Magyar Szó, 1983. április (40. évfolyam, 104-117. szám)

1983-04-27 / 115. szám

A ■BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ Tisztázni az önerőre támaszkodás fogalmát újraválasztási rendszert a szövetségi közigazgatási szervekben • A Bosznia- Hercegovinai Képviselőház tanácsainak együttes üléséről A Bosznia-Hercegovina­ SZK Képviselőházának tanácsai a tegnapi együttes ülésen jóváhagyták a köztársaság Elnökségének a tavaly májustól az idén áprilisig terjedő időszakban kifejtett munkájáról szóló jelentést. Bevezető vitaindítót Branko MIKU­­LIC, a Bosznia-Hercegovinai SZK Elnökségének elnöke olvasott fel, hangsúlyozta, hogy az elm­últ időszakban az Elnökség a leg­nagyobb figyelmet a gazdasági stabilizációs kérdésekre fordítot­ta. A stabilizációs politikáról be­szélve, különösen az önerőnkre támaszkodás irányelvéről szólva, Mikulic elmondta, hogy sem a köz­társaságban, sem pedig az egész országban nem tisz­tázták teljes egészében, m­it is értünk e kifeje­zés alatt, nem is dolgozták ki részletesen ezt az irányelvet. A gazdasági stabilizációs program­ból, valamint Bosznia-Hercegovi­­na és az ország hosszú távú fej­lesztési céljaiból kiindulva, véle­ménye szerint ez­t a stratégiai irányelvet pontosan definiálni kel­lene, alaposan ki kellene dolgozni és időbelileg kell meghatározni minden kijelölt feladat teljesíté­sét. Az önerőre támaszkodásról szól­va a külfölddel folytatott gazdasá­gi kapcsolatokra vonatkozóan Mi­­kulic elmondta, az ilyen irányelv megköveteli, hogy minden m­un­kaszervezet felmérje a kivitel nö­velésének és a behozatal csökken­tésének még a legcsekélyebb lehe­tőségét is, és következetesen alkal­mazza azt az alapelvet, miszerint mindenki törlessze a külfölddel szembeni adósságát. Az Elnökség megállapította, hogy operatív ki­viteli terveket kell jóváhagyni, az­zal, hogy felmérik a devizabe­áramlás növelésének további lehe­tőségeit. Az Elnökség azon a véleményen van, hogy minden községben, Sza­rajevóban, és a köztársaságban egészen konkrét programokat kell jóváhagyni a pénzeszközök deeta­­tizálására, és hogy a köztársaság­nak el kell készítenie a szövetsé­gi szintű deetatizáció intézkedései­nek javaslatát, ide sorolva a fej­letlen köztársaságok és Kosovo SZAT gyorsabb gazdasági fejlesz­tésére szolgáló szövetségi alap to­vábbi önigazgatási átalakítását, valamint a póteszközök biztosítási formájának módosítását is. Minel Kosovo gyors fejlesztése az egész ország érdeke, e kérdésről külön kell tárgyalni és külön intézkedé­seket, valamint a tartomány leg­gyorsabb fejlesztését serkentő pénzeszközöket kell jóváhagyni. A föderáció káderpolitikájának kérdéseiről és alapelveiről szólva, Branko Mikulić hangsúlyozta, hasznos lenne és jogosnak bizo­nyulna felvetni annak kérdését, hogy a köztársaságokból és a tar­tományokból milyen mértékben vannak képviselve a káderek a kötelező újraválasztás al­kalmazá­sában a föderáció szervezeteiben és intézményeiben, valamint a köz­­igazgatási szervekben a fontos tisztségeket illetően. Ismeretes ugyanis, hogy több éve, sőt évti­zede ugyanazok az emberek töl­tik be azokat a tisztségeket, ame­lyekből hatást lehet gyakorolni sok, sőt az anyagi határozatok szempontjából is fontos döntésre és megoldásra. Az Elnökség véle­ménye szerint a szövetségi köz­­igazgatási szervek vezető tisztsé­geiben minden négy évben meg kellene tartani az újraválasztáso­kat, és csakis az olyan káderek esetében, akikről megállapítják, hogy elvhűen és sikerrel végezték