Magyar Szó, 1983. szeptember (40. évfolyam, 240-254. szám)

1983-09-01 / 240. szám

1983. szeptember 1.– csütörtök MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA 3 9 reguláris teásra ellentámaisa (Folytatás az 1. oldalról) mint a Biztonsági Tanács többi ál­landó tagjának felelősségére a megoldás kutatásában. Victor Gauci, Málta, küldötte úgy értékelte, hogy a palesztinok har­ca válságos szakaszba jutott, hala­déktalanul erőfeszítéseket kell ten­ni, hogy a kedvező megoldás fel­tárásának kutatásában bekapcso­lódjon a többi befolyásos ország, amelyek még nem látták be, hogy a palesztin nép törvényes jogainak elismerése az izraeli—arab konf­liktus megoldásának kulcskérdése. Az értekezlet nyilatkozatának tervezete, amelyet a főbizottság vitat meg, felkérte a világközössé­get, főleg a közel-keleti térség államait és országait, hogy hala­déktalanul, eltökélten folytassák erőfeszítéseiket az általános, igaz­ságos és tartós megoldás kutatásá­ra, összhangban a nemzetközileg elismert ervekkel. Az okmány szerint az értekezlet úgy véli, létfontosságú, hogy mi­nél előbb megkezdődjenek a tár­gyalások. A nyilatk­ozat tervezete hangot adott az államok készségé­nek, hogy szavatolják a békés meg­oldást. Lucille Mair, az értekezlet fő­titkára figyelmeztetett, hogy az ülésszakot azért hívták össze, hogy jelentést terjesszen az ENSZ-köz­­gyűlés elé a világ egyik legveszé­lyesebb válsággócáról, megoldásá­nak lehetőségéről a világszervezet szerepvállalásával. PEKING. — Husszein ,Jordáni­ai ki­rály ma tíznapos látogatásra a Kínai NK-ba érkezik. Peking a láz­osatást üdvözölte, s szerinte ez­­is bizonyítja a­­két orszá­ 2 közötti bizalmat. A j­­or­dániai uralkodó érkezése előtt Peking több ízben ismertette, miként tekint a közel-keleti helyzetre. A kí­nai álláspont eg­yre határozottabb hang­nemben bírálja Washington közel-ke­leti politikáját. A hírmagyarázói­ sze­rint ez is szemlélteti Kína külpoliti­kájénak újabb elvét, hogy a szuper-­ hatalmak iránti viszonyulását mesha- s­zá-d­ott térségek helyzetére vonatkozó állás'pontját P'kipa a szuperhatalmak konkrét magatartása alapján értékeli. Ezzel magyarázható, hogy a Szovjet-­­s unióhoz viszonyítva több ízben marasz­talták el Amerika közel-keleti politiká- j­­át. Peking azonban szüntelenül hangoz­ I­tatja, hogy a szuperhatalmak vételke- i­elése miatt, jutott zsákutcába a közel-­­ keleti válság megoldása. I­­Tam­uel A libanoni hadsereg tankja őrzi a bejrúti rádió épületét a síita milíciával folytatott harcokban. A libanoni hadsereg tegnap vissza­foglalta a stratégiai fontosságú pontokat a főváros nyugati részé­ben. Továbbra is lövik az elnöki rezidencia környékét­(UPI telefotó) A kapcsolatok kedvező értékelése (Folytatás az­­ oldalról) Kaare Willoch norvég kormány­fő a nap folyamán fogadta La­zar Mojszovot. A két ország kap­csolatairól tárgyaltak. Szívélyes és baráti hangú megbeszélésükön kedvezően értékelték a kétoldalú kapcsolatok alakulását. Rámutattak Jugoszlávia és Norvégia hagyomá­nyos barátságára és a történelmi kapcsolatok jelentőségére. Mindkét fél kinyilvánította óha­ját, hogy a két ország bővítse kap­csolatait. Különösen a gazdasági együttműködés fejlesztését kell szorgalmazni, s erre van is lehe­tőség. Willoch kormányfő Jugoszlávia társadalmi-gazdasági fejlődése iránt érdeklődött. Elismeréssel szólt a jugoszláv politikáról és hazánk nemzetközi szerepéről. A továbbiakban a nemzetközi helyzetről volt szó. Véleménycse­rét folytattak az európai helyzet­ről, a Kelet és a Nyugat viszo­nyáról, a fegyverkezésről és a ra­­kétakérdésről. Nagyfokú nézetazo­nosságot állapítottak meg, és