Magyar Szó, 1984. június (41. évfolyam, 149-163. szám)

1984-06-01 / 149. szám

rlaft&4 antu5 1 . péntek O­Ш0 TANÁCSÁNAK ÜLÉSSZAKA Tárgyalási készség az erő pozíciójáról Mii tartalmaz a washingtoni nyilatkozat Amerikai diplomáciai források tegnap bejelentették, hogy a „washingtoni nyilatkozat”, amelyet a NATO Tanácsa háromnapos jubileumi ülésszaka befejezésekor tesz közzé, ismételten érvényre juttatja a Kelettel való kapcsolatok globális stratégiája „két vo­nalon” történő folytatásának szükségességét, továbbá folytatja az erőfeszítéseket, hogy a Szovjetunióval minden nemzetközi kérdés­ről tárgyaljanak a saját fegyveres erők egyidejű erősítésével, azért, hogy az erő pozíciójáról folytathassák ezeket a tárgyaláso­kat. Kettős cél: fegyverkezés és együttműködés Az amerikai kormány egyik ma­gas rangú tisztségviselőjének kije­lentése szerint a NATO politiká­jának továbbra is két egyenlő fontosságú célja van: olyan fegy­ver gyártása, amelynek ereje „visz­­szariasztja” az esetleges ellenfelet, hogy fegyveres támadást indítson a nyugati szövetség ellen, másrészt az igyekezet, hogy feltételeket te­remtsenek a kelet—nyugati együtt­működéshez, továbbá a nukleáris és a hagyományos fegyverzetellen­őrzéshez és csökkentéséhez. Közvetlenül a tanács munkájá­nak befejezése előtt nyugatnémet diplomaták újságíróknak megelé­gedésüket fejezték ki, hogy a wa­shingtoni nyilatkozat megerősíti, miszerint a múlt évtizedben ta­pasztalt egyhülés hozzájárult az európai feszültség csökkentéséhez, az NDK és az NSZK kapcsolatai­nak javulásához, valamint a két tömb közötti tárgyalások fejlesz­téséhez. A bonni kormány tisztségviselői egyidejűleg meggyőződésüket fe­jezték ki, hogy a kelet-nyugati kapcsolatok javulására nem ke­rülhet sor a novemberi amerikai elnökválasztások előtt, de a wa­shingtoni nyilatkozat ,,jó ösztön­zést” adhat a tárgyalások jövő év elején történő felújításához. Így nyilatkoztak annak ellenére, hogy Claude Cheysson francia kül­ügyminiszter megvádolta Moszkvát, hogy állítólag „lábba­ tiporja” a helsinki kötelezettségeket, és hogy az enyhülést ,,kihasználta” az em­beriség biztonságának alapját ké­pező katonai erőegyensúly megvál­toztatására. Az amerikai küldöttség sajtó­képviselője külön hangsúlyozta, a tanács minden tagjának ,,meggyő­ződése”, hogy a Szovjetunióval szemben elfogadott stratégia helyt­álló. Egyedüli problémaként meg­említette, hogy fel kell számolni a nyugati közvéleménynek az ilyen politika iránti „meg nem értését”. Amerikai és nyugatnémet forrá­sok hangsúlyozzák, hogy a wa­shingtoni nyilatkozat a Szovjet­unióval szembeni „hoszú távú” nyugati politikával foglalkozik, és kevésbé öleli fel a nemzetközi színtér időszerű kérdéseit. Nincs közös határozat az öbölkérdésben A NATO 16 tagországa külügy­minisztereinek a Washingtontól 30 kilométerre levő elszigetelt Wye­rand­on folytatott kötetlen vitá­jában mégis szó volt egyéb kér­désekről is­, elsősorban a Perzsa­öbölben uralkodó helyzetről. Meg­állapították, hogy a háború kiter­jesztése veszélyezteti a térség bé­kéjét, de nem hoztak semmilyen közös határozatot. Elvben támogat­ták az amerikai álláspontot, hogy „folytassák az öbölországok óvatos megsegítését, hogy megvédjék ma­gukat”. (AP, UPI, Reuter) Genscher: Az enyhülés eredményeket hozott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter szerdán este Washing­tonban kijelentette: J­ipey az enyhülés politikája az elmúlt évti­zedben nem­zetközi téren „hasznos volt”, és a УАТО­пак nincs oka arra hogy eltér­jen a Kelet és a Nyugat közötti viszony ilyen