Magyar Szó, 1984. május (41. évfolyam, 120-132. szám)

1984-05-03 / 120. szám

2 KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1984. május 3.– csütörtök Hatékonyság, gazdaságosság, teljesítg szerinti díjazás Csernyenko beszéde a szovjet gazdaságfejlesztésről Konsztantyin Csernyenko szovjet állami és pártvezető a Sarló és kalapács nevű moszkvai fémfeldolgozó művek munkásaival ta­lálkozott. Beszédében megismételte a szovjet gazdaság fejlesztésé­nek legfontosabb feladatait. Kiemelte a termelés hatékonyságá­nak és gazdaságosságának, valamint a munkások teljesítmény sze­rinti díjazásának fontosságát. A pártvezető a takarékosságról is szólt, arról, hogy megfontoltan kell bánni a nyersanyagokkal és az energiával. Szerinte nem értek el kellő eredményeket, mert a ta­karékossági felhívásoknál hango­sabb volt a propaganda, hogy a Szovjetuniónak korlátlan mennyi­ségű kőolaja és földgáza van. A mezőgazdaság korszerűsítési programjának megvalósításáról Csernyenko elmon­dta, hogy még nincs minden biztosítva, és javí­tani kell az élelmiszerrel és köz­­fogyasztási cikkekkel való ellátást. Bírálta a közös fogyasztási ala­pok ésszerűtlen felhasználását és a vezetőket, akik „nagyzási má­niában szenvednek, és nem tud­nak művelődési otthont építeni márvány és kristály nélkül”. Ki­látásba helyezte a fegyelem és a felelősség szigorítását a termelés és az általános életszínvonal vi­szonylatában. A munkásokhoz intézett beszé­dének végén Csernyenko néhány időszerű nemzetközi kérdésről is szólt. Kijelentette, hogy a Szov­jetunió egyetlen országra sem akarja rákényszeríteni álláspont­jait és társadalmi rendszerét, és hogy a világbéke nemcsak a szov­jet jóindulattól és politikától függ. Az atomfegyvereket csak akkor fogják korlátozni, esetleg teljesen megsemmisíteni, ha az USA és a NATO is beleegyezik ebbe, mond­ta. (Tanjug) A rakétatelepítés ellen Belga, holland, francia és amerikai pacifisták tiltakozó akciója Florennes-ben A belgiumi Florennes légi tá­maszpont körül 20 000 pacifista tüntetett tiltakozásul amiatt, hogy 48 amerikai cirkálórakétát akar­nak a támaszpontra telepíteni. A tüntetés incidens nélkül zajlott le. Holland, francia és amerikai fia­talok is tömegesen részt vettek. A belga békemozgalmak el­nöke újabb tiltakozó felvonulást helyezett kilátásba, amelyen 400 000 ember venne részt. Ugyan­akkor bejelentette, hogy az első amerikai rakétaszakértők már megérkeztek Florennes-be. Karel van Myrt flamand szocialista ve­zető rámutatott a közvélemény rakétákkal szembeni ellenállásá­ra, és azzal vádolta a kormányt, hogy az európai parlamenti vá­lasztásokra vár, és csak utána fogja közölni végső döntését a rakéták telepítéséről. A szocialis­ták újabb függelékjavaslatokat terjesztettek a parlament és a szenátus elé, hogy megakadályoz­zák a cirkálórakéták Belgiumba telepítését. (Tanjug) A Kínai Nőszövetség küldöttsége hazánkban A JDNSZSZ Országos Választ­mányának és a Nőtanács meghívá­sára május 2-ától 12-éig látogatást tesz hazánkban a Kínai Nőtanács küldöttsége élén Kang Ke-king el­nöknővel, a Kínai KP KB tagjá­val, a hosszú történelmi menetelés egyetlen élő női részvevőjével. A kínai küldöttséget fogadja Milka Planinc, az SZVT elnöke, Dragoslav Markovic, a JKSZ KB