Magyar Szó, 1983. december (40. évfolyam, 344-359. szám)
1983-12-16 / 344. szám
LI------: BELPOLITIKA____________________ MAGYArsia 1983. december 16., péntek Az eltűnt lakások nyomában A föderáció szerveinek és szervezeteinek kommunistáit mintha nem érdekelné ez a probléma A lakásügyek mintha nem nagyon érdekelnék a föderációban dolgozó kommunistákat, hiszen pártbizottságuk idevágó határozatait, amelyeket még kora tavasszal fogadtak el, eddig csupán 102 KSZ-alapszervezetben vitatták meg. A többi 180 alapszervezet még formálisan sem támogatta ezt a dokumentumot, jóllehet a demokratikus centralizmus elve erre kötelezte volna őket. Nehezen hihető, hogy a szövetségi szervekben és szervezetekben dolgozó kommunisták érdektelenek e téma iránt, hiszen mintegy négyezer foglalkoztatott vár lakáskérdésének megoldására. Mind több az olyan, aki több mint húsz éve vár hajlékra, sőt olyanok is vannak, akik megoldatlan lakáskörülményekkel vonulnak nyugdíjba. De ha még ez sem elegendő akkor legalább az e téren tapasztalt visszaélésekről szóló adatok felkelthették volna a kommunisták érdeklődését. A pártbizottság megkísérelte tisztázni a lakáskiutalások és a lakások igénybevételének kérdését, nyilvános vita útján eljutni a legjobb önigazgatási megoldásokhoz. Első kísérletében csak részben járt sikerrel, de nem mondott le szándékáról. Részletes tájékoztatót készítettek a lakáskérdésről és lakásépítésről szóló határozatok valóra váltásáról, amelyet a bizottság elnöksége is megvitatott és támogatott. Ott, ahol tárgyaltak a határozatokról, számos hasznos javaslat is elhangzott, például padlás- és pinceterek lakhatóvá tételéről, az eszköztársításrél, a személyes részvételről. Javasolták, hogy keressenek telkeket családi ház építésre, s külön rámutattak arra, hogy meg kell akadályozni a nagy, luxuslakások építését, és hogy az illetékes szerveknek gyorsabban kellene az „eltűnt” lakások nyomába jutni, visszaszerezni azokat. . Ez utóbbi követelés rejti magában a legnagyobb „belső tartalékokat”, hiszen olyan körülmények között, amikor kevesebb pénz jut új lakások építésére, meg kell állapítani, ki és hogyan használja a föderáció meglevő lakásalapját. Ellenőrizvén a föderáció tulajdonát képező 7870 belgrádi lakás igénybevételének módját, szinte hihetetlen adatokhoz jutottak. Százhetvenkét lakásban a lakójog elhunyt tulajdonosának családtagjai élnek, akik státusukat nem rendezték a lakásügyi érdekközösségnél. Hatvanöt lakást albérlőknek adnak ki, százharminchárom lakást pedig jogtalanul használnak. Négy esetben a lakásjog élvezője nem kötött szerződést a lakásügyi érdekközösséggel, negyvennégy lakás üresen áll, mert a lakók elköltöztek, vagy meghaltak. Számos olyan eset is van, hogy míg a lakásjog élvezője külföldön tartózkodik, a rokonok vették birtokba a lakást, négyet a nagykövetségek képviselőinek, illetve ügyvédeknek adtak ki! Mindent egybevetve, nem számítván azokat, amelyeket családtagok használnak, de még nem rendezték státusukat, a nem rendeltetésszerűen használt lakások értéke meghaladja az ötszázmillió dinárt. Mit mondjunk azokról a lakásjog-élvezőkről (ötszázhatvanketten vannak), akik nem jelentettek be egy-öt szobát lakásfelesleg címén. Az ebből adódó veszteség legalább kétszázezer dinár havonta. Túl sok a „feledékenység” is, július 31-éig 15,6 millió dinár lakbért nem fizettek. Azt a szokást sem sikerült kigyomlálni, hogy a lakásokat a szabályzatok illetve a lakásügyi és káderbizottságok