Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 178-192. szám)
1983-07-04 / 181. szám
3*ftkh* 4 / \ % r JS» 4] ► ■ . . if Ц Magyar Sió XL. évf.r 181. (12965.) szám 1983. június 9., hétfő óra 18 dinár Hitelek a megrázkódtatás könnyebb átvészelésére Éjszakai ülésén hozott törvényeket a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa • Milka Planinc tartott expozét A Szövetségi Képviselőház Köztársaságok és Tartományok Tanácsának tegnap megtartott ülésén a küldöttek a külföldi gazdasági kapcsolatok tárgykörébe tartozó három törvényt és egy határozatot fogadtak el, amelyek alapján majd a szövetségi kormány a nemzetközi pénzintézményekkel aláírja a hazánknak nyújtott hitelszerződéseket. A konvertibilis devizával történő fizetésről szóló törvény, a föderáció adósságainak törlesztéséhez szükséges jótállásról szóló törvény, valamint a devizagazdálkodásról és a külföldi hitelekről szóló törvény kiegészítései és módosításai szerepeltek napirenden, illetve annak a hitelösszegnek a meghatározásáról volt szó, amelyet az idén a Jugoszláv Nemzeti Bank magára vállalhat. A felsorolt intézkedések országunk fizetőképességének a megőrzését szolgálják, a külfölditől kapott hitelek folyamatos törlesztését szorgalmazzák. Milka Planinc expozéja Elvtársak és elvtársnők! Nem hálás szerep a hajnali órákban beszédet tartani, de nincs más választásunk, mint végig kitartani. Nem indoklást akarok adni, felszólalásom az ország helyzetével kapcsolatos összes megfigyelésekre meg a Szövetségi Képviselőház elé terjesztett határozatokra vonatkozik. Közös munkával egységes alapokra helyeztük az ország gazdasági helyzetének a megítélését. Megállapítottuk, hogy a gazdasági helyzet nagyon súlyos, de néhány év múlva sok lemondás és nagy erőfeszítések árán kilábalhatunk a válsághelyzetből, ha egyidejűleg anyagi meg társadalmi változtatásokat is eszközölünk, amelyek majd biztosítják továbbfejlődésünk sikerét. Az eltelt tíz év alatt, a megváltozott világgazdasági helyzetben, országunk a saját erejére támaszkodva fejlődött, de mindez jelentős külföldi pénzeszközök igénybevételével történt. Ahhoz viszont, hogy önerőnkből tudjuk törleszteni a felvett hiteleszközöket, nem éltünk eléggé a kivitel nyújtotta lehetőségekkel. Ilyen körülmények között az ipar és a mezőgazdaság behozatala számottevően nőtt, kivitele azonban még a saját újratermelési szükségleteit sem fedezi, többet importál, mint exportál. A szolgáltatások, az idegenforgalom meg a hasonló szolgálatok sem fejlődtek eléggé ütemesen, hogy fedhették volna az ország gazdasági újratermelésében keletkező hiányt. A külföldi póthitelek révén nagyban megnövekedtek a beruházások, amelyek a bankeszközök nem gazdasági kritériumok szerint történő különféle tranzakciójával jelentősen növelték a fedezetlen beruházásokat. Ilyen helyzetben a társadalmi és az egyéni fogyasztás jóval a reális lehetőségek fölött alakult. Ebben gyökereznek mostani nehézségeink, amelyek a deviza- meg a dinár-fizetőképtelenségben nyilvánulnak meg. Természetesen vannak nagy és újabb, illetve régi, de korszerűsített kapacitásaink is, ám kihasználásuk még mindig nincs eléggé megszervezve. A megváltozott világgazdasági helyzetben, amikor kiapadtak a külföldi pénzforrások és amikor saját helyzetünk rendezése érdekében a nem reális anyagi eszközök beáramlása előtt le kellett zárnunk a zsilipeket, megmutatkoztak a tényleges nehézségek a termelésben, az újratermelésben, kiderült, hogy a folyó termelés mennyire túlterhelt, és hogy az ilyen körülmények között nehéz elviselnie a gazdasági intézkedéseket és kritériumokat, ezért gyakran nem megfelelően reagál rájuk. Természetesen ebből a helyzetből ki kell lábalnunk, de felül kell vizsgálnunk az okokat is. Tény, hogy a gazdaság ma forgóeszközeinek alig 16 százalékából él és a különböző járulékok, egyéb megterhelések azzal a következménnyel jártak, hogy a gazdaság részesedése a jövedelemből mindössze 59 százalék. Ez a helyzet bizonytalanságot váltott ki a