Magyar Szó, 1982. április (39. évfolyam, 104-118. szám)

1982-04-16 / 104. szám

MAGYAR SZÓ 1982. április 16., péntek -------BELPOLITIKA A káderpolitikai elvek és a kollektív munka szellemében (Folytatás az 1. oldalról) iratkozó jawassistat, és a 17. érte­kezlet jelölő bi­izottság­ához továbbí­­t­ották őket. Az értekezlet jelölő bizottságához továbbították az SZKSZ és a JKSZ szervei vajda­sági tagjaira tett javintal­atoikait is, mivel erről szintén a 17. értekez­let küldöttei fognak dicsmtelni. A pártbizotcásg megerősítette a XII. kongresszus vajdasági küldötteinek listáját is. Az e javaslatokkal kap­csolatos vitában tegnap az a meg­jegyzés hangzott el, hogy az új párbizott­ság tagjai között nincs egyetlenegy művelődésügyi dolgozó sem, s ezért felkérték a káderügyi bizottságot, hogy a­z értekezletig folytasson ez irány­ban megbeszé­léseket. A pártbizottság támogatta az új elnökségre és a végrehajtó titká­rokra belterjesztett javaslatot is, de erről majd az új összetételű tarto­mányi pártbizottság dönt az érte­kezlet után. Tartalmas vélemény­­nyilvánítás a határozat­tervezetről ! A VKSZ 17. választási értekez­lete határozatainak tervezetéről folytatott nyilvános véleményezés eredményéről BOGNÁR Mihály, a VKSZ TB Elnökségének tagja számolt be. Mint mondta, a véle­ménynyilvánítás rendkívül széles körű volt, a KSZ-alapszervezete­­ken kívül bekapcsolódta­k a köz­ségi pártbizottságok, a kommunis­ták aktívái és a KSZ szervei, tes­tületei is. A községekben tematikus vitákat, tartományi szinten pedig tanácskozásokat tartottak e témá­ról. Noha­­az ala­pszervezetek zö­me kifogásolta a rövid határidőt, sikerült jól fölkészülniük az anyag megvitatására, s a beérkezett vé­lemények alapján megállapíhatók, hogy a kommunisták készek a töb­bi dolgozóval együtt folytatni a harcot a KSZ céljainak eléréséért. A határozatot előkészítő bizott­sághoz április 10-éig több mint 300 véleménynyilvánítás érkezett, amelyekből kitűnik, hogy a tagság egészében véve elfogadta a hatá­rozattervezetet, amely konkrétan határozza meg a KSZ négyéves időszakra vonatkozó feladatait. A javaslatok zöme arra vonatko­zott, hogy a tervezet egyes részeit még világosabban, tömörebben és konkrétabban kellene megfogal­mazni. A legtöbb észrevétel A szo­cialista önigazgatású társadalmi­­gazdasági viszonyok rendszerének fejlesztése és Az oktatás-nevelés, a tudomány és a művelődés szocia­lista önigazgatási átalakítása című fejezetre érkezett, mert túl álta­lánosa­k. A megjegyzések zöme bíráló és építő jellegű volt, s a bizottság figyelembevételük alapján mint­egy 150 módosítást eszközölt a szö­vegben. Ez konkrétabbá és világo­sabbá tette a tervezetet. A tartományi pártbizottság el­fogadta a jelentést, és megerősí­tette a tervezetet. A módosítások alapján elkészül a határozati ja­vaslat, amelyet azonban az idő rö­vidsége miatt csak szerbhorvát nyelven fognak nyomtatni a 17. választási értekezletre. Bírálóan és önbírálóan az eddigi munkáról A jelenlegi tartományi pártbi­zottság 28. és egyben utolsó ülé­sén Boško KRUNIC elnök záró­beszédében foglalkozott a pártbi­zottság négyéves munkájával, és hangsúlyozta, hogy az erről szóló jelentés önbíráló. Az elmúlt idő­szakban nehéz és összetett felada­tokat kellett megoldani, a tevé­kenységet elsősorban a