megkerülésével utalják ki. Az ilyen „szerencsések” között olyanok is vannak, akiknek már van lakásuk, de megtalálhatók közöttük a föderációban dolgozók gyerekei is. Még mindig van egyeseknek diszkréciós joga, hogy a lakásigénylők listáját megkerülve utaljon ki társadalmi lakást, és olyanok is vannak, akik nem hajlandóak kiköltözni a lakásból, miután megszűnt szövetségi tisztségük. Mindezeket a negatív folyamatokat és a kiváltó okokat politikai akcióval meg lehetne szüntetni. A pártbizottság az alapszervezetek egyharmadával maga mögött még kisebbségben van, de nem adja fel a harcot. (Tanjug) Miért nincs elég röntgenfilm? Árzsarolással próbálkoznak a nyersanyagszállítók, állítják a zágrábi Fotokémikában szati kombinátok, nem hajlandóak ezt a nemesfémet a megbeszélt áron szállítani, jóval magasabb, az eddiginél kétszer, sőt háromszor drágább árat követelnek. Még ilyen áron sem szállítanak azonban eleget. Ha nem sikerül megfelelő megoldást találni, a Fotokémika kénytelen lesz leállítani mindazon termékek gyártását, amelyhez ezüstre van szükség. Az ezüst az egyetlen nyersanyag, amelyet a zágrábi gyár az országban szerez be, a többit a konvertibilis piacról importálja. Mindez oda vezetett, hogy a Fotokemika termelése az év második felében hónapról hónapra csökken. Igaz, a termelők ezekben a napokban megígérték, hogy szállítanak ezüstöt, de új, horribilis árakon — mondja az igazgató. A Fotokemika mintegy kilencszáz dolgozója nem hajlandó elfogadni ezeket a feltételeket, s így továbbra is megoldatlan a röntgenfilmellátás, ami súlyosan érinti az egészségügyet. Erről a kérdésről szó volt a Szövetségi Munka-, Egészségügyi és Szociálisvédelmi Bizottság legutóbbi ülésén is. Ennek alapján remélhető, hogy a kérdést sikerül mielőbb megoldani. (Tanjug) A zágrábi Fotokemika, az ország egyetlen röntgenfilmgyártója, nem tudta teljesíteni termelési tervét, mert nem kapott elég ezüstöt. Dr. Iva BROZ, a Fotokemika vezérigazgatója elmondta, hogy az ezüst hazai előállítói, a fémkohó Készenlétben a jégtörők A jugoszláv jégtörők, a Cakor és a Vučevo, készenlétben várja a jég elleni harcot a Dunán. Ha a helyzet megköveteli, négy magyar jégtörő is segítségükre siet, ugyanúgy, mint a korábbi években. A magyar jégtörők a Duna országhatár—Vukovár közötti szakaszán törik a jeget. A kedvező meteorológiai prognózisokra való tekintettel kérdés, hogy szükség lesz-e a jégtörők bevetésére. Baján tegnap összeültek a jugoszláv és magyar szakemberek, hogy döntsenek erről. A legújabb adatok szerint a Dunának alig 15 százalékát borítja jég. A Tiszán azonban a víztükör 80 százalékét, a Begejnek és a Temesnek pedig egész felületét jég borítja. (Tanjug) SZÍNES FALINAPTÁRUNK 20-AI, KEDDI SZÁMUNKBAN Маши. Sió 1984 JANUÁR јкГ.Ж' F'fí'fíisch V '’:í‘tie'ir:54 Išr Ki KfíH 'V' j .ÍJ/Zojí? ' Гк j' jJT U 18 25 5 12 19 26 .~"'6~ íí 20 27 P T- 1* .21 38 s,:r 8 15 22 29 , 2 9 16 23 90 NCVCMBÍH 5 >2 19 26 .. 6 13 20 ?/ , te"' :f7 14 '21 28. // r jГ ~B 15 22^2бл r»;I ,ig зз Јзо ,2 'H’ 17 te FEBRUAR нГ";05Ж!?Г-1-----Г лл oi“ 'ów ■ «1 ! MÁRCIUS OKTÓBER b ... P 3 ,10 17 24 31 «4'v,e 2S : KILEN ЛГШlV. 2 . MÁJUS 2 9 16 2ГГ 10’ ' ' ' /V 7 14 /21 /28 ' , 3 10 1,’ 21 18 15 '22 '29 ' '4 11-8 2.'. ...2 /' 9 '16 23 'ЗВ 5 12 19 '26 ' . 3 10 17 24 31 6 13 20 27 „ 4 1 1 18 25' 7 14 21 28' ; ... 5, 12 19 '26 I 8 '15 22 29 , 6 13 '20 '27 ' 1 'VfPrtMBI AUGUSZTUS JÚNIUS JULIUS Ttroif '26 /6" ;13'Јгб'ј27 „ s 1? 1» 26 V ”6 13 '20 '27 , 7 44 *21 '28 ,. 