Magyar Szó, 1983. április (40. évfolyam, 89-103. szám)

1983-04-01 / 89. szám

­ Ma is megértés, baráti megbecsülés Petar­ Stambolić találkozott Kádár Jánossal — Küldöttségünk hazautazott Budapestről (Különtudósítónk telefonjelentése) Petar Stambolic, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap d­él­­előtt találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkárával. Beszélgetésükön jugoszláv rész­ről jelen volt még Lazar Mojszov szövetségi külügyi titkár és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete, magyar részről pedig Losonczi Pál, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Pója Frigyes külügyminiszter és Simon Pál, Magyarország belg­rádi nagykövete. Petar Stambolic és Kádár János megelégedéssel állapította meg, hogy a két szomszédos szocialista ország együttműködése igen ered­ményesen fejlődik, és ezt mindkét fél igen nagyra értékeli. Külön hangsúlyozták, hogy Jugoszlávia és Magyarország kapcsolatai szilárd, tartós elvi alapokon nyugszanak. Mindkét részről megnyilvánul a törekvés, hogy a kapcsolatokat to­vábbfejlesszük. Tekintettel a fe­szült nemzetközi helyzetre, a sú­lyos világgazdasági problémákra, ezeknek a kölcsönös megbecsülé­sen és megértésen alapuló jó kap­csolatoknak nagyobb hatósugarú nemzetközi jelentőségük van, messze felülmúlják a bilaterális viszonyokat. Ilyenformán­ példa­ként szolgálhatnak a jószomszédi viszonyok kialakítására és az egyenrangú nemzetközi együttmű­ködés fejlesztésére. Vonatkozik ez azokra a pártközi és más politikai jellegű kapcsolatokra, a gazdasági együttműködésre, a kulturális, tu­dományos és más kapcsolatokra,­­ amelyek eddig a két ország kö­zött kialakultak. A tegnapi találkozón Petar Stambolic külön kiemelte, hogy a baráti viszonyok kiépítésében sze­mély szerint nagy szerepe volt Kádár Jánosnak, aki ennek kap­csán visszaemlékezett a Titóval való találkozóira és aláhúzta, hogy elhunyt elnökünk történelmi jelen­tőségű tevékenységével milyen nagymértékben hozzájárult a köl­csönös bizalmon és a baráti meg­értésen alapuló viszonyok kiépíté­séhez. A csaknem másfél órás beszél­getés rendkívül őszinte, szívélyes és baráti légkörben zajlott le, akárcsak ez a háromnapos látoga­tás. Mindkét részről teljes egyet­értésben hangsúlyozták, hogy Ju­goszláviának is, Magyarországnak is közös érdeke, hogy a kapcsola­tok szerteágazván és sokrétűen még tovább fejlődjenek, teljes megértéssel figyelembe véve a Ju­goszlávia és Magyarország sajá­tos belső fejlődéséből, valamint a két ország nemzetközi helyzetéből eredő körülményeket és különbsé­geket. Petar Stambolic és Kádár János maradék nélkül egyetértett abban, hogy a nemzetiségekre mindkét országban igen fontos­ szerep há­rul a baráti kapcsolatok elmélyíté­sében, nagyra értékelték azt a mó­dot és megoldást, ahogyan a két ország alkalmazza a nemzetiségek egyenjogúságának­­ és társadalmi fejlődésének elvét. Készségüket fe­jezték ki, hogy következetesen to­vább kell fejleszteni a nemzetisé­gek társadalmi helyzetét, hogy még inkább a barátság hídját al­kossák a két ország között. Bővebben foglalkoztak a nem­zetközi kérdésekkel is, kifejezésre jutott Jugoszlávia és Magyaror­szág egybevágó érdeke, hogy mind jobban érvényesüljön a békepoli­tika a nemzetközi viszonyokban, hogy minél előbb megszűnjön a fegyverkezési versenyfutás a vilá­gon, és az országok kölcsönös kap­csolatában az építő jellegű hozzá­állás érvényesüljön. A beszélgetés végén Petar Stam­bolic a Jugoszláv Kommunista Szövetség nevében ismételten meg­hívta Kádár Jánost, hogy látogas­son el hazánkba. Egyben meghívta hivatalos és baráti jugoszláviai lá­togatásra Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét. A meghívást örömmel el­fogadták. Szívélyes búcsú • Petar Stamboliic, a JSZSZK Elnökségének elnöke és a jugo­szláv küldöttség tagjai, tegnap délután hazautaztak Belgrádba. Az ünnepélyes búcsúra a Kos­suth Lajos