Magyar Szó, 1984. február (41. évfolyam, 30-44. szám)

1984-02-01 / 30. szám

2 KÜLPOLITIKA Az eredeti elvek ereje Sikeresen ért véget az el nem kötelezett országok d­jakar­­tai­ miniszteri értekezlete — a tájékoztatási monopóliumok megszüntetéséért Az el nem kötelezettek mozgal­mának keretében ismét sikeresen ért véget egy értekezlet — a tá­jékoztatásügyi miniszterek djakar­­tai értekezlete, amelyen megerő­sítették az el nem kötelezettség ere­deti elveinek és politikájának tar­tós értékét. A tájékoztatás deko­­lonizálásáért folytatott harcra vo­natkozó határozat értelmében cse­lekedtek, amely a delhi csúcsérte­kezleten született, és síkraszáll­­tak az igazságos és egyenrangú viszonyokért a tájékoztatásban, va­lamint a monopóliumok megszün­tetéséért. Az el nem kötelezett országok miniszterei építő jellegű és sokoldalú vitában ezúttal is nagyfokú nézetazonosságról tettek tanúbizonyságot. Mivel rendkívül bonyolult nem­zetközi viszonyok között tartották meg a djakartai értekezletet, el­sőrendű politikai jelentőségű. Az elfogadott okmányok közül­ a zá­róokmány különösen fontos, to­vábbá a világ minden országának sajtójához, rádiójához és tévé­hálózatához intézett úgynevezett drak­artai felszólítás. Ebben a töm­bök konfrontálódásától való távol­­maradásra, a dialógus serkentésé­re és a tendenciózus tájékoztatás kerülésére szólítják fel az em­lített médiumokat. Az akcióprog­ram számtalan konkrét javasla­tot és elképzelést tartalmaz az el nem kötelezettek közötti együtt­működés fejlesztésére, a sajtó, a rádió, a televízió, a könyvki­adás, a filmcsere, a tájékoztatás és a kultúra más területén. A terjedelmes záróokmányban az el nem kötelezettek támogatásuk­ról biztosítják a világszervezetet tájékoztatási programjának valóra váltásában. Felszólítanak minden el nem kötelezett országot, hogy járuljon hozzá és közösen koordi­nálják tevékenységüket, hogy az ENSZ révén kiharcolják az új tá­jékoztatási világrendet. Elítélik azokat a törekvéseket, amelyek az ENSZ és különösen az UNESCO tekintélyének csorbítására irá­nyulnak, mert ez árt minden el nem kötelezett és fejlődő ország érdekeinek. Támogatták a palesztin kérdés­sel­ kapcsolatos tények bemutatá­sát szolgáló kiadványok és isme­retterjesztő filmek programját, és mindazokat a tájékoztatási eszkö­zöket, amelyek az apartheid po­litikája, a fajüldözés és a cioniz­mus elleni nemzetközi hadjáratot szolgálják. Rendkívül jelentős a djakartai felszólítás, amelyben a miniszte­rek kiemelték a tájékoztatási esz­közök szerepét, sőt felelősségét a béke megszilárdításában, valamint az igazság és egyenlőség érvé­nyesítésében a jelenlegi válságos politikai és gazdasági viszonyok­­ közepette. A tájékoztatási eszkö­zöket felszólítják, hogy határozot­tan száljanak szembe a világ megosztásával, és hassanak a nemzetközi eseményekre, hogy a­­ haladás útját egyengessék. Ebben az okmányban és az ér­­­­tekezleten hangsúlyozták az el nem kötelezett országok közötti együtt­működés jelentőségét. A kollektív tudat és a közös fellépés hozzá­járul a tájékoztatás területén ta­pasztalt egyenlőtlenségek felszá­molásához. Példa erre az el nem kötelezettek hírügynökségeinek együttműködése. A djakartai fel­szólításban hangsúlyozzák annak szükségét, hogy támogassák az ENSZ rendszerét, különösen a tá­jékoztatásban és az átfogó hala­dás megvalósításában. Az el nem kötelezettek tájékoz­­tatásügyi miniszterei következő ülésüket Zimbabwében tartják meg, valószínűleg 1986-ban­­ vagy 1987-ben. Több ázsiai és