Magyar Szó, 1983. szeptember (40. évfolyam, 240-254. szám)

1983-09-07 / 246. szám

6 belpont­ika. MAGYAR SZÓ ZOMBOR Nem érett , hanem elszáradt Megkezdődött a kukoricatörés a község határában — ülést tartott a községi pártbizottság elnöksége Időszerű mezőgazdasági kérdésekről tárgyalt kedden délelőtt a zombori községi pártbizottság elnöksége. A helyi kombinát szakembereinek részéről mondott ismertetőből kitűnik, hogy a község területén már megkezdődött a kukoricatörés. Erre a me­zőgazdasági munkára azért kerülhetett sor, mert nagy a száraz­ság, a kukorica pedig nem érett, hanem inkább elszáradt.­ ­A szokásosnál három héttel előbb kezdtük meg a kukoricatö­­rést a község mezőgazdasági mun­kaszervezeteiben — mondja Sveta Božičković, a zombori Mezőgazda­sági Kombinát növénytermesztési részlegének mérnöke. összesen 9800 hektár takarmánykukoricánk és 1450 hektár magkukoricánk van. A 106 kombájn közül jelen­leg csak 52 üzemképes, a többihez még nem sikerült beszereznünk a pótalkatrészeket. Gondban va­gyunk, mert nincs elég szárítónk, tárolónk, s a kukorica­­ elszállítá­sához sem tudunk a jelek szerint elég vagont kapni. A felvásárlási árat sem véglegesítettük, még ed­dig nem tudtunk mit mondani a földműveseknek, bár úgy tervez­zük, h­ogy legalább 3000 vagon szemes szárított kukoricát veszünk át az egyéni termelőktől és ezt külföldre szállítjuk — mondja Sveta Božičković. Az egyéni termelők parcelláin, különösen, ahol jégverés pusztí­tott, ugyancsak érett a kukorica. Itt is inkább elszáradt, mint be­ért, a csövek fonnyadtak, a szem minősége igen gyenge, a hozam pedig átlagos lesz. Jelenleg arról tárgyalnak a kombinátban, ho­gyan szervezzék meg a törést. A földműveseket valószínűleg előny­ben részesítik és a legtöbb gép ott dolgozik majd kezdetben. A községi pártbizottság elnök­sége tájékoztatót hallgatott meg a szója, a napraforgó és a cukorrépa betakarításáról is. A zombori nö­vénytermesztési alapszervezetekben a napraforgó átlaghozama 27 má­zsa hektáronként, a községi átlag pedig valószínűleg 22—25 méter­mázsa lesz. Nagy a szárazság a község ha­tárában. A cukorrépa minősége és cukortartalma jó, súlya viszont aligha, a gépek a száraz talajból nem tudják felszedni a fejeket. Az olajrepce vetése is a száraz­ság miatt késik, összesen 1000 hektáron tervezték vetni ezt az olajnövényt " A községi pártbizottság elnöksé­ge elfogadta a vetéstervet. Rámu­tatott, hogy idejekorán kell moz­gósítani a földműveseket a kom­binát szakembereinek és a tár­sadalmi-politikai szervezetek kép­viselőinek, hogy a magánszektor­ban is megvalósuljon a vetésterv. A műtrágyaellátással kapcsolat­ban azt hallottuk, hogy csak ab­ban az esetben tudnak elegendőt biztosítani, ha devizarészesedést fizetnek, vagy pedig, ha kukoricát szállítanak külföldre. A földmű­veseknek 14 550 tonna MPK faj­ta műtrágya kellene. Eddig csak 5450 érkezett, a nitrogén tartalmú műtrágyából 5560 tonnára lenne szükség, de eddig csak 1485 ton­nát sikerült beszerezni. Az elnökség végül tárgyalt a tagfelvételről is, megállapította, hogy az év első felében összesen 193 új párttagot vettek fel, és Zomborban jelenleg 11 798 párt­tag tevékenykedik. TÓTH László GOMBOS Kiválóan termett a napraforgó Gondot­ okoz az aszály A gombosi szövetkezetben nem lehet panasz az idei termésered­ményekre, főleg, ha