Magyar Szó, 1984. február (41. évfolyam, 45-58. szám)
1984-02-19 / 48. szám
1984. február 19., vasárnap MAGYAR SZÓ MŰVELŐDÉS Nem leíró — élő marxizmust! Egy tudományos értekezlet oktatási vonatkozásai — Beszélgetés Tiberije Kopilović pedagógiai tanácsossal A február első felében megtartott, sorrendben negyedik országos tanácskozás, melyről a közvélemény a Marxista viták bale néven tájékozódott, kétszáznál is több tudóst, kutatót és gyakorlati szakembert, középiskolai és egyetemi tanárokat, a JKSZ politikai iskoláinak előadóit sttb. gyűjtötte egybe hazáink minden részéből. Az értekezleten részt vevő vajdasági különítmény többsége tanár és előadó volt, valamint három pedagógiai tanácsos. Ez utóbbiak egyikét, Tiberije KOPILOVICOT, a szabadkai Pedagógiai Intézet tanácsosát kértük meg arra, hogy foglalja össze az értekezlet pedagógiai-módszertani tanulságait. — Jóllehet az értekezlet alaptémája (a szocialista önigazgatás gazdasági alapjai) látszólag kevés öszszefüggést kínál az oktatással, az értekezleten elhangzott előadások, felszólalások és viták számtalan ponton érintették az oktató-nevelő munka és külön a marxizmus tanításának tartalmi és formai kérdéseit és megszívlelendő tanulságokat is tartalmaztak. E kérdések egyike: politikaigazdaságtani témák a marxizmus tantervében és tankönyveiben. Alaposan megindokolt bírálatok hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy a marxizmus mint tantárgy tanításában túlteng a holt, a lexikális elméleti-akadémiai anyag, éppen ezért erőfeszítéseinknek arra kell irányulniuk, hogy a tantervi anyagok közelebbi összefüggésbe kerüljenek az önigazgatás gyakorlatával. A marxizmus tanárait is ösztönözni kell arra, hogy több figyelmet szenteljenek tudományos felkészültségük folyamatos kiegészítésének, mert ez az egyéb alapvető feltétele a jelenlegi deskriptív (leíró) jelleg felszámolásának, csak ez biztosíthatja a funkcionális kapcsolatok felvillantását. Nagy érdeklődést váltott ki a marxizmus és szocialista önigazgatás tantárgy közös törzsanyagához fűződő vita is. Ezzel kapcsolatiban elhangzott, hogy a tantárgy közös törzsanyagának javaslatát már előkészítették a nyilvános vitára, jóllehet a javasolt óraterv (az első, a második és a harmadik osztályban 2—2, a negyedikben heti egy óra) nem áll arányban a tantervi anyag terjedelmével és nehézségi fokával. Szerbiában például átcsoportosították az órákat: az első osztályban heti egy, a többiben heti 2—2 óra, hogy megkönnyítsék az itt sorra kerülő legelvontabb (és legbonyolultabb) anyagrészek elsajátítását. A tudományos igénnyel készült előadások mellett a marxizmus oktatásának gyakorlata szempontjából rendkívül hasznosnak ítélték a részvevők a vitát, amely a téma újabb kérdéseit vetette fel. Sokan vitatták — és ez mindennapi oktatómunkában is gyakran felvetődik — a felelősség kérdését a KSZ-ben és azon kívül. Hasonló érdeklődés kísérte az objektív nehézségek és a szubjektív mulasztások különválasztásának, továbbá a káderpolitika demokratizálásának kérdését. Általános érvényű megállapítás, hogy a tudományos munkának e téren is az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni, mert erre kényszerítenek bennünket a társadalom minden szintjén és területén a történések,emellett gyakrabban kell minden marxizmustanárnak (is) lapozgatnia a hosszú távú