Magyar Szó, 1984. február (41. évfolyam, 45-58. szám)

1984-02-16 / 45. szám

Tárgyaln az akadályokról Ismételt kínai felhívás a Szovjetunióhoz • A kapcsolatok némi javulása várható? Peking ismét javasolta Moszk­vának, hogy egymás közti kapcso­latokat a békés egymás mellett élés elvére alapozzák, s ezzel szá­molják fel a feszültséget, s gyor­sabban lássanak hozzá viszonyuk rendezéséhez. Az előbbit interjújában Peng Csen, a kínai politikai élet közis­mert személyisége, államtanácsos, a párt veteránja jelentette ki. Az említett elvet egyébként „eszmei alapon” hosszú időn át támadták Kínában, mint a revizionizmus koncepcióját. A­­kapcsolatok normalizálása ér­dekében Kína kitartóan követeli a Szovjetuniótól olyan lépés meg­tételét, amelyet Peking elvár tő­le. Pieng Csen megfogalmazása szerint „hagyjon fel a Kínai NK biztonságának veszélyeztetésével”. Pekingi értelmezés szerint a kap­csolatokat három probléma aka­dályozza: a kínai határon, a Kíná­val szomszédos Mongóliáiban és az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatok; a Kambodzsa vietnami megszállásához nyújtott szovjet támogatás, valamint szovjet tá­maszpont létesítése Vietnamban, Kína déli határainak közelében. Peking nyílt tárgyalást követel a Szovjetunióval a felsorolt aka­dályokról. A megfogalmazás ru­galmas, mert az akadályok nyílt megvitatása magában foglalja a két fél készségét, hogy enyhít magatartásán, továbbá magában foglalja az ideiglenes megoldást és a kompromisszum lehetőségét is. Megállapítható, hogy a Kína biztonságának sarkalatos­­kérdé­seiről folytatott tárgyalásokon va­ló „szovjet nyitás” nem jelenti va­lamennyi akadály felszámolását, mint a normalizálás előfeltételét. A kínai álláspont tolmácsolásá­ban a nagy újdonság a két ország kormánytagjainak jövőbeni kap­csolataiban nyilvánul meg. A­­kínai politikus egyértelműen kinyilvání­totta, hogy a két fél a jövőbeni kapcsolatokat a mostaninál ma­gasabb szintre emeli. Hozzáfűzte, hogy hazája üdvözli az ilyen fej­lődést. A kapcsolatok normalizá­lásáról a jövőben is külügyminisz­ter-helyettesek fognak tárgyalni. Peking lényegében megerősítet­te, hogy Kínába látogat Ivan Ar­hipov szovjet miniszterelnök-he­lyettes. A hírt először szovjet for­rások közölték, kinyilvánítva, hogy ezt a Szovjetunió kezdemé­nyezte. Reagan amerikai elnök április­ba Pekingbe utazik, viszonyozz­a Csao Ce-jang kínai kormányfő washingtoni látogatását. A kínai—szovjet kapcsolatban semmiképpen sem mellékes, aho­gyan Peking hivatalosan búcsút vett Jurij Amdropovtól, és szem­beötlően nagy publicitást adott Csernyenko megválasztásána­k az SZKP vezetőjévé. (Tanjug) BURMA A kormányerők akciója a szakadár mozgalom ellen A burmai kormányerők bevet­ték a szakadár mozgalom harma­dik támaszpontját is akciójuk so­rán, amelyet januárban indítottak a thaiföldi határvidéken. Thaiföl­di határőrök közölték, hogy a kor­mánycsapatok több napon át bom­bázták a térséget és harcok foly­tak a karena törzs szakadásaival, majd a kormányerők bevonultak a legközelebbi városba. A támasz­ponton több mint 100 házat meg­semmisítettek, és a harcok to­vábbterjedtek a környező hegyek­re. A karena törzs 4000 tagja Thaiföldön keresett menedéket. A bangkoki hatóságok közölték, hogy hazaküldik őket, amint a hely­zet normalizálódik. Bizonyos hírek szerint a bur­mai hadsereg most egy újabb tá­maszpont ellen indul támadásra, mert ott tartózkodik a szakadá­­rok vezetője, Bo­rja. A kormány­csapatok visszaszorították a sza­­kadárokat a csempészek és a ke­reskedők központjából. (Tanjug) KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1984. február 16.