Magyar Szó, 1983. október (40. évfolyam, 285-300. szám)

1983-10-16 / 285. szám

Qve jB шјш j\ Mai számunkból: ЛН MB ват ШЛШ Ж v ' SBK шВк. Előre megfontolt következményekkel I­SÉN­^'IJIL Egy hét a világ­politikában (3. oldal) ШШШШт ШШ МГ ШШ Шт ШЈЕг sBk Ш0 В Ф Túljutunk a holtponton ШШ шВШ Ш fife» mm ШјЦР Ж lap ШШ $No No Ш5 Elkészült a gazdaságfejlesztési határozattervezet Htf rariPr Sba jjg®f асјрГ »sStorife végleges vázlata (7. oldal) B­V­B ШРШ Ш m Ш WMB ^ W ® Parlag helyett halastó gRHSB ШШ ШшВШ ШШ mm U »»* A vajdasági haltenyésztés jelene és távlata (9. oldal) ------------------------------------------- ----------——■—■—*---------------------- % Túlnyomórészt derült ide XL. évf., 285. (13069.] szám 1983. október 16., vasárnap Ára 10 dinár időjárásjd­er.comnt. a 12 oldalon Samara Macn­el tatain A batajnicai repülőtéren kikísérte Mika špiljak • Holnap zárul Mozambik elnökének hivatalos látogatása Tegnap reggel munkatársaival együtt Belgrád­ból Dubrovnikba utazott Samara Machel, Mozambik elnöke, a Frelimo Párt vezetője. A batajnicai repülőtéren a ba­ráti, el nem kötelezett Mozambik­­vezetőjét kikísérte Mika Spiljak, a JSZSZK Elnökségének elnöke, La­zar Mojszov szövetségi külügyi tit­kár, Branko Pešić, Szerbia Képvi­­selőházának elnöke, dr. Mijat Lu­­kovic, az SZVT alelnöke, Rade Pavlovic, a Szövetségi Energetikai és Ipari Bizottság elnöke, Bogdan Bogdanovic, a belgrádi városi kép­viselő-testület elnöke, Dane Pet­­kovszki vezérezredes, a szövetségi honvédelmi titkár helyettese és más k­imagasló személyiségek. Elutazása előtt Samora Machelt katonai tiszteletadásban részesítet­ték. A mozambiki államfő október 17-éig marad Dubrovnikben, ak­kor zárul hivatalos jugoszláviai látogatása. (Tanjug) A batajnicai repülőtéren Mika Spil­iak szívélyesen elbúcsúzott a vendégtől. AGGODALOM LIBANONBAN Egyre gyakoribbak az összecsapások A síiták és Dzsumblatí hívei nem vesznek részt a fegyverszüneti bizottság ülésén . Tripoliban elcsitultak a harcok Libanon közvéleménye eggoda­­­lommal fogadta az Amal síita mi­lícia vezetőségének és Valid Dzsumblatínak, a drúzok vezető­jének határozatát, hogy képviselő­ik többé nem vesznek részt a fegy­verszüneti bizottság ülésén. A dön­tést azzal indokolták meg, hogy a libanoni hadsereg és a keresztény milícia egyre gyakrabban megsérti a fegyvernyugvási megállapodást. A lépést azt követően tették meg, hogy egyre gyakoribbak a szór­ványos összecsapások egyrészt a síiták és a libanoni katonák, más­részt pedig a drúzok és a keresz­tények között a Bejrút körüli he­gyekben. a síiták akciójában pén­teken életét vesztette egy ameri­kai tengerészgyalogos, egy másik pedig súlyosan megsebesült, a bej­rúti rádió jelenti, hogy az Amal és a Dzsumblatt vezette Haladó Szocialista Párt vezetősége az éj­szaka folyamán több ülést tapott, s úgy határozott, hogy tiszteletben tartja a fegyverszüneti megálla­podást. A fegyverszüneti bizottság teg­napi ülésén kellett volna megvi­tatnia, hogy hova osztják be az Olaszországból és Görögországból hamarosan Libanonba érkező sem­leges megfigyelőket. Libanonban élénk diplomáciai tevékenység bontakozott ki, hogy minél előbb kompromisszumos megállapodást tárjanak fel a nem­zeti megbékélési értekezlet meg­tartására. Még nem született dön­tés, hogy a megbeszélést a Baabda elnöki palotában vagy Szaúd- Arábiában tartják-e meg. Feltéte­lezik, hogy Amin Gemayel elnök a síita