figyelembe vesszük a kedvezőtlen időjárási körülményeket is. A napraforgó­hozam pedig minden várakozást fölülmúlt. Kálózi Miklós, a növényter­mesztési osztály vezetője elmond­ta, hogy 66 hektáron termesztet­tek napraforgót, és átlag 2,5 ton­nás átlagot értek el. Sikerrel járt a Phomophsis nevű betegség elle­ni védekezés, úgyhogy nem káro­sodott a vetés. A réti földeken 3 tormát is betakarítottak egy-egy hektárról, ami valóban kiváló eredmény. A terv egyébként 2 tonnás átlaghozamot irányzott elő. Rendeltetési helyén van már a kender. A szövetkezet 27 hektáron termesztette, és 10,7 tonnás átla­got ért el. Ez szép sikernek mondható, hiszen a jégverés is jelentős kárt tett a kenderben. A viharos szél ledöntötte a szó­ját, betegségek is megtámadták. A korábbi években jelentéktelen volt a gyomosodás, az idén azon­ban a májusi esők hatására na­gyon elterjedt a gyom. A 42 hek­táros területen egyébként 2,2 ton­nás átlaghozamra számítanak. Nagyon megérzi a kukorica a szárazságot a gombosi határban is. Főleg a magasabban fekvő földeken teljesen megsárgult, de már a réten is kezd sárgulni. Ha továbbra sem lesz eső, a szövet­kezet pár napon belül megkezdi a betakarítást. Kálózi Miklós szavai szerint a tervet nem sikerül tel­jesíteni, hektáronként átlag 6,5 tonnás átlagra számítanak, keve­sebbre a tavalyinál. Annyira száraz, kemény a ta­laj, hogy szinte lehetetlen fölszed­ni a cukorrépát. A 70 hektáron egyébként 4 vagonos átlagtermést várnak. Tavaly jól bevált az olajrepce, éppen ezért az idén is terveztek belőle vetni, mégpedig 50 hektá­ron. Beszerezték a vetőmagot, a múlt hónap végén már a földbe is kellett volna kerülnie, ebből azonban nem lett semmi. A nagy szárazság miatt ugyanis eddig le­hetetlen volt előkészíteni a mag­ágyat. H. A. A Tikves felkészült a szüretre A kavadaroi Tikves kombinát­ban felkészültek a borszőlő szü­retelésére, a termést mintegy 60 millió kilóra becsülik. A borkészítéshez rendelkezésre álló kapacitásoknak több mint 60 százalékát felkészítették a szőlő befogadására, a többit a szüret fo­lyamán ürítik ki. Ennek ellenére a jóslatok sze­rint az idei szőlőfelvásárlás és -feldolgozás nehezebben megy majd, mint tavaly, ugyanis egyes kapacitások, amelyeket a Tikves kombinát a korábbi években használt, már meg vannak töltve. Ezért bizottságot szerveztek, amely megszervezi a szőlő felvásárlását és feldolgozását. 1983. szeptember 7., szerda A talajviszonyat is figyelembe kell venni Kevesebb búza a vetéstervben — A Tartományi Gazdasági Kamara mezőgazdasági választmányának közgyűléséről A Tartományi Gazdasági Kama­ra mezőgazdasági választmányá­nak közgyűlése tegnap az 1983/84- es évre vonatkozó vetéstervet és a várható hozamokról szóló jelen­tést vitatta meg. Ahoz, hogy a feldolgozó iparnak elegendő nyers­anyaga legyen és hogy a kivitelt is fokozzuk, a terv (csak a legfon­tosabb haszonnövényeket említ­jük) 320 000 hektár búza, 750 000 hektár kukorica, 100 000 hektár cukorrépa, 55 000 hektár naprafor­gó, 95 000 hektár szója, 2000 hek­tár zöldségféle vetését irányozza­­ elő. A küldöttek éles vita után­­ ugyan elfogadták a vetéstervet, de­­ számos megjegyzést fűztek hozzá. Elsősorban kifogásolták, hogy­­ nem vették figyelembe az egyes­­ területek éghajlati és talajviszo­nyait a kalászosok és az ipari nö­vények vetésterületének