Magyar Szó, 1984. október (41. évfolyam, 286-301. szám)

1984-10-16 / 286. szám

XLI. évf., 286. (13429.) szám 1984. október 16., kedd Ara 15 dinár SZUPERHATALMI VISZONYOK Válasz a Pershingekre A fegyverkezési verseny „totális eszkalációja” • Szovjet döntés a bombázók és tengeralattjárók atomfegyverrel való felszereléséről A NATO az amerikai Pershingek nyugat-európai telepítésé­re adott közvetlen válasznak tartja a Szovjetunió legújabb döntését, hogy bombázóit és tengeralattjáróit nagy hatótávolságú atomrakétákkal látja el. Brüsszeli körök véleménye szerint a döntés következtében „a totális eszkaláció” szakaszába lépett a szuperhatalmi fegyverkezési verseny, s egyidejűleg csökkent a lehetőség bármilyen leszerelési tárgyalásra a közeljövőben. A NATO stratégái számára ez újabb bizonyíték, hogy „a szovjet haditechnika igen gyorsan fejlő­dik, amivel az USA-nak ezentúl nagyobb gondot kell viselnie”. Mi több, az újabb szovjet raké­táknak olyan technológiai sajátos­ságokat tulajdonítottak, amelyek miatt, brüsszeli vélemény sze­rint, túlhaladottabbá vált minden eddigi tárgyalási „keret”. A NATO szakértői ugyanis azt állít­ják, hogy a szovjet rakéták egy­idejűleg stratégiai és taktikai jel­legűek -e, s ezért nem lehet szó a genfi START vagy FMI tárgya­lások folytatásáról. Rámutattak a szovjet bejelen­tés kedvezőtlen politikai szem­pontjaira is. Véleményük szerint a bejelentés részben az SZKP KB küszöbönálló rendkívüli plé­numa előtti belső követelések kö­vetkezménye is. Megemlítik, hogy az USA ismételten kijelentette, hogy hajlandó a tárgyalásokra, s megjegyzik, hogy Moszkva olyan lényegi amerikai fordulat feltéte­léhez köti a tárgyalások folyta­tását, amely maga után vonná a Pershingek kivonását is Nyugat- Európából. Mivel jelenleg ez ki­vitelezhetetlen, a NATO vélemé­nye szerint jelenleg csakis a vi­lágűri leszerelés lehet „a szu­perhatalmi tárgyalások egyedüli oázisa”. Brüsszeli politikai körök kételkednek a Moszkvával fenn­tartott kapcsolatokra vonatkozó eddigi nyugati stratégiában is. Komollyan feltételezik, hogy a to­vábbi fegyverkezéssel egyidejű­leg történő tárgyalásokra vonat­kozó kettős NATO-dön­tés és más hasonló döntések csak előidézték az általános eszkaláció arányait iltő fegyverkezési verseny foly­tatását. Brüsszel aggódik, mert a dorlgok ilyen irányú alakulás e fetében nem lát kedvezőbb táv­latot. Csak a novemberi amerikai elnökválasztások után számít „a tárgyalások folytatási lehetőségé­nek automatikus növekedésére”. (Tanjng) CEAUSESCU AZ NSZK-BAN sosem szakadt meg a párbeszéd Bonn igen nagy jelentőséget tulajdonít a látogatásnak Az lenne a jó, ha nem került vol­na sor egyetlen katonai tömb, sem a NATO és a Varsói Szerződés lét­rehozására, jelentette ki Nicolae Ceausescu román elnök, aki teg­nap kétnapos látogatásra az NSZK- ba érkezett. Bonn kivételes jelen­tőséget tulajdonít a látogatásnak, amelyet óriási hírverés előzött meg és kísér. A Die Weltnek adott interjújá­ban Ceausescu aláhúzta, hogy Ro­mánia a KGST egyik alapítója, s ez a szervezet jelentős szerepet tölt be a szocialista országok fej­lesztésében és együttműködésében. Arra is emlékeztetett, hogy Ro­mánia a Varsói Szerződésnek szin­tén egyik alapítója, de hozzátette, hogy erről „nem óhajt ugyanak­kora lelkesedéssel beszélni”. A kétoldalú együttműködésben való nem csekély érdekeltség elle­nére Bonn elsősorban szélesebb körű nemzetközi szempont miatt tulajdonít jelentőséget a látogatás­nak. Erich Honecker látogatásának lemondása után ugyanis Todor Zsivkov is hasonlóan járt el, s ezért kétkedések támadtak Ceau­sescu látogatásával kapcsolatban is. A bonni látogatásnak kettős je­lentőséget tulajdonítanak: az egyik a román külpolitika pozícióinak ismételt bizonyítását és annak megerősítését, hogy mégsem sza­kadt meg a párbeszéd a szocia­lista országokkal Brandt volt kancellár „keleti politikájának” keretében. Az utóbbi hetekben egyes bonni kijelentések és kommentárok nyil­vánvalóan irritálták Bukarestet, egyesek pedig túlmentek minden határon. Ceausescu például válaszolt és aláhúzta, hogy a román politikát „nem a pénz határozza meg”. Meg­magyarázta, hogy Románia többé „semmi esetre sem orientálódik külföldi kölcsönök felé”, hanem „saját erejére támaszkodik a gaz­daság fejlesztésében és a kereske­delmi árucserében”. Bukarest ezért külön hangsúlyt