Magyar Szó, 1983. szeptember (40. évfolyam, 240-254. szám)
1983-09-07 / 246. szám
6 belpontika. MAGYAR SZÓ ZOMBOR Nem érett , hanem elszáradt Megkezdődött a kukoricatörés a község határában — ülést tartott a községi pártbizottság elnöksége Időszerű mezőgazdasági kérdésekről tárgyalt kedden délelőtt a zombori községi pártbizottság elnöksége. A helyi kombinát szakembereinek részéről mondott ismertetőből kitűnik, hogy a község területén már megkezdődött a kukoricatörés. Erre a mezőgazdasági munkára azért kerülhetett sor, mert nagy a szárazság, a kukorica pedig nem érett, hanem inkább elszáradt. A szokásosnál három héttel előbb kezdtük meg a kukoricatörést a község mezőgazdasági munkaszervezeteiben — mondja Sveta Božičković, a zombori Mezőgazdasági Kombinát növénytermesztési részlegének mérnöke. összesen 9800 hektár takarmánykukoricánk és 1450 hektár magkukoricánk van. A 106 kombájn közül jelenleg csak 52 üzemképes, a többihez még nem sikerült beszereznünk a pótalkatrészeket. Gondban vagyunk, mert nincs elég szárítónk, tárolónk, s a kukorica elszállításához sem tudunk a jelek szerint elég vagont kapni. A felvásárlási árat sem véglegesítettük, még eddig nem tudtunk mit mondani a földműveseknek, bár úgy tervezzük, hogy legalább 3000 vagon szemes szárított kukoricát veszünk át az egyéni termelőktől és ezt külföldre szállítjuk — mondja Sveta Božičković. Az egyéni termelők parcelláin, különösen, ahol jégverés pusztított, ugyancsak érett a kukorica. Itt is inkább elszáradt, mint beért, a csövek fonnyadtak, a szem minősége igen gyenge, a hozam pedig átlagos lesz. Jelenleg arról tárgyalnak a kombinátban, hogyan szervezzék meg a törést. A földműveseket valószínűleg előnyben részesítik és a legtöbb gép ott dolgozik majd kezdetben. A községi pártbizottság elnöksége tájékoztatót hallgatott meg a szója, a napraforgó és a cukorrépa betakarításáról is. A zombori növénytermesztési alapszervezetekben a napraforgó átlaghozama 27 mázsa hektáronként, a községi átlag pedig valószínűleg 22—25 métermázsa lesz. Nagy a szárazság a község határában. A cukorrépa minősége és cukortartalma jó, súlya viszont aligha, a gépek a száraz talajból nem tudják felszedni a fejeket. Az olajrepce vetése is a szárazság miatt késik, összesen 1000 hektáron tervezték vetni ezt az olajnövényt " A községi pártbizottság elnöksége elfogadta a vetéstervet. Rámutatott, hogy idejekorán kell mozgósítani a földműveseket a kombinát szakembereinek és a társadalmi-politikai szervezetek képviselőinek, hogy a magánszektorban is megvalósuljon a vetésterv. A műtrágyaellátással kapcsolatban azt hallottuk, hogy csak abban az esetben tudnak elegendőt biztosítani, ha devizarészesedést fizetnek, vagy pedig, ha kukoricát szállítanak külföldre. A földműveseknek 14 550 tonna MPK fajta műtrágya kellene. Eddig csak 5450 érkezett, a nitrogén tartalmú műtrágyából 5560 tonnára lenne szükség, de eddig csak 1485 tonnát sikerült beszerezni. Az elnökség végül tárgyalt a tagfelvételről is, megállapította, hogy az év első felében összesen 193 új párttagot vettek fel, és Zomborban jelenleg 11 798 párttag tevékenykedik. TÓTH László GOMBOS Kiválóan termett a napraforgó Gondot okoz az aszály A gombosi szövetkezetben nem lehet panasz az idei terméseredményekre, főleg, ha