megközelítésétől. Genscher a NATO Tanácsának zárt ajtók mögött tartott ülésén mond­ta a fentieket, kijelentését az NSZK diplo­matái továbbították az újságíróknak. A kijelentés ellentmond Cheysson fran­cia külügyminiszter és Bush amerikai­­."elnök éles hangú vádjainak, misze­rint a Szovjetunió fegyverkezésre használta fel az enyhülést, megbon­totta a katonai erőegyensúlyt és előny­re tett szert a hagyományos és az atomfegyverkezés területén. A NATO Tanácsa ülésének második napján Genscher javasolta a több, 15 tagország külügyminiszterének, hogy újítsák fel azt a Szovjetuniónak tett javaslatot, hogy kezdjenek építő jel­legű dialógust és folytassák az együtt­működést, tekintet nélkül arra, hogy Moszkva eddig nem volt hajlandó visz­­szatérni a genfi tárgyalóasztalhoz. A NATO Ta­nácse ülésén részt vevő nyugatnémet diplomaták arról is be­számoltak, hogy Schultz amerikai kül­ügyminiszter tájékoztatta az ülés rész­vevőit, hogy az USA ,,a szovjet el­utasítás ellenére” folytatja erőfeszí­téseit, ho­gy Moszkvával dialógust ala­kítson ki a világproblémákról. Brit diplomáciai forrásokból szár­mazik az értesülés hogy az enyhülés hasznosságával kapcsolatos nézetelté­résre a NATO Tanácsa ülésének nyi­latkozatával kapcsolatos vitáiban ke­rült sor. Az említett források szerint a nézetkülönbséget sikerül elsimítani, mivel lényege abban van, hogy az USA az enyhülést az általános katonai erőviszonyok keretében vizsgálja, míg a nyugat-európai országok nem sze­retnének lemondani az enyhülési poli­tika bizonyos kedvező eredményeiről, különösen a kereskedelmi forgalom és az emberek közötti viszony területén. Amerikai források szerint a NATO Tanácsának tagjai egyöntetűek voltak­­abban, hogy nem szabad engedménye­ket tenni a Szovjetuniónak hogy visz­­szatérjen a genfi tárgyalóasztalhoz. Moszkva álláspontjáról Genscher nyu­gatnémet, Andreotti o­lasz és Moran spanyol külügyminiszter tájékoztatta a NATO Tanácsát. Mindhárman a kö­zelmúltban a Szovjetunióba látogattak, véleményük szerint a szovjet politika ,­kemény irányt vett”. Amerikai diplomaták ezzel kapcso­latban hangsúlyozták, hogy a Kreml álláspontjainak kiéleződése részben rea­gálás arra hogy nem sikerült meg­akadályozni az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítését. Kifejtették, hogy a Szovjetunió állítólag egyetlen olyan lépést sem akar tenni, amely hozzájárulna Reagan elnök újbóli meg­választásához. (AP, UPI, Reuter) Reagan Nyugat-Európába indul Látványos körút a választások előtt Ronald Reagan amerikai elnök ma tíznapos nyugat-európai kör­útija indul, amelytől — öt hónap­pal az amerikai elnökválasztások előtt — azt várja, hogy a közvé­lemény előtt a­­nyugati szövetség vezetőjeként szerepeljen. Írországban, ősei hazájában tett látogatása után június 6-án Nor­mandia partjainál részt vesz a nyugati szövetségesek fegyveres erői partraszállása 40. évfordu­lójának ünnepségén, majd pedig a hét legfejlettebb nyugati ipari ország londoni gazdasági csúcsta­lálkozójára utazik. A Fehér Ház véleménye szerint a normandiai ünnepség és a lon­doni csúcs kedvező alkalom lesz, hogy Reagan elnök jelentős szere­pekben, a szövetségesek által tisz­telt államfőként, valamint olyan vezetőként jelenjen meg, az ame­rikai polgár képernyőjén, aki fel­hatalmazással redelkezik, hogy az USA nevében beszéljen. Reagan elnök számára politikai értelemben nagyon fontos lesz, hogy az USA államfőjének jelen­létében ismételten látványosan ki­fejezésre jusson a nyugati demok­ráciák egysége és harmóniája. Ez elsősorban az amerikai politika libanoni