Magyar Szó, 1982. május (39. évfolyam, 119-131. szám)

1982-05-03 / 119. szám

--------KÜLPOLITIKA Brit légitámadás (Folytatás az 1. oldalról) imádásokat az Argentínára gyako­rolt nyomás fokozásának nevezik. Ugyan­akkor azonban azt is kieme­lik, hogy nem hagytak fel a dip­lomáciai megoldás felkutatására­­irányuló erőfeszítésekkel. Margaret Thatcher kormány­­elnök tegnap titkos tárgyalások­ra hívta az effianzéki politikai ve­zetőket a Falk­land-szigetek körüli válsággal és a további brit lépé­sekkel kapcsolatban. A szombati eseményekkel kapcsolatban Tha­tcher asszony megelégedését fe­jezte­­ki az eredményesnek mon­dott brit akciókkal kapcsolatban, és gratulált a brit katonáknak. Az ellenzéki vezetőknek felkínált tár­gyalásokat amelyekre val­ószínűleg holnap kerül sor, hivatalosan az­zal magyarázták, hogy „a váltság, mivel Argentína elutasította az amerikai javaslatokat, új szaka­sz­ba érkezett”. Tegnap délután a brit véderő­­minisztérium szóvivője kij­ellentet­te, nincsenek újabb jelentései a szigetekről. Cáfolta az argentin állításokat, hogy szombaton két brit partraszállási kísérlet történt, illetve, hogy azokat visszaverték. Megismételte, hogy a Port Stanfrey-i repülőtér elleni támadások ered­ményesek voltak, valamint hogy a brit légierőnek nem voltak vesz­teségei. Péntektől teljes tengeri és légi zárlat A fegyveres összecsapást meg­előzően, mint ismeretes, Nagy- Britannia közép-európai idő szerint pénteken délelőtt teljes tengeri és légi zárlatot léptetett életbe a Falk­­land-szigetek körüli Ezt követően az argentin katonai junta közölte, hogy minden katonai gépet, illet­ve hajót, amely megsérti a szige­tek, valamint az argentin partok körüli kétszáz mérföldes övezetet, ellenségesnek tekint. A junta köz­leményét azután hozták nyilvá­nosságra, hogy a hivatalos argen­tin hírügynökség jelentette, Ar­gentína közölte Washingtonnal, a békés rendezésre irányuló leg­újabb amerikai javaslatok nem ki­­­elégítőek. Szombaton az argentin kormány mozgósította az 1961-ben született tartalékosokat. A válság kitörése óta ez már a harmadik mozgósított korosztály, mindegyikhez mintegy százezer tartalékos tartozik. A brit külügyminiszter Washingtonban Francis Pym brit külügyminisz­ter, aki szombaton este érkezett Washingtonba, kijelentette, hogy országa továbbra is a bé­kés meg­oldásra törekszik, de ugyanak­kor kész még határozottabban bevetni a fegyverek erejét, amennyiben er­re­­szükség mutatkozik. Pym meg­ismételte a brit álláspontot, hogy ki kell vonni az argentin csapato­kat a szigetekről, és hozzáfűzte, országa jobban szeretné a tárgya­lásokat, d­e „ha szükség lesz rá, celját erőszakkal éri el.” Pym tegnap tárgyalt Haig ame­rikai­­külügyminiszterrel. Tárgyalá­­son­kró­l részleteket egyelőre nem közöltek, csak annyit tudni, hogy az Argentína elleni további poli­tikai, gazdasági és katonai nyomás különféle vonatkozásairól volt szó. A brit külügyminiszter találkozik Weinberger amerikai véderőmi­­niszterrel is, majd New Yorkba utazik, s ott Cuellar ENSZ-főtit­­kárral találkozik. Nemzetközi reagálás L­atin-Amer­ika óriási­­aggodalom­­ma­l fogadta a Nagy-Britah­mia és Argentína közötti fegyveres harc kitörését, és szinte egyöntetűen szolidaritást vállal Argentínával. Osztják az argentin meggyőződést, hogy mindennek ellenére folytatni kell a békés rendezés útjainak ku­tatását, jóllehet Argentína gyakor­latilag hadban áll Nagy-Britan­­ni­ával Buenos