Magyar Szó, 1984. október (41. évfolyam, 271-285. szám)
1984-10-03 / 273. szám
1984. október 3. szerda Van egy határozat Immár harmadízben hozták meg ugyanazt a határozatot a Szocialista Szövetség zombori községi választmánya oktatásügyi szakosztályának küldöttei, hogy az idegsérült, iskoláskor előtti gyermekek részére is nyissanak óvodát. Igen, van egy határozat, amely azóta is csak az! ! A JKSZ KB 13. ülésének határozati javaslata késztetett, hogy ismét papírt fűzzek az írógépbe és latolgassam: miért vannak felelőtlen és hanyag emberek olyan vezető helyeken is, ahol egy-egy önigazgatási alapon meghozott határozat sorsáról döntenek. Mert ötödik éve visszatérő témáról van szó. A Vuk Karadžić gyógypedagógiai Általános Iskola munkaközössége, pedagógusa, igazgatónője érvekkel, adatokkal támasztotta alá és most is azt teszi — ha valaki kételkedik benne —, hogy éppen az idegsérült, szellemileg kissé elmaradott hatéves gyermekek nevelése és oktatása életük további alakulása szempontjából alapvető az első osztályra való felkészítés! Ez elősegítené, hogy a tanítók a már I felkészített gyermekekkel sokkal I rövidebb idő alatt kevesebb ener- r giával, de annál hatékonyabban I eredményt érjenek el. Ha törvény írja elő, hogy a hatéves fiúk és lányok részére kötelező az óvoda, akkor az miiért nem vonatkozik az idegsérüls tökre is? Vonatkozik reájuk is, csakhogy nincs óvoda, olyan óvoda, ahol külön tantervvel és módszertannal, hozzáállással ismertetnék meg velük az alapvető matematikai, anyanyelvi, társadalom- és természettudományi tudnivalókat! Ez egyéniségformálásukhoz, sikerélmény-gazdagságukhoz, egyszóval továbbfejlődésüköz sokkal fontosabb, mint bármi. És mégis, a határozat csak papíron van meg! Tudom, hogy takarékos világunkban minden dinárnak megvan a maga helye. De azt mégsem értem: miért vonjuk meg pont azoktól az alapvető lehetőséget, akiknek arra a legnagyobb szükségük van? A OKSZ KB 13. ülésének záróhatározatai nyíltan kimondják az egyéni és területi felelősségre vonás szükségességét. Ez esetben is alkalmazni kellene őket. Igen, mert nem igaz, hogy az általános oktatásügyi érdekközösségnek évente nincs még legalább 500 000 dinárja egy szakosított óvónő munkájának finanszírozására. Ez a szülők, idegsérült gyermekek, a pedagógusok és nem utolsósorban társadalmunk érdeke, amelynek egyik lényeges alapelve az emberség ... PRIBILLA Mátyás Az óvodában Szabó Ilona, Papajcsik Jolán óvónő, Buják Teréz takarítónő és sok vidám gyerek fogad bennünket. A többség énekel, játszik, az egyik éppen a sarokban áll, büntetését tölti. Buják Teréz takarítónő mondta el, hogy mint otthon, úgy vigyáznak a rendre, a tisztaságra. — Minden Áldott nap gondosan takarítok, a térítőket, ruhákat kifőzöm, az iskolakonyhát is rendben tartom. Külön teremben étkeznek a gyerekek, ezzel is könnyebb a munkánk — újságolja. Szabó Ilona óvónő azon a véleményen van, hogy kellemesebb környezetben jobban megy a munka. — Bőven van hely az óvodában, ez is megkönnyíti munkánkat. Például sokat jelent, hogy külön teremben tornázunk, ahol szabadon mozoghatnak az óvodások. Különben két csoportban 40 gyerek jár Kupuszinán óvodába — mondja. Mennyibe kerül az oktatás? Kissé nehézkesen indult a nyilvános vita a JKSZ KB 13. ülése határozati javaslatairól a zombori község oktatásügyi intézményeiben. Most már azonban egyre inkább hallunk olyan véleményeket, amelyek az oktatásügy