Magyar Szó, 1983. április (40. évfolyam, 89-103. szám)
1983-04-02 / 90. szám
10 BELPOLITIKA HELYI KÖZÖSSÉGEINKBŐL mire fordították a csantavériek a helyi járulékot? Csaknem tíz évvel ezelőtt referendumon határoztak a csantavéri polgárok arról, hogy az utak, járdák, közterületek, kommunális létesítmények stb. pénzelésére helyi járulékot fizetnek. Az 1975- ben hozott határozatok a megfelelő ütemben valósultak meg, pedig esetenként némi módosításokra is szükség volt. Nevezetesen 1981-ben újabb egy százalékos járulékot vezettek be a faluban, így összesen három százalékot fizetnek a csantavér—szabadkai út építési költségeinek fedezésére. A tíz évre szóló járulék zömét egyébként a helyi utak kiépítésére tervezték. Mi valósult meg ebből? S milyenek a további kilátások? Ezzel a kérdéssel fordultunk Firk Istvánhoz, a csantavéri helyi közösség titkárához. — A tavalyi adatokat ismertetem, amelyek tulajdonképpen tükrözik a helyi járulék felhasználásának eddigi ütemét is — mondja Firkc. — Elöljáróban el kell mondanom, hogy a tíz év alatt több mint 15 000 méter hoszszúságban tervezzük a szilárd útburkolatok kiépítését. Ebben lesz bekötő út, terelőút, s egyéb helyi jellegű út is. Az elmúlt évben összesen húsz helyen terveztük az utak kiépítését a helyi közösség területén. Ennek több mint fele meg is valósult, a többi pedig az idei évre maradt. Különben a múlt évre a helyi járulékból 14,5 millió dinár folyt be erre a célra, az összegből 11,3 milliót használtunk fel. A fennmaradt pénzt az idén céleszközként használjuk fel a tervezett építkezésekhez. A több mint 11 0O0 lakost számláló helyi közösség területén az 1982. évben szilárd útburkolat épül az alábbi utcákban: Dušanovón, az Ivo Lola Ribartól a Partizán utcáig (Petar Stajic házáig), s ugyanitt az említett utcában (Világos Ferenc házáig), Višnjevacon, az Ilija Lubarda, az Obradovic és a Copic utcában. Csantavéren a Szervó Mihály, az Ady Endre, a Szenttamási, a Zentai (a Jugoszláv Néphadsereg utcától) a Május 1. (a Zentai úttól a rendőrállomásig) és a Vajdaság utcában épül szilárd útburkolat. Tervezték az utcák építését, de még nem végezték el a következő utcákban: Dusanovón, az Iskola utca, Csantavéren, a Szőlősor 4. a Nikola Tesla, a Marx Károly, a Szőlősor 3., a Bolmáni, a Kanizsai (Tito marsall utcától az Október 11-e utcáig), a Kanizsai (a Boris Kidiictől a Bartók Béla utcáig), a Djuro Salaj, a Pionír, az Ifjúság és az Oravec Ferenc utca egy szakasza. Ezeket az utcákat, illetve szakaszokat az elkövetkező időszakban építik ki a terveknek megfelelően. A tervekhez mindeddig szigorúan tartották magukat a csantavériek és a polgárok jogos elvárásainak megfelelően építették az utakat. Természetesen az igények és a szükségletek között minden esetben meg kell találni a kellő összhangot, s ennek megfelelően eljárni. Ezenkívül ismeretes az is, hogy időközben a határrendezéssel egyes utak jellege, egyidejűleg pedig rendeltetése is megváltozott, s most ennek a körülménynek a birtokában esetleg másként kell tovább tervezni, építeni. Vannak például konkrét javaslatok és elgondolások is, mégpedig a sorrendet illetően. A polgárok tudniillik javasolták, hogy a következő útépítésnél a Bálmáni utca kerüljön sorra, mivel a piac megközelítése így sokkal könnyebb lenne. Hogyan tovább? Miként valósulnak meg az idei tervek, a szükséges pénz összegyűlik-e erre a célra? — Nagy gondjaink vannak a jelen pillanatban — közli a helyi közösség titkára. — Tudniillik a csantavér—szabadkai út építési költségei az elmúlt időszakban alaposan megnövekedtek. A helyi járulék céleszközei (az