Magyar Szó, 1983. április (40. évfolyam, 89-103. szám)
1983-04-06 / 94. szám
6 ZOMBOR Megkezdődött az iskolás színjátszók községi szemléje Mivel a szervező bizottság, azaz a zombori Mita Vasiljevic Páomírottihon munkaközösségének tagjai Zomborrban sehol sem rendezhetik meg az általános iskolások községi színjátszó szemléjét, úgy határoztak, hogy inkább a bíráló bizottság utazik a helyszínre megtekinteni a versenydarabokat.— A szemle nemrég kezdődött, háromtagú bíráló bizottság járja az iskolákat. Három iskola és a pionírotthon nevezte be színjátszó csoportját. A telecsicaiak VARGA Sándor rendezésében bemutatják A három fehér nyílveezsző, a nemesi militiesiek RipPLI LITTVAY Katalin vezetésével viszik színre a A kislány és az oroszlánok gyermekdarabot, ezeket a színműveket magyar nyelven adják elő. Szerbhorvát nyelven a zombori Október 21. Általános iskolát amatőrjeinek előadását láthatjuk, címe: Pozdravi nekog, a rendező Mirjana KOVACEVIĆ, az Ivo Lola Rabar iskolásai pedig a Maidjlo, druigaričina színdarabbal lépnek fel, a rendező Jovanka JORGAČEVIC. A piramírottihon két színművet nevezett be. Az egyiket Gizela IVKOVIC vitte színre, címe: Olovka pice sreem, a másik pedig a bürocsoport darabja: _ Zatačić čardačić, ezt Danica SIBANSKI rendezte — mondta Vladimir GAJIC, a Printrottthon igazgatója. DUMATÁJ Gyárcsarnok és festészet Dusán Božović amatőr festő kiállítása saját munkaszervezetében Minden bizonnyal rendhagyó eset, ha valaki a lakatosszerszámokat délután ecsettel és palettával váltja fel, Dusán BOŽOVIC pedig ezt teszi. A zombori Rade Koncár munkaszervezet 32 éves géplakatosa ismert amatőr festő. Nemrég lépett ki a műkedvelőik névtelen táborából. — Egy Titova Mitrovica melletti faluban, Donji Jasenorvnikon születtem. Aziskolában hármasom volt képzőművészeti nevelésből. Bántott a dolog, nem hagyhattam annyiban! Nagybátyám fafaragó volt, sokat néztem munka közben. Ott valami belém ivódott. — Géplakatosnak tanultam, Zomborba egy pályázatra jelentkeztem, szakmunkást kerestek. A Koncárban dolgoztam, délutánonként pedig a képzőművészeti klubba jártam. Itt kezdtem el igazából festeni. Barátokra leltem. Megismertem Josip Vidakovic naiv festőt. Ez jelentős esemény volt pályakezdésemben. 1980-ban két akadémiát végzett képzőművésszel: Milenko Buisszal és Miloš Pejovictyal műtermet béreltünk. Tavaly pedig jött a díj. Ennyi dióhéjban. — A nőnapi ünnepségek alkalmából munkaszervezetedben, a Rade Koncárban tárlatot rendeztek képeidből. Gyárcsarnok-közelbe került a festészet. Munkatársaid hogyan fogadatálk? — Erről a kedvtelésemről eddig nemigen tudtak a kollégák. Tartottam is egy kicsit a kiállítástól. Stílusommal elfordultam a naturalizmustól, a képek, események minden átalakítás nélküli visszaadásától. Nem festek almákat dinnyegerezddel. Csípős megjegyzéseket vártam, ugratásokat... Engem lepett meg a legjobban, amikor csoportokba verődve vitatkoztak egy-egy képem előtt. Ügy, olajos munkazubbonyban, csavarhúzóval mutogattak, hogy ez vagy az miért tetszik, miért nem. A kommercializálásra hogy tekintesz? — Huncut kérdés, de végső soron minden festő árulja a képeit, sokan abból élnek. Bevallom, volt már rá példa, hogy ilyen szándékkal ültem le a festőállvány elé. De amikor már leülök, az ecsetvonásokat a pénznél sokkal nagyobb erők kezdik el irányítani, így aztán minden képemtől nehezen válok meg, hiszen egy darab énem. — Nem végeztél képzőművészeti főiskolát. A képzettség hiányát nem érzed néha? — Csak annyiból vagyok hátrányban, hogy több időbe és energiába kerül bizonyos következtetések levonása, valaminek kiértékelése. Azonkívül állandó önképzésre, vitatkozásra van szükség. PUSZTAI Lajos Dušan Božović Az anyagi gondok ellenére is fellendülés Az apatini község művelődési életéből ms a zavartalan munkához, az is tény, hogy a művelődési érdekközösség eszközeinek egy részét más célra használják. A művelődési egyesületeknek