Elnökségének elnöke, Jovan Deja­­novic, a JDNSZSZ Országos Vá­lasztmányának elnöke, Aslan Faz­­lija, a JSZSZK Képviselőháza Szö­vetségi Tanácsának elnöke és ta­­álkoznak a Képviselőház küldöt­teivel is. A kínai küldöttség Macedóniába­­ ellátogat. (Tanjug) KIPRIANU KONZULTÁCIÓI A Biztonsági Tanács várhatóan már ma összeül, hogy megvitassa a legújabb ciprusi fejleményeket Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök az ENSZ székhelyén fogadta az e nem kötelezettek kontaktcsoportjá­nak képviselőit. A mozgalom­­­ ugyanis a ciprusi kérdés rendezé­sével bízta m­eg Algériát, Indiát Guyanát, Kubát, Malit, Sri Lankát és Jugoszláviát.­­ Az el nem kötelezettek képvise­lőivel a Biztonsági Tanács küszö­bönálló üléséről folytatott megbe­szélést, amelyen a ciprusi válság legújabb fejleményeiről, pontosab­ban a BT novemberi határozatának mellőzéséről lesz szó. A határoza­tot az Észak-ciprusi Török Köztár­saság kikiáltása miatt hozták. A­ BT elutasította az új állam meg­alapítását és a határozat vissza-­­ vonására szólított fel. A ciprusi kormány nemrégen felhívta a vi­lágszervezet figyelmét, hogy a cip­rusi törökök nemcsak ignoválják a BT határozatát, hanem újabb ve­szélyes lépéseket tesznek a sziget megosztásáért. Míg Kiprianu elnök az el nem kötelezettek képviselőivel beszél­getett a BT elnöke megkapta a hivatalos felszólítást egy ülés ös­szehívására, hogy felülvizsgálják a ciprusi helyzetet, miután Törökor­szág és a törvénytelen ciprusi tö­­rök állam nagykövetet váltott. A BT tegnap kezdte a ciprusi bsszánlással kapcsolatos konzultu­tokat, a tanács valószínűleg ma ül össze. Kiprianu elnök valószínűleg részt vesz a BT ülésén. Rauf Deoktas török vezető már bejelentette, hogy ellenzi a Biztonsági Tanács összehívását, de nincs kizárva hogy ő is megjel­enik. Az ENSZ székhelyén külön érdeklődéssel várják Cuellar főtitkár jelöntését, amelyet a ciprusi válsággal kapcso­­latos utóbbi tevékenységéről ké­szít. (Tanjug) Gazdasági együttműködés Togóval Vajdaságban járt a baráti afrikai ország küldöttsége A Szövetségi Külgazdasági Tit­kárság vendégeként hazánkban tartózkodó togói küldöttség, élén Barry Moussa BARGUE közmun­kaügyi, érckitermelési, energia- és vízgazdálkodási miniszterrel, teg­nap dr. Milenko BOJÁN­IC szövet-­­­ségi külgazdasági titkár kíséreté­ben Vajdaságba látogatott. A vendégeket a Tartományi Vég­rehajtó Tanács épületében Sve­o­­zar BAKIG, a tartományi nemzet­közi együttműködési bizottság el­nöke fogadta. Majd a baráti afri­kai ország küldöttsége a Duna— Tisza—Duna összetett társultmun­­ka-szervezetben folytatott megbe­szélést. Sava VUJKOV, a vízgaz­dálkodási kollektíva ügyvezető bi­zottságának elnöke ismertette a vízgazdálkodás fejlődését, a víz­védelmi és öntözési rendszer épí­tését, valamint a további terve­ket. Elmondta, hogy tartományúnk főcsatornáinak hosszúsága 964 ki­lométer, 640 kilométer hosszúság­ban hajózható. A hálózat összhos­­szúsága a mellékcsatornákka együtt meghaladja a 14 000 kilomé­tert, 55 000 hektár szántóföld ön­tözését teszi lehetővé, 1988-­ig az öntözhető terület 120 000, az ezred­fordulói pedig 500 000 hektár lesz a tervek szerint. Ismertette továb­bá, hogy ez a munkaszervezet ered­ményesen együttműködik számos