Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 224-239. szám)

1983-08-27 / 235. szám

1983. augusztus 27., szombat MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA -------­ Tegnap Újvidéken a Tartományi Képviselőházban Toma GUAN­­FILNAK, a Föderáció Tanácsa tagjának 70. születésnapja alkalmá­ból, valamint sokéves forradalmi munkásságáért, a szocialista or­szágép­ítés­ben elért érdemeiért és a hazánknak más országokkal való szorosabb együttműködéséhez való hozzájárulásáért átnyújtot­ták a Vállszalagos Jugoszláv Zászló Érdemrendet, amellyel a JSZSZK Elnöksége tüntette ki. Az ünnepségen a legmagasabb rangú tartományi tisztségviselőkön kívül megjelent Radovan VLAJKO­­VIC, az államelnökség tagja is. A JSZSZK Elnökségének nevé­ben a magas kitüntetést Danilo Kosili, Vajdaság SZAT Elnökségé­nek tagja adta át az ünnepeidnek és röviden emlékeztetett a kiemel­kedő forradalmár életútjára, forradalmunkban betöltött szerepére, a felszabadulás utáni munkásságára. Kiemelte, hogy Tom­a Granffi négy évtizedes munkássága alatt a legnehezebb pillanatokban is helytállt, példát muta­tva mindenkinek. Torna Granfil megköszönte az elismerést, s elmondta, hogy ez egyben kitüntetés a forradalmunk­ban és a népfelszabadító háborúb­an részt vett nemzedéknek is. Felvételünkön Danilo Kesció átnyújtja Tonna Granfillnak (bal­ról) az érdemrendet. F. A. (LAZURICS Anna felvétele) SZERBIA Folytatni kell a búzafelvásárlást Nem maradhat el a szervezetek és egyének felelősségre vonása • A Köztársasági Végrehajtó Tanács határozata A makrinűipari szervezeteknek, a földmű­vesszövetkezetekn­ek, a tár­sastermelési szervezeteknek és a mezőgazdasági kombinátoknak folytatniuk kell a felvásárlásra irányuló munkájukat, hogy ily módon teljesítsék a tervben előirányzott 750 000 tonna búza felvásárlását. Ez az egyik meg­állapítása a Szerb SZK Végrehaj­tó Tanácsának, amely tegnapi ülésén elfogadta a búzafelvásár­lásról, val­amint a betakarítás és őszi vetés előkészületeiről szóló jelentést. Augusztus 22-éig Szerbiában a tartományok nélküli területen 553 590 tonna búzát vásároltak fel, 74 százalékát a tervezett mennyi­ségnek. Igen fontos, hogy a műtrágya­­gyárak folytassák a szerződésben foglalt műtrágyamennyiség leszál­lítását, és ezt ne kössék semmi­lyen feltételhez. A Végrehajtó Ta­nács megállapította, hogy a mű­trágyagyárak helyzetének kérdését a Szerb Gazdasági Kamara kere­tében kell megoldani, szeptember 15-éig konkrét megoldásokat kell javasolni a műtrágyagyárak szá­mos gondjának rendezésére. A Végrehajtó Tanács határoza­taiban többek között leszögezi, ho­gy a­­ búzafelvásárlás eredmé­nyeinek elemzésekor feltétlenül meg kell állapítanm a szervezetek és egyének felelősségét a felvá­sárlási terv nem teljesítésért,, s ily módon kell kiküszöbölni a szubjektív fogyatékosságokat e kivételesen fontos feladat végre­hajtásában. (Tanjug) Virág Oreščanin tábornok sírjára Bogdan Oreščanin vezérezredes, néphős halálának 5. évfordulóján tegnap a belgrádi új temetőben a családtagok, valamint a Jugoszláv Néphadsereg képviselői megkoszo­rúzták az elhunyt sírját. A fegy­veres erők kiemelkedő tisztjének sírjára a J­H tagjainak nevében Asim HODŽIĆ vezérezredes, a Szövetségi Honvédelmi Titkárság altitkára helyezett el virágot. A kegyeletadáson jelen voltak Oreš­­čanin tábornok háborús bajtársai, harcostársai és barátai. (Tanjug) Három emlékezetes esemény Rijekén lesz a fő Ünnepség a haditengerészet napja alkalmából A haditengerészet 41. évforduló­ját, a tengeri és folyami hajózás napját egész tengerpartunkon az idén munka jelleggel ünnepük, kö­zölte Petar Si MIC ellentenger­nagy, a tengerparti katonai kör­zet parancsnokhelyettese. Szep­tember 