társadal­mi-gazdasági stabilizáció valóra váltására irányuló törekvések ha­tározták meg. A tartományban a fizetési mérleg hiánya okozta a legnagyobb gondot, biztosítani kel­lett a termelés folyamatosságát, és meg kellett határozni a gazdaság irányvonalát és szervezeti válto­zását is. A pártbizottság 28., elnöksége pedig 90 ülést tartott a négy év alatt, emellett számos körzeti ta­nácskozásra i­s sor került. A témá­kat gyakran a mindennapi élet gyors reagálást igénylő gondjai határozták meg, így nem jutha­tott idő olyan fontos kérdések megvitatására, mint az ifjúság helyzete és szerepe vagy a szociál­politika. E­­kérdéseikkel majd az új pártbizottságnak kell megbirkóz­nia. A tartományi pártbizottság egy­ségesen és határozottam szállt sík­ra a kollektív munka és felelősség elvének érvényesítéséért, ennek keretében pedig az egyéves meg­bízatási időszak minden szintű kö­vetkezetes betartásáért. Arról a mintegy egy éve tartó vitáról szólva, amely a Szerb SZK és Kosovo, valamint Vajdaság SZAT és kommunista szövetségeik­­között alakult ki, Krunic elvtárs hangsúlyozta, hogy a kommunisták kötelessége következetesen és szer­vezetten harcolni a társadalmi-po­litikai közösségek, ezen belül pe­dig a tartományok és köztársasá­gok alkotmányos elveiken alapuló létéért. Fő feladat az önigazgatási integráció egészének elérése. Harcolni kell a jövedelmi viszo­nyok, az önigazgatási tervezés, az egységes jugoszláv piac és a kül­döttrendszer valóra váltásáért. Küzdeni kell mindennemű naciona­lizmus, liberalizmus, dogmatizmus, szeparatizmus és centralizmus el­len. A fölmerülő nézeteltérések tisztázásán higgadtam és következe­tesen kell tevékenykedni a meg­beszélés, a demokratikus véle­ménycsere és az egyenjogúság el­vének tiszteletben tartásával. Végezetül, mielőtt megköszönte volna a pártbizottság tagjainak négyévi tevékenységüket, Krunné elvtárs hangsúlyozta, a tapasztala­tok azt bizonyítják: a KSZ csak akkor dolgozhat eredményesen, ha minden egyes tagja személyesen és felelősségteljesen kiveszi részét a munkából a politikai rendszer­­építésében. Munkatársak: CSEHÁK Gyöngyi PAPP Imre Fotóriporter: LAZUKICS Anna Živan Berisavljevic, Nikola Kmezić és Major Nándor az értekezlet szünetében. A párt építő jellegű akciók mozgatóerejének bizonyul (Folytatás az 1. oldalról) lett inspirációt, gyakorlati utasí­tást jelent, és ezután is ezt fogja jelenteni, akárcsak a kommunis­ták a munkásosztály és a néptö­megek forradalmi akciója eszmé­jének forrását a szebb életért, a demokratikus szocialista tartalma­kért vívott harcban. A társadalmi munka valamennyi te­rületén az elmúlt négy év alatt nagy eredményeket értünk el, ezekről rész-KSZ választási értekezletein a leg­nagyobb figyelmet az önigazgatás további lendületes fejlesztésére, a közvetlen termelők és egészében véve a társult munka szerepének és hatásának megszilárdítására kell fordítanunk, mert ez a fej­lődés és a társadalom önigazgatá­si integrálódásának legfontosabb tényezője. A Jugoszláv Kommunista Szövetség, tagjai és szervezetei előtt a jövőben számos feladat és felelősségteljes kö­telezettség áll majd. A Kommunista Szövetség eddig sikerrel teljesítette forradalmi küldetését, és joggal lehet büszke azokra az eredményekre, ame­lyeket a kommunisták, valamennyi dolgozónk akaratával és