egy százalék) nem elegendők, ha az általunk vállalt kötelezettségek egy részét az idén céleszközként az említett útépítésre fordítjuk, akkor még ebben az évben elkészül az út Višnjevacig. A helyi utak építését pedig átütemezzük. Ha azt a csantavéri polgárok jóváhagyják az elkövetkező napokban (erről egyik következő számunkban részletesen szólunk lapunk hasábjain), akkor lehetővé válik, hogy már ősztől a csantavériek jóval rövidebb úton érjenek Szabadkára, mint eddig. A tervekről tehát nem mondtak le a csantavéri helyi közösségben, csak azok átütemezésével módosítanak az útépítések menetén. Ezek szerint tehát elkészülnek mindazok az utak, amelyeket említettünk. KIS IMRE Ferenc mtm?&ш«зјМк MA VAN A HARMADIK HÚZÁS Ma délelőtt 9 órakor a Magyar Szó klubjában megejtjük a tavaszi tárgysorsjátékunk harmadik húzását. A sorsolás eredményét holnapi számunkban közöljük. Ma véget ér a negyedik forduló, legalábbis ami a szelvények közlését illeti. Itt a forduló utolsó, hatodik szelvénye. A héten megjelent hat szelvényt levelezőlapra ragasztva máris küldhetik szerkesztőségünkbe, de legkésőbb jövő csütörtökön adják postára, mert a végső határidő április 8-a, péntek dél. Címünk: Magyar Szó szerkesztősége, 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. TAVASZI TÁRGYSORSJÁTÉK j 10^ forduló 0 szelvény j A tárgysorsjátékunkban részt vevő munkaszervezetek: SUBOZANáS ? 24000 SUBOTICA r f S==t ^ ^ M. Obiliéa br. 6 Jj^STARA MORAVICA^ gorenjeüg©] [(g) npanm^ 1® Nov° MeštčTl fiadsm ^krka TQZD ZeliščaJ ^ hotel radim y c-------T Л © EHERGOINWEST \ / TV0RNICA SVJEĆICAI 1NDUSTRUSKE KERAMIKE J ! TEŠANJ.JUGOSLAVIJA MAGYAR SZÓ Jó úton járnak kanizsai fémmegmunkáló üzemnek és az építőipari kombinátnak 200 ösztöndíjasa van Hogy a kanizsai építőipari kombinát az új tanévben megfelelő számú fiatalt ösztöndíjazhasson, már májusban alkalmi előadást tart a munkaszervezet káderosztálya az egységes középiskola másodikos tanulóinak. Az összejövetelen a nagyvállalat fejlesztési tervét, káderszükségletét, a tanulók anyagi támogatását és a végzett növendékek munkába állításának programját ismertetik. A jövőben is nyilvántartják azokat a fiatalokat, akik az általános iskola befejezése után nem tanulnak tovább. A falun élő 15—16 évesek megfelelő szakképesítés után az építőiparban helyezkedhetnek el. Egyébként a kanizsai üzemek közül hosszabb ideje csupán két munkaszervezet, az építőipari kombinát és a Metal fémmegmunkáló vállalat tartja fontosnak a fiatalok szakképesítését. A két dolgozói közösség 197 tanulónak folyósít ösztöndíjat. Az építőipari társulásban megfelelő mércék szerint tervezik a dolgozók foglalkoztatását, a fiatalok felkarolását, a munkát keresők átképzését és a munka melletti tanulást. A kádertervek szerves részét képezik egy-egy időszak fejlesztési programjának. Évente 150 továbbtanuló fiatalt ölelnek fel, a félszakképesítéstől kezdve az egyetemi oklevél megszerzéséig. A kombinát anyagi helyzete valójában még több tanuló képzését tenné lehetővé, a fiatalok azonban nem vonzódnak eléggé az építészet iránt. Különösen kevesen érdeklődnek az ács-, a kőműves-, a tégla-, és a cserépgyártó-, az épületlakatos- és a bádogosmesterség iránt. Az ösztöndíjak nagyságát a munkaszervezet általában az igénylők anyagi helyzetétől teszi függővé. A középiskolások 1100- tól 2250 dinárt, a főiskolások és az egyetemisták pedig havi 2100- tól 3900 dinárt kapnak. A foglalkoztatási érdekközösség jegyzékén szereplőknek is újabban tartós munkalehetőséget kínált fel a kombinát. Az átképzés költségeit az érdekközösség fedezi, míg az összetett