Magyar Szó, 1983. november (40. évfolyam, 301-315. szám)

1983-11-01 / 301. szám

»1983. november 1., kedd MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA A radikális és fölényes győzelme (Folytatás az­­ oldalról) áll a nemzet élére az általános vé­lemény szerint a demokrácia felé vezető úton döntő lépést jelentő választások után. Újabb jelentések szerint az ed­digi eredmények Alfonsin abszo­lút többségét jelzik, ami automa­tikusan azt jelenti, hogy a kö­vetkező 6 évben ő lesz Argentína elnöke. Ha mégsem szerezné meg, akkor egy úgynevezett választási kollégium szervezné meg az el­nökválasztást. A radikálisoknak megszavazott bizalom révén Argentína ezúttal radikálisabb változások mellett is döntött, mint amilyeneket a pero­nizmus kínál hatalmának utolsó időszakában, amikor Isabel Perón állt az élén, jelentette ki Alfon­sin első sajtóértekezletén. El­mondta, a béke és a haladás új szakasza kezdődik az országban. Véleménye­ szerint az ország visszatér a nemzeti egységhez, a szociális igazsághoz, a demokráciá­hoz és a szolidaritáshoz, valamint az el nem kötelezettséghez való ra­gaszkodáshoz. A peronistákkal együtt a velük közös választási frontot alapított Kommunista Párt is vereséget szenvedett. A kommunisták ugyan­is úgy döntöttek, lemondanak ar­ról, hogy jelölteket állítsanak a legmagasabb rangú állami és egyéb fontos tisztségekre, hogy a peronistákat támogassák. Úgy tű­nik, hogy kétszeres a veszteségük, ami bizonyára még jobban elmé­lyíti ,majd a korábban kezdett vitát arról, hogy választási szövet­ségre kellett volna-e lépni a pe­ronistákkal. (Tanju­s) A Népi, Polgári Radikális Unió hívei így ünnepelték tegnap Buenos Aires utcáin pártjuk győzelmét a peronisták felett (UPI telefotó) Dejanovic tárgyalt az SPD küldöttségével Megkezdődött a hivatalos megbeszélés is Jovan Dejanović, a JDNSZSZ Országos Választmányának elnöke Belgrádban tegnap fogadta a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának de­legációját, amelyet Rudolf Dress­ier szövetségi képviselő vezet, s amely a JDNSZSZ Országos Vá­lasztmánya vendégeként e hónap 4-éig tartózkodik hazánkban. A megbeszélésekbe bekapcsoló­dott Horst Grabert, az NSZK belgrádi nagykövete is. Az SPD parlamenti frakciója delegációjának és a JDNSZSZ küldöttségének hivatalos megbe­szélései során — a jugoszláv de­legáció élén Zora Tomic, a JDNSZSZ Országos Választmá­nyának tagja, az ideiglenesen kül­földön dolgozó jugoszlávok ko­ordinációs bizottságának elnöke állt — érintették az NSZK-ban dolgozó jugoszlávok helyzetével kapcsolatos időszerű kérdéseket. Külön figyelmet szenteltek a nyugatnémet munkaerő-piacon uralkodó helyzetnek, a jugoszlá­vok ottani egyenrangú helyzetére gyakorolt hatásának, továbbá az NSZK-ban élő és dolgozó jugo­­szlávok gyermekei és az ifjúság problémáinak, a jugoszlávok tár­sadalmi önszerveződése ösztönzé­sének és fejlesztésének, nemkü­lönben annak, miként lehetne megteremtenie szervezett hazaté­résük és itthoni elhelyezkedésük feltételeit. *Tanjug)| Elfogták Austin tábornokot (Folytatás az 1. oldalról) Heten minél előbb be kell fejezni a hadműveleteket, és Grenada népének lehetővé tenni, hogy kül­földi nyomásgyakorlás nélkül ön­állóan döntsön sorsáról. Kiutasították a kubaiakat Suriname-ból A holland távirati iroda jelen­tette, hogy Suriname-ból kiutasí­tottak több száz kubai állampol­gárt. A távirati iroda, amely egy paramaribói magas rangú funkcio­náriusra hivatkozott, közölte, hogy a suriname-i kubai nagykövetsé­gen szolgálatot teljesítő huszonöt diplomatáról és