10-e, a haditengerészet, a tengeri és folyamhajózás napjá­nak központi ünnepségét Rijekán tartják, megemlékeznek Isztria, Zadar és a szigetek az országgal való egyesülésének 40. évforduló­járól is. A partizán haditengerészet tör­ténelmének három fontos esemé­nyéről emlékeznek meg: a máso­dik, a harmadik és a negyedik tengerparti szektor megalakításá­nak 40. évfordulójáról. Splritben szeptember 9-én meg­emlékeznek a Jadran iskolahajó 50. évfordulójáról. Haditengeré­szetünk ezen iskolahajóján a há­ború előtt és a háború után szá­mos tiszt részesült kiképzésben. (Tanjug) Elismerés a vámtiszteknek Jó munkát végeztek a nyáron a šentilji határátjáró dolgozói A Sentiljnél levő legnagyobb ju­goszláv—osztrák határátjáróra lá­togatott tegnap Jože FLORIJAN­­CIC szövetségi pénzügyi titkár és Zvonko POŠCIC, a Szövetségi Vámigazgatóság igazgatója. A ha­tárátjáró szervei és szolgálatai tagjainak elismeréssel adóztak az idegenforgalmi idényben végzett szorgalmas és hatékony munkájuk­ért. A šentilji határátjárón keresztül az év első felében mindkét irány­ban 3 276 000 utas lépte át a ha­tárt. Jože Flori­janék­ elismeréssel adózott az ország minden határát­járóján működő vámszolgálatnak és a többi határszolgálatnak, amely az idei idegenforgalmi idényben feladatainak magaslatán állt. A vámosok, kezdve a Szövetségi Vámigazgatóságtól a vámellenőr­zést végző dolgozókig, lehetővé tet­ték, hogy a határforgalom zavar­talan legyen, a turisták jóval ke­vesebbet vártak a határsorompók előtt, jóllehet a vámszolgálat idő­közben a JSZSZK Képviselőházá­­tól újabb kötelezettségeket és feladatokat kapott, mondta többek között Florijančič. Ha néha mégis fennakadás történt a határátjárók­nál, meg kell érteni, hogy a vámo­sok csupán az előírásoknak tesznek eleget, mondta Florijančič és hoz­záfűzte, hogy a szubjektív tévedé­sekre maguknak a vámosoknak kell reagálni legelőször, s nekik kell őket megoldani. Az idén hét hónap alatt a šenti- Ш határátjárónál a vámtisztek 853 millió dinár vámilletéket és tran­zit útadót fizettettek meg, ebből­­ csupán az útilleték 262 millió di­nár. Ugyanakkor mintegy 9900­­ vámkihágást jelentettek be, töb­­­­bek között 412 tonna kávét koboz­­­­tak el. A vámkihágások miatt 60 millió dinár büntetést fizettettek­­ meg. A Sentilji látogatásuk alkalmával Jože Florijančič és Zvonko Poščič találkoztak a maribori városi kép­viselő-testület képviselőivel is, megvitatták a határátjáró karban­­tarásának és további kiépítésének időszerű kérdéseit. A šentilji ha­­tárátjáró korszerűsítése a hét ele­jén kezdődött. Az év végéig több új létesítményt építenek, a jövő év májusáig pedig egy új étterem, egy üzlet, bank, váltóiroda és né­hány más létesítmény épül fel. A gentik­s határátjáró felújítása mintegy 120 millió dinárba kerül. A korszerűsítéssel azonban nem oldják meg a határátjáró minden problémáját. Ezért a következő kö­zéptávú időszakban egy új utas­­forgalmi átjáró építését tervezik ugyanakkor Maribor és Sentilj között autópályát építenek nem­zetközi hitel igénybevételével, er­ről már folynak a tárgyalások. Hogy a sentinji határátjáró mit­­ jelent turistaforgalmunk és a­­ tranzitforgalom szempontjából,­­ mutatja az az adat is, hogy a­­ Kompas itt levő ügyviteli egysége­­ július végéig 12 millió dollárt vál­­t­­ott be, és 13 millió dollár érték­­­­ben adott el benzinjegyet.