Magyar Szó, 1982. október (39. évfolyam, 270-284. szám)

1982-10-01 / 270. szám

MAGYAR SZÓ 1982. október 1., péntek 7­ KÜLPOLITIKA. Szovjet értékelés az el nem kötelezettségről A központi sajtó a mozgalom imperialistaellenes jellegét helyezi előtérbe, s nem tesz említést tömbellenes irányultságáról Brezsnyev szovjet elnök bakui beszéde után, amelyben érintette az el nem kötelezett mozgalom politikáját is, a szovjet központi sajtó mind többet cikkezik az el nem kötelezett országok szerepéről és jelentőségéről. Szembetűnő azonban, hogy a hangsúlyt kivétel nélkül a moz­galom imperialistaellenes jellegére helyezi, miközben nem említi vagy teljességgel figyelmen kívül hagy­ja tömbellenes irányultságát, s azt a célt, hogy az előbbin kívül állhatatosan küzd a nyomásgya­korlás és az erőfölény valamennyi formája ellen. A béke erői között még a hiva­talos szovjet sorrendben is csak a harmadik helyet foglalja el az el nem kötelezettek mozgalma megelőzik a szocializmus erői az újonnan felszabadult országokban A moszkvai hírközlő szervek, ame­lyek ezt a sorrendet fölállították, rendszerint még ennél is nagyobb figyelmet szentelnek a békemoz­galmaknak, amelyek szerintük a másik tömb háborús politikája elleni küzdelem hatékony ténye­zői. A szovjet kormány lapja, az Izvesztyija cikkben elemzi az el­­nem kötelezettség létrejöttét, tér­hódítását, békeharcát és azt a küzdelmet, amelyet a nemzetközi egyenrangúságért folytatott. A bé­kepolitika jelentős tényezője cím­mel az Izvesztyija szerdai számá­ban közli olvasóival, hogy a szov­jet párt és állam „őszinte rokon­­szenvet viseltetett e mozgalom iránt” már akkor, amikor első lépéseit tette. A továbbiakban megállapítja, a Szovjet KP XXVI kongresszusa úgy értékelte, hogy „az el nem kötelezettség a nemzet­közi viszonyok fontos tényezője” és megállapítja, hogy Brezsnyev elnök ennek az állásfoglalásnak a szellemében, küldött üzenetet­­ta­valy szeptemberben az elnömi köte­­lezettség napja alkalmából Fidel Castro kubai elnöknek, a mozga­lom elnöklőjének. A cikkíró áttekintést ad az első belgrádi és a hatodik, havannai csúcsértekezlet közötti időszakban a mozgalommal kapcsolatban tör­téntekről, a mozgalom izmosodá­sáról és megállapítja, hogy az el nem kötelezettek soraiban szocia­lista országok is találhatók. Kuba, Vietnam, Jugoszlávia és mások Úgy ítéli meg, hogy ezek az or­szágok osztoznak egymás sorsá­ban, többségük a gyarmati rab­ságból felszabadult fiatal ország, amely mindeddig a saját bőrén tapasztalta az imperialista kizsák­mányolás következményeit. ír az el nem kötelezetteknek a nemzet­közi egyenjogúságért és a béké­ért vívott harcáról, majd arra a nézőpontra helyezkedik, hogy­­ „e mozgalom potenciálja alapvetően azért is növekszik, mert az el nem kötelezettek a modern kor szülte mélyreható problémák át­hidalásáért vívott harcukban él­vezik a Szovjetunió és más szo­cialista országok őszinte támogatá­sát”. Ezzel magyarázza Brezsnyev bakui beszédének azt a tézisét is, hogy azoknak a fejlődő országok­nak, amelyek a függetlenség és a haladás útjára léptek, „jótékony hatással kell lenniük a béke meg­őrzésének folyamatára”. S mint­hogy ez nem csupán általános nemzetközi érdek, hanem a szo­cializmus nemzetközi érdeke­­ is ezért — az Izvesztyija megítélé­se szerint — a szocialista és az el nem kötelezett országok együtt­működése roppant fontos dolog. Mind az egyiknek, mind a má­siknak legádázabb ellenfele az imperializmus, amely — amint a lap írja — megkísérli aláásni a mozgalom egységét, mert mono­polhelyzetének veszélyeztetését látja létezésében. A szocialista or­szágoknak — vonja le a következ­tetést ■ az Izvesztyija — semmi okuik a szóban forgó mozgalom to­vábbi erősödésétől és gyarapo­dásától rettegni, ellenkezőleg, „a Szovjetunió és a többi szocialista ország soraik tömörítésében a bé­keharc még ki nem aknázott nagy tartalékait látja”. Más szovjet lapok is írtak az el nem kötelezett mozgalomról, zöm­mel a nemzetközi helyzet elemzé­sének összefüggésében. Észrevehe­tő volt az az igyekezet, hogy a szovjet külpolitikát a lehető leg­nagyobb mértékben azonosítsák az el nem kötelezett mozgalom glo­bális céljaival, mégpedig a béke­harc viszonylatában. Ilyenformán közvetve bírálták az el nem köte­lezett mozgalomnak „a tömböktől való egyenlő távolsága” elvét, amely a múltban a szovjet sajtó­ban a mozgalomról napvilágot lá­tott cikkekben egyébként mindig indítékul szolgált a mozgalom bí­rálatára. (Tanjug) újabb kivégzések Iránban Az IRNA hírügynökség jelenté­se szerint kivégezték Qotbzadeh volt külügyminiszter két munka­társát. A volt külügyminiszter fe­lett mint ismeretes, két héttel ez­előtt hajtották végre a halálos ítéletet. Az iráni katonai forradal­mi bíróság azért ítélte halálra munkatársait, mert állítólag együtt összeesküvést szőttek az iszlám köztársaság ellen. Másik két vádlottat életfogytiglani börtön­nel sújtottak, öt személyt pedig 2—15 évig börtönbüntetésre ítél­tek. Az Aeroflot gépének katasztrófája Tizenhárom halon, 64 sebesült A luxemburgi repülőtéren teg- ] Az Aeroflot gépének fedélzetén napelőtt leszálláskor szerencsétle­­­ 66 utas és a személyzet 11 tagja nál járt Iljusin—62 szovjet gép- t tartózkodott. Az Iljusin—62 Moszk­-ben 13 személy életét vesztette, 64-en pedig megsebesültek, közü­lük 27-en már elhagyták a kór­házat. A hírt a rendőrség közöl­te és hozzátették, hogy a gép ka­pitánya és a két segédpilót­a túl­élte a katasztrófát váltól Limába menet szokásos út­vonalán szállt le Luxemburgban A gép rendesen földet ért, majd ismeretlen okokból jobbra for­dult, elhagyta a kifutópályát és egy kilométerrel távolabb fákat letarolva felrobbant és kigyulladt Közben sok utas kirepült a gép­ből. Még nem sikerült megállapítani a szerencsétlenség okait. (AFP, UPI, Tanjug) A luxemburgi Findel repülőtér közelében szovjet gép maradványai szerencsétlenül járt (UPI telefotó) Cetinic fogadta Dolmant Marin Cetinic, a JDNSZSZ Or­szágos Választmányának elnöke tegnap fogadta Dirck Dolmant, a holland parlament alsóházának el­nökét, aki a Szövetségi Képvi­selőház meghívására hivatalos lá­togatáson hazánkban tartózkodik. Cetinic a Szocialista Szövetség alkotmányos szerepéről és tevé­kenységéről tájékoztatta vendégét, és a gazdasági stabilizáció valóra váltásáról is szó volt (Tanjug) Thatcher asszony hazatért körútjáról Margaret Thatcher brit kor­mányfő befejezte körútját, amely­nek során Pekingben, Delhiben és Tokióban járt Pekingben túlnyomórészt Hong­kong problémájáról tárgyalt. Egyetértettek abban, hogy diplo­máciai csatornákon megkezdik a tárgyalásokat a kínai terület e ré­széről, amelyet „bérbe adtak” Nagy-Britanniának. A szerződés 15 év múlva jár le. (Tanjug) Jugoszláv üdvözletek Kína ünnepére A Kínai Népköztársaság nemze­ti ünnepe alkalmából Petar Stam­­bolic, a JSZSZK Elnökségének el­nöke az államelnökség nevében üd­vözlő táviratot intézett Csi Jang­­j­inghez, a Népi Képviselők Orszá­gos Gyűlése állandó bizottságának elnökéhez. A baráti kínai népnek további sikereket kívánt a szocia­lizmus építésében és meggyőződé­sét fejezte ki, hogy a két ország baráti kapcsolatai és együttműkö­dése továbbfejlődik. Mitja Ribičič, a JKSZ KB El­nökségének elnöke üdvözlő távira­tot küldött Hu Jao-panghoz, a Kínai KP KB főtitkárához, kifejez­te készségét, hogy továbbfejlesz­tik a két párt és a két ország együttműködését mindkét nép, az egyenrangú nemzetközi együttmű­ködés, a béke, a társadalmi hala­dás és a szocializmus mint világ­­folyamat érdekében. Milka Planinc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács­­ elnöke Csao Ce-jang kormányfőhöz intézett üd­vözlő táviratot a nemzeti ünnep alkalmából. További sikereket és haladást kívánt az ország építé­sében. Peng Kuang-vej, Kína belgrádi nagykövete hazája nemzeti ünne­pe alkalmából fogadást adott a nagykövetségen. . (Tanjug) Maksié Stambolinnál Petar Stambolic, az államelnök­ség elnöke tegnap fogadta Mili­­voj Maksicot, hazánk újonnan ki­nevezett rendkívüli és meghatal­mazott lengyelországi nagykövetét. (Tanjug) NAGY-BRITANNIA A laburisták az egyoldalú nukleáris leszerelésért Síkraszálltak az atomtámaszpontok felszámolásáért • A párt évi értekezletének döntései A brit közvélemény körében nagy visszhangot keltett a Mun­káspárt évi értekezletének határo­zata, amelyben síkraszállt az or­szág egyoldalú nukleáris leszere­léséért, valamint a Nagy-Britan­­niában levő összes amerikai és brit atomtámaszpont megszünteté­séért. A laburisták korábbi két évi értekezletükön is hasonló állás­pontra helyezkedtek, ám ezúttal több mint kétharmados többség­gel fogadták el, ami nagymérték­ben kötelezi a pártvezetőséget, te­hát az esetleges jövőbeni munkás­párti kormányt is. A párttagság szorgalmazza Nagy-­ Britannia honvédelmi politikájá­nak módosítását. Ezt a hírmagya­rázók történelmi jelentőségű lépés­nek nevezték, jóllehet a párton belüli hangulat nem kötelezi túl­ságosan a pártvezetőséget. Az értekezlet bírálta a mostani konzervatív kormány politikáját, s hangot adott aggodalmának a fegyverkezési hajsza folytatása miatt. Szembeszállt a brit nukleá­ris fegyverzet korszerűsítésével is. Javasolta a Szocialista Internacio­­náléhoz tartozó pártokkal való megbeszélést, hogy létesítsenek atommentes övezetet Európában. Kis többséggel elfogadták a ha­tározatot, amely követelte a hadi­ipar államosítását, hogy a szak­­szervezet ellenőrzése alá helyez­hessék. Az értekezleten lényegbevágóan megváltozott a laburisták állás­pontja a közel-keleti kérdésben. A munkáspártiak, ha kis többséggel is, de első ízben szavazták meg a határozatot, amely a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének ismerte el a PFSZ-t, s támogatta a palesztin állam megalakítását. Elfogadta azt a határozatot is amely előtérbe helyezte Izrael biz­tonsága szavatolásának fontossá­gát. Elfogadták a közleményt, amely síkraszállt független nem­zetközi vizsgálat megindításáért a bejrúti vérfürdő ügyében. A külpolitikai kérdések kereté­ben megvitatták a lengyelországi helyzetet, és egyöntetűen elítélték a Szolidaritás szakszervezet mun­kájának felfüggesztését, a hadiál­lapot kikiáltását, s követelték a politikai foglyok szabadon bocsá­tását. (Tanjug) Lőporszagi éi választási kampány Egy nap alatt huszonkét bomba robbant Spanyolországban Spanyolország-szerte az elmúlt 24 órában huszonkét pusztító ere­jű pokolgép robbant mintegy je­lezve, hogy a választási kampány­­ lőporszagú lesz. A rendőrség közölte, hogy további öt pokolgé­pet sikerült ártalmatlanná tennie A Skonmény hivatalos közlemé­nyében megállapította, hogy olyan erőszakhullámról van szó, amely­nek célja „destabilizálni a rend­szert az általános választások elő­estéjén”. Juan Roson belügyminiszter be­jelentette, hogy a kabinet nem fog engedni a zsarolásnak, ezért országszerte máris fokozták a biz­tonsági intézkedéseket. " Madridban hivatalosan közöl­­ték, hogy feloszlott a Baszk­föld és szabadság elnevezésű szeparatista mozgalom katonai­­politikai szárnyának egy része. A csoport ,,hetedik közgyűlés­nek” nevezte magát. A feloszlásról szóló hírt egy titkos sajtóértekezleten közöl­ték ,­valahol Dél-Franci­aor­szágban”, és ezután valószínű, hogy kiengedik a börtönből az ETA ezen ágának 30 tagját. (Tanjug) Csaknem valamennyi spanyol nagyvárosban bomba robbant, így Madridban, Barcelonában, Sevillá­ban, Cordobában, Valenciában, Taragonában stb. A kormány úgy véli, hogy a pokolgépeket az olasz­­országi Vörös Brigádhoz hasonló GRAPO titkos szervezet komman­dói helyezték el. Az erőszakhullám veszélybe so­dorta az október 28-ára meghir­detett rendkívüli általános válasz­tásokat. A Spanyol Szocialista Munkáspárt ezzel kapcsolatos köz­leményében kidomborítja, hogy „kalandorok cselekményeiről van szó azzal a céllal, hogy destabili­zálják a rendszert”, a Kommunis­ta Párt pedig követeli a kormány­tól, hogy „zabolázza meg e de­mokrácia elleni offenzívát, mert annak nyilvánvalóan az a célja hogy a rettegés légkörét alakítsa ki a választások előtti időszak­ban”. (Tanjug) NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS Kiállítás liláról Pekingben A Tito-eszme, szó és tett című kiállítás, amelyet néhány nappal ezelőtt nyitottak meg Pekingben, a Kínai Forradalom Múzeumában, nagy érdeklődést keltett Jugoszlá­via számos barátja és Tito elnök forradalmi művének tisztelői nagy számban tekintik meg a kiállítást. A tájékoztatási eszközök mind közölték a kiállítás megnyitójá­nak hírét, a Renmin Ribac című pártlap pedig Tito a nagy prole­tár forradalmár címmel részlete­sen bemutatta a kiállítás anyagát. A Jugoszláv KP és a szocialista forradalom történelmi pillanatait ismeretbe, amikor megnyilvánult Tito bátorsága, forradalmi ráter­mettsége és alkotó ereje, rendkí­vüli politikusi és államfői képes­ségei. Külön figyelmet szenteltek Tito hozzájárulásának a jugoszláv— kínai barátság fejlesztéséhez. „Ti­to 1977-ben, 85 évesen több ezer kilométert utazott, hogy megláto­gassa Kínát. Ez a történelmi lá­togatás új korszakot nyitott a két párt, a két ország és a két nép barátsága és együttműködése sok­oldalú és stabil fejlesztésében. A kiállítás kapcsán a Renmin Ribao idézi Tito elnök akkori kijelenté­sét, hogy „országaink erőteljes fejlődésükkel és a nemzetközi ese­ményekben való aktív részvéte­lükkel bizonyosan sok lehetőséget fognak teremteni az egyenjogúság és kölcsönös haszon elvén való együttműködésre”. Azóta öt év múlt el és ezek a szavak valóra válnak. Az elkövetkező három napban, amikor Kína a köztársaság nap­ját ünnepli, sokan sétálnak majd a híres pekingi téren és Jugoszlá­via, valamint Tito műve iránti tiszteletük jeléül betérnek a mú­zeumba, hogy megtekintsék a ki­állítást. (Tanjug) Stambolié távirata Kiprianuhoz Az államelnökség nevében Pe­tar Stambolic, a JSZSZK Elnök­ségének elnöke gratulált Szpirosz Kiprianu cipusi köztársasági el­nöknek az el nem kötelezett or­szág nemzeti ünnepe alkalmából. Táviratában megelégedéssel nyugtázta, hogy sikeresen fejlőd­nek a jugoszláv—ciprusi kapcsola­tok és sokoldalú együttműködés. (Tanjug) Száműzetésből az elnöki székbe? Suaso kijelentette, hogy csak akkor tér vissza, ha a kong­resszus megválasztja állam­főnek Henry Siles Suaso, a legnagyobb bolíviai párt, a Népi Demokrati­kus Egységpárt vezetője, aki ha­talmának 1980-ban bekövetkezett megdöntése óta Peruban és száműzetésben kijelentette, hogy csak akkor tér vissza hazájába ha a kongresszus megválasztja és hivatalosan kinevezi államfőnek. A bolíviai kongresszus ma ül ösz­­sze, hogy köztársasági elnököt válasszon. Vildoso tábornok katonai juntá­ja, a munkások sztrájkjainak és a parasztok tiltakozó felvonulásai­nak nyomására elhatározta, hogy az ország irányítását visszaadja a polgári politikusoknak. Suaso az egyetlen elnökjelölt, a jobboldali és a konzervatív csoportok már támogatásukról biztosították, mi­vel baloldali­ centrum koalíciója nem rendelkezik a szükséges több­séggel. Aranyat élelemért A bolíviai szakszervezetek követelése Az egyesült bolíviai szakszerve­zetek felszólították Vildoso tábor­nok katonai kormányát, hogy sürgősen adja el az ország arany­­tartalékait, és vásároljon élelmi­szert, amelyben már hónapok óta hiány van. A követelést Juan Lechin, a COB szakszervezeti köz­pont főtitkára terjesztette a kor­mányfő elé. (Tanjug)

Next