Magyar Szó, 1983. szeptember (40. évfolyam, 255-269. szám)

1983-09-16 / 255. szám

1983. szeptember 16., péntek MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA Washington:­ Andropov javaslata elfogadhatatlan ősszel megkezdik az eurorakéták telepítését? Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője szerda este kijelentet- t te, hogy az amerikai küldöttség a genfi tárgyalásokon szükséges rugalmasságot fog tanúsítani, figyelmesen meghallgatja és elem­zi a másik fél összes javaslatát, ám az Egyesült Államok nem áll el szándékától, hogy az év végén Nyugat-Európába újabb 570 kö­zéphatósugarú rakétát telepít. Mint ismeretes, Washington és a NATO szövetségesei nem reagál­tak elutasítóan Jurij Andropov ja­vaslatára, hogy az eurorakéták számát csökkentsék 160-ra, ám egyértelműen kinyilvánították, hogy az indítvány a Nyugat szá­mára elfogadhatatlan, mert a 160 francia és brit rakétával nem ál­lítható helyre az erőegyensúly. Washington úgy ítélte meg, hogy a dél-koreai utasgéppel történt in­cidens nagymértékben csökkentet­te az ellenállást a Nyugaton az újabb amerikai rakéták hadrend­be állításával szemben. Ezt hang­súlyozta tegnap Washingtonban Michael Heseltine brit véderőmi­niszter is. Azt állította, hogy a ko­reai repülőgép esete jelentősen csökkentette a rakétatelepítéssel szembeni ellenállást. Hasonló Reagan elnöknek véle­ménye is, aki az utóbbi két hét­ben erőfeszítéseket tett, hogy az esetet felhasználja a nyugati szö­vetségesek sorainak megszilárdítá­sára a rakétakérdésben, s általá­ban Kelet-Nyugat kapcsolatában. Kijelentette. ..ha a dél-koreai re­pülőgép tragédiája valami hasz­not hozott, akkor az az, hogy mé­lyítette a nyugati szövetségesek egységét”. A NATO keretében született megállapodás értelmében tehát az ősz végén Nyugat-Európában meg­kezdődik az amerikai rakéták te­lepítése. Reagan üzenete az olasz kormányfőhöz Reagan elnök kijelentette, hogy Washington kitart a középhatósu­garú amerikai és szovjet rakéták teljes megsemmisítésére vonatkozó javaslata mellett. Szerinte ,­­to­vábbra is ez a legjobb indítvány az Egyesült Államok, a NATO, Eu­rópa és a Szovjetunió számára”. Azt állította, hogy Washington Genfben „tevékenyen kutatta az átmeneti megállapodást, amely az egyensúly felé vezetett volna”. Hozzáfűzte, mindkét javaslatot a szovjet fél elé terjesztették, ám még nem érkezett válasz. Az előbbieket az amerikai el­nöknek Bettino Craxi olasz mi­niszterelnökhöz intézett levele tar­talmazta. Az olasz kormány saját belátása szerint tegnap részlete­ket hozott nyilvánosságra belőle. Reagan azzal vádolta Moszkvát, hogy az atomrakéták kérdésében nem ismeri el az USA és a Szov­jetunió egyenrangúságát, s nem javasol megfelelő megoldást. Az elnök úgy értékelte, hogy Jurij Andropovnak a közelmúltban el­hangzott beszéde „tartalmaz né­hány kedvező elemet, ám nem elé­gíti ki a NATO elvárásait az SS—20 rakéták okozta veszély mi­att”. Reagan azt állította, hogy a dél­koreai utasgép lelövés­e és az azt követő események nagy kárt okoz­tak a genfi tárgyalások légköré­nek. Reagan biztosította Craxit, továbbra is erőfeszítéseket tesz, hogy megállapodás szülessen Genf­ben. Az elnök kifejtette: tüzetesen elemezte, hogy a Nyugat milyen lépéseket tehet a genfi tárgyalá­sokon, s kérte Craxi véleményét a végleges határozat meghozatala előtt. A levél azzal a megállapítással zárult, hogy a szövetségeseknek egységesen erőfeszítéseket kell tenniük, hogy az év végén meg­kezdődjön a rakéták