nyolcvan külön­böző miniszteri és rendőrségi ta­nácsosról van szó. A döntést, amely még nem lépett törvény­erőre, a grenadai invázió után hozták meg. A suriname-i döntés után a két ország ügyvivői szintre csökkenti együttműködését, a pa­ramaribói kubai nagykövetségen mindössze négy kubai személy ma­rad. Nicaragua figyelmezteti az USA-t A nicaraguai sandinista vezetőség arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok inváziót hajthat végre az ország ellen. Ezt Thomas Borge belügyminiszter jelentette be, s hozzátette, ha az Egyesült Ál­ A BALKÁNI EGYÜTTMŰKÖDÉS FOKOZÁSÁÉRT JUGOSZLÁV KEZDEMÉNYEZÉS Ostojić ismertette az érdekelt országok nagyköveteivel az SZVT döntését Mirko Ostojić helyettes szövet­ségi külügyi titkár tegnap külön­­külön fogadta a balkáni országok Belgrádban akkreditált diplomá­ciai testületeinek vezetőit, a bol­gár, az albán, a görög nagyköve­tet, és a Török Köztársaság belg­rádi nagykövetségének ügyvivőjét, valamint a Román SZK nagykö­vetét, és tájékoztatta őket az SZVT döntéséről, hogy egy, a bal­káni országok részvételével 1984- ben megtartandó értekezletet kez­deményez, amelynek a következő lesz a témája: A balkáni országok hosszú távú ipari együttműködé­sének és az együttműködési sza­kosítás fejlesztési módjainak meg­vizsgálása ideértve a balkáni or­szágok harmadik országok piacain való együttműködését is. Átadva az érdekelt országok diplomáciai képviselőinek a jugo­szláv kezdeményezésről szóló jegy­zéket, amely behatóbban is tájé­koztat és tartalmazza a jugoszláv kezdeményezés napirendjét. Mirko Ostojić rámutatott a javasolt ér­tekezletnek a balkáni együttmű­ködés előmozdítása szempontjából betöltött jelentőségére, különös te­kintettel a gazdasági vonatkozá­sokra, és azokra az előnyökre, amelyeket a balkáni országok már elért gazdasági fejlettségi szint­je, a gazdaságok közelsége és a kiegészítő jelleg foglal magában. (Tanjug) Izrael figyelmezteti Libanont Nem fogadná el a két ország közötti megállapodás bármiféle módosítását Tegnap Izrael figyelmeztette Libanont, hogy elutasítja a Li­banonban állomásozó csapatainak kivonásáról az idén májusban aláírt okmány bármilyen módosítását. Az izraeli kormány szóvivőjének nyilatkozatára hivatkozva a liba­noni irádiió sugározta Tel Aviv fi­gyelmeztetését, „ha Libanon meg­sérti az okmányt, ez súlyos pre­cedenst teremt, mert bizonyítaná, hogy bármelyik arab ország erő­sebb nyomására semmisnek nyil­váníthatják az Izraellel kötött ál­lamközi megállapodást”. A szóvivő szerint az okmány módosítása „beláthatatlan, súlyos és veszélyes következményeket vonna maga után”. Az izraeli te­levízió jelentette: Shamir minisz­terelnök a kabinet vasárnap esti ülésén közölte, hogy hazája „nem tartja önmagára nézve kötelező­nek alakulatainak hazarendelését, ha a bejrúti kormány meghátrál Szíria nyomására, s hatálytalannak tekinti a megállapodást”. Mindezt kapcsolatba hozzák a nemzeti megbékélési értekezlet kezdetével. Izrael ugyanis követe­li a magállapodás méltánylását, jóllehet nem rendelte haza alaku­latait, ahogyan azt a megállapo­dás előirányozza, s fenyegetőzésé­vel­­nyomást gyakorol Amin Ge­m­­ay­el libanoni elnökre. Az izraeli rádió híre szerint tegnap Gen­fbe utazott a külügy­minisztérium főigazgatója, s Ge­­rnayel államfőnek tolmácsolja kor­mányának hivatalos figyelmezte­tését. Figyelmeztetni fogja Val­id Dzsaimbiattot is, hogy ne köve­telje a szerződés felbontását. Bejrúti vélemény szerint Izrael fenyegetőzése sajátos nyomás Li­banon képviselőjére, mert a nem­zeti megbékélési értekezlet