meghatá­rozásakor. Így például olyan terü­letekre is előirányoztak cukorré­pát, ahol vizenyős a talaj s ezért nem termeszthető. Másrészt olyan körzetben, ahol a feldolgozó ipar szükségletei miatt például több cukorrépára lenne szükség és en­nek termesztésére is minden fel­tétel megvan (a Sremska Mitro­­vica-iak és a dél-bánátiak ese­tében), a vetésterv a kelleténél kisebb területre irányozza elő e haszonnövényt. Ezenkívül rámu­tattak arra, hogy a vetésforgót is figyelembe kell venni, mert félő, hogy a kalászosok vetésterületé­nek ilyen arányú csökkenése ké­sőbb majd kihat az ipari növé­nyek termesztésére, azaz kisebb terület jut majd ezek vetéseibe. Nem utolsósorban pedig hangsú­lyozták azt is, hogy a vetésterv meghozatalakor a jövőben feltét­lenül meg kell hallgatni a tudo­mányos intézetek munkatásainak szavát is. A továbbiakban a közgyűlés meghallgatta a várható hozamok­ról szóló jelentést. Mint elhang­zott, a napraforgó betakarítása a napokban befejeződik. A hozam a vártnál nagyobb lesz, sőt van olyan terület is, ahol hektáronként ■ csak­nem három tonna termett. Az­­ értékelések szerint a kukorica ho- s zama a szárazság miatt alacso- I nyabb lesz a vártnál, hozzávető­legesen 4 millió tonna várható. A cukorrépa hozamát mintegy 3 700 000 tonnára becsülik. A je­lek szerint a szója hozama ala­csonyabb lesz a vártnál. Úgy ér­tékelik, hogy valamennyivel több mint 160 000 tonna termés várha­tó. J. M. E. Megkezdődtek a nagy meliorációs munkák A legnagyobb vállalkozás Plandište, Fehértemplom, Alibimar és Versec községekben van . Hamarosan megkezdik a P­alics—Tisza-csatorna építését Vajdaságban mintegy 1,4 millió hektár termőföldön szükség van talajjavító, vízlecsapoló rendszerek építésére. A tervben elő­irányozták, hogy 1987-ig a lecsapoló rendszerek megépülnek. Ennek a beruházási tervnek a valóra váltása azonban nem haladt a meghatározott terv szerint. A késlekedés közvetlenül kihatott a károk fokozódására, különösen a kedvezőtlen években. A vízlevezető rendszerek létre­hozásának és újjáépítésének meg­gyorsítására a Tartományi Kép­viselőház határozatot hozott, hogy 1985-ig a szolidaritási alapból er­re a célra 1,2 milliárd dinárt for­dítsanak. A szóban forgó időszak­ban a talajjavítást, vízlecsapolást 150 000 hektáron végzi el. A szo­lidaritási eszközök a beruházásban 35 százalékban vesznek részt. — Ez nyilván nagy segítség, mert lehetőség nyílik a hitelek igénybevételére. A bankoktól ugyanis hitelt kértünk és az ösz­­szeget megduplázzuk — hallottuk a DTD Vízgazdálkodási Munka­­szervezetben.­­ Ilyen módon te­hát elő tudják teremteni a szüksé­ges eszközöknek 70 százalékát. A vízgazdálkodási érdekközösségek kötelesek előteremteni a többi pénzt, ami a jelen feltételek mel­lett egy cseppet sem könnyű és egyszerű feladat. A beruházási program szerint 1985-öájf®endsaerek létrehozásá­ra és a meglevők újjáépítésére 3,5 milliárd dinárt fordítanak. Nyitott csatornarendszert 121 000 hektáron, drénrendszert pedig 29 000 hektá­ron létesítenek. Az elsődleges terv­ben nem tervezték a drénrendszer létrehozását és ez most utólag nagymértékben megdrágítja a be­ruházást. — A szolidaritási eszközök rend­szeresen érkeznek — mondták. Az utóbbi két évben azonban a ter­vet csak 60 százalékban sikerült megvalósítani. Az idén nagy fel­adatok előtt állunk, egyrészt a