tervezett te­lepítése Európába, ha addig nem jutnak közös nevezőre a Szovjet­unióval, ám eltökélten folytatni kell a genfi tárgyalásokat. (Tanjug) SPANYOLORSZÁG A szocialista — A kormány nem fogja meg­tűrni a fegyelem megbontását a hadseregben — jelentette ki Gon­zález miniszterelnök. Tegnap a demokratikus­­ pártok hivatalos közleményt hoztak nyilvánosságra,­­ amelyben támogatják a kormány eltökéltségét, hogy megbünteti az engedetlenséget a kaszárnyákban, és hogy szigorúan megbünteti a „francoista vírussal” megfertőzött tiszteket. Csak a jobboldali Népi Szövetség tagadta meg a kor­mány támogatását. Manuel Fra­­ga pártjának képviselői ésszerű­nek ítélték meg a tábornok ki­jelentését. A Spanyol KP aggályai A Spanyol Kommunista Párt tegnap nyilatkozatot hozott nyil­vánosságra, amelyben bírálja a szocialista kormányt a jobboldal­nak tett állandó engedményei miatt. A nyilatkozat kifejezi a párt nagy aggodalmát a kor­mány politikája miatt, szerintü­­: akciója mindinkább eltávolodik a Szocialista Párt választási prog­ramjától. . A deklarációt a Spanyol KP Végrehajtó Bizottságának tegnap­előtt megtartott ülése után hozták nyilvánosságra. Lényegében nem tartalmaz semmi újat, de meg­mutatja a kommunisták növekvő elégedetlenségét a szocialista kor­mány tevékenységével. Ez a dek­laráció bizonyítja, hogy a két ve­zető baloldali párt mindinkább el­távolodik egymástól. A Spanyol EP megállapítja a nyilatkozatban, hogy a kormány gazdaságpolitikája és külpolitiká­ja a jobboldalnak kedvez, és nem vezet igazi változásokhoz Spanyol­­ország társadalmi életében. San­tiago Carrillo volt főtitkár és hí­vei nem vettek részt a nyilatkozat kidolgozásában a pártvezetőség­­ben jelentkező ellentétek miatt. Végezetül a Spanyol­ Kommu­nista Párt elítéli Amerikának az eurorakéták hadrendbe állítására irányuló politikáját. Elítéli to­vábbá a dél-koreai repülőgép le­lövését, de „a Polgári gépeknek kémtevékenységre való felhaszná­lását” is. __________________________(Tanjug) kormány erélyes intézkedése Felipe González szocialista kormánya leváltotta Fernando Soteras tábornokot, a hetedik katonai körzet parancsnokát, mert az Interjú című hetilapnak ad­ott nyilatkozatában az 1981. évi sikertelen puccs vezetőit igazi gentlemaneknek nevezte, és azt állította róluk, hogy hazafias érzelmekből indultak akcióba, s követelte szabadon bocsátásuk­at. Belgium beszüntette a légi közlekedést a Szovjetunióba A dél-koreai utasgép lelövése miatti tiltakozása jeléül Belgium tegnap beszüntette repülőjáratait a Szovjetunióba. Ez az intézkedés két hétig marad érvényben. Értesülések szerint teljesen meg­bénult a Benelux országok és a Szovjetunió közötti légiforgalom. Tulajdonképpen 12 nyugat-euró­pai ország vezette be a kéthetes tilalmat. Emiatt nagy nehézségek lesznek az utasforgalomban, mert gyakorlatilag csak két repülőtér áll nyitva a szovjet gépek előtt: a francia és az osztrák. Svájc is csatlakozott a „megtorló intézkedésekhez Svájc úgy döntött, hogy csatla­kozik a Szovjetunió elleni légifor­galmi bojkotthoz. A döntés meg­lepetést keltett, mert nemrégiben még Svájc hivatalosan úgy nyilat­kozott, hogy a szövetségi kormány nem tartja helyénvalónak a meg­torló intézkedések alkalmazását. A legutóbbi határozat szerint szeptember 10-étől 28-áig szüne­tel a légiforgalom Svájc és a Szovjetunió között. Megszüntetik a Swissair légiforgalmi társaság já­ratait Moszkvába és a szovjet Ae­roflot svájci útjait. A szovjet re­pülőgépeknek