napi­rendjének egyik kulcsfontosságú pontja éppen a libanoni—izraeli megállapodás. Az úgynevezett nemzeti megmentés frontjába tö­mörült ellenzék, amelynek élén Suleyman Frangié, Rasid Karaimé és Valid Dzsaimblatt drúz vezető áll, követelni fogja az értekezle­ten, hogy nyilvánítsák semmisnek az okmányt, amelyet „Izrael és az USA nyomásra fogadtak el.” A megállapodás egyebek között elő­irányozta úgynevezett biztonsági övezet létesítés­ét a két ország ha­tárán, valamint a kapcsolatok rendezését. Szíria szintén erélyesen szem­beszáll a megállapodással, mert Damaszkusz értékelése szerint előirányozta az izraelit katonák tartós dél-libanoni tartózkodását, s ez „veszélyezteti Szíria bizton­ságát”, maradt további katonák utáni ku­t­­atást. Franciaország is közölte elesett katonáinak számát. A bombame­rényletben ötvenhatan vesztették életüket. Ismeretlen támadóknak az amerikai és francia katonák elleni öngyilkos akcióban az áldozatok száma elérte a 286-ot. A hét végén Bej­rútba érkezett tizenegy amerikai kongresszusi képviselőkből álló csoport, amely a helyszínen vizsgálja ki, milyen körülmények között követték el a merényletet a tengerészgyalogosok ellen, sajátos nem hivatalos vizs­gálatot indít a biztonsági intézke­désekről, amelyeket az amerikai alakulatok bejrúti parancsnoksága foganatosított. Bejrútban tartózkodott Giovanni Spadolini olasz véderőminiszter is, szemlét tartott a nemzetközi erőkhöz tartozó olasz kontingens felett. Bej­rúti lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az alakulat Li­banonban marad. Nem volt haj­landó kommentárt fűzni a nemzeti megbékélési értekezlethez. Palesztinok összecsapása Tegnap tüzérségi párbaj robbant ki Jasszer Arafat palesztin vezető hívei és ellenfelei között több észak-libanoni faluban, közölték a libanoni biztonsági szervekhez kö­zel álló források. Az értesülések szerint a harcok hétfőre virradóra kezdődtek Tripoli kikötővárostól 13 kilométernyire északra. (Tanjug, Reuter) Margaret Thatcher brit kor­mányfő bejelentette, engedélyt ad, hogy a brit csapatok be­kapcsolódjanak a Brit Nemzet­közösség Grenadába vezénylen­­dő úgynevezett békealakulatai­nak kötelékébe, amelyek majd felváltják az amerikai inváziós alakulatokat. Azt a feltételt szabta azonban, hogy egyértel­műen és előre meg kell hatá­rozni kivonásuk időpontját. Ezeknek az erőknek — mondta — egyértelmű parancsnoklási struktúrával kellene rendelkez­niük, céljukat ugyanilyen egy­értelműen kell kitűzni, éppen úgy azt az időpontot is, ami­kor el kell hagyniuk a sziget­­országot. A brit közvélemény nagy ré­sze még mindig nem ért egyet az USA grenadai inváziójával. Mind hangosabban hallatják sza­vukat azok, akik követelik az amerikaiak gyors távozását a szigetről. (Tanjug) lamok erre a lépésre szánná ma­gát, hősök millióival kell majd megküzdenie, akik az ország min­den talpalatnyi földjéért küzdeni fognak. A Barricade című lapnak adott interjújában elmondta, hogy a Grenada elleni invázió az ame­rikai adminisztráció számára a legnagyobb erkölcsi nyereség, mert Washingtonnak folyamatosan erősítéseket kell küldenie, hogy letörje az ellenállást. (AFF, UPI) A libanoni frakció képviselői Genfben Genf, október 31. Megérkezett Genfbe a szem­ben álló libanoni frakciók vala­mennyi képviselője, hogy a ma este kezdődő nemzeti megbéké­lési értekezlete véget vessenek a hazájukban már nyolc éve pusztító polgárháborúnak. A megbeszéléshez nagy reményeket fűznek, s ezt megerősíti, hogy tárgyalóasztalhoz ül az összes li­banoni politikai és katonai frakció