Magyar Szó, 1983. december (40. évfolyam, 329-343. szám)

1983-12-01 / 329. szám

^ " 4^.­^) XL. évf., 329. fi 3113.) szám 1983. december 1., csütörtök Ára 10 dinár időjárásjelentésünk a 15. oldalon (..] ti J­­ V* ШЛ ЈШј W Mai számunkból: ШШШM Jfši MS ilk ф Zuhanás, becsapódás, robbanás... «Pjjjjlpf gfflJBjK ЧЗрјк МШ Túlélők nyilatkoznak a madridi légi katasztrófáról m ЦwJS јш Jfl шИш ® tó*®** tizenkétmillió tonna kukorica? __________________________________________________________ ф Mérsékelten vagy túlnyomóan felhős idő,­­ helyenként havazás i­tam­ista Szövetség és a munkásosztály rafaelia fejlődésének biztosítéka Díszülés Belgrádiján az AVKOJ II. ülésének 40. évfordulója alkalmából — Mika Špiljak, a JSZSZK Elnökségének elnöke mondott beszédet Az AVNO­T második ülésszakának 40. évfordulója alkalmából hétfőn a JSZSZK Képviselőházának Szövetségi Tanácsa, valamint a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa együttes ülést tartott. A himnusszal kezdődő ülés ünnepi hangulatban zajlott le, forradal­munk sok kiemelkedő egyénisége vett részt rajta, úgyhogy az ülés sok szempontból rendkívülinek számított. A tanácsok együttes ülését Vo­­­jo SRZENTIC, a JSZSZK Képvi­­selőházána­k elnöke nyitotta meg. A nagy jubileum alkalmából meg­tartott összejövetelen a két tanács tagjain kívül megjelentek az AVNOJ második ülésszakának egykori részvevői, az ország ál­lam- és pártelnökségeinek elnökei és tagjai, a föderáció szerveinek képviselői, a köztársaságok és­ tar­tományok küldöttségei, azoknak a városoknak a képviselői, amelyek­ben az AVNOJ ülést tartott, a M­H képviselői, a főparancsnok­ság egykori brit, szovjet és ame­rikai katonai misszióinak képvi­selői, valamint a hazánkban ak­kreditált diplomáciai kar képvise­lői. Vojo Srzentjc üdvözölte az ösz­­szejövetel részvevőit, felszólította a jelenlevőket, hogy egyperces né­ma felállással adózzanak Josip Broz Tito emlékének, forradal­munk megalapítója, a jugoszláv forradalom vezetője, a forradalmár, az államfő emlékének, kinek örök­értékű műve beépült új hazánk minden vívmányába. A jelenlevők néma felálással adóztak az AVNOJ második ülés­szaka elhunyt tagjai emlékének is. Ezután Vojo Srzentjc beszélt az AVNOJ második ülésszaka hatá­rozatainak jelentőségéről.­­ Negyven év telt el azóta, hogy a­z AVNOJ megtartotta tör­ténelmi jelentőségű második ülés­szakát, negyven év múlt el a ju­goszláv nemzetek és nemzetiségek újkori történelmének e legfonto­sabb eseménye óta, negyven évvel ezelőtt vetettük meg közösségünk alapjait, a szocialista föderatív köztársaság alapjait — mondta Vo­jo Srzentié. Az AVNOJ az 1942-ben megtar­tott bihari első ülésszakán köz­ponti politikai testületté vált, 1943-ban Jajcéban, a második ülésszakán pedig határozatokat hozott az új demokratikus forra­dalmi hatalom törvényesítéséről, a­­ népfelszabadító bizottságokról, így az AVNOJ a legfelső törvényhozó és végrehajtó népi képviseleti tes­tületté lett, határozatot hozott az ország föderaív berendezéséről a nemzetek és a nemzetiségek tel­jes egyenjogúságra támaszkodva. Az AVNOJ második ülésszakán a leigázott Európában létrejött az első népi állam, megalakult az egyedülálló háborús parlament és kormány, a saját országban a sa­ját hadsereggel, a forradalom tü­zében született hadsereggel, s az