1 8 15 22 29 „ '2 9 '16 /23 30" t szereli a htottal Alaptalan az ellenkezőjéről szóló híresztelés • Helyenként akad elítélendő próbálkozás Tavaly október óta 1,846 millió tonna kukoricát adtunk el külföldi vásárlóknak, megközelítőleg 253 millió dollár értékben. Ennek keretében az idei termésből 524 ezer tonnát exportáltunk. A kukoricát kizárólag a Gabona Alap tagszervezetei exportálták, amelyeknek engedélyük van erre, és korábban szerződést kötöttek az exportra való termelésre — mondta Dimitrije DIMOV, az Országos Gabona Alap igazgatója. Ezek az eredmények, amelyek a kiszállított kukorica mennyiségét és értékét tekintve is az eddigi legsikeresebbek, az egymás utáni több jó termőévnek köszönhetőek, valamint annak, hogy csökkent az állattenyésztés termelése, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy több kukoricát kínálhassunk fel a külföldi piacon. A kukoricaexport az egyik legjobban megszervezett külkereskedelmi üzlet a mezőgazdaságban, tehát alaptalanok azok a gyakran hallható híresztelések, hogy a kukoricát ellenőrizetlenül értékesítjük külföldön — fűzte hozzá Dimov. Így például öt szervezet készül Svájcba szállítani kukoricát, de ezt megelőzően közösen kínálták az árut. A közvetlen értékesítésről az összes exportőr nevében egy köti meg a szerződést, a többiek kötelesek betartani az egységes árat és a többi feltételt. A kompenzációs ügyletekben az exportőrök kötelesek tiszteletben tartani a megbeszélt árat, még ha az a legalacsonyabb is, hogy elejét vegyék a tisztességtelen versengésnek. Ilyen kivitellel is csak azok foglalkozhatnak, akik szerződést kötöttek a termelésre, és ennek alkatpján kiviteli jóváhagyást kaptak. A kompenzációs ügyletek keretében a kukoricáért főleg az élelmiszer-gazdaságban hiányzó alapanyagokat szerezzük be, és csupán jelképes mennyiséget szállítottunk egyéb hiánycikkekért, (például mintegy 25 600 tonnát áram fejében). Tény azonban, hogy számos, nem mezőgazdasági szervezet a deviza és a hiányzó alapanyagok utáni hajszában igyekeznek mindenáron felvásárolni a kukoricát, és megpróbálják azt kiszámítani. Ezek közül néhányan a Gabona Alaphoz fordultak, hogy hagyják jóvá számukra a kivitelt. Az ilyen követeléseket azonban elthassították, miindenekelőtt ezért, mert azok az árucikkek, amelyeket a kukorica fejében importálni szeretnének, nem szerepelnek az alapanyagoknak azon a listáján, amelyet az alap közgyűlése elfogadott, s amelyek mindenekelőtt az élelmiszer-gazdaságiban használatosak. Ezenkívül olyan szervezetekről van szó, amelyek nem kötöttek szerződést kivitelre szánt kukorica termesztésére, és nincsenek gabonaexportőrként nyilvántartva, — mondta Branko Kaslinkó, a Gabona Alap vezérigazgató-helyettese. Mindenki előtt világos, hogy vannak zavarosban halászók is, s ezeket nehéz leleplezni —, mondja Tone Kuzmanovszki, a Mezőgazdaság Általános Egyesülésének titkára. A való tényállást csupán a felügyelőség tudja megállapítani. Akukorica árának ezenőrizetlen növekedése, ami a mindenáron való felvásárlás következménye, már tükröződik a kínálat terén is, amely érezhetően csökkent. A földművesek új, magasabb tavaszi árakra várnak. Az előállt helyzet minden bizonnyal tükröződik majd a takarmánygyártásban és a takarmány árában is, s ennek következményeképpen a hizlalás és a húsellátás terén is. A gyárak, amelyek arra kényszerülnek a tizennégy és fél dináros hivatalos áron vásárolták a kukoricát (amennyiben nem foglalkoznak spekulációkkal), érthetően