Magyar Szó, 1984. október (41. évfolyam, 271-285. szám)
1984-10-04 / 274. szám
1984. október 4., csütörtök MAGYAR SZÓ MŰVELŐDÉS Az angol virtuóz Beszélgetés Christian Blackshaw zongoraművésszel Kivételes hangversenynek volt fültanúja az a kisszámú közönség, amely kedd este eljött a Szerb Nemzeti Színházba meghallgatni Christian Blackshaw londoni zongoraművészt. Ez a hullámos, egy kicsit őszbe borul hajú angol fiatalember ugyanis ritkán tapasztalható szenvedélyességgel muzsikált. Ha egy kicsit különcnek is tűnt a legelején, azaz túlzott beleélésével talán egy kis csodálkozást váltott ki Mozart a-moll szonátájának előadásával, később bizonyította, hogy érzései mélyből fakadóak. Már Fricker négy etűdjével így volt, majd Chopin negyedik E-dúr Scherzejável és negyedik F-dúr balladájával (op. 52) végleg lenyűgözött (majdnem) mindenkit. Zongorajátékának precizitása és kidolgozottsága Liszt h-moll szonátájában domborodott ki teljesen. Még az olyan zavaró körülmények, mint a köhögés, tüsszentés (vagy ordítás!?) sem akadályozták meg abban, hogy néhol nőktől is szokatlan gyengédséggel, néhol pedig ördögi fékeveszettséggel pásztázza végig a billentyűzetet. Olyan érzés támadt bennem, hogy Blackshaw, nem annyira a közönségnek, mint inkább önmagának zongorázik. A koncert után a színház alatti katakombákban sikerült megtalálnom a művészt és egy rövid beszélgetésre felkérni. Szívesen válaszolt kérdéseimre. — Tulajdonképpen hova valósi Ön? — Ha pillanatnyi lakhelyem felől érdeklődik, akkor Londont említem, különben pedig egy Manchester melletti kisvárosban születtem és nőttem fel. Itt találkoztam először a zene világával, családomban ugyanis mindenki foglalkozott zenével. — Mikor kezdett el zongorázni? — Már négyéves koromban, bátyám és édesanyám hatására, akik szintén zongoráztak. Édesapám a helyi kórusban énekelt, s rendkívül szerette a kórusműveket. Ez valószínűleg nagyanyámnak köszönhető, aki nagyon jól bánt a fekete-fehér billentyűkkel. Sajnos, ő már régen a család egyik részével Ausztráliába költözött, s így én már nem kaphattam sokat tőle. Talán csak a gyökereket. .. — Kérem, nevezzen meg tanárai közül néhányat. — Hétéves koromtól jártam zongoraórákra. Tizenhat lehettem, amikor az itt talán kevésbé ismert Gordon Green szakavatott kezei közé kerültem. Ő volt rám a legnagyobb hatással. Később két évre a Szovjetunióba kerültem, ahol Moise Haifin foglalkozott velem. Őróla is csak a legszebbeket mondhatom. Ezután visszatérve hazámba, ismét Gordon Greennel dolgoztam, hogy végül is eljussak Sir Clifford Curzonhöz, aki századunk egyik legnagyobb zongoristája. Őróla mindenhol hallottak, de sohasem lett olyan világhírű, mint Rubinstein, vagy Horowitz. Ellenben nyugodtan kijelenthetem, hogy Schubert és Beethoven műveinek tolmácsolásában egyedülálló, szinte páratlan. Olvastunk is, hallottunk is arról a nevezetes Tel-Aviv-i Rubinstein-versenyről, amelyen az ön játéka teljesen megosztotta a véleményeket. Mi történt ott valójában? — 1980-ban vettem részt a minden harmadik évben megrendezendő Rubinstein-versenyen. Beethoven op. 101-es szonátáját, Schumann Humoresque-jét és Scarlatti egyik művét játszottam A közönség, melyhez hasonlóan értőt, érzelmeset és izgulékonyt csak a Szovjetunióban láttam, tombolt fellépésem után. A televízió, sőt még a kritikusok is (ami ritkaság esetemben), mellém álltak. Lie, amikor felolvasták a zsűri által kiválasztott hat döntést, az én nevem nem volt közöttük. Ez éjjel 1-kor történt.. Reggel 7-ig az egész közvélemény megmozdult, követelve a döntés megvaitoztatását. A zsűri azon-ban hajthatatlan maradt. „ Megtudta-e