Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 193-208. szám)
1983-07-16 / 193. szám
-------KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ Eltérő értékelések Az ECOSOC az UNCTAD ülésszakának eredményeiről Az ENSZ Gazdasági-Szociális Tanácsának folyamatban levő nyári ülésszakán a legfontosabb témák egyike az UNCTAD VI. ülésszakának értékelése. A vélemények eltérőek. Egyes fejlődő országok kiábrándultak, amiért Belgrádban „elszalasztották a történelmi alkalmat” a gazdasági válságból kivezető közös akcióprogram meghozatalára, illetve a fejlődés föllendítésére, mások viszont eredményesnek tartják, mert a legfontosabb kérdésekben konszenzus született. A fejlett országok az ECOSOC ülésszakán kialakult vitában a megállapodásokra helyezték a hangsúlyt. Kiemelték a fejlettek és a fejlődők dialógusának jelentőségét. A fejlett világ azonban nem alakított ki egységes véleményt a Száva Központban megtartott ülésszakról. Szembeszökő a vezető ipari hatalmak (amelyek ellenállást tanúsítottak a 77-es csoport platformjával szemben — például az USA, Nagy-Britannia és az NSZK) és a kisebb nyugat-európai országok, különösen az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) köré tömörültek közötti nézetkülönbség. Az ipari nagyhatalmak szerint Belgrádban reális eredményt értek el. A kisebb országok kevésbé derűlátók, ami az USA gazdasági felépülésének áttevődését illeti. Kijelentették, hogy többet vártak az UNCTAD ülésszakától a gazdasági válság áthidalásában. Nem egységesek a fejlődő országok nézetei sem, de ez nem megoszlás, hanem csak annak a jele, hogy a dialógus minden szinten folytatódik, és az elhangzottak még nem jelentenek végleges értékelést. Még azok a fejlődő országok is, amelyek keserűséggel beszélnek a gazdasági hatalmak hajthatatlanságáról, követelik a dialógus folytatását, és az ülésszak határozatainak valóra váltását. Santos Martinez argentin képviselő a borúlátó véleményekre hívta fel a figyelmet, és elkeseredését fejezte ki, amiért elszalasztották az alkalmat, hogy a 77-es csoport Buenos Aires-i platformja alapján egységes programokat alakítsanak ki. Dubei indiai képviselő keményen bírálta a jelenlegi gazdasági világrendet, amelyben a válság gyökerezik. Megállapította, hogy a VI. UNCTAD-on minden lényeges kérdést a kölcsönös függőség alapján kellett volna felülvizsgálni. Az ülésszak azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és az eredmények a legkritikusabb területen,a pénzügyekben a legkiábrándítóbbak. Másfelől Belgrádban kidolgozták a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálásának koncepcióját, s ezt a munkát folytatni kell, egyebek között egy nemzetközi értekezlet összehívásával, amelyen a pénz, a beruházások és a fejlődés problémáit vitatnák meg. Rábán, bangladesi képviselő kijelentette, hogy nagy reményekkel néztek az UNCTAD ülésszaka elé, de a fejlettek nem támogatták a fejlődő országok őszinte törekvéseit. Venezuela nagykövete szintén kiábrándultságát fejezte ki, de a dialógus folytatásáért és az átfogó tárgyalások megkezdéséért szállt síkra. Az afrikai országok közül az ECOSOC ülésszakán először Nigéria képviselője szólalt fel, és nagyjából egyensúlyba hozta a kudarc és az eredmények értékelését. A nigériai nagykövet hangsúlyozta, hogy az UNCTAD ülésszakának sikere jóval elmaradt a jelenlegi helyzet szükségletei mögött, különösen a legrászorultabb országok segélyezésének tekintetében. Kijelentette azonban, hogy a belgrádi ülésszak jelentős mértékben hozzájárul az Liszalki Dél dialógus ügyének előrelendítéséhez. A skandináv országok sem értenek egyet az USA elképzelésével, hogy a fejlett világ gazdasági föllendülése az előfeltétel az egész fejlődéshez. Tom Erik Vralsen norvég képviselő Dánia, Finnország, Izland és Svédország nevében is beszélt, rámutatott, hogy a nemzetközi gazdasági fellendülés még nem elég a fejlődő országok alapvető problémáinak megoldásához. A skandináv országok jelentős eredményeket vártak a nyersanyagok, a kereskedelem és a pénzügyek problémáinak megoldásában. Ettől függetlenül azonban