Airesben közzétették a kubai kormány hivatalos közlemé­nyét, mely szerint, a brit táma­dás „elfogadhatatlan agressziós cse­lekedet Argentína ellen”. Havanna felszólítja a latin-amerikai orszá­gokat, hogy minden eszközzel tá­mogassák Argentínát. Fenntartás nélkül támogatja Ar­gentínát Nicaragua is, kiemelik, hogy a viszály hátterében az USA áll. Mexikó aggodalmának adott hangot a fegyveres összecsapás miatt, kiemelvén, hogy az USA magatartása „a válságot még sú­lyosabbá tette”. Campins venezu­elai elnök „abszurdnak” nevezte a brit—argentin háborút, és szolida­ritást vállalt Argentínával. Így tett Panama is, a panamai kormány szóvivője „gyarmatosító támadásnak” minősítette a brit tá­madást. Hasonló álláspontra helyezkedett Ecuador is. Kolumbia sajnálkozását fejezte ki a brit tá­madás miatt, de hivatalos közle­ményt még nem adták fei. Brazília véleménye szerint, az ENSZ-t kell bevonni a viszály megoldásába. A külügyminiszté­rium szóvivője kijelentette, Brazí­lia a békés megoldás mellett van. Guatemala elítélte a brit támadást. A nyugat-európai országok hi­vatalosan még nem nyilatkoztak. A Der Spiegel nyugatnémet lap Schmidt kancellár szavait ismer­teti, eszerint Nagy-Britannia kísér­lete „anakronizmus, kaland és gyarmatosító magatartás”. II. János Pál pápa felszólította Nagy-Britanniát és Argentínát, va­lamint az egész nemzetközi közös­séget, tegyenek meg mindent a vi­szály esetleges drámai következ­ményeinek elhárítása érdekében. A spanyol kormány hivatalosan Argentína oldalára állt, de a ki­adott közleményben nem tér ki arra a Spanyolországban nyíltan kifejtett követelésre, hogy helyez­zék légi és tengeri zárttat alá Gib­raltárt, ily módon akadályozzák meg, hogy Nagy-Brtttannica felhasz­nálja ezt a katonai támaszpontját. A Palfclend-szi­ge­tek körüli vál­ság súlyosan érintette Spanyolor­szág külpolitikai törekvéseit. Egyes értékelések szerint, az sincs kizár­va, hogy a londoni kormány meg­vétózza Spanyolország felvételét a NATO-ba és az Európai Gazdasá­gi Közösségbe. Nem zárják ki Madrid é­s Washington viszonyá­nak szomiplikállódását sem. (Tanjug, AFP, Reuter, UPI, AP) -------------------------------------------------­ Az Olasz Keresztény­­demokrata Párt kongresszusa Rómáiban tegnap megkezdődött a­z Olasz Ker­esztén­y­demokrata Párt 15. kongresszusa, amelyen ki kellene hogy alakítsák a leg­nagyobb olasz párt stratégiáját a jelenlegi kormánykoalíció keretei között, és hogy megválasszák a legfelsőbb pártveze­tősséget. Megfigyelők szerint a kongresz­­sziusi előír­észületek a számos pár­ton belüli áramlat hatalmi harcá­nak jegyében teltek el. Az áram­latok nem tudtak közös jelöltet állítani a párt politikai vezetőjé­nek tisztségére. (Tanjug) PALERMO Meggyilkolták az Olasz KP egyik igazgatósági tagját Padiermóban tegnap eltemették Pio La Torét, az Olasz KP igaz­gatósági tagját, a párt szicíliai körzeti titkárát, aki Palermo köz­pontjában pénteken gyi­lkolt meg a szicíliai maffia. A temetésen je­len volt Pertini köztársasági el­nök, Padolini kormányfő, és az Ola­sz KP egész pártvezetősége, Beifllimguer főtitkárral az élén. Pio La Torét és sofőrjét pénte­ken a szicíliai maffia terroristái­nak egy csoportja gyilkolta meg. Ez a legújabb bűntett megdöbbe­nést és elkeseredést váltott ki egész Olaszországban. Az elkese­redés jegyében teltek a május el­sejei rendezvények is. A maffia politikai alvilága most első ízben emelt kezet az Olasz KP egy ma­gas