Magyar Szó, 1983. szeptember (40. évfolyam, 255-269. szám)
1983-09-16 / 255. szám
1983. szeptember 16., péntek MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA Washington: Andropov javaslata elfogadhatatlan ősszel megkezdik az eurorakéták telepítését? Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője szerda este kijelentet- t te, hogy az amerikai küldöttség a genfi tárgyalásokon szükséges rugalmasságot fog tanúsítani, figyelmesen meghallgatja és elemzi a másik fél összes javaslatát, ám az Egyesült Államok nem áll el szándékától, hogy az év végén Nyugat-Európába újabb 570 középhatósugarú rakétát telepít. Mint ismeretes, Washington és a NATO szövetségesei nem reagáltak elutasítóan Jurij Andropov javaslatára, hogy az eurorakéták számát csökkentsék 160-ra, ám egyértelműen kinyilvánították, hogy az indítvány a Nyugat számára elfogadhatatlan, mert a 160 francia és brit rakétával nem állítható helyre az erőegyensúly. Washington úgy ítélte meg, hogy a dél-koreai utasgéppel történt incidens nagymértékben csökkentette az ellenállást a Nyugaton az újabb amerikai rakéták hadrendbe állításával szemben. Ezt hangsúlyozta tegnap Washingtonban Michael Heseltine brit véderőminiszter is. Azt állította, hogy a koreai repülőgép esete jelentősen csökkentette a rakétatelepítéssel szembeni ellenállást. Hasonló Reagan elnöknek véleménye is, aki az utóbbi két hétben erőfeszítéseket tett, hogy az esetet felhasználja a nyugati szövetségesek sorainak megszilárdítására a rakétakérdésben, s általában Kelet-Nyugat kapcsolatában. Kijelentette. ..ha a dél-koreai repülőgép tragédiája valami hasznot hozott, akkor az az, hogy mélyítette a nyugati szövetségesek egységét”. A NATO keretében született megállapodás értelmében tehát az ősz végén Nyugat-Európában megkezdődik az amerikai rakéták telepítése. Reagan üzenete az olasz kormányfőhöz Reagan elnök kijelentette, hogy Washington kitart a középhatósugarú amerikai és szovjet rakéták teljes megsemmisítésére vonatkozó javaslata mellett. Szerinte ,továbbra is ez a legjobb indítvány az Egyesült Államok, a NATO, Európa és a Szovjetunió számára”. Azt állította, hogy Washington Genfben „tevékenyen kutatta az átmeneti megállapodást, amely az egyensúly felé vezetett volna”. Hozzáfűzte, mindkét javaslatot a szovjet fél elé terjesztették, ám még nem érkezett válasz. Az előbbieket az amerikai elnöknek Bettino Craxi olasz miniszterelnökhöz intézett levele tartalmazta. Az olasz kormány saját belátása szerint tegnap részleteket hozott nyilvánosságra belőle. Reagan azzal vádolta Moszkvát, hogy az atomrakéták kérdésében nem ismeri el az USA és a Szovjetunió egyenrangúságát, s nem javasol megfelelő megoldást. Az elnök úgy értékelte, hogy Jurij Andropovnak a közelmúltban elhangzott beszéde „tartalmaz néhány kedvező elemet, ám nem elégíti ki a NATO elvárásait az SS—20 rakéták okozta veszély miatt”. Reagan azt állította, hogy a délkoreai utasgép lelövése és az azt követő események nagy kárt okoztak a genfi tárgyalások légkörének. Reagan biztosította Craxit, továbbra is erőfeszítéseket tesz, hogy megállapodás szülessen Genfben. Az elnök kifejtette: tüzetesen elemezte, hogy a Nyugat milyen lépéseket tehet a genfi tárgyalásokon, s kérte Craxi véleményét a végleges határozat meghozatala előtt. A levél azzal a megállapítással zárult, hogy a szövetségeseknek egységesen erőfeszítéseket kell tenniük, hogy az év végén megkezdődjön a rakéták