országgal, és munkálatokat végez többi között. Irakban, Iránban, Al­gériában, Angolában, Egyiptomban Zambiában és Líbiában. A vendégek elsősorban a csa­tornahálózati víz több célt szolgáló felhasználásában szerzett tapaszta­latok és lehetőségek iránt érdek­lődtek, elmondták, ők is hasonló problémákkal küzdenek és épp ak­kor nincs víz, amikor a legnagyobb szükség van rá a mezőgazdaság termelésben, továbbá felvetették togói csatornahálózat építésébe­ esedékes együttműködés lehetősé­gét. A külföldi vendégek a beszél­getés után Törökbecsén megtekin­tették a tiszai gátat. TKJ A Tartományi Végrehajtó Tanácsban Svetozar Rákié (középen), fogadta a togói küldöttséget. (LAZURICS Anna felvétele) Bogdan Tankosié Rómába utazott Bogdán Tanikosié, a JDNSZSZ Országos Választmányának elnök­­ségy­ tagja tegnap Rómába utazott. Részt vesz az Olasz Szociáldemo­k­­rata Párt 20. kongresszusán. (Tanila) Nimeri leváltott hat minisztert Rögtönitélő bíróságokat állítottak fel Szudánban Nimeri szudáni elnök tegnap nagy jelentőségű, az ország újabb kori történelmében szinte példa nélkül álló kormány vál­tozásokat hajtott végre. Nem kevesebb, mint hat minisztert váltott le és helyükre új embereket nevezett ki. A változásra a rendkívüli állapot néhány nappal ezelőtti kihirdetése után ke­rült sor, de még nem egészen világos, hogy Nimeri miért szán­ta el magát ilyen jelentős lépésre. A két legjelentősebb változás mindenképpen a külügyminiszté­rium és a belügyminisztérium élén történt. Mohamed Mubarak eddigi külügyminisztert Hasein Oszmán, Ahmed Abdel eddigi belügyminisztert pedig Kamal Hasszán Ahmed váltotta fel. Új ember került a kereskedelmi, a tájékoztatási, a munka- és egész­ségügyi, és a szállításügyi minisz­térium élére is. Kairói megfigyelők szerint a jelenlegi szudáni körülmények logikus következménye a belügy­miniszter leváltása. A rendkívüli állapotot ugyanis a belső válság miatt hirdették ki. Azt azonban, hogy miért váltotta le a külügy­minisztert, egyelőre nem lehet tudni. Hasonló változás volt Szudán­ban 1981-ben, akkor azonban No­­me­ri inkább a pártban hajtott végre változásokat és kevésbé a kormányban. Hogy mostani lépé­se mennyire járul hozzá az or­szágban uralkodó helyzet rends­zeréhez, a jövő mutatja meg. A szudáni elnök tegnap kilenc rögtönítélő bíróságot alakított. A szudáni távirati iroda jelentése szerint a bíróságok a rendkívüli állapot előírásainak megszegésé­vel kapcsolatos ügyekben, árulás, kémkedés, szabotázsakciók és ál­­lamellenes összeesküvés ügyében illetékesek. A halálos ítéleten kí­vül minden ítéletet azonnal vég­rehajthatnak, a halálos ítéletet személyesen Nimerinek kell meg­erősítenie. KAIRÓ. — Kamal Hasszan Ali egyiptomi külügyminiszter kije­lentette, hogy Nimeri szudáni el­nök teljes egészében ellenőrzi az országban uralkodó helyzetet, és nincs szüksége egyiptomi segít­ségre. Hozzáfűzte, a rendkívüli állapot bevezetése Szudán bel­­ügye, és Egyiptom így is kezeli a szudáni fejleményeket. Ez volt Egyiptom első hivata­los reagálása a szudáni esemé­nyekre: a külügyminiszter kidom­borította, hogy „külső interven­ció” esetén Egyiptom kész segít­séget nyújtani Szudánnak. A két országot integrációs és közös vé­delmi szerződés fűzi össze. (Tanjug) A pápa