például évi 150—200 ezer dinár jut, ebből a pénzből kell kifizetni a vendégszereplések költségeit, a különféle műsorok, előadások kiadásait. Ennek ellenére az apatini községben igen fejlett az amatőrizmus. Magas szintű munka folyik a kupuszinai, szilágyi, szondi, prigrevicai művelődési egyesületben, csak Apatinban fejletlenebb valamelyest e tevékenység. A különféle szemléken kapott számos elismerés bizonyítja e tevékenység magas színvonalát. Már évek óta népes, sokszínű az amatőr színjátszók, népitánc-csoportok, ének- és zenekarok községi szemléje. A község többnemzetiségű lakosságának kölcsönös megismerését, megbecsülését szolgálják ezek a szemlék, de e téren még akad tennivaló. Minden évben olyan műsort kellene összeállítani, amellyel a község mindegyik településén bemutatkoznának. A népkönyvtár helyzete sem irigylésre méltó. Alig jut pénz új könyvek vásárlására. A munkakörülmények sem mindenhol egyformák. A legjobbak Prigrevicán, Kupuszinán tűrhetőek. Szilágyin, Szondon, Apatinban rendezni kellene a könyvtár helyzetét. Az apatini művelődési központ még nem találta meg végleges helyét. Nem a legmegfelelőbb a központ és a művelődési egyesületek együttműködése. Az apatini község öt művelődési egyesületében több száz fiatal tevékenykedik. Valóban megérdemelnék a jobb munkakörülményeket. Az egyesületi munka egyik jellemzője, hogy igyekeznek még magasabb szintre emelni tevékenységüket. K. A. Az apatini községben sincs elegendő pénz a kultúrára. Eléggé szűkös anyagi helyzetben tevékenykedik az apatini népkönyvtár, dolgoznak a művelődési egyesületek. Még mindig nem sikerült egyforma anyagi feltételeket teremte- Zámbó Illés: Milyen lesz az idei termés? ZOMBOR A községi pártbizottságs anyagi támogatást nyújt A zombori községi pártbizottság minden évben anyagi támogatást nyújt a legaktívabb művelődés''' egyesületnek, de hozzájárul a társadalmi-politikai szervezeteik munkájának fellendítéséhez is. Az idén három művelődési egyesület és egy iskola kap eszközöket a pártbizottságtól. A raszinai és bácsberegi helyi közösség épületeinek javítására letálltó ezer dinárt hagytak jóvá az Mai költségvetésből. A Szocialista Szövetség zombori községi választmánya felsővárosi ötödik tagozata és a zombori hadseregotthon szükségleteire 30 000, illetve 100 000 dinért irányoznak elő. Legnagyobb összeggel,, azaz 1,2 millió dinárral a Mjasljevói párt- 1 "'»szervezetek székházénak tatemázásához, felújításéhoz járulnakozzá. A zombori községi pártbarátság tehát saját költségvetése - ami összesen valamivel több mint 2,2 millió dinárt hagyott jóvá közcélokra. 1983. április 6.– szerda Könnycseppek a nézők szemében Remekeltek a telecskai és zombori műkedvelők — Sziskároly Klára kiváló alakítása Kedden folytatódott az amatőr színjátszóik szemléje Beadómban. A telecei krt. Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszó csoportja nagy sikerrel mutatta be Nádast László: Okos bolond című színművét Jankovics Ágnes rendezésében. Telt ház előtt nagy közönségsikert arattak a fiatal tellecskai műkedvelők. Hétfőn este a zombokri Petőfi Sándor Művelődési Egyesület drámai csoportja Arthur Miödr: Fiaim című drámáját vitte színre. A dráma rendezője Szabó István volt Szabadkáról. A hat színjátszó remekül szerepelt, jól felkészült és sikert aratott. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a darab fénypontja máris Kiskároly Sinkovics Klára volt Kate Keiler szerepében. A rendező kiváló színjátszóra bízta az anya szerepét. Kidkároly Kláira alakítása a dráma végén könnyeket csalt a hálás bezdámi közönség szemébe. Mellette Dóráth Arisztida tapasztalt amatőr színész alakítása miéig jobban 11- demibokordioitt. Győrffi Sándor nagyszerűen eljátszotta szzeirapít ugyanúgy, minnti Rind Beáta, Békésy Amider és Dunai Dénes kisebb szerepükkel is bebiizonyítottták,hogy kiválóamaitőrieik. Mindent csiizingezve az eddigiek alapján megállapítihatjuk, hogy az idei szemle