latin­am­erikai ,ország felajánlotta, az értekezlet megszervezését, de több küldöttség, köztük a jugoszláv is, azt javasolta, hogy valamely dél­afrikai ország legyen a vendéglá­tó. (Tanjug) Spoljak gratulált­­ új kanadai főkormányzónak A JSZSZK Elnökségének nevé­ben Mika Spíljak, az áll­a­mel­n­ök­­ség elnöke üdvözlő táviratot inté­zett Jeanne Sauve asszonyhoz Ka­nada főkormányzója tisztségének betöltése alkalmából. (Tanjug) MAGYAR SZÓ SPANYOLORSZÁG Hajsza a terroristák után González Strasbourgba utazott Tegnap Strasbourgba utazott Fe­lipe González spanyol miniszter­elnök. Az Európai Parlamentben javasolta, hogy hívjanak össze nemzetközi értekezletet, és vitassák meg a terrorizmus elleni harcot. A miniszterelnök közölte, hogy 15 európai ország kormánya már el­fogadta a javaslatot. González közvetlenül azután uta­zott Strasbourgba, miután eltemet­ték a vasárnap délután Madrid­­ központjában megölt Guintana , Quintana tábornokot. A kormány-­­­fő kijelentette, hogy „a terrorizmus most már nemzetközi jellegű”, s­­ ezért a demokratikus országoknak­­ össze kell fogniuk „a véres inter­­nacionálé” elleni harcban. Az ETA baszk szakadár mozga­lom hétfőn késő este bejelentette, hogy kommandói ölték meg a tá­bornokot. Az ETA parancsnoksága közölte, hogy politikai közleményt ad ki. A spanyol rendfenntartó erők folytatják az eddig legnagyobb sza­bású hadműveletet, hogy a me­rénylők nyomára bukkanjanak. Csak Madridban hétfőn hozzávető­leg 400 000 gépjárművet ellenőriz­tek. Az akcióban mintegy 100 000 rendőr vett részt. Az ellenőrzés miatt valóságos közlekedési zűrzavar keletkezett. A gépjármű menetoszlopok hossza meghaladta a 10 kilométert a Mad­rid felé vezető valamennyi úton. Feltételezik ugyanis, hogy a me­rénylők még mindig Madridban tartózkodnak. A ko­rmány elrendel­te, hogy az összes magas rangú tisztet a jövőben testőrség őrizze. (Tanjug) TÖRÖKORSZÁG Kurd­ok letartóztatása A török hadsereg letartóztatott 11 kurdot, a törvényen kívül helye­zett Szabadság Útjai nevű szerve­zet tagjait.. Az ankarai­ katonai ha­tóságok közölték, hogy az őrizetbe vett kurdok a tilalom ellenére folytatták tevékenységüket az 1980- ban kihirdetett hadiállapot után. (AFP) Szűrös IV­átyás magyar pártfunkcionárius válaszolt a nemzetközi kapcsolatokat érintő kérdésekre A Kossuth rádiónak adott hétfő esti Interjújában a nemzet­közi kapcsolatokat érintő számos időszerű kérdésre válaszolva Szűrös Mátyás, az MSZMP KB .titkára, megismételte a Magyaror­szág független és önálló külpolitikájával kapcsolatos állítást, de egy korábbitól eltérően jobban, hangsúlyozta az együvé tartozás elemeit és a Szovjetunió jelentőségét Magyarország számára. A továbbiakban elmondta, hogy a külpolitika közös és összehangolt vezetése nemcsak Magyarország al­kalmazkodását jelenti a többi szö­vetségeshez, hanem a magyar kez­deményezések és álláspontok­­ fi­gyelembevételét a szövetségesek részéről. Nem hagyott kétséget afe­lől, hogy a legfontosabb magyar külpolitikai lépéseket egybehan­­­golják a Varsói Szerződéshez tar­tozó szövetségesekkel, de úgy vél­te, hogy ennek ellenére van­ sza­bad terület a saját megnyilvánu­lásra, amely — a magyar értel­mezés szerint — nem áll összetű­zésben a szövetség jól értelmezett lényegi érdekeivel. A bizalom megteremtéséért Szűrös szerint Magyarország úgy véli, hogy a nagyhatalmak egyre fokozódó dominációja ellenére a kis országok számára van műkö­dési terület. E két folyamat pár­huzamos egymással és nem zárja ki egymást. A kis orszá­gok, ame­lyek