fe­lmaradást kell pótolni, másrészt az idénre tervezett csatornákat meg­építeni. Nem könnyű feladat. A szolidaritási eszközökből 336 millió dinárt kapunk. Az állandó áremel­kedések miatt azonban nyilvánvaló, nem tudják elvégezni a szóban forgó munkálatokat. Ezért most azon gondolkodnak, hogy mi mó­don teremtsék elő a szükséges anyagiakat. A szolidaritási eszközöket a ter­vek szerint a legveszélyeztetettebb és legfejletlenebb vajdasági köz­ségek vízlecsapoló rendszereinek létrehozására és rekonstruálására fordítják. Tizenkilenc ilyen község van: Alibunar, Bács, Bácspalánka, Plandhéte, Ruma, Szécsány, Csóka és Sid. A lecsapoló rendszer 39 száza­léka tehát Dél-Bánátban épül, vagyis Plandište, Alibunar, Fehér­­templom és Versec községben. Kö­zép-Bánét területén építik a ter­vezett rendszerek 22, Felső-Bánét területén pedig 12 százalékát, 10 százaléka Pancsova, Kovin és Mit­rovica környékén épül. Az idén megkezdik a Palics— Tisza-csatorna építését — mondta Petar Popovic vízgazdálkodású szakember. Arról a 10 kilométer hosszú csatornaszakaszról van szó, amely Tiszától Ver­ebjéig terjed, ahol ugyanis nagy víztározó lesz. A szóban forgó csatornából öntö­zik majd a környező földeket, fel­frissítik a tó vizét és vízzel látják el a gyárakat, háztartásokat. A csatornahálózat kiépítése után Bácska felső része elegendő víz­hez jut öntözésre és egyéb célokra. P. E. TÖRÖKBECSE Az aszály megfelezte a hozamot Szedik a cukorrépát — Probléma lesz a kukorica tárolásával — Gondot okoz az alkatrészbeszerzés Törökbecse község területén kedden megkezdődött a cukorré­pa szedése. Egyelőre csak a zre­­nianini cukorgyárhoz tartozó te­rületekről takarítják be a termést, a bocsári határban, onnan majd a zentai gyárba szállítják a vénát. Szeptember 20-án kezdik meg a munkát. A község területén a társadalmi szektorban 1188 a földműveseknek pedig 165 hektá­ron van cukorrépájuk. A hozam jóval kisebb a tervezettnél, az aszályos időszak sajnos megtette a magáét. Stevan METNICA mér­nöknek a Gyöngysziget Mezőgaz­dasági-Ipari Kombinát műszaki igazgatójénak értékelése szerint alig lesz meg a hektáronkénti 30 tonnás átlaghozam.­­ A kukoricával, amelynek sze­dése ugyancsak megindult, még rosszabb a helyzet. Vannak par­cellák, ahol annyi termés sem lesz, hogy a vetőmag, a műtrágya és a befektetett munka értéke megtérüljön. A hektáronkénti át­laghozam a tavalyinak a fele, a társadalmi szektorban 4,5, a föld­műveseknél pedig 4 tonnás ter­mésre számítanak — mondta a műszaki igazgató. Tőle tudtuk meg, hogy gondok vannak az alkatrészbeszerzéssel is. Hiányzik a gumiabroncs és az ék­szíj. Az újkukorica tárolása is ne­hézségekbe ütközik. A község te­rületén levő tárolókban ugyanis még mindig ott van a búza és a múlt hetekben felvásárolt tavalyi termésű kukorica. A szója betakarítása is javában folyik, ebből az ipari növényből a társadalmi szektorban 1042 hektá­ron, a magánszektorban pedig mindössze 92 hektáron termelné­nek. Az átlaghozam a tavalyinak a felét sem éri el, eddig hektáron­ként 1,3 tonna szóját takarítottak be. Napraforgóból a vártnál valami­vel több a hozam. A társadalmi szektorban 300, az egyéni terme­lőknél pedig 92 hektár volt vetve ebből az olajnövényből. A hektá­ronkénti átlaghozam 1.7 tonna kö­rül alakult. Olajrepcéből mintegy 1000 hek­táron 1.5 tonnás átlaghozamot