– csütörtök Argentína a gerillavezető kiadatását kéri Bolíviától Argentína követelni fogja Bolí­viától a tavalyi év végéig család­jával legálisan Rio d­e Janeiró­­ban élt és ott letartóztatott Maria Firmenichnek, a montoneros vá­rosi geriilla vezetőjének kiadatását. Azzal vádolják, hogy a 70-es évek elején és derekán több fel­forgató akciót szervezett. Azon néhány személy közé tartozik, aki­ket Alfonsin kormánya bíróság elé akar állítani, hogy tisztázzák a kérdést, indokoltak-e a­z elle­nük felhozott vádjak. (Tanjug) A javulás jelei Az OECD miniszteri ülése Az OECD országaiban — 24 fej­lett nyugati ország fejlesztési és gazdasági együttműködési szerve­zete — az infláció tavaly átlag­ban 5,3 százalékos volt, kedve­zőbb volt a helyzet, mint amilyen­nel számoltak. A javulás biztató jelei mindenekelőtt az Egyesült Államokban észlelhetők. Mivel azonban nem biztos, hogy az inf­láció csökkenése és a javulás so­káig tart, a szakemberek tovább­ra is figyelmeztetnek a válságra. „Az OECD gazdaságának közép­távú fejlesztése minden kormány számára kihívás” — ez volt a mottója az OECD kétnapos mi­niszteri ülésének. A gazdasági és pénzügyminiszterek Párizsban gyűltek össze Jacques Delors ja­vaslatára, hogy nem hivatalosan véleményt cseréljenek a helyzet­ről. Nem hoztak semmiféle hatá­rozatot. (Tanjug) Bush a pápánál II. János Pál pápa tegnap Vati­­ikánvárosban magánjellegű auden­­cián fogadta George Bush ameri­kai­ alelnököt. A két ország­ magas rangú tiszt­ségviselőinek ez az első találko­zója január 10-e óta, amikor­ az USA és Vatikán nagyköveti szint­re emelte a diplomáciai kapcsola­tokat. A magánjellegű látogatások gyakorlatának megfelelően a meg­beszélésekről semmit sem közöltek. (UPI) NYUGAT-SZAHARAI HADSZÍNTÉR Nagyszabású marokkói offenzíva Harmincezer katona • Kemény összecsapások a hetven kilométeres fronton Mahfud Ali Beiba, a Szahara­ Arab Demokratikus Köztársaság­­ kormányfője kiemelte a spanyol­­ Vanguardiia napilapnak adott nyi­latkozatában, hogy Marokkó 30 000 t katonát mozgósított a Poliisario el­­­­leni eddigi legnagyobb méretű of­­fenzívában. Heves összecsapások folynak a Bu­rraatól Amgal­áig terjedő het­ven kilométeres fronton. A Poli­sario harcosai hevesen ellenállnak, de nem tudták feltartóztatni a harckocsikkal és repülőgépekkel támadó marokkói csapatokat. Ali Beiba kormányfő kijelentet­te, hogy a Nyugat-Szahara sorsá­ról szóló népszavazást nem lehet megtartani a harcok miatt. Jelen­leg nincsenek meg a szükséges fel­tételek, hangsúlyozta. " Tárgyalni akarunk Marokkó­val, de a marokkói király megalá­zónak tartja a velünk folytatott párbeszédet. Marokkó elvetette minden tárgyalási javaslatunkat — mondta Ali Beiba, és hozzáfűzte, hogy a tavalyi első félévben voltak