harcával te­remtettünk meg. A társadalom vezető eszmei-politikai erejeként a kommu­nistáknak még egységesebbeknek kell lenniük a feladatok teljesítésekor, még kitartóbbaknak a legjobb megoldások felkutatásakor, demokratikusnak és plvhűnek a mindennapi munkában, szoros szövetséget kell teremteniük a dolgozókkal. Ezért a Kommunista Szö­vetségben mélyíteni kell a demokra­tikus viszonyokat, miáltal erősödni fog a KSZ képessége is, hogy szüntelenül kezdeményezze és serkentse a társada­lom önigazgatási demokráciájának fej­lesztését, és hogy állandóan az ön­igazgatás alapelvei szerint szerveződött dolgozók tudati tényezőjének, szocia­lista és építő jellegű akcióik mozgató­erejének bizonyuljon. Ez természetesen jóval nagyobb fokú felelősséget köve­tel a kommunistáktól és szervezeteik­től, továbbá azt, hogy betartsák az etikai normákat, hogy példás munkát végezzenek, hogy önfeláldozásról te­gyenek tanúbizonyságot. Szocialista társadalmunk tehát sikerrel fogja megoldani a jelen­legi forrongó ellentmondásokat, a fejlődés során felmerülő nehézsé­geket, konfliktusokat, de csak ak­kor, ha a KSZ az új, mai körül­mények között valóban a társa­dalmi fejlődés vezető erejévé vá­lik. Meggyőződésem, hogy sikerrel teljesítjük azokat a feladatokat, amelyeket kongresszusainkon fo­gunk kijelölni — mondta Dobros­lav Culafic. — Viszonyuljunk e feladatokhoz következetesen, fele­lősségteljesen, úgy, hogy tántorít­­hatatlanul folytassuk Tito elvtárs nagy életművét és forradalmunk­kal dolgozóink, nemzeteink és nemzetiségeink boldogságát, jólétét szolgálva. A kongresszusnak, Szlovénia kommunistáinak és népének új si­kereket kívánok. (Tanjug) Tito velünk Ljubljanában A ljubljanai Ivan Cankar Mű­velődési Otthonban és kongresz­­szusközpontban, tegnap kiállítás nyílt TITO VISLÜNK LJUBLJA­NÁBAN címen, a kiállítást a kongresszus tiszteletére a ljub­ljanai Városi Múzeum rendezte. Tito több mint százszor járt Ljubljanában, munka jellegű lá­togatásokat tett a szlovén fővá­rosban, pihenőre utazott oda, meglátogatta barátját, Edvard Kardelj elvtársat. Ljubljanában fogadta azokat, akik baráti láto­gatásra érkeztek hazánkba, s így megismerkedett a szlovén fővá­ros sikereivel, fejlődésével. 1964 óta Ljubljana tiszteletbeli polgá­ra volt. (Tanjug) letesen beszámolnak a kongresszusi jelentések is. Kommunistákként azon­ban nyíltan ki kell mondanunk, fel kell mérnünk, hogy nagy rendellenes­ségek is álltak előttünk a társadalmi újratermelés folyamatában, a társult munkáról szóló törvényt lassan vál­tottuk valóra, a piac bezárkózottságát kényszerültünk tapasztalni, a megál­lapodások elkészítése során nehézsége­ket, az etatizmus és a centralizmus nyomását, nacionalizmus és szűklátó­körűség is megnyilvánult a polgári ideológia maradványaival együtt. Állandóan érvényesítjük mind­azt, ami egységessé teszi közössé­günket, mindig — most is — abból indultunk ki, hogy ezt az egységet a nemzetek és nemzetiségek, a köztársaságok és a tartományok teljes egyenrangúságának alapján, a saját fejlődésükért és az egész ország fejlesztéséért vállalt fele­ Koszorú Kardelj és Kidrič emlékművére A Szlovén KSZ IX. kong­resszusának küldöttsége teg­nap koszorút helyezett el a nép hőseinek sírjára, a For­radalmi Emlékműre, vala­mint Edvard Kardelj és Bo­ris Kidric forradalmár