munkájukat — mondta expozéjá­nak végén Branko Mikulic, a Bosz­­nia-f Hercegovinai SZK Elnökségé­nek elnöke. (Tanjug) Kosovói tisztségviselők jelölése A Kosovói DNSZSZ Tartományi Választmányának Elnöksége meg­erősítette a Kosovói Elnökség és Képviselőház legfelelősebb tisztsé­geinek betöltésére vonatkozó ja­vaslatokat. A széles körű konzul­tációk a községekben és társadal­mi-politikai szervezetekben való támogatás után az Elnökség java­solta, hogy Kosovo SZAT Elnök­ségének elnökévé Sefquet JASHA­­ВТГ, Kosovo SZAT Képviselő­házának elnökévé Ilija DJUKI­­COT, alelnökévé pedig Bajram SELLIMIT válasszák. A javaslatot a Kosovói DNSZSZ jelölő választmányában április 28- án erősítik meg. __________________________(Tanjug) Behozatali felszerelés Az idén a konvertibilis piacról származó felszerelések behozatala igen súlyosan veszélyezteti majd a tervbe vett nyersanyagvásárlást. Április 28-áig 480 millió dollár ér­tékű különféle felszerelések érkez­tek hazánkba. Ez 92 százaléka an­nak az összegnek, amit az egész évre terveztek. Mivel a nyers­anyagbehozatal 21 százalékkal csökkent, a Jugoszláv Gazdasági Kamara Végrehajtó Bizottságának küldöttei a tegnapi ülésen kérték az illetékes szerveket, hogy ter­jesszenek be pontos jelentést ar­ról, ki mit vásárolt. Megállapítá­suk szerint megengedhetetlen, hogy a gyáripari termelés a behozatali nyersanyaggal való rossz ellátás miatt stagnáljon, ugyanakkor pe­dig a felszerelések behozatala ne a tervek szerint történjen. (Tanjug) Nehéz helyzetben Szakszervezeti értékelés a Crna Gora-i gazdaság eredményeiről Csak a jóval nagyobb kivitel és termelés, s a belső tartalékok éssze­rű feltárása szavatolhatja a kiu­tat abból az igen kedvezőtlen hely­zetből, amelybe a Crna Gora-i gazdaság jutott az év első negye­dében — hangsúlyozták ismételten a Crna Gora-i Szakszervezeti Ta­nács tegnapi ülésén, amelyen a társadalmi-gazdasági fejlődés idő­szerű kérdéseiről tárgyaltak. Radomir RAKOČEVIĆ, a Crna Gora-i Szakszervezeti Tanács el­nökségi tagja bevezetőjében több adatot sorakoztatott fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy az idei fejlesztés határozatba foglalt fel­adatok nem válnak valóra. Az ipari termelés volumenje az év első negyedében­ 15 százalékkal ki­sebb a tervezettnél, és csaknem 9 százalékkal az időarányos tava­lyinál. Különösen aggasztó az, hogy a huszonkilenc ipari ágazat közül tizenkilencben érezhetően csökkent a termelés, néhol csaknem 50 szá­zalékkal. (Tanjug) KOSOVO A nők és a foglalkoztatás Kosovóban a nők társadalmi munkássága, a társadalmi-gazda­sági és politikai életbe való be­kapcsolódásuk terén szép eredmé­nyeket értek el. A tartomány foglalkoztatottjai között mintegy 40 000 a nő. A küldöttségek tag­jai közül 5300, a községi képvise­lő-testületek küldöttei között pedig 352. Számos környezetben és tár­­sultmunka-szervezetben azonban még éreztetik hatásukat a nő tár­sadalmi szerepére vonatkozó kon­zervatív, hagyományos nézetek, és az olyan felfogás, hogy valami­lyen szolidaritás örve alatt men­tesíteni kell őket a társadalmi­politikai és egyéb kötelezettségek­től, valamint az­ önigazgatási tisztségektől. A fentieket­­Torgo­­vanka Milosevic, a Kosovói Nő­tanács elnöke fejtette ki a Ko­sovói DNSZSZ Tartományi Vá­lasztmányának tegnapi elnökségi ülésén. Az egyik legsúlyosabb gazda­sági, szociális és politikai problé­ma a kifejezett munkanélküliség, különösképpen a fiatal nők kö­rében, s ez gátolja társadalmi helyzetük további