­­ (Tanjug) Héthavi idegenforgalmi mérleg Az idén július végéig összesen 49,7 millió vendégnapot jegyeztek, egy százalékkal kevesebbet, mint a múlt év időarányos szakaszában. A Szövetségi Statisztikai Intézet adatai szerint a külföldi turisták­­31,1 millió vendégnapot töltöttek üdülőinkben, a hazai vendégek 18,6 milliót. A hazai vendégek vendégnapjainak száma 1 száza­lékkal növekedett, a külföldieké azonban 4 százalékkal csökkent az időarányos tavalyihoz képest. A fenti adatok nem teljesen pontosak, ugyanis júliusra vonat­kozóan csupán előzetes adatokról van szó. Ezek szerint a múlt hó­napban 23,8 millió volt a vendég­napok száma, ez szintén 1 száza­lékkal kevesebb a tavalyi júliusi­nál. A hazai turisták mintegy 14­­millió vendégnapot töltöttek az üdülőkben, 1 százalékkal többet, mint tavaly, a külföldiek pedig 9,6 milliót, 3 százalékkal keveseb­bet, mint tavaly júliusban. (Tanjug) Kiürült az útgazdaság kasszája Vissza kell fizetni a külföldi hiteleket, de az utak karbantartását sem szabad elhanyagolni Súlyos anyagi gondokkal küzd az útgazdaság, nincs elegendő pénz az utak építésére és karban­tartására. A Tartományi Útügyi Közösségnek ugyanis törlesztenie kell a külföldi hitelek idei évre eső részét, ami azt jelenti, hogy teljesen le kell állni mindenne­mű építkezéssel. Ez beláthatatlan következményekkel járhat, mert sok helyen veszélyezteti a közle­kedésbiztonságot — hangzott el tegnap a Tartományi Útügyi Kö­zösség végrehajtó bizottságának ülésén. Csupán a legsürgősebb javítá­sokra és karbantartásra több mint 150 millió dinárra lenne szükség. A belgrád—zágrábi autóúton a bo­­suti hídon esedékes munkálatok értéke meghaladja a 37 millió dinárt, ebből 10,8 milliót még az idén, az ez évi terv keretében kel­lene előteremteni, a többit jövőre. Az M21-es út, a Tomaševac mel­letti híd javítására 13,2 millió di­nárt, a Stara Pazova-i felüljáró javítására 44,5 millió dinárt, a bácskalánkai híd karbantartására 32,5 millió dinárt, az Udvarnok­­nál levő hídon esedékes munká­latok elvégzésére húszmillió di­nárt kell előteremteni. Ezenkívül mintegy százmillió dinárra van szükség ahhoz, hogy a téli szolgá­lat idejében felkészüljön a mun­kára. Új utak építésére jelenleg nincs lehetőség, ez a helyzet az M7-es út Zrenjaninon keresztül vezető szakaszának finanszírozásával, amiről a tegnapi ülésen is szó volt. A Tartományi Útügyi Kö­zösség végrehajtó bizottsága meg­vitatta a zrenjanini kommunális tevékenység­ügyi érdekközösség javaslatát az új út építésére vo­natkozóan, ezt támogatta is, hiszen a terv indokolt, mert Zrenjaninon keresztül bonyolult a tranzitforga­lom, az utak rossz állapotban vannak, sokszor fennakadás van a közlekedésben. Az új szakasz a Begán keresztül vezető hídtól a Dusán cár utca kereszteződéséig épülne 1603 méter hosszúságban. A község ebből 797 méter építését finanszírozza, a többit pedig a Tartományi Ütügyi Közösség, ha lesz rá lehetősége. A végrehajtó bizottság ezenkí­vül jelentést hallgatott meg a benzin és a gázolaj forgalmazá­sából eredő bevétel félévi ala­kulásáról. A vajdasági töltőállo­másokon június végéig 23,5 mil­lió liter 86 oktános benzint, 65,8 millió liter 92 oktános benzint, 2,9 millió liter D—1 gázolajat és 168,4 millió liter D—2 gázolajat adtak el. A Tartományi Ütügyi Közösségnek az ebből eredő be­vétele meghaladja az 568,7 mil­lió dinárt, ez 43 százalékkal több a tervezettnél, de az üzemanyag­­korlátozás miatt 8 százalékkal ke­vesebb a tavaly megvalósítottnál. L. L. V. Till cukor, mint tavaly Papírzsák hiánya miatt nem válhat kérdésessé a kampány kezdete Megkezdődött a cukorrépa fel­dolgozása. Az idényt a magyar­­csernyei cukorgyár nyitotta meg, az ország többi 20 cukorgyára, köz­tük a belgrádi, amely most kezdi a rendes termelést, szeptember 10- éig gyújt be a kazánokban. Ha a munkálatokat idejében befejezik, a sabáci és a požarevaci cukor­gyár is megkezdi a próbaüzeme­lést. Az egész országban mintegy 140 600 hektáron termesztettek cu­korrépát, a cukorgyárak ügyviteli közösségének becslése szerint, a termés mintegy 