később, hogy miért döntöttek így? — Nem szokásom utánajárni az ilyesminek, de annyit Sikerül megtudnom, hogy a zsűritagok egy részétül a minimalis nulla pontot kaptam, a másiktól viszont a maximum 12 pontot. S az etooeiek tuisuig van vottax. o.mn пкЈк örömmel tert el, az az, hogy nem közeposztályzatokat kaptam. Számomra ez tett volna az igazi kudarc. Mégis ekkor kezdett az Ön pályája meredeken telfelé ívelni... — Hát, igen. Egy egész koncertsorozatot lationum Izrael-szerte, s itt Agyért fel ram Altom Menta. O lélkért az izraeti Ignarmoniavai vám c„yuumukoneure, majd pedig ugyancsak o vitt el New imkod io. itzola már a legnagyobb angol, Keretrmmei zenekarokkal lépten) fel. Az idén devüáltam aormom Bromenaut Concertsonon is, mégpedig az észt születésű, Amériscavan dolgozó Naame járvi-vezette Skót Nemzeti Zenekarral. „ Milyen tervei vannak az öt Jugoszláviai hangverseny megtartása után? — Néhány angliai koncertre van szerződésem, majd a saand.nav országokban lesznek fellépéseim. Meghívtak Új-Zélandra is. De ez csak a közeljövő. Végül azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy hahott-e zongoristánkról, író logorenéról? — Ó, hogyne. Rendkívüli híre van Világszerte. Annak ellenére, hogy mindketten Londonban élünk, még nem találkoztunk, de jó volna. Egy kicsit hasonló a sorsunk is. Ő ugyanúgy járt a varsói Chopin-versenyen, mint én Tel-Avivban. UGRAT Adél Christian Blackshaw A sport- és turisztikai filmek fesztiválja Kranjban tegnap megkezdődött a sport- és turisztikai filmek 10. nemzetközi fesztiválja, 26 ország vesz részt rajta. Az öt nap alatt 48 filmet mutatnak be, e filmek kétharmada sportjellegű. A legtöbb film sportolókról szól. A zsűri a legjobb alkotásokat díjazza, ezúttal is jeles filmalkotókból áll a bíráló bizottság, így tagja René Lucot, a francia film doyenje, továbbá a lengyel Irena Szewinska, a csehszlovák Jiry Raško. A zsűri elnöke Predrag Golubović. A ljubljanai Interfilm, a fesztivál szervezője a rendezvény után Ljubljanában, Mari-borban, Celjében, Zágrábban, Szarajevóban és Belgrádban bemutatja a legjobb alkotásokat. A 10. filmfesztivál külön látványossága a szarajevói olimpiáról készült film, az amerikaiak készítették. v (l'anjug) Irodalom és eszmeiség Tudományos értekezlet a Híd-jubileum kapcsán Szabadkán Tegnap Szabadkán, a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézetének, valamint a Létünk szerkesztőségének szervezésében tudományos értekezlet kezdődött, mely az ötven éves Híd társadalmi-politikai és irodalmiesztétikai missziójának teljesítésével kapcsolatos ismereteink gazdagabbá tételét tűzte ki célul. Ezt a célkitűzést dr. Rehák László fogalmazta meg megnyitójában, üdvözölve egyúttal a részvevőket, tudományos és közéletünk jeles személyiségeit, köztük Vajdaság és a vendéglátó város társadalmi-politikai tisztségviselőit. Dr. Szórád György egyetemi tanár a szabadkai községi képviselő-testület elnöke a Híd időszerűségéről szólva rámutatott: a Híd a legjobb példája annak, hogyan lehet összegyűjteni az alkotókat, közös célt adni nekik és a jövő felé fordítani őket. Mert nem elég a múltat felidézni: az emberekben tudatosítani kell azt a jövőt, amely felé törekszünk — és ennek kell meghatároznia tetteinket. Dr. Bori Imre, a délelőtti ülés elnöklője felszólítására a részvevők egyperces néma felállással adóztak a jeles forradalmár és író, a kedden este elhunyt Lukács Gyula emlékének. A délelőtti ülésen négy előadás hangzott el, két előadás szövegét kéziratban kapták meg a részvevők (dr. Juhász Géza: Laták István és a Híd, Cvetko Malusev: A háború előtti Híd anyagi körülményei). Zivan Milisavac