egyet­értettek abban, hogy a leszerelés kérdéseit tárgyalásokon kell eldön­teni. Mindkét fél rámutatott az Észak —Dél dialógus folytatásának jelen­tőségére, és kifejezte reményét, hogy újabb törekvéseket tesznek a fejlett országok és a fejlődők vi­szonyaiban felmerülő problémák rendezésére. Lazar Mojszov tiszteletére Sven Stray ma este díszvacsorát ad, amelyen pohárköszöntőt váltanak. A külügyminiszteri megbeszélé­sekre holnap kerül sor. Megvitat­ják a két baráti ország együttmű­ködésének fejlesztését, és az idő­szerű nemzetközi kérdéseket. (Tanjug) Az első Persicsek még az év vége előtt Moszkva az aurorakéták hadrendb­e állításáról • A szovjet sajtó ismét felveti az erőegyensúly kérdését Hivatalos amerikai forrásokra hivatkozva Moszkva tegnap azt állította, várható, hogy az év végéig Nyugat-Németország­ban hadrendbe állítják az első Pershing—2 rakétákat. De nem 1 OR-at telepí­tenek belő­­j­­ük, ahogyan előirányozták, hanem 156-ot. Az első 13-at a Stuttgarttól­­ keletre fekvő Schwäbisch Gmünd­­ kisváros mellett állítják hadrend­­i be, jelentette a TASZSZ. Hozzáteszi, hogy a minden más­­ típusnál nagyobb rombolóere­jű­­ és pontosabb rakétákból összesen­­ 12, azonos számú rakétát tartal­]­mazó „karácsonyi ajándékcsomag"­­ érkezik. Moszkva megemlíti, hogy­­ a rakétatelepítés első számú fel- s adata nem a védelem, hanem a­­ szovjetunióbeli „létesítmények fe­nyegetése”. A vezető szovjet lapok tegnap ismét felvetették a két nagyhata­lom rakétái számának és rombanó­­erejének kérdését, és arra figyel­­meztettek, hogy most ,,másképpen kell gondolkodni”. Moszkva ismét hangsúlyozza, hogy a nukleáris le­számolás katasztrofális lenne az egész emberiség számára. A Prav­da „rendszeres hamisítással” vá­dolja Washingtont. Erre az USA nukleáris fegyverzetéről szóló leg­újabb amerikai adatok, de különö­sen az az állítás szolgált alapul, h­ogy az amerikai rakéták száma „nem növekszik, hanem csökken”. A szovjet lap szerint az ameri­kai nukleáris robbanófejek száma „messze túlszárnyalja” a szovje­tekét­­. A lap nem szolgál ma­gyarázattal a külfölöi megfigyelők kétségeire, hogy valójában kinél van a rakéta­fölény, ha a Szovjet­unió hajlandó lemondani a 1112 brit felett’' több­ ]­letéről, cserébe azért, ha a NATO­­ é­s az USA eltekintenek a nyugat­­európai ra­kétatelepítéstől. Egyidejűleg Moszkva világosan meghatározta, hogy milyen feltéte­lekkel váltja valóra nemrég tett javaslatát, hogy megsemmisíti az említett rakétatöbbletét. Az első „kötelező előfeltétel”, hogy nem telepítenek új amerikai rakétákat Nyugat-Európába, a második pe­dig az, hogy „kölcsönösen elfogad-­­ ható” megegyezést kössenek a nuk- l­­eáris fegyverkezés korlátozásáról az egész óvilágban. Ebből kiindul­va Moszkva bírálja Bonnt, mint a Nyugat sajátos szóvivőjét. Kü­lönösen azt a bonni állítást tá­madja, hogy a szovjet javaslat „nem könnyíti meg a megegye­zést”. Azzal vádolja a bonni kor­mányt, hogy csak „az elcsépelt amerikai álláspontot ismételgeti”. A még nem teljes nyugati rea­gálásokat összegezve Moszkva a másik fél tudtára adja, hogy nem mond le követeléséről, amely sze­rint a brit és a francia rakétákat is bele kell számítani a NATO hadierejébe. A Nyugat nyilvánvalóan más­képpen reagál, mint ahogy Moszk­va várta, noha a formális vála­szokra még csak ezután kerül sor. Ebben a helyzetben a rakéták és a robbanófejek szám­lálga­tása és a részletek szorgalmazása, annak tekintetében, hogy a másik fél mit számít bele „indokolatlanul vag­y rosszindulatúan” az ellenfél po­tenciáljába, illetve, hogy mit ,,ha­gyott ki és felejtett ki” a sajátjá­éból, főleg a légkör megváltozta­tására