Magyar Szó, 1984. október (41. évfolyam, 271-285. szám)

1984-10-04 / 274. szám

napsugár SZERKESZTI farkas Lzsuzsa. SZŰCS IMRE Bújj be! Ki kopog, mi kopog? bújj be! S be belépsz, az ajtót húzd be. Ám ne hagyd odakint se szíved, se vágyad, idebent jókedvű kisdiákok várnak, verseket, dalokat, meséket szeretek, körükben vidáman száll el a délelőtt. Ki kopog, mi kopog?, bújj be! S ha belépsz, szemed is hunyd le, a csoda, az öröm láttán, hogy itt sarokban szipog a tűzokádó sárkány. Kanizsa—Újvidék, 1984. szeptember 14—15. Jót játszottunk Szombat este volt, amikor Emőke meg­látogatott, mert beteg voltam. Sokáig csak unatkoztunk, aztán én ki­gondoltam valamit: — Tudod mit? Varrjunk a babáknak ruhát! — 36 — egyezett bele azonnal barát­nőm. — Én a Pepitának varrok ruhákat. — Én meg Marikának — mondta Emő­ke. Szabtunk varrtunk ügyesen. Közben anyukám is megérkezett. Nagyon jó han­gulatban volt, s ezért segített a varrás­ban.. Később Emőke szülei is megérkez­tek. Vacsoráztunk, utána a felnőttek be­szélgettek, mi ketten pedig a másik szó-Emőke volt a postásnő, én meg a város­lakó. Kérdezgettem a lakosok telefonszá­mait. Édesanyám behozta az orvosságot, hogy most már ideje bevenni. Nem szívesen, de lenyeltem, és folytattuk a játékot. Egyszercsek Julis néni beszólt­ a szobába: — Gyere Emőke, megyünk haza! Elraktuk a játékokat. Felöltöztek és el­mentek. Ezzel eltelt egy szép este betegségem idején, amikor jól éreztem magam. EROS Zita Vtl Testvériség—egység iskola, Pan­csova Felderítés Vasárnap reggel volt, amikor össze­hívták a felderítőcsoportot. A parancsnok kiadta a feladatot, hogy mit kell csinál­ni. Négy csoportra osztott bennünket. Először elindult az 1. csoport, 10 perccel később a 2. és így tovább. A második csoportban mi voltunk, vezetőnk neve: Joci. Első akadályunkat könnyen leküzdöt­tük. Öcsi a térképet nézte, Jóska az irány­tűt, Pista pedig írta, mi van a láthatáron. Jóska azt mondta, hogy nyugatra kell menni. Amikor odaértünk a kijelölt hely­re, munkába fogtunk. Jóska kezében nem akart megállni, az iránytű mutatója min­dig csak forgott, amerre Zoli ment. Ami­kor Zoli leült, az iránytű mutatója nem forgott tovább. Itt elveszítettünk 15 per­cet. Amikor elvégeztünk mindent, akkor a másik kijelölt helyre mentünk. A har­madik helyig sokat kellett gyalogolni. Útközben megláttunk egy almafát. Jani felkiáltott: „Ni, alma! Gyerünk, szedjünk!” Meg is szedtük magunkat. Mindenki négy almát vett le a fáról. Amikor odaértünk a házhoz, elővettük a térképet, az irány­tűt, a füzetet és újra munkához láttunk. Ezt az akadályt is gyorsan vettük, és ez­után tovább folytattuk utunkat. Amikor kiértünk a fás részből, megpillantottuk az első csoportot, és odakiabáltunk, hogy vár­janak. Meghallották és megálltak. Csat­lakoztunk hozzájuk és együtt folytattuk tovább az utunkat. Amikor a falut meg­közelítettük, az első háznál sertéseket láttunk az udvarban. Csaba talált egy üres tököt és elkezdtünk bele kiabálni. Amikor beértünk a faluba, sorba álltunk és az iskolába mentünk. A parancsnok várt bennünket, és átadtuk neki az ada­tokat. Sikerült tehát teljesíteni feladatunkat, és fáradtan értünk haza. NAGY Árpád, VI.