megtiltották, hogy átrepüljenek Svájc felett. (Tanjug) Begin hivatalosan is lemondott Menahem Begin izraeli miniszterelnök tegnap benyújtotta Her­zog izraeli államfőnek írásbeli lemondását. A lemondást Don Me­­ridor kabinetfőnök továbbította. A jeruzsálemi rádió jelentése szerint Begin lemondásával az iz­raeli politikai válságnak csak az első szakasza zárult. A második szakasz kimenetele attól függ, mit fog tenni Shamir, Begin utódja, aki eddig megállapodásra jutott három kisebb koalíciós párttal, s ezzel 61 szavazatot biztosított a 120 tagú kneszetben. Fennáll a lehetőség, hogy Her­zog elnök Simon Perezt bízza meg a kormány megalakításával. A la­­buristáknak 50 képviselői helyük van a parlamentben, s az sincs kizárva, hogy támogatja a három kisebb párt is, amelyek, ahogyan az izraeli sajtó állítja, már kap­csolatba léptek a laburistákkal. Tegnapi lemondásával Begin végérvényesen távozott az izraeli politikai színtérről. Biztosra vehe­tő, hogy egészségi állapota is hoz­zájárult ehhez, de sokkal nagyobb okot látnak azokban a lépésekben, amelyeket mint miniszterelnök tett meg, különösen az utóbbi néhány esztendőben. Két tényező volt sorsdöntő: az ország súlyos gazda­sági helyzete és a libanoni hábo­rú. (Tanjug) BDNK Szakszervezetek a rakéták ellen Végső ideje, hogy véget vessenek a veszélyes fegyverkezési hajszának, áll a nyugatnémet szakszervezeteknek a szuperhatalmak­hoz intézett felhívásában. A szakszervezetek felszólítják az alkalmazót, akát hogy október ötödikén 11.55-től 12 óráig vegye­nek részt a munkabeszüntetésben. Ötperces figyelmeztetés a békéért. Az a céljuk, hogy megállapodást kényszerítsenek ki a genfi rakéta­­tárgyal­ásokon. Ily módon az NSZK mintegy 27 millió dolgozója csatlakozna az eurorakétáknak az NSZK, illetve Európa területén való hadrendbe állítása elleni tiltakozáshoz. A nyugatnémet szakszervezetek felszólítják az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy sikeresen zárják a középhatósu­garú atom­­fegyverzetről folyó genfi tárgyalá­sokat. Hangsúlyozzák, hogy az Európában elhelyezett rakétákat és azokat, amelyeket Európa felé irányítottak, el kell távolítani, és nem kell semmiféle új rakétákat hadrendbe állítani. Az alkalmazottak nevében a szakszervezetek kiemelik, hogy harcuk a munkanélküliség ellen, a jobb élet- és munkakörülmé­nyekért, és a szociális biztonság­ért teljesen hiábavaló, ha nem si­kerül meggátolni a fékevesztett fegyverkezést, és nem sikerül biz­tosítani a békét. A rakétaellenes tiltakozások kö­zött — amelyek még augusztus végén kezdődtek, és amelyek csúcspontja októberben esedékes — az ötperces békesztrájk lesz a legtömegesebb, amelyben a nyu­gatnémetek kifejezik rettegésüket a nukleáris világégéstől és hangot adnak követelésüknek, hogy el­kerüljék az atomháborút. (Tanjug) Khieu Samphan nyilatkozata Vietnam minden létező módon megkísérli megtartani ellenőr­zését Kambodzsa felett, ám a csaknem öt éve tartó harcok után egyre világosabb, hogy az idő a kambodzsai kérdés megoldásá­nak kedvez, össz­hangban az ENSZ határozataival, amelyek köve­telték az idegen csapatok távozását, a khmer nép ön­rendelke­­zési jogának elismerését, jelentette ki Khieu Samphan, a De­mokratikus Kambodzsa alelnöke. A Tanjug különtudósítójával Nyugat-Kambodzsa szabad terüle­tén folytatott beszélgetésben Samp­han hangsúlyozta, hogy az általá­nos katonai, politikai és diplomá­ciai helyzet a khmer nép tavát­á alakul, s egyes véleményekkel el­lentétben a fejlemények