munkaszervezet érdekelt társultmunka-alapszervezetei ösztöndíjat adnak a szakképesítés idejére és feltételeket teremtenek a gyakorlati tudnivalók elsajátítására. Ez az oktatási forma jobbára az általános iskola nyolcadik osztályát befejezett fiatalokat és az egységes középiskolából kimaradt növendékeket vonzza. A dolgozók munkavégzés melletti szakképesítésében az utóbbi években szolid eredmények születtek. A foglalkoztatási érdekközösség anyagi támogatásával mind több dolgozó használta ki a felkínált lehetőségeket. V. K. M. I MÉRLEGEN A GAZDASÁG Nincs arányban a termelékenység és a jövedelem Fedezték a veszteséget • Többet, jobbat termelni A huszonnégyezer dolgozót foglalkoztató zombori község gazdasága a többi községhez hasonlóan az elmúlt évtized legnehezebb évét zárta. Próbatétel volt az 1982. év az ipar és mezőgazdaság számára is. Ha figyelembe vesszük a nyersanyaghiányt, az energiahordozók árának emelkedését, s hogy az infláció is átlagon felül alakult, akkor mindezt figyelembe véve, összességében elégedettek lehetünk a gazdasági eredménnyel. PETŐ Kamillót, a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat zombori kirendeltségének igazgatóját arra kértük, vázolja, hogyan látja ő a helyzetet. — A község gazdaságában a jövedelem 27,1 százalékkal növekedett az 1981. évihez képest. A termékek ára pedig átlag 28—30 százalékkal emelkedett. Sajnos, az ipari termelés 6,1 százalékos csökkenést mutat a tavalyelőttihez képest. Jó jel azonban a három százalékos termelésnövekedés a mezőgazdaság növénytermesztési és részben állattenyésztési ágazatában. Különösen a kereskedelem zárt jó évet, bevétele 52 százalékkal nőtt — mondta a szakember, majd hozzáfűzte: — Baj volt a termelékenységgel, ami jóval a tartományi átlag alatt mozgott. Ez abból látszik, hogy a község egy dolgozójára eső jövedelemrész 8,8 százalékkal, a felhalmozás pedig 26százalékkal maradt el a tartományi mögött, ugyanakkor a személyi jövedelem csak 0,8 százalékkal volt alacsonyabb, mint a vajdasági átlag. Sajnos, a megnőtt amortizációs kötelezettségek miatt az ügyviteli alapba is mindössze 1,1 százalékkal nagyobb összeget különítettek el a munkaszervezetek, mint 1981-ben. Mindebből látszik, hogy nincs reális arányban a termelékenység és a jövedelem alakulása, ami főleg az árkülönbözet függvénye volt, nem pedig a több és jobb munkáé. Az elmúlt évben a szélesebb társadalmi közösségnek elkülönített eszközök is megnőttek, azaz a munkaszervezeteknek kevesebb pénzük maradt a gazdálkodás körülményeinek javítására, újratermelésre. Minden azt bizonyítja, hogy a zombori község gazdasága tényleg nehéz évet zárt. Alátámasztásként mondjuk el, hogy az előbbiekre 1982-ben 5,1 százalékkal többet különítettek el, mint 1981-ben, azaz a felépítmény túl nagy a község gazdaságának erejéhez viszonyítva. — Mekkora volt a községben a veszteség? — Összesen 280 millió dinár volt a veszteség, de mivel a vasút hiányát tartományi eszközökből fedezték, a zomboriak vesztesége 193 millió dinár, amit már teljesen fedeztek a munkaszervezetek. — Mik voltak a veszteség okai? — Nyersanyaghiányból eredő munkakiesés, az energiahordozók árának emelkedése, valamint egyes ágazatokban, mint például a vendéglátóiparban, a személyi jövedelmek aránytalan növekedése. A Somes Vágóhídon, ahol a kivitelt szorgalmazzák, a felvásárlási és késztermék kedvezőtlen áralakulása vezetett veszteséghez. Két üzemet, a Gorenje Radiátorgyárat és a Bitjana Vegyi Üzemet felszámoltuk, a dolgozókat más gyárakba helyeztük át. — Hol a kiút a jobb és hatékonyabb gazdálkodás felé? _______ — Elsősorban