Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 193-208. szám)

1983-07-16 / 193. szám

-------KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ Eltérő értékelések Az ECOSOC az UNCTAD ülésszakának eredményeiről Az ENSZ Gazdasági-Szociális Tanácsának folyamatban levő nyá­ri ülésszakán a legfontosabb té­mák egyike az UNCTAD VI. ülés­szakának értékelése. A vélemények eltérőek. Egyes fejlődő országok kiábrándulta­k, amiért Belgrádban „elszalasztották a történelmi alkal­mat” a gazdasági válságból kive­zető közös akcióprogram meghoza­talára, illetve a fejlődés föllendíté­sére, mások viszont eredményesnek tartják, mert a legfontosabb kér­désekben konszenzus született. A fejlett országok az ECOSOC ülésszakán kialakult vitában a megállapodásokra helyezték a hangsúlyt. Kiemelték a fejlettek és a fejlődők dialógusának jelen­tőségét. A fejlett világ azonban nem alakított ki egységes véle­­ményt a Száva Központban meg­tartott ülésszakról. Szembeszökő a vezető ipari ha­talmak (amelyek ellenállást tanú­sítottak a 77-es csoport platform­jával szemben — például az USA, Nagy-Britannia és az NSZK) és a kisebb nyugat-európai országok, különösen az EFTA (Európai Sza­badkereskedelmi Társulás) köré tömörültek közötti nézetkülönbség. Az ipari nagyhatalmak szerint Belgrádban reális eredményt ér­tek el. A kisebb országok kevésbé derűlátók, ami az USA gazdasági felépülésének áttevődését illeti. Kijelentették, hogy többet vártak az UNCTAD ülésszakától a gazda­sági válság áthidalásában. Nem­ egységesek a fejlődő orszá­gok nézetei sem, de ez nem meg­oszlás, hanem csak annak a jele, hogy a dialógus minden szinten folytatódik, és az elhangzottak még nem jelentenek végleges ér­tékelést. Még azok a fejlődő or­szágok is, amelyek keserűséggel beszélnek a gazdasági hatalmak hajthatatlanságáról, követelik a dialógus folytatását, és az ülésszak határozatainak valóra váltását. Santos Martinez argentin kép­viselő a borúlátó véleményekre hívta fel a figyelmet, és elkesere­dését fejezte ki, amiért elszalasz­­tották az alkalmat, hogy a 77-es csoport Buenos Aires-i platformja alapján egységes programokat ala­kítsanak ki. Dubei indiai képvi­selő keményen bírálta a jelenlegi gazdasági világrendet, amelyben a válság gyökerezik. Megállapította, hogy a VI. UNCTAD-on minden lényeges kérdést a kölcsönös füg­gőség alapján kellett volna felül­vizsgálni. Az ülésszak azonban nem váltotta be a hozzá fűzött re­ményeket, és az eredmények a leg­kritikusabb területen,­­a pénz­ügyekben a legkiábrándítóbbak. Másfelől Belgrádban kidolgozták a nemzetközi pénzügyi rendszer meg­reformálásának koncepcióját, s ezt a munkát folytatni kell, egyebek között egy nemzetközi értekezlet összehívásával, amelyen a pénz, a beruházások és a fejlődés problé­máit vitatnák meg. Rábán,­ bangladesi képviselő ki­jelentette, hogy nagy reményekkel néztek az UNCTAD ülésszaka elé, de a fejlettek nem támogatták a fejlődő országok őszinte törekvé­seit. Venezuela nagykövete szin­tén kiábrándultságát fejezte ki, de a dialógus folytatásáért és az át­fogó tárgyalások megkezdéséért szállt síkra. Az afrikai országok közül az ECOSOC ülésszakán először Nigé­ria képviselője szólalt fel, és nagy­jából egyensúlyba hozta a kudarc és az eredmények értékelését. A nigériai nagykövet hangsúlyozta, hogy az UNCTAD ülésszakának