megerősí­tik, hogy a Demokratikus Kam­bodzsa és harcosainak erőfeszíté­sei nem hiábavalóak. A koalíciós kormány megalakí­tása után még inkább javult a helyzet, s hozzájárult a khmer nép törvényes jogainak fokozot­tabb támogatásához, és a kam­bodzsai kérdés nagyobb nemzetkö­zi megértéséhez, fejtegette az al­elnök. Leszögezte, hogy világszer­te egyre inkább megértik, hogy a kambodzsaiak harca nemcsak a khmerek fennmaradásának a kér­dése, hanem közvetlen kapcsolat­ban áll Dél­kelet-Ázsia és tágabb területek békéjével és bizt­óságá­val. (Tanila) Pertini Jugoszláviába látogat (Folytatás az 1. oldalról) Tárgyaltak a bilaterális együtt­működés főbb kérdéseiről, vala­mint nemzetközi kapcsolatok idő­­szeri kulcsproblémáiról. A megbeszélések megerősítették a két ország stabil és sokoldalú együttműködése sikeres fejlődé­sének folytonosságát. A kapcsola­tok ilyen kedvező alakulása konk­rét hozzájárulás a helsinki célok megvalósításához, és a béke, a stabilitás, az együttműködés ügyét szolgálja. Az újságírók érdeklődtek Fred Sinowatz osztrák kancellár és a szlovén kisebbség képviselőinek tárgyalásai iránt. A szóvivő ez­zel kapcsolatban kijelentette, hogy ezt a tárgyalást üdvözöljük mint készséget a dialógus folytatására, mert a pártbeszéd a legmegfele­lőbb út a kérdések megoldására. A nemrégen megtartott Palesztina­­értekezlettel kapcsolatban a külügyi titkárság szóvivője kijelentette, hogy a konferencia eredményesen zárult, és még egyszer megerősítette a széles körben elfogadott elveket. A palesztin probléma a közel-keleti válság kulcs­kérdése, és a tartós és igazságos meg­oldás előfeltétele a palesztin nép el­idegeníthetetlen nemzeti jogainak el­ismerése és érvényesítése. A legújabb chilei események szintén magukra vonták a jugoszláv közvéle­mény figyelmét. Az ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva a külügyi titkár­ság szóvivője kijelentette, hogy Jugo­szlávia közvetlenül az 1973. évi véres chilei események után a világ haladó országaival együtt keményen elítélte Salvador Allende alkotmányosan meg­választott államfő hatalmának erősza­kos megdöntését. Az utóbbi tíz esz­tendőben tanúi­ voltunk annak, hogy az uralmon levő katonai junta hogyan nyomta el a chilei nép alapvető poli­tikai, szociális és gazdasági jogainak érvényesítését. Az újabb események bizonyítják, hogy a chilei nép követeli a demokra­tikus szabadság visszaállítását az or­szágban. A következő kérdés így hangzott: a moszkvai nemzetközi könyvvásáron Bulgária V. Markovszki jugoszláv emigráns három könyvét állította ki, az egyikben durván gyalázza Tito el­nököt. Tudná-e ezt kommentálni? Ezzel kapcsolatban a külügyi titkár­ság szóvivője kijelentette: — A moszk­vai nemzetközi könyvvásáron kiállí­tották V. Markovszki tájékoztató Iro­­dás emigráns jugoszlávellenes köny­veit. A könyvek közül az égjük dur­ván gyalázza Tito elvtárs személyét. Ez a kiállítók előtt ismert volt. Ezek­nek a könyveknek a bemutatása durva jugoszlávellenes provokáció. Képvise­lőink intervenciójára a kiállítás szer­vezője eltávolította a könyvet. Arra a kérdésre, hogy vajon a Ma­cedóniában megtartott hadgyakorlatok kihatással lehetnek Jugoszláviának a szomszédos országokkal való kapcsola­taira, a szóvivő a következőket mond­ta: A manővereket a programmal össz­hangban terveztük. A helsinki okmá­nyok értelmében jóllehet nem vol­tunk erre kötelesek a manőverek részvevőinek száma miatt, meghívót küldtünk a szomszédos és több más országnak is. Úgy véljük, hogy