stabilizációs programot, amelyből számtalan gyakorlati kérdésre kaphat választ. A marxizmus oktatásának fontos kérdése a középiskolai és a felsőoktatátai marxizmus-tanterv egybeharaagolatlansága: az egyetemen jóformán úgy kezdik tanítani a marxizmus alapjait, mintha a középiskolában erről egy szó sem esett volna, a felsőoktatás előtt álló programmódosítások során ennek mindenképpen megkülönböztetett figyelmet kell szenteni! A közös törzsanyag kapcsán megnyilvánult az a vélemény, hogy a marxizmus miint tantárgy esetében nem közös törzsanyagra, hanem egységes tanterre és tankönyvre volna szükség, amely emellett lehetővé tenné egy-egy szűkebb társadalmi környezet sajátosságainak beépítését is. Alapvető kérdés ezzel kapcsolatban: az induktív vagy a deduktív megközelítése a megfelelőbb. Szlovéniában például az önigazgatás gyakorlatából indulnak ki, nálunk viszont a marxizmus elméleti (filozófiai) alapjai felől. Az önigazgatás gyakorlata iránt világszerte megkülönböztetett érdeklődést tanúsítanak, mindent meg kell tenni, hogy a gyakorlat hassa át, adjon élő tartalmat a tantárgy oktatásának. Kell-e kisérettségi? Nem is tudjuk, hogy mit mond- Természetesen nem ez az egyethatnánk arról az iskoláról, amely ilyen oka annak, hogy Horvátornek egyik osztályában a harminc országban tavaly bevezették a félhárom tanuló közül huszonnyolc vételi vizsgákat azokban az iskokitűnő eredménnyel zárta a tan trákban, ahol sokkal több volt a évet, huszonöt tanuló pedig színjelentkező, mint a szabad helyi ötös. Ebben az iskolában talál- A többi köztársaságtól eltérően jatnak talán a legjobb tanárok Horvátországban az egyetemekre és a legjobb diákok? A kételke eddig is csak felvételi vizsgával -és ördöge azonban azt súgja, lehetett beiratkozni, minden kehogy nem minden kitűnő tanulózépiskolában érettségit tesznek a szolgált rá ragyogó bizonyítványo- diákok. A középiskolai tanárokra. Kételkedésünket az a körül- ennek ellenére arra panaszkodnak, mény is alátámasztja, hogy a leg- hogy az általános iskolákból kinépszerűbb zágrábi iskolaközpontányos tudással érkeznek a tanárokban évről évre egyre nagyobb lók a középiskolákba. A felső isgondot okoz a tanulók felvétele, mivel az általános iskolákból csak színötös tanulók kerülnek ki, s nincs az a módszer, amely lehetővé tenné, hogy az iskola igazságosan elbírálja: kik a jók közül a legjobbak. Az iskolák befogadóképessége ugyanis korlátozott, a felvételi bizottságnak rostálnia kell. E példánk nemcsak a horvátországi és zágrábi helyzetet jellemzi: országszerte felfigyeltek rá, hogy évről évre növekszik a kitűnő tanulók száma. Ez mársen ha néhány írásbeli dolgozat nemcsak az iskolareform ellenláb megírására vagy teszt kitöltésére hasaiban, hanem mindannyiunk szorítkozik. A kérdéskör szemlátó a héten befejeződött XVI. Budapesti Magyar___ ban felkeltette a gyanút, hogy most sokkal bonyolultabb, felölel társadalmi zsűrije MÉSZÁROS Márta Napló gyermekeimnek című nem bízhatunk meg az osztályza- ! bizonyos rendszerbeli kérdéseket alkotását tüntette ki a fődíjra! A dokumentumfilmek díját ifjú tokban, hanem valamilyen alapon is az oktatás szervezését és meg , SCHIFFER Fái Földi paradicsom című művének ítélte oda a bíráló sabb tudásellenőrzést kellene vé- ; netét, a felvételi politikát, valam i bizottság. A rendezésért SZOMJAS György, a