si­kere jóval elmaradt a jelenlegi helyzet szükségletei mögött, külö­nösen a legrászorultabb országok segélyezésének tekintetében. Kije­lentette azonban, hogy a belgrádi ülésszak jelentős mértékben hozzá­járul az Liszalki Dél dialógus ügyé­nek előrelendítéséhez. A skandináv országok sem érte­nek egyet az USA elképzelésével, hogy a fejlett világ gazdasági föl­lendülése az előfeltétel az egész fejlődéshez. Tom Erik Vralsen norvég képviselő Dánia, Finnor­szág, Izland és Svédország nevé­ben is beszélt, rámutatott, hogy a nemzetközi gazdasági fellendülés még nem elég a fejlődő országok alapvető problémáinak megoldásá­hoz. A skandináv országok jelen­tős eredményeket vártak a nyers­anyagok, a kereskedelem és a pénzügyek problémáinak megoldá­sában. Ettől függetlenül azonban az a véleményük, hogy a belgrádi ülésszak serkentette az Észak és a Dél dialógusát. Az ECOSOC ülésszakán Kazimir Vidas, az ENSZ európai székhelyé­nek állandó jugoszláv képviselője is felszólalt. Rámutatott: a belgrádi ülésszak megerősítette, hogy a glo­bális problémák megoldását csakis közös erőfeszítésekkel és minden ország érdekeinek figyelembevéte­lével lehet elérni. Az ülésszakon kiderült, hogy a világ országai szo­ros kölcsönös függőségben élnek, és hogy a fejlődő országok a világ­­gazdaság jelentős tényezői. (Tanjug) SPANYOLORSZÁG Csend­őrü­l bíróság előtt Csempészéssel vádolják őket Spanyolországban vádat emeltek a csendőrség huszonöt tisztje és alkalmazottja ellen. Csempészés­sel terhelik őket. A csem­pészke­­dés egyébként Spanyolország óriá­si problémájává nőtt: évente négy­­milliárd dollár értékű árut visznek be az országba­­titkos csatornákon. A legtöbb a kábítószer (másfél milliárd dollár értékben) és a do­hány (egymilliárd dollár értékben). Terjedelmes csempészhál­ózat épült ki, amelynek mintegy száz­ezer tagja van. Első ízben történt meg azonban, hogy csendőröket állítottak bíróság elé, ameri­kai cigaretták csempészésében érték őket tetten. Szárazság és kánikula Az idei nyár nagyon száraz és f­orró Spanyolországban. A me­­i’aaazdrság és az állattenyésztés­ már egyrilliárd dollárnyi kárt szenvedett. A hőmérő higanyszála már Madridban­­ elérte a 40. fo­kot, más városokban még többet is. A kánikulával egyidejűleg meg­kezdődött az idegenforgalmi idény, de ennek bevétel­e 2,5 százalékkal kisebb a tavalyinál. A szárazság már-már veszélyes­­ vig­ányt океаеЧ, a v­.i’n.nyerőmű­­vek tározói már csak félig van­nak, ami az energia ,-termel­ésre is hatással lesz. Több mint száz vá­rosban meghozták a vészharangot, és szigorú takarékosságot rendel­tek el. Madridban lépten-nyomon „Takarékoskodjunk a vízzel!” fel­iratok láthatók. (Tanjug) PORTUGÁLIA A hajógyári munkások folytatják a sztrájkot A rendőrségi osztr­gok visszavonultak Visszavonták a rendőrségi erő­ket, miután 24 óráig zárlat alatt tartották a Lisszabon közelében levő hajógyárat. A munkások azon­­­­ban folytatják a hat héttel ezelőtt­­ megkezdett­­ sztrájkot. Követelik elmaradt fizetésük kifizetését és a­­ munkafeltételek javítását.