milícia tagjai tegnap délelőtt 40 percig lőtték a bej­rúti repülőtér közelében állomá­sozó amerikai tengerészgyalogo­sokat. Az amerikai katonák a támadásra puskatűzzel válaszol­tak. Az utóbbi két napban ez volt a második fegyveres össze­csapás. Bejrúttól délre megsebesült két francia katona, akik ameri­kai menetoszlopot kísértek. Bombatámadásban sebesültek meg. Nyugati katonai források kö­zölték, hogy a tengerészgyalogo­sok elleni támadás után Bejrút­ban ülést tartott a biztonsági bizottság, amely a libanoni had­sereg és három szemben álló csoport képviselőiből áll, s meg­vitatta az összecsapás részleteit. (Reuter, AP, UPI) a színhelyet közvetlenül az érte­kezlet kezdete előtt jelöli ki, hogy ne kerüljön veszélybe az érte­kezlet egyetlenegy részvevőjének biztonsága sem. A polgárháború kirobbanása óta első ízben tartanak ilyen történel­mi jelentőségű értekezletet, ame­lyen részt vesz az összes politikai, etnikai és vallási csoport képviselő­je. Néhány bejrúti újság tegnap ag­godalmának adott hangot az inga­tag tűzszünet jövője miatt. A fegyvernyugvás szeptember 26-án lépett hatályba. Lapvélemény sze­rint számos libanoni úgy véli, hogy a fegyverszünetnek nincs szilárd­­alapja. Attól, tartanak, hogy a fegyverszünetet néhányan csak azért fogadták el, hogy időt nyer­jenek, s jobban felkészüljenek az újabb fegyveres összecsapásra. Más jelentés szerint a baloldali milícia tagjai és az iszlám funda­mentalisták között háromnapos ádáz harcok után elhallgattak a fegyve­rek Tripoli észak-libanoni kikötő­városban. Az iszlám fundamentalisták a harcok kezdetén támadást intéz­tek a Libanoni KP tripoli szék­helye ellen, több mint 80 sze­mélyt megöltek, több százan meg­sebesültek. Pénteken késő este fegyverszü­neti megállapodás született, mi­után a Libanoni KP vezetősége beleegyezett, hogy kivonja fegy­vereseit a városból. A baloldali milícia szövetségese, a Szíria-párti Nemzeti Szocialista Párt elhatá­rozta, hogy osztagai eltávolítják a barikádokat, és ellenőrző pontokat Tri­paliban. E kikötővárosban tartózkodik Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője. Nem érkezett jelentés tevékenysé­(Folytatása a 2. oldalon) Gromiko és Genscher Bécsben Kétnapos megbeszélés a nemzetközi helyzetről és az eurorakétákról Andrej Gromiko szovjet és Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter tegnap Bécsbe ér­kezett. Kétnapos megbeszélést foly­tatnak a világhelyzetről és az atomrakétákról. A bécsi repülőté­ren Lanc osztrák külügyminiszter üdvözölte az elsőnek megérkező Gromikót, majd a később érkező Genschert. A két külügyminiszter tegnap a Szovjetunió bécsi nagykövetségé­nek épületében tárgyalt, ma az NSZK nagykövetségén folytatják megbeszéléseiket. Este a két mi­nisztert külön-külön fogadta Kirchschläger osztrák államfő és Lanc külügyminiszter. Ausztria sajtója megkülönbözte­tett figyelmet szentelt a szovjet és nyugatnémet miniszter első talál­kozójára a dél-koreai utasgép le­­lövése óta. Legfontosabb témájuk a rakétakérdés lesz. (Tanjug) ems közgyűlés Befejeződött az általános vita A vitágközösség aggódik a po­litikai és gazdasági helyzet m­iatt Nagyszámú felszólalás ellenére tervezett időpontban pénteken éj­szaka befejeződött az ENSZ-köz­­gyűlés ülésszakának általános vitá­ja világunk helyzetéről. Az utóbbi három hétben a világ­­szervezetben felszólalt tizennyolc állam- és kormányfő az általános vitában pedig 132 