Könnyű testi sértésezni a diákok körében a közép- , minta felvételi és osztályozási alkotója részesült elismerésben. A legjobb első film díját XANTUS kötelezővé tenni országos szinten az úgynevezett minősítő vagyis felvételi vizsgákat, illetve nincs-e esetleg szükség arra, hogy ismét bevezessük a kisérettségit. Nem véletlenül tettük fel ezt a kérdést, mert efféle javaslatok elhangzottak általános és szakirányú oktatásunk irányvonalárásl. Szerbiában a középiskoláknak kialakításában részt vevő tan egyelőre még nincsenek feltestületekben is. A vételi vizsgák, de várhatóan 1985-Szerbia szűkebb területén a ben már bevezetik őket. Az egyeszakirányú oktatási érdekközösség térni felvételi vizsgákról is sok szóbek titkárainak nemrég megtar- esik, a kisérettségire vonatkozó jutott körzeti tanácskozásán javasol vaslatot viszont elvetették, ták: tegyük kötelezővé a felvételt ■ Érdekes felfigyelni arra a kővizsgát a középiskolások első kszörülményre, hogy a köztársaságok tályába való beiratkozáskor, ők és a tartományok más-más állásként kellene könnyíteni azoknak pontot képviselnek a tanulók felaz iskoláknak a helyzetén, a belvételi feltételeivel kapcsolatban,lyek évről évre gyenge tanulókkal küszködnek. Egy másik adat arról tanúskodik, hogy Horvátországban a tanulók nagy része nem tudja elvégezni a középfokú szakirányú oktatás első két osztályát, a tanulók negyedrésze nem tudja elsajátítani az előirányzott időre a szakirányú oktatás közös alapjaiban felölelt tananyagot, de abban valamennyi fél egyetért, hogy alaposabb tudásfelmérésre van szükség, s elejét kell venni annak, hogy a gyenge tanulók túl sokáig terheljék az iskolákat. Várhatóan tehát hamarosan változások következnek be a tanulók tudásának felmérésében és a felvételi politikában. Kólai tanárok szintén azt állítják, hogy hiányos a diákoknak a középiskolában szerzett tudása. S végezetül a társult munkában is arra panaszkodnak, hogy a középiskolát végzett szakemberek nem értenek a munkájukhoz. Nem kell csodálkoznunk hát, ha egyesek úgy vélik, hogy a kisérettségi és a nagyérettségi bevezetése, illetve a szervezettebb tudásellenőrzés javítana ezen a helyzeten. Tudnunk kell azonban, hog a tudás , felmérés is viszonylagos, különö (Vjesnik) Törvényelmi megállapodással A szakirányú oktatás köztársasági szintű egyeztetéséről ülésen részletesen is betekintést nyerhetnek majd az eddigi együttműködés gyakorlatába és menetéből, ami nyilván reális alapot ad majd a vajdasági álláspontnak, mélyebben rávilágít a tartomány együttműködési céljaira és eloszlatja azokat az esetleges félreértéseket is, hogy a tartományok adott állásfoglalásukkal önállóságukat érzik veszélyeztetve. Vajdaság Autonóm Tartomány támogat minden olyan országos és köztársasági kezdeményezést, amely az oktatásban az együvé tartozást segíti. Az oktatási rendszer különbségei nem elsősorban a törvényhozásból származnak, hanem azokból a gyakorlati megoldásokból, amelyek nem tartoznak a törvény hatáskörébe (tanterv, felvételi mérce, tankönyv, a szakmák és foglalkozások egységes jegyzékének hiánya). Jelenleg sajnos ilyenekből van több. Az oktatásban előadódó problémák áthidalása értelmében éppen ezért van szükség önigazgatási megegyezésekkel és társadalmi megállapodásokkal biztosítani a köztársaság és a tartományok közötti hatékonyabb