­­ Bácsföldvár, Svetozar Markovic iskola Iskolába hívogató A késő nyárután elsápadt a nap. Az ég alján bágyadt fénnyel, öregesen ballag. Előkerül a köpeny, a táska, a fejkendő. A gyerekeket mindennap iskolába hívja a nagy csengő. Apró virágok helyett le­vélszőnyeg a lábunk alatt. A felhők bús szeméből néha esőcseppek hullanak. A gyerekek kiáltják: megérkezett már az ősz. Vége a játéknak, mostantól a tanulás a fő. TÚRI Klaudia, III. c., Szabadka J. J. Zmaj iskola VESZTEG FERENC A gepárd se kutya se macska noha mindkét fajta jellemvonásait nyíltan mutatja a kutyamacska foltos prémű körmölő-karmoló ragadozó ritka vendég nesztelen ádáz ellenség hirtelen Vers az őszhöz Vedd elő az ecsetedet, Fesd át fán a leveleket! Fessed rőtre vagy sárgára, Gyümölcsöt rakj minden ágra. Zörögj súlyos szekerekkel, Ballagj iskolásgyerekekkel! Fessed kékre az őszi eget, Adj békét, adj jó meleget — Őszben is nagy szeretetet! A kikindai FEJŐS Klára iskola VI. 3 tanulóinak közösen írt verse Jaj, de zúg a fejem a sok dumától. Nem értem, hiába, akkor sem értem eze­ket a felnőtteket! Nagyinak az öltözetemmel van baja. Hogy én milyen rettenetesen öltözöm, s hogy tűröm magamon azokat a feszes szoknyákat, farmerokat, mini ruhákat. Ha ő öltöztetne, képzeljétek el, mindig fod­ros ruhában járnék. Mindenfelé csak fo­dor virítana, mert szerinte egy ilyen „szép” lánynak, amilyen én vagyok, csak­is az áll jól. Én ilyenkor nagyon mérges vagyok, s csak annyit mondok neki, jól van, majd veszel anyagot, s majd varra­tok egy fidres-fodros ruh­át. Nagy mér­gesen hazamegyek, s egész úton azon töp­rengek, hogy mi a nyava­ja baja van az én szuper jó öltözetemmel. Mikor visel­jek ilyen ruhákat, ha nem most. Majd ta­lán 60 éves koromban? Különben is a fodros ruha már kiment a divatból. Nem szeretem az olyanokat, akik nem tudnak belenyugodni az idők változásába, ők mindig olyant szerenének, amilyen régen volt. Apunak a hajam nem tetszik, mert rövid. Sehogyan sem akarja megérteni, hogy nekem a hosszú haj nem áll jól. Most megfogadtam, hogy meghagyom a hajam hosszúra, de az egyik fele jobban lóg, mint a másik. Szörnyen festek vele. Anyu azt szeretné, ha szép, egyszerű, di­vatos rövid hajam volna. Na, most az ember ne legyen mérges, mikor minduntalan ilyen dumát kell hall­­gatnia. Kész szörnyűség, azt sem tudom, kinek tegyek eleget, hogy meg legyenek elégedve kislányukkal. Hát ilyenek ezek a felnőttek , nem akarják elismerni, hogy nekünk is van ízlésünk és­­ egyé­niségünk. SIPOS Szilvia, VII. 1. Sever Djurkic iskola, Becse Kukoricapattogatás. LADÁNYI Attila­­ Kanizsa, III. ) Ha a bolt... Ha az egész bolt az enyém lenne, mindent megennék belőle. Különösen a fagyit nyakalnám, s másnap a