növelni a termelékenységet, javítani a termékszerkezetet és minőséget, ez a feladatunk. Ezenkívül, amennyire lehet, csökkenteni az általános és közös fogyasztást, a személyijövedelmeket pedig a termeléstől függővé tenni, növelni az érdekeltséget. Természetesen mindez csak akkor valósítható meg, ha adottak a gazdasági feltételek: nyersanyag, energia. P. M. 1983. április 7., szombárt A tenyésztési feltételek javítása Ma az érdeklődés a juhászati termékek iránt A csókai község gazdaságfejlesztési terve továbbra is gondot fordít az állattenyésztés fejlesztésére, a húsfeldolgozó gyár vágóállattal való ellátásának javítására. Az állomány növekedése azonban elmarad a követelmények mögött. A terv szerint a két szektor az idén mintegy 75 000 hízósertést szállít le a gyárnak, de ennél többre lenne szükség. A tenyésztési feltételek javításra szorulnak. A tenyésztelepek felújítása, bővítése terén az idén különösen a társadalmi szektorban várható előrehaladás. A községben a tenyésztést illetően a jázovaiak állnak az élen. Évente mintegy 5000 hízósertést szállítanak a feldolgozóiparnak, de emellett minden háztartás a saját szükségletére, illetve a városba költözött hozzátartozói számára is hizlal néhány sertést. Viszonylag jó eredmény ez, de az állomány Jázován is növelhető még, éppen úgy, mint a szarvasmarhák száma. A teheneket olcsóbb eltartásuk céljából legeltetik is. Körülbelül 150 fejőstehenet hajtanak ki a falut körülvevő 1500 hektárnyi legelőre. A tejtermelés hullámzó, az utóbbi időben valamelyest növekedett a leszállított tej mennyisége, tavaly körülbelül 400 000 liter volt. A feltételek a libatenyésztés fejlesztésére is adva vannak, de a libapásztorkodás ideje már errefelé is elmúlt, így az említett lehetőség nincs kellőképpen hasznosítva, habár nagy a kereslet a libahús és a toll iránt. A tollat a szövetkezet az idén szervezetten felvásárolja. A kacsatenyésztésben további fellendülés várható. A legjelentősebb állománynövekedés a juhoknál esedékes. Mintegy 2000 birkával rendelkeznek az itteni tenyésztők, természetesen ennél több is lehetne már, de kevés a juhász, noha elég jó a keresetük. Április elsejétől december elsejéig egy-egy juhász 30 millió régi dinárt is megkereshet. A juhászati termékek iránt nőtt a kereslet, és az árak is kedvezően alakultak a tenyésztők számára. A hús, gyapjú és a tej ára is növekedett az utóbbi időben. sí. KiKINDA Üzembe helyezték a korszerűsített vágóhídrészleget Új lehetőségek a hústermékek külföldön való értékesítésére A kikindai Bánát Agráripari Kombinát PIK Húsfeldolgozó Társultmunka-alapszervezetében véget értek a korszerűsítési munkálatok, és felépült az új részleg is. A napokban az új és a korszerűsített üzemben megkezdődött a rendszeres termelés. A felszerelés a legkorszerűbbek közé tartozik hazánkban, teljesen automatikus a feldolgozó vonala, teljesítőképessége világszintű. Óránként ugyanis 125 darab sertés levágását és feldolgozását teszi lehetővé. Az elvégzett munkálatok értéke összesen 700 millió dinár. A szükséges anyagi eszközöket a kombinát több forrásból teremtette elő. Egészségi és tisztasági szempontból a vágóhíd most kielégíti a külföldi vevők követelményeit, és ezért várható, hogy a közeljövőben meg fogja hódítani az európai gazdasági közösséghez tartozó országok és az Amerikai Egyesült Államok piacát. Erre azért számítanak, mert az említett országok már régebben is érdeklődtek hústermékeik iránt. A húsfeldolgozó évi kapacitása a korszerűsítés után, 30 000 darab sertés és 20 000 darab szarvasmarha, vagyis két és félszer nagyobb az eddiginél. B-e