együttműködést. A szervezett együttműködésre már eddig is szép példák vannak köztársasági és országos szinten is. Nem a törvény erejének sürgetésére, a mindennapi valóságunkból adódó demokratikus és önigazgatási kezdeményezések egész sora hívta életre, közös érdekből fakadt, a szocialista önigazgatási együvé tartozás érvényesítéséért született. Vajdaságban az oktatási politikát egy törvény szabályozza (tavaly nyáron hoztuk meg), amely egyértelműen megszabja, hogy az oktatási A vajdasági és a kosovói képviselőház nem fogadta el a Szerb Képviselőháznak azt a kezdeményezését, hogy a szakirányú oktatást egységes törvénnyel szabályozzák. Az együttműködésre, az oktatás és nevelés egységes jegyeinek kialakítására önigazgatási rendszerünk számos más lehetőséget kínál. A Vajdasági Képviselőház adott esetben az együttműködés fejlesztésére és elmélyesítésére törvény helyett megállapodást javasol. A Szerb Képviselőház említett javaslatát a múlt év májusában továbbította a Tartományi Végrehajtó Tanácsnak, a véleményezés után a Képviselőház elé utalta megvitatásra és elfogadásra. A Képviselőház a messzemenő együttműködés mellett szállt síkra, s ennek kiteljesítésére a törvénynél rugalmasabb formát, társadalmi megállapodás meghozatalát javasolta. A tartományoknak a Szerb Képviselőház javaslatára tett válaszaival csütörtökön foglalkozott a Szerb Képviselőház oktatásireform-ügyi bizottsága. A jelentések arról számolnak be, hogy a bizottság „sajnálattal” értesült az indítvány sorsáról annál inkább, mert azt ,,a bázis a fiatalok” sugallták. Ugyanakkor a bizottság tagjainak többségét nem érte meglepetésként a tartományok válasza, mert az érdekek egyeztetése más, lényegesebb törvény meghozatalában sem ment simán. Még mielőtt ismertetnénk az oktatás és nevelés egységesítéséért tett tartományi erőfeszítéseket és gyakorlatot, álljon itt még egy adat: Vajdaság és Kosovo az említett esetben a Szerb Szocialista kasza értelmében járt el. A Szerb Képviselőház legközelebbi ülésén napirendre tűzi a tartományok álláspontját, a küldöttek ezen az Köztársaság alkotmánya 301 sza- tartalmak különbözőségének elke- tétése érdekében a tartományi ■ulese programokat egybe kell hangolni a köztársaságok és Kosovo tartomány programjával. A demokratikus viszonyok és az együttműködés sokrétű kibontakoztatása érdekében a törvény nem szabja meg például a szakirányú oktatás tartamát, a szakirányú programoktól teszi függővé. A törvény más lényeges kérdésekben is lehetőséget ad arra, hogy azt az álláspontot fogadjuk el és alkalmazzuk a gyakorlatunkban, amely az önigazgatási megbeszélés és érdekegyeztetés alapján született. A két tartomány és a köztársaság számos közös érdekű kérdéskör megoldásában működik együtt az óvodai oktatástól egészen a felsőoktatásig. Közülük ezúttal néhányat emelünk ki. Folyamatban van a rokon egyetemi karok felvételi mércéinek egyeztetése (a mezőgazdasági karokon ez már megoldódott), az egységes törzsanyag kialakítása (ez befejezéshez közeledik), a közép- és felsőiskolai tankönyvek kétharmadát a tartományon kívüli kiadókkal való együttműködés útján kívánjuk elkészíteni, folyik a szakmák egységes jegyzékének kidolgozása. A szakirányú oktatás önigazgatási átszervezésének felülvizsgálása során a Tartományi Képviselőház határozatot hozott a szabad munkacsere