­­ A hajógyár nagy veszteséget­­ mutatott ki, mert nem használta­­ ki kapacitásait. Sok munkást el­­­­bocsátott. E nagy gyár n­ehézség­­­geit a minap megvitatta a parla­ment is. Soares miniszterelnök kor­mánya erőfeszítéseket tesz, hogy az előző kormánytól örökölt prob­lémát minél gyorsabban és haté­konyabban megoldja. (Tanjug) FRANCIAORSZÁG Merénylet atomreaktor­tervező i­rodák­­ ellen Toulouse-ban tegnapra virradó éjjel pokolgép robbant két terve­zőirodában, amely atomreaktorok szerkesztésével foglalkozik. A robbanások jelentős anyagi kárt okoztak, a felelősséget egy névtelen atomellenes csoport vál­lalta, amely így fejezte ki tilta­kozását az atomerőművek építé­se ellen. A csoport figyelmezte­tett, hogy továbbra is lesznek hasonló akciói. (Reuter) Az NDK kormányfőhelyettese tárgyal.* Ostojictyal Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyet­tese fogadta Mirko Ostojićot, a szövetségi külügyi titkár helyet­tesét. Hosszabb baráti hangú véle­ménycserét folytattak az NDK és Jugoszlávia sokoldalú és baráti kapcsolatainak továbbfejleszté­séről és időszerű nemzetközi kér­désekről. A véleménycserében részt vett Herbert Krolikowski, a külügyminiszter első helyette­se, államtitkár, valamint Ljubo­­mir Majeric jugoszláv nagykövet. Mirko Ostojic július 13-án és 14-én tartózkodott­­ Berlinben, ahol a szokásos megbeszélést foly­tatta Herbert Krolikowskival. (Tanjug) KÍNA—USA Atomenergetikai együttműködés Előrehaladás a tárgyalásokon Jelentős előrehaladás történt az USA és Kína tárgyalásain ame­lyek az atomenergia békés fel­­használása terén való együttmű­ködésről folynak. A kínai küldöttség július­ 11- étől 14-éig volt Washingtonban, és az illetékes amerikai tisztség­­viselőkkel az együttműködés megalapozásáról tárgyalt. A meg­beszélések hamarosan folytatód­­nak. A kínai küldöttség tovább­ra is Shu­z államtitkár vendége, és július 23-áig marad az USA- ban. (Hszinhua) IRAKI—IRANI HÁBORÚ• Kuvaiti! kezdeményezés Kuva­it felkéri a Szovjetuniót, tegyen intézkedéseket a térség né­­zeit veszélyeztető iraki—Iráni há­ború­­ befejezése érdekében. Parlamenti küldöttsége a nem­­z­etgyűlés elnökének vezetésével július 25-én Moszkvába látogat, és ismerteti a k°zHeménvezésf. A ku­vaiti sajtó előtérbe helyezte, hogy szem előtt tartva az öböl térségé­nek hadászati jelentőségét, to­­ros­­ságát a világ kőol­v­i­­el­­át­ásában feltétlenül együtt kart működni a Szovjetunióval, hogy véget vesse­nek a háboúknak, a­míg következ­ményei nem válnak végzetessé. (KUNA) Megállapodás a támaszpontokról Görögország és az USA képviselője aláírta az okmányt Görögország és­ az Amerikai Egyesült Államok tegnap új meg­állapodást írt alá a görög terü­leten levő amerikai katonai tá­maszpontokról. Részleteket nem tettek közzé. Később Andreasz Papandreu görög kormányfő fog­ja ismertetni a megállapodás tar­talmát. Az USA-nak négy fő és tizen­két kiegészítő légi támaszpontja van Görögországban, s ezeken mintegy 3500 amerikai katona teljesít szolgálatot. HÁBORÚS VESZÉLY A Contadora csúcsértekezlete Ma tárgyalóasztalhoz ül Mexikó, Venezuela, Panama és Kolumbia elnöke, hogy megmentse a közép-amerikai békét . Kiéleződött az ellentét Honduras és Nicaragua között De la Madrid mexikói, Herre­ra Campins venezuelai, Espriella panamai és Betancur kolumbiai elnök ma Cancún mexikói nya­ralóhelyen megvitatja, milyen ha­ladéktalan és rendkívüli erőfeszí­téssel menthetik meg a békét Közép-Amerikában, miután kiéle­ződött Nicaragua és Honduras vi­szonya. A találkozót De la Mad­rid a három m­ásik elnökkel foly­tatott telefonbeszélgetés útján szervezte