szolgálnak a jövő héten rin­­ isben kezdődő döntő találkozó­k előtt. (Tanjug) ELTEMETTÉK AQUINÓT A­ gyilkosság megingatta Marcos elnök rezsimjét Több mint egymillió Fülöp-szi­­geteki polgár vett utolsó búcsút Ma­nila utcáin Benigno Aquino Fü­­löp-szigeteki ellenzéki vezetőtől, akit augusztus 21-én a manilai nemzetközi repülőtéren gyilkoltak meg. A Reuter jelenti, hogy a Santo Domingo templomban megtartott gyászszertartáson több ezren meg­jelentek, közöttük néhány mani­lai nagykövet. Az egykilométeres­­re nyúlt gyászmenet huszonöt ki­lométeres hosszú útján hazafias dalok és a Fülöp-szigeteki kor­mány elleni jelszavak voltak hall­hatók. A gyászmenetre villám sújtott le, egy személy életét vesztette, ti­zenegy megsebesült, kettőnek az állapota válságos. Aquino ellenzéki vezető kegyet­len meggyilkolása politikailag és gazdaságilag nagymértékben aláás­ta Fernando Marcos elnök diktá­­tori rendszerét. A gyilkos merénylet ugyanis megingatta a világ vezető bankjai­nak a Fülöp-szigetek iránti bizal­mát, s az ingatag politikai helyzet, valamint a még bizonytalanabb jö­vő miatt kérdéses a megígért hi­tel folyósítása.­­ Aquino meggyilkolása miatt­­ újabb zavargások robbanhatnak ki. Marcos elnököt aggasztja az or­szág lakosságának elégedetlensége. Aggodalommal tölti el az is, hogy a rendszerére nyomást gyakorol leg­­­­fontosabb partnerének, az USA- nak a közvéleménye. Az Egyesült Államoknak területén kívül a Fü­­löp-szigeteken van a két legna­gyobb katonai támaszpontja. Sokan­­így vélik, hogy Marcos elnök éppen az amerikai katonai jelenlétnek köszönhetően őrizte meg hatalmát. A Fülöp-szigetek elnöke nagy fi­gyelemmel kíséri befolyásos szö­vetségesének reagálását, s azt, hogy a gyilkos merénylet miként hat a Reagan elnök novemberre tervezett ázsiai körútjának irány­vonalára. Manila nagy riadalom­mal fogadta a hírügynökségi jelen­téseket, hogy állítólag Reagan nem keresi föl a Fülöp-szigeteket. Manilai jelentések szerint a la­kosság elkeseredetten tiltakozott az ellenzéki vezető halála miatt, mert nagy reményeket fűzött hozzá, hogy megteremti a nemzeti meg­békélést, s az országot a demokrá­cia felé vezeti. (Tanjug, Reuter) Manila belvárosában, egy felüljáró alatt halad át a Benigno Aqu­ino meggyilkolt Fülöp -szigeteki ellenzéki vezető koporsóját vivő te­hergépkocsi, miután a Santo Domingo templomban véget ért a gyászszertartás. A koporsót óriási tömeg kísérte (UPI telefotó) LENGYELORSZÁG Jablonski a harcosok szervezetének elnöke Lengyelország Harcos Szövetsé­gének főbizottsága megvitatta e szervezet szerepét az ország társa­dalmi életében és a világbéke meg­őrzésében. Az ülésen Henryk Jab­­lonsk­it, az államtanács elnökét választották meg a főbizottság el­nökévé. Kiemelték a második vi­lágháborúban szerzett érdemeit, az 1939. évi harcokban és az el­lenállási mozgalomban való rész­vételét. Mieczyslaw Móczár eddigi él­m­ük lemondott tisztségéről, de nem indokolta meg lépését. Márciusban a parlament legfelsőbb ellenőrző tanácsának elnökségéről is le­mondott. A szervezetnek jelentős hatása van a társadalmi történésekre. Tisztségének átvételekor Jabrows­­ki kijelentette, hogy a Harcos Szövetség az állam függetlenségét szavatoló belső erő. Az egész tár­sadalom integrálódásának szüksé­gét hangsúlyozta. Wojciech Jaruzelski tábornok kijelentette, hogy a harcosok szervezete elég erős, és részt ve­het a szocialista megújhodásban. Hozzátette, hogy az ország komoly feladatok eőtt áll, és a legna­gyobb terhet az ifjú nemzedék­nek kell viselnie a harcosok segít­ségével. (Tanjug) Pályára helyezték az indiai műholdat A Challenger amerikai