5,7 millió tonna lesz. Ez 140 000 tonnával több a tavalyinál. A feldolgozásra kerülő répából mintegy 730 000 tonna cuk­rot gyártanak, 80 000 tonnával töb­bet, mint tavaly, mondja Radovan BAKOC, a Jugošećer vezérigazga­tója. A kilátásba helyezett jobb ered­mények mindenekelőtt annak kö­szönhetőek, hogy a répa minősé­ge jobb, mint tavaly volt, nagyobb a cukortartalma. Tavaly a cukor­­tartalom alig érte el a 14,4 szá­zalékot, az ötéves átlag alatt volt. A cukorrépát egyébként a vetés óta számos baj kísérte. A répa­barkó mintegy 11 000 hektáron „ette meg” a répát, mintegy 10 000 hektárt újravetettek. További 15 000 hektáron a jégverés káro­sította a vetést, a nem elég ha­tékony védelem következtében pe­dig számos parcellán a cerkospóra veszélyeztette a répát. A cukorkampány első harmadá­hoz a gyárak biztosították a szük­séges újratermelési anyagot és üzemanyagot. Egyelőre azonban bi­zonytalan, hogy a kampány végéig rendszeres lesz-e a mamuttal, szén­nel és újratermelési anyaggal va­ló ellátás. Baj van a göngyöleg­anyag beszerzővel is. Ha a mag­­láji gyár, amely az országban egyedül gyártja a szükséges gön­gyöleganyagot, nem szállítja le idejében a megrendelt mennyisé­get, 4-5 gyárban valószínűleg el kell majd halasztani a kampány kezdetét, mert nem lesz mibe cso­magolni a cukrot, figyelmeztetett Radovan Bakoč. (Tanjug) BOSZNIA-HERCEGOVINA TOVÁBBRA IS KE­VÉS ÁRAM Rendszeresen figyelemmel kísér­vén a köztársaság energetikai helyzetét, a Bosznia-Hercegovinai SZK Végrehajtó Tanácsa csütör­töki ülésén azoknak az intézkedé­seknek szentelt legnagyobb fi­gyelmet, amelyeket a súlyos ener­getikai helyzet enyhítése érdeké­ben tesznek. A köztársaság napi áramterme­lése mintegy 28,1 millió kilowatt­óra, ebből mintegy 8,5 millió kilo­wattórát a vízerőművek termelnek. Eközben 6,2 millió kilowattóra áramnak megfelelő víz ürül ki a tározókból, amelyekben jelenleg mintegy 285 millió kilowattóra áram fejlesztéséhez elegendő víz van, s ezt a hőerőművek esetleges hosszan tartó üzemzavarainak ese­tére kellene tartalékolni. A hő­erőművek egyébként a rendszerte­len szénellátás és a gyakori meg­hibásodások következtében pilla­natnyilag nem dolgoznak teljes gőzzel. A Tanács leszögezte hogy erő­feszítéseket tesznek a helyzet rendezésére, mindenekelőtt a hő­erőművek szénellátásának javítá­sával, azzal, hogy jobb minőségű szenet kapjanak, továbbá az üzemzavarok megszüntetésével, valamint a hiányzó árammennyi­­ség külföldről történő beszerzésé­vel. Leszögezték, hogy a társultmun­­ka-szervezetekben, a községekben és Szarajevó városában fokozni kell az erőfeszítéseket a takaré­kossági intézkedések következete­sebb betartására vonatkozóan hogy ezek az intézkedések a fo­gyasztás korlátozásával együtt na­gyobb mértékben hozzájáruljanak az áramfogyasztás csökkentéséhez (Tanjug) MACEDÓNIA Növekszik a foglalkoztatás A macedóniai statisztikai inté­zet legújabb adatai arról tanús­kodnak, hogy hat hónap alatt a foglalkoztatottság ebben a köz­társaságban 3,9 százalékkal növe­kedett, ami 1,4 százalékkal több a köztársasági fejlesztés határozat­ban előirányzott növekedési ütem­nél. A társadalmi szektorban 462 216 személy dolgozik, 383 362- en a gazdaságban és 78 454-en a gazdaságon kívüli tevékenységek­ben. (Tanjug) A Duna, a Tisza és a Száva hajózhatósága A tartományi közlekedésügyi bizottság felügyelői a napokban ellenőrizték a Duna, a Tisza és a Száva hajózhatóságát. A ki­adott közlemény szerint a Dunán a jugoszláv—magyar határtól a Néra torkolatáig nehézségekbe üt­közik a hajózás. A Száva vízállá­sa legutóbb i£48-ban volt ilyen alacsony, ami miatt szintén ne­hézségekbe ütközik a vízi közle­kedés. A Tiszán zavartalan a ha­józás.

Next