kialakításának lehetőségeiről a szakirányú oktatásban, javaslatban foglalta egybe a szakirányú oktatás átszervezésére vonatkozó további intézkedéseket és feladatokat. A dokumentum önigazgatási megegyezésekkel és társadalmi megállapodásokkal kívánja serkenteni az oktatásban fellelhető különbségek áthidalását, a köztársaságokkal és a tartományokkal való szoros együttműködést. S itt eljutottunk ahhoz, miért nem támogatja Vajdaság a Szerb Képviselőház kezdeményezését az egységes törvény meghozataláról, miért tartja rugalmasabbnak a megállapodást a Paragrafusoknál. V. DARÓCZI Júlia Játékfilmszemle iskolai és az egyetemi tanulmányércéket illetően. János Eszkimó asszony fázik című produkciója kapta. A színészi alanyok megkezdése előtt, illetve az Az általános oktatási rendszer jkításért UDVAROS Dorottya (Te rongyos élet). TEMESSY Hédi (Jób általános iskola befejezésekor, tökéletesítésére irányuló intézke- ■-—л '■—v .-з- ■ • - ................................. Felmerül a kérdés, nem kellene edéseket előkészítő szerbiai munkacsoport tagjai is javasolták a kisérettségi bevezetését, azzal a megindoklással, hogy legalább az általános iskola végén szigorúbban kellene osztályozni. Erre a javaslatra felfigyeltek a többi köztársaságban is, de eddig még iskola befejezésekor. tökéletesítésére irányuló intézke lázadása és LUKÁTS Andor (Eszkimó asszony fázik) kapott díjat. Kérdés nem lplipapp ! Hőspket előkészítő szerbiai munka rendezőkből álló szakmai zsűri CZINKÓCZI Zsuzsa (Napló gyermekeimnek), HANDEL Edit (Mária-nap), TAMÁS Amaryllis (Átváltozás), EPERJES Károly (Könnyű testi sértés) és LUKÁTS Andor (Eszkimó asszony fázik) színészi alakítását, NOVÁK Emil (Felhőjáték, Mária-nap) operatőri munkáját, MÉSZÁROS Márta (Napló gyermekeimnek), GAZDAG Gyula és EMBER Judit (Határozat) rendezését díjazta. , A szemlén bemutatták az egy év alatt készültjátékfilmeket és hivatalosan senki sem foglalt el- az egész műsort betöltő dokumentumfilmeket: összesen 22 produkció pályázott az elismerésre. A társadalmi zsűrinek szokás szerint. A társadalmi zsűriek szokás szerint, az idén sem volt filmes tagja. Az is hagyomány már, hogy a végső döntés meghozatal előtt a bíráló bizottság a szakembereikkel nyilvános vitára ül össze. Természetesen ez nem befolyásolja a díjak odaítélését, de a zsűritagok ismertetik értékelési szempontjaikat, a filmekről alkotott véleményüiket. MIHÁLY András zeneszerző, a Magyar Állami Operabál igazgatója zsűrielnöki minősítésben elmondta, hogy mint „filmhez nem értők” értékelték az évi produkciót, s munkájukat három igény vezérelte: az, hogy érdekes, elhihető legyen a film, és hogy hogyan formálta meg az alkotó. A díjazott filmek azonban arra vallanak, hogy a zsűri nagyon is hozzáértően hozta meg a döntését, és árnyaltan, sokszempontúan elemezte az évi termést Tagjai egyetértettek abban, hogy a magyar filmművészet tartalmilag és formailag is sokszínű, a kivételeket leszámítva, majdnem minden filmnek vannak művészi és esztétikai részértékei, de alig akad hibátlan alkotás, valóban harmonikus film, noha sok sikeres produkció szerepelt a szemlén. A közönség igazolta a díjak odaítélésének a helyesséfjét. Mészáros Márta önéletrajzi ihletésű filmjét és a díjátadást fergeteges vastaps fogadta. (Képünkön a Napló gyermekeimnek című fődíjas film egy jelenete.) (1) 43