távol-keleti körúton Tonnan Fairbanksben találkozott Ronald Reagannel II. János Pál pápa tegnap tizen-­ egy napos körútra indult Ázsia és a Csendes-óceán térségének or­szágaiba. Huszonkettedszer utazik Olaszország határain kívül, és ez­úttal Dél-Koreába, Pápua-Új-Gui­­neába, a Salamon-szigetekre és Thaiföldre látogat. Ez lesz leg­hosszabb utazása, misszionárius tevékenysége miatt pedig a legér­dekesebb is. Ha másért nem, azért, mert a pápa eljut Kína határáig, amellyel már régóta tárgyalni sze­retne a katolikus egyház. A Vati­kánban azt állítják, hogy Kína és a Vatikán kapcsolatai volt a köz­ponti téma II. János Pál pápa és Ronald Reagan amerikai elnök­­ tegnapi megbeszélésein az alaszkai I Fairba­niksben. Azt állítják, hogy Reagan elnök üzenetet vitt a pápától a kínai állami vezetőségnek. Hogy mi volt Peking válasza, a koreai és a thai­földi szentbeszédek hangneméből majd kiderül. Úgy látszik azonban, hogy egyelőre nem esedékes Kína és a katolikus egyház dialógusa. Ami a négy országot illeti, a pá­pa vasárnapi szentbeszédében a számára rendkívül kedves „fiatal egyházakról” és népekről beszélt, amelyeknek az „univerzális egyházi képviselőjeként biztató üzenetet visz”. A pápa nem emlegette a látogatás ökumenikus, diplomáciai­­ és politikai vonatkozásait, noha az­ amerikai elnökkel való találkozá­sa és a tervezett események erről is tanúskodnak. Körútjának leg­fontosabb állomása Dél-Korea, amelynek Ázsiában a katolicizmus terjesztésének középpontjává kell válnia. Dél-Koreában kétmillió­ ! katolikus él, és a szöuli rezsim­­ igyekezni fog kihasználni a pápa­i látogatását, hogy javítsa a róla al­­­ kötött képet világviszonylatban.­­ A buddhism Thaiföldön a lakott­­­ságnak mindössze 0,4 százaléka katolikus. A pápa meglátogatja a kambodzsai menekültek egy tábo­rát, ezt tartják eddigi legprovoka­tívabb lépésének, majd a buddhista vezetőkkel és a hatóságokkal dip­lomáciai tárgyalásokat is folytat. Pápua-Új-Guinea és a Salamon­­szigete­k meglátogatása kimondot­tan hittérítő jellegű. (Tanjug) A vitás kérdések békés megold­ásáért Szakértői összejövetel Athénban Athénban hétfőn este befeje­ződött az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő országok szakértőinek ta­nácskozása a vitás kérdések békés megoldásának módszereiről. A 33 európai ország, az USA és Kanada képviselői azzal zárták az össze­jövetelt, hogy erről az összetett kérdésről folytatni kell a tárgya­lásokat. A március 21-én kezdő­dött ülésén egyetlen benyújtott javaslatot sem sikerült konszen­zussal elfogadni. Az ülés záróje­lentése azonban leszögezi, hogy sikerült „bizonyos előrehaladást” elérni az általános elfogadható módszerek megvitatásában, és al­kalmazásukat illetően a vitás kér­dés­ek békés megoldásában. A részvevők hét semleges és el nem kötelezett ország: Ausztria, Ciprus, Svájc, Svédország, Finn­ország, Lichtenstein és Jugoszlá­via képviselői olyan megoldást ja­vasoltak, amely általános vélemény szerint á­ltalánosan elfogadható le­het. A közvetítés és békéltetés olyan módszerét javasolták, amely szerint olyan esetekben, amikor két vagy több ország nem kéne­ megoldani valamilyen viszályt, egy pártatlan személyekből álló csoport nem kötelező érvényű su­gallatokat, javaslatokat ad