kontaktusok a marokkói kormány­nyal. (Tanjug) Mitterrand Brüsszelben Tegnap rövid látogatásbra Belgi­umba érkezett Mitterrand francia államfő. Kizárólag a­z Európai Gazdasági Közösség mostani vál­ságának felszámolásáról folytat véleménycserét. Belgium a hatodik ország, amelybe az utóbbi két hét alatt a francia államfő ellátogatott, erőfeszítéseket téve, hogy a Közös Piac elnöklőjeként minél jobban előkészítse a márciusi csúcstalál­kozót, amely megkísérel megoldást találni a tagországok­­közötti jelen­­­­legi nézeteltérésre. (Tanjug) Nagykövetünk a ciprusi parlament elnökénél Cvijeto Job ciprusi jugoszláv nagykövet tegnap George Ladasz­­nál, a ciprusi parlament elnöké­nél, ügyintéző államfőnél járt. A Jugoszláv Képviselőhöz küldött­ségének viszonzó látogatásáról folytattak megbeszéléseket. (Tanjug) Bagdad­ok­ bombázták Iráni légitámadás • Teherán nem reagált az iraki javaslatra A tegnap kiadott teheráni hadijelentés szerint az iráni repülő­gépek tegnap reggel bombázták Bagdad nyugati negyedeit, és az iraki fővárostól 65 km-re északkeletre levő Baquba helységet. A jelentés szerint előre kitűzött célpontokat bombáztak, és a támadá­sok jelentős anyagi károkat okoztak. Az iráni gépek állítólag ép­ségben visszatértek bázisaikra. A közlemény kiemeli, hogy a tá­madás megtorló akció volt az iráni városok elleni keddi iraki lé­gitámadásra. A bagdadi jelentés beszámol ar­ról, hogy két iráni repülőgép teg­nap kora reggel bombázta Baqu­­bát. Az iraki katonai képviselő közölte, hogy három személy éle­tét vesztette, 18 pedig megsebe­sült. Kijelentette, hogy az iraki légvédelem visszavonulásra kény­­szerítette az iraki gépeket. Egyéb részleteket nem közö­lt. A bagdadi jelentés szerint 19 hó­nap után tegnap helyi idő szerint reggel 7.15 órakor Bagdadban lé­giriadót jeleztek a szirénák. Több mint 20 perccel később, miután semmi sem történt, a riadó meg­szűnt. Teherán nem reagált az iraki ja­vaslatra, hogy ideiglenesen szün­tessék meg a városok kölcsönös bombázását. Teherán akkor vette át az üzenetet, amikor tetőfokára hágott az iráni közvélemény elke­seredése a sorozatos keddi iraki rakéta- és légitámadások miatt,­­amelyek során hat iráni városban mintegy 100 személy életét vesz­tette, és néhány százan pedig meg­sebesültek. Körülbelül egy órával az iraki javaslat közzététele előtt Ali Khamenei, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke, a legfelsőbb védelmi tanács elnöki minőségében kijelentette, hogy attól a naptól kezdve az irániak a szent helyeken kívül minden iraki várost támad­nak. Szem előtt tartva ezt az időren­di sorrendet a Jommhuri Mami tegnapi száma annak a vélemény­nek ad hangot, hogy a városok bombázásának egyheti beszünteté-­­­sével kapcsolatos bagdadi javaslat arra irányuló kísértet, hogy elke­rüljék, az iráni megtorló akciókat. Khamenei kijelentése az összes iraki város bombázásáról aggodal­lommal töltötte el az iraki rezsi­met, amely el szeretné kerülni sa­ját lépéseinek következményeit. Természetesen a bagdadi javas­lattal szemben tanúsított iráni el­utasító álláspontot az a tény is ki­váltotta, hogy állítólag a Párizsban politikai menedékjogot élvező Ma­­shud Rajavi, az illegális