között Magyarországon kívül példaként Jugoszláviát és Hollan­diát említette meg, szerep­vállalá­sának értelmét és irányát elsősor­ban a népek, de főleg a nagyha­talmak közötti kompromisszumok és bizalomteremtés útjai felkutatá­sának lehetőségében látta. A szövetségesi kötelezettségekhez hű Magyarország úgy véli, hogy senkinek sem tesz semmilyen en­gedményt azáltal, hogy felfokozza a Nyugat felé irányuló politikáját vagy hogy konkrét lépéseket tett a gazdasági és pénzügyi nyitás irányába, mint például a Nemzet­közi Valuta Alapba és a Világ­bankba való belépéskor. A Magyar­­ország, mint a Nyugat szemében egyre elismertebb külpolitikai szubjektum iránt megnyilvánuló megnövekedett érdeklődést szem­lélteti a brit, az olasz, a nyugat­német, a finn, a svéd, a norvég és a belga kormányfő várható bu­dapesti­ látogatása is. Válaszolva a kérdésre, mi vár­ható jövőre a Wa­rsói Szerződés ér­vényességi határidejének letelte után. Szűrös Mátyás elmondta, ne­hezen hihető, hogy e katonai szö­vetség tagországai a jelenlegi hely­zetben nélkülözhetik ezt a szövet­séget. Véleménye szerint a szer­ződést meghosszabbítják, de to­vábbra is érvényben marad a Var­sói Szerződés javaslata, hogy egy­idejűleg oszlassák fel mindkét szö­vetséget. A magyar párttisztságviselő el­mondta, hogy gyakorlatilag befe­jezték a KGST csúcstalálkozójának előkészületeit és bejelentette ha­marosan sorra k­erülő megtartását. Véleménye szerint a csúcstalálko­zónak elő kell mozdítania, hogy e gazdasági csoportosulás alkalmaz­kodjon a kor követelményeihez. Igen határozottan állította, hogy Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának betegsége nem hat ki kedvezőtlenül a belföldi és nem­zetközi téren kifejtett tevékenység­ire. Elmondta, hogy Andropov lá­badozik, és hogy nincs ok aggo­dalomra. Betegsége ellenére cselek­vően részt vesz a szovjet politika irányításában, betegsége nem távo­lítja el a mindennapi élettől, és nem hat ki az ügyek irányításá­ra sem, jelentette ki Szűrös. A magyar-­román kapcsolatokról A KB titkára igen tartózkodóan értékelte a magyar—román kapcso­latokat, és egy kérdésre válaszol­va kijelentette, hogy a gazdasági együttműködés kivételével a kap­csolatok az összes többi területen egy helyben topognak vagy vissza­fejlődnek, és ezt a romániai ma­gyar kisebbség helyzetével kapcso­latos bizonyos megoldatlan viták­kal magyarázta. Cáfolta a magyar közvélemény egyes részei által hangoztatott kifogásokat, hogy a magyar párt és kormány nem kép­viseli elég erélyesen a határokon kívül él­ő magyar nemzetiség érde­keit. Szűrös elmondta, hogy a ma­gyar vezetőség számlájára irányuló ilyen bírálatok mögött egyebek között a magyar nacionalizmus rej­tőzik. A kisebbségekkel kapcsola­tos fejtegetéseiben megemlítette, hogy igen szerteágazó a kapcsolat­­rendszer Jugoszlávia és Magyaror­szág között a két országban élő nemzetiségek helyzetének fejlesz­tésére irányuló együttműködésben. Végül megcáfolta a magyar köz­véleményben is időnként hallható állításokat, hogy a rakétatelepítés legújabb fejleményei közvetlen há­borús veszéllyel fenyegetnek. Ez a veszély csak fokozódott, mondta Szűrös, és kiemelte, hogy a Varsói Szerződésen belüli munkafel­adatok elosztásának keretében csak az­­NDK-ba és Csehszlovákiába tele­pítettek rakétákat, és hogy nem merült fel a Magyarország terüle­tén történő rekétatelepítés kérdé­se, mert, legalábbis egyelőre, Ma­gyarország stratégiai helyzete ezt nem követeli meg. (Tanjug) 1984. február 1., szerda ШиШШ a helyzet