az egykori részvevő hitelességével idézte fel az induló Híd és a korabeli haladó ifjúsági mozgalom (OMPOK) kapcsolatait. — A kezdetben polgári demokratikus, később mindinkább balra forduló prokommunista ifjúsági mozgalmak — mutatott, rá— sajátos színezetet adtak a haladó erők diktatúraellenes harcának és ez nyomon követhető mind a Híd, mind pedig az OMPOK sajtószerve, a Naš Život hasábjain. Petkovics Kálmán a Híd-hagyomány időszerűsége című előadásával az osztályharcos vajdasági sajtó folyamatosságát illusztrálta, hangsúlyozva, hogy ez a folyamat tosság nem jelent egyúttal tartalmi, formai vagy hatásbeli azonosságot is. A Híd öszehasonlíthatatlanul szélesebb frontot nyitott minden előző haladó sajtóterméknél. Törekvései egyértelműek: népsajtóvá válni a népsajtó lenini értelmezésében, és így is épült be munkásmozgalmunk történetébe. Dr. Rehák László a Híd első két évtizedének arculatát elemző előadásában kifejtette, hogy a Hídnak elsősorban a tömegekre sugárzott ,társadalmi-politikai, eszmei hatása jelentős. Az irodalmi hatása viszont, amely a későbbi évtizedekben dominánssá vált, induláskor és az első évtizedekben úgyszólván jelentéktelen volt. A Híd széles történelmi távlatait, koncepcióbeli következetességét, a szerbhorvát nyelvű hasonló sajtótermékek iránti nyitottságát villantotta fel dr. Gaál György, Loki Árpád és a Híd című előadásában. Az előadásokat követő élénk és magvas vita arról tanúskodik, hogy a Híd kutatásában senki sem ismer el lezárt igazságokat. Dr. Bányai János a sajtóelőzmények bibliográfiai és szellemiségi vonatkozásaira mutatott rá. Ugyanő, valamint rajta kívül dr. Bosnyák István és dr. Utasi Csaba is polemizál!! dr. Rehák Lászlónak azzal az állításával, hogy a korai Hídban az irodalom periférikus helyzetben lett volna. A Híd—Kalangya kapcsolatok hiányát dr. Gerold László eszmei okokra vezeti vissza, dr. Utasi Csaba pedig emlékeztet, hogy a középutas Kalangya még lelkesen üdvözli az induló Hidat, de a későbbi balra tolódó Híddal már nem vállal közösséget. Az értekezlet délután folytatta munkáját. Erről és a mai ülésről holnapi számunkban számolunk be. SZÖLLÖSY VÁGÓ László A tudományos értekezlet résztvevői Iskola tanító nélkül? A komputerek, videorendszerek, adatbankok, terminálok és egyéb technikai csodák jóvoltából elképzelhető a tanító és tanterem nélküli iskola A tanulás szempontjából kivételes lehetőséget tartogat a diákok számára a jövő. A korszerű technikai és technológiai oktatási berendezések a fejlett országokban forradalmasítják az oktatási módszereket, és elképzelhető, hogy tíz év múlva már nem lesz szükség sem iskolára, sem pedig tanítóra ahhoz, hogy a diákok sikeresen elvégezzenek egyegy tanévet. Az iskolákba is utat tört az a technika, amely az embert a csillagközi térbe röpítette. Hadd említsük az elektronikus tantermeket, az egyéni tanulást elősegítő komputer technikát, az automatikus tudásfelmérést, a zárt tévérendszereket és a többi technikai csodát. Újabban tömegesen kezdik alkalmazni ezeket az oktatás forradalmasítása szempontjából lényeges eszközöket. A fejlett és a fejletlen országokban egyaránt jellemző az a tudásszomj, amely a személyiség és a társadalom eredményes fejjlődésének alapfeltétele, annak ellenére, hogy az oktatásban is kifejezésre jut a politikai és gaz-dasági függőség, megoszlás, érdek- és befolyásrendszer. Erről tanúskodik a Baselben megrendezett Didakta '84 nemzetközi tanszerkiállítás, amely valamelyest szerényebb a korábbiakhoz vi- szonyítva, de még mindig a legrangosabb nemzetközi tanszerkiállításnak számít. Ragyogóan felszerelt és szegényes iskolák Az ilyen