Magyar Szó, 1982. szeptember (39. évfolyam, 255-269. szám)

1982-09-29 / 268. szám

4 MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA Tartós irányvétel a kivitel növelésére A tartományi külgazdasági érdekközösség közgyűléséről A külgazdasági kapcsolatok rendszerének és politikájának alapjait, a fejlesztés tartós koncepciót elemezve a tartományi külgazdasági érdekközösség közgyűlése tegnapi ülésén megállapította, hogy rendszerünkben, amelyet építünk, a kivitel tartós feladat és ezért kell növelni az exportra való termelést, a termékek minőségének, választékának és árának a külföldi piac igényeihez való nagyobb méretű igazodására kell törekedni. A kivitel növelése olyan feltételek megteremtését teszi szükségessé, melyben munkaszervezeteink megtalálhatják kiviteli érdekeiket úgy, mint a hazai piacon Ez pedig minden bizonnyal hozzájárul termelékenységük növeléséhez, a termelési költségek csökkentéséhez. Elhangzott, hogy ösztönözni kell a munkaigényesebb és azoknak a termékeknek a kivitelét, amelyek hazai eredetű nyersanyagból és újratermelési anyagból készülnek. A kivitel hordozói az elkövetkező tervidőszakban a mezőgazdasági-ipari komplexum, a fémfeldolgozó, a vegyi- textil-, a bőr, a fa- és a cellulózipar lesz, ezen kívül a külföldön végzett beruházási munkálatokból és a külföldi partnerekkel való közösberuházásból is jelentős bevétel származhat. A behozatalnak a lehetőségek keretein belül kell alakulnia, olyan újratermelési anyag importálása kerül előtérbe, amelynek nagy jelentősége van a kivitelre szánt termelés növelésében. Ezenkívül a behozatal elsőbbségének megállapításakor azok a termékek részesülhetnek előnyben, amelyek a társadalmi újratermelés szempontjából jelentősek. Ezek elsősorban a gáz, a kőolaj, a gyapjú, a növényvédő szerek, a bőr stb. A kivitel növelésének egyik alapfeltétele mindenekelőtt a helyes pénzügyi és hitelpolitika, amely hozzájárul a termelés, a társadalmi termék növeléséhez, valamint a fizetési mérleg egyensúlyba hozásához. A dinár reális árfolyamának politikájával lehetőség adódik a külföldi piacon való versenyképesség növelésére, a behozatal ésszerűsítésére és a tartomány fizetésképességének megtartására. Az összetett gazdálkodási viszonyok, ezenkívül megkövetelik a munkaszervezetektől a külföldi piacon való szervezettebb fellépést. A közgyűlés küldöttei ezenkívül tájékozódtak Vajdaság nyolchavi fizetési mérlegének alakulásáról Tartományunknak a konvertibilis terület iránti kötelezettsége 535 millió dollár, fél év alatt sikerült 265 milliót törleszteni. Júliusban és augusztusban még 109 milliót visszafizettünk, tehát az elkövetkező négy hónapban 160 millió dollárt kell törleszteni. A kivitelből eredő bevétel fél év alatt elérte a 228 millió dollárt, s várható, hogy az év végéig meghaladja a 470 milliót. A kivitel augusztus végéig a múlt év azonos időszakához viszonyítva a konvertibilis piacon 8 százalékkal növekedett, a klíring elszámolású piacon pedig 2 százalékkal csökkent. Az érdekeltek nagy erőfeszítéseket tesznek a kivitel serkentésére, tekintettel arra, hogy a hazai árak átlagban 20 százalékkal is magasabbak a külföldieknél. A jelenlevők egyebek között megállapították, hogy külkereskedelmi munkaszervezeteink még mindig szervezetlenül lépnek fel a külföldi piacon és lassan halad köztük és a termelői munkaszervezetek közötti eszköztársítás kialakítása. A statútumok mielőbbi egyeztetése A VKSZ TB illetékes bizottságának üléséről Mivel a tavasszal megtartott pártkongresszusokon a küldöttek elfogadták a JKSZ, az SZKSZ és a VKSZ statútumának módosítását, mielőbb el kell végezni e statútumok összeegyeztetését. A VKSZ TB statútumügyi bizottsága is tegnapi ülésén azokkal a feladatokkal foglalkozott, amelyek a VKSZ statútumának a JKSZ és az SZKSZ módosított statútumával való összeegyeztetése során vár rá. Az egyeztetést az év végéig kell elvégezni, s ezzel párhuzamosan a községi, illetve a városi pártszervezetek statútumerejű határozatait is össze kell egyeztetni a VKSZ statútumában bekövetkezett változásokkal. Az elkövetkező feladatokkal kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy a legfontosabb különválasztani azokat a szabályokat, amelyeket a JKSZ Statútuma kötelezőnek határoz meg mindenki számára, azoktól a szabályoktól, amelyekben engedélyezi a köztársasági, illetve a tartományi pártszervezeteknek, hogy önállóan, környezetük jellegzetességeinek megfelelően rendezzék a fölmerült kérdéseket (ilyen például a tisztségviselők mandátumának időtartama). Emellett a statútumokat össze kell hasonlítani egymással, s eközben a beállt változásokra kell összpontosítani. A figyelmet azokra a kérdésekre kell összpontosítani, amelyeket mindenféleképpen egyeztetni kell. Ilyen a statútum bevezető része, amely Tito elvtárs életművét méltatja, s minden pártszervezet számára egyöntetűnek kell lennie; a KSZ-nek a politikai rendszerben kifejtett tevékenysége, a kollektív munka és felelősség kérdése, a káderpolitika, a politikai-biztonsági helyzet felmérése és a KSZ szervezeteiben történő döntéshozatal. A statútumügyi bizottságnak emellett segítséget kell nyújtania a községi statútumügyi bizottságoknak is elsősorban abban, hogy tevékenységüket ne szűkítsék le csupán a beérkezett panaszok megvitatására (noha a munkájuk rendkívül jelentős), hanem kísérjék figyelemmel azt, vajon az alapszervezetekben következetesen megvalósulnak-e a statútum alapelvei, mint például a demokratikus centralizmus, a kollektív munka és felelősség, valamint az önbírálat fejlesztése. A községi aktivisták jobb felkészítése érdekében a tartományi pártbizottság október folyamán körzeti tanácskozásokat szervez a községi statútumügyi bizottságok elnökei és titkárai számára, amelyen megbeszélik, hogyan lehetne a, tagság, legszélesebb rétegét bevonni e bizottság munkájába, mivel mindenkiben tudatosítani kell azt, hogy a statútum nem dogma vagy pedig szabályhalmaz, hanem a párt érdekeinek megvalósítását szolgáló okmány. Elveinek, szabályainak megvalósítása tehát minden kommunista közös feladata. PÉLMONOSTOR A dolgozók jobb A Pélmonostor községi újságírók a nyár folyamán megalakították a Baranyapress nevű klubjukat, amelynek célja a baranyai dolgozók jobb tájékoztatása. Eddig elkészítették az összes szabályzatokat, van már pecsétjük is, a tagsági díj havi 50 dinár. A szeptember 28-án Slavics HOUVAT elnökletével megtartott bővített vezetőségi ülésen odaítélték a nemrég alapított Österreicher Sándor díjat MILICS Józsefnek, a pélmonostori nyomda igazgatójának és Branimir SLIJEPCEVIC újságírónak életművükért, valamint Vukan STOJANOVICNAK, a Bellye című baranyai újság főszerkesztőjének, múlt évi kiemelkedő újságírói tevékenységéért. A díjakat a köztársaság és Baranya felszabadulásának napja alkalmából rendezett ünnepségen fogják átadni, tájékoztatásáért Az ülésen továbbá szó volt arról, hogy hasznos lenne egy helyi, Pélmonostor egész területét felölelő zárt tévérendszer létesítésére Megfelelő szakemberek és újságírók állnak ugyanis, rendelkezésre, a berendezés sem olyan drága, és a társultmunka-szervezetek is érdeklődnek a tájékoztatás ilyen fajta megszervezése iránt. Az ülésen továbbá szó volt arról, hogy a klubnak szüksége van helyiségekre, erre például legjobban megfelelnének az egykori rádióállomás helyiségei, amelyek ma is kihasználatlanul állnak. Határozat született arról is, hogy ezeket a helyiségeket vissza kell kérni. Döntöttek továbbá arról is, hogy a klub közgyűlését ezután évente négyszer tartják. A most következő őszi közgyűlést október 16-án tartják, amelyen előadás hangzik el a mezőgazdasági-ipari komplexum munkájáról. M. V. BETONVAL FELÁRRAL Három kereskedő a vádlottak padján Fosztogatással és hivatali viszszaéléssel vádol három kereskedőt Nedeljko MIHAJLOVIC, újvidéki kerületi ügyészhelyettes. A vádlottak: Nikola BOSKOV a palánkai Availa 33 éves üzletvezetője, Borde KATANOVIC 34 éves Lidl kereskedelmi előadó és Milulin GARAVIC közgazdász. A három vádlott egymással összejátszva a megengedettnél drágábban hozott forgalomba épületanyagot és az így teremtett többletet eltulajdonította. Hogy ebben kinek mekkora a felelőssége, azt tegnap, Mirjam CARIC, a Felső Bíróság bírája elnökletével megkezdett főtárgyalés büntetőtanácsának a feladata lesz eldönteni. A tárgyalás első napján a tanács kihallgatta a vádlottakat. Ha hármuk vallomásából összeállítannának egy negyediket, abból kiderülne, hogy a vádirat alapjában véve helytálló, legalábbis ami a többletteremtésre vonatkozik belőle. Azt azonban egyik vádlott sem ismerte el, hogy a többletből akár egy dinárt is magához vett volna. A részletekben is sokban különbözika vallomásuk. Meddő maradt a büntetőtanácsnak a vádlottak szembesítésére tett kísérlete, mindannyian megmaradtak állításuk mellett, amely általában csökkenti a saját felelősségüket és súlyosbítja vádlottársukét. A többlet több millió dinárra rúgott. Jellemző Boskov vádlottnak a vallomása, miért végzett ilyen üzletelést vádlottársával, Katanovictyal. — Csak letartóztatásomkor jutott, tudomásomra, hogy mennyi az össz többlet. Csupán azért voltam hajlandó ilyen üzletkötésbe bocsátkozni, mert ezáltal Katamovic mintegy 15 millió dinárral növelte a forgalmat. Az vezérelt, hogy az üzlettel a munkaszervezetem nem károsodik, a többletből fedezni tudom a költségeket, a nyereség pedig megmarad a cégemnek. Mintha a céginek mindegy lenne, hogy tisztességes úton jut-e a haszonhoz, vagy sem. Hosszan tartó szópárbaj alakult ki az első és a harmadrendű vádlott között egy 150 000 dináros tétel körül. Ez utóbbi ugyanis azt állítja, hogy ezt az összeget ő köteles lett volna átadni vádlottársainak, de december végétől február végéig nem volt rá módja. Kiderült azonban, hogy ez alatt az idő alatt számtalanszor beszélgettek, sőt nem egyszer találkoztak is, ám közben a 150 000 dinárról soha egy szó sem esett, illetve nem volt rá alkalom hogy Garavic átadja Boskovnak. Ez utóbbi a vallomásában azt állítja, hogy nek nem is tartozott Garavic. Az itt emlegetett összeg azonban eltörpül a mellett, amelyet a betonvas-drágítással teremtett Boukov és Garavic. A harmadrendű vádlott 28 810 kilogrammot adott el a vasból, az akkor igen keresett áruból, 16,40-ért adta kilóját. Boskov ezt 36,45-ért adta tovább. A tárgyalást a bizonyítási eljárással ma reggel folytatják. M 1982. szeptember 29., szerda Módosított útépítési tervek A kula—Savino Seló-i út építését a továbbiakig leállítják — A tartományi útügyi közösség közgyűlésének üléséről A szövetségi intervenciós törvé- nyek meghozatala után kérdésessé vált azoknak a tartományunk területén épülő utaknak a befejezése, amelyeknek beruházási értéke túllépte az előzőleg meghatárzott keretet. Három út sorsa kérdéses: az E75-ös autóút újvidéki Szabadság-híd és az M21-es (Pétervárad—Ruma) út közötti szakaszának befejezése, az E70-es autóútnak Popinci falutól tartományunk határáig terjedő szakasza és a Kula—Lavino Seló-i R140-es út építésének befejezése. E munkálatok befejezéséhez 645 millió dinár hiányzik. Mivel nincs kilátás arra, hogy az év végéig előteremtsék ezt az összeget, a tartományi útügyi közösség közgyűlése, a közösség szakszolgálatának javaslatára úgy döntött, hogy módosítani kell a fent említett munkálatok terveit. Az E75-öS autóút Szabadság-híd M21-es út közötti szakaszának kiépítésére 86 millió dinárra lenne szükség. Ennek az értéknek megfelelően szűkítik a tervet: a trandzamenti elágazó úttestére nem húznak még egy aszfaltburkolatot, elmarad az úttest melletti sáv rendezése, valamint az útszakasz megvilágításának kiépítése is. Az E70-es autóút befejezéséhez még 500 millió dinárra lenne szükség, ezért csak a déli sávnak nevezett útszakaszt fejezik be. A kulai Savino Seló-i út építését a továbbiakig leállítják. Az E75-ös autóút Újvidék—Szenttamás közötti szakaszán való munkálatok költsége is túllépte az előirányzott összeget, de a munkálatok egyelőre még folytatódnak. A tartományi útügyi közösség közgyűlésén elhangzott, hogy nincs elegendő pénz az utak karbantartására sem.. A szakszolgálat az év elején felmérte az utak állapotát, és megállapította, hogy a karbantartásra 1 milliárd 317 millió dinár szükséges. Mivel a terv csak 566 millió dinárt irányzott elő, egy szakbizottság meghatározta, hogy mely munkálatok vannak elsőbbségben. A munkálatok azonban többe kerültek és most majd 300 millió dinár hiányzik, hogy elvégezzék a legszükségesebbeket, ezek közül 120 millió dinár a téli szolgálatnak kell. Az Ügyviteli Bank előzőleg jóváhagyott 126,7 millió dinárt erre a célra, de a pénzösszeget nem utalta ki. Az útügyi közösség közgyűlése úgy határozott, hogy a rendelkezésre álló 55 millió dinárt a téli szolgálat szükségletére fordítsák, hogy idejében beszerezzék az úttest sózására szükséges sót. A problémáról tájékoztatni kell az illetékes tartományi szerveket, hogy megoldást találjanak, mindenekelőtt hogy szavatolni tudják a téliszolgálat számára szükséges pénzt. Cs-n Egyszeri pénzbeli juttatás az otthonoknak Vajdaságban 83 567 gyermeknek folyósítják a családi pótlékot . A Tartományi Gyermekvédelmi Érdekközösség Közgyűlésének üléséről Tekintettel az élet minden területén bekövetkezett általános drágulásra, különösen pedig az élelmiszeripari cikkek árának emelkedésére a Tartományi Gyermekvédelmi Érdekközösség Közgyűlése tegnapi ülésén olyan intervenciós intézkedést hozott amelynek értelmében azt a tartományi pénzeszközt, amely a tej árának kompenzációja megszüntetésével szabadult fel, az árva, az elhagyatott és a szellemi fogyatékos gyermekek otthonainak, illetve a családi gondozásba adott gyermekek ellátására fordítják, ha majd ezzel a Tartományi Könyvviteli Szolgálat is egyetért. Az egyszeri pénzbeli juttatás összege a gyermekek létszáma szerint alakul, így az otthonok gyermekekként 7000 dinárt, a szabadkai Kolevka 18 360 dinárt, a családi nevelésbe helyezett gyermekek létszáma után pedig 3500 dinárt kapnak, az illetékes gyermekvédelmi munkaszervezetek. Ezek azonban a szóban forgó pénzeszközt nem fordíthatják az egyéni, illetve a közös szükségletek kielégítésére, sem a munkaszervezet anyagi alapjának bővítésére, mert a pénzt kizárólag a védencek étkeztetésének javítására juttatják. Amint azt a veterniki otthon küldötte is megjegyezte, az egyszeri pénzsegély — bár nem tekinthető tartós megoldásnak — a legjobbkor jött, hiszen az otthonok súlyos anyagi helyzete miatt a társadalmi gondozásba helyezett, szerencsétlen sorsú gyermekek ellátásának színvonala egyre csökken. A közgyűlés foglalkozott a gyermekvédelmi társultmunka-szervezetek anyagi helyzetével is, amely — mint a fentiekből is kiderült — igen súlyos és rányomja bélyegét nemcsak az otthonokban nevelkedett gyermekek, hanem az itt dolgozók életszínvonalára is. A zrenjanini Omladinac és a jabukai otthon számára, anyagi helyzetének javítására egyszeri pénzbeli segélyt szavaztak meg. A félévi mérleget elemezve, a küldöttek arról is tájékozódhattak, hogy a Tartományi Gyermekvédelmi Érdekközösség bevétele nem haladta meg a tervezett keretet, tehát nincs szükség a járulékkulcs csökkentésére. Megvitatásra került a családi pótlékok folyósításáról készült jelentés is. Ebben az áll, hogy júniussal bezárólag tartományunkban 63 567 gyermek kapta a pótlékot. Említést érdemel még az az adat is, hogy a jelzett időszakban 2464 ideiglenesen külföldön dolgozó honfitársunk kérvényezte az érdekközösségtől a családi pótlék folyósítását. A közgyűlés ezenkívül csaknem 27, az idén, illetve jövőre befejezendő, gyermekőrző intézmény építési munkálataira szavazott meg pénzeszközöket. Ezek a fontos létesítmények a községekben a polgárok helyi járulékából, a társultmunka-szervezetek meg a gyermekvédelmi érdekközösség támogatásával épülnek és nagyban hozzájárulnak tartományunkban a kisgyermekek napközis , elhelyezésének javításához. (g. m. zs.) M KEZDŐDIK A hatodik népélelmezési kongresszus Az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban ma délelőtt 9 óraikor kezdődik meg az a négy napig tartó országos jellegű szaktanácskozás, amelynek homlokterében a korszerű népélelmezés áll, s amelyet a Szocialista Szövetség Országos Választmányának védnökségével tartanák. A hazai és a meghívott külföldi orvosokon kívül az élelmiszertermelő és a mezőgazdasági szakemberek is képviseltetik magukat, hogy közös erővel kutassanak az emberi szervezet számára egészséges, ugyanakkor gazdaságilag olcsó élelmiszerek gyártásának lehetőségei után. Köztudomásúan a helytelen táplálkozási szokásaink miatti minden betegség vidékünkön népbetegségnek számít. A betegségmegelőző egészségügyi szolgálat szakemberei is bizonyára elmondják majd az e téren szerzett értékes tapasztalataikat. A kongresszus témaköri bizottságokban dolgozik, külön szimpozionokat szentelve a cukorbetegség, a dolgozók munkaképessége, a fogak épsége és a táplálkozás kapcsolatának. Kerekasztal-megbeszélés témája lesz a népélelmezési szakemberek képzésének és a koros emberek táplálkozásának a problémája. (g. zs.)