űrrepü­lőről sikeresen pályára helyezték az INSAT 1-B indiai távközlési és meteorológiai műholdat. A műve­letet fennakadás nélkül és a ki­tűzött időpontban hajtották végre, jelentette Bluford asztronauta a houstoni ellenőrző központnak. (AFP) MADRIDI ÉRTEKEZLET NINCS KONSZENZUS Málta nem enged követeléséből • Sikerül-e­ megoldást találni a miniszteri ülés előtt? A madridi értekezleten két új plenáris ülésen sem tudták bizto­sítani a szükséges konszenzust, és rábeszélni Máltát az európai biz­tonság és együttműködés fejlesz­téséről szóló madridi záróokmány elfogadására. A La Valletta-­ kormány nem áll el követeléseitől annak ellenére, hogy a többi küldöttség felszólí­totta most már aggasztó álláspont­jának megváltoztatására. Az olasz, a francia a szovjet és a görög küldöttség cáfolta a máltai kép­viselő kijelentését hogy ezek a kormányok támogatták La Vallet­ta követeléseit. A szovjet küldöttség figyelmez­tetett, nem szabad megen­gedni a madridi értekezlet eredményének további csorbí­tását, és mielőbb véget kell vetni a huzavonának. A Szovjet­unió nem tartja kizártnak, hogy­­ több­ küldöttség kompromisszu­mot fogad el. Az amerikai kor­mány hivatalos jegyzékben el­utasította Málta követelését hogy Reagan elnök vizsgálja felül az USA álláspontját La Valletta vé­leményével kapcsolatban. „Kimerült a türelem” — írja a tegnapi spanyol sajtó miután a máltai kormány kedvezőtlen vá­laszt adott a felszólításokra, hogy változtasson álláspontján. Semmi sem szavatolja, hogy a máltai csomót megoldhassák szeptember 7-éig amikorra a harmincöt or­szág külügyminiszterének találko­zóját kitűzték. A miniszteri értekezletet meg­tartják és a máltai külügyminisz­ter is me­gjelenik. Lehet hogy kor­mánya így akarja kihasználni utolsó ütőkártyáját. Málta hajtha­­tatlansága a meglepetésen kívül meg nem értést is szült, különösen a két tömb országai részéről. A semleges és el nem kötelezett országok konstruktív megoldás felkutatásán fáradoznak. Megértést tanúsítottak a máltai kormány ál­láspontja iránt, de a kedvezőtlen­­nemzetközi helyzet és mindenek­előtt a nagyhatalmak viszonyának alakulása egyelőre nem teszi le­hetővé hogy ebben a stratégiai övezetben fokozzák a biztonságot Még mindig igyekeznek hatni Máltára. Elhatározták, hogy szeptember 2-án összeülnek a harmincöt kül­döttség vezetői, 5-én pedig meg­tartják a plenáris ülést, mielőtt, a külügyminiszterek köztük Schultz és Gromiko, megérkeznek. Addig­­ diplomáciai csatornákon folyik a­­ tevékenység.­­ (Тапјшз) Minél kevesek áldozattal Rafsanjani a háborúról Rafsan­iani, az iráni parlament elnöke az iráni legfelsőbb védelmi tanács összejövetele után, kedd es­te kijelentette, hogy Irán igyek­szik minél kevesebb áldozat árán véget vetni az Irakkal folytatott háborúnak. „Időnként lankadnak a harcok, vagy pedig fegyvernyug­­vás következik be, mert igyek­szünk elkerülni a vérontást mind a mi oldalunkon, mind az iraki oldalon”, tette hozzá. Rafsanjani, aki Khomeini imá­­mot képviseli a tanácsban, ki­emelte, hogy a kezdeményezés a háborúban Irán kezében van. An­nak a véleményének adott han­got, hogy Irak azért bombázza Irán polgári területeit, mert nem képes megváltoztatni a fronton uralkodó helyzetet. Az „ellenfor­­radalmárok” elleni tisztogató ak­ció „az ország stratégiai fontossá­gú vidékein” (Kurdisztán és Nyu­gat-Azerbajdzsán) „ugyanolyan fontosak, mint a Val Fa­ir offen­­zívák” mondta Rafsanjani. Hang­súlyozta, hogy nemrégen a na­gyobb hadműveletekben ,,foglyul ejtették vagy megöltek nagyszámú ellenforradalmárt", a betiltott Kurd Demokrata Párt és a Ko­­mpleh Kommunista Párt tagjait. (Tanjug)

Next