Magyar Szó, 1982. július (39. évfolyam, 193-208. szám)

1982-07-25 / 202. szám

20 бРО^т —S. KAJAK-KENU VB, BELGRÁD ggQ Sűrűsödnek bár az evezűcsapások Rohamosan közeledők a kajak­kenu VB, a hazánkban az idén megrendezendő nemzetközi verse­nyek egyik legrangosabbja. Még négy nap, s a Száva-tavon nem az edzők, hanem a versenybírók felügye­lete alatt folyik majd a csónakázás. A „csónakázást” persze feltéte­lesen kell értelmezni, hiszen a világ legjobb kajakozói és kenu­sai még véletlenül sem a termé­szeti szépségben gyönyörködnek, amíg a habokat szelik, és amit művelnek, annak semmi köze a kiránduló-hajózáshoz. A kajak­­kenu-sport is nagy lép­ek­kel halad, és a versenyzők tulajdon­képpen­ nehéz munkát végeznek, hogy a nemzetközi élvonalba ke­rüljenek, illetve ott maradjanak. Hogy ebben a sportágban meny­nyire jelen van a tapasztalat, azt a résztvevők névsora is mutatja. Nagyobbára csupán ismert névvel találkozunk, azokat láthatjáuk majd a VB-n, akik a néhány év­vel ezelőtti versenyeken vitték a szót. A szovjetek válogatottj­a elképzelhetetlen Vlagyimir Parfe­­novics, a többszörös világba­jnok kajakozó nélkül, hogy ebből a csapatból csak a legismertebbet említsük. A bolgárokat Lyuben I­yubenov, a csehszlovákokat pe­rig Jiri Vrchi­ovec vezeti, mind­ketten őriznek otthon néhány szépen csillogó érmet. Az NDK csapatában ott lesz Rüdiger Hehn, Peter Hempel és Birgit Fischer, valamint Papke, a ke­nus. Értesüléseink szerint mind a négy sérüléssel bajlódott az utób­bi időben, de már felkészülten jönnek Belgrádba. A románok külön fejezet. Ki ne hallotta volna Vaisile Duba vagy Ivan Patzaichin nevét? Ők ket­ten már mindent megnyertek, amit ebben a sportágban meg le­hetett nyerni. Itt lesz Baladeanu is, ő sem ismeretlenebb előbb említett társainál. Patzaichinnel egyébként má­r évek óta tréfákat űznek. — Mondd, Iván, elvigyünk a hajóig? Olyan öreg vagy ... Patzaichin azonban nem zavar­tatja magát. Válasza rendszerint a széles mosoly, amelyről már mindenki ismeri. Azután ott ál­l a dobogón, és Kellert, a Nemzetközi Kajakos Szövetség elnökét régi ismerősként üdvözli, amikor át­veszi az érmet. A „régi bútordarabok” között említhetjük Wichmann Tamást, és ennek a sportágnak a halha­tatlanjai Foltén és Vaskúti, Bu­dai — ezek csak a legismerteb­bek a magyar válogatottban, amely ezúttal is bizonyára ráhajt a nem hivatalos csapat ver­stng első helyére. A jugoszlávok közül, akik ma ér­keztek meg a Száva-tóra, Ljube­­ket sorolhatjuk ebbe a csopó...ba. Első világbajnoki érmét hét év­vel ezelőtt nyerte ugyanezen a helyen, és a válogatott előkészü­letein továbbra is ő a legszorgal­masabb. Az időközben testnevelési főiskolára került asztal csin­as sem­mit sem veszített szorgalmából az évek elmúlásával, de Janic, Do­­lié és Nišović sem lazsál. Váloga­tottunk, ez nem titok, 2—3 érmet remél ezen a VB-n. Janié 1000 és 10 000 méteren tartozik az éremesélyeseik közé, Ljubek is a maraton egyik érem várományosa, még 1000 méteren sikeres szerep­lésben bízhat a Ljubek, Nišović kettős is. Legjobbjaink heteken át ké­szültek Jajcében a Pliva-tavon. Négy napjuk maradt Belgrádban, hogy az Aleksic, Hampamer edző kettőssel felkészüljenek az újabb sikerekre. cs. á. f PALMA DE MALLORCA. — A nem­zetköz: V ■ »: *. S ■ ország 90:88 (52:50) arányban legyőzte Jugoszláviát. A mási­k meccs: Szov­jetunió—Kuba 1*11:101 (55:57). Ez a mér­kőzés 10 percre megszakadt sportsze­rű­tenség Megemlékezés a száz év előtti atlétikai versenyre Futóversenyt és úszómaratont szerveztek Kanizsán K­anizsán a rendszeres sportolás és a sport­egyesületek megalakítá­sa előtt is foglalkoztak sport­tal. Egyénenként vagy csopor­tosan foglalkoztak vadászattal, úszással, evezéssel, korcsolyá­zással, tekézéssel, kerékpáro­zással, futással és gyorsgyalog­lással, egyszóval az akkori fo­galmak szerint atlétikával. Ab­ban az időben egy atlétikai verseny keretébe tartoztak a futó-, dobó- és ugrásszámok, a talajtorna, a szertorna, a ke­rékpározás, a gyorsgyaloglás, a futás, az evezés és az úszás. Akkor, 1882-ben még nem vol­tak előírások az egyes ver­senyszámok lebonyolítására, például mindenki tetszés sze­rinti stílussal úszhatott stb. Időnként a hatóságok engedé­lyével versenyeket szerveztek. A versenyt a versenybizottság szervezte, a versenyfeltételeket legtöbbször a helyi vagy a legolvasottabb újságban tették közzé. Különféle díjakat osz­tottak, mint például serleget, evőeszközkészletet, díszes kula­csot és francia pezsgőt. Bánat­pénzt fizettek a benevezettek abban az esetben, ha lemond­tak vagy elálltak a versenytől. A verseny után táncvigadal­makat rendeztek. Egy ilyen versenyt az óka­nizsai ifjúság 1882. augusztus 13-áig szervezett. A Zentai Híradó I. évfolyam 7. számá­ban is­ meghirdették az úszó- és célverseny feltételeit. I. úszóverseny. Pálya: a martonosi határon zászlóval je­löl,­ csónaktól az ókanizsai uszodáig, a táv három kilomé­ter, indulás délután három óra. Díjak- elsőnek a Hölyiek díja, másodiknak a Mrat- díja, bá­­natdíj: három ezüstforint. II. Célverseny. Pálya: a hor­gosi gyógyszertár elöl az óka­nizsai főtéren felállított rés­­zászlóig, táv 13,5 kilométer, indulás délután öt órakor. Dí­jak: elsőnek a Hölgyek díja, másodiknak a Mrak díja, har­madiknak Emlék díj járt. Bá­nat díj:­­ három ezüstforint. A verseny után a hajdani Nagyvendéglő dísztermében táncot rendeztek, említi a Zen­tai Híradó 1882. július 2-án megjelent száma. A száz év előtti verseny fel­idézése néhány kanizsai sport­munkás kezdeményezése. El­gondolásukat elsősorban a helybeli atlétikai szekció tette magáévá, a Testnevelési Szö­vetség, valamint a társadalmi­­politikai szervezetek hathatós támogatásával. A kezdemé­nyezés nagy visszhangra ta­lált és több társult mun­ka­­alapszervezet védnökséget vál­lalt, elsősorban az AGRO­­UNIVERZAL összetett TMASZ-a. A kezdeményező bizottság megtartotta első ülését, ame­lyen több fontos kérdésről is tárgyaltak. A szervező bán­ság Törökkan,Izsa, Csóka Zen­­ta, Topolya, Szabadka és Ka­nizsa községek területéről mintegy 400—500 részvevőre számít. A futóversenyt au­gusztus 28-án míg az úszó­­maratont másnap, 29-én tart­ják. Mindkét versenyszámban, mint a száz év előtti verseny­­túrákon, négy korosztály szá­mára szervezik meg a ver­senyt. ■'ver­senypznet- az aktív sztor‘ok'k, a rekreálók, a pio­níroktól a felnőttekig. Jelemtkezni lehet mindennan Kanizsán a Testnevelési Szö­vetségben. vaev pedig t«Vom­_ non: 1024) 871-038. K. M. MAGYAR SZÓ 1982. július 25., vasárnap Megnyílt a palicsi olimpia Nagyszabású sportüdülési tevékenység kezdődött • Tömeges részvétel az első veersenynapon Tegnap délelőtt Palicson a ví­­kendtelep strandján ünnepélyes keretek között megnyílt az új­kori palicsi olimpia. A Parti­zán sportüdülési és testnevelési szövetség szabadkai szervezete a múlt századbeli palicsi nagy tor­naversenyek mintájára felújítot­ta a palicsi olimpiát. Ennek ke­retében tömeges versenyeket rendeznek időseknek és fiatalok­nak, korra és nemre való tekin­tet nélkül, amelyeken ki-ki ma­ga képességei szerint vesz részt. Az olimpia szellemében fő a részvétel, a rendezvényeken nem törekszenek technikai ered­ményre, ahol arra csak lehető­ség mutatkozik. A részvevők ok­­levelet kapnak és ebből eredő­en a rendezvények célja a sport­­üdülés és kellemes szórakozás a természetben. A Partizán községi szervezeté­nek nevében az ünnepséget Mi­los JEVREMOV, a Szövetség el­nöke és VALIHORA István, a Szövetség palicsi egyesületének képviselője nyitotta meg, majd Vladimir MORÁN, a Szocialis­ta Szövetség községi választmá­nyának titkára és VITÉZ Károly, a községi szakszervezeti tanács elnöke mondott ünnepi beszédet szerbhorvát, illetve magyar nyel­ven. Rámutattak, közismert és tudományosan bebizonyított tény, hogy a sportüdülési tevé­kenység nagymértékben hozzá­járult a dolgozók egészségi álla­potának javításához, a kellemes időtöltéshez, a pszichofizikai ké­pességek fokozásához, a szabad idő tartalmasabb kihasználásá­hoz, és egyúttal az általános honvédelem jelentősebb tényezői közé tartozik. Az ilyen jellegű tevékenységet fejleszteni kell a társultmunka-szervezetekben, a helyi közösségekben, mindenütt, ahol dolgozóink és polgáraink él­nek és dolgoznak. Elmondták to­vábbá,­­hogy a Partizán szabad­kai szövetsége serkenti meg­szervezi és fejleszti a sport­üdülés különféle formáit és e célból palicsi egyesületének ja­vaslatára felújítja és kibővíti a valamikori hírneves palicsi olimpiát, amely a múlt század­ból ered, nevezetesen 1881. jú­lius 17-én tartott nagy torna­versennyel vette kezdetét ame­lyen részt vett sok aktív sporto­ló és a testnevelés más kedve­lője. Ez a verseny idővel na­gyon tömeges és népszerű vetél­kedővé fejlődött s palicsi olim­piaként emlegették. A Fartizan községi szövetsége felújítja ezt a szép hagyományt és tartalmasabbá teszi program­jával, s olyan tevékenységekkel, amelyek legjobban megfelelnek dolgozóinknak és polgáraink­nak. Ezzel igyekszik hozzájárul­ni a sokoldalú szocialista szemé­lyiség fejlesztéséhez, a humá­nus viszonyok kiépítéséhez, a szolidaritás, a testvériség és egy­ség, a közösségi érzet és a ju­goszláv hazaszeretet ápolásához, az általános honvédelem és tár­sadalmi önvédelem fejlesztésé­hez, a népfelszabadító harc és a szocialista forradalom hagyo­mányainak ápolásához. A prog­ram a dolgozók szükségleteinek és érdekeinek kielégítését szol­gálja a sportüdülés és a test­nevelés terén, oly módon, hogy a sport terén fejleszti a sportüdülési tevékenység külön­féle formáit. A palicsi olimpia sokoldalú tevékenysége egész éven át tart. A különféle tevé­kenységi tornákban mindenki részt vehet képességei szerint, mert a játékok szabályait a részvevők képességeinek megfe­lelően állították össze. Ez egyút­tal egészséges és szórakoztató, aktív jellegű pihenés. A Partizán szabadkai szövetsé­ge tavalyi tevékenységéért el­nyerte Tito elvtárs vándorzász­laját, amelyet 1951 óta ítélnek oda, amióta Tito elvtárs a Par­tizán szövetségi szemléjének örökös védnöke. Az idén a je­lentős jubileumaink évében, amikor az AVNOJ első ülésé­nek 40. évfordulóját, valamint Tito elvtárs, a szocialista ön­­igazgatású Jugoszlávia megte­remtője születésének 90. évfor­dulóját ünnepeljük, a Partizán községi szövetsége, Szabadka minden társadalmi-politikai szer­vezetének és sportmunkájának támogatásával megszervezte ezt a humánus célú rendezvény­­sorozatot, hogy utólag bebi­zonyítsa, megérdemelten nyerte el Tito elvtárs vándorzászlaját és hogy az eddigieknél is na­gyobb mértékben hozzájáruljon a sportüdülés és egész társadal­munk fejlesztéséhez. Az ünnepi megnyitó alkalmá­ból a néhai nagy tornaverse­nyek színhelyéről kontinensünk első atlétikai aszfaltpályájának maradványaitól indult el az új­kori olimpia zászlaja. A Spar­tacus úszóklub lányai hozták a megnyitó színhelyére, onnan pe­dig a könnyűbúvár klub tag­jai adták tovább a cselgáncso­­zóknak, akik az árbocot vitték. Ugyanakkor az aszfaltpályától a múlt századbeli kerékpárok min­tájára készült biciklin indultak a megnyitó színhelyére. Az ün­nepi megnyitó után, könnyűbú­vár felszerelés bemutatása és könnyűbúvárok tájékozódási versenye­n kezdődött, nagyszámú részvevővel. Ugyanakkor a női strandról megindultak a pali­csi kis maraton részvevői. A mintegy 1100 méteres távot több mint 40-en úszták át, eny­­nyi benevezést fogadott el a szervező bizottság. Később a ví­kendtelep strandján kötélhúzási verseny következett nagyszámú részvevővel. VALIHORA István Az egykori palicsi olimpia kerékpárversenyének résztvevői BALKÁN KORONGLÖVŐ-BAJNOKSÁGA Marj­an Sotlar új csúccsal első A Szarajevó melletti Trnovo lövöldében folyik Balkán ko­ronglövő-bajnoksága. Korong­­lövésben sikerrel szerepeltek a jugoszlávok. Az egyéni ver­senyt Marjan Sotlar nyerte 197 találattal (a lehetséges 200-ból). Ez új jugoszláv és Balkán-csúcs, de világraszóló eredmény is, hisz csak két jobb van nála, az olasz Sklavone és Giovanetti, akik a müncheni, illetve a moszkvai olimpián értek el 199 találatot. Csapatversenyben Ju­goszlávia második lett. Eredmények, egyéni: Sotlar Ispasin (B) 196, Nenov (B) 163, Beogrijev (B), Mihalopou­­losz (G), Nanev (B) 191 pont stb. Csapat: Bulgária 576, Ju­goszlávia 569 Görögország 556, Törökország 511 pont. Futóvadlövésben még tart a verseny. I. B szövetségi vízilabda-liga Győzelem a hazai medencében BECSE: Becse:Rivijera (Djenovic) 13:7 (2:2, 5:2, 2:2, 4:1) Gyógyfürdő uszodája 200 néző já­tékvezetők Stanojevic (Svetozarevo) és Jerma­n (Kopár). BECSE Uvléevac. Molnár E.. Manoj­­lovié 5, Kaprls 2. Lengyei 1, Szél. Mol­nár I. 1. Taskov. Novié 2, Sirotanovié 2, Rákié, Ferenc. Stoikov RIVIJERA: Damjanovié, Pavlovié 2, Svietkovié 1. Krivokaplé Vaszi'evszki. Ođanov'ć 4. Fanfani. Maiovié D.. Mt- Ijarüé, Vukasovlć J., Malovic G., Stan­­ković. Vukasović V. A Becse hazai medencében könnyed játékkal győzte le a djenovic­ Ri'V'n­e­­rát, bár a'Z első és a harmadik me­­­-Ri'+V'Afi privenie V’ a m°dencében, a becseiek az utolsó ne­­gyedben sokkal jobbak voltak, mint vendégeik, és ennek köszönhették a viszonylatg nagyarányú győzelmet. L. Gy. Köztársaságközi liga — Kelet SZKOPJE: Vardar—Vojvodina 13:12 (4:4, 5:1, 3:4, 2:5) _ SAKK A Las Palmas-i zónaközi torna I 9. fordulójában tartották a nagy rangadót a szovjet Tukmakov és a magyar Ribli között. Ribli Zoltán sötét bábokkal is győzött, s Tuk­makov elszenvedte második vere­ségét. Ribli az egyetlen veretlen ezen a tornán. A táblázat élére a verseny legidősebb részvevője, a 61 éves szovjet Vaszilij Szmiszlov került. A továbbjutást jelentő első két, helyért továbbra is nagy küz­delem folyi­k, s az esélyesek név­sora bővült. A 9. forduló eredményei: Szmiszlov—Sunye 1:0, Tukmakov —Ribir 0:1, Shuba—Timman 1:0, Karlsson—Boazis remi, a Petrosz­­jan—Pintér, Larssen—Browne és a Pszahisz—Mestel játsza félbesza­kadt. A 8. fordulóból félbeszakadt két játszmát nem is folytatták, mind a kettő, a Timman—Pszahisz és a Browne—Petroszjani remivel végződött. A sorrend: Szmiszlov 6,5, Bibi­ 6, Tukmakov, Shuba 5,5, Petrosz­­jan, Larssen 4,5 (1), Timman, Boa­­zie 4,5, Mestel 4 (1), Pintér 3,5 (1), Browne 3 (1), Karlsson 3, Psza­hisz 2,5 (1), Sunye 2,5 ponttal. Tegnap szabadnap volt, a ver­seny végéig még 4 forduló — ~~*dlt hátra. Tukmakov újabb veresége A palicsi olimpia mai műsora 9.00—12.00 Szövetségi jelle­­legű cselgáncsverseny. 12.00— 13 00 Zsákba futás a víkendtelep strandján. 13.00— 15.00 Kajak-túra a női strand és a víkendtelep strandja között.

Next