tervezett telepítése Európába, ha addig nem jutnak közös nevezőre a Szovjetunióval, ám eltökélten folytatni kell a genfi tárgyalásokat. (Tanjug) SPANYOLORSZÁG A szocialista — A kormány nem fogja megtűrni a fegyelem megbontását a hadseregben — jelentette ki González miniszterelnök. Tegnap a demokratikus pártok hivatalos közleményt hoztak nyilvánosságra, amelyben támogatják a kormány eltökéltségét, hogy megbünteti az engedetlenséget a kaszárnyákban, és hogy szigorúan megbünteti a „francoista vírussal” megfertőzött tiszteket. Csak a jobboldali Népi Szövetség tagadta meg a kormány támogatását. Manuel Fraga pártjának képviselői ésszerűnek ítélték meg a tábornok kijelentését. A Spanyol KP aggályai A Spanyol Kommunista Párt tegnap nyilatkozatot hozott nyilvánosságra, amelyben bírálja a szocialista kormányt a jobboldalnak tett állandó engedményei miatt. A nyilatkozat kifejezi a párt nagy aggodalmát a kormány politikája miatt, szerintü: akciója mindinkább eltávolodik a Szocialista Párt választási programjától. . A deklarációt a Spanyol KP Végrehajtó Bizottságának tegnapelőtt megtartott ülése után hozták nyilvánosságra. Lényegében nem tartalmaz semmi újat, de megmutatja a kommunisták növekvő elégedetlenségét a szocialista kormány tevékenységével. Ez a deklaráció bizonyítja, hogy a két vezető baloldali párt mindinkább eltávolodik egymástól. A Spanyol EP megállapítja a nyilatkozatban, hogy a kormány gazdaságpolitikája és külpolitikája a jobboldalnak kedvez, és nem vezet igazi változásokhoz Spanyolország társadalmi életében. Santiago Carrillo volt főtitkár és hívei nem vettek részt a nyilatkozat kidolgozásában a pártvezetőségben jelentkező ellentétek miatt. Végezetül a Spanyol Kommunista Párt elítéli Amerikának az eurorakéták hadrendbe állítására irányuló politikáját. Elítéli továbbá a dél-koreai repülőgép lelövését, de „a Polgári gépeknek kémtevékenységre való felhasználását” is. __________________________(Tanjug) kormány erélyes intézkedése Felipe González szocialista kormánya leváltotta Fernando Soteras tábornokot, a hetedik katonai körzet parancsnokát, mert az Interjú című hetilapnak adott nyilatkozatában az 1981. évi sikertelen puccs vezetőit igazi gentlemaneknek nevezte, és azt állította róluk, hogy hazafias érzelmekből indultak akcióba, s követelte szabadon bocsátásukat. Belgium beszüntette a légi közlekedést a Szovjetunióba A dél-koreai utasgép lelövése miatti tiltakozása jeléül Belgium tegnap beszüntette repülőjáratait a Szovjetunióba. Ez az intézkedés két hétig marad érvényben. Értesülések szerint teljesen megbénult a Benelux országok és a Szovjetunió közötti légiforgalom. Tulajdonképpen 12 nyugat-európai ország vezette be a kéthetes tilalmat. Emiatt nagy nehézségek lesznek az utasforgalomban, mert gyakorlatilag csak két repülőtér áll nyitva a szovjet gépek előtt: a francia és az osztrák. Svájc is csatlakozott a „megtorló intézkedésekhez Svájc úgy döntött, hogy csatlakozik a Szovjetunió elleni légiforgalmi bojkotthoz. A döntés meglepetést keltett, mert nemrégiben még Svájc hivatalosan úgy nyilatkozott, hogy a szövetségi kormány nem tartja helyénvalónak a megtorló intézkedések alkalmazását. A legutóbbi határozat szerint szeptember 10-étől 28-áig szünetel a légiforgalom Svájc és a Szovjetunió között. Megszüntetik a Swissair légiforgalmi társaság járatait Moszkvába és a szovjet Aeroflot svájci útjait. A szovjet repülőgépeknek megtiltották, hogy