Modzsa­­heddin Khalk szervezet vezetője indítványozta. Ismeretes, hogy Ra­javi Bani-Sadrral, az Iráni Iszlám Köztársaság első elnökével együtt 1981-ben elmenekült Iránból, szer­vezetének tagjai pedig számos di­­verziót és politikai merényletet kö­vettek el az iszlám köztársaság legmagasabb rangú személyiségei ellen. A „murtafekin” (képmutató) Ra­­javinak miért nem jutott eszébe korábban ilyen javaslat, abban az időben, amikor Irán nem válaszolt az iraki rakéta- és légitámadások­ra, tette fel a kérdést a napilap. PEKING: — Kína aggodalommal tekint az iráni—iraki fronthelyzet­­ legújabb alakulására, mert értéke­­s­­ése szerint a háború veszélyes sza­­­­kaszba lépett. Eközben szem előtt tartja a helységek és városok köl­csönös megsemmisítését, a polgári lakosság tömeges elmenekülését, az iráni csapatok benyomulását iraki területre és a háború véget vetésé­re irányuló minden, közöttük a kínai közvetítő­­kísérletek kudarcát is. Kína már huzamosabb ideje ar­ra a megállapításra jutott, hogy Irán a hosszú kimerítő háború mellett döntött. Peking most fel­veti a kérdést, hogy a háború ki­terjesztése következtében nem ju­tottak-e el a veszélyes határiig, amely a két szomszédos ország kö­zötti konfliktus kereteit túllépő háború esetleges továbbterjedésé­nek a bevezetője. Peking ezt nyil­vánvalóan nem óhajtja, de látható, hogy számol ezzel a lehetőséggel és nyíltan beszél erről. A kínai diplomácia vigyáz, ne­hogy azt a benyomást keltee, hogy bármelyik felet támogatja. Esősor­ban azért, mert jó kapcsolatai vannak mindkét háborús féllel, másodszor pedig úgy véli, lényeges előmozdítani a háború befejezését, amit maga is cselekvően szorgal­maz, de véleménye szerint még en­nél is fontosabb megakadályozni, hogy a háború más országokra is átterjedjen. (Tanjug) Tovább gyengül a dollár „Ez az összeomlás kezde­te!” — kiáltott fel teátráli­­san a Chase Manhattan Bank pénzügyi szakértője, mivel az amerikai gazdaság januári alakulásáról szóló első kedvező jelentések el­lenére a dollár tovább gyen­gül, amit a Reagan elnök állítólagos szívszélhűdéséről szóló hírek is alátámasztot­tak. A tőzsdén, úgy látszik, rövid ideig elhitték ezt az azonnal meg is cáfolt állí­tást. A dollár gyengülésé­nek sokkal komolyabb okai vannak. A tőzsdei szakértők többsége most már azt ál­lítja, hogy a piaci viszonyok már nem kedveznek az ame­rikai valutának. A dollár értékének rövid távú elő­rejelzései egyedülállóak: az elkövetkező hetekben to­vábbi csökkenése várható legalább 2,65 márkára. Egyesek az év végéig 20 százalékos értékcsökkenést jósolnak. A frankfurti tőzsdén az árfolyam az előző napi 2,737 márka szintjén maradt, Lon­donban 2,72, New Yorkban pedig 2,70. A frankfurti ügy­letek nem vetítették előre az európai pénzügyi rend­szeren belüli újabb kiélező­dést, a dollár New York-i értékcsökkenése mégis hoz­zájárul a nyugatnémet már­ka javulásához és a belga frankra való nyomáshoz. A belga frank devalválását to­vábbra is kizártnak tartják, de a kamatlábak növelését, úgy látszik, nem lehet el­kerülni. (Tanjug) VÁRATLAN SZEMÉLYCSERE Meglepetés a panamai elnök lemondása miatt — Miért távozott Esprieíla? Közép-amerikai politikai és dip­lomáciai