kudarca, a Moszkvával való kapcsolatok rosszabbodása és más külpolitikai mulasztások mi­att szükséges, amelyekre Reagan demokrata párti ellenfelei napon­ta rámutatnak. Közvetlenül útra kelése előtt a NATO Tanácsa washingtoni ülés­szakán lehetővé tette Reagan el­nöknek, hogy tolmácsolja a NATO véleményét, hogy nem a Fehér Ház, hanem a Kreml felelős a ke­let-nyugati kapcsolatok rosszab­bodásáért. (AFP) Az együ­ttmírködés fejlesztéséről: Vajdasági küldöttség krasznodari tárgyalásai Vajdaság SZAT küldöttsége, amely 2­ Ivan Mareljnak, a Végre­hajtó Tanács elnökének vezetésé­vel Krasznodarban van látogatá­son, tegnap Georgij Razumovszkij tartományi párttitkár vendége volt. Marelj és vendéglátója Vajdaság és Krasznodar együttműködésének fejlesztési lehetőségeiről tárgyalt. A két tartomány már évek hosszú sora óta baráti kapcsolatokat ápol. A dél-oroszországi gabonatermő vidék pártbizottságánál tett látoga­tás baráti légkörben telt el. A vaj­dasági küldöttség tegnap visszatért Moszkvába, s találkozik még egy sor magas rangú tisztségviselővel. (Tanjug) Zsivkov Moszkvában Todor Zsivkov bolgár állami é­s pártvezető tegnap délután Moszk­vába érkezett, hogy megnyissa a bulgáriai szocialista forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást. Zsivkovot megérkezése­kor Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja és a KB titkára, valamint Konsztan­­tyin Ruszakov, a KB titkára, a szocialista országokkal és pártok­kal való kapcsolatokkal megbízott osztályvezető fogadta. (Tanjug) MAGYAR SZÓ Szihanuk kész, koalícióra lépni Samrinna! Mi ennek a feltétele? — Független ér,­semleges Kambodzsát A Jaszuhiro Nakaszoise japán kormányfővel folytatott meg­beszélésein Norodom Szihanuk herceg, a Demokratikus Kam­bodzsa koalíciós kormányának elnöke elmondta, hogy kész koalícióra lépni Heng Samuin kormányával, ha a Phnom Penh-i kormány felhagy Viet­­nam-barát magatartásával. Azt is elmondta, Kambodzsa re­méli, hogy a vietnami csapatok kivonása és a függetlenség el­nyerése után csatlakozhat az ASEAN-hoz és kiemelte, hogy a semleges és független Kam­bodzsában ismét helyreállít­ják a parlamentáris demokráciát. Tokiói megbeszéléseiken a ja­pán kormányfő további anyagi­­ és erkölcsi segítséget ígért Szi­hanuk koalíciós kormányának. (Kiodó) üdvözlet Tunézia ünnepére Tunézia nemzeti ünnepe alkal­mából Veselin Djuranovic, a JSZSZK Elnökségének elnöke az Elnökség nevében üdvözlő táviratot­­ küldött Habib Burgiba tunéziai el­nöknek, szívélyes jókívánságait fe­jezte ki, valamint felvirágzást kí­vánt az el nem kötelezett Tunézia­­baráti népének. Dušan Alimpić, a JSZSZK Kép­­viselőházának elnöke üdvözlő táv­iratot küldött Mahmud Mesadinak, a tunéziai képviselőház elnökének az ország függetlensége kihirdeté­sének évfordulója alkalmából. A táviratban további haladást kívánt a baráti, el nem kötelezett ország­nak. (Tanjug) Az algériai miniszter Dsznarevicnán Raif Dizdarevic szövetségi kül­ügyi titkár tegnap Belgrádijan fo­gadta Abdalaziz Kasel algériai ke­reskedelmi minisztert. Véleményt cseréltek a legidősze­rűbb nemzetközi kérdésekről, kü­lön a közel- és a közép-keleti helyzetről. Megvitatták az együtt­működés fejlesztési lehetőségeit is. A jugoszláv—algériai vegyes bi­zottság tegnap befejezte munkáját. (Tanjug) KÜLPOLITIKA Aggodalommal figyeljük a libanoni fejleményeket Sajtóértekezlet a Szövetségi Külügyi Titkárságon Aggodalommal figyeljük a li­banoni fejleményeket és a nehéz­ségeket, amelyekkel a nemzeti egységkormány szembe találta ma­gát, jelentette ki Zeljko Jeglič, a