az a véleményük, hogy a belgrádi ülésszak serkentette az Észak és a Dél dialógusát. Az ECOSOC ülésszakán Kazimir Vidas, az ENSZ európai székhelyének állandó jugoszláv képviselője is felszólalt. Rámutatott: a belgrádi ülésszak megerősítette, hogy a globális problémák megoldását csakis közös erőfeszítésekkel és minden ország érdekeinek figyelembevételével lehet elérni. Az ülésszakon kiderült, hogy a világ országai szoros kölcsönös függőségben élnek, és hogy a fejlődő országok a világgazdaság jelentős tényezői. (Tanjug) SPANYOLORSZÁG Csendőrül bíróság előtt Csempészéssel vádolják őket Spanyolországban vádat emeltek a csendőrség huszonöt tisztje és alkalmazottja ellen. Csempészéssel terhelik őket. A csempészkedés egyébként Spanyolország óriási problémájává nőtt: évente négymilliárd dollár értékű árut visznek be az országbatitkos csatornákon. A legtöbb a kábítószer (másfél milliárd dollár értékben) és a dohány (egymilliárd dollár értékben). Terjedelmes csempészhálózat épült ki, amelynek mintegy százezer tagja van. Első ízben történt meg azonban, hogy csendőröket állítottak bíróság elé, amerikai cigaretták csempészésében érték őket tetten. Szárazság és kánikula Az idei nyár nagyon száraz és forró Spanyolországban. A mei’aaazdrság és az állattenyésztés már egyrilliárd dollárnyi kárt szenvedett. A hőmérő higanyszála már Madridban elérte a 40. fokot, más városokban még többet is. A kánikulával egyidejűleg megkezdődött az idegenforgalmi idény, de ennek bevétele 2,5 százalékkal kisebb a tavalyinál. A szárazság már-már veszélyes vigányt океаеЧ, a v.i’n.nyerőművek tározói már csak félig vannak, ami az energia ,-termelésre is hatással lesz. Több mint száz városban meghozták a vészharangot, és szigorú takarékosságot rendeltek el. Madridban lépten-nyomon „Takarékoskodjunk a vízzel!” feliratok láthatók. (Tanjug) PORTUGÁLIA A hajógyári munkások folytatják a sztrájkot A rendőrségi osztrgok visszavonultak Visszavonták a rendőrségi erőket, miután 24 óráig zárlat alatt tartották a Lisszabon közelében levő hajógyárat. A munkások azonban folytatják a hat héttel ezelőtt megkezdett sztrájkot. Követelik elmaradt fizetésük kifizetését és a munkafeltételek javítását. A hajógyár nagy veszteséget mutatott ki, mert nem használta ki kapacitásait. Sok munkást elbocsátott. E nagy gyár nehézséggeit a minap megvitatta a parlament is. Soares miniszterelnök kormánya erőfeszítéseket tesz, hogy az előző kormánytól örökölt problémát minél gyorsabban és hatékonyabban megoldja. (Tanjug) FRANCIAORSZÁG Merénylet atomreaktortervező irodák ellen Toulouse-ban tegnapra virradó éjjel pokolgép robbant két tervezőirodában, amely atomreaktorok szerkesztésével foglalkozik. A robbanások jelentős anyagi kárt okoztak, a felelősséget egy névtelen atomellenes csoport vállalta, amely így fejezte ki tiltakozását az atomerőművek építése ellen. A csoport figyelmeztetett, hogy továbbra is lesznek hasonló akciói. (Reuter) Az NDK kormányfőhelyettese tárgyal.* Ostojictyal Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese fogadta Mirko Ostojićot, a szövetségi külügyi titkár helyettesét. Hosszabb baráti hangú véleménycserét folytattak az NDK és Jugoszlávia sokoldalú és baráti kapcsolatainak továbbfejlesztéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről. A véleménycserében részt vett Herbert Krolikowski, a külügyminiszter első helyettese, államtitkár, valamint Ljubomir Majeric jugoszláv nagykövet. Mirko Ostojic július 13-án és 14-én tartózkodott Berlinben, ahol a szokásos megbeszélést folytatta Herbert Krolikowskival. (Tanjug) KÍNA—USA Atomenergetikai együttműködés Előrehaladás a tárgyalásokon Jelentős előrehaladás történt az USA és Kína tárgyalásain amelyek az atomenergia békés felhasználása terén való együttműködésről folynak. A kínai küldöttség július 11- étől 14-éig volt Washingtonban, és az illetékes amerikai tisztségviselőkkel az együttműködés megalapozásáról tárgyalt. A megbeszélések hamarosan folytatódnak. A kínai küldöttség továbbra is Shuz államtitkár vendége, és július 23-áig marad az