Csata Kadhafi figyelmeztetett a francia rádiónak adott Interjújá­ban — Cheysson ma Ndjemenában A csádi eseményekbe való kül­földi beavatkozás ismét azzal fe­nyeget, hogy a végsőkig kiélezi a helyzetet ebben az afrikai ország­ban. Moammer El Kadhafi líbiai vezető ugyanis figyelmeztetett, hogy intenzívebb fegyveres össze­csapásokat válthat ki Francia­­ország döntése, hogy módosít a szemben álló feleket megosztó úgynevezett vörös vonalon. A fran­cia rádiónak adott interjújában Kadhafi elmondta, hogy Líbia felül­vizsgálja Goukoung Queddd követelését, hogy támogassa át­meneti egységkormányát, és avat­kozzon be a csádi eseményekbe. Queddi szombaton fordult Kadhafi­hoz, egy nappal azután, hogy a francia repülőgép lelövése miatt elmozdították a vörös vonalat. Kadhafi már többször cáfolta, hogy Líbia beavatkozott a csádi eseményekbe, ezúttal is elmondta, hogy hazája még nem nyújtott olyan segítséget Queddinek, ami­lyet Franciaország Habrénak. Azt állította, hogy Líbia sokáig azt is meg akarta akadályozni, hogy Queddi harcosai a franciákat tá­madják. Véleménye szerint joguk van felszabadítani hazájukat. Másfelől a csádi kormány hiva­talos lapja túl szerénynek és elég­telennek minősítette a francia dön­tést a vörös vonal módosításáról. „A Líbia részéről fenyegető háború keretében minden olyan akció, amely megosztja a csapatokat, előre kudarcra van ítélve” — írja a lap. Sem vörös, sem kék vonal nem fogja megakadályozni Kadha­fit abban, hogy Csádból líbiai tar­tományt alakítson. A francia véderőminisztérium közölte, hogy a Csádban állomá­sozó francia csapatoknak, amelyek harci gépek formájában nemrégen erősítést kaptak, csak az a fel­adatuk, hogy felügyeljenek, és az említett vonal mentén állásaikon maradjanak, csak egy új ellenőr­zési övezetet létesítettek, amelyet időnként járnak be helikoptereik és járőreik. Claude Cheysson francia kül­ügyminiszter ma Ndjemenába ér­kezik. A minisztérium szóvivője közölte, hogy február 5-éiig tartó körútján Etiópiába és Líbiába is ellátogat, a vezetőkkel mindenütt a csádi béke mielőbbi helyreállí­tásáról fog tárgyalni, és az ered­ményekről tájékoztatja Mitterrand elnököt. (AFP, AP) Reagan шШ mind erősebbek Peking reagálása, az amerikai elnök döntésére, hogy még egy megbízatást­ kér a nemzettől Peking szembeötlő, publicitást szentelt Reagan elnök közlemé­nyének, hogy párt­játó­ll és az amerikaiiaktól még egy megbíza­tást kér. Mivel a választásokat csak novemberben ejtik meg, a kínai tájékoztatási eszközök nem bocsátkoztak jóslatokba. Mér most azonban tüzetesen elemzik Reagan politikájának jó oédalait és gyen­ge pontjaitit, s sőt a következtetést vonták le, hogy Reagan pozíciója mind erősebb. Bebizonyosodott, hogy a kínai politikai körök várták, hogy Rea­gan bejelentse jelölését. Nemrégi­ben hivatalos washingtoni látoga­tásról hazatért Caao Ce-jaig mi­niszterelnök, s áprilisban Ronal­d Reagan viszonozza e látogatást, s ezzel folytatja elődeinek hagyomá­nyát. A Renmin Ribao című pártúj­ságban tegnap megjelent elemzés abból indult ki, hogy az amerikai gazdaság gyors fellendülése a leg­kedvezőbb körülmény Reagan szá­mára. A pekingi hírmagyarázók Rea­gan javára írják az infláció, a munkanélküliség csökkentését. Az elemzések Reagan gyenge pontjai közé sorolják az amerikai és nem­zetközi problémákat, például a nagy költségvetési, kereskedelmi hiányt, a kiskeresetűek szociális viszonyainak rosszabbodását, ka­tonai szerepvállalását Közép-Ame­rikában és a Közel-Keleten. (Tanjug) Vlajkovic Venezuelába