meg. Ez lesz a Conta­dora csoporthoz tartozó országok elnökeinek első találkozója. E cso­port tevékenységét az idén ja­nuárban, az ellenforradalmárok Nicaragua elleni agressziója után újították fel. A latin-amerikai politikai kö­rökben nagy érdeklődést keltett a cancúni megbeszélés, amelytől el­várják: konkrét akciót indít az­zal a céllal, hogy rávegyék a tár­gyalásokra a hondurasi rendszert. Mexikó már korábban kezdemé­nyezte a Honduras és Nicaragua közötti megbeszélést. Fennáll an­nak a veszélye, hogy a két szom­szédos ország között háború tör ki, ami nemcsak e térség, hanem tágabb övezet, a Contadora cso­portot alkotó országok stabilitását is veszélybe sodorná. Nicaragua kormánya figyelmez­tette a lakosságot, hogy július 19-e,, a forradalom negyedik év­fordulója előtt invázió indulhat az ország ellen. A megfigyelők becs­lése szerint a négy ellenforradal­mi csoportosulás vezetői bejelen­tették, hogy az említett napon záróhadműveletet indítanak azzal a céllal, hogy elfoglalják Mana­­guát. Honduras csütörtökön készült­ségbe helyezte a légi haderejét, amely a legerősebb Latin-Ameri­­ká­ van. Ez még inkább kiélezte a két ország közötti viszonyt. A hon­durasi rezsim bejelentette, hogy megszakítja a gazdasági együtt­működést Nicaraguával. A beava­tottak úgy vélik, hogy e háború kitörése ürügyül szolgálna a Pen­tagon erőinek aktivizálására, szem előtt tartva, hogy az amerikai kormányzat tisztségviselői már be­jelentették: nem maradnak semle­gesek, ha „Nicaragua megtámadja Hondurast”. Ez a veszély késztette Mexikót arra, hogy villámgyors diplomá­ciai akcióval összehívja a Conta­dora csúcstalálkozóját. Egy tekin­télyes mexikói napilap címoldalán közölt hírmagyarázatában azt ír­ta, hogy „többé nem napok, ha­nem órák döntenek a béke kér­déséről Közép-Amerikában”. A cancúni találkozó vasárnap feje­ződik be, amikor előreláthatólag közleményt adnak ki e rendkí­vül jelentős megbeszélésrő a CIA irányításával hajtanák vég­re. A Republikánus Párt­­néhány vezető kongresszusi képviselője cáfolta az értesülés pontosságát, ám nem azt az elvet és gyakor­latot, hogy titokban támogatás­ban részesítsék a Nicaragua elle­ni inváziót. Minderről a New York Times tegnap azt állította: William Ca­sey, a CIA igazgatója nyíltan és eltökélten követeli, hogy mara­déktalanul támogassák a kor­mányellenes erőket Nicaraguában. Hozzáfűzte, hogy a Pentagon eb­ben jelentős szerepet tölt be, szak­értőket küld a salvadori és hon­durasi hadsereg kiképzésére. A Washington Post azt állítja, hogy a Közép-Amerika iránti po­litikát gyakorlatilag többé nem a State Department jelöli ki és ve­zeti, hanem a nemzetbiztonsági ta­nács. Az értesülés szerint Schultz államtitkár követelte az elnöktől, hogy ismét minisztériuma legyen illetékes a közép-amerikai kérdé­sekben. Ezzel kapcsolatban csaknem tragikomikus eset történt. Reagan kormányzata ugyanis elhatározta, hogy a salvadori katonák egy cso­portját a Hondurasban újonnan létesített támaszponton képezik ki. Most egy hondurasi földbirtokos bepörölte a State Departmentet és a Pentagont „birtokháborítás” mi­att. E földbirtokos földjeinek egy részét bérbe adta a Pentagon­nak, ám amikor a hadsereg meg­érkezett, e területet kiterjesztette, elfoglalta a fél birtokot, s ez lett a vita tárgya. Hivatalosan azzal magyarázzák a salvadori