USA- ban. (Hszinhua) IRAKI—IRANI HÁBORÚ• Kuvaiti! kezdeményezés Kuvait felkéri a Szovjetuniót, tegyen intézkedéseket a térség nézeit veszélyeztető iraki—Iráni háború befejezése érdekében. Parlamenti küldöttsége a nemzetgyűlés elnökének vezetésével július 25-én Moszkvába látogat, és ismerteti a k°zHeménvezésf. A kuvaiti sajtó előtérbe helyezte, hogy szem előtt tartva az öböl térségének hadászati jelentőségét, torosságát a világ kőolvielátásában feltétlenül együtt kart működni a Szovjetunióval, hogy véget vessenek a háboúknak, amíg következményei nem válnak végzetessé. (KUNA) Megállapodás a támaszpontokról Görögország és az USA képviselője aláírta az okmányt Görögország és az Amerikai Egyesült Államok tegnap új megállapodást írt alá a görög területen levő amerikai katonai támaszpontokról. Részleteket nem tettek közzé. Később Andreasz Papandreu görög kormányfő fogja ismertetni a megállapodás tartalmát. Az USA-nak négy fő és tizenkét kiegészítő légi támaszpontja van Görögországban, s ezeken mintegy 3500 amerikai katona teljesít szolgálatot. HÁBORÚS VESZÉLY A Contadora csúcsértekezlete Ma tárgyalóasztalhoz ül Mexikó, Venezuela, Panama és Kolumbia elnöke, hogy megmentse a közép-amerikai békét . Kiéleződött az ellentét Honduras és Nicaragua között De la Madrid mexikói, Herrera Campins venezuelai, Espriella panamai és Betancur kolumbiai elnök ma Cancún mexikói nyaralóhelyen megvitatja, milyen haladéktalan és rendkívüli erőfeszítéssel menthetik meg a békét Közép-Amerikában, miután kiéleződött Nicaragua és Honduras viszonya. A találkozót De la Madrid a három másik elnökkel folytatott telefonbeszélgetés útján szervezte meg. Ez lesz a Contadora csoporthoz tartozó országok elnökeinek első találkozója. E csoport tevékenységét az idén januárban, az ellenforradalmárok Nicaragua elleni agressziója után újították fel. A latin-amerikai politikai körökben nagy érdeklődést keltett a cancúni megbeszélés, amelytől elvárják: konkrét akciót indít azzal a céllal, hogy rávegyék a tárgyalásokra a hondurasi rendszert. Mexikó már korábban kezdeményezte a Honduras és Nicaragua közötti megbeszélést. Fennáll annak a veszélye, hogy a két szomszédos ország között háború tör ki, ami nemcsak e térség, hanem tágabb övezet, a Contadora csoportot alkotó országok stabilitását is veszélybe sodorná. Nicaragua kormánya figyelmeztette a lakosságot, hogy július 19-e,, a forradalom negyedik évfordulója előtt invázió indulhat az ország ellen. A megfigyelők becslése szerint a négy ellenforradalmi csoportosulás vezetői bejelentették, hogy az említett napon záróhadműveletet indítanak azzal a céllal, hogy elfoglalják Managuát. Honduras csütörtökön készültségbe helyezte a légi haderejét, amely a legerősebb Latin-Ameriká van. Ez még inkább kiélezte a két ország közötti viszonyt. A hondurasi rezsim bejelentette, hogy megszakítja a gazdasági együttműködést Nicaraguával. A beavatottak úgy vélik, hogy e háború kitörése ürügyül szolgálna a Pentagon erőinek aktivizálására, szem előtt tartva, hogy az amerikai kormányzat tisztségviselői már bejelentették: nem maradnak semlegesek, ha „Nicaragua megtámadja Hondurast”. Ez a veszély késztette Mexikót arra, hogy villámgyors diplomáciai akcióval összehívja a Contadora csúcstalálkozóját. Egy tekintélyes mexikói napilap címoldalán közölt hírmagyarázatában azt írta, hogy „többé nem napok, hanem órák döntenek a béke kérdéséről Közép-Amerikában”. A cancúni találkozó vasárnap fejeződik be, amikor előreláthatólag közleményt adnak ki e rendkívül jelentős megbeszélésrő a CIA irányításával hajtanák végre. A Republikánus Pártnéhány vezető kongresszusi képviselője cáfolta az értesülés pontosságát, ám nem azt az elvet és gyakorlatot, hogy titokban támogatásban részesítsék a Nicaragua elleni inváziót. Minderről a New York Times tegnap azt állította: William Casey, a CIA igazgatója nyíltan és eltökélten követeli, hogy maradéktalanul támogassák a kormányellenes erőket Nicaraguában. Hozzáfűzte, hogy a Pentagon ebben jelentős szerepet tölt be, szakértőket küld a salvadori és hondurasi hadsereg kiképzésére. A