or­szág valamennyi nemzetének tö­meges részvételével ezek a szer­vek harcot folytattak a megszállók és a hazai árulók ellen, az ország végleges felszabadításáért, az új Jugoszlávia, az egyen­jogú nemzetek és nemzetiségek testvéri közösségének kiépítéséért, nemzetközi helyzetének megszilár­dításáért. A Tito elvtárs vezette Jugoszláv Kommunista Párt irányí­tásával nemzeteink és nemzetisé­geink a népfeszabadító háborúban és a szocialista forradalomban tör­ténelmünk legdicsőbb éveit élték át, és a vívmányokért több száz­ezren áldozták életüket. Ezekre a demokratikus és föde­ratív alapelvekre támaszkodva, amelyek valójában forradalmunk legfontosabb irányelvei voltak és maradtak is, s amelyeknek általános népi és igazi demokratikus jelle­gük volt, az új Jugoszlávia az egyenjogú nemzetek és nemzeti­ségek közösségeként fejlődött és így érte el szocialista önigazgatási valóságának jelenlegi fokát. A jugoszláv társadalom háború utáni fejlődése, az AVNOJ-tól a küldött rendszerig, a szocialista forradalom folytonosságát példáz­za, az AVNOJ második ülésszaká­nak határozatai pedig olyan kiin­dulópontul szolgáltak, amelyek meghatározták szocialista közössé­günk további demokratikus és fö­deratív fejlődését. A népfelszaba­dító mozgalom demokratikus és haladó nemzetközi irányelveit ki­fejezésre juttatva ezek a határoza­tok megalapozták és kijelölték kül­politikánk alapelveit is. A jugo­szláv társadalom az elmúlt négy évtizedben állandóan szilárdította és fejlesztette a forradalom alap­jait és autentikus értékeit, a saját és eredeti szocializmust építő meg­oldásokkal mindig új utakat tört a fejlődés felé. Társadalmunk ma is ezt teszi, ma, amikor a társult­­ munka rendszerének fejlesztésével­­ új fejezetet nyit önigazgatási és demokratikus szocialista társadal­munk kiépítésében, amikor nem­zetközi téren az el nem kötele­zettség politikájának következetes érvényesítésével síkraszáll az or­szágok közötti egyenrangú együtt­működésért, az aktív és békés ko­­egzisztencia szellemében. Most, ebben az ünnepélyes pil­lanatban, amikor köztársaságunk, Tito legnagyobb műve, jubileumi (Folytatása az 5. oldalon) Díszülés a JSZSZK Képviselő­házában A JSZSZK Képviselőházának küldöttsége a Virágházban A JSZSZK Képviselőházának küldöttsége Vojo SRZENTIC el­nök vezetésével, a köztársaság napja és az AVNOJ II. ülésszakának 40. évfordulója alkalmából virágot helyezett Tito elnök sírjára. A küldöttség a következőket jegyezte be a látogatók könyvébe: „Azon a napon, amikor köztársaságunk a békében és szabadság­ban eltöltött 40. évét ünnepli, hálával és büszkén emlékezünk köz­társaságunk, az egyenjogú nemzetek és nemzetiségek testvéri kö­zösségének megalapozójára, a bátor harcosra és a nagy hadvezérre, akinek forradalmi munkássága jelképezi minden törekvésünket, csa­tánkat és győzelmünket, amelyeket a szocialista forradalom, a szebb és boldogabb élet kiépítésének útján értünk el. Tovább építve a titói szocialista önigazgatású, el nem kötele­zett Jugoszláviát a Tito személyéhez és munkásságához fűződő tar­tós és megbonthatatlan kapcsolatot építjük.” (Tanjug) Maiik Mid »«iát A JSZSZK Képviselőházának plakettje az ШШ1 ti. ülése részvevőinek — Vojo Szzentté adta át A köztársaság napja alkalmából hétfőn, a JSZSZK Képviselőházá­­ban átadták a Képviselőház