em­lékművére. (Tanjug) lősségükre támaszkodva építjük, az egységes szocialista önigazgatási viszonyok alapjain, teljes szolida­ritásban és együvé tartozásban, ellentétben minden centralizmus­sal és partikularizmussal. Az önigazgatás további lendületes fejlesztése Dobroslav Culafic a továbbiak­ban elmondta, most már teljesen nyilvánvaló, hogy valamennyi kü­szöbönálló kongresszuson és a üdvözlő táviratok a kongresszushoz • A Szlovén KSZ IX. kongresszusához a dolgozók, a polgárok, a KSZ-alap­­szervezetek, társultmunka-szervezetek, helyi közösségek, iskolák számos táv­iratot és levelet küldenek, sok sikert kívánnak a kongresszus munkájához. A szlovéniai vasutasok tegnap emlé­keztek meg az 1920-ban lezajlott nagy vasutas- és általános sztrájkról, üdvöz­lő táviratukban hangsúlyozták, hogy munkájukkal és feladataik felelősség­­teljes elvégzésével megőrzik azt a foly­tonosságot, amely forradalmi múltunk­ból, a népfelszabadító háborúból és szocialista hazánk háború utáni újjá­építéséből ered. A velenjei lignitbánya vájárai is üdvözletet küldtek, a legjobbakat kí­vánták, elmondták, hogy április 13-án 22 000 tonna lignitet bányásztak ki, és így napi rekordtermelést értek el. A trbovl­jei Edvard Kardelj energe­tikai kombinát dolgozói megfogadták, hogy minden erejükkel a forradalmi célok érvényesítéséért küzdenek, azo­kért a célokért, amelyeket a munkások a Kommunista Szövetség vezetésével tűztek kii. A IX. kongresszusnak üdvözlő táv­iratokat és leveleket küldtek ngyebek között a textilipari dolgozók, a rosta­­forgalmi alkalmazottak, a Novo Mesto-i Krka mezőgazdasági szövetkezet dolgo- és társult földművesei az új közsé­gi képviiseleti­ testületek küldöttei, to­vábbá számos általános és közép­vota tanulói és tanárai. (Tanjug) Délután bizottságokban folytatódott a munka A Szlovén KSZ IX. kongresszu­sa tegnap délután fél ötkor öt bizottságban folytatta a munkát, a küldöttek bevezető beszámoló­kat hallgattak meg. A bizottsá­gok számos időszerű kérdésről tárgyaltak, a gazdaságfejlesztési bizottság, a társadalmi rendszer­­ügyi bizottsága, az oktatás-, tu­domány és művelődésügyi bizott­ság, a nemzetközi kapcsolatok bi­zottsága és a Szlovén KSZ párt­fejlesztési és statútumügyi bizott­ságának tagjai ültek össze. (Tanjug) TAPASZTALATOK ÉS FELISMERÉSEK Ellentmondások a fejlődés magasabb szintjén is (Különtudósítónk telefonjelentése) Ljubljana, április 15. Az elmúlt négyéves időszak­ban a dolgozók a Kommunista Szövetséggel és a többi társa­dalmi-politikai szervezettel együtt sok új tapasztalattal és felismeréssel gazdagodtak. Ezek között különösen fontos: a szo­cialista társadalom is az objek­tív ellentmondások áthidalásá­nak folyamatában fejlődik, ezek az ellentmondások pedig a tár­sadalmi termelőerők és a szo­cialista önigazgatási társadalmi­gazdasági viszonyok mindegyik átmeneti fejlődési szakaszában létrejönnek. Ha szemet huny­nánk az objektíve adott valóság előtt, ha ingadoznánk az ellent­mondások okainak alkotói áthi­dalásában és megszüntetésében, ez lehetővé tenné a visszahúzó erőknek, hogy gátolják a szocia­lista társadalmi átalakulás fo­lyamatait. France Popit beszámolójából ragadtuk ki ezt a gondolatot, egy gondolatsor bevezetéséhez, amelyet mint a szlovén­­kommu­nisták felismerését, érdekesnek, elgondolkoztatónak