kórházat zavarnám. Csak azt nem enném meg, amit nem szeretek. Igen, igen, igen, háromszor is igen! Csak már az egész bolt az enyém legyen! VASTAG Valéria, V/4. A határban Segítettem a határban répát egyelni, repcét csupálni, burgonyát kapálni, borsót, zöldbabot és karalábét szedni. A dús kukoricának árnyékában pihenni. Lekvárfőzés Főztem a lekvárt barackból és szilvából. Édes ivóit a keszőce. A tűzhelyen vidáman Totyogott, a kezemre és arcomra rácsapódott. Minden kimosott üvegbe jutott. BARNA Gizella, 5/4. * A versek szerzői a kikindai Moša Pljade iskola diákjai. KISS Melitta, 5/4. A kanizsai iskolaotthonos tagozat harmadikosai, amikor szeptember 14-én náluk jártunk, az író-olvasó találkozón (SZŰCS Imre felv.) A NAPSUGÁR SZERVEZÉSÉBEN író—olvasó találkozó volt nálunk Pénteken, szeptember 14-én író—olvasó találkozó volt iskolánkban. Vendégeink FARKAS Zsuzsa, a Napsugár szerkesztője, NÉMETH István, PAP József és SZŰCS Imre írók ellátogattak a III. és IV. osz­tályba. A tévések is velük jöttek. Filmez­tek is bennünket. Énekeltünk és versel­tünk is. Diáktársunk PÓSA Tibor egy érdekes történetet mesélt el és Pap József elhatározta, hogy erre a témára verset ír. Később Szűcs Imre is csatlakozott hoz­zá. Eldöntötték, hogy mindketten írnak egy-egy tizenkét soros verset, ami no­vemberben megjelenik a Napsugárban. Felolvastak verseikből és elmondták, ho­gyan születik meg egy-egy költemény. Megnézték munkáinkat tetszettek nekik. Zsuzsától kaptunk könyveket is. Ezután nagyobb érdeklődéssel fogjuk olvasni a nálunk járt írók könyveit, mert megismer­tük a szerzőket. KONC Anikó, IV. d. Kanizsa iskola Kanizsa Vajdasági naplemente Estefelé jár az öreg idő, melynek rán­cos homlokán én bandukolok. Fáradt szempilláim sűrűn lecsukódnak. Mögülük egy álmos, fekete bogár a tá­jat kémleli. Az este keveri az elbűvölő égi színeket. Ibolyalilát, tengerkéket, vérvöröset rak ecsetjére. E bájos kép ölében egy vörös, izzó labdát ringat. Vörös pókja vörös há­lóba fonta, szőtte az óriási nyárfasort. A vöröslő háló alatt kopár tarló mutatja a búzatábla pusztaságát, amely mellett az ősz halad el. Az út másik oldalán az autók, mint vil­logó szempárok, robognak, siklanak tova. Az este mind lassabban és lassabban rin­gatja a tűzlabdát, majd lassan megszűnik a zaj, nyugovóra tér a­ nap. SZŐNYI Hilda, VII. , Svetozar Markovic iskola Bácsföldvár !udvCri . Most jelentette a kulai Petőfi brigád iskolából PREKAJAC. Mária tanárnő, hogy október utolsó szombatja a legal­kalmasabb számukra a Napsugár-találko­zó megrendezésére. Kérlek hát benneteket, úgy intézzétek a dolgotokat, hogy ott le­hessetek a találkozón. A részletes műsort majd a meghívókban továbbítjuk minden­kinek. Készítsetek beszámolót, értékelést is az elmúlt évi munkáról — ezt az ön­­képzőköri üléseken is megtehetitek —, s javasoljatok új munkaformákat. Levelet, írást a következőktől kaptam a hé­ten: szabadkai KIZOR ISTVÁN iskola: „Új tanévet