figyelembe vesszük a kedvezőtlen időjárási körülményeket is. A napraforgóhozam pedig minden várakozást fölülmúlt. Kálózi Miklós, a növénytermesztési osztály vezetője elmondta, hogy 66 hektáron termesztettek napraforgót, és átlag 2,5 tonnás átlagot értek el. Sikerrel járt a Phomophsis nevű betegség elleni védekezés, úgyhogy nem károsodott a vetés. A réti földeken 3 tormát is betakarítottak egy-egy hektárról, ami valóban kiváló eredmény. A terv egyébként 2 tonnás átlaghozamot irányzott elő. Rendeltetési helyén van már a kender. A szövetkezet 27 hektáron termesztette, és 10,7 tonnás átlagot ért el. Ez szép sikernek mondható, hiszen a jégverés is jelentős kárt tett a kenderben. A viharos szél ledöntötte a szóját, betegségek is megtámadták. A korábbi években jelentéktelen volt a gyomosodás, az idén azonban a májusi esők hatására nagyon elterjedt a gyom. A 42 hektáros területen egyébként 2,2 tonnás átlaghozamra számítanak. Nagyon megérzi a kukorica a szárazságot a gombosi határban is. Főleg a magasabban fekvő földeken teljesen megsárgult, de már a réten is kezd sárgulni. Ha továbbra sem lesz eső, a szövetkezet pár napon belül megkezdi a betakarítást. Kálózi Miklós szavai szerint a tervet nem sikerül teljesíteni, hektáronként átlag 6,5 tonnás átlagra számítanak, kevesebbre a tavalyinál. Annyira száraz, kemény a talaj, hogy szinte lehetetlen fölszedni a cukorrépát. A 70 hektáron egyébként 4 vagonos átlagtermést várnak. Tavaly jól bevált az olajrepce, éppen ezért az idén is terveztek belőle vetni, mégpedig 50 hektáron. Beszerezték a vetőmagot, a múlt hónap végén már a földbe is kellett volna kerülnie, ebből azonban nem lett semmi. A nagy szárazság miatt ugyanis eddig lehetetlen volt előkészíteni a magágyat. H. A. A Tikves felkészült a szüretre A kavadaroi Tikves kombinátban felkészültek a borszőlő szüretelésére, a termést mintegy 60 millió kilóra becsülik. A borkészítéshez rendelkezésre álló kapacitásoknak több mint 60 százalékát felkészítették a szőlő befogadására, a többit a szüret folyamán ürítik ki. Ennek ellenére a jóslatok szerint az idei szőlőfelvásárlás és -feldolgozás nehezebben megy majd, mint tavaly, ugyanis egyes kapacitások, amelyeket a Tikves kombinát a korábbi években használt, már meg vannak töltve. Ezért bizottságot szerveztek, amely megszervezi a szőlő felvásárlását és feldolgozását. 1983. szeptember 7., szerda A talajviszonyat is figyelembe kell venni Kevesebb búza a vetéstervben — A Tartományi Gazdasági Kamara mezőgazdasági választmányának közgyűléséről A Tartományi Gazdasági Kamara mezőgazdasági választmányának közgyűlése tegnap az 1983/84- es évre vonatkozó vetéstervet és a várható hozamokról szóló jelentést vitatta meg. Ahoz, hogy a feldolgozó iparnak elegendő nyersanyaga legyen és hogy a kivitelt is fokozzuk, a terv (csak a legfontosabb haszonnövényeket említjük) 320 000 hektár búza, 750 000 hektár kukorica, 100 000 hektár cukorrépa, 55 000 hektár napraforgó, 95 000 hektár szója, 2000 hektár zöldségféle vetését irányozza elő. A küldöttek éles vita után ugyan elfogadták a vetéstervet, de számos megjegyzést fűztek hozzá. Elsősorban kifogásolták, hogy nem vették figyelembe az egyes területek éghajlati és talajviszonyait a kalászosok és az ipari növények vetésterületének