Magyar Szó, 1982. június (39. évfolyam, 163-177. szám)

1982-06-16 / 163. szám

4 BELPOLITIKA Egységes felvásárlási feltételekre van szükség Mielőbb meg kell szabni a búza árát — ülést tartott a Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának illetékes bizottsága Nem teljesült a vetésterv tartományunkban. Lemaradás főként a magánszektorban tapasztalható. A Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya agrárpolitikai egyeztető bizottságának tegnap megtartott ülésén hangsúlyozták hogy a vetésterv nem teljesítéséért nagyban felelősek a kombinátok és a feldolgozó ipar. A feldolgozók az idén sem viszonyultak megfelelően a szerződéskötéshez, elsősorban ami a földműveseket illeti. Továbbra is adminisztratív úton igyekeznek előteremteni maguknak a nyersanyagot, elhanyagolják a termelőkkel való megfellelő önigazgatási jövedelmi viszonyok fejlesztését. Hangsúlyozták, hogy a mulasztásokért az illetékeseknek mindenképpen felelniük kell, mert a vetésterv nem teljesítése egész társadalmunkra nézve helyrehozhatatlan következményeket von maga után. Gyárainknem üzemelhetnek teljes kapacitással, kérdésessé válik az export és egész stabilizációs politikánk megvalósítása. Az aratási előkészületekről tárgyalva ismételten beszéltek az alkatrészhiányról. Elmondták, hogy a zimonyi Zmajjal folytattak tárgyalásokat. Az illetékesek tettek is bizonyos ígéreteket, de félő, hogy ezután sem javul lényegesebben az alkatrészellátás. Az ülésen szorgalmazták továbbá a búza felvásárlási árának mielőbbi megállapítását. Ezzel kapcsolatban felmerült a prémium kérdése is. A köztársaságok és Kosovo tartomány ugyanis kilónként 1,5—2,3 dináros prémium fizetésével kívánja serkenteni a felvásárlást. Az ülésen leszögezték, hogy az árat és a prémiumot (ha ez utóbbira egyáltalán szükség van) országos szinten egységesen kell megszabni, mert ellenkező esetben nagy zavarok keletkezhetnek a felvásárlásban. A malomipar képviselője hangsúlyozta, hogy a prémium kifizetéséhez szükséges eszközöket tartományunk malomipara nem tudja előteremteni, hiszen 1 480 000 tonna búzára számítva 2,0 dináros prémium esetén mintegy 2,8 milliárd dinárra lenne szükség. A prémium fizetését csak abban az esetben fogadhatják el, ha azt figyelembe veszik a liszt árának megállapításakor. Az ülésen egyébként kifogásolták, hogy az aratási előkészületek az idén sem folynak kellőképpen. Az illetékesek még mindig nem határozták meg a felvásárlási feltételeket, amelyeknek mindenképpen egységeseknek kell lenniük az egész ország területén. Az ülésen szó volt még a kukoricafelvásárlás eredményeiről. Megállapították, hogy az erre vonatkozó társadalmi megállapodást mind gyakrabban szegik meg a Vajdaságon kívüli felvásárlók. Feltették a kérdést, vajon van-e értelme továbbra is ragaszkodni a megállapodásban meghatározott árhoz, amikor Vajdaságból mind nagyobb mennyiségű kukorica kerül el az ország más vidékeire szervezetlenül. Másrészt, takarmánygyárainkban mind nagyobb a kukoricahiány, ami máris érezteti hatását az állattenyésztésben. Hangsúlyozták, hogy mindenképpen fel kell mérni a helyzetet és felül kell vizsgálni a kukorica felvásárlási árát, az egész akcióból pedig le kell szűrni a tanulságot. A kombinátok közössége egyébként a legutóbbi ülésén is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megállapodást továbbra is tiszteletben kell tartani. P. B. E. Mérgem lesznek „magánnapközik” Vajdaságban 18000 földműves származású gyermek jogosul, családi pótlékra • Elkészült a tartományi gyermekvédelmi törvényjavaslat Úgy tűnik, hogy nyolc év után végre végleges formát ölt a tartományi gyermekvédelmi törvény. A küldöttrendszerű Tartományi Képviselőház ugyanis még az első összetételben, 1976-ban úgy döntött, hogy ez a társadalmi szempontból rendkívül fontos témakört, a gyermekvédelmet törvénnyel rendezik Vajdaságban is. Annál is inkább, mert minden köztársaság és Kosovo tartomány is törvényt készített már a gyermekvédelemről. A gyermekvédelmi törvénytervezet 1980-ban készült el, a nyilvános vitája még az év végén befejeződött, a törvényjavaslat is elkészült, amelyről a Tartományi Képviselőház törvényhozási és jogi bizottsága tegnapi ülésén tárgyalt. A hosszas és tartalmas vitából ítélve az elmúlt 8 év is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy olyan törvény készüljön, amely a gyermekvédelem minden lényeges kérdését rendezi. E törvényjavaslat szabályozni kívánja ugyanis az iskoláskor előtti gyermekek társadalmi ellátását (étkeztetés, bölcsődei, napközis elhelyezés), üdültetését, a családi pótlék kérdését stb. Az ülésen elhangzott, hogy hiányzik a törvényjavaslatból a gyermekek egészségvédelmének a rendezése, az árva gyermekekről való gondoskodás stb. Két érdekes újítása is van a törvényjavaslatnak: az egyik hogy a földművesszülők gyermekei is jogosulnak családi pótlékra. A kimutatás szerint 18 ezer falusi gyermeknek kellene családi pótlékot kapnia. A gyermekvédelmi érdekközösségnek újabb 120 millió dinárt kellene előteremtenie. A jelek szerint ez nagy gondot okoz számára, ám nem szabad megengedni, hogy társadalmunk különbséget tegyen a munkás és földműves származású gyermekek között a társadalmi gondoskodást illetően. A törvényjavaslat másik újítása Szlovéniához és Horvátországhoz hasonlóan a bölcsődei és a napközis férőhelyhiány súlyos gondját próbálja enyhíteni, lehetővé teszi a gyermekek elhelyezését magánlakásokban, illetve lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermekvédelmi intézmény bérbe vehessen magánlakásokat. A javaslat felemásnak ígérkezik, hiszen arra már nem terjed ki, hogy az így elhelyezett gyerekekről gondoskodjon is. Ez a javaslat, amely hamarosan a Tartományi Képviselőház küldöttei elé kerül, sajnos, nem jelenti a — különösen a nagyobb városokban — olyan nagyon óhajtott magánnapközik megnyitását. Cs. Zs. Figyelmet érdemel a csicsóka és a cirok Néhány mezőgazdasági melléktermékből és haszonnövényből nem kevés energia nyerhető • Háromnapos tanácskozás kezdődött Újvidéken Tegnap Újvidéken az Egyesült Nemzetek Szervezetének védnöksége alatt háromnapos szeminárium kezdődött arról, hogy a mezőgazdasági melléktermékekből és haszonnövényekből mikrobiológiai folyamatok útján miként nyerhető fehérje, alkohol, illetve energia. A tanácskozást a Tartományi Energetikai Bizottság és az újvidéki Technológiai Kar illetékes intézete szervezésében tartják meg. A tanácskozáson utaltak arra, hogy tartományunkban nagy lehetőségek vannak a bioenergia előállítására. Mezőgazdasági vidék lévén, minden évben rengeteg mezőgazdasági terményt állítunk elő, a melléktermékek hasznosításával energiát állíthatunk elő. Emellett tartományunkban nagy területek maradnak kihasználatlanul a talaj rossz minősége miatt, vagy a földet nem használjuk ki gazdaságosan. A rossz minőségű talajon igénytelen haszonnövényeket termelhetnénk, amelyek eredményesen felhasználhatók fehérje, alkohol, tehát energia előállítására. Ilyen haszonnövény például a csicsóka, amely a szemináriumon több beszámoló tárgya volt. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a csicsókának rendkívül nagy a biológiai értéke, és olyan talajokon termeszthető, amelyeken más haszonnövények nem teremnek meg. A kísérleti eredmények szerint például jó minőségű talajon a csicsóka 1,46-szor több szénhidrátot tartalmaz egységnyi területre számítva, mint például a cirok, 1,51-szer többet, mint a kukorica 1,72-szer többet, mint a cukorrépa, és majdnem kétszer többet, mint a burgonya. Rossz minőségű talajon nem is végeztek ilyen összehasonlítást, mert ott a csicsókán kívül más nem terem meg. Az ilyen rossz földön a csicsóka hektáronként 20 tonnát terem, ami 3000 kilogramm szénhidrátnak, vagyis 1600 liter alkoholnak felel meg. Ennek alapján nyugodtan leszögezhetjük, hogy alkoholt előállítani sokkal gazdaságosabb csicsókából, mint kukoricából. Az alkoholgyártás szempontjából a cirok is előnyösebb a kukoricánál, mert ez a haszonnövény is az előbbihez hasonlóan rosszabb minőségű talajon is termeszthető. A cirok hektáronkénti „alkoholhozama” nagyobb, mint a kukoricáé. A cirokmag a talaj minőségétől függően átlag 59—74 százalék keményítőt tartalmaz. Egységnyi területre átszámítva az egy hektáron megtermelt cirokmagból 500—3600 liter alkohol nyerhető. A szemináriumon arról is értesültünk, hogy Újvidéken kísérleti központot létesítenek, amely a mezőgazdasági melléktermékek fehérjévé, alkohollá és más termékekké való feldolgozásának kutatásával foglalkozik. P a ZOMBOR Megy az áru vándorútra Virágzik a tiltott kereskedelem? A zombori község kereskedelmi felügyelősége a községközi belügyi titkársággal együtt lép fel a viszonteladók, a törvénytelen kereskedelem ellen. Sajnos, a felügyelőség káderállománya nem felel meg azoknak a növekvő követelményeknek, amelyek napról napra nagyobbak, egyre nehezebben veszik fel a küzdelmet a szabálysértők ellen. Különösen a gabonafélék tiltott, magasabb áron való fölvásárlásának leleplezése nehéz, mert a más köztársaságokból a zombori községbe érkezőknek külön megbízottjaik vannak a falvakban, akikkel felveszik a kapcsolatot. Leginkább éjszaka rakodnak és a teli vontatók titokban hagyják el a tartományt. A viszonteladók nem riadnak vissza attól, hogy társadalmi megállapodásban országos szinten rögzített búza- vagy kukoricaártól húsz-huszonöt százalékkal is többet fizessenek. Hasonló a helyzet a takarmánnyal is, amit méregdrágán bocsátanak forgalomba. Számos alkalommal tenyészállatokat is hoztak Szerbiáből, amelyeket nem megengedett áron adtak el. Az elárusítók állítólag szabályos felhatalmazással, engedéllyel rendelkeznek. A zombori községközi belügyi titkárság a felügyelőség felhívására az illetékes más köztársaságbeli községekben kiadott engedélyeket ellenőrizte. Az eredményről még nem érkezett jelentés, de feltehető, hogy legtöbb közülük hamisítvány. A község néhány helyi irodájában kapott értesülés szerint a felügyelőség adatai arra utalnak, hogy Monostorszegen, Csonoplyán és Kljajicevón tiltott szeszkereskedelem is folyik, ami ellentétben van a községi határozattal. Az idén a kávé-, mosópor- és takarmányhiány okozott legtöbb gondot a felügyelőségnek, de kéz alatt árulták a különböző gyomirtókat is. P. M. MAGYAR SZÓ 1982. június 16., szerda Van ok az elégedetlenségre A JKSZ Xli. kongresszusa előtt Egyre-mára olyan jelenséggel találja magát szemben az ember, amelyek között, vagy amelyek mögött nem tudja, legalábbis nehezen tudja meglátni az összefüggést. így állunk a termelés, a kivitel, az árak alakulására vonatkozó adatokkal is. Nem most, nem a kongresszusokon hallhattuk először a határozott állásfoglalást: meg kell fékezni az árakat, fokozni kell a kivitelt s növelni a termelést. Már korábban is állást foglaltunk ezekben a gazdasági életünk alakulását döntően befolyásoló kérdésekben, az újabb adatok mégis azt bizonyítják, mintha alaposan eltérnénk attól, amiben megállapodtunk — fogalmazta meg egy küldött az elmúlt heteik vitáiban. Valaki méig hozzáfűzte, hogy szembe kell néznünk a valósággal, s meg kell komolyodnunk. Nem vagyunk elég komolyak? A jelenségek közötti összefüggések után kutatva nehéz megfogalmazni a személyi jövedelem, az általános, aközös fogyasztás és a beruházások alakulására vonatkozó adatokból leszűrhető jelenséget. Az első negyedévben a személyi jövedelem 39, az általános fogyasztás 28, a közös fogyasztás 32, a beruházások pedig 19 százalékkal növekedtek. Vagyis: az előirányzottal ellentétesen alakul a helyzet. Az államelnökség is foglalkozott a helyzettel, többek között megállapította, halaszthatatlanul szükséges, hogy a föderáció, a köztársaságok és a tartományok felelős szervei akciót indítsanak a mértéktelen fogyasztás megfékezésére ... Nem kételkedhetünk benne, hogy ez majd meg is történik, de ugyanakkor az ember nem tudja magába fojtani a kérdést: miért kell ebből a célból külön figyelmeztetés, miért kell most akciót indítani, hiszen nem új jelenségről van szó, nem olyan valamiről, amit most, az első negyedév gazdálkodási eredményeinek az elemzésekor fedeztünk fel. Ellenkezőleg! A veszély tudatában került a társadalmi terv megvalósításaira vonatkozó rezolúcióba a fogyasztás megfékezésére irányuló megállapodás. Persze nem azért, hogy ne tartsuk hozzá magunkat. A gazdaság nehéz helyzetén hogy segítsenek, a termelést hogy serkentsék (s ezzel jobb feltételeket teremtsenek az önigazgatás fejlesztéséhez is), ezt a célt szolgálták a gazdaság tehermentesítésének szükségességét hangsúlyozó meg-megismétlődő deklarációk. Az adatok s az újabb fölhívások bizonyítják, hogy az idei év első felében sem lett foganatjuk. Hiába állapítottuk meg korábban, hogy ez már-már létkérdés a gazdaság, a társult munka számára. Amely megállapítás helyessége az év első felében ugyancsak bebizonyosodott: az elviselhetetlen terhek alatt vergődő gazdaság helyzete tovább romlott, a termelés jóval a kívánt, az előirányzott szint alatt maradt. Ez tehát a körülményeknek megfelelően alakult. A mértéktelen fogyasztás megfékezése már jó ideje egyik fontos feladatnak s a gazdaság talpraállása feltételének számít. Ha ez a feltétel nem jön létre (ahogy történt is), akkor a többi serkentő tényező hatékonysága sem érvényesül. Miért történt így? Milyenek a feltételek a termelési és fogyasztási folyamat kívánt irányba terelésére? A kérdéssel :rendre foglalkoztak a Kommunista Szövetség köztársasági kongresszusai éstartományi értekezletei, elemzi a helyzetet a JKSZ XII. kongresszusára került jelentés is. Nem véletlenül. Szükséges hogy tisztázza tevékenységükkel mennyire járultak hozzá a kommunisták a mostani helyzet kialakulásához, illetve milyen mulasztás okozta az előirányzott változások elmaradását. A jelentés kertelés nélkül kimondja, a társadalmi-gazdasági nehézségek okaitkutatva számos olyat találhatunk, amelyek a szubjektív tényezők magatartására utalnak. Mindenekelőtt: a rendszerbeli megoldások nem valósultak meg kellő következetességgel a társadalmi gyakorlatban, némelyeket nem is tettünk alkalmassá erre. A jövedelem nagy részét még mindig elidegenítik a társult munkától. A gyakorlatban, nem jutott kifejezésre a munkásnak a jövedelem növelése iránti érdekeltsége. Sok gazdasági nehézség és ellentmondás elmélyült, ez meg az infláció fokozásához vezetett... Készül a hosszú távú stabilizációs program, csak így az infláció elleni program. Azt szoktuk mondani, hogy máról holnapra nem történhetnek lényegbe vágó változások. Ami nem lehetséges, azt ne is kérjük számon magunktól. A kongresszus előtt a kommunistáktól sem. Ok az elégedetlenségre enélkül is van: az elfogadott álláspontok érvényesítésében nem voltunk következetesek. Ezzel kapcsolatban itt is, ott is elhangzik a felelősségre vonás szükségessége. Jogosan. De ez az igény, ez a követelés mindig mások felé irányul. Pedig a következetesség számonkérését önmagunkon kellene kezdeni. A hatékonyság érdekében. Micsoda időket élünk? Nem értjük. Csoda-e? Másokban keressük a helyzetnek azokat az okait is, amelyeket pedig csak önmagunkban lelhetnénk meg. (bn) Alkatrészhiány a javítóműhelyekben A Tartományi Gazdasági Kamara kiskorú ágazata végrehajtó bizottságának üléséről Egyre több gondot okoz tartományunk kisipari munkaszervezeteinek a nyersanyag- és az újratermelésianyag-ellátás. A háztartási berendezéseket javító szervizek és a szolgáltatási munkaszervezetek képviselői a Tartományi Gazdasági Kamara társadalmi kisipari ágazata végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén arról számoltak be, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb alkatrészt kapnak, különösen behozatalit, s néhány gyár javasolta a szervizeknek, hogy csak azokat a berendezéseket javítsák, amelyeknek még nem járt le a szavatossági idejük, esetleg azokat, amelyeknek nem járt le az élettartamuk. Az alkatrészellátási problémák érintik a többi berendezéseket gyártó és javító munkaszervezeteket is, és emiatt nem tudnak eleget tenni a nagy munkaszervezetek iránti kötelezettségeknek. A probléma tehát láncreakciót vált ki és állandóan fokozódik. Az alkatrészellátási probléma az év elejei gazdálkodási feltételek és a kisipari munkaszervezetek első negyedévi gazdálkodási eredményei elemzése kapcsán merült fel. Tartományunk kisipari munkaszervezetei egyébként az elemzett időszakban a bonyolult gazdálkodási feltételek ellenére közepes eredményeket értek el, a munkaszervezetek 35 százalékkal nagyobb összbevételt valósítottak meg az időarányos tavalyinál, a tiszta jövedelem 30 százalékkal volt nagyobb. A munkaszervezetek vesztesége azonban megkétszereződött, összesen 29 zárta kedvezőtlenül az első negyedévet. A veszteséges társultmunka-alapszervezetek többsége azért összetett társultmunkaszervezethez tartozik, és így nincs magára hagyatva. Tari töményünk négy vegytisztító mun-kaszervezete közül három veszte- séges, ez is a kedvezőtlen jövedelemszerzési viszonyokkal magyarázható. A jelentéssel kapcsolatban a végrehajtó bizottság tagjai nem hoztak határozatot, megállapították, hogy évek óta ismétlődő nehézségek ezek, s az utóbbi időben nem sikerült javítani a helyzeten. A jelenlevők ezenkívül megvitatták és elfogadták a hosszú távú stabilizációs program alapjairól készült dokumentumot, amely nyilvános vitán van. Megállapították, hogy a programban vázolt feladatok teljesítéséhez ezután felelősségteljesebben kell viszonyul- Ini. E. L. V.