a had­gyakorlatoknak nem lehet semmiféle következménye a szomszédos országok­kal való kapcsolatainkra. Az újságírók kérdést tettek fel a dél-koreai repülőgép lelövésével kap­csolatban is. A dél-koreai utasgép tra­gédiája és a nagyszámú ártatlan em­ber halála mély sajnálatot váltott ki a jugoszláv kormánynál és a jugoszláv népeknél, jelentette ki Vujović. A fe­szült nemzetközi helyzetnek, amelyben lehetségesek az ilyen és még súlyosabb incidensek, aggodalmat kell kiváltania a felelős kormányoknál és politikusok­nál, akik nagy befolyással vannak a nemzetközi eseményekre. Ennek az esetnek nem lenne szabad maga után vonnia az államok közötti kapcsolatok további elmérgesedését. Ellenkezőleg. Kerülni kell mindazt, ami nemzet­közi helyzet további kiéleződéséhez ve­zet. (Tanjug) Fokozódik a beavatkozás (Folytatás az 1. oldalról) katonák túlnyomó többsége muzul­mán, a tisztek jó része keresztény. A mostani véres harcok, amelye­ket a kormány és Gemayel keresz­tény elnök nevében a hadsereg folytat a drúzok és a síiták ellen, mélyítik a bizalmatlanságot és a szakadást. Libanon minden egyes tüzérségi párharc után egyre távo­labb kerül a nemzeti megbékélés­től. Mivel a hadsereg még mindig túl gyenge, hogy az állam nevében győzelmet arasson a drúzok és a síiták felett, szüksége van a nem­zetközi erők támogatására. Az amerikai tengerészgyalogosok, francia ejtőernyősök, olasz és brit katonák megérkezése után rövid ideig nyugalom volt Bejrútban. E hónap eleje óta a nemzetközi erő­ket is ágyúzzák, újabban a nemz­­zetközi erők válaszolnak a tűzre, s ezzel a nyugati haderő egyre köze­lebb kerül a libanoni viszály ve­szélyes pontjához. Szalem libanoni külügyminiszter tévébeszéd­élven sorsdöntőnek ítél­te meg a harcok kimenetelét. Hoz­záfűzte, hogy elképzelhetetlen és kivitelezhetetlen a katonák vissza­vonulása. Nyilvánvalóan ezzel vá­laszolt Damaszkusz követelésére, hogy a hadsereg ne vonuljon be a hegyvidékre, hanem oda rendőrö­ket vezényeljenek. Valid Dzsumblatt, a drúzok ve­zetője tegnap Damaszkuszban meg­­­­­smételte, hogy a katonáknak ki­­ kell vonulniuk a hegyvidékről. A­­ libanoni külügyminiszter tarthatat­lannak nyilvánította azt a követe­lést, amely korlátozza az állam sza­badságát, hogy saját belátása sze­rint küldjön alakulatokat az or­szág bármely területére. (Tanjug) MEXIKÓ Egy Nicaragua elleni támadás az egész térséget veszélyeztetné Bármelyik közép-amerikai test­véri nép elleni támadást Mexikó biztonságának veszélyeztetéseként értékeli, jelentette ki tegnapelőtt este Miguel de la Madrid mexikói elnök. Hozzátette, hogy országa senkinek sem fogja megengedni, hogy megbontsa a békét, amelyért olyan sokat áldoztak. A mexikói elnöknek egy ünnepségen elhang­zott beszédét figyelmeztetésként értelmezik azoknak az erőknek, amelyek támadásra készülnek Ni­caragua ellen. A sandinista veze­tőség kedden a Biztonsági Tanács előtt megvádolta Washingtont, hogy ő áll az ellenforradalmárok fokozódó akciói mögött. Ezt úgy értelmezik, mint előkészületeket a nyílt külső támadásra Nicaragua ellen. De la Madrid nyilatkozata nagy visszhangra talált mexikói politi­kai körökben, mert igen világosan meghatározta az ország szolidari­tásának fokát a nicaraguai forra­dalommal, egyszermind rámutat a közép-amerikai helyzet komolysá­gára. Miguel de la Madrid ki­emelte, hogy országa még állha­­tatosabban fog harcolni a béke megőrzéséért a közép-amerikai tér­ségben, s ezt elsődleges feladatnak tartja. (Tanjug) I

Next