piacon, nagy nyomás nehezült az árakra. Minél inkább ellenőrizzük az árakat, annál fájdalommentesebb és könnyebb lesz a nehézségek leküzdése, biztos azonban, hogy nem megy egy csapásra. A társadalmi tanácsok bizottsága által kidolgozott hosszú távú gazdasági stabilizációs program gyökeres gazdasági változásokat jelez. A bizottság dokumentumai abból indulnak ki, hogy több évre lesz szükség ahhoz, hogy kiküszöböljük a rendellenességet, s kiépítsük az új, megfelelőbb irányvétel alapjait. A legnagyobb erőfeszítéseket kell tennünk Milka Planinc a továbbiakban felvázolta jelenlegi gazdasági helyzetünket, különös tekintettel a külgazdasági kapcsolatokra. Megemlítette, hogy Jugoszláviának a keleti országokkal, különösen a Szovjetunióval jelentős árucsere-forgalma van, éspedig hosszú távú, amelyet újabban az 1990-es évekig meghoszszabbítottunk. Többé-kevésbé kiegyensúlyozott árucsere-forgalomról van szó. Az utóbbi években azonban a nyugati országokkal, az Egyesült Államokkal és Japánnal folytatott kereskedelmi kapcsolatainkban változás állt be, csökkent a jugoszláv árucikkeknek a részaránya az említett országok importjában. Az utóbbi években jelentősen növekedett eladósodottságunk is. Csak az utóbbi négy évben a felvett kölcsönök következtében az Európai Gazdasági Közösség országaival szembeni deficitünk 12 milliárd dollárra növekedett, úgyhogy össz adósságunk mintegy 19 milliárd dollár körül van. Itt a legnagyobb a lemaradásunk és a legnagyobb erőfeszítéseket kell tennünk, hogy ezt az aránytalanságot kiküszöböljük. Az utóbbi években eléggé ütemesen fejlődött árucsere-forgalmunk a fejlődő országokkal, jóllehet nem olyan szinten, ahogy szeretnénk, pedig az ezekkel az országokkal való együttműködésünk stratégiai irányvételünk és érdekünk. Az utóbbi években tovább növekszik a fejlődő országokkal lebonyolított árucsere-forgalmunk, de ez a világ, amelyhez mi is tartozunk, nagy nehézségekkel küzd, és ezeknek az országoknak egyre csökken a lehetőségük saját nemzetgazdaságuk kifejlesztésére. Nagy szükség mutatkozik arra, hogy kiterjesszük azoknak a fejlődő országoknak a körét, amelyekkel gazdasági téren együttműködünk. Tény azonban, hogy épp olyan országokról van szó, amelyeknek pénzügyi segítséget kellene nyújtanunk, ugyanakkor Jugoszláviának rendkívül korlátozott lehetőségei vannak erre. (Folytatása a 7. oldalon) Végig sikerült megőrizni az építő légkört Befejezte munkáját az UNCTAD hatodik ülésszaka • A nehézségek ellenére is tető alá kerültek a záróokmányok Vasárnap hajnali négy órakor Belgrádban befejeződött az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának hatodik ülésszaka, amely négy héttel ezelőtt kezdődött. A záróülést többszöri halogatás és hosszabbítás után tartotték meg, mert a fejlett és fejlődő országok nézeteit nehéz volt összeegyeztetni. Minden nehézség ellenére az ülésszak záróokmányok meghozatalával fejeződött be. Ezek az okmányok nem olyanok, amilyeneket a fejlődő országok szerettek volna, de a fejlettek minden kívánságának sem tettek eleget. A belgrádi ülésszak minden bizonnyal előrelépés az UNCTAD húszéves fennállásában. Lazar Mojszov, az ülésszak elnöke záróbeszédében hangsúlyozta, hogy nem lehetett elvárni az ülésszaktól az adott súlyos gazdasági problémák megoldását, az a fontos, hogy megőrizték az építő légkört és nem szakadt meg a párbeszéd. A záróülés szombaton éjfélkor kezdődött, miután a munkacsoportok összeegyeztették a fennmaradt kérdéseket. Lazar Mojszov elnök javaslatára először konszenzussal elfogadták a közös nyersanyagalapról szóló határozat javaslatát, amelyet a 77-es csoport nevében Szomália elnöke terjesztett be. Felszólítások a határozatok végrehajtására A határozat megerősíti a közös alap jelentőségét az egységes nyersanyagprogram valóra váltásában és aggodalmát fejezi ki az alap létesítése körüli procedúrák elhúzódása miatt. Felszólít minden országot, hogy írja alá a nyersanyagalapról szóló megállapodást, ha eddig még nem tette meg. A részvevők