pla­kettjét az AVNOJ II. jajoei ülés­szaka részvevőinek, emlékezésül forradalmunk e nagy jubileumára. A plaketteket Vojo SRZENTIC, a JSZSZK Képviselőházának elnö­­ke nyújtotta át. Örömét fejezte ki, hogy a történelmi jajcei esemény részvevői jelen vannak az esemény 40. jubileumának megünneplésén. Nemzeteink és nemzetiségeink mélyen tudatában vannak a 40 évvel ezelőtti események jelentő­ségének, mondta többek között Srzentié. Az AVNOJ II. ülésszaká­nak tagjait érte az a megtisztelte­tés és rájuk hárult a felelősség, hogy meghozzák azokat a dönté­seket, amelyek sorsdöntően megha­tározták az új Jugoszlávia jövőjét, s amelyek a jajcei ülésszakot jog­gal sorolják nemzeteink és nemze­tiségeink történelmének legjelen­tősebb eseményei közé. Szzentié hangsúlyozta, hogy ha­zánk minden fejlődési szakasza újabb feladatokat állít elénk, de tartósan, mindig magunk döntünk arról, hogy milyen politikát foly­tassunk és milyen viszonyokat épít­sünk. Az ilyen politika alapja a Jugo­szláviáról mint a testvériség és egység közösségéről, nemzeteink és nemzetiségeink együvétartozásáról és egyenjogúságáról szóló AVNOJ-i döntések. Olyan forrás ez, amely­re hazánk egész eddigi négy év­tizedes fejlődése alapozódik. Miután rámutatott AVNOJ tag­jainak, a népfelszabadító harcban és a háború utáni orszá­gépítésben kifejtett jelentős tevékenységére, Szzentié kifejezte meggyőződését, hogy a történelmi ülésszak részve­vői a jövőben is hozzájárulnak tár­sadalmunk fejlődéséhez. (Tanjug) Pihenő ítéli a bányászok Helyenként rekorderedmén­yeket érnek el A Riina melletti Kosovo bauxit-­­ bánya bányászai már teljesítették évi tervüket. Tizenegy hónap alatt mintegy 102 000 tonna bauxi­­tot bányásztak ki, 13 százalékkal többet a tervezettnél, s 41 száza­lékkal meghaladják tavalyi ered­ményüket. A kollektíva 380 bányászának sikere annál nagyobb, ha tudjuk hogy a bánya még két évvel ez­előtt súlyos nehézségekkel és veszteségekkel küzdött. A mun­kaszervezet, amely a közelmúlt­tól a Kosovói Villanyga­zdaság összetett Munkaszervezet kereté­ben működik, rövid idő alatt le­győzte gondjait, s az idén m­ár jelentős többletjövedelmet ér el. A banovici Tito Karnaszénbá­­nya bányászai a köztársaság nap­ján 12 280 tonna szenet bányász­tak ki és továbbítottak a fogyasz-I tókhöz, ami e kollektíva számára a napi termelési rekord. Egyúttal a szénkitermelés szempontjából is november reko­rdhónap lesz a bá­nya számára. A Doboj melletti Stanali­­­gnit­­bánya dolgozói az ünnepek alatt sem pihentek. Az elmúlt három­­ nap folyamán csaknem 4000 ton­­­­na szenet termeltek ki, s ezzel­­ bizonyították a legjobban, hogy a határidő letelte előtt teljesíteni­­ tudják a­z idei termelési tervet,­­amely 300 000 tonna lignitet irá­nyoz elő. Ahhoz, hogy ezt telje­síteni tudják, december végéig 33 000 tonna szenet kell kitermel­niük. Mivel rohammunkát végez­nek, s az év végéig szombat- és vasárnapomként is dolgoznak majd, várhatólag teljesítik am­biciózus tervüket. (Tanjug) Világszerte megemlékeztek Jugoszlávia csepére! Rendezvények, fogadások voltak külföldön a köztársaság napja alkalmából Számos ország tájékoztatási eszköze kiemelkedő helyen fog­lalkozik Jugoszlávia állami ünnepével. A köztársaság napja jó alkalom volt, hogy ismételten csodálatukat fejezzék ki Jugoszlá­via