ér­­tek el e község területén. Törökbecse községben a kapás­­n­övén­yek betakarításán kívül, a Gyöngyszigeten nagyban folyik a szőlő, az alma és a körte szüre­­telése. Szőlőt, mint megtudtuk, 21 hektáron termesztettek és a hozam kiválónak ígérkezik. Az almából (48 hektáron) és a körtéből (57 hektáron) viszont­­ a jégverés miatt már kisebb lesz a hozam, és gyengébb minőségű lesz a ter­més. I- am. TOPOLYA Rajthoz állnak Vajdaság legjobb szántói A Tito barázdája elnevezésű tartományi szántóversenyt szeptember 16-ától 18-áig tartják a Topolya melletti Krivaja Mezőgazdasági Birtokon Mint ismeretes, idén a topolyai községben tartják meg a Tito ba­rázdája elnevezésű, sorrendben 26. tartományi szántóversenyt, amely­nek keretében sor kerül a mező­­gazdasági technika hagyományos szemléjére is. E nagyszabású ren­dezvény házigazdája a Krivaja Mezőgazdasági Birtok, ahol szep­tember 16-án, 17-én és 18-án több mint háromszáz traktoros mutatja be képességeit, ügyességét a me­zőgazdasági gépek kezelésében, il­letve tesz tanúbizonyságot elméle­ti tudásáról. A szántók versenyét öt kategóriában bonyolítják le. A társadalmi szektor és a magán­­szektor legjobb szántóinak, a női traktorosok, valamint a mezőgaz­dasági középiskolai központok és az általános iskolák tanulóinak részvételével. Tegnap Topolyán a verseny szervező bizottsága a rumai köz­ség képviselőivel (Ruma volt a tavalyi tartományi verseny házi­gazdája) tartott együttes ülésen megvitatta az idei rendezvény részleteit, valamint a topolyaiak hivatalosan átvették a rómaiak­­tól a verseny házigazdájának szerepét. Az idei szemle az AVNOJ má­sodik ülésszaka, a neretvai és sutjeskai csata, valamint Vajda­ság katonai egységei megalaku­lásának 40. évfordulója jegyé­ben zajlik. A szervezők: a Népi Technika tartományi és topolyai községi tanácsa, védnöke pedig az Újvidéki Mezőgazdasági Bank. A háromnapos szemle kereté­ben a versenyrész mellett számos kísérőrendezvényt szerveznek, amelyek közül említést érdemel a másodlagos nyersanyagok felhasz­nálásával foglalkozó szaktanácsko­zás, az erő- és kapcsolható gépek kiállítása, a mezőgazdaságban al­kalmazott újítások, illetve a diá­kok munkáinak és a mezőgazda­­sági dolgozók művészi alkotásai­nak bemutatója. A versenyzők az új­ belgrádi IMT gép és traktor­gyár gépeit használják majd. A legjobb szántók jogot szereznek az idei 25. jubileumi országos szán­tóversenyen való részvételre, ame­lyet szeptember 23-ától 25-éig tartanak Tuzlán. V. T. Kisebb hozam, gyengébb minőség A zentai kombinátban befejez­ték a négyszáz hektáron termesz­tett kender betakarítását A ter­vezett 9 tonna helyett 5 tonna kö­rüli a hektáronkénti terméshozam. A rostnövény minősége is gyen­­gébb az átlagosnál. A szója és a napraforgó ugyan­csak kevesebbet termett a terve­zettnél. A szója egy részét öntö­zött területen termesztették, ott kielégítő a hozam. A répabetaka­­rítás 20-a körül kezdődik meg a kombinátban. A vetésterület ki­sebb az előirányzottnál, ugyanis 170 hektárt tönkretett a nagymé­retű barkótámadás. Az újravetett területen pedig a szárazság okozott nagyobb kárt. A próbaelemzés alapján körülbelül 30 tonna körüli a répa hektáronkénti átlaghozama, ami csökkenhet, ha a jelenlegihez hasonlóan száraz marad a talaj, ugyanis a gép beleszaggathatja a gyökér egy részét a földbe. 1.

Next