katonák kiképzését Hondurasban, hogy a kongresszus ötvenöt amerikai ka­tonai tanácsadó átvezénylését en­gedélyezte Salvadorba, s ezt már megtették, ezért százhuszonhat ka­tonai szakértőt Hondurasba küld­tek. (Tanjug) Tetemes amerikai segély a sard­inistaellenes erőknek? A Washington Post szenzációs állítása A tekintélyes Washington Post szenzációs hírt­ közölt­ Reagan el­nök elé javaslatot és tervet ter­jesztettek, hogy olyan segélyt fo­lyósítson a managuai kormány ellen harcoló erőknek, hogy lét­számuk elérhesse a tizenötezret. Természetesen mindezt leplezve, a ÖKOLÓGIAI KATASZTRÓFA A Perzsa-öböl szennyezéséről A Perzsa-öböl vizét nagymérték­ben beszennyezte a szétlőtt iráni olajvezetékekből kiáradt nafta.­ A flóra és fauna védelmével foglal­kozó nemzetközi szervezet szerint a szennyeződés valóságos ökológiai katasztrófává nőtt. A kőolaj olyan mértékben be­szennyezte a tengervizet, hogy növény- és állatvilága sokáig érez­ni fogja a következményeket, hi­szen az utóbbi három hónapban naponta 1200 barrel (egy barrel , 164 liter) kőolaj ömlött a ten­gerbe. Irán és Irak nem tudott megegyezni a tűzszünet feltételei­ben, ezért a szakemberek nem tud­ták elhárítani a károsodást, és most sem tudnak odajutni, hogy felmérjék a flóra és a fauna ve­szélyeztetettségét. Egyelőre teljesen bizonyos, hogy a rendkívül ritka vízi emlős, a lamantin állományá­nak fele elpusztult. Ezek az álla­tok a Perzsa-öböl keleti részében élnek, és ott most nagy a szeny­­nyeződés. Rengeteg teknős, delfin, számtalan halfajta és madár esett a kőolaj áldozatául. Észrevették, hogy a szennyezett övezetben köz­lekedő tartályhajók és teherszállí­tók legénysége is felelőtlenül vi­selkedik, és a már beszennyezett vízbe újabb mérgező anyagokat enged. A szakemberek véleménye szerint a katasztrófa következmé­nyeinek felszámolása napról nap­ra nehezebb lesz. (AP) 1983. július 16., szombat Közepes hozam A Szovjetunióban hamarosan befejezik az aratást • Szá­mos probléma kísérte a mun­kálatokat A kedvező időj­árásnak és a kellő előkészületeknek köszönhe­tően a Szovjetunióban hamarosan befejezik az aratást. Július 11- éig 19 millió hektárró­l takarítot­ták be a termést. Az idén sok­kal gyorsabban halad az aratás, mint­ tavaly, néhol azonban le­lassult, mert az arató-cséplők 40 százaléka használhatatlan. Nem kisebb probléma a vasúti kocsik hiánya, mert akadályozza a tá­rolókba szállítást. Mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy csökkentsék a veszteségeket, az utóbbi években ugyanis a búza 20 százaléka ve­szendőbe ment. A szakemberek becslése szerint átlagos a hozam, s ennek alapján feltételezhető, hogy 200 millió tonnánál is több termett. A derűlátó értékeléseket megerősítik a kukoricaföldekről érkező jelentések is: ez a növény a szokásosnál tíz-tizenkét nappal előbb fog beérni az idén. Az időjárás kedvezett a gyü­mölcsfáknak és a zöldségféléknek is, ezért a piac ellátottsága ja­vult. Az állami üzletek azonban sokkal több árut kaphatnának, ha elegendő vasúti kocsi állna rendelkezésre. Moldovában pél­dául­ a Szovjetunió legnagyobb zöldségféle termesztő vidékén a vasút a szükséges szerelvények egyharmadát tudja csak biztosí­tani. A kolhozok szabadpiacai ez­ért sokkal ellátottabbak, az áru olcsóbb, de a gyümölcs és a zöld­ségféle minősége rosszabb. (Tanjug)

Next