vezetője, élükön Ge­­mayel elnökkel. Nem hivatalos értesülés sze­rint, Gemayelen kívül a mun­kában részt vesz Camille Cha­­moun, a Libanoni Nemzeti Front vezetője. Pierre Gemayel, a Falangista Párt elnöke, Szaeb Szalam volt kormányfő, Abdel Oszeiran, a parlament tagja, Valid Dzsumblatt, a drúzok ve­zetője, Rasid Karame volt mi­niszterelnök, Suleyman Frangié volt köztársasági elnök, Nabib Béri, a síita Amal szervezet ve­zetője. Khaddam színai kül­ügyminiszter, Mahmud Ibrahim, szaúd-arábiai külügyminiszter­helyettes és Richard Fairbanks, az Egyesült Államok megbízott­ja. Libanon politikai közvélemé­nye vegyes érzelemmel várja az értekezlet kezdetét. Az eny­he derűlátás aggodalommal pá­rosul, hogy az értekezlet ku­darcba fullad, mielőtt elvégez­nék a munkát. (Tanjug) A libanoni sajtó közlése szerint megérkeztek Genfbe a külföldi megfigyelők, a szíriai és szaúd­­arábiai küldöttön kívül megjelent Richard Fairbanks, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottja. Genfben már tárgyalt a libanoni ellenzék vezetőivel. Az An Nahar kormánypárti bejrúti újság rijádi forrásokra hivatkozva azt állítot­ta, hogy Fahd szaúd-arábiai király kifejezte készségét, hogy Genfbe utazik, „ha erre szükség lesz”. Az Asz Szafir című baloldali lap részleteket közöl a megbékélési értekezlet napirendjéről. A legfon­tosabb témák közé sorolta a teljes nemzeti megbékélést, továbbá „az izraeli megszállás felszámolását, politikai, gazdasági, közigazgatási, oktatási és pénzügyi reformot”. Nem vitás, a kormány és az el­lenzék nézete a legnagyobb mér­tékben a vallási kulcstól tér el, amelyen a hatalom mostani meg­osztása alapul. Folytatják-e a kutatást a romok alatt? A nemzetközi erők kötelékében Libanonban állomásozó amerikai egység parancsnoksága közölte, hogy a kilenc nappal ezelőtt Bej­rútban elkövetett bombatámadás- Iran 230 tengerészgyalogos halt­­szörnyet. Nem közölte, hogy ezzel lezártnak tekintik-e a romok alatt A francia szocialisták tömörítették soraikat A francia szocialisták tömörí­tették soraikat. Követték Francois Mitterrand köztársasági elnök utasítását, aki azt üzente, hogy Franciaországban ebben a pillanat­ban a Szocialista P­árt egységére van szüksége, természetesen­­ a kormány politikájának támogatá­sában. Ilyen körülmények között a párt kongresszusán elfogadott­ egyedül­álló határozat jelentős politikai eseményszámba megy. „Ez a stabil francia politikai élet lényeges­­té­nyezője” — jelentette ki Bourg­­on-Bresse-ben a kongresszus vé­gén Lionel Jospin, a párt első titkára. Mit sem változtat, hogy a jobboldali kommentárírók tegnap cikkeikben látszólagosnak minősí­tették ezt az egységet, amely szerintük a taktikai egyezkedés eredménye. Vagy hogy a függet­len, balra húzó Liberation sze­rint Mitterrand „rákényszeríti a többségre a fegyelmet” és a szo­kott ironikus stílusban a határo­­zattervezetek „szintézisére” utal. Marad a tény, hogy a „hosszú ceruzák éjszakája”, ahogyan a szombat estétől vasárnap délelőt­­tig tartó tizenkét órás tárgyalást a szövegező bizottság hetvenöt tagja közül többen nevezték — közös okmányt eredményezett, amely okmány a párt minden áramlatát a köztársasági elnök és a kormány politikájának félreért­hetetlen és harcias támogatására kötelezi. (Tanjug) S 1 . Helmut Kohl nyugatnémet kancellár tegnap ötnapos hivatalos lá­togatásra Japánba érkezett. Nakaszone kormányfővel és más tiszt­ségviselőkkel a két ország gazdasági kapcsolatairól és biztonsági kérdésekről fog tárgyalni. Képünkön Kohl és hitvese a tokiói re­pülőtéren (Tanjug, UPI)

Next