meghatározásakor. Így például olyan területekre is előirányoztak cukorrépát, ahol vizenyős a talaj s ezért nem termeszthető. Másrészt olyan körzetben, ahol a feldolgozó ipar szükségletei miatt például több cukorrépára lenne szükség és ennek termesztésére is minden feltétel megvan (a Sremska Mitrovica-iak és a dél-bánátiak esetében), a vetésterv a kelleténél kisebb területre irányozza elő e haszonnövényt. Ezenkívül rámutattak arra, hogy a vetésforgót is figyelembe kell venni, mert félő, hogy a kalászosok vetésterületének ilyen arányú csökkenése később majd kihat az ipari növények termesztésére, azaz kisebb terület jut majd ezek vetéseibe. Nem utolsósorban pedig hangsúlyozták azt is, hogy a vetésterv meghozatalakor a jövőben feltétlenül meg kell hallgatni a tudományos intézetek munkatásainak szavát is. A továbbiakban a közgyűlés meghallgatta a várható hozamokról szóló jelentést. Mint elhangzott, a napraforgó betakarítása a napokban befejeződik. A hozam a vártnál nagyobb lesz, sőt van olyan terület is, ahol hektáronként ■ csaknem három tonna termett. Az értékelések szerint a kukorica ho- s zama a szárazság miatt alacso- I nyabb lesz a vártnál, hozzávetőlegesen 4 millió tonna várható. A cukorrépa hozamát mintegy 3 700 000 tonnára becsülik. A jelek szerint a szója hozama alacsonyabb lesz a vártnál. Úgy értékelik, hogy valamennyivel több mint 160 000 tonna termés várható. J. M. E. Megkezdődtek a nagy meliorációs munkák A legnagyobb vállalkozás Plandište, Fehértemplom, Alibimar és Versec községekben van . Hamarosan megkezdik a Palics—Tisza-csatorna építését Vajdaságban mintegy 1,4 millió hektár termőföldön szükség van talajjavító, vízlecsapoló rendszerek építésére. A tervben előirányozták, hogy 1987-ig a lecsapoló rendszerek megépülnek. Ennek a beruházási tervnek a valóra váltása azonban nem haladt a meghatározott terv szerint. A késlekedés közvetlenül kihatott a károk fokozódására, különösen a kedvezőtlen években. A vízlevezető rendszerek létrehozásának és újjáépítésének meggyorsítására a Tartományi Képviselőház határozatot hozott, hogy 1985-ig a szolidaritási alapból erre a célra 1,2 milliárd dinárt fordítsanak. A szóban forgó időszakban a talajjavítást, vízlecsapolást 150 000 hektáron végzi el. A szolidaritási eszközök a beruházásban 35 százalékban vesznek részt. — Ez nyilván nagy segítség, mert lehetőség nyílik a hitelek igénybevételére. A bankoktól ugyanis hitelt kértünk és az öszszeget megduplázzuk — hallottuk a DTD Vízgazdálkodási Munkaszervezetben. Ilyen módon tehát elő tudják teremteni a szükséges eszközöknek 70 százalékát. A vízgazdálkodási érdekközösségek kötelesek előteremteni a többi pénzt, ami a jelen feltételek mellett egy cseppet sem könnyű és egyszerű feladat. A beruházási program szerint 1985-öájf®endsaerek létrehozására és a meglevők újjáépítésére 3,5 milliárd dinárt fordítanak. Nyitott csatornarendszert 121 000 hektáron, drénrendszert pedig 29 000 hektáron létesítenek. Az elsődleges tervben nem tervezték a drénrendszer létrehozását és ez most utólag nagymértékben megdrágítja a beruházást. — A szolidaritási eszközök rendszeresen érkeznek — mondták. Az utóbbi két évben azonban a tervet csak 60 százalékban sikerült megvalósítani. Az idén nagy feladatok előtt állunk, egyrészt