helyzetének gyökeres megváltoztatására utalnak. Ezt maguk a párttagok, tanítók, tanárok mondják el pártalapszervezeti ülésükön. Elsősorban a túlterheltség került napirendre, ami a takarékosság egyenes következménye. Amíg évekkel ezelőtt egy pedagógus heti normája 3—4 óra volt, ma eléri az ötöt is. Elsősorban a kis személyi jövedelem miatt vállalják ezt a pedagógusok, de megéri az iskolának is, nem kell új embert felvenni. Emiatt felmentették őket a gyakornokok alkalmazása alól. Ez pedig káros a szociálpolitikára nézve, a foglalkoztatásra. És még egy igen fontos tényező: habár a község intézkedéssel növelte az iskoláknak juttatott pénzt —, az összbevételnek több mint 92 százalékát kénytelenek személyi jövedelemre fordítani. Hogy akkor mennyi jut korszerűbm tanszerek, szemléltető eszközök beszerzésére, a tanítás feltételeinek javítására, azt már könnyű kiszámítani. Ezt szeretnék elkerülni a pedagógusok, mert tudják, hogy a fenti elosztási arány nem járul hozzá a tanítási követelmények eléréséhez. Ezért fürgelik az oktatás reális árának megállapítását, mert az szorosan összefügg az igazi termelő munka fejlesztésével, új káderek nevelésével. Egyszóval, idővel megtérülő pénzről van szó. Sok helyen, főleg a kis iskolákban foglalkoztak a kádergondokkal, amelyek súlyosan érintik őket. Ez egyaránt vonatkozik a szerbhorvát és magyar nyelvű kis iskolákra is. A kevés óraszám miatt a tanárok kénytelenek több tantárgyat tanítani, olyat is, amire nincs szakosításuk. Csak így alakul ki a kötelező évi óraszám, amit az érdekközösség finanszíroz. Ilyenkor pedig milyen a tanítás színvonala és milyen erőfeszítéssel kell dolgozni a tanárnak? Azt tudjuk. A hatékonyság pedig kisebb a vártnál. Külön gond a kétnyelvű iskolák esete. Egyre kevesebb az olyan tanár, aki mindkét nyelvet egyformán beszéli. A zombori községben a magyarról és szerbhorvátról van szó. Ilyen tanárok képzéséért is síkraszállnak az iskolákban. Felmerültek olyan kérdések is, hogy a faluban és városban egyaránt — de főleg falun —, csak a pedagógus köteles a helyi közösség mindenese lenni? Ez régi felfogás és téves. Minek akkor az agrármérnök, technikus, közgazdász, traktorvezető? A közteher, társadalmi-politikai, művelődési és sportmunka helyes megosztását hangoztatják a pedagógusok. Számos más belső, a pártalapszervezeti munka hiányosságai is napirendre kerülnek. Elsősorban a rosszul előkészített ülések, a rögtönzés kérdése, a nem arányosan elosztott megterhelések stb. azok, amelyek a szülőkkel és tanulókkal, valamint a társadalmipolitikai szervezetekkel kialakított munkában visszahúzó erőként szerepelnek. Gyakori téma, amiről évek óta szó esik — de csak halkan — a munka szerinti díjazás érvényesítése. Ezt nehéz megvalósítani, de azon kell fáradozni, hogy a merev pontrendszer helyett az elvégzett munka legyen a mérce. P. M. DUNATÁJ Hatékony a Tito ösztöndíjalap Baranyában tíz évvel ezelőtt létesítették a Tito Ösztöndíjalapot. Ez idő alatt az alapító tagok száma, valamint a befizetett összeg folyton nőtt. Az alapból a munkások gyermekei kaphatnak ösztöndíjat továbbtanulásukhoz, illetve fiatal munkások, akik tovább szeretnének tanulni. Eddig 25 baranyai fiatal kapta meg az ösztöndíjat, közülük tízen be is fejezték tanulmányaikat, és visszatértek a termelőmunkába. Az idén eddig három tanuló igényelt tanulmányi segélyt, valamint még hat ifjúmunkát fogja megkapni egyetemi tanulmányainak