Magyar Szó, 1982. október (39. évfolyam, 270-284. szám)
1982-10-01 / 270. szám
MAGYAR SZÓ 1982. október 1., péntek 7 KÜLPOLITIKA. Szovjet értékelés az el nem kötelezettségről A központi sajtó a mozgalom imperialistaellenes jellegét helyezi előtérbe, s nem tesz említést tömbellenes irányultságáról Brezsnyev szovjet elnök bakui beszéde után, amelyben érintette az el nem kötelezett mozgalom politikáját is, a szovjet központi sajtó mind többet cikkezik az el nem kötelezett országok szerepéről és jelentőségéről. Szembetűnő azonban, hogy a hangsúlyt kivétel nélkül a mozgalom imperialistaellenes jellegére helyezi, miközben nem említi vagy teljességgel figyelmen kívül hagyja tömbellenes irányultságát, s azt a célt, hogy az előbbin kívül állhatatosan küzd a nyomásgyakorlás és az erőfölény valamennyi formája ellen. A béke erői között még a hivatalos szovjet sorrendben is csak a harmadik helyet foglalja el az el nem kötelezettek mozgalma megelőzik a szocializmus erői az újonnan felszabadult országokban A moszkvai hírközlő szervek, amelyek ezt a sorrendet fölállították, rendszerint még ennél is nagyobb figyelmet szentelnek a békemozgalmaknak, amelyek szerintük a másik tömb háborús politikája elleni küzdelem hatékony tényezői. A szovjet kormány lapja, az Izvesztyija cikkben elemzi az elnem kötelezettség létrejöttét, térhódítását, békeharcát és azt a küzdelmet, amelyet a nemzetközi egyenrangúságért folytatott. A békepolitika jelentős tényezője címmel az Izvesztyija szerdai számában közli olvasóival, hogy a szovjet párt és állam „őszinte rokonszenvet viseltetett e mozgalom iránt” már akkor, amikor első lépéseit tette. A továbbiakban megállapítja, a Szovjet KP XXVI kongresszusa úgy értékelte, hogy „az el nem kötelezettség a nemzetközi viszonyok fontos tényezője” és megállapítja, hogy Brezsnyev elnök ennek az állásfoglalásnak a szellemében, küldött üzenetettavaly szeptemberben az elnömi kötelezettség napja alkalmából Fidel Castro kubai elnöknek, a mozgalom elnöklőjének. A cikkíró áttekintést ad az első belgrádi és a hatodik, havannai csúcsértekezlet közötti időszakban a mozgalommal kapcsolatban történtekről, a mozgalom izmosodásáról és megállapítja, hogy az el nem kötelezettek soraiban szocialista országok is találhatók. Kuba, Vietnam, Jugoszlávia és mások Úgy ítéli meg, hogy ezek az országok osztoznak egymás sorsában, többségük a gyarmati rabságból felszabadult fiatal ország, amely mindeddig a saját bőrén tapasztalta az imperialista kizsákmányolás következményeit. ír az el nem kötelezetteknek a nemzetközi egyenjogúságért és a békéért vívott harcáról, majd arra a nézőpontra helyezkedik, hogy „e mozgalom potenciálja alapvetően azért is növekszik, mert az el nem kötelezettek a modern kor szülte mélyreható problémák áthidalásáért vívott harcukban élvezik a Szovjetunió és más szocialista országok őszinte támogatását”. Ezzel magyarázza Brezsnyev bakui beszédének azt a tézisét is, hogy azoknak a fejlődő országoknak, amelyek a függetlenség és a haladás útjára léptek, „jótékony hatással kell lenniük a béke megőrzésének folyamatára”. S minthogy ez nem csupán általános nemzetközi érdek, hanem a szocializmus nemzetközi érdeke is ezért — az Izvesztyija megítélése szerint — a szocialista és az el nem kötelezett országok együttműködése roppant fontos dolog. Mind az egyiknek, mind a másiknak legádázabb ellenfele az imperializmus, amely — amint a lap írja — megkísérli aláásni a mozgalom egységét, mert monopolhelyzetének veszélyeztetését látja létezésében. A szocialista országoknak — vonja le a következtetést ■ az Izvesztyija — semmi okuik a szóban forgó mozgalom további erősödésétől és gyarapodásától rettegni, ellenkezőleg, „a Szovjetunió és a többi szocialista ország soraik tömörítésében a békeharc még ki nem aknázott nagy tartalékait látja”. Más szovjet lapok is írtak az el nem kötelezett mozgalomról, zömmel a nemzetközi helyzet elemzésének összefüggésében. Észrevehető volt az az igyekezet, hogy a szovjet külpolitikát a lehető legnagyobb mértékben azonosítsák az el nem kötelezett mozgalom globális céljaival, mégpedig a békeharc viszonylatában. Ilyenformán közvetve bírálták az el nem kötelezett mozgalomnak „a tömböktől való egyenlő távolsága” elvét, amely a múltban a szovjet sajtóban a mozgalomról napvilágot látott cikkekben egyébként mindig indítékul szolgált a mozgalom bírálatára. (Tanjug) újabb kivégzések Iránban Az IRNA hírügynökség jelentése szerint kivégezték Qotbzadeh volt külügyminiszter két munkatársát. A volt külügyminiszter felett mint ismeretes, két héttel ezelőtt hajtották végre a halálos ítéletet. Az iráni katonai forradalmi bíróság azért ítélte halálra munkatársait, mert állítólag együtt összeesküvést szőttek az iszlám köztársaság ellen. Másik két vádlottat életfogytiglani börtönnel sújtottak, öt személyt pedig 2—15 évig börtönbüntetésre ítéltek. Az Aeroflot gépének katasztrófája Tizenhárom halon, 64 sebesült A luxemburgi repülőtéren teg- ] Az Aeroflot gépének fedélzetén napelőtt leszálláskor szerencsétle 66 utas és a személyzet 11 tagja nál járt Iljusin—62 szovjet gép- t tartózkodott. Az Iljusin—62 Moszk-ben 13 személy életét vesztette, 64-en pedig megsebesültek, közülük 27-en már elhagyták a kórházat. A hírt a rendőrség közölte és hozzátették, hogy a gép kapitánya és a két segédpilóta túlélte a katasztrófát váltól Limába menet szokásos útvonalán szállt le Luxemburgban A gép rendesen földet ért, majd ismeretlen okokból jobbra fordult, elhagyta a kifutópályát és egy kilométerrel távolabb fákat letarolva felrobbant és kigyulladt Közben sok utas kirepült a gépből. Még nem sikerült megállapítani a szerencsétlenség okait. (AFP, UPI, Tanjug) A luxemburgi Findel repülőtér közelében szovjet gép maradványai szerencsétlenül járt (UPI telefotó) Cetinic fogadta Dolmant Marin Cetinic, a JDNSZSZ Országos Választmányának elnöke tegnap fogadta Dirck Dolmant, a holland parlament alsóházának elnökét, aki a Szövetségi Képviselőház meghívására hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodik. Cetinic a Szocialista Szövetség alkotmányos szerepéről és tevékenységéről tájékoztatta vendégét, és a gazdasági stabilizáció valóra váltásáról is szó volt (Tanjug) Thatcher asszony hazatért körútjáról Margaret Thatcher brit kormányfő befejezte körútját, amelynek során Pekingben, Delhiben és Tokióban járt Pekingben túlnyomórészt Hongkong problémájáról tárgyalt. Egyetértettek abban, hogy diplomáciai csatornákon megkezdik a tárgyalásokat a kínai terület e részéről, amelyet „bérbe adtak” Nagy-Britanniának. A szerződés 15 év múlva jár le. (Tanjug) Jugoszláv üdvözletek Kína ünnepére A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Petar Stambolic, a JSZSZK Elnökségének elnöke az államelnökség nevében üdvözlő táviratot intézett Csi Jangjinghez, a Népi Képviselők Országos Gyűlése állandó bizottságának elnökéhez. A baráti kínai népnek további sikereket kívánt a szocializmus építésében és meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország baráti kapcsolatai és együttműködése továbbfejlődik. Mitja Ribičič, a JKSZ KB Elnökségének elnöke üdvözlő táviratot küldött Hu Jao-panghoz, a Kínai KP KB főtitkárához, kifejezte készségét, hogy továbbfejlesztik a két párt és a két ország együttműködését mindkét nép, az egyenrangú nemzetközi együttműködés, a béke, a társadalmi haladás és a szocializmus mint világfolyamat érdekében. Milka Planinc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke Csao Ce-jang kormányfőhöz intézett üdvözlő táviratot a nemzeti ünnep alkalmából. További sikereket és haladást kívánt az ország építésében. Peng Kuang-vej, Kína belgrádi nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott a nagykövetségen. . (Tanjug) Maksié Stambolinnál Petar Stambolic, az államelnökség elnöke tegnap fogadta Milivoj Maksicot, hazánk újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott lengyelországi nagykövetét. (Tanjug) NAGY-BRITANNIA A laburisták az egyoldalú nukleáris leszerelésért Síkraszálltak az atomtámaszpontok felszámolásáért • A párt évi értekezletének döntései A brit közvélemény körében nagy visszhangot keltett a Munkáspárt évi értekezletének határozata, amelyben síkraszállt az ország egyoldalú nukleáris leszereléséért, valamint a Nagy-Britanniában levő összes amerikai és brit atomtámaszpont megszüntetéséért. A laburisták korábbi két évi értekezletükön is hasonló álláspontra helyezkedtek, ám ezúttal több mint kétharmados többséggel fogadták el, ami nagymértékben kötelezi a pártvezetőséget, tehát az esetleges jövőbeni munkáspárti kormányt is. A párttagság szorgalmazza Nagy- Britannia honvédelmi politikájának módosítását. Ezt a hírmagyarázók történelmi jelentőségű lépésnek nevezték, jóllehet a párton belüli hangulat nem kötelezi túlságosan a pártvezetőséget. Az értekezlet bírálta a mostani konzervatív kormány politikáját, s hangot adott aggodalmának a fegyverkezési hajsza folytatása miatt. Szembeszállt a brit nukleáris fegyverzet korszerűsítésével is. Javasolta a Szocialista Internacionáléhoz tartozó pártokkal való megbeszélést, hogy létesítsenek atommentes övezetet Európában. Kis többséggel elfogadták a határozatot, amely követelte a hadiipar államosítását, hogy a szakszervezet ellenőrzése alá helyezhessék. Az értekezleten lényegbevágóan megváltozott a laburisták álláspontja a közel-keleti kérdésben. A munkáspártiak, ha kis többséggel is, de első ízben szavazták meg a határozatot, amely a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének ismerte el a PFSZ-t, s támogatta a palesztin állam megalakítását. Elfogadta azt a határozatot is amely előtérbe helyezte Izrael biztonsága szavatolásának fontosságát. Elfogadták a közleményt, amely síkraszállt független nemzetközi vizsgálat megindításáért a bejrúti vérfürdő ügyében. A külpolitikai kérdések keretében megvitatták a lengyelországi helyzetet, és egyöntetűen elítélték a Szolidaritás szakszervezet munkájának felfüggesztését, a hadiállapot kikiáltását, s követelték a politikai foglyok szabadon bocsátását. (Tanjug) Lőporszagi éi választási kampány Egy nap alatt huszonkét bomba robbant Spanyolországban Spanyolország-szerte az elmúlt 24 órában huszonkét pusztító erejű pokolgép robbant mintegy jelezve, hogy a választási kampány lőporszagú lesz. A rendőrség közölte, hogy további öt pokolgépet sikerült ártalmatlanná tennie A Skonmény hivatalos közleményében megállapította, hogy olyan erőszakhullámról van szó, amelynek célja „destabilizálni a rendszert az általános választások előestéjén”. Juan Roson belügyminiszter bejelentette, hogy a kabinet nem fog engedni a zsarolásnak, ezért országszerte máris fokozták a biztonsági intézkedéseket. " Madridban hivatalosan közölték, hogy feloszlott a Baszkföld és szabadság elnevezésű szeparatista mozgalom katonaipolitikai szárnyának egy része. A csoport ,,hetedik közgyűlésnek” nevezte magát. A feloszlásról szóló hírt egy titkos sajtóértekezleten közölték ,valahol Dél-Franciaországban”, és ezután valószínű, hogy kiengedik a börtönből az ETA ezen ágának 30 tagját. (Tanjug) Csaknem valamennyi spanyol nagyvárosban bomba robbant, így Madridban, Barcelonában, Sevillában, Cordobában, Valenciában, Taragonában stb. A kormány úgy véli, hogy a pokolgépeket az olaszországi Vörös Brigádhoz hasonló GRAPO titkos szervezet kommandói helyezték el. Az erőszakhullám veszélybe sodorta az október 28-ára meghirdetett rendkívüli általános választásokat. A Spanyol Szocialista Munkáspárt ezzel kapcsolatos közleményében kidomborítja, hogy „kalandorok cselekményeiről van szó azzal a céllal, hogy destabilizálják a rendszert”, a Kommunista Párt pedig követeli a kormánytól, hogy „zabolázza meg e demokrácia elleni offenzívát, mert annak nyilvánvalóan az a célja hogy a rettegés légkörét alakítsa ki a választások előtti időszakban”. (Tanjug) NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS Kiállítás liláról Pekingben A Tito-eszme, szó és tett című kiállítás, amelyet néhány nappal ezelőtt nyitottak meg Pekingben, a Kínai Forradalom Múzeumában, nagy érdeklődést keltett Jugoszlávia számos barátja és Tito elnök forradalmi művének tisztelői nagy számban tekintik meg a kiállítást. A tájékoztatási eszközök mind közölték a kiállítás megnyitójának hírét, a Renmin Ribac című pártlap pedig Tito a nagy proletár forradalmár címmel részletesen bemutatta a kiállítás anyagát. A Jugoszláv KP és a szocialista forradalom történelmi pillanatait ismeretbe, amikor megnyilvánult Tito bátorsága, forradalmi rátermettsége és alkotó ereje, rendkívüli politikusi és államfői képességei. Külön figyelmet szenteltek Tito hozzájárulásának a jugoszláv— kínai barátság fejlesztéséhez. „Tito 1977-ben, 85 évesen több ezer kilométert utazott, hogy meglátogassa Kínát. Ez a történelmi látogatás új korszakot nyitott a két párt, a két ország és a két nép barátsága és együttműködése sokoldalú és stabil fejlesztésében. A kiállítás kapcsán a Renmin Ribao idézi Tito elnök akkori kijelentését, hogy „országaink erőteljes fejlődésükkel és a nemzetközi eseményekben való aktív részvételükkel bizonyosan sok lehetőséget fognak teremteni az egyenjogúság és kölcsönös haszon elvén való együttműködésre”. Azóta öt év múlt el és ezek a szavak valóra válnak. Az elkövetkező három napban, amikor Kína a köztársaság napját ünnepli, sokan sétálnak majd a híres pekingi téren és Jugoszlávia, valamint Tito műve iránti tiszteletük jeléül betérnek a múzeumba, hogy megtekintsék a kiállítást. (Tanjug) Stambolié távirata Kiprianuhoz Az államelnökség nevében Petar Stambolic, a JSZSZK Elnökségének elnöke gratulált Szpirosz Kiprianu cipusi köztársasági elnöknek az el nem kötelezett ország nemzeti ünnepe alkalmából. Táviratában megelégedéssel nyugtázta, hogy sikeresen fejlődnek a jugoszláv—ciprusi kapcsolatok és sokoldalú együttműködés. (Tanjug) Száműzetésből az elnöki székbe? Suaso kijelentette, hogy csak akkor tér vissza, ha a kongresszus megválasztja államfőnek Henry Siles Suaso, a legnagyobb bolíviai párt, a Népi Demokratikus Egységpárt vezetője, aki hatalmának 1980-ban bekövetkezett megdöntése óta Peruban és száműzetésben kijelentette, hogy csak akkor tér vissza hazájába ha a kongresszus megválasztja és hivatalosan kinevezi államfőnek. A bolíviai kongresszus ma ül öszsze, hogy köztársasági elnököt válasszon. Vildoso tábornok katonai juntája, a munkások sztrájkjainak és a parasztok tiltakozó felvonulásainak nyomására elhatározta, hogy az ország irányítását visszaadja a polgári politikusoknak. Suaso az egyetlen elnökjelölt, a jobboldali és a konzervatív csoportok már támogatásukról biztosították, mivel baloldali centrum koalíciója nem rendelkezik a szükséges többséggel. Aranyat élelemért A bolíviai szakszervezetek követelése Az egyesült bolíviai szakszervezetek felszólították Vildoso tábornok katonai kormányát, hogy sürgősen adja el az ország aranytartalékait, és vásároljon élelmiszert, amelyben már hónapok óta hiány van. A követelést Juan Lechin, a COB szakszervezeti központ főtitkára terjesztette a kormányfő elé. (Tanjug)