nemzetei és nemzetiségei hősi harcára emlékezve, és hogy kinyilvánítsák tiszteletüket a szocialista önigazgatású és el nem kötelezett Jugoszlávia iránt. Emlékeztetve a második világhábo­rú történelmi napjaira és az AVNOJ jelentőségére, a külföldi lapok külön rámutatnak hazánk háború utáni fejlődésére és a földrajzilag kis Jugoszláviának világviszonylatban kivívott nagy tekintélyére. Ezzel kapcsolatban kiemelik Tito elnök államfői és látnoki szerepét. Az Izvesztyija például azt írja, hogy az AVNOJ II. ülésén alap­vető fontosságú döntéseket hoztak Jugoszlávia jövőbeni állambe­rendezéséről, a TASZSZ hírügy­nökség pedig megemlíti, hogy Jajcéban helyezték el az ország háború utáni szocialista fejlődésé­nek alapjait. A lengyel sajtó rámutat a ju­goszláv népek háború utáni nagy sikereire, valamint a szocialista fejlődés önálló és önigazgatási útjára. A román napilapok az AVNOJ II. ülésének történelmi jelentősé­gét helyezték előtérbe, és egyide­jűleg hangsúlyozták Jugoszlávia jelenlegi tevékeny nemzetközi szerepét. A csehszlovák lapok alkalmi cikkekben emlékeztek meg a ju­goszláv ünnepről. A magyar lapok az új Jugoszlá­via keletkezéséről, a népfelszaba­dító harcról, az AVNOJ II. ülésé­nek jelentőségéről, valamint a háború utáni szocialista építés eredményeiről, a jelenlegi fejlődés bonyolultságáról, és hazánk nagy nemzetközi tekintélyéről írtak. A berlini Neues Deutschland terjedelmes írásban foglalkozik az AVNOJ II. ülésével, a Tito elv­társ vezette népfelszabadító harc­cal és hazánk háború utáni fejlő­désével. „A további demokratikus hala­dás Tito Jugoszláviájának meg­szilárdítására irányul”, emelte ki a befolyásos spanyol ABC napi­lap az új Jugoszlávia megterem­tésének 40. évfordulójával kapcso­latban. „Jugoszlávia aránylag kis or­szág, de nagy befolyást gyakorol a nemzetközi politikai esemé­nyekre, és mindig is nagy figyel­met keltett a világban”, írta a Hindustan Times című tekintélyes indiai lap. A pakisztáni Muslim napilap november 29-e alkalmából cikk­ben foglalkozott Tito elvtárs sze­mélyével, elképzeléseivel, a mun­r­különigazgatással és az el nem kö­­telezettséggel. A köztársaság napjáról­ megem­lékeztek az egyiptomi napilapok is. A jugoszláv állami ünnepről írt még a zimbabwei Herald, az észak-koreai Rodong Sinmum, a tokiói Ashahi Evening News, az indonéziai Indonesian Observer és sok más külföldi lap, de meg­emlékeztek róla a hírügynökségek, valamint a rádió és tévéállomá­sok is. November 29-e alkalmából fo­gadást adott a JSZSZK párizsi, athéni, londoni, hágai, stockholmi, moszkvai, budapesti, varsói, bécsi, bukaresti, bonni, berlini, madridi, nikéziai, delhi, kairói, pekingi, hararei, washingtoni, Buenos Aires-i, djakartai nagykövete. A fogadásokon számos politikai és közéleti személyiség jelent meg. Az ideiglenesen külföldön dolgozó munkásaink klubjaikban, egyesületeik­ben rendezvényeket, alkalmi ünnepsé­geket és összejöveteleket tartottak a köztársaság napja alkalmából. Ezek a megemlékezések az együvé tartozás, nemzeteink és nemzetiségeink testvé­riségének és egységének jegyében tel­tettek el, a részvevők kinyilvánítot­ták készségüket, hogy segítenek a je­lenlegi gazdasági nehézségek leküzdé­sére irányuló erőfeszítésekben. Több ilyen összejövetelen a Jugoszláviából (Folytatása a 3. oldalon)

Next