követelték, hogy 1984. január 1. legyen a végső határidő, amikor az alap megkezdi működését. Az előkészítő bizottság fejezze be a jogi, pénzügyi és egyéb teendőket. Az ülésszak felszólít minden országot, hogy közölje, mekkora összeggel járul az alaphoz, az UNCTAD főtitkárának feladata pedig, hogy az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának beszámoljon az alap létesítéséről. Szótöbbséggel elfogadták a fejlődő országok jövedelmének térítéses pénzeléséről szóló határozatot olyan esetekben, amikor az illető ország jövedelme a kiviteli cikkek árának csökkenése miatt megcsappan. A javaslatot a fejlett országok nevében Svájc képviselője terjesztette be. A javaslatra 90 ország szavazott, 10 tartózkodott, egyedül az USA ellenezte, azzal a megindoklással, hogy ezzel a kérdéssel a Valuta Alapnak kellene foglalkoznia. A határozat felszólítja a Nemzetközi Valuta Alapot, hogy sürgősen fejezze be a fejlődő országok veszteségeinek térítésére szolgáló alap kedvezményeinek felülvizsgálását, a kelet-európai szocialista országok pedig létesítsenek külön alapot a fejlődő országok számára ugyanilyen célból. (Folytatása a 2. oldalon) A TIENTISTÉN MA Ezrek a Hősök völgyében Ma a Tién testén, a Hősök völgyében ezrek gyűlnek össze, hogy méltóképpen megemlékezzenek népfelszabadító harcunk nagy csatáinak, a neretvai és a sutjestaai csatának az évfordulójáról. A záróünnepségen csaknem 7090 volt harcos lesz jelen, a legendás hírű ütközet résztvevői, szemtanúi. Rajtuk kívül több tízezer dolgozó, polgár vesz részt a tjentistei nagygyűlésen, amelyen Cvijetin Minjatovic, a JSZSZK Elnökségének tárgja mond ünnepi beszédet. Tjentište felkészülten várja a vendégeket. A neretvai és a sustjeskai csata jubileumának záróünnepségét szerzve a bizottság elnöke, Milan Uzetoc ugyanis a tegnapi sajtótájékoztatón az újságíróknak kijelentette: minden feltételt megteremtettek ahhoz, hogy a rendezvény méló legyen a nagy történelmi eseményhez. A szervezők gondoskodtak a csaknem ezer bejelentett autóbusz és a hatezer személygépkocsi elhelyezéséről is. A csaknem százezer látogató ellátását is sikeresen megoldották. Már tegnap megindult a menet Trentižte irányába. A Jugoszláv Motoros Szövetség jelentése szerint ugyanis Bosznia-Hercegovina Trentiste felé vezető utam tegnap felélénkült a forgalom ... A központi ünnepség napján tovább folytatódnak az alkalmi rendezvények: a több mint nyolcezer felderítő folytatja a napokkal ezelőtt elkezdett emlékmenetelését a partizánok és a főparancsnokságnak az ötödik offenzíva során megtett útjain. Az alkalomból képkiállítás is nyílik, este pedig megrendezik a forradalmi dalok fesztiválját is. (Tanjug) Dragoslav Markovic a felderítők között Dragoslav Markovic a JSZK KB Elnökségének elnöke Hamdia Pozderaccal. Bosznia-Hercegovina Kommunista Szövetsége KB Elnökségének elnökével és Vlado Segri néphőssel együtt ellátogatott a felderítők országos szemléjére. A felderítőket és az ifjúsági brigádok fiataljait meglátogatta Cvisetin Mijatovic, a legendás ütközetek emlékbizottságának elnöke is. Canilla) 4 ma Jugoszláviában ma a népfelszabadító harc és a nemzeti kérdés szorosan összefügg egymással. Népfelszabadító harcunk nem lett volna olyan szívós és eredményes, ha Jugoszlávia népei nem látnák benne, a fasizmus feletti győzelem mellett, az elmúlt rezsimek feletti győzelmet is, a győzelmet azok felett, akik elnyomták és szeretnék továbbra is rabságban tartani Jugoszlávia népeit. Ez a szó: népfelszabadító harc, nem lenne más, mint frázis, sőt ámítás, ha az általános jugoszláv értelmezésen kívül nem lenne külön, minden nép számára is nemzeti értelmezése, vagyis ha nem jelentené Jugoszlávia felszabadítása mellett egyidejűleg a horvátok, szlovének, szerbek, macedónok, albánok, muzulmánok stb. felszabadítását is, ha a népfelszabadító harcnak nem volna meg az a tartalma, hogy Jugoszlávia minden népének szabadságot, egyenjogúságot és testvériséget hoz. Éppen ez a népfelszabadító harc lényege (...) (TITO, 1942)