ország külügy­minisztere és küldöttségének ve­zetője. A nagyszámú felszólalás is bizonyítja, hogy a világközösséget mélységes aggodalommal tölti el a nemzetközi politikai és gazdasá­gi kapcsolatok mostani helyzete. A közgyűlés elfogadta, hogy az ülésszakon megvitat néhány újabb kérdést. A Szovjetunió indítvá­nyozta, hogy ítéljék el az atom­háborút, fagyasszák be az atom­fegyverkezést. Nicaragua javasolta, hogy vitassák meg a közép-ameri­kai helyzetet. A mostani ülésszak napirendje 144 kérdésből áll. Az általános vitában bírálat hangzott el a két szuperhatalom magatartásáról. Egyesek bírálták az ENSZ hatékonyságát is, ám el­ismerték, hogy a világszervezet egyedüli testület, ahol megvitat­hatják a viszályok ésszerű megol­dását. Garstens, az NSZK elnöke, hang­súlyozta, hogy a dominanciára va­ló törekvésnek nincs jövője. Hoz­záfűzte, hogy hazája a béke meg­őrzéséért harcol. Guinea megítélése szerint a vi­lághelyzet rosszabbodása a tömbök közötti ideológiai és katonai kon­frontáció következménye. Azzal vádolta a nagyhatalmakat, hogy a harmadik világban szítják a helyi háborúkat. Jemen szintén figyel­meztetett a Kelet­ és a Nyugat konfrontációjának hatására a helyi összecsapásokban. Az általános vitában megkülön­böztetett figyelmet szenteltek a fejlődés kérdéseinek is. A fejlődő országok síkraszálltak a nemzet­közi gazdasági rendszer reformjá­ért, a globális tárgyalásokért. Az általános vita Botswana fi­gyelmeztetésével ért véget, hogy a szópárbajok nem­ járulnak hozzá a megoldás felszámolásához. A vita lezárásának közeledésével mind többen éltek a válaszadás jogával ami összhangban áll a demokrati­kus procedúrával. Arra a kubai állításra, hogy az Egyesült Államok veszélyezteti a világbékét, az amerikai képviselő felrótta Havannának, hogy har­mincezer katonája állomásozik más országban. Pakisztán azonnal cáfolta a ku­bai kormány vádját, hogy az USA és Kína a Pakisztánban élő afga­nisztáni menekülteket intervenció­ra használja fel. Kína küldötte erélyesen elvetette Vietnam állí­tását, hogy Peking felelős a bi­zonytalan délkelet-ázsiai helyze­tért. Heves szócsata zajlott le a közel-keleti, a csádi és m­ás vál­sággal kapcsolatban. Néhány or­szág külön sajtóértekezletet tar­tott, hogy részletesebben kifejtse álláspontját. (Tanjug) F*: NEM KÖTELEZETTEK A finntországok kérik a 81 összehívását A koordinációs bizottság ülése A frontországok tájékoztatták az el nem kötelezett országok ko­ordinációs bizottságát a Namíbiá­val kapcsolatos helyzet alakulásá­ról, s javasolták, hogy mielőbb hívják össze a Biztonsági Taná­csot, vitassák meg, miként jut­hatnak ki a zsákutcából, amelybe a namíbiai probléma felszámolása jutott. A BT összehívásának alapjául az ENSZ főtitkárának jelentése szolgál. Cuellar beszámolt a ta­nácsnak, hogy az utóbbi időben milyen véleménycserén vett részt Namíbiával kapcsolatban. Hangsú­lyozta, hogy Dél-Afrika továbbra is követeli az angolai csapatok ki­vonását Angolából Namíbia füg­getlenségének kikiáltása előtt. A főtitkár nem fogadta el a két kér­dés összetűzését. Valószínűnek tartják, hogy a BT a főtitkár jelentését a jövő hét derekán vitatja meg. A hír­­ügynökségi jelentések szerint Crocker, az amerikai külügymi­nisztérium segédtitkára pénteken este hosszabb megbeszélést folyta­tott az ENSZ főtitkárával. (Tanjug) Kibúvót találtak a feladatok megkerülésére A mezőgazdasági munkaszervezetek 34 000 hektárral