Szövetségi Külügyi Titkárság hi­vatalos képviselője egy kérdésre válaszolva a hazai és külföldi új­ságíróknak megtartott tegnapi sajtóértekezleten. Ezt követően hozzátette: „Úgy véljük, hogy az izraeli megszállás meghosszabbítá­sa Libanon területének egy része felett akadályozza a helyzet nor­malizálását ebben az országban, amelyben a tízéves háború óriási­­ pusztítást okozott és számos em­beráldozatot követelt. Véleményünk szerint jelenleg­­ nagyon fontos lenne végrehajtani­ Rasid Karame kormányfő prog­­­­ramját az izraeli agresszió, vala­mint a belső erők összetűzései következményeinek felszámolása érdekében.” Az újságírók érdeklődtek a JSZSZK és az EGK közötti együtt­működéssel foglalkozó, jelenleg­ Ohridban ülésező bizottság mun­­­kája iránt is. Jógn­é elmondta,­­ hogy ezen az összejövetelen fel­mérik az eddigi együttműködést, valamint Jugoszlávia és az EGK által javasolt határozatokat. Az eladósodás a világgazda­ság egyik legsúlyosabb problémája Az egyik kérdés Argentína, Bra- ■­zília, Mexikó és Kolumbia közös akciójára, valamint az adós orszá-­ gok gazdasági és külügyminiszte-­­reinek esetleges találkozójával kapcsolatos javaslatára vonatko­­­­zott. Jeglič kijelentette: „Az adós­ságok a nemzetközi gazdasági kap-­ csolatok homlokterébe kerültek. Nemcsak hogy egyre jobban meg­terhelik az eladósodott fejlődő or­szágokat, hanem egyre jobban ag­gasztják a hitelező országokat, el­sősorban a kereskedelmi bankokat, mert a nemzetközi pénzügyi rend­szert fenyegetik. Erre utalnak a fejlődő, de egyes fejlett országok részéről tett egyre számosabb in­dítványok is a kiút felkutatására. Ennek fényében tekintünk az argentin, a brazil, a mexikói és a kolumbiai elnök nemrégen köz­zétett nyilatkozatára is, amely az év elején Quitóban megtartott la- 11 in-amerikai értekezlet kezdemé­nyezéseinek és álláspontjainak a folytatása. E legújabb kezdemé­nyezés annak a helyzetnek a kö­vetkezménye, amelyben a fejlődő országok adósságának kérdését nem oldják meg, hanem elhalaszt­ják, és ezáltal csak tovább rosz­­szabbodik a helyzet, amihez kü­lönben a kamatlábak növekedése is hozzájárul. Mindez arra utal, hogy széles körű nemzetközi ak­­­cióra, valamint az adósok és hi­telezők megállapodására van szük­ség egy olyan elfogadható megol­dás érdekében, amely biztosítaná a fejlődő országok fejlődését, va­lamint az adósságok problémájá­nak megoldását, mindez pedig elő­mozdítaná a világgazdaság felépü­lési folyamatát.” Támogatjuk a Namíbia függet­lenségére irányuló erő­feszítéseket A kérésre, hogy fejtse ki a namíbiai helyzettel kapcsolatos ál­láspontot, a Szövetségi Külügyi Titkárság képviselője kiemelte, hogy Jugoszlávia nagy figyelem­mel kíséri az Afrika d­éli részén kialakult helyzet legújabb fejle­ményeit, elsősorban a namíbiai helyzetet. Jugoszlávia nagyra ér­tékeli az említett térség szuverén országai függetlenségének, bizton­ságának és el nem kötelezett­ pozí­­cióinak erősítésére irányuló­­erő­­feszítéseket. A továbbiakban el­­mondta: „Namíbia kérdésének megoldásával kapcsolatban ismé­telten rá szeretnék mutatni, hogy teljes mértékben támogatjuk a nemzetközi közösségnek az e te­rület függetlensége minél gyor­sabb elnyerésére irányuló erőfe­szítéseit. Namíbiának minden elő­zetes feltétel nélkül kell elnyer­nie függetlenségét az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa 435. számú hatá­rozatával, az AESZ, valamint az el nem kötelezett országok doku­mentumaival összhangban.” Jeglič aláhúzta, hogy a SWAPO- nak, a namíbiai felszabadítási mozgalomnak, a namíbiai nép egyedüli törvényes képviselőjének részt kell vennie a függetlenség elnyerésével kapcsolatos minden akcióban. (Tanjug) Irak Kfrary megsemmisítésével fenyegetőzik (Folytatás az 1. oldalról) felében. Valószínű, hogy az Atlan­­ticosról van szó. Az el nem kötelezettek erő­feszítései az ENSZ-ben A Biztonsági Tanács folytatja a vitát a Perzsa-öböl térségének vá­ratlanul elmérgesedett helyzetéről, közben az el nem kötelezett tag­országok azon fáradoznak, hogy hatékony határozatot hozzanak a viszály elmérgesedésének megaka­dályozásáról. Az el nem kötelezettek rendkí­vüli nehézségekkel küzdenek a hadban álló országok ellentétes ál­láspontjai miatt. Irán hangsúlyoz­ta, hogy az öböl egyik részében nem lehet béke, amikor a másik részé­ben háború tombol, ezért felszó­lította az a­ nem kötelezetteket, hogy helyezkedjenek pártatlan ál­­­­láspontra. Irak viszont az iráni ag­­­­resszió elítélését követeli, s ellenzi­­ a felelősség egyöntetű elosztását. Ilyen helyzetben a BT el nem kötelezett tagállamainak köszönhe­tően több ízben módosították az öböl hat országának elsődleges ja­vaslatát­, amely a BT teendőire vo­natkozik. A javaslatban továbbra­ is elítélik Iránt a kuvaiti és szaúd-­­ arábiai tartályhajók elleni tám­a­­­dások miatt. A BT elé hamarosan végleges­­ határozati javaslatot terjesztenek, amelyről ma kell szavazni, ha idő­ , közben nem döntenek másképp. A vita ugyanis a BT elnökének nyi­­­­latkozatával is befejeződhet.­­ Szerdán este az USA képviselője , követelte a szabad hajózás szavato­­l­­ását, és támogatta a panaszt, ame­lyet emiatt a Perzsa-öböl hat or­­i szága terjesztett a BT elé. Az öböl-­ háborút meg kell akadályozni, mert a létfontosságú kőolajszállítást ve­szélyezteti, hangsúlyozta. A külföldi hajók elleni támadá­sok a kőolaj árának emelését idé­zik elő, ami a legjobban a fejlődő országokat sújtja, figyelmeztetett Tunézia képviselője, majd hozzá­tette, hogy az iraki-iráni háború internacionalizálása megbénítaná sok ország gazdaságát, amit a BT- nek bármilyen eszközzel meg kell akadályoznia. Djibouti és Mauritánia elítélte Iránt, Egyiptom pedig a háború megszüntetését sürgette azzal a megjegyzéssel, hogy Irak kedvező­en reagált a béketárgyalások kez­deményezésére. Törökország hang­súlyozta, hogy elfogadhatatlan minden határozat, amelyet nem tá­mogat mindkét fél. A BT-ben folytatódik a vita. (Tanjug, AFP, AP, Reuter) ­ A Karame-kormány programja (Folytatás az X. oldalról) a hadsereg 12 000 tagját Dél-Li­­banonba vezényelni, ha az izraeli megszálló csapatok kivonultak. Hozzáfűzte, hogy Szíria erélyesen követeli a hadsereg gyors és tel­jes újjászervezését, hogy meggá­tolhassa Izrael tervét, hogy a megszállt területen megszervezze a quisling keresztény haderőt. Jó néhány véleménnyel ellen­tétben Béri azt állította, hogy a hadsereg nem bomlott fel, leg­alább három brigád képes ellen­őrzése alá vonni a megszállt te­rületeket. Izrael azonban nem ezt vallja. A vezérkari főnök sze­rint a bejrúti kormány képtelen Dél-Liban­on hatékony ellenőrzésé­nek megszervezésére, ezért Izrael Libanon e részén marad, amíg ezt a körülmények megkövetelik. A Szíriai alelnök Csernyenkónél Csernyenko szovjet állami és párt­­vezető tegnap a Kremlben fogadta Kaif Aszadot, Szíria alelnökét, a kor­mányzó Baath Párt vezetőségi tagját. Elsősorban a közel-keleti helyzetet és az iraki-iráni háborút vitatták meg. Csernyenko megismételte Moszkva álláspontját, hogy a Perzsa-öbölben a válság valamennyi érdekelt ország részvételével, kizárólag politikai esz­közökkel oldható meg. (Tanjug)

Next