javulását. (Tanjug) Rivalia k’­rintije a belügyi titkárságon A prištinai Rjvalija helyi kö­zösség küldöttsége látogatást tett a Szövetségi Belügyi Titkárság rendőralakulatánál. A látogatással fejezték ki köszönetüket a helyi közösség dolgozói és polgárai, va­lamint a belügyi titkárság rend­őralakulata közötti eredményes együttműködésért, a társadalmi önvédelem rendszerének fejlesz­téséért. Az alakulat az egyesített rendőrségi alakulatok kötelékében hosszabb időt töltött az említett pristine­i helyi közösségben. A küldöttséget fogadta Stane DOLANC szövetségi belügyi tit­kár is, akinek átadták a Kosovói Népi Technika aranyplakettjét. (Tanjug) tz Mépisséo lak­anysaja A JKSZ Központi Bizottságának holnapi ülése elé A Jugoszláv Kommunista Szö­vetség Központi Bizottsága holnap Belgrádban megtartja 7. ülését, amelyen e pártfórum 3. és 4. ülé­sén elfogadott határozatok valóra váltását teszik vizsgálat tárgyává. Az elmúlt hat hónap elegendő idő arra, hogy most összegezzék mit sikerült elvégezni, s mit nem. Természetesen nem kell lebe­csülni sok elérteket, különösen a tá­rsultmunka-szervezetekben nem amelyek eddig elég eredményesen harcoltak a problémákkal, sőt kezdeti eredmények is születtek. A jelenlegi feltételek tulajdonkép­pen gazdaságunk életképességét bi­zonyítják, ugyanis — mint Petar Maitic, a JKSZ KB elnökségi tag­ja mondta nemrégen újságírókkal folytatott beszélgetésben — ilyen gazdálkodási feltételek között szá­mos fejlettebb gazdaság is meg­­rázkódatásokat élne át. Végső erő­feszítések árán sikerült növelni a kivitelt, főleg a konvertibilis ex­portot, növekedett a behozatal ki­viteli fedezettsége, szigorúbbá vált a p­énzügyi fegyelem, mind több a munka és az eszközök társítása és így tovább. A legnagyobb ne­hézségek azonban továbbra is­ a gazdaságnak nyersanyaggal és­ új­ratermelési anyaggal való ellátása terén adódnak, a fogyasztás to­vábbra is meghaladja a reális le­hetőségeket, a foglalkoztatás terü­letén stb. is súlyosak a problé­mák. A bonyolult gazdasági helyzet és az összetett társadalmi problémák hatására, a közvélemény mind fo­kozottabban figyelemmel kíséri a Kommunista Szövetség tevékenysé­gét, mind többet vár tőle. E té­ren néha irreális elvárások is van­nak, olyan kísérletek, hogy a Köz­ponti Bizottság minden egyes ülé­sét történelminek állítják be, olyan elvárások, hogy minden egyes plé­num fordulatot jelentsen a továb­bi társadalmi és gazdasági fejlő­désben. A holnap sorra kerülő üléssel kapcsolatban is tapasztalha­tók ilyen nézetek. Ezek természe­tesen alaptalanok. Nemcsak azért, mert a Kommunista Szövetség semmit sem tehet egyedül, hanem azért is, mert a nagy győzelme­ket nem lehet üléseken elérni. A gazdálkodás terén fordulatot kizá­rólag a társult munkában, min­den egyes dolgozó állandó erőfe­szítéseivel valósíthatjuk meg. Mit várjunk tehát a JKSZ Köz­ponti Bizottságának 7. plénumá­tól? A Kommunista Szövetségnek mindenekelőtt ki kell harcolnia sa­ját határozatainak gyorsabb és ha­tékonyabb valóra váltását, amit csupán a felelősség minden szin­ten való kiélezésével lehet elérni, kezdve a társultmunka-szerveze­­tektől a szövetségi szervekig. El­tökélten szakítani kell a gazdasági stabilizációs politika csupán ver­bális támogatásával. A Központi Bizottság minden eddigi határoza­tát, különösképpen a 3. és a 4. ülésen elfogadottakat, egyhangúlag hozta meg. Ha ezt tekintjük a Kommunista Szövetség belső esz­mei egysége mércéjének, akkor joggal várhatjuk el azt is, hogy a