több kalászost terveztek a kelleténél Ahogy halad a búza vetése, úgy növekszik hétről hétre a ter­vezett vetésterület is. Két héttel ezelőtt a községek összesített ada­tai szerint a társadalmi szektor tartományunkban mintegy 20 000 hektárral több kalászost tervezett a vetéstervben meghatározott 320 000 hektárnál, a néhány nappal ezelőtt szerzett értesülések szerint pedig már 33 000 hektárral többet, ebből 24 000 hektár búza és 9 000 hektár őszi árpa, és ki tudja, még mennyit nem vallanak be, s ami majd csak az aratáskor derül ki. A hosszúra nyúlt tervjegyeztetés és a széles körű társadalmi-politi­kai akció ellenére, máris biztosak lehetünk abban, hogy a kalászosok vetésterületét, akárcsak az elmúlt években túlszárnyalják nagygaz­daságaink, hiszen a kilátásba he­lyezett 9 000 hektár őszi árpából 6 000 hektáron máris földbe került a mag, holott ennek vetését egyál­talán nem irányozza elő a vajda­sági vetési akcióprogram a társa­dalmi szektorban. Pedig az akció­­programot a nagygazdaságok is támogatták. Létkérdések forognak kockán Kombinátjaink támogatják egyébként az egész globális vetés­tervet (már évek óta így van és sohasem valósult még meg), de amikor a konkrét feladatok végre­hajtásáról van szó, akkor egyesek számtalan kibúvót keresnek, és ed­dig mindig találtak is nemcsak a vetésterv esetében, hanem más té­ren is. Eddig így volt, de vajon tolerálható-e ez tovább, amikor tartományunk és az ország létkér­dései forognak kockán? Nem szük­séges részletezni, mindenki előtt ismeretes, miért fontos a mezőgaz­daságban a vetésterv valóra váltá­sa és a vetésszerkezet megvalósí­tása az ipari növények és a kuko­rica javára, csökkentve pedig a kalászosgabonák vetésterületét. Nem kell ehhez sok magyarázat, csak a széles körben támogatott vetésszerkezet által teremhet ele­gendő nyersanyag élelmiszer-fel­dolgozóink számára, és csak így tehetünk eleget a kivitelben vállalt kötelezettségeinknek, ami nem is csak vállalt kötelezettség, hanem létszükséglet és hosszú távú irány­vétel is. Mindazok tehát, akik a megbe­szélt feladatokat nem hajtják vég­re, felelősek azért, hogy cukorgyá­raink csak 60—70 százalékos kapa­citással üzemelnek, hogy étolajgyá­raink nyersanyagunknak csak 30 százalékát képesek beszerezni, hogy a vágóhidak 40—50 százalékos tel­jesítőképességgel dolgoznak, de fe­lelősek lesznek azért is, ha felada­taik megtagadása miatt tartomá­nyunk nem tudja maradéktalanul lebonyolítani a tervezett élelmi­szerexportot és ezáltal nem törleszt­­heti rendszeresen adósságait. Fe­lelniük kell azért is, hogy ha mu­lasztásaik miatt tartományunk nem tudja beszerezni a mezőgazdaság és élelmiszeripar számára nélkü­lözhetetlen külföldi újratermelési anyagokat. A következmények tehát nyil­vánvalóak, és módfelett súlyosak, éppen ezért felfoghatatlan, hogy egyes mezőgazdasági munkaszer­vezetek még mindig csökönyösen ragaszkodnak a búzához, számta­lan érvet felhozva mellette, melyek között elsősorban a malomkapa­citások szükségleteit helyezik elő­térbe. A legtöbb esetben sikerült meggyőzniük a községi illetékese­ket is arról, hogy több búzát kell vetni, mert a malom másképp csak fél kapacitással fog üzemelni. Ez azonban csak látszat. Az u­­yanis lehetséges, hogy az illető kombinát nem tudja maga megtermelni sa­ját malma számára a nyersanya­got, de erre nincs is szükség, ha­nem­ minden munkaszervezetnek (Folytatása a 9. oldalon)

Next