Magyar Szó, 1982. november (39. évfolyam, 316-328. szám)

1982-11-27 / 327. szám

Gj li^ - " МШ JjSj ^átfj Ш Mai számunkból: ШI ШШ JBM ^0ШТШЛ Тк ГшЈк ф Gonzalez РшаШСGl 4ljy ЈжШВ Шв1 нам iffijk Шш Шв? A spanyol szocialisták vezetője kedden ismerteti КајШ i| ШкЈЈШж кШГ чгаЖ, д! bEE ЈШвШШ vSn SS fül а kabineí Pro9ramját (2. oldal) Ш Ш шЖшБ Ш pFЖЛ ЈИВГ чЈшШ Ш Ш Ф Jugoszlávia a hazánk, nem Albánia ШШ Ш||У |ж| MSj дШпЗјшРј вјШуРDr. Sejfedin Sulejmani nyilatkozata (5. oldal) ЈШ fm ■■■V ф Malen idő, estefelé növekvő felhőzet, de esőzés — -----------------------------------------------------------------------------------------nélkül XXXIX. évf., 327. 112752.1 szám 1982. november 27., szombat Ára 8 dinár Időjárásjelentésünk a 12. oldalon Rendszerünk a forradalmi néphatalom alapjaira épült ünnepség Bihaćon, az AVNQJ­­. ülésének 40. évfordulója alkalmából . Raif Dizdarevic, a JSZSZK Képviselőhházának elnöke mondott­ beszédet Bihać tegnap ünnepi díszbe öl­tözve köszöntötte a föderáció, a köztársaságok és a tartományok küldöttségeit, vendégeit Az ün-­f népségén megjelent a JSZSZK Képviselőházának küldöttsége Ralf DIZDAREVIC elnökkel az­­ élén, a föderáció szerveinek és­­ szervezeteinek képviselői, az JSZSZK Elnökségének képviselői Cvijetin MIJATOVIC vezetésével,­­ a JKSZ KB Elnökségének kül­döttsége Nikola STOJANOVIC vezetésével, a Jugoszláv Szakszer­vezeti Szövetség Tanácsának kül­döttsége Bogoljub NEDELJKO­­VICTYAL az élén, a Jugoszláv Harcos Szövetség küldöttsége Jov­­ko JOVKOVSZKI vezetésével és a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség küldöttsége Ivan KOZ­­LOVACKIVAL az élén. Az ünnepségen részt vett Bosz­nia-Hercegovina küldöttsége Vaso GACIC vezetésével, Crna Gora küldöttsége Milutin TANJEVIC vezetésével, a Horvát SZK kül­döttsége Ivo VRHOVEC vezetésé­vel, Macedónia küldöttsége Kate LAKTOVVAL az élén, a Szlovén SZK küldöttsége Vinko HAFNER vezetésével, a Szerb SZK küldött­sége Branko PEŠIC vezetésével, Kosovo SZAT küldöttsége Azem VLLALIVAL az élén és Vajdaság SZAT küldöttsége Djordje STOJ­­SIC vezetésével. A küldöttek és a vendégek külön köszöntötték az AVNOJ I. ülésszakának egykori tanácsosait, Todor VUJASINOVI­­COT, Vicko KRSTULOVICOT, Dusan BRSTINAT, Djuro CAGO­­ROVICOT, Brane SAVICOT és Mariján LEKICET. A Bihari Köz­társaság ünnepségének évforduló­ján megjelent a M­H küldöttsége is Asim HODŽIC vezéralezredes vezetésével, továbbá Bihac, Jajce és Belgrád küldöttségének tagjai, valamint tíz szomszédos likai, ba­nijai, korduni és Bosanska Kraji­­na-i község küldöttségének tagjai. A hadseregotthonban megtartott díszülésen a himnusz elhangzása, valamint Jusuf ZJAKIĆNAK, a bihari községi képviselő-testület elnökének üdvözlő szavai után Raif DIZDAREVIC, a JSZSZK Képviselőházának elnöke mondott beszédet.­­ Negyven évvel ezelőtt, ezen a napon, ezen a helyen, a Bihari Köztársaság akkori székhelyén, a háború legnagyobb viharában, a hazánkat ért legnagyobb szenve­dések közepette először ült össze Jugoszlávia igazi népi parlament­je, az egyetlen felszabadító parla­ment az akkor még teljesen leigá­zott Európában — hangsúlyozta Raif Dizdarevic, a JSZSZK Kép­viselőházának elnöke. Nemcsak azért ünnepeljük meg forradalmunk e nagy eseményét, hogy visszaemlékezzünk azokra a napokra, hanem azért is, mert meggyőződésünk szerint jelenünk és jövőnk érdekében mindig visz­­sza kell térnünk forradalmunk legfontosabb irányelveihez és ere­deti értékeihez. Erre a jelen pillanatban min­den eddiginél nagyobb szüksé­günk van. Az AVNOJ első ülés­szakáig vezető út forradalmunk stratégiájának legfontosabb irány­elvein alakult ki, amelyek kapcso­latot teremtettek a nemzeti és a társadalmi felszabadulásért vívott harc, valamint a népfelszabadító harc és a szocialista forradalom között. Tito elvtárs megmagya­rázta, hogy nem lehetett volna a népet csakis a megszállókkal szembeni harcra felszólítani, és ezzel érdeklődését felkelteni, ha nem mondtuk volna meg ugyan­akkor azt is, hogy ezzel a harccal újat, sokkal jobbat teremtünk, és hogy a régi nem fog visszatérni. Enélkül nem lehetett volna kivív­ni a győzelmet. Az ilyen irányelv világossága mindenekelőtt abban a tényben rejlik, hogy kifejezte a nép han­gulatát, óhaját, lehetővé tette, hogy a kezdet kezdetétől mély, gyökeres egységben fejlődjön ki a népfelszabadító harc és a szo­cialista forradalom. Köztársaság a felszabadított területen Egy év sem múlt el a megszál­lók által az užicei partizánköztár­­saság ellen intézett támadástól, s az ország másik részében újabb köztársaság született, amit a nép Bihari Köztársaságnak nevezett el. Szabad területe mintegy 50 000 négyzetkilométer volt, nagyobb, mint Belgiumé vagy Svájcé, ez volt a legnagyobb és a legszerve­zettebb szabad terület Jugoszlá­viában és az akkori leigázott Európában. A német megszállók­nak is el kellett ismerniük e partizánköztársaság létezését és erejét, dokumentumaikban Tito állama, partizánállam, kommunista állam és hasonló néven emleget­ték. Egy évvel azután, hogy a meg­szállók megpróbálták megsemmi­síteni az Užicei Köztársaságot, szinte ugyanazon a nap­on Biha­­con megkezdődött az AVNOJ első ülésszaka. 1942. november 26-át írtak. Hogy a forradalom tovább­fejlődésének szempontjából mit je­lentett és mit hozott az AVNOJ első ülésszaka, a legjobban bizo­nyítja Tito elvtársnak a jajcei II. ülésszakon elhangzott beszéde. „A Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács megalakítása népfelszabadító harcunk egyik legnagyobb vívmánya, az addigi idők legnagyobb vívmánya. Meg­vetettük azokat az alapokat, ame­lyeken újabb, igazságosabb be­(Folytatása a 4. oldalon) Raif Dizdarevic ünnepi beszédét mondja a bihari Hadseregott­honban. A JSZSZK Elnökségének rendelete november 29-e alkalmából November 29-e, a köztársaság napja, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság ünnepe tiszteletére a JSZSZK Elnöksége Elrendeli, hogy november 28-án, Belgrádban, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fővárosában, 24 tüzérségi ütegből 15 sortüzet, Zágrábban, Ljubljanában, Szarajevóban, Szkop­jéban és Titogradban, a szocialista köztársaságok fővárosai­ban pedig 12 tüzérségi ütegből 10 sortüzet adjanak le. Petar STAMBOLIĆ, a JSZSZK Elnökségének elnöke Elismerés a szocialista országépítésért Tenzhét egyén és nyolc munkaszervezet kapott AVNOJ-díjat Az AVNOJ-díj bizottsága az év november 16-án meghatározta az idei AVNOJ-díj tulajdonosait. Má­jus 31-éig 105 javaslatot terjesz­tetek be a díjra, az AVNOJ-díjról szóló törvény által megszabott mércék és az AVNOJ-díj bizottsá­gának munkájáról szóló ügyrendi szabályzat alapján a bizottság az idén szocialista föderatív hazánk fejlesztéséért, az ilyen jellegű al­kotásokért a következő egyéneket és munkaszervezeteket tüntette ki AVNOJ-díjjal: dr. Dragotin CVETKO (Ljublja­na), professzor, akadémikus, mu­­zikológus; Peko DAPCEVIC (Belgrád), for­radalmi publicisztika; Fedor HANZ­EKOVIC (Zágráb), filmművészet; Juro KEROSEVIC (Tuzla), köz­­gazdász ; Veljkö KOVACEVIC (Belgrád), irodalom, forradalmi publicisztika; Nikola LJUBICic (Belgrád), ál­talános honvédelem és társadalmi önvédelem; Mata MILOSEVIC (Belgrád), színművészet; dr. Dusan NEDELJKOVIC, pro­fesszor, akadémikus (Belgrád) tár­sadalomtudományok, filozófia; dr. Maris OSMANAGIC (Tuzla), műszaki tudományok, bányászat; dr. Ivo PADOVAN professzor (Zágráb), orvostudomány, otorino­­laringológia, onkológia; dr. Mihail PETRUSEVSZKI pro­fesszor, akadémikus (Szkopje), lingvisztika; Edvard RABNIKAR építészmér­nök, akadémikus (Ljubljana), mű­dr. Jankov SIROTKOVIC pro­fesszor, akadémikus (Zágráb), köz­­gazdasági tudományok; Vilim SVECN­TAK professzor (Zágráb), képzőművészet, festészet; Dimo TODOROVSZKI akadé­mikus (Szkopje), képzőművészet, szobrászat; dr­. Miomir VUKOBRATOVIC mérnök (Belgrád), műszaki tudo­mányok, kibernetika, robotika; dr. Andrej ZUPANCIC profesz­­szor, akadémikus (Ljubljana), or­vostudományok, patofiziológia; Milan ZECAR Étolajgyár (Uro­­ševac), élelmiszeripar; IMT Gép- és Traktorgyár (Belg­rád), fémfeldolgozó ipar; Cirill és Metód Egyetem, Szeiz­mológiai Intézet (Szkopje), műsza­ki tudományok, szeizmológia, föld­rengés-kutatás ; Novkabel, újvidéki kábelgyár (Újvidék), villamosipar; Agrokomerc (Velika Klađuša), mezőgazdaság és élelmiszeripar; Duro Bakovic Összetett Társult­­munka-szervezet (Szlavónbród), fémfeldolgozói ipar; Sirmium Mezőgazdasági-Ipari Kombinát (Mitrovica), mezőgazda­ság, élelmiszeripar; TAM Gépkocsi- és Motorgyár (Maribor), fémfeldolgozó mar. (Tanjug) Плпм« Kskic i­rivjep a Ј8ШК Elnökségének November 29-e, a köztársaság napja alkalmából Danilo KEKIC, Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány Elnökségének elnöke az Elnökség, valamint Vajdaság SZAT dolgozói és polgárai, nem­zetei és nemzetiségei nevében üd­vözlő táviratot küldött a JSZSZK Elnökségének. Avasaink figyelmébe Lapunk bővített terje­delmű ünnepi száma no­vember 28-án, vasárnap jelenik meg. A BEAVATKOZÁS SEMMIVEL SEM INDOKOLHATÓ Tiszteletben tartani minden nép szabadságát Ignác Goleb felszólalása az ENSZ-közgyűlés ülésszakának az afganisztáni kérdésről szóló általános vitájában Felszólalva az ENSZ-közgy­űlés ülésszakának az afganisztáni kérdésről és ennek a világbék­ére és nemzetközi biztonságra gya­korolt hatásáról szóló általán­os vitájában Ignác Golob, a JSZSZK állandó ENSZ-képviselője és nagykövete kijelentette: Egyetlen független állam szabadságának, szuverenitásának vagy területi integritásának megsértése sem fogadható el, tekintet nél­kül arra, hogy ezt milyen ürüggyel teszik. Semmiféle intervenció­ra vagy beavatkozásra sem lehet elfogadható érvet felhozni, le­gyen az ázsiai, afrikai, latin-amerikai vagy európai ország, vagy bármely ország a világon. Politikai megoldást az idegen erők kivonása alapján A világszervezet közgyűlése ta­valy az idegen csapatokat távozás­ra szólította fel Afganisztánból, és sürgette a kérdés gyors politikai megoldásának megkezdését. Ha­zánk képviselője megállapította, hogy azóta bizonyos kezdeti lépé­sek történtek ugyan ebben az irányban, ám még mindig messze vagyunk a megoldással kapcso­latban kimunkált elképzelések gyakorlati alkalmazásától, ön­kéntelenül is arra a következte­tésre kell jutnunk — mondta —, némelyek még mindig abban az illúzióban ringatják magukat, hogy ez a probléma erőszakkal megold­ható. Üdvözölve azokat az erőfeszí­téseket, amelyeket az ENSZ-főtit­­kár a világszervezet vonatkozó ha­tározata alapján fejt ki, Golob rá­mutatott arra, hogy az Afganisz­tánnal kapcsolatos határozatok és ajánlások olyan körülmények ki­munkálásra irányulnak, amelyek közepette az afgán nép szabadon dönthetne tulajdon nemzeti és tár­sadalmi fejlődéséről és sorsáról. Mi ebben az esetben éppen úgy, mint más válsághelyzetek eseté­ben is az egyszerű és már-már el­felejtett igazsághoz tartjuk ma­gunkat, tudniillik, hogy minden népnek és országnak elidegeníthe­tetlen joga tulajdon függetlensége és a szuverenitása, és életmódjá­nak szabad meghatározása. Ha ezt a jogot megkérdőjelez­zük vagy kétségbe vonjuk, akkor ugyanígy megkérdőjelezzük az ENSZ Alapokmányába foglalt el­veket, a béke és a biztonság tartó­pilléreit. Ennek következtében ide­gen hatalmak kisajátíthatják ma­ afganisztáni kérdésről szóló guiknak a jogot, hogy beavatkoz­zanak mások ügyébe, mondta a JSZSZK ENSZ-képviselője. Emlékeztetve az ENSZ-közgyű­­lés ülésszakán a be nem avatko­zásról tavaly hozott nyilatkozatra Ignác Golob leszögezte: Amit mi szorgalmazunk, az minden nép és ország szabadságának és függet­lenségének tiszteletben tartása, te­kintet nélkül az országok nagy­ságára, társadalmi és politikai rendszerére és földrajzi helyzeté­re. Ha ezt az alapelvet nem tartják tiszteletben, nem lehet bé­ke, sem előrehaladás az új nem­zetközi politikai és gazdasági vi­szonyok megteremtése irányában. Jugoszlávia mindenkor és min­den helyzetben szilárdan a védel­mére kelt ezeknek az elveknek a világ minden részében — mondta a JSZSZK ENSZ-nagykövete meg­jegyezve, mégis vannak olyan kí­sérletek, hogy a katonai erő igény­­bevételét úgymond azzal magya­rázzák, hogy különleges érdekeket védenek, biztonsági okokra vagy „egymással össze nem függő ese­ményekre” hivatkoznak, illetve egyszerűen úgy értékelik, hogy ez vagy amaz a társadalmi vagy po­litikai rendszer nem felel meg azoknak, akik interveniálnak. (Folytatása a 3. oldalon)

Next