kiállításon nehéz öszszehasonlítani a ragyogóan felszerelt és a szegényes iskolákat, mert a japán, nyugatnémet, ame-rikai diadaktikai eszközök bemu-tatója mellett a kiállításon nem szerepelnek adatok arról, hogy az írástudatlanok száma hamarosan eléri az egymilliárdot, illetve, hogy a fejlődő és fejletlen országok legfeljebb csak nézőként vehetnek részt egy ilyen kiállításon, mivel sem eladni, sem vásárolni nem tudnak, a kereslet és a kínálat köre csak a tehe- tősebb országokra szorítkozik. Részben erről tanúskodik az Egyesült Államoknak az a kísér- ■ lete is, hogy kilépjen az UNESCO-ból, mert ez a szerve- zet az utóbbi évek folyamán megpróbált változtatni ezeken az áldatlan állapotokon, de erről ta núskodik az el nem kötelezett és a fejlődő országoknak az a törekvése is, hogy az új gazdasági világrendért folyó küzdelmük keretében harcoljanak iskolarendszerük jobb helyzetéért. Ironikusan érzékelteti a helyzetet például az a körülmény is, hogy a Didakta ’84 csarnokaiban az oktatórobottal párhuzamosan helyet kapott a „moderni-zált” palatábla, ceruza formájú krétával és hagyományos szivaccsal Nehéz eldönteni, hogy ez valamilyen szentimentális múlt-bafeledkezés akar-e lenni vagy valami más. Egyébként a világ legnagyobb tanszergyártói továbbra is szilárdan tartják pozícióikat és a kutatást főleg a meglevő tanszerrendszerek tökéletesítésére összpontosítják, különösen a hatékonyság és a gazdaságosság követelményei alapján- A svájci tanszergyártó cég például kombinált elektronikus nyelvkabinetet mutatott be a kiállításon. Számos országban tömegesen használnak már ilyen felszerelést, a svájciak azonban arra törekedtek, hogy a magas szintű számítógéptechnika mellett új programrendszereket is népszerűsítsenek. A ljubljanai Iskra Commerce egy modern és mutatós formájú hordozható diavetítővel is szerepelt ezen a kiállításon, s a jelek szerint kelendő lesz majd a világpiacon ez a termék. Tanító gépek A tanszereknek ezen a nemzetközi szemléjén igen sok, szaktantermek és laboratóriumok számára szükséges tanfelszerelést mutattak be, s ez arra utal, hogy a kutatásban újabban kifejezettebbé válik a tanulókkal való egyéni munka, és várható, hogy ez a munkamódszer fokozatosan felváltja az úgynevezett ex cathedra módszert. Ilyen vonatkozásban igen korszerűnek mondható a mi iskolarendszerünknek azon törekvése, hogy előtérbe helyezzük a gyakorlati munkát, illetve a tanulásnak a termelőmunkával való összekapcsolását. Az idei baseli tanszerkiállításon látottak alapján elképzelhető, hogy a diákok hamarosan ,,házilag”, tehát otthon végzik tanulmányaikat, nem lesz szükség a mostani értelemben vett tantermekre és előadókra. A legújabb didaktikai felszerelések ugyanis lehetővé teszik ezt. Természetesen egyelőre még nem adhatunk választ arra a kérdésre, hogy a tanító gépek felválthatják-e a tanítókat és a tanárokat, illetve hogy humánus-e ez a megoldás és nem jár-e hátrányos pszichikai következményekkel. Átveheti-e a robot a nevelő szerepét, vagy pedig a szülőkre és a tömegmédiumokra vár majd ez a feladat? (Vjesnik) Trebinjei Költészeti Esték Trebinjében ma megkezdődik a hagyományos rendezvény, a Trebinjei Költészeti Esték, amelyen az idén az ország minden területéről részt vesznek az alkotók. Számos zenei, képzőművészeti, színházi rendezvényt, irodalmi estet tartanak. Az első napon a belgrádi Hadseregotthon művészegyüttese lép fel hazafias költeményekkel, majd Aleksandra Romanic szarajevói zongoraművésznő tart előadást. Brankovotra grafikáiból kiállítás nyílik. Az idei rendezvényen a többi között a dubrovniki reneszánsz költészetet is bemutatják. (Tanjug)