utazott Tegnap délután Venezuelába utazott Radovan Vlajkovic, a JSZSZK Elnökségének tagja. Részt vesz Venezuela újonnan meg­választott köztársasági elnö­kének ünnepélyes beiktatásán. A belgrádi repülőtéren ki­kísérte Vid­aje Zarkovic, a JSZSZK El­nökségének alelnöke, Aslan Faz- 11,ja, a JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsának elnöke, dr. Rokard Stajnek­, az SZVT tagja, Stevie Dolanc szövetségi belügyi titkár, Mik­ko Ostojic, a szövetségi külügyi titkár helyettese, Dane Petkovsz­ki vezérezredes, a szövet­ségi honvédelmi titkár­helyettese és mások. Radovan Vlaijkiwicot elutazása alkalmából a szokásos katonai tiszteletadásban részesí­tették. (Tanjug) Az­ ausztrál kormányfő Japánban Bob Hawke ausztrál kormányfő tegnap ötnapos hivatalos látoga­tásra Japánba érkezett. Ázsiai kör­útja során még Kínába, Dél- Koreába, Malaysiába és Szinga­púrba látogat, Hongkongban már tett rövid látogatást. Tokióban Nakaszone kormányfő­vel, Komota gazdasági tervezés­ügyi miniszterrel és más magas rangú tisztségviselővel fog tár­gyalni és Hirohito császár is fo­gadja. Az ausztrál kormányfő tokiói tárgyalásainak homlokterében a gazdasági együttműködés és általá­ban a kétoldalú kapcsolatok lesz­nek. Japán tudni szeretné, milyen álláspontra helyezkedett Ausztrália a kambodzsai kérdésben és a tér­ség helyzetével kapcsolatban. Sze­retnék, ha Ausztrália hangosabban nyilvánítaná ki elégedetlenségét a szovjet SS—20 típusú rakéták ázsiai jelenléte miatt. (Tanjug) NÉHÁNY SORBAN SIMA: ECUADORI VÁLASZTÁSOK (Tanjug). — A baloldal és a centrum pártjai győztek a múlt heti általános és elnökválasztásokon, de Ecuador új államfőjét csak a május 6-án tartandó második választási menetben választ­ják meg. A kilenc jelölt közül egy sem kapott abszolút szavazattöbbséget. LIMA: ELFOGADTÁK A BOLÍVIAI SZAKSZERVEZETEK KÖVETELÉ­SIT (Tanjug!. ) Bolívia legerősebb szakszervezete, a COB feloldotta öt­ezer aktivistájának éhségsztrájkját és visszavonta az általános sztrájkrende­letét, amely minden munkásra és pa­rasztra érvényes volt, mert megállapo­dást kötött a kormánnyal a ,,munkások életszínvonalának sürgős védelmé­ről". A hivatalos közlemény szerint a kormány és Cler­an Siles Zuazo el­nök, valamint a szakszervezetek tárgyalásain tizenhat követelést elfogad­tak, a tizenhetediknek azonban nem tesznek eleget. Tisztázatlan maradt az elbocsátáskor esedékes végkielégítés kérdése. A hét végén folytatják a tárgyalásokat. MEXICO: PASTORA ERŐI NEM HARCOLNAK (Tanjug). — Edém Pastora, az egyik nicaraguai ellenforradalmár csoport vezetője kijelentette, hogy 3500 harcosa abbahagyja a háborút és a Costa Rica-i kormány védnök­sége alá helyezi magát. A volt belügyminiszter-helyettes azzal indokolta meg határozatát, hogy erőinek nincs elég fegyverük és élelmük, és rendkí­vül súlyos körülmények között harcol­nak. Pastora már tavaly is bejelentette a fegyverletételt, ezzel szerzett magá­nak pénzügyi és fegyverbeli támogatást. Valószínűleg megismétli a straté­giát. A Costa Rica felől támadó erői a háború egy éve alatt a legcseké­lyebb eredményt sem érték el. BUENOS AIRES: KŐOLAJRA BUKKANTAK ARGENTÍNÁBAN (AP). — Az argentin állami olajvállalat közölte, hogy új lelőhelyre bukkantak, amelyből naponta ötszáz köbméter kőolajat aknáznak ki. Az új lelőhely Formosoa tartományban van több mi­nt 1400 kilométerre Buenos Airestől. Argentína saját forrásaiból fedezi olaj­szükségletét, és az új lelőhely lehe­tővé teszi, hogy csekély mennyiséget se kelljen behoznia.

Next