átrepüljenek Svájc felett. (Tanjug) Begin hivatalosan is lemondott Menahem Begin izraeli miniszterelnök tegnap benyújtotta Herzog izraeli államfőnek írásbeli lemondását. A lemondást Don Meridor kabinetfőnök továbbította. A jeruzsálemi rádió jelentése szerint Begin lemondásával az izraeli politikai válságnak csak az első szakasza zárult. A második szakasz kimenetele attól függ, mit fog tenni Shamir, Begin utódja, aki eddig megállapodásra jutott három kisebb koalíciós párttal, s ezzel 61 szavazatot biztosított a 120 tagú kneszetben. Fennáll a lehetőség, hogy Herzog elnök Simon Perezt bízza meg a kormány megalakításával. A laburistáknak 50 képviselői helyük van a parlamentben, s az sincs kizárva, hogy támogatja a három kisebb párt is, amelyek, ahogyan az izraeli sajtó állítja, már kapcsolatba léptek a laburistákkal. Tegnapi lemondásával Begin végérvényesen távozott az izraeli politikai színtérről. Biztosra vehető, hogy egészségi állapota is hozzájárult ehhez, de sokkal nagyobb okot látnak azokban a lépésekben, amelyeket mint miniszterelnök tett meg, különösen az utóbbi néhány esztendőben. Két tényező volt sorsdöntő: az ország súlyos gazdasági helyzete és a libanoni háború. (Tanjug) BDNK Szakszervezetek a rakéták ellen Végső ideje, hogy véget vessenek a veszélyes fegyverkezési hajszának, áll a nyugatnémet szakszervezeteknek a szuperhatalmakhoz intézett felhívásában. A szakszervezetek felszólítják az alkalmazót, akát hogy október ötödikén 11.55-től 12 óráig vegyenek részt a munkabeszüntetésben. Ötperces figyelmeztetés a békéért. Az a céljuk, hogy megállapodást kényszerítsenek ki a genfi rakétatárgyalásokon. Ily módon az NSZK mintegy 27 millió dolgozója csatlakozna az eurorakétáknak az NSZK, illetve Európa területén való hadrendbe állítása elleni tiltakozáshoz. A nyugatnémet szakszervezetek felszólítják az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy sikeresen zárják a középhatósugarú atomfegyverzetről folyó genfi tárgyalásokat. Hangsúlyozzák, hogy az Európában elhelyezett rakétákat és azokat, amelyeket Európa felé irányítottak, el kell távolítani, és nem kell semmiféle új rakétákat hadrendbe állítani. Az alkalmazottak nevében a szakszervezetek kiemelik, hogy harcuk a munkanélküliség ellen, a jobb élet- és munkakörülményekért, és a szociális biztonságért teljesen hiábavaló, ha nem sikerül meggátolni a fékevesztett fegyverkezést, és nem sikerül biztosítani a békét. A rakétaellenes tiltakozások között — amelyek még augusztus végén kezdődtek, és amelyek csúcspontja októberben esedékes — az ötperces békesztrájk lesz a legtömegesebb, amelyben a nyugatnémetek kifejezik rettegésüket a nukleáris világégéstől és hangot adnak követelésüknek, hogy elkerüljék az atomháborút. (Tanjug) Khieu Samphan nyilatkozata Vietnam minden létező módon megkísérli megtartani ellenőrzését Kambodzsa felett, ám a csaknem öt éve tartó harcok után egyre világosabb, hogy az idő a kambodzsai kérdés megoldásának kedvez, összhangban az ENSZ határozataival, amelyek követelték az idegen csapatok távozását, a khmer nép önrendelkezési jogának elismerését, jelentette ki Khieu Samphan, a Demokratikus Kambodzsa alelnöke. A Tanjug különtudósítójával Nyugat-Kambodzsa szabad területén folytatott beszélgetésben Samphan hangsúlyozta, hogy az általános katonai, politikai és diplomáciai helyzet a khmer nép tavátá alakul, s egyes véleményekkel ellentétben a fejlemények