téren, a Parlament épülete előtt került sor. A két ország himnuszának elhangzása után és miután elléptek a dísz­­zászlóalj előtt, Stambolic búcsút vett a jelenlevő magas rangú magyar személyiségektől, a diplo­máciai kar tagjaitól és a jugo­szláv nagykövetség képviselőitől. Többek között jelen volt még Sarlós István, a magyar kormány alelnöke, Péter János, a Parla­ment alelnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács a­lelnöke, Pója Frigyes külügyminiszter, Hetényi István és Czinege Lajos. Stambolic elnököt és a jugo­szláv küldöttség tagjait szívélye­sen üdvözölték a Budapesten élő jugoszláv polgárok képviselői is. (Folytatása a 3. oldalon) Petar Stambolic, Kádár János és Losonczi Pál (jobbról, háttérben). ‘4 c\, ' \ j I Г \ ' y * , ' ________________________________________________[______________________________. . 1-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- y-x. .......— JH­­­ '■ Mai számunkból: ../ V јВЖШјШ ® Fo^aa*a!i a heves összecsapások r ЈШШ Ш Ш ф Erőnk rendszerünkből fakad I . , ^ í. gy..' fogj Mirja Rib­ićič beszéde a Prištinai Egyetemen -----------------------------—------------------------------------------------------------ ф Felhő? idő, helyenként gyenge esőzések XL. évf., 89. (12873.) szám 1983. április 1., péntek Ára 12 dinár időjérésjelentésünk a 21. oda.on Nyereményszelvény a 4. oldalon .1 Az eszmék világából a forradalomba A Föderáció szerveinek és szervezeteinek gyászülése Rodoljub Kolaković halála alkalmából R­odoljub Colakovic halála alkalmából a JSZSZK Képviselő­házában tegnap gyászülést tar­tottak a föderáció legmagasabb szervei és szervezetei. A gyászülésen megjelentek Rodoljub Cola­kovic családtagjai is. Miután egy perc hallgatással adóztak a je­les forradalmár, a hős, a Föderáció Tanácsa tagja emlékének, Rodoljub Colakovic életéről, forradalmi munkásságáról Cvijetin MIJATOVIC, a JSZSZK Elnökségének tagja beszélt. — Meghalt Rodoljub Colakovic, a forradalmi munkásmozgalom je­les harcosa, a nép hőse, a­­szocialis­ta munka hőse. A Kommunista­­ Szövetség elvesztette legrégebbi és­­ egyik legérdemesebb tagját, mi,­t mindannyian pedig elv­társunkat és­­ harcostársunkat, akit egész hazánk­­ polgárai tiszteltek és szerettek — mondta Mijatovic. Rodoljub Colakovic pártunk rendkívüli egyénisége volt. A for­radalmi mozgalomban kezdete óta részt vett, forradalmunk minden eseményében szintén. Egyidejű­leg edződött mint ember és mint forradalmár. Kora ifjúságától kezd­ve a szocializmus és a kommunis­ták útját járja, még 20 éves sem volt, amikor hozzálátott a világ megváltoztatásához, elvtársaival együtt küzdött a munkás, az em­ber felszabadításáért, a kizsákmá­nyolás megszüntetéséért. A JKP tagja a párt megalakulásától kezdve, megzabolázhatatlan, meg­törhetetlen lázadó és illegális ak­tivista volt, akit állandóan üldöz­tek, bebörtönöztek, spanyol har­cos, Tito barátja és harcostársa, fogolytársa, s az új Jugoszlávia megteremtéséért vívott nagy üt­közetekben a párt egyik legma­gasabb rangú vezetőségi tagjaként is részt vett. Rodoljub Colakovic kiemelkedő helyet foglalt el a tehetséges írók, publicisták sorában, akik írtak ál­dozatainkról, harcunkról, győzel A gyászülés részvevői (Stevan KRAGUJEVIC felv.) Forradalmunk következetes harcosa volt A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságának közleménye Rodoljub Colakovic halála alkalmából A Jugoszláv Kommunista Szö­vetség Központi Bizottsága kö­zölte, hogy tegnapelőtt Belgrád­­ban elhunyt Rodoljub Colakovic, a Föderáció Tanácsának tagja, a jugoszláv szocialista forradalom jeles harcosa, a nép hőse, a szo­cialista munka hő­se. Bosznia-Hercegovina nemzetei és nemzetiségei egyik legnagyobb fiukat, a KSZ, a munkásosztály, hazánk nemzetei és nemzetiségei egyik legkiemelkedőbb egyéniségét és forradalmárát veszítették el. Rodoljub Colakovic Bijeljinán született 1900. június 7-én. Már kora ifjúságában a forradalmi harc útját választotta. 