a felmaradást kell pótolni, másrészt az idénre tervezett csatornákat megépíteni. Nem könnyű feladat. A szolidaritási eszközökből 336 millió dinárt kapunk. Az állandó áremelkedések miatt azonban nyilvánvaló, nem tudják elvégezni a szóban forgó munkálatokat. Ezért most azon gondolkodnak, hogy mi módon teremtsék elő a szükséges anyagiakat. A szolidaritási eszközöket a tervek szerint a legveszélyeztetettebb és legfejletlenebb vajdasági községek vízlecsapoló rendszereinek létrehozására és rekonstruálására fordítják. Tizenkilenc ilyen község van: Alibunar, Bács, Bácspalánka, Plandhéte, Ruma, Szécsány, Csóka és Sid. A lecsapoló rendszer 39 százaléka tehát Dél-Bánátban épül, vagyis Plandište, Alibunar, Fehértemplom és Versec községben. Közép-Bánét területén építik a tervezett rendszerek 22, Felső-Bánét területén pedig 12 százalékát, 10 százaléka Pancsova, Kovin és Mitrovica környékén épül. Az idén megkezdik a Palics— Tisza-csatorna építését — mondta Petar Popovic vízgazdálkodású szakember. Arról a 10 kilométer hosszú csatornaszakaszról van szó, amely Tiszától Verebjéig terjed, ahol ugyanis nagy víztározó lesz. A szóban forgó csatornából öntözik majd a környező földeket, felfrissítik a tó vizét és vízzel látják el a gyárakat, háztartásokat. A csatornahálózat kiépítése után Bácska felső része elegendő vízhez jut öntözésre és egyéb célokra. P. E. TÖRÖKBECSE Az aszály megfelezte a hozamot Szedik a cukorrépát — Probléma lesz a kukorica tárolásával — Gondot okoz az alkatrészbeszerzés Törökbecse község területén kedden megkezdődött a cukorrépa szedése. Egyelőre csak a zrenianini cukorgyárhoz tartozó területekről takarítják be a termést, a bocsári határban, onnan majd a zentai gyárba szállítják a vénát. Szeptember 20-án kezdik meg a munkát. A község területén a társadalmi szektorban 1188 a földműveseknek pedig 165 hektáron van cukorrépájuk. A hozam jóval kisebb a tervezettnél, az aszályos időszak sajnos megtette a magáét. Stevan METNICA mérnöknek a Gyöngysziget Mezőgazdasági-Ipari Kombinát műszaki igazgatójénak értékelése szerint alig lesz meg a hektáronkénti 30 tonnás átlaghozam. A kukoricával, amelynek szedése ugyancsak megindult, még rosszabb a helyzet. Vannak parcellák, ahol annyi termés sem lesz, hogy a vetőmag, a műtrágya és a befektetett munka értéke megtérüljön. A hektáronkénti átlaghozam a tavalyinak a fele, a társadalmi szektorban 4,5, a földműveseknél pedig 4 tonnás termésre számítanak — mondta a műszaki igazgató. Tőle tudtuk meg, hogy gondok vannak az alkatrészbeszerzéssel is. Hiányzik a gumiabroncs és az ékszíj. Az újkukorica tárolása is nehézségekbe ütközik. A község területén levő tárolókban ugyanis még mindig ott van a búza és a múlt hetekben felvásárolt tavalyi termésű kukorica. A szója betakarítása is javában folyik, ebből az ipari növényből a társadalmi szektorban 1042 hektáron, a magánszektorban pedig mindössze 92 hektáron termelnének. Az átlaghozam a tavalyinak a felét sem éri el, eddig hektáronként 1,3 tonna szóját takarítottak be. Napraforgóból a vártnál valamivel több a hozam. A társadalmi szektorban 300, az egyéni termelőknél pedig 92 hektár volt vetve ebből az olajnövényből. A hektáronkénti átlaghozam 1.7 tonna körül alakult. Olajrepcéből mintegy 1000 hektáron 1.5 tonnás