Magyar Szó, 1982. november (39. évfolyam, 316-328. szám)

1982-11-16 / 316. szám

2 KÜLPOLITIKA mmm értekezlet Felleresi a kompromisszum a záróekmáslv-tervezet alapján A részvevők készsége a tárgyalásokra a vitás problémákról Tegnap második hetébe lépett az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia eredményeit felmérő madridi értekezlet. Igen szembetűnő, hogy a felek hajlan­dóságot mutatnak rá, hogy tár­gyaljanak a vitás kérdésekről, azonkívül az is, hogy a keleti fél állhatatosan inszisztál: a konferen­cia hívjon össze külön értekezletet az európai leszerelésről. Soraluce, a spanyol delegáció ve­zetője kijelentette: Láthatjuk, hogy van készség a tárgyalásokra. Ez jelenleg kiváltképpen a keleti félnél figyelhető meg. Így példá­ul Kovaljov, Gromiko segédje ki­jelentette, hogy minden vitás kér­désről ,,türelmesen és építő jelle­­gűen tárgyalni kell”. Figyelmet keltett ugyanakkor a svájci fődelegátus kijelentése is. A diplomata síkraszállt olyan tárgya­lásokért, amelyeket az európai semleges és el nem kötelezett or­szágok által közösen kimunkált záróokmány-tervezet alapján foly­tatnának. Brunner, a svájci főde­­legátor, hangsúlyozta, a szóban forgó tervezet alapján fel lehet tárni a vitás problémák megoldása felé vezető kompromisszumot. Az európai semlegesek és el nem kötelezettek nem utasítják vissza az általuk előterjesztett záróok­mány-tervezetre tett módosító és kiegészítő javaslatokat, de úgy íté­lik meg, hogy realisztikusoknak kell lenniük. Brunner arra figyel­meztetett, a madridi értekezletnek nem lenne szabad ismét afféle üres szópárbajjá, szócsépléssé fa­julnia. Amennyiben végleges megoldást nem lehetne kimunkálni — vél­te —, akkor a belgrádi értekezleté­hez hasonló záróokmány elfogadá­sára kellene törekedni, illetve vagy elhalasztani, vagy véget vetni az értekezletnek. Megítélése szerint karácsony és újév táján már el kellene dönteni a madridi értekez­let sorsát, mert nem lenne éssze­rű, ha a konferencia harmadik évébe lépne. Ma egyébként plenáris ülést tar­tanak, s valószínű, hogy ennek be­fejeztével a dolgok alakulása vilá­gosabbá válik. (Tanjug) SRI LANKA Decemberben népszavazás A parlament megbízatásának meghosszabbításáról döntenek December 22-én népszavazást tartanak Sri Lankában arról, hogy meghosszabbítják-e további hat évre a jelenlegi parlament megbí­zatását — jelentette ki Jayewar­­dene, Srí Lanka elnöke. Az ellenzék azonban ellenzi a népszavazást. A kilenc ellenzéki párt megegyezett abban, hogy együttes kampányt indítanak a je­lenlegi parlament mandátumának meghosszabbítása ellen. A jelenle­gi parlament küldöttjeinek öthato­da a hatalmon levő Egyesült Nem­zeti Párt tagja. (Tanjug) Jugoszláv—kanadai konzultációk Belgrád­ban megkezdődtek a Szö­vetségi Külügyi Titkárság és a ka­nadai külügyminisztérium kétnapos politikai megbeszélései. A véle­ménycsere során elemzik az idő­szerű nemzetközi eseményeket, el­sősorban a madridi európai bizton­sági és együttműködési értekezle­tet, a leszerelés alakulását és a Kelet—Nyugat kapcsolatokat. A két küldöttség ezenkívül részlete­sen megvizsgálja a jugoszláv—­ka­nadai együttműködés fejlődésének lehetőségeit. A küldöttségeket Mirko Ostojić szövetségi­ külügyi tit­k­árhelyettes és Marchaine de Montigne kanadai miniszterhelyettes vezeti. (Tanjug) FRANKFURT Ártalmatlanná tették a pokolgépet Egy 25 emeletes épület pince­garázsában helyezték el a bombát Robbanásszakértők tegnap reg­gel ártalmatlanná tettek egy bom­bát egy 23 emeletes épület gará­zsában Eschbornban, Frankfurt elővárosában, ahol túlnyomórészt az amerikai fegyveres erők tagjai laknak — közölte a rendőrség. A lakóépület egy lakója riasztotta az amerikai katonai rendőrséget, hét­főre virradó éjszaka egy táskát vett észre a garázsban. Miközben a szakértők szétszerelték a bom­bát, kilakoltatták a lakókat az épület tíz emeletéről. Az utóbbi néhány hónapban, kü­lönösen Frankfurtban, több ízben is pokolgépes merényletet követ­tek el, vagy kíséreltek meg az amer­ikai katonák által lakott épü­letekben. (Reuter) Jakovljevic Colombóban Dr. Djordje Jaikovljevic, a Szö­vetségi Munka-, Egészségügyi és Szociális Védelmi Bizottság elnöke Colombóba érkezett. Az egészség­­védelem fejlesztéséről tartandó öt­napos nemzetközi tanácskozáson vesz részt Srí Lanka fővárosában. (Tanjug) Meghal;- Acharya Vinoba Bhave Tegnap 88 éves korában elhunyt Acharya Vinoba Bhave, Mahatma Gan­dhi egyik legismertebb tanítványa és követője. Acharya már egy hete egyál­talán nem étkezett és gyógyszereit sem szedte, senkinek sem akarta meg­mondani, miért döntött úgy, hogy ön­gyilkos lesz. Indira Gandhi indiai kormányfő, szá­mos minisztere és a legtekintélyesebb indiai politikusok az elmúlt napokban ellátogattak a Nagpur közelében levő Ashramba és megkísérelték rávenni az ismert vallási és szociális vezetőt, hogy változtassa meg elhatározását. Vinoba Bhave hat évtizeden át szó­szólója volt India egységének és a szociális igazságért folyó harcnak. (Tanjug) EGYESÜLT NEMZETEK Meggátolni a fegyverkezési hajszának a világűrre való kiterjesztését Véget ért­ a vita az űr és az űrtechnológia felhasználásáról Miközben földünk körül néhány száz műbolygó és két legénységgel ellátott űrállomás kering, a vi­lágszervezet székházában véget ért a vita a világűr és az űrtechnoló­gia kihasználásáról. A vitában vö­rös fonalként húzódott végig a gondolat, hogy a béke és vala­mennyi ország fejlődésének javá­ra ezen a síkon fokozni kell a nemzetközi együttműködést. A nemzetközi közösségnek meg kell akadályoznia azt, hogy a fegyverkezési verseny kiterjedjen a világűrbe — hangsúlyozták a fel­szólalók. Egyszersmind figyelmez­tettek rá, hogy az űrtechnológiára mint az együttműködés területére, s nem pedig mint a konfrontáló­­dás lehetőségére kell tekinteni. Ez a figyelmeztetés kiváltképpen az­után került előtérbe, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok képviselői heves vita formájában kölcsönösen egymást vádolták a világűri fegyverkezési versenyért. Szovjet álláspont szerint az ame­rikai kormány speciális programot dolgozott ki és fogadott el, amely magában foglalja olyan világűri rendszerek felbocsátását, amelyek támogatást nyújtanak a Földön le­vő szárazföldi erőknek, azonkívül operatív rendszerek fellövését a szovjet szatellitek megsemmisíté­sére. A szovjet delegátus megítélé­se szerint ez „Amerika világűri tevékenységének agresszív irányza­tát bizonyítja”. Amerikai részről erre az volt a válasz, hogy „a Szovjetunió a vi­lág egyetlen országa, amely szatel­lit-ellenes operatív fegyverrend­szerrel rendelkezik”, s hogy ilyen körülmények között „az Egyesült Államok arra kényszerül, hogy megvizsgálja a világűri térség esetleges vagy potenciális katonai célokra való felhasználását, éspe­dig mindaddig, amíg a másik fél a szóban forgó erőfeszítéseket el­sőbbségben részesíti”. Abból a tényből kiindulva, hogy ez idő szerint csak a fentebb em­lített két szuperhatalomnak van módjában fegyvereket küldeni a világűrbe, a Kínai NK delegátusa arra a nézőpontra helyezkedett, hogy a világűri térség békés cé­lokra való igénybevételéről szóló garanciáknak magukban kell fog­lalniuk azt a szándékot, hogy a kozmoszban megakadályozzák a fegyverkezési versenyt. Brazília ja­vasolta, hogy erről dolgozzanak ki nemzetközi hatóeszközöket, az NDK küldötte pedig síkraszállt egy olyan megállapodás megkötéséért, amely kimondaná, hogy a világ­űrben tilos fegyvert tárolni. Starčević, Jugoszlávia delegátu­sa emlékeztetett rá, hogy a 77-es csoport annak idején arra az együttes álláspontra helyezkedett, hogy meg kell tiltani mindenne­mű fegyver világűrbe juttatását, és ottani kipróbálását, azonkívül meg­felelő ellenőrzési rendszert és ga­ranciákat is ki kell dolgozni. Ju­goszlávia azon a nézőponton van, hogy az NSZK világűri bizottsá­gának be kell kapcsolódnia a vi­lágűr militarizálásának megakadá­lyozására irányuló törekvésekbe. A JSZSZK képviselője végezetül támogatta annak az okmánynak a tervezetét, amely az egyenes té­véadások közvetítésére alkalmas távközlési műholdak használatát szabályozza, egyszersmind elisme­ri azoknak az országoknak a szu­verén jogát, amelyeknek ezek a műholdak adásokat sugározhatnak. Starčević aláhúzta, hogy az ok­mány jelenlegi tervezete megfelel a fejlődő országok érdekeinek, s hogy ezért a közgyűlés mostani ülésszakán el kellene fogadni. Jó néhány más el nem kötele­zett és fejlődő ország is hasonló értelemben foglalt állást. A kelet­európai országok úgyszintén ter­vezetet terjesztettek elő az egyenes tévéadások kérdéséről, a nyugati országok ezzel szemben további tárgyalásokat javasoltak a kon­szenzus kidolgozása érdekében, mondván, hogy „az információ szabad áramlásáról van szó”. (Tanjug) MAGYAR SZÓ Jelentős hozzájárulás az együttműködéshez Iráni értékelés Mojszov látogatásáról Lazar Mojszov szövetségi külügyi titkár kétnapos megbeszélésre Ve­­layati iráni külügyminiszterrel, valamint találkozása Khomeini elnökkel, Rafsanjanival, a medzs­­lász elnökével és Musati kormány­fővel jelentősen hozzájárult a két el nem kötelezett ország politikai és gazdasági együttműködéséhez. Iráni politikai hírmagyarázók ki­emelik, jelenti a Tanjug­­ teheráni tudósítója, hogy folytatódik a­z­­ ország párbeszéde. Velayati кш­­iigymmiszter elfogadta Lazar Moj­szov meghívását, hogy látogassa meg Jugoszláviát, a jövő hónap végén pedig Teheránba utazik egy jugoszláv gazdasági küldöttség. Svájc visszautasította a lengyel kiadatási kérelmet Svájc visszautasította a lengyel kormány követelését, hogy szolgál­tassa ki a négy lengyel emigránst, aki ez év szeptemberében elfoglal­ta a berni lengyel nagykövetséget és túszként három napig fogva tartott öt lengyel diplomatát. A svájci igazságügy-minisztérium közleménye szerint a nagykövetség elfoglalásával kapcsolatos nyomo­zás befejeződött, a tetteseket pedig többrendbeli bűncselekmény elkö­vetésének vádjával a svájci szö­vetségi bíróság elé állítják. A tár­gyalás napját még nem tűzték ki, de bizonyos, hogy az év végéig nem kezdődik el. A berni lengyel nagykövetség épületében a három napig tartó dráma szeptember 9-én ért véget, amikor a svájci terroristaellenes rendőrség tagjai határozott akció­val ártalmatlanná tették a táma­dókat és kiszabadították a túszo­kat. (AP) Választások Brazíliában Tegnap Brazíliában az 58 millió választópolgár megválasztotta a kongresszus alsóházának tagjait, a szenátus tagjainak egyharmadát, 23 kormányzót, a tartományok kép­visel­őházainak tagj­aiit, a városok polgármestereit és tanácsosait. Ezekre a tisztségekre 200 000 je­lölt pályázott. A szavazóhelyek tegnap reggel 8-tól délután 3 órá­ig voltak nyitva. A szavazás hivatalos eredményei néhány nap múlva lesznek ismer­tek, egyes tartományokban pedig csak néhány hét múlva. (Reuter) SPANYOLORSZÁG Megalakult az új kormány González nem ismertette a miniszterek névsorát - Aránylag kedvező politikai légkör­t Csütörtökön ül össze az új összetételű parlament Felipe González, a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt vezetője, az új kormány elnöke bejelentette, hogy gyakorlatilag befejeződött az új kabinet megalakítása, s ezáltal azt is megerősítette, hogy az új összetételű spanyol parlament csü­törtökön tartja első ülését. A Gon­­zález-kormányban mindössze há­rom politikailag „független” mi­niszter van, a többiek kivétel nél­kül a szocialista pártból kerülnek ki. Bejelentette még, hogy nem csu­pán a szocialista pártiak nevében szeretne kormányozni, ellenkező­leg, az egész nemzet nevében. Nem szeretném, ha bárki is csalódna bennünk — mondta —, azok sem, akik nem ránk szavaztak. A szo­cialista kormányfő hosszabb be­szélgetést folytatott az újságírók­kal, ám nem ismertette kabinet­jének névsorát. Igazgatni és nem parancsnokol­ni szeretnék — fűzte hozzá. A nemzet égető problémáiról szólva, amelyekkel a szocialista kormány­nak szembe kell néznie, így véle­kedett: A leginkább az erőszaktól tartok, s ez is aggaszt a legna­gyobb mértékben. A lényegi válto­zások viszonylatában azonban González rendkívül kimért volt. A Franco utáni korszakban a most megalakult szocialista kor­mány lesz az első, amely a parla­ment mindkét házában többséggel fog rendelkezni. A szilárd kor­mányzás szempontjából ez alap­vető jelentőségű, ugyanúgy a szo­cialista kormányra maradt problé­mák megoldásának viszonylatában is, amelyek közül a legsúlyosabbak a munkanélküliség, az erőszak és az összeesküvés lehetősége. A Spanyol Szocialista Munkás­párt (PSOE) vezetősége előtérbe helyezte, hogy a képviselőház új el­nöke Perez Barba, a szenátorok házának elnöke pedig Federico de Carvajal lesz. Mindketten kiemel­kedő szocialista vezetők. A PSOE Gonzáleznek teljesen szabad ke­zet adott, a miniszterek kinevezé­sében. A szocialistákat máris támoga­tásukról biztosították az ország számottevő politikai tényezői, s nem csupán a baloldal, élükön a kommunistákkal. Adolfo Suarez volt kormányfő, a Demokratikus és Társadalmi Központ vezetője így fogalmazott: González mindenkor számíthat tá­mogatásomra és együttműködésem­re. A „Suarez-pártiak”-on kívül González kormányának beiktatásá­ra fognak szavazni a kommunis­ták, a baszk baloldal, ám még jó néhány párt nem helyezkedett végleges álláspontra. A baszk sze­paratista szervezet bejelentette, hogy „száz nap bejáródási időt ad a szocialista kormánynak, mint­hogy most lehetőség van a válto­zásokra”. A szocialista időszak elején el­mondható, hogy Felipe González kormánya meglehetősen kedvező légkörben startol. Itt ki kell dom­borítani a spanyol munkaadók be­folyásos konföderációjának állás­­foglalását. CEDE nevű szervezetük ugyanis leszögezte, hogy a párbe­széd és a konstruktív együttmű­ködés híve, jóllehet nem kíván kötődni a szocialista kormányhoz. Egyébként a választási kampány során heves ellenfele volt a szo­cialistáknak. (Tanjug) 1982. november 16., kedd Harc a diktatúra ellen Chilei baloldali vezető nyilatkozata a Tanjugnak A chilei nép fenntartja magának a jogot, hogy minden eszközzel, felkeléssel is, szembeszegüljön Augusto Pinochet tábornok dikta­túrájával, jelentette ki Anselmo Sule, a külföldön tartózkodó chilei baloldal koordinátora, a chilei radikális párt főtitkára a Tanjug tudósítójának. Megemlítette, hogy a chilei­ körülmények ismeretében ezt a jogot elismeri az ENSZ, sőt a katolikus egyház is. Sule, aki egyszersmind a Szocia­lista­­ Internacionálé alelnöke, és a latin-amerikai politikai pártok állandó választmányának (COP­­PAS) alelnöke úgy értékelte, hogy Pinochet nemrég elhangzott be­jelentése mögött — hogy a politi­kai menekültek bizonyos feltéte­lekkel valószínűleg visszatérhetnek hazájukba — a chilei diktatúra politikai és gazdasági hatalmi mo­delljének nagy válsá­ga áll. Hoz­zátette, Pinochet ezáltal az élet demokratizálásának látszatát akar­ja kelteni, hogy igazolja az ame­rikai kongresszus a Chile számára folyósított katonai és gazdasági segélyre vonatkozó tilalmának eset­leges megszüntetését. A chilei baloldali pártok tagjai Sule kezdeményezésére egy­­évvel ezelőtt gyűltek össze Mexikóban, és megállapodtak abban, hogy összehangoltan harcolnak a de­mokrácia felújításáért Chilében. (Tanjug) SaLVADOR Szélsőjobbok és fegyveresek vérengzése Arturo Rivera Y Damas, San Salvador érseke tegnapelőtt meg­erősítette, szélsőjobboldali félkato­nai csoportok november 5-e és 11-e között 35 embert öltek meg Salvadorban. A salvadori erősza­kos cselekményekről írt jelentésé­ben síkraszállt olyan párbeszéd megkezdéséért, amely lehetővé te­szi a salvadori válság ésszerű, hu­mánus és keresztény megoldását. Rivera Y Damas emlékeztetett rá, hogy az egyház elítéli a terrorista erőszakot az országban. (AFP) TÖRÖKORSZÁG—USA Nagyobb amerikai hitel katonai célokra Az 1983-a­s pénzügyi évben Washing­ton 460 millió dollár kölcsönt folyósít Törökországnak katonai célokra. Ez 65 millió dollárral több, mint az előző évben. Ha az amerikai kongresszus jóváhagyja, akkor ezzel egyidejűleg a jövő évben Törökországnak folyósított amerikai gazdasági segély értéke eléri a 350 millió dollárt. Az AFP jelentése szerint ezt Robert Strausz Hupe, az USA ankarai nagykövete jelenítette ki a Törökországban angol nyelven meg­jelenő Daily News című napilapnak. Az interjúban az amerikai nagykö­vet közölte, hogy az egyezmény, ame­lyet az USA és Törökország aláírt, előirányozza, hogy egyes törökországi repülőterek raktáraiban a NATO kato­nai felszerelését tárolják és őrizzék.

Next