gyakorlatban is ilyen egység jusson kifejezésre. Az egyéni, szűkebb érdekek azonban gyakran az általános, kö­zös érdekek elé kerülnek. A meg­állapodásokat és megegyezéseket nehezen sikerül egybehangolni, a beruházások — jóllehet reálisan és névlegesen is csökkentek — még mindig meghaladják a rendelke­zésre álló jövedelmet, a jugoszláv piac továbbra is felaprózott, de mindezért csak ritkán felel vala­ki. Pedig ezek a visszásságok, ame­lyek ellen mindenki fölemeli sza­vát, mégis csak konkrét társadal­mi-politikai közösségekben történ­nek. Ezért a csupán a pártfórumok ülésein megnyilvánuló egység nem sokat jelent. A megbeszélések va­lóra váltásában kell keresni az egységet, ennek előfeltétele pedig a konkrét felelősség. A Központi Bizottság 7. plénuma erre kétség­kívül nagy hangsúlyt fektet majd. (Tanjug) Aktívabb részvételt a gazdasági gondok megoldásában (Folytatás az 1. oldalról) Jívabban kell kivennie a részét a mezőgazdaságban jelentkező ne­hézségeik — az állattenyésztés stag­nálása és helyenkénti visszaesése, az öntözéses gazdálkodás fejlesz­tése terén észlelhető késlekedés, a tudományos kutatások eredménye­iinek gyakorlati alkalmazása iránt megnyilvánuló közömbösség stb. — áthidalásaiban. A munka- és eszköztársítás olyan kérdés, amelyet gazdaságunk fej­lettségének jelenlegi szintjén le­hetetlen megkerülni, nem véletlen­­,tehát, hogy több felszólaló is fog­lalkozott vele. Megállapították egyebek között, hogy az ezzel kapcsolatos társa­dalmi és egyéb megállapodások je­lentős része nem valósul meg. Pél­dásként említette az egyik felszó­laló, hogy a különféle intézmények szintjén minden nehézség nélkül jönnek létre a megállapodások, a társult munka azonban nem rea­lizálja őket. Így történt ez az ide­genforgalmi vidékek és Vajdaság között aláírt megállapodással is: a Horvátországi Gazdasági Ka­mara és a Vajdasági Gazdasági Kamara között létrejött megálla­podás szerint tartományunk ellátja a Horvá­t Szocialista Köztársaság­hoz tartozó idegenforgalmi vidé­keket élelemmel, a két körzet il­letékes munkaszervezetei azonban sehogyan sem tudtak megegyezni a konkrét kérdésekben. Vasa Mik­c összefoglalójában el­mondta, hogy a Szocialista Szö­vetség eddig is aktív szerepet vál­lalt a gazdasági kérdések, nehéz­ségek megoldásában, a jövőben azonban ezt még hatékonyabban kell tennie. Különösen a szakosz­tályok szerepéét emelte ki ebben a munkában megjegyezve, hogy azon a szinten eddig nem folyt alapos munka. Szólt továbbá az élelmi­szer-termelés fokozásának szüksé­gességéről mint a kivitel növelé­sének legfontosabb előfeltételéről, érintette a kamarai rendszer munkája összehangolásának szük­ségességét, a szociálpolitika haté­konyabbá tételét stb. A Szocialista Szövetség Tarto­mányi Választmánya Elnöksége tegnapi ülésén egyebek között fog­lalkozott káderkérdésekkel is. Az Elnökség kezdeményezi, hogy Branislav MINDIĆ mérnök — aki tegnapiig az Újvidéki Városi Kép­viselő-Testület elnöki tisztségét töltötte be — kerüljön a Tartomá­nyi Közművesítési Bizottság élére, Zoran BABEC, a bizottság jelenle­gi elnöke p­edig legyen a Tarto­mányi Végrehajtó Tanács tagja. Az Elnökség kezdeményezését eljut­tatja a tartományi káderbizottság­­hoz. (Cs­a) LUBLJANA Az Osvobodilna fronta jubileuma A Szlovén Szocialista Szövetség Köztársasági Választmánya tegnap díszülésen emlékezett meg az­ Os­vobodilna fronta megalakulásának 42. évfordulójáról. Az összejöve­telen a köztársaság jeles közéleti személyiségei vettek részt. Az