folytatásához. Az első félévben a Tito Ösztöndíjalapba 648 ezer dinár folyt be a tagoktól, munkaszervezetektől, egyénektől. M. V. A legszebb iskolában márvánnyal kirakott folyosó fénylik, a falon virágok, képek, fest-ményeié. Az iskola környékét parkosították, sok szép virág, érdekes fa, cserje teszi szebbé, kellemessé a környezetet. Sportpályák, játszótér, park, kiserdő, játszótér, ahol a legkisebbek és az óvodások tölthetnek nagyszerű órákat. Szóval dióhéjban ez a kupuszinai általános iskola. Közvetlenül az iskola mellett van az ovo- ■ da is. A tágas termekben gyer-! *•ekek játszanak az óvónők fel-ügyeleténél... Vajon hogyan sikerült ilyen szépre varázsolni az iskolát, az óvodát és a két épület környékét? — kérdeztük Faddi Sándor biolo-i akti tanártól, a környezetszépítő bizottság elnökétől. — A helyi közösséggel karöltve dolgozunk. Egységes, közös tervünk van arra, hogy az elkövetkező években még szebb legyen a falu, az iskola környéke. Iskolánk mindegyik Rlikja tagja az ifjú erdőtelepítők egyesületeinek, a diákok is sokat dolgoztak, de új szülők is sokat segítettek. Több szülő adott cserepes virágot, disz- cserjét, Buják József, Csizmadia József, Lovász Mihályék adtak nagyon sok virágot, mások viszont gépekkel segítettek. — Sokba került az iskola környékének rendezése? — Pontosan nem tudom, hogy mennyibe került a parkosítás, de az bizonyos, hogy 500—000 ezer , dinárt költöttünk a fák virágok, díszcserjék vásárlására. Mintegy 70 fajta érdekesebbnél érdekesebb növényt vásároltunk: a parknak arborétum, növénykert jellege van, hiszen mindegyik mellett egy táblácskára oda is van írva a neve. — Bizonyára folytatni szeretnék a megkezdett munkát. — A növénykert megőrzése, tovább fejlesztése mindanyiunk feladata A diákok, a pedagógusok is , hozzájárulnak ehhez, de a segéd- személyzet is. A sütő például nyár ! Biztosan kellemes és jó érzés lehet a kupuszinai Józesi Attila Általános Iskola diákjainak, pe- dagógusának lenni, hiszen ott minden új, minden ragyog a tisztaságtól. Sehol egy szem por, szemét. A tantermekben vadonatúj bútorok, a nyelveket, fizikát, vegyi tant külön erre a célra berendezett termekben tanítják. A móvon át nyírja a füvet, locsol. Iskolánk tőszomszédságában van egy kiserdő. Az a tervünk, hogy ezt a kiserdőt is felkaroljuk, ritkítjuk, nemes fákkal cseréljük ki a satnya nyárfát, a kőrist. Szabadtéri tantermet szeretnénk létesíteni a kiserdőben, hogy tavaszszal, nyár elején, vagy amikor kedvez az időjárás, a szabadban is lehessen órákat tartani. KŐVÁKI Árpád és ZAMBÓ Illés riportja Vége van az órának... id ügyeletes Egy komoly fiú kérdezte meg tőlünk a kupuszinai általános iskolában, hogy mi a nevünk, kit keresünk. Amikor felírta nevünket arra a hosszú listára melyen azoknak a neve szerepel, akik valamilyen okból az iskolába látogattak, megmutatta, merre van az igazgató irodája, mellének szegeztük a kérdést: — Hogy hívnak? — Buják Róbert nyolcadikos tanuló vagyok — válaszolta. — Jó ügyeletesnek lenni'’ — Nem mindig, mert úgy kell készülni, mintha aznap nem ügyeleteskedne az ember, mert néha behívják felelni, de azért jó, érdekes — Gyakran kell ügyeleteskedni? — Nem, egy iskolaévben kétszer-háromszor kerül ránk a sor. A hetedikesek és a nyolcadikosok szoktak ügyeleteskedni. — Sok a tennivaló? — Nem mindig, de azért nem is unalmas. Saját órám szerint csöngetek, számon kell tartani a szüneteket. Az ügyeletesnek