arra vonatkozóan, hogyan lehetne meg­oldani a vitás kérdést. Az athéni szakértői tanácskozá­son, amelyet a madridi értekez­let javaslatára tartottak, a kelet­­európai országok az ENSZ-alap­­okmányba és a helsinki záródo­kumentumba foglalt több módszer közül a vitás kérdésekben érin­tett országok bilaterál­is tárgyalá­­sait saarpalmeizták. A nyugati or­szágok a döntőbíróság mellett szállak síkra abban az esetben, ha a b­aterális kapcsolataik ered­ménytelenek maradnak. Az athéni tanácskozáson ha­zánkat Obrad Račić, a belgrádi egyetem tanára és Franko Teti­­novic, a Szövetségi Külügyi Tit­kárság tanácsadója képviselte. (Tanjug) RÖVIDEM LISSZABON. —■ Megérkezett a portugál fővárosba az a 66 portugál állampolgár, akik a múlt héten szabadultak az angolai lázadók, az UN­IT­A fogságából. A 66 személyt, köztük 19 gyermeket, Angola különböző vidékein ejtették foglyul. Az UNITA április 26-án összesen 89 portugál személyt engedett szabadon, dél-angolai táboraiban további 40 portugál polgárt tart fogva. (AFPI ISLAMABAD. ) Japán és Pakisztán közösen próbál megoldást keresni az Irán és Irak között négy éve húzódó háború befejezésére. A japán táv­irati iroda jelentése szerint erre a Pakisztánban tárgyaló Abe japán és Jakub Khan pakisztáni külügyminiszter megbeszélésein állapodtak meg. A két miniszter nagy figyelmet szentelt az afganisztáni eseményeknek is. A japán miniszter kidomborította hazájának érdekeltségét, hogy Pakisz­tánnál­ műszaki és pénzbeli segélyt nyújtson a napenergia hasznosítására. LIMA. — Áprilisban 130 szemé­l vesztette életét Peruban a kormány­erők és a Sendero Luminoso baloldali csoport összecsapásaiban. Az el­múlt három évben több mint 2500 személy esett áldozatul ezekben a har­cokban. (Reuter) EGYESÜLT NEMZETEK. — Etiópia sürgős segítséget kért az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsától az aszály sújtotta mintegy 5,2 millió ember számára. Etiópia kormánya alig két hónapra elegendő élelmiszer­­tartalékokkal rendelkezik. Mintegy 100 000 ember már most elhagyta fal­­vait és a városokba özönlött élelmiszert keresve. Etiópiának egyébként 30,5 millió lakosa van. (UPI) CONAKRY. — Diara Traore guineai kormányfő közel-keleti és afrikai körútja során 12 országba látogat, és igyekszik megindokolni a mú­t havi katonai hatalomátvételt. Traore Libériába, Ghánába, Nigériába, Gabonba, Tanzániába, Etiópiába, Szaúd-Arábiába, Egyiptomba, Libába, Algériába, Marokkóba és Felső-Voltába látogat. A vendéglátóival fo­ytatandó tárgya­lásokon valószínűleg szó lesz az AESZ 20. csúcsértekezletének határoza­tairól, az iszlám közösség és általában a világ súlyos problémáiról. A körút célja Guinea külkapcsolatainak rendezése, elsősorban az afrikai országok­kal. (Hszinhua) SUVA. — A Fidzsi-szigetek fővárosában tegnap 64 fejlődő ország minisz­tere és tisztségviselője az EGK 16 tagországának képviselőivel az új öt­éves kereskedelmi és segélynyújtási szerződésről tárgyalt. A két fél sor­rendben harmadik megbeszélésén valószínűleg be­rkkelyezik az új szerző­dést, amely az úgynevezett loméi konvenció örökébe lép, ez ugyanis a jö­vő év februárjában lejár. A tárgyalásokon afrikai, karibi és csendes-óceáni fejlődő országok képviselői vesznek részt. (Reuter)

Next