ün­nepségen Viktor AVRELJ, a Szlo­vén SZK Elnökségének elnöke be­szédében hangsúlyozta, hogy az Osvobodilna fronta, később a Nép­front, illetve a Szocialista Szövet­ség jelentős szerepet töltött be egész háború utáni fejlődésünk­ben. Április 27-e, az Osvobodilna fronta megalakulásának napja al­kalmából ünnepélyesen kiosztották az Osvobodilna fronta elismeréseit az önigazgatási szocialista viszo­nyok fejlesztésében elért társadal­mi-politikai eredményekért. A Szo­cialista Szövetség mintegy 20 ak­tivistájának Franc Letinc, a Szo­cialista Szövetség Köztársasági Vá­lasztmányának elnöke adta át a kitüntetéseket. A tegnapi díszülé­sen megemlékeztek Boris Kidric­­ről, a szervezet egyik megalapító­járól, a forradalmárról. (Tanjug) Djordjije Vukmanović a JRT közgyűlésének elnöke A Jugoszláv Rádió és Televízió közgyűlésének küldöttei tegnapi ti­­togradi ülésükön elfogadták az el­múlt két év munkájáról szóló je­lentést, és a JKSZ KB VI. ülésén elfogadott határozatok tükrében kijelölték a további feladatokat. Megalakították a JRT új köz­gyűlését is, elnökévé Djordjije VUKMANOVICOT, a Gina Goira-i Képviselőhöz a­lelnökét választot­ták. (Tanjug) Kölcsön a Vardar-filmnek A szkopjei Vardar-film jelenle­gi nehézségeinek leküzdésére a macedóniai művelődési közösség­től 21 420 000 dináros kamat nél­küli kölcsönt kap. A filmgyártó munkaszervezetnek öt év alatt kell törlesztenie a kölcsönt — határoz­ták el a köztársaság,­ művelődési közösség tegnapi ülésén. Elfogadták a szabad művészek betegség- és nyugdíjbiztosítási bi­zottságának megalakítására vonat­kozó javaslatot is. Petar ATANA­­SZOVSZKI személyében megvá­lasztották a művelődési közösség közgyűlésének új elnökét is. Meg­bízatása egy évre szól. (Tanjug) Uglješa Uzelac Szarajevó városelnöke A Szarajevói városi képviselő­­testület tanácsainak tegnapi együt­tes ülésén Ugljesa UZELACOT, a képviselő-testület végrehajtó bi­zottságának eddigi elnökét, ismert társadalmi-politikai dolgozót és gazdasági vezetőt választották meg a városi képviiselő-testület elnöké­vé. Elnökehelyettes Razija FETA­­HAGIC, a DNSZSZ városi választ­mányának eddigi elnökségi tagja. A végrehajtó bizottság elnökévé a küldöttek Eszef KORNJENICET, eddigi elnökhelyettest, elnökhelyet­tessé pedig Milan LOVRICOT, a városi honvédelmi titkárság eddigi titkárát választották. (Tanjug) 1983. április 27., szerda Munkakeresés az építő­iparban Az építőipari szervezeteknek az utóbbi időben nem sok munkája akad. Ezt csak úgy lehet áthi­dalni, ha minél előbb kijelölik a társadalmilag elismert kiemelt lé­tesítmények építési programját. A Jugoszláv Gazdasági Kamara köz­gyűlése végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén elhangzott, hogy mindenekelőtt a lakás és az olyan létesítmények építését kell ser­kenteni, amelyek elősegítik a hi­ányzó nyersanyagok és újraterme­lési anyag termelésének növelését. Igen fontos az is, hogy mielőbb megkössék a megállapodásokat a kiemelt energetikai, mezőgazdasá­gi, idegenforgalmi és közlekedési létesítmények építéséről. Csak ily módon lehet több munkát bizto­sítani az építőiparnak, amelyben jelenleg az összesen 615 000 fog­lalkoztatott egyharmada gyakorla­tilag tétlenségre van kárhoztatva. Hangsúlyozták azt is, hogy az építőiparnak ugyanakkor követke­zetesebben tiszteletben kell tarta­nia az önigazgatási megegyezése­ket és megállapodásokat, főleg azokat, amelyek a külföldi közös fellépésre vonatkoznak, mert eze­ket eddig gyakran megszegték. (Tanjug)

Next