átlaghozamot értek el e község területén. Törökbecse községben a kapásnövények betakarításán kívül, a Gyöngyszigeten nagyban folyik a szőlő, az alma és a körte szüretelése. Szőlőt, mint megtudtuk, 21 hektáron termesztettek és a hozam kiválónak ígérkezik. Az almából (48 hektáron) és a körtéből (57 hektáron) viszont a jégverés miatt már kisebb lesz a hozam, és gyengébb minőségű lesz a termés. I- am. TOPOLYA Rajthoz állnak Vajdaság legjobb szántói A Tito barázdája elnevezésű tartományi szántóversenyt szeptember 16-ától 18-áig tartják a Topolya melletti Krivaja Mezőgazdasági Birtokon Mint ismeretes, idén a topolyai községben tartják meg a Tito barázdája elnevezésű, sorrendben 26. tartományi szántóversenyt, amelynek keretében sor kerül a mezőgazdasági technika hagyományos szemléjére is. E nagyszabású rendezvény házigazdája a Krivaja Mezőgazdasági Birtok, ahol szeptember 16-án, 17-én és 18-án több mint háromszáz traktoros mutatja be képességeit, ügyességét a mezőgazdasági gépek kezelésében, illetve tesz tanúbizonyságot elméleti tudásáról. A szántók versenyét öt kategóriában bonyolítják le. A társadalmi szektor és a magánszektor legjobb szántóinak, a női traktorosok, valamint a mezőgazdasági középiskolai központok és az általános iskolák tanulóinak részvételével. Tegnap Topolyán a verseny szervező bizottsága a rumai község képviselőivel (Ruma volt a tavalyi tartományi verseny házigazdája) tartott együttes ülésen megvitatta az idei rendezvény részleteit, valamint a topolyaiak hivatalosan átvették a rómaiaktól a verseny házigazdájának szerepét. Az idei szemle az AVNOJ második ülésszaka, a neretvai és sutjeskai csata, valamint Vajdaság katonai egységei megalakulásának 40. évfordulója jegyében zajlik. A szervezők: a Népi Technika tartományi és topolyai községi tanácsa, védnöke pedig az Újvidéki Mezőgazdasági Bank. A háromnapos szemle keretében a versenyrész mellett számos kísérőrendezvényt szerveznek, amelyek közül említést érdemel a másodlagos nyersanyagok felhasználásával foglalkozó szaktanácskozás, az erő- és kapcsolható gépek kiállítása, a mezőgazdaságban alkalmazott újítások, illetve a diákok munkáinak és a mezőgazdasági dolgozók művészi alkotásainak bemutatója. A versenyzők az új belgrádi IMT gép és traktorgyár gépeit használják majd. A legjobb szántók jogot szereznek az idei 25. jubileumi országos szántóversenyen való részvételre, amelyet szeptember 23-ától 25-éig tartanak Tuzlán. V. T. Kisebb hozam, gyengébb minőség A zentai kombinátban befejezték a négyszáz hektáron termesztett kender betakarítását A tervezett 9 tonna helyett 5 tonna körüli a hektáronkénti terméshozam. A rostnövény minősége is gyengébb az átlagosnál. A szója és a napraforgó ugyancsak kevesebbet termett a tervezettnél. A szója egy részét öntözött területen termesztették, ott kielégítő a hozam. A répabetakarítás 20-a körül kezdődik meg a kombinátban. A vetésterület kisebb az előirányzottnál, ugyanis 170 hektárt tönkretett a nagyméretű barkótámadás. Az újravetett területen pedig a szárazság okozott nagyobb kárt. A próbaelemzés alapján körülbelül 30 tonna körüli a répa hektáronkénti átlaghozama, ami csökkenhet, ha a jelenlegihez hasonlóan száraz marad a talaj, ugyanis a gép beleszaggathatja a gyökér egy részét a földbe. 1.