Washington Post azt állítja, hogy a Közép-Amerika iránti politikát gyakorlatilag többé nem a State Department jelöli ki és vezeti, hanem a nemzetbiztonsági tanács. Az értesülés szerint Schultz államtitkár követelte az elnöktől, hogy ismét minisztériuma legyen illetékes a közép-amerikai kérdésekben. Ezzel kapcsolatban csaknem tragikomikus eset történt. Reagan kormányzata ugyanis elhatározta, hogy a salvadori katonák egy csoportját a Hondurasban újonnan létesített támaszponton képezik ki. Most egy hondurasi földbirtokos bepörölte a State Departmentet és a Pentagont „birtokháborítás” miatt. E földbirtokos földjeinek egy részét bérbe adta a Pentagonnak, ám amikor a hadsereg megérkezett, e területet kiterjesztette, elfoglalta a fél birtokot, s ez lett a vita tárgya. Hivatalosan azzal magyarázzák a salvadori katonák kiképzését Hondurasban, hogy a kongresszus ötvenöt amerikai katonai tanácsadó átvezénylését engedélyezte Salvadorba, s ezt már megtették, ezért százhuszonhat katonai szakértőt Hondurasba küldtek. (Tanjug) Tetemes amerikai segély a sardinistaellenes erőknek? A Washington Post szenzációs állítása A tekintélyes Washington Post szenzációs hírt közölt Reagan elnök elé javaslatot és tervet terjesztettek, hogy olyan segélyt folyósítson a managuai kormány ellen harcoló erőknek, hogy létszámuk elérhesse a tizenötezret. Természetesen mindezt leplezve, a ÖKOLÓGIAI KATASZTRÓFA A Perzsa-öböl szennyezéséről A Perzsa-öböl vizét nagymértékben beszennyezte a szétlőtt iráni olajvezetékekből kiáradt nafta. A flóra és fauna védelmével foglalkozó nemzetközi szervezet szerint a szennyeződés valóságos ökológiai katasztrófává nőtt. A kőolaj olyan mértékben beszennyezte a tengervizet, hogy növény- és állatvilága sokáig érezni fogja a következményeket, hiszen az utóbbi három hónapban naponta 1200 barrel (egy barrel , 164 liter) kőolaj ömlött a tengerbe. Irán és Irak nem tudott megegyezni a tűzszünet feltételeiben, ezért a szakemberek nem tudták elhárítani a károsodást, és most sem tudnak odajutni, hogy felmérjék a flóra és a fauna veszélyeztetettségét. Egyelőre teljesen bizonyos, hogy a rendkívül ritka vízi emlős, a lamantin állományának fele elpusztult. Ezek az állatok a Perzsa-öböl keleti részében élnek, és ott most nagy a szenynyeződés. Rengeteg teknős, delfin, számtalan halfajta és madár esett a kőolaj áldozatául. Észrevették, hogy a szennyezett övezetben közlekedő tartályhajók és teherszállítók legénysége is felelőtlenül viselkedik, és a már beszennyezett vízbe újabb mérgező anyagokat enged. A szakemberek véleménye szerint a katasztrófa következményeinek felszámolása napról napra nehezebb lesz. (AP) 1983. július 16., szombat Közepes hozam A Szovjetunióban hamarosan befejezik az aratást • Számos probléma kísérte a munkálatokat A kedvező időjárásnak és a kellő előkészületeknek köszönhetően a Szovjetunióban hamarosan befejezik az aratást. Július 11- éig 19 millió hektárról takarították be a termést. Az idén sokkal gyorsabban halad az aratás, mint tavaly, néhol azonban lelassult, mert az arató-cséplők 40 százaléka használhatatlan. Nem kisebb probléma a vasúti kocsik hiánya, mert akadályozza a tárolókba szállítást. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a veszteségeket, az utóbbi években ugyanis a búza 20 százaléka veszendőbe ment. A szakemberek becslése szerint átlagos a hozam, s ennek alapján feltételezhető, hogy 200 millió tonnánál is több termett. A derűlátó értékeléseket megerősítik a kukoricaföldekről érkező jelentések is: ez a növény a szokásosnál tíz-tizenkét nappal előbb fog beérni az idén. Az időjárás kedvezett a gyümölcsfáknak és a zöldségféléknek is, ezért a piac ellátottsága javult. Az állami üzletek azonban sokkal több árut kaphatnának, ha elegendő vasúti kocsi állna rendelkezésre. Moldovában például a Szovjetunió legnagyobb zöldségféle termesztő vidékén a vasút a szükséges szerelvények egyharmadát tudja csak biztosítani. A kolhozok szabadpiacai ezért sokkal ellátottabbak, az áru olcsóbb, de a gyümölcs és a zöldségféle minősége rosszabb. (Tanjug)