színvonala sokkal jobb, mint az előző éveké. A szemle múlt szombatra kitűzött előadása elmaradt, ízével a zembeni Dr. Ripp Rózsa Egészségügyi Isikólaközpont drámai csoportjárnak egyik tagja bevonult, így az előadóéit tegnap este rendezték meg. Magyar János tanár rendes Kisébein Szénire vitték Harcé®: Kulcsár István: Boinyoidatimejs előadás című darabját a beedáni Sközépiskolának alakításaiban. Április 7-én a Koluton megtartod községi szemle legsikeresebb előadása kerül bemutatásra szerbhorvát nyelven. Szombatom, 9-én, akanizsai amazőnszínház mint vendég mutatkozik be Antony Msiribirt: Csak semmi szex című vígjátékéval Korrcz István rendezésében. Április 15-én, pénteken a bezdáintaik fejezik be a szemlét, Gábor Andor: Dollárpaipa című vígjátékával dr. Pfaff Mihály rendezésében. MAROS István ZOMBOR A Dometi legújabb száma A zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtár kiadótanácsához tartozó Dometi irodalmi folyóirat szerkesztősége megkezdte az előkészületet a tavaszi különkiadás nyomtatására. A Jugoszláv írószövetség nemrég Zomborban megtartott tisztújító közgyűlésén számos beszámoló hangzott el. Különösen az alkotó tevékenység és az írók, költők, valamint műfordítók anyagi helyzete váltott ki nagy érdeklődést. Ezenkívül figyelemmel hallgatták a jelenlevők az elmúlt négyéves időszakban kifejtett munkáról szóló jelentést és még néhány tanulmányt. A beszámolóik és a vitaanyag egy részét, szemelvények alakjában a Dometi irodalmi folyóirat tavaszi számában jelentetjük meg. Ez alkalommal a folyóirat a Jugoszláv írószövetség és a Bieliczky Károly Városi Könyvtár közös gondozásában jelenik meg. Az írószövetség 150 000 dinárt hagyott jóvá, ez azonban nem lesz elég — mondta Miro VTJKSANOVIC, a Bieliczky Károly Városi Könyvtár igazgatója, a Dometi folyóirat fő- és felelős szerkesztője. SZENTLÁSZLÓ Kulturális élet a hagyományápolás szellemében A szentlászlói Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek jelenleg 332 tagja van — mondja KOVÁCS János, az egyesület elnöke. A falu kulturális életében az elmúlt években jelentős eredmények születtek. Különös jelentőségű a falumúzeum megalakítása, amelyben nagyon szép anyagot, a múlt értékeit helyezték el, mentették meg az enyészettől. A táj, a település, a lakosság múltjának és jelenének, a megismerésére ad lehetőséget az 1982. július 27-én, a népfelkelés évfordulójának tiszteletére megnyílt helytörténetikiállítás, amely egyfajta falumúzeum is. Külön színt adnak a falu művelődési életének az egyesület keretében működő szakcsoportok: a tánccsoport, a szavalok csoportja, stb. Közöttük is talán a legjelentősebbnek mondható az 50 tagot számláló népi- tánccsoport, amelynek 12—54 éves serdülők, fiatalok, nők és férfiak a tagjai. Az egyesület könyvtára is dicséretet érdemel. A 2080 kötet közül 1600 magyar, 480 pedig horvátszerb nyelvű. Jelentősek Szentlászló művelődésében azok a nemzetközi kapcsolatok is, amelyeket a magyarországi, Pécs környéki Zengővárkonnyal ápolnak évek óta. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki az ottani fiatalok és a szentlászlóiak között. Cserelátogatásokat szerveznek, így ismerkednek meg egymás kulturális kincseivel. Tavaly a szentlászlói tancsoport fellépett a zengővárkonyi leányvásáron, a szervezőktől dicséretet, elismerő oklevelet kaptak. Természetesen, egy falu kulturális arculata nemcsak ezekből az összetevőkből alakul ki, ha mégoly jellegzetesek is. Így van ez Szentlászló esetében is. Mert van még mivel büszkélkedniük. Itt van a tetszetős művelődési ház, a szép olvasóterem, itt vannak az egyesület általános iskolás és középiskolás szavalócsoportjai, zenekara, a fürge ujjú nők szakcsoportja, és itt vannak a falu hagyományápoló, megértő polgárai, akik önkéntes munkában is sokat tettek annak érdekében, hogy a faluban újból felélénküljön a művelődési élet, a hagyományápolás. BENCZE Sándor Pribilla Mátyás: Lelkes műkedvelők