helyez a kompen­zációs kereskedelemre. A román—nyugatnémet kereske­delem drasztikusan csökkent a ro­mániai megszigorító takarékosko­dás miatt, 1979-ben értéke 3,6 mil­liárd márkára rúgott, 1983-ban pe­dig alig 2 milliárd márkára. A román külkereskedelmi partnerek listáján az NSZK a Szovjetunió utáni második helyről a negyedék­re esett vissza az NDK és Len­gyelország mögé. A másik érdekes és kényes téma a romániai német kisebbség. A ro­mániai Bánátban és a Kárpátok­ban még mintegy 300 000 német él, akiknek ősei a régmúlt időkben költöztek oda. Úgy tűnik, Bonn szilárdan szorgalmazza, hogy tel­jes mértékben települjenek át az NSZK-ba, noha nem hivatalosan más vélemények is hallhatóak Bonnban. Ceausescu elmondta, hogy a romániai németeknek Ro­mániában kell maradniuk.­­ (Tanjug). Reagan kész tárgyalni az űrfegyverek befagyasztásáról Ronald Reagan amerikai elnök kijelentette, hogy Gromiko szov­jet külügyminiszterrel nemrégen folytatott megbeszélései alkalmá­val kifejezte készségét, hogy tár­gyaljon az űrfegyverek kölcsönös befagyasztásáról, mint a fegy­verzetellenőrzés első lépéséről. Az U. S. News and World Re­port folyóiratnak adott nyilatko­zatában Reagan részletezte, hogy az amerikai fél feltételek nélkül is hajlandó tárgyalni ezekről a kérdésekről, de a szovjet fél még nem adott kedvező választ. Reagan és Gromiko szeptem­beri washingtoni tárgyalásai után közölték, hogy a két fél „kap­csolatban mara­d egymással”. (Tanjug, Reuter) Nem­ várnak látványos eredményt Kádár Párizsban — Mitterrand első kelet-európai vendége — Jelentős látogatás a feszült világhelyzetben Tegnap kétnapos hivatalos láto­gatásra Franciaországba érkezett Kádár János, az MSZMP első tit­kára. Eleget tett Mitterrand elnök meghívásának. Amióta a szocialisták 1981-ben hatalomra kerültek, első ízben lát­nak vendégül egy vezetőt kelet­európai szocialista országból. No­ha sem Párizs, sem Budapest nem vár látványos eredményt, francia hivatalos források nagy politikai jelentőséget tulajdonítanak a láto­gatásnak. Párizsban emlékeztet­nek arra, hogy abban a helyzet­ben, amikor a két szuperhatalom kapcsolatai mélypontra süllyedtek, szükség van, s helyénvaló a nyu­gati és kelet-európai államok ve­zetőinek találkozója. Ezzel összhangban Kádár és Mit­terrand kétnapos megbeszélését jó jelnek nyilvánították Moszkva és Washington mostani feszült kap­csolata ellenére, illetve kifejezték reményüket, hogy felújulhat a nagyhatalmak közötti enyhülés. Párizsi értékelés szerint Mitter­rand és Kádár arra törekszik, hogy a két ország „a híd szere­pét töltse be a Kelet és a Nyugat közötti bizalmatlanság felszámo­lásában, utat törjön a párbeszéd felújítása felé”. A nemzetközi kérdéseken kívül Mitterrand és Kádár véleményt cserél a kétoldalú kapcsolatokról iS. (Tanjug) ф Mérsékelten felhős idő, északi—északnyugati szél • Mai számunkból: Bombák és monopóliumok Kommentárunk a 3. oldalon • Eredménytelen kutatás Hétezer ember keresi az eltűnt katonai helikoptert (5. oldal) Időjárásjelentésünk a 11. oldalon Nagyobb szovjet szerepvállalás a közel-keleti kérdésben Asszad Moszkvába érkezett Tegnap munka jellegű, baráti látogatásra a Szovjetunióba érke­zett Asszad szíriai elnök. A szov­jet vezetőkkel megvitatja a két ország további együttműködésé­nek kérdéseit, s elemzi a jelen­legi közel-keleti helyzetet. Asszad moszkvai útja összefüg­gésbe hozható a Szovjetunió fel­élénkített közel-keleti diplomáciai tevékenységével. Moszkvában rendkívül nagy je­lentőséget tulajdonítanak Asszad látogatásának. A Pravda tegnapi számában az államfőt az arab nemzeti felszabadítási mozgalom kimagasló vezetőjének nevezte, s hozzáfűzte, hogy „irányításával Szíria antiimperialista politikát folytat, s tevékenyen részt vesz az el nem kötelezettek akcióiban”. A szovjet újság hangsúlyozta, hogy Szíria eltökélten szembeszáll „az Egyesült Államok támogatását él­vező Izrael agressziójával, igazsá­gos békére törekszik a Közel-Ke­leten, s ellenzi a különalkut”. Asszad 1980-ban Moszkvában aláírta a két ország közötti barát­sági és együttműködési megállapo­dást, amelyhez olyan záradékot csatoltak, amelyet sokan katonai jellegűnek minősítettek. Látogatá­sát megelőzően több arab vezető tartózkodott Moszkvában, Kuvait véderőminisztere, a két Jemen ál­lamfője és mások. Annak ellenére, hogy a két or­szág több kérