Magyar Szó, 1984. szeptember (41. évfolyam, 241-255. szám)

1984-09-01 / 241. szám

Nyereményszelvények a 15. oldalon XLI. évf., 241. (13384.) szám 1984. szeptember 1., szombat­­ra 15 dinár Megdrágult a benzin Hatályba lépett az automatikus ármódosítás M­ától a gépkocsitulajdonosok egy liter szuperbenzinért az eddig 85,50 dinár helyett 92,40 dinárt kell hogy fizessenek. Az áreme­lésre a még a nyáron bejelentett automatikus ármódosítás alkal­mazásával került sor, mely sze­rint a kőolajszármazékok árát 3 havonként módosítják, attól füg­gően, hogy időközben hogyan ala­kult a dinár árfolyama. A­z említett mechnizmus alapján a normálbenzin ára 87,50 dinárra emelkedett az eddigi 81,50 dinár­ról. A dízelolaj ára az eddigi 63,50 helyett 69,60 dinár, a fűtőolajé pe­dig az eddigi 46,50 helyett 52,60 dinár. Egy kiló mazut az eddigi 30,389 dinár helyett 35,426 dinárba kerül. Százalékokban kifejezve a származékok 6,8—16,6 százal­ékka drágultak meg, a legkisebb mér­tékben a normálbenzin, legna­­gyobban a mazut. Az előző, június 2-i árkiigazítások óta a dollár ér­téke 22 százalékkal nőtt, az ak­kori 136,33 dinárról a jelenlegi 165,96 dinárra, ennélfogva a szár­mazékok finomítói ára átlag 17,71 százalékkal emelkedett. M­ivel ebben az időszakban az importált kőolaj dollárban kifeje­zett ára (mintegy 3,2 millió tonnát hoztunk be) csupán jelentéktelen mértékben változott, ami a beho­zatal regionális szerkezetétől függ, a dinár árfolyamának változása alapján és az idevágó döntés ren­delkezéseinek alkalmazásával a kőolajszármazékok termelői árá­nak átlagos emelkedése 17,74 szá­zalék. Az áraránytalanságok foko­zatos megszüntetéséről szóló hatá­rozatba foglalt árparitás alkalma­zásával az egyes származékok fi­nomítói ára eltérő arányban, 16,4— 19,9 százalékkal emelkedett. (Tanjug) A KÖZEL-KELET nemzeti egységkormány Izraelben ötven hónapig marad hatalmon — Az első 25 hónap alatt alatt Shamir lesz a kormányfő — Maratoni tárgyalások és a Munkapárt között A Shamir vezette Likud-tömb és a Peres vezette Munkapárt megállapodott, hogy nemzeti egységkormányt alakít. A megegye­zésre Shamir és Peres csütörtök esti maratoni tárgyalásának ered­ményeként kerül sor, a részleteket tegnap és ma ismertetik. A­z eddigiek során kiszivárgott részletek szerint Peres és Shamir megállapodott, hogy az új nemzeti egységfed­mény 50 hónapi­g lesz hatalmon, hogy az első 25 hónap­ban Peres, a második 25 hónapiban pedig Shamir lesz a kabinet elnö­ke. Új tisztséget vezettek be,­ a kormány alelnökének tisztségét. E szerint tehát a kormány meg­bízatásának első 25 hónapjában a kabinet első alelnöke és a külügy­miniszter Shamir lesz, a második megbízatási időszakban Peres he­lyébe egyszerűen Shamir lép. A nemzeti egységkormány hatalom­gyakorlása idején a véde­mőminisz­­ter mindvégig a laburista Yitzak Rabin, a pénzügyminiszter pedig valamely Likud-tömbdi miniszter lesz. A kormánynak 24 taftja lesz 12 a Elküld -tömbb­el, 12 pedig a laburisták közül. Minden párt ki­nevezi a saját kormányfőhelyette­­sét. A­z első reagálások lényegében úgy foglalhatók össze, hogy semmi sem változik, sokan úgy véleked­nek, hogy a megállapodást szemé­lyi ambíciók miatt csak nehezen lehet majd életre hívni. A MAP­AM Párt már bejelentette, hogy kilép a laburistákkal kötött szövetségből. Ariel Sharon Likuld­­zömbi politikus nem ért egyet a laburistákkal kötött megállapodás­sal. A két legnagyobb izraeli párt­nak még meg kell erősíteniie ve­zetőinek megállapodását, ezzel kapcsolatban mindkét táborban iz­galmiakkal kell számolni. Gerillaharc Dél-Libanonban A Dél-Libanonban a megszálló izraeliek ellen harcoló libanoniak legfeljebb három emberből álló csoportokban folytatják a harcot, mindennemű központi irányítás nélkül — közölték libanoni ellen­ Peres, a második 25 hónap után megegyezés a Likud állók a Reuter helyszíni tudósító­­jával. A háromfőnyi csoport minden tagja csak egymást ismeri, ilyen­formán az izraeliek egyszerre há­rom embernél többet nem lep­lezhetnek le — közölte egy 25 év körüli muzulmán fiatalember, aki azt mondta magáról, hogy (Folytatása a 3. oldalon) Csádról volt szó Francia sajtóvélemény Mitterrand titokzatos afrikai „magánútjáról” A csádi kérdés áll Francois Mitterrand minden tekintetben ti­ tokzatos rabatt látogatásának kö­zéppontjában, amelynek során II. Hasszán marokkói királlyal talál­kozott. Látogatása váratlan volt és valóban titokzatos, mert csak ak­kor jelentették be, amikor Mitterrand már Rabatban volt. A francia­­elnök egyébként pihe­nőjét töltötte az Azúr-parton és onnan utazott Rabatba, s tegnap­előtt délután több órát tárgyalt a marokkói királlyal, este pedig már Lisszabonban vacsorázott Soares portugál kormányfővel. Az Elysée­­palota szűkszavúan csak annyit közölt, hogy „ma­gánútról” vollt szó. A francia napilapok azonban tegnap már úgy vélekedtek, Mitterrand azért utazott Rabatba, hogy felkérje II. Hasszán királyt, k­özvetítsen a Csáddal kapcsolatos francia—líbiai viszályban. Hivata­losan erről semmit sem közöltek, ezért Mitterrand újra talány ma­rad. A csádi kérdés mostanában so­kat foglalkoztatta Párizst, élénk diplomáciai tevékenységet észlel­tek a francia főváros, Rabat és Tripoli között. A három kormány képviselői állandóan úton voltak. II. Hasszán közvetítő szerepének lehetősége azért merült fel, mert Líbia és Marokkó egyesülni kíván, II. Hasszán ma Tripoliban lesz, Kadhafi líbiai vezérrel tárgyal. Feltehetően a francia—líbiai vi­szály megoldásának lehetőségét mindkét fél csapatainak egyidejű­leg történő kivonásában keresik. (Folytatása a 3. oldalon) Részleges devizamegoldás A Tartományi Tájékoztatási Bizottság közleménye A tartomány gazdaságának a külgazdasági kapcsolatok lebonyo­lítása terén az 1983-ban, vala­mint az idén július végéig ter­jedő időszakban elért viszonylag kedvező kiviteli eredmények el­lenére nagy nehézségei vannak a külföld iránti fizetőképesség fenntartása terén. Az év elején, elsősorban a mezőgazdasági-élel­miszeripari termékek külön jó­váhagyott kivitele eredménye­ként, amelynek egy részét az idén realizálták, bizonyos ideigle­nes javulás észlelhető a deviza­fizetőképességben, ami lehetővé tette azt, hogy a külföldi köl­csönökből eredő kötelezettségeken kívül rendszeresebben tegyenek eleget a folyó újratermelés szük­ségleteire történő legfontosabb behozatal kifizetésének is. A lehetséges devizabevétel és devizakiadások év elején történt összegezése azonban arról tanús­ (Folytatása az 5. oldalon) ф Deviza van, gumiabroncs nincs Mai számunkból. ф Megy-e Honecker az NSZK-ba? Tovább tart a bizonytalanság a keletnémet állami és pártvezető tervbe vett látogatásával kapcsolatban (2. oldal) (7. oldal) ф A d­slelörti órákban hűvös lesz, de napközben melegebbre fordul az idő Időjárásjelentésünk a 9. oldalon Mart­ja Veselinov C­sütörtökön este Belgrádban, rövid és súlyos betegség után elhunyt Stanka VESELINOV Leka kiemelkedő forradalmár, sokéves társadalmi-politikai dol­gozó. S­tanka Muncan Veselinov 1920. február 5-én született a bánáti Kruscicában. Gimnáziumi tanulóként csatlakozott a haladó munkásmozgalomhoz. 1938 ja­nuárjában kommunista propa­ganda miatt letartóztatták, és két hónap múlva a kerületi bíróság elé állították. Ezután kizárták az ország minden középiskolájából. 1939-ben lett a Kommunista Párt tagja. Ugyanabban az év­ben megválasztották a JKISZ dél-bánáti körzeti bizottságának tagjává, 1940-ben pedig a JKISZ szerémségi körzeti bizottságának tagjává, illetve szervezési titká­rává. Egyik szervezője volt a szerémségi felkelésnek. A JKISZ körzeti bizottságának tagjaival együtt szervezte és irányította a politikai foglyok kiszabadításá­nak akcióját a Sremska Mitrovi­­ca-i börtönből 1941 augusztusá­ban. A népfelszabadító háború ide­jén Szerémségben különböző fe­lelős párt- és politikai tisztsége­ket töltött be. 1941 őszén a JKISZ körzeti bizottságának szer­vezési titkára volt, és a JKP körzeti bizottságának tagja. 1943 májusától a JKP körzeti bizott­sága irodájának tagja, 1944 ta­vaszától a JKP kelet-szerémségi körzeti bizottságának titkára. 1944 nyarán kooptálták a JKP vajdasági tartományi bizottságá­ba, és itt agitprop-vezető volt. A felszabadulás után Újvidé­ken és Belgrádban különböző fe­lelős politikai tisztségeket töltött be a társadalmi-politikai szerve­zetekben és a tartomány, Belg­rád és a Szerb SZK képviselői testületeiben. A JSZSZK Képvi­selőházának és a Köztársasági Képviselőháznak a tagja volt, továbbá a KP (KSZ) belgrádi városi bizottsága irodájának és elnöke a Szerb SZK oktatásügyi tanácsának. Egy ideig a NIN igazgatói tisztségét töltötte be. Számos más társadalmi és poli­tikai feladaton is dolgozott. A háború alatt és a felszaba­dulás után különösen jelentős volt a partizánsajtó és publicisz­tika kiadására és fejlesztésére irányuló munkája, a vajdasági ifjúsági mozgalom és népfelsza­badító harc történelmének meg­világításához nyújtott hozzájáru­lása. S tanka Veselinov Seka az 1941-es Partizán Emlékérem és számos háborús és békeidőbeli kitüntetés tulajdonosa. A M­H tartalékos őrnagya. T­emetése ma, szeptember 1- jén, délután 5 órakor lesz az újvidéki Városi temetőben. Egy igazságosabb világért Ma van az el nemkötelezettség mozgalmának napja A­z el nem kötelezett országokban ma világszerte a mozga­lom megalakulásának napját ünnepüik. Megemlékeznek 1961. szeptember 1-éről, amikor 25 afrikai, ázsiai, európai és latin-ame­rikai ország vezetői Belgrádban egybegyűltek az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek első értekezletén. A­z értekezletet olyan időszakban tartották meg, amikor a nagyha­talmi konfrontáció, a fegyverkezé­si verseny és a hidegháborús lég­kör mindjobban kiéleződött, sőt már a fegyveres összeütközés lehe­tőségeiről is beszéltek. Ezek a problémák adtak okot a tömbön kívüli országok legmagasabb ran­gú képviselőinek összejövetelére is. Előtérbe kerültek az általános leszerelés, a berlini válság, a gyar­mati uralom, a világgazdaság és a fejletlen országok segélyezésének kérdései. A­z egybegyűlt állam- és kor­mányfők — mint ahogy a JSZSZK Képviselőházában elhelyezett em­léktáblán is olvasható — „kifejez­ve a békébe, az igazságba és a fejlődésbe vetett hitüket, megala­pozták az el nem kötelezett poli­tikát és mozgalmat, és ezáltal аг emberiségnek reményt nyújtottak egy jobb és biztonságosabb világ megteremtésére a jövő generációi számára.” A­bból a meggyőződésből kiin­dulva, hogy „a világ sorsa nem lehet csupán a nagyhatalmak ke­zében”, a belgrádi értekezlet rész­vevői felhívást intéztek a világ né­peihez az emberiség felé tornyo­suló veszély elhárítására. Egyben kinyilvánították nézetüket arról, milyennek kell lenniük a népek és az államok közötti viszonyoknak, s hogyan lehet és kell hozzálátni a vitás kérdések megoldásához, rámutatva a világbéke, valamennyi nép szabadsága, egyenjogúsága és békés együttműködése felé vezető útra. Ily módon kifejezték nem­csak népeink, hanem az emberiség óriási többségének hangulatát is. T­ito, Nehru és Nasszer 1956. jú­lius 18-án és 19-én megtartott bri­­oni találkozója volt a tömbön kí­vüli országok első konkrét lépése egy általános mozgalom létrehozá­sa felé olyan elvek alapján, ame­lyek elfogadhatók a világ legtöbb országa számára. A találkozóról kiadott közös közleményben hang­súlyozták, hogy a nemzetközi vi­szonyokban a bandungi értekezle­ten (1955) meghirdetett aktív és békés koegzisztencia elveit kell ér­vényesíteni. A­z első értekezlet összehívását széles körű diplomáciai tevékeny­ség előzte meg, különösen Tito 1958 végén és 1959 elején tett ázsiai és afrikai körútja során, va­lamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1960. évi őszi köz­gyűlésén. Csak ezután került sor hivatalosan is az értekezlet össze­hívására. A belgrádi csúcstalálkozó az el nem kötelezett politika és mozga­lom megalapításának első hivatalos állomása, történelmi , gyökerei azonban visszavezethetők a világ népeinek évszázados törekvéseire, hogy szabadságban és független­ségben éljenek. A szocialista önigazgatási Jugo­szlávia el nem kötelezett politikai irányvonalára úgy tekintünk, mint az új Jugoszlávia megalakításáért, függetlenségéért és a nemzetközi viszonyokban való egyenrangúsá­gáért, a második világ­háború alatt és a közvetlenül utána vívott harc szerves részére. Ez a harc egyben azt is jelentette, hogy Jugoszlávia nemzetei és nemzetiségei határo­zottan elutasították az érdeköve­zetek politikáját, hogy a nagyha­talmi politika játékszerévé, vagy alku tárgyává váljanak. A­z elmúlt 23 év alatt az elnem­­kötelezettség nagy és dinamikus mozgalommá vált, amely felöleli az emberiség kétharmadát. Ma már a nemzetközi élet és együtt­működés pótolhatatlan tényezője. Abból a felfogásból indul ki, hogy a világot a közös sors szálai fű­zik össze, síkraszáll a békéért, s minden nép azon jogáért, hogy maga döntsön sorsáról és más né­pekkel közreműködjön a nemzet­közi kérdések építő jellegű meg­oldásában. A mozgalom erősödésének és tömegesedésének fontos állomásai a kairói, lusakai, algíri, colombói, havannai és delhi csúcsértekezlet. Eszméinek és elveinek kitért értésé­ről tanúskodik, hogy a VII. delhi csúcsértekezleten 100 teljes jogú (Folytatása a 3. oldalon)

Next