megerősítik, hogy a Demokratikus Kambodzsa és harcosainak erőfeszítései nem hiábavalóak. A koalíciós kormány megalakítása után még inkább javult a helyzet, s hozzájárult a khmer nép törvényes jogainak fokozottabb támogatásához, és a kambodzsai kérdés nagyobb nemzetközi megértéséhez, fejtegette az alelnök. Leszögezte, hogy világszerte egyre inkább megértik, hogy a kambodzsaiak harca nemcsak a khmerek fennmaradásának a kérdése, hanem közvetlen kapcsolatban áll Délkelet-Ázsia és tágabb területek békéjével és biztóságával. (Tanila) Pertini Jugoszláviába látogat (Folytatás az 1. oldalról) Tárgyaltak a bilaterális együttműködés főbb kérdéseiről, valamint nemzetközi kapcsolatok időszeri kulcsproblémáiról. A megbeszélések megerősítették a két ország stabil és sokoldalú együttműködése sikeres fejlődésének folytonosságát. A kapcsolatok ilyen kedvező alakulása konkrét hozzájárulás a helsinki célok megvalósításához, és a béke, a stabilitás, az együttműködés ügyét szolgálja. Az újságírók érdeklődtek Fred Sinowatz osztrák kancellár és a szlovén kisebbség képviselőinek tárgyalásai iránt. A szóvivő ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy ezt a tárgyalást üdvözöljük mint készséget a dialógus folytatására, mert a pártbeszéd a legmegfelelőbb út a kérdések megoldására. A nemrégen megtartott Palesztinaértekezlettel kapcsolatban a külügyi titkárság szóvivője kijelentette, hogy a konferencia eredményesen zárult, és még egyszer megerősítette a széles körben elfogadott elveket. A palesztin probléma a közel-keleti válság kulcskérdése, és a tartós és igazságos megoldás előfeltétele a palesztin nép elidegeníthetetlen nemzeti jogainak elismerése és érvényesítése. A legújabb chilei események szintén magukra vonták a jugoszláv közvélemény figyelmét. Az ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva a külügyi titkárság szóvivője kijelentette, hogy Jugoszlávia közvetlenül az 1973. évi véres chilei események után a világ haladó országaival együtt keményen elítélte Salvador Allende alkotmányosan megválasztott államfő hatalmának erőszakos megdöntését. Az utóbbi tíz esztendőben tanúi voltunk annak, hogy az uralmon levő katonai junta hogyan nyomta el a chilei nép alapvető politikai, szociális és gazdasági jogainak érvényesítését. Az újabb események bizonyítják, hogy a chilei nép követeli a demokratikus szabadság visszaállítását az országban. A következő kérdés így hangzott: a moszkvai nemzetközi könyvvásáron Bulgária V. Markovszki jugoszláv emigráns három könyvét állította ki, az egyikben durván gyalázza Tito elnököt. Tudná-e ezt kommentálni? Ezzel kapcsolatban a külügyi titkárság szóvivője kijelentette: — A moszkvai nemzetközi könyvvásáron kiállították V. Markovszki tájékoztató Irodás emigráns jugoszlávellenes könyveit. A könyvek közül az égjük durván gyalázza Tito elvtárs személyét. Ez a kiállítók előtt ismert volt. Ezeknek a könyveknek a bemutatása durva jugoszlávellenes provokáció. Képviselőink intervenciójára a kiállítás szervezője eltávolította a könyvet. Arra a kérdésre, hogy vajon a Macedóniában megtartott hadgyakorlatok kihatással lehetnek Jugoszláviának a szomszédos országokkal való kapcsolataira, a szóvivő a következőket mondta: A manővereket a programmal összhangban terveztük. A helsinki okmányok értelmében jóllehet nem voltunk erre kötelesek a manőverek részvevőinek száma miatt, meghívót küldtünk a szomszédos és több más országnak is. Úgy