18 éves ko­rában a Bosznia-Hercegovinai Szocialista Párt soraiba lépett, majd megalakulása után azonnal tagja lett a JKP-nek. Tevékenyen részt vett a JKSZ legjelentősebb történelmi eseményeiben, a mun­kásmozgalomban és a szocialista forradalomban, a párt által meg­szervezett és lebonyolított sztráj­kokban és más nagy akciókban. Amikor a hatalmon levő burzsoá rezsim betiltotta a munkásosztály éppen hogy csak megalakult él­csapatát, az erőszak feletti elkese­redésében Rodoljub Colakovic Alija Alijagictyal és a más fiatal kommunistákkal együtt erélyesen szembeszáll a terrorral. Emiatt több évi börtönre ítélték, de a bá­tor és kitartó kommunista még a rácsok mögött sem adta fel a harcot. Josip Broz fémmunkás­sal és más jeles munkásharcosok­­kal és kommunistákkal együtt küzdött tovább eszményeiért, a régi Jugoszlávia börtöneiben. Ak­ciókat bonyolított le, kapcsolatot tartott fenn a szabadlábon levő kommunistákkal, kommunista egyetemeket szervezet­t. Moša Pi­­jadéval együtt lefordította Marx Tőkéjét. Amikor 1932-ben kiszabadult a börtönből, illegalitásban folytat­ta a harcot Bijeljinán, Zágrábban, Belgrádban és az ország más vá­rosaiban. Mivel állandóan üldöz­ték, figyelték, arra kényszerült, hogy elhagyja az országot és a Szovjetunióba utazzon. Moszkvá­ban a JKP és a Komintern veze­tőségében a legfelelősebb felada­tokat látta el. A párt legszűkebb vezetőségi tagjaként teljesítette feladatait Európa-szerte, Moszk­vában, Párizsban, Bécsben és másutt. Megszervez­te a pártsaj­­tót, szerkesztette a pártlapokat, írt. A nemzetközi brigádok tagja­ként részt vett a spanyol polgár­háborúban. Itthon munkálkodott a pártszervezetek felújításán. Amikor hazatért, Tito megbíz­ta a szocialista forradalom dön­tő ütközeteinek előkészítésével. Titóval volt 1941-ben is, amikor hazánkat megtámadták, és meg­szállták a fasiszták. Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában ő volt a felkelés egyik megszervezője, a pártban és a népfelszabadító harc­ban a legmagasabb tisztségeket töltötte be. Részt vett a népha­talmi szervek létrehozásában, munkájuk megszervezésében. Az AVNOJ valamennyi ülésszakának részvevője és szervezője volt, közvetlenül szervezte a ZAVNOBIH mindkét háborús ülésszakát, amelyeken megvetették Bosznia-Hercegovina alapjait a föderatív demokratikus Jugoszlá­viában. A forradalom győzelme után, új hazánkban Rodoljub Colakovic a legfelelősségteljesebb tisztségeket töltötte be. Bosznia-Hercegoviná­ban és egész hazánkban tevé­kenykedett, tagja volt a JKP Központi Bizottságának, illetve a JKSZ Központi Bizottságának, a Bosznia-Hercegovinai KSZ Köz­ponti Bizottságának és más társa­dalmi-politikai tisztségeket is be­töltött. A legszebb emberi és a kommu­nistára jellemző tulajdonságok ékesítették. Közkedvelt volt, elv­­társai és harcostársai egész orszá­gunk polgárai tisztelték. Rodoljub Colakovic az egyik legjelesebb hazai publicista. A Jegyzetek a felszabadító háború­ból, valamint más háborús és a forradalmat ábrázoló művei a munkásosztály és a kommunisták harcának legszebb bizonyítékai. (Tanjug) COLAKOVIC ÓHAJA Temetése protokolláris tiszteletadás nélkül Rodoljub Colakovic elv­társ óhaja, végrendelete sze­rint protokolláris tisztelet­­adás nélkül fogják sírba he­lyezni földi maradványait, csak a család és az általa kijelölt harcostársak vesz­nek részt temetése... (Tanjug) műnkről, akik bátorították az új harcosokat, újabb tettekre serken­tették őket, és akik új költőket, gondolkodókat, új építőket nevel­tek. A Tőkét Moša Pijadéval együtt a mit­rovicai börtönben fordította le, művei értékes olvasmány vol­tak az illegális összejöveteleken és egyben olyan alkotások, amelyek nagy hatást gyakoroltak a párt harca és céljai népszerűsítésének szempontjából is. Emberként, munkásharcosként, íróként, gon­dolkodóként nagy tekintélynek ér­(Folytatása a 9. oldalon)

Next