kezdtünk, új ihletettséggel — írják. — Reméljük, hogy nagy-nagy lelkesedésünk a munkákon is meg fog látszani. Mind a Nap­sugár szerkesztőjének, mind a Napsugár-ba­rátoknak lelkes, eredményes munkát kívá­nunk: a szabadkai Elzár István Iskola Nap­sugár-barátai és vezető tanáruk SANDRIK Etelka nevében: MATLÁRI Anikó.” A követ­kezők munkáit küldték el: FARKAS Imre, MIHÁLYI Attila, KOVÁCS Róbert, MONCSEK Edit, BOROSS Krisztina, SIMONYI Lilla, BACSLIJA Attila, BRAGYAN Valéria, UNGAR Mária, CSŐNEK Mária és SZEKERES Tünde; szabadkai J. J. ZMAJ Iskola: KÁPOSZTA Ró­zsa, SZŐCS Márta, KOCSMÁROS Mária, NAGY Gábor, SIMONYI Gábor és KATONA Anasz­tázia; a becsei PETŐFI SÁNDOR iskola: ZSOL­DOS Erika, TAPOLCSÁNYI Laura, PATAKI Melinda, SZABÓ Márta, TOJZAN Ildikó, JA­­NIGA Hargita, VARNYÓ Vilmos, DUDÁS Szil­via, BEZEG Márta, BENKŐ Dóra, KOVÁCS Andrea, VARGA János, LÉTO Elvira, PÉTER Sarolta, LAKATOS Éva és FAZEKAS György. Kikindai MOSA PIJADE Iskola: SZABÓ And­rás, VAJDA Zsuzsanna, BARNA Margita, LU­­DÁNYI Róbert, NAGY Szilvia, VASTAG Va­léria és KARÁCSONYI Tibor, kanizsai KANI­ZSA iskola: PEKLA Róbert, SZŐNYI Tibor, SAS Leona, PESTI Melinda és BAGI Anikó, ezenkívül SÁGI Mónika, Kishegyes, kikindai FEJŐS KLÁra Iskola, APRÓ Kornélia, PET­­ROVSZKI Aranka és egy közösen írt szép verset is küldtek, továbbá VERT Zsuzsanna Becse, Zdravko Gložanski iskola, SIPOS Szil­via, Becse, Sever Djurkić Iskola, VIRÁg Me­linda, Törökbecse, Miloje Ciplic Iskola, FE­HÉR Erika, Becse, Sever Djurkic iskola, BÖR­­CSÖK Ágnes, Zenta, ezenkívül a Sever Djur­kié iskola önképzőkörének nevében ZAPLE­­TAN Erika magyartanárnő, FEHÉR Erika ön­képzőköri titkár és JAKAB Nóra elnöki a kö­vetkezőket írják: „Ma alakult meg iskolánk­ban a hagyományos magyar szakcsoport. Szak­körünk neve Radnóti Miklós maradt. Az évi terv meghozásakor úgy döntöttünk, hogy szí­vesen vállalkoznánk Napsugár-oldalak szer­kesztésére. Várjuk az írásokat, s további si­keres munkát kívánunk!” Máris postázom a munkákat! Várom továbbra is írásaitokat, rajzai­tokat, nagy-nagy szeretettel üdvözöllek benneteket. ZSUZSA Köszönjük a morskvicai Id. KOVÁCS GYULA iskola PAJTÁS c. iskolalapja szerkesztőségéne­k a babinji jutalomkirán­­dulásról küldött üdvözletét. Gratulálunk a sikerhez mi is!__________________________ Apa egy délután betonoszlopokat öntött ki. Anyunak másnap meg kellett volna őket locsolnia. Elmúlt a délelőtt és nemsokára megér­kezett apu a munkahelyéről. Ment meg­nézni az oszlopokat, de mérgesen jött vissza. Ekkor jutott csak eszembe, hogy milyen feladatot kapott anyu. Siettem vol­na elvégezni helyette, de már késő volt. A nap aznap erősen sütött és a beton­oszlopokat mind kiégette. Szétmorzsolód­tak. Ahogy hallgattam vitájukat, egyszer­re csak kibuggyant belőlem a nevetés. Apu ezt mondta anyunak: — Hogy lehet ilyesmit elfelejteni? Mi­nek van a fejed? Hogy a fodrászok pénzt keressenek rajta? ERDÉLYI Valéria Október 2. iskola Zrenjanin

Next