rangú tisztségviselőjére, aki egyébként határozottan harcolt a maffia ellen. Az elmúlt tíz év során Palermó­­ban tizenegy politikai bűncselek­ményt követtek el. Az áldozatok között volt többek között a szicí­liai körzet egy elnöke, egy ügyész, a csendőrség egyik ezredese. A maffia Szicílián gyakorlatilag pár­huzamos hatalomként működik. Ezért mindezek a bűntettek tisz­tán politikai jellegűek. Nem vélet­len, hogy a kiemelkedő olasz poli­tikai személyiségek hangsúlyoz­zák, hogy Olaszország számára a maffia elleni harc ugyanolyan fontos, mint a terrorizmus el­lleni harc. Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára a gyilkossággal kapcso­latban kijelentette, hogy az Olasz KP, a munkásosztály és a többi demokratikus erő határozott vá­laszt fog adni a maffia politikai terrorizmusának ezen bűntettére. Eltérített lengyel repülőgép A nyuga­t-berlini repülőtérre kényszerített lengyel repülőgép szombaton visszatért Lengyel­­országba. A nyugat-berlini ha­tóságok közleménye szerint a gép 57 utasa, valamint a legény­ség közül 28-an menedékjogot kértek Nyugat-Berlinben. Kö­zölték azt is, hogy a géprablók, illetve a gép legénysége és a biztonsági szolgálat tagjai kö­zötti összetűzésben egy utas és a biztonsági szolgálat egy tagja megsebesült. A géprablókat le­tartóztatták. (Tanjug, UIPT) MAGYAR SZÓ Az elért eredmények összegezése (Folytatás az 1. oldalról) ciasiz­musért folytatott további harc jegyében ünnepeljék. A párt kiált­ványában hangsúlyozzák, hogy az utóbbi hónapokban romlott a munkások szociális helyzete, a munkanélküliek száma meghalad­ja a 450 ezret. Stockholmban a két szociáldemokrata párt szerve­zett népgyűlést. Mintegy 70 000 ember előtt Olof Palme mondott beszédet, Koppenhágában mintegy 15 000 munkás vonult ki az utcákra vö­rös zászlókat lobogtatva. Jorgen­sen dán kormányfő május elsejei üzenetében aggodalmának adott hangot a gazdasági világválság miatt. Az olasz városokban is ren­dezvényeket tartottak, Rómában több ezren vettek részt a május elsejei felvonulásban. Követelték az infláció, a munkanélküliség és a lakáshiány problémájának meg­oldását. Szicília szigetén Pio La Tore meggyilkolása miatt lemond­ták a rendezvényeket. Franciaországban a szocialisták hatalomra jutása óta ez volt az első május elsejei ünnep. Külön felvonulást rendeztek a kommu­nisták, valamint a szocialisták be­folyása alatt álló szakszervezetek. Görögországban min­den nagyobb városban tartottak május elsejei ünnepséget. Az athéni rendezvé­nyen mintegy 30 000 munkás vett részt. Ausztria-szerte mintegy 800 he­lyi ünnepséget szerveztek. Bruno Kreisky osztrák kancellár Bécs­ben mondott beszédében azt ígér­te, az osztrák kormány továbbra is síkraszáll azért, hogy a munka­­nélküliséget minél alacsonyabb szinten tartsák. Megemlékeztek a munka ünne­péről a világ többi országában is: Kubában, Albániában, Indiában, Zimbabwében, az NSZK-ban, Pa­kisztánban, Algériában és így to­vább. Az NSZK-ban dolgozó jugoszláv munkások számos alkalmi ünnep­séget tartottak a jugoszláv klu­bokban és egyesületekben. Hang­súlyozták, hogy részei a jugoszláv munkásosztálynak, és osztoznak azokban az erőfeszítésekben, ame­lyeket az ország tesz a gazdasági stabilizáció érvényesítése érdeké­ben. Hasonló ünnepségeket tartottak a Svédországban dolgozó jugo­szláv munkások is. A klubokban és egyesületekben alkalmi ünnep­ségeket, sportversenyeket tartot­tak, s ugyanakkor megemlékeztek Tito elnök halálának évfordulójá­ról is, kegyelettel adóztak Tito emlékének. (Tanjug) A JKSZ KB Elnöksége Pio La Tore meggyilkolása alkalmából részvéttáviratot küldött a­z Olasz KP Központi Bizottságához, amely­ben elítéli a gaztettet és elvtársi szolidaritásáról biztosítja az Olasz párot. (Tanjug) Jugoszláviában a társadalmi rendszer alapja az önigazgatás Fadil Hoxha nyilatkozott egy holland lap szerkesztőjének Jugoszlávia a világ egyetlen or­szága, amelyben a szocialista ön­igazgatás a társadalmi rendszer alapja. Ezért az önigazgatási szo­cialista társadalmi viszonyok fej­lettségi fokát nem mérhetjük má­sokhoz, csupán saját magunkhoz — jelentette ki Fadil Hoxha, a JSZSZK Elnökségének és a JKSZ KB Elnökségének tagja a holland Brabant Press szerkesztőjének adott interjújában. Az önigazgatás fejlesztése előtt álló nehézségek közül Fadil Hoxha a bürokratikus-dogmatikus szel­lem maradványaira mutatott rá. Kiemelte, bírálóan értékeljük az önigazgatási társadalmi gya­korlatot, felfigyelünk a fogyaté­kosságokra, de meggyőződésünk, hogy Jugosl­ávia mindenekelőtt az önigazgatás révén fejlődött azzá, ami. A kosovói eseményekkel kap­csolatban Hoxha elmondta, hogy Jugoszláviában mindenkinek sza­vatolva van­ teljes nemzeti identi­tása, és már a háborúban és a forradalomban a jugoszláv nem­zetek és nemzetiségek legmélyebb érdekeik arra utaltak, hogy egye­süljenek, ápolják a testvériséget, egységet és egyenjogúságot. Koso­­vóban szeparatista nachem­ailizmus jutott kifejezésre, mert az önigaz­gatás nem fejlődött, hiányzott az akív po­litikaii munka. Jugoszláviá­ban azonban hatalmas erejű ha­ladó, szocialista és önigazgatási irány­vételi erők tevékenykednek, amelyek a KSZ-szel és a Szocia­lista Szövetséggel az élükön meg­akadályozzák a nacionalizmus és sovinizmus pozíciójáról történő el­lenséges tevékenységet. Külpolitikai kérdésekkel kap­csolatban Fadil Hoxha rámutatott arra, hogy az el nem kötelezett országok kitartóan küzdenek ezért, hogy a világ a békés együttműkö­dés, a leszerelés és a­ fejlődés út­ján induljon meg. Ugyanakkor fo­kozódik az egyes el nem kötelezett országokra nehezedő nyomás, hogy egyik vagy másik tömbhöz köze­ledjenek, s megnehezült a válság­gócok felszámolása. Mindezek a problémák nehéz és felelős felada­tokat tűznek a mozgalom elé az őszre sorra kerülő csúcsértekezlet előtt (Tanjug) Kiutasították a lisszaboni csehszlovák nagykövetet A portugál kormány úgy dön­tött, hogy nem kívánatos szemé­lyiséggé nyilvánítja Csehszlovákia lisszaboni nagykövetét és a nagy­­követség harmadtitkárát. A kül­ügyminisztérium hiivatalos közle­ménye szerint a két diplomata megszegte a bécsi konvenciót, be­avatkozott az ország belügyeib­e, és öt napon belül el kell hagyni­uk Portugália területét. (Tanjug) IRAKI-IRÁNI HÁBORÚ Ismét fellángoltak a harcok Az iraki—iráni hadszíntéren az iráni erők folytatják a két nappal ezelőtt kezdett offenzívájukért. Tegnap reggel elfoglalták az ah­­vaza khorramshahri útvonal még egy stratégiai fontosságú szaka­szát, közölték iráni részről. Az iráni katonai parancsnokság köz­leménye szerint az iráni erők azt követően, hogy szombaton átlép­ték a Karun folyót, több mint 800 négyzetkilométeres területet fog­laltak , vissza, amely a háború kezdete óta az iraki csapatok el­lenőrzése alatt állt. Több száz ira­ki katonát és tisztet foglyul ejtet­tek. Ezzel szemben az iraki közle­ményben azt emelik ki, hogy az irániak tegnap is megkíséreltek áttörni Ahvaz és Susanguerp kö­zelében, hogy kiszabadítsák azokat az iráni csapatoka­t, amelyek a Karun folyónál iraki gyűrűben rekedtek. Ezzel kapcsolatban a bagdadi katonai közlemény azt ál­lítja, hogy „az ellenség kísérletei teljes egészében meghiúsultak”, erőit megsemmisítették. Tegnap reggel lelőttek még egy iráni harci gépet. Péntek óta két repülőgépet és nyolc helikoptert semmisítettek meg. Iraki állítás szerint az elmúlt 48 órában az irániak 12 294 katonát vesztettek, mintegy 100 tankot, hét nehézüteget és jelentős mennyisé­gű fegyvert, valamint más felsze­relést. (Tanjug, Irna) kötelezettség politikájának mint a világbéke és biztonság megőrzésé­ért és megszilárdításáért folytatott harc független, tömbön kívüli té­nyezőjének jelentőségét A tár­gyaló felek rámutattak a szuper­­hatalmaik katonai jelenléte és k­va­­litása megszüntetésének szükséges­ségére, kidomborították, az el nem­­kötelezettség többek között célul tűzte, hogy megvédje a független országokat a szuperhatalmaktól és azok katonai szövetségeitől. Ami az iráni—iraki háborút il­leti, Velayati ismertette az iráni álláspontot, Rao pedig kifejezte reményét, hogy a közeljövőben mégis s­ikerült igazságos megoldást találni a két szomszédos, el nem kötelezett ország viszályára. (Tanjug) Velayati befejezte indiai látogatását Velayati iráni külügyminiszter tegnap befejezte ötnapos hivatalos és baráti látogatását. A Rao indiai külügyminiszterrel folytatott tár­gyalásairól kiadott közös közle­ményben hangsúlyozzák az elnem­ ENSZ Elfogadták a tengerjogi konvenciót A világszervezet átfogó konven­ciót fogadott el a tengeri jogiról, amely egy tekintetben történelmi jelentőségű egységes ENSZ-do­cu­­mentumot képvisel. A konvenció az első dokumentum, amely jogi szempontból szabályozza a tenger hasznosításával kapcsolatos szá­mos kérdést, többek között a ten­­ger átálltás lelőhelyek kiaknázását. A 14 évig tartó előkészületek, gyakran fáradságos tárgyalásaik, és az után, hio­gy igyekeztek egybe­­han­golni a fejlődő országok, va­lamint a tenger alatti bányászat­hoz szükséges technológiával ren­delkező fejlett­ országok érdekeit, a konvenciót sajnos nem sikerült egyhangúlag elfogadni. A konven­cióra és a kísérő dokumentumok­ra 130 ország szavazott, közöttük több fejlett ország is, míg az USA, Izrael, Törökország és Ve­nezuela különböző indítékokat han­goztatván a dokumentumok ellen adta le szavalatát. További 17 or­szág, közöttük a kelet-európai or- Szlávcik és a Szovjetunió valamint több nyugat-európai ország, töb­bek között Nagy-Britannia és az NSZK, különböző okokra hivat­kozva tartózkodott a szavazástól. (Tanjug) 1982. május 3., hétfő Марзгпгеш és a Világbank Magyarországi gazdasági körök­ben biztosb­a veszik, hogy a Nem­zetközi Valuta Alap és a Nemzet­közi Újjáépítési és Fejlesztési Bank e havi rendes ülésén Ma­gyarországot felveszik a két intéz­mény tagjai közé. Magyarország a múlt év végéin kérte felvételiét, hogy ily módon magasabb szintre emelje fejlett külkereskedelmi kapcsolatait a konvertibilis piac­cal, s ugyanakkor bővítse a nagy nemzetközi pénzügyi intézmények­kel való kapcsolatok lehetőségét. Magyarország igen érdekelt ab­ban, hogy a Nemzetközi Valuta Alapon és a Világbankon keresz­tül bekapcsolódjon a fejlődő or­szágokban végzendő beruházási munkáltatókba. Az utóbbi időiben több magyar kormányküldöttség látoiga­tott el egyes fejlődő orszá­gokba. (Tanjug)

Next