lemaradnak a felvásárlásban — mondja Kuzmanovszki. (Tanjug) A negyedrendű vádlott A szabadkai ékszerrablók bűnvádi tárgyalása Az október elején Szabadkán elkövetett ékszerrablás tetteseinek bírósági tárgyalásán tegnap a negyedrendű vádlottat hallgatták ki. PERGEL Antal (39), akiről szó van, annyiban részese a betöréses lopás eseményeinek, hogy amikor Simonyi, a fő szervező és Ábrahám, a betörés végrehajtója elkövették a bűncselekményt és PAJZER Ladislav ékszerésznek átadták a 3 350 000 dinár értékű zsákmányt, akkor Pajzer 450 000 dinárt kifizetett Simonyinak, amely összeg nagy részét Simonyi Pergelnek adta át mondván, hogy: „Ezt tedd el és vigyázz rá”. Emiatt a vád Pergelt eredetileg orgazdasággal terhelte, mert fennállt a gyanú, miszerint tudhatta, hogy a pénz bűncselekményből származik. Védelmében Pergel Antal tegnap azt állította, hogy Simonyi László korábban is bízott rá tárgyakat megőrzésre rövid időre. Például amikor valami miatt kiment az Avala cukrászdából, ha nála volt a táska vagy valami más, odatette elém az asztalra, hogy őrizzem meg, amíg visszajön. Előfordult ez a kérdéses fekete kézitáskával is, amelyben azon a napon a 370 000 dinár volt. Akkor annyit mondott, hogy „Vidd magaddal és vigyázz rá”. Kivittem a táskát a cukrászdából és lakásomra mentem — vallotta tegnap Pergel. Amit tettem, vállalom, de az az állítás, miszerint a táskát elrejtettem, nem áll. Lakásom olyan, hogy nem is lehet benne nagyon elrejteni, mert igen gyéren bútorozott. Ajtaja pedig akár egy drótkulccsal is nyitható. A táskát tehát éppen csak annyira dugtam el az egyik elnyűtt heverőn, hogy ne legyen azonnal szem előtt, ha valaki a lakásba tévedne. — Igaz, mikor megnéztem, láttam, tehát tudtam, hogy pénz van benne, de ez sem lepett meg különösebben, mert Simonyi korábban sokat beszélt arról, hogy új autót szeretne venni és tulajdonképpen arra gondoltam, ez az a pénz, amin majd az új kocsit megveszi. Később visszamentem a cukrászdába. Ott hallottam, hogy Simonyit elvitték a rendőrök. Nem sokára ismét jöttek. Ekkor már értem és kérdezősködtek mindenféléről. A pénzről nem szóltam azonnal, mert az ékszerrablásról még nem is hallottam és úgy véltem, valami félreértésről van szó, ami egy fél órán belül tisztázódik. Gondoltam, nem kell feleslegesen nagy port kavarni körülötte. Persze, amikor megtudtam, hogy rablás történt, akkor a táska is előkerült. Ennyi volt tegnap reggel Pergel Antal vallomásának lényege. A bíróság ezután zártkörű tárgyalást rendelt el, mivel fiatalkorú kihallgatása volt soron. Ma reggel 8 órától a kárvallott ékszerész, SZAKÁL Tibor és több tanú, valamint a szakértők kihallgatását rendelte el a bíróság hármas tanácsa. H. F. Nagy havazás Becsén Csütörtökön délután fél 1-től Becsén és környékén hullott sűrűn a hó. A meteorológiai állomás ügyeletesétől kapott jelentés szerint néhány őr© alatt 5 centi vastagságú friss hó borította a talajt. A havazás a kora esti órákban sem szűnt meg. A közutak csúszóssá, jegessé váltak. A lakott területeken, ahol egyelőre nem tisztították az utakat, nagyon megnehezült a közlekedés. A Vojvodinaput útkarbantartóitól kapott értesülés szerint az ügyeletes munkacsoportok délután 3 órától a terepen vannak és sóval hintették a főbb útvonalakat. Az autóbuszállomáson arról értesítettek bennünket, hogy a becse—topolyai műút, különösen csúszós volt, mert délután 4 óráig még nem tisztították el a havat. Megnehezült a közlekedés a Becse— Pecesor mellékúton is. Lgy.