véljük, hogy a hadgyakorlatoknak nem lehet semmiféle következménye a szomszédos országokkal való kapcsolatainkra. Az újságírók kérdést tettek fel a dél-koreai repülőgép lelövésével kapcsolatban is. A dél-koreai utasgép tragédiája és a nagyszámú ártatlan ember halála mély sajnálatot váltott ki a jugoszláv kormánynál és a jugoszláv népeknél, jelentette ki Vujović. A feszült nemzetközi helyzetnek, amelyben lehetségesek az ilyen és még súlyosabb incidensek, aggodalmat kell kiváltania a felelős kormányoknál és politikusoknál, akik nagy befolyással vannak a nemzetközi eseményekre. Ennek az esetnek nem lenne szabad maga után vonnia az államok közötti kapcsolatok további elmérgesedését. Ellenkezőleg. Kerülni kell mindazt, ami nemzetközi helyzet további kiéleződéséhez vezet. (Tanjug) Fokozódik a beavatkozás (Folytatás az 1. oldalról) katonák túlnyomó többsége muzulmán, a tisztek jó része keresztény. A mostani véres harcok, amelyeket a kormány és Gemayel keresztény elnök nevében a hadsereg folytat a drúzok és a síiták ellen, mélyítik a bizalmatlanságot és a szakadást. Libanon minden egyes tüzérségi párharc után egyre távolabb kerül a nemzeti megbékéléstől. Mivel a hadsereg még mindig túl gyenge, hogy az állam nevében győzelmet arasson a drúzok és a síiták felett, szüksége van a nemzetközi erők támogatására. Az amerikai tengerészgyalogosok, francia ejtőernyősök, olasz és brit katonák megérkezése után rövid ideig nyugalom volt Bejrútban. E hónap eleje óta a nemzetközi erőket is ágyúzzák, újabban a nemzzetközi erők válaszolnak a tűzre, s ezzel a nyugati haderő egyre közelebb kerül a libanoni viszály veszélyes pontjához. Szalem libanoni külügyminiszter tévébeszédélven sorsdöntőnek ítélte meg a harcok kimenetelét. Hozzáfűzte, hogy elképzelhetetlen és kivitelezhetetlen a katonák visszavonulása. Nyilvánvalóan ezzel válaszolt Damaszkusz követelésére, hogy a hadsereg ne vonuljon be a hegyvidékre, hanem oda rendőröket vezényeljenek. Valid Dzsumblatt, a drúzok vezetője tegnap Damaszkuszban megsmételte, hogy a katonáknak ki kell vonulniuk a hegyvidékről. A libanoni külügyminiszter tarthatatlannak nyilvánította azt a követelést, amely korlátozza az állam szabadságát, hogy saját belátása szerint küldjön alakulatokat az ország bármely területére. (Tanjug) MEXIKÓ Egy Nicaragua elleni támadás az egész térséget veszélyeztetné Bármelyik közép-amerikai testvéri nép elleni támadást Mexikó biztonságának veszélyeztetéseként értékeli, jelentette ki tegnapelőtt este Miguel de la Madrid mexikói elnök. Hozzátette, hogy országa senkinek sem fogja megengedni, hogy megbontsa a békét, amelyért olyan sokat áldoztak. A mexikói elnöknek egy ünnepségen elhangzott beszédét figyelmeztetésként értelmezik azoknak az erőknek, amelyek támadásra készülnek Nicaragua ellen. A sandinista vezetőség kedden a Biztonsági Tanács előtt megvádolta Washingtont, hogy ő áll az ellenforradalmárok fokozódó akciói mögött. Ezt úgy értelmezik, mint előkészületeket a nyílt külső támadásra Nicaragua ellen. De la Madrid nyilatkozata nagy visszhangra talált mexikói politikai körökben, mert igen világosan meghatározta az ország szolidaritásának fokát a nicaraguai forradalommal, egyszermind rámutat a közép-amerikai helyzet komolyságára. Miguel de la Madrid kiemelte, hogy országa még állhatatosabban fog harcolni a béke megőrzéséért a közép-amerikai térségben, s ezt elsődleges feladatnak tartja. (Tanjug) I