találtunk. Hogy a kommunistáknak nincs okuk bizonytalankodásra az adott társadalmi ellentmondások áthidalásában, hogy folytatniuk kell a megkezdett utat, azt az bizonyítja, aminek az ítéletében leginkább megbízhatunk: a min­dennapi gyakorlat. A dolgozók magas szintű önigazgatási tudat­ról tesznek tanúbizonyságot, na­ponta megküzdve a nehézségek­kel a termelésben s az élet más területein. Vállalják ezt a táv­lati cél, az osztálynélküli társa­dalom megvalósítása érdekében, ugyanígy a ma már fejlett szo­cialista önigazgatási viszonyok érdekében is. Ez a készség és elkötelezettség arra kötelezi a kommunistákat, hogy szembeszálljanak azokkal, akik kishitűen kételyeket akar­nak elhinteni az önigazgatással szemben, illetve az önigazgatásra akarják hárítani azokat a hibá­kat, amelyeket a bürokratikus erők követtek el. A Szlovén Kommunista Szö­vetség teljesítette az önigazgatás fejlesztésében reá háruló fele­lősséget. Tény azonban az is, mondta Popit, hogy minden cé­lunkat nem tudtunk elérni, túl lassan távolítjuk el a fejlődé­sünkben jelentkező ellentmondá­sok okait, különösen azokat, amelyek a termelés társadalmi jellegéből és a társadalmi ter­melés eredményeinek magántu­lajdoni, csoporttulajdoni alapon vagy az állam által való elsajá­tításából következnek. Fejlődésünket még sokáig be­folyásolják a társadalmunkban egymással szemben álló törekvé­sek közötti erőviszonyok: egyik oldalon állnak azok, akik a szo­cialista önigazgatásért szállnak síkra, a másikon az adminisztra­tív centralisztikus gazdaságirá­nyítás hívei, akik nem tudnak belenyugodni abba, hogy elmúl­tak azok az idők, amikor ők maguk döntöttek a munkások, a dolgozók nevében. Elmúltak azok az idők, de hatásukat még érez­zük, s hogy mit kell felszámol­ni, a beszámoló ezt igen konk­rétan meg is nevezte: meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, amely lehetővé teszi, hogy a rosszul gazdálkodó és a magu­kat minden oldalon eladósítók, s ugyanakkor kötelességüket nem teljesítők az ilyen magatartásu­kért ne viseljék a társadalmi és anyagi következményeket. Jelenleg ez az egyik legfonto­sabb közvetlen előttünk álló feladat. Korántsem könnyű, nyomban felvetődik a kérdés: hogyan és kikkel lehet teljesí­teni. A beszámoló ezt a kérdést sem hagyja válasz nélkül. Nem a létszámon múlik, hogy egy szervezetnek, így a Kommunista Szövetségnek is, kifejezésre jut-e az avantgarde jellege. Ép­pen ezért ehhez, a nagy felada­tok teljesítéséhez szükséges jel­leghez a Kommunista Szövetség­nek nem kell tömeges, kampány­­szerű felvételi politikához folya­modni. A Kommunista Szövet­ségben csak azoknak lehet he­lye, akik az önigazgatásban, a társadalmi-politikai életben, a munkahelyükön, munkájukkal és erényeikkel bebizonyították, hogy a szocialista önigazgatás politikai rendszerének legelköte­­lezettebb és legkövetkezetesebb harcosai. Tegyük még hozzá, talán nem fölösleges magyarázatként, s akik ebben, a legnehezebb harc­ban is mindig derekasan helyt­álltak. A társadalom forradalmi át­alakulásának folyamata megál­líthatatlanul tovább folyik. Nincsenek örökérvényű, egyszer s mindenkorra adott, amolyan legjobb megoldások, az újra és újra jelentkező ellentmondások­kal számolni kell, áthidalásuk­hoz a kommunistáknak kell fo­kozniuk az erőfeszítéseiket. (bn)

Next