már reggel hétkor az iskolában kell lennie, és az utolsó óráig végzi teendőit. Robi készségesen felel, órájára néz, megnyomja a csengő gombját, figyeli a folyosóra tóduló gyerekeket. Ügyes, céltudatos gyereknek látszik, bizonyára kitűnő tanuló. Buják Róbert Baranyai harcosok Belgrádiján A péknonos őrközség Harcos Szövetsége szervezésében a minap mintegy százötven harcos látogatott el a belgrád emlékközpontba. A harcosok lerótták istüket Tito főparancsnok sírjánál, megtekintették a Május 25. Múzeumot és a vadászházat A baranyai harcosok útjuk során ellátogattak az ismeretlen katona sírjához az Avalára, valamint a szovjet veteránok emlékművéhez és a Kalemegdánra, a katonai múzeumba. Ismét bizonyítottak a himuszinaiak 1982. június 4-e arany betűkkel került be Kupuszina történelmébe. Ezen a napon adták át rendeltetésének az új iskolaközpontot. Társadalmi összefogással épült fel a szép létesítmény, amelyben az óvoda és az általános iskola kapott helyet Az ünnepi megnyitó óta több mint 2 év telt el. Ez idő alatt a kupuszinai József Attila Általános Iskola Vajdaság legrendezettebb iskolája lett. Az 1983/34. tanévben a tartomány területén a környezetrendezési versenyre benevezett 235 általános iskola közül a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya környezetvédelmi bizottsága a kupuszinai általános iskolát nyilvánította legrendezettebbnek. A hírt határtalan örömmel vették tudomásul a tanulók az iskola dolgozói, a falu polgárai. A környezetrendezésben elért eredmény társadalmi összefogás gyümölcse, az iskola dolgozói és tanulói mellett a helyi közösség, a helyi társadalmi-pollitikai szervezetek és a szülők nagy hányada kivette a részét a munkából, élvezve a szélesebb társadalmi-politikai közösség támogatását. Falunk lakosságának a földművelésből eredő elfoglaltsága mellett jut ideje a házak tisztán tartására, az udvarok rendezésére. Sokat ad a kupuszinai ember a környezetére. Hiszem, hogy az iskolánknak adott elismerés serkentőleg hat majd falunk polgárainál az utcák rendezése terén is. A lakosság mindig tudta és tudja, hogy a falu arculata, fejlődése tőlünk, itt élőktől függ, mert közös célok csak közös összefogással érhetők el, és Kupuszina lakossága mindig megállta a helyét, mikor szükséges volt. A kupuszinaiak ismertek szorgalmukról, népviseletükről, a hagymatermesztésről, gazdag művelődési tevékenységükről és újabban rendezett iskolájukról. Az iskola munkaközössége nevében ez alkalommal mondok köszönetet minden szülőnek, polgárnak, szervezetnek, közösségnek, akik hozzájárultak e szép sikerhez. A díj ünnepélyes átadása 1984. október 7-én (vasárnap) 11 órakor lesz az iskolában (rossz idő esetén a Művelődési Otthonban). Délután folyamán a tartományi bizottság tagjai megtekintenek néhány utcát a faluban, valamint néhány családi házat GUZSVANY JóZSEF a kupuszinai József Attila Általános Iskola igazgatója Készületés a hívrsitközet évfordulóink megünneplésére November 11-én nagyszabású ünnepségre kerül sor Bezdánnál és Retinánál, a Duna-parton. Megemlékeznek a legendás hírű ütközet 49. évfordulójáról. Valószínűleg országos jellegű lesz az ünnepség. Zomborban már készülnek az évforduló megünneplésére a községi képviselő-testület végrehajtó tanácsa úgy határozott, hogy az ütközet színhelye meltett rendezazokat ,az emléktereket, sírokat, síremlékeket, amelyekre ugyancsak koszorút helyeznek majd az évforduló alkalmából.