körökben meglepetést kel­tett Ricardo de la Esprieíla pana­mai elnök lemondása. Habár a tá­vozó elnök „személyes okokat” je­lentett be, lemondását a panamai vezetőségben támadt nézeteltéré­sekkel magyarázzák. A forrongás Omar Tarrijos tá­bornok tragikus halála után kez­dődött Panamában. Az elnök 1981 júliusában repülőgépszerencsétlen­­ség áldozata lett. Utódja Aristides Royo haladó szellemű jogász lett,, de egy évvel később alelnökének, De la Espriellának adta át helyét. A forrongás tavaly Ruben Dario Paredesnek, a nemzeti gárda fő­nökének lemondásával tetőzött, őt Antonio Norriega tábornok, a szerencsétlennül járt elnök közeli munkatársa váltotta fel. Mexikói politikai körökben a pa- I namai események­ magyarázatát a I nemzeti gárda és a politikai pártok nem egészen definiált helyzetében­­ keresik. Torra jos idejében a gárda volt a legbefolyásosabb politikai erő, halála után azonban drasztik­i­kusa­n megváltozott a helyzet. A­­ mexikói sajtó véleménye szerint I Espinelta lemondását a jelenlegi gárdafőnökkel való viszály váltot­ta ki. Panamában elnökválasztá­sokra készülnek, s érthető a fe­szültség. (Tanjug) Kiprianu Moszkvából New Yorkba utazik A ciprusi kérdés megoldásáról tárgyal Cuellarral Nikozian­ hír szerint Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök Moszkvá­ból, ahol Jurij Andropov temeté­sén vett részt, New Yorkba uta­zik, hogy Perez de Cuellar ENSZ- főtitkárral találkozzon. A ciprusi kérdés békés rendezésére vonat­kozó újabb javaslatokat vitatják meg. Január derekán Kiprianu be­nyújtotta Cuellamak rendezési tervét, a világszervezet főtitkára pedig a tervet tolmácsolta Denk­­tas ciprusi török vezetőnek és Kenan Evren török államfőnek. Denktas elutasította Kiprianu ja­vaslatát, Törökország azonban még nem, ezért van rá remény, hogy hamarosan talán megindul valami a ciprusi kérdés rendezé­sére. (Tanjug) A SVÉD VIZEKEN Hajsza az ismeretlen tengeralattjáró után A svéd haditengerészet közölte, hogy kedden tíz mélyvízi bombát lőtt ki egy ismeretlen külföldi tengeralattjáróra, amelyről felté­telezik, hogy Karlskron a tengeri támaszpont közelében tartózko­dik. A hivatalos közlemény sze­rint folyamatban van annak fel­derítése, milyen hatással voltak a bombák a betolakodó tengeralatt­járóra. Pénteken észlelték az első olyan jeleket, amelyek arra utaltak, hogy idegen tengeralattjáró van a környéken, a hajsza azóta tart­ott­. Hamarosan amerikai—japán hadgyakorlatok A VII. amerikai flotta és a japán tengerészeti védelmi erők febru­ár 20-ától 25-éig hadgyakorlatokat tartanak Honshutól, a legnagyobb japán szigettől keletre. A hadgya­korlatokat Boso félsziget, Honshu sziget és a Tokiótól délre levő Izu szigetcsoport közelében tartják meg. Hat romboló, egy tengeralatt­járó és néhány repülőgép vesz részt benne japán részről, amerikai rész­ről pedig két fregatt, egy tenger­alattjáró és szintén néhány repü­lőgép. (AP) Kapica Vietnamban jár! Mihail Kapica szovjet külügy­miniszter-helyettes február 9-étől 12-éig Vietnamban tartózkodott, közölte a hanoi rádió. Nguyen Co Thach külügyminiszterrel tárgyalt számos nemzetközi kérdésről. A külügyminiszter helyettesével is találkozott. (Hszinhua)

Next