap megkezdődött a Szlovén Kommunista Szövetség IX. kongresszusa. A 125122 szlovéniai kommunistát a háromnapos összejövetelen 785 küldött képviseli Szlovénia vala­mennyi részéről és a 6360 alap­szervezetből. Szlovénia fővárosa ünnepi kön­töst öltött, több mint 500 vendé­get és majdnem 400 hazai és kül­földi újságírót fogad. Ezenkívül a kongresszuson részt vesznek a köztársaságok és a tartományok képviselői, az Olaszországban és Ausztriában élő szlovén kisebbség képviselői is. A kongresszus kezdetén felhang­zott az Internacionálé, majd Fran­ce POPIT mondott rövid megnyi­tó beszédet. Ezután megválasztot­ták a munkaelnökséget, az első plenáris ülést Marija ZUPANCIC VICAR vezette. A munkaelnökség megválasztása után a küldöttek kijelölték az öt pontból álló kongresszusi napiren­det. Az első napirendi pont a kongresszusi szervek megválasztá­sa, a második a Szlovén KSZ KB munkájára vonatkozó jelentés is­mertetése, a Szlovén KSZ statú­tumügyi bizottságának, elvtársi tanácsának és felügyelő bizottsá­gának jelentése, a harmadik napi­rendi pont az a beszámoló lesz, amely ismerteti, hogy a kommu­nistákra milyen feladatok várnak a szocialista önigazgatás megszi­lárdításában és a Szlovén SZK ál­talános fejlesztésében, negyedik napirendi pontként a plenáris ülé­sen és bizottságokban vita hang­zik el a kongresszusi témákra, jó­váhagyják a jelentéseket és a be­számolókat, a IX. kongresszus ha­tározatát, a Szlovén KSZ szerve­zeti szabályzatának módosítását és kiegészítését, majd ötödik napi­rendi pontként a küldöttek meg­választják a Szlovén KSZ szerveit és a JKSZ szerveit. A Szlovén KSZ IX. kongresszu­sának részvevői tegnap plenáris ülésen kezdték a munkát, majd öt bizottságban folytatták, összeült a szocialista önigazgatási, gazda­ságfejlesztési bizottság, a rendszer­fejlesztési bizottság, a Szlovén KSZ fejlesztés- és statútumügyi bi­zottsága, az oktatás-, a tudomány- és művelődésügyi bizottság, vala­mint a nemzetközi kapcsolatok bi­zottságának tagjai. A plenáris ülésen France Papit, a Szlovén KSZ Központi Bizottságának el­nöke mondott bevezető beszámolót. Beszámolóját a Kommunista mai számában részletesen ismertetjük. A Szlovén Kommunista Szövet­ség 9. kongresszusának küldötteit Dobroslav CULAFIC, a JKSZ KB Elnökségének titkára üdvözölte. Bíráló és építő jellegű vita Kellemes megtisztelés számom­ra, hogy köszönthetem a Szlovén Kommunista Szövetség IX. kong­resszusának részvevőit, hogy tol­mácsolhatom a Jugoszláv Kom­munista Szövetség Központi Bi­zottságának üdvözletét, és hogy egyben sikeres és termékeny mun­kát kívánhatok — mondta Dobros­lav Culafic, a JKSZ KB Elnök­ségének titkára. A köztársasági pártkongresszu­sok és a tartományi választási ér­tekezletek, valamint előkészületeik erős támaszt nyújtanak majd ah­hoz, hogy a Jugoszláv Kommunis­ta Szövetség XII. kongresszusán értékelhessük a munkát, kijelöl­hessük álláspontjainkat és felada­tainkat. E kongresszusnak hatalmas je­lentősége van a köztársaság dolgo­zóinak, munkásosztályának és kommunistáinak számára, s min­den bizonnyal bíráló és építő jel­­­legű vita jegyében zajlik le, az eredményekkel és a tapasztalatok­kal a köztársaság további önigaz­gatási és társadalmi-politikai ak­­cióinak, legbiztosabb útjának meghatározásával, kijelölésével kapcsolatban. Nagyban hozzájárul majd a közös feladatok felmérésé­hez, valamennyiünk felelősségének és egységének megszilárdításához és jugoszláv szocialista közössé­günk fejlesztéséhez. A szlovén kommunisták forradalmi hagyo­mányai és építő szelleme biztosan szavatolja a szlovén pártszerveze­tek továbbra is feladatuk magas­latán állnak majd, szembenéznek társadalmunk mostani és jövőbeni fejlesztésének kérdéseivel. Tito zászlaja alatt saját kezünkbe vettük sorsunk irányítását A Jugoszláv Kommunista Szö­vetség XII. kongresszusa az első olyan kongresszus lesz a forrada­lom győzedelmeskedése és szocia­lista hazánk megteremtése utáni időszakban, amelynek munkájában nem vehet részt forradalmi moz­galmunk két nagyja, Josip Broz Tito és Edvard Kardelj. Épp ezért kötelességünk, hogy teljes felelős­séggel folytassuk azt a nagy mű­vet, amit ránk hagytak, kötelessé­günk a titói és a kardelji üzene­teket tartósan beépíteni a szocia­lizmusért és a szocialista önigazga­tásért vívott harcunkba. Tito zász­laja alatt saját kezünkbe vettük sorsunk irányítását, elindultunk fejlődésünk saját útján, egyenjo­gú testvéri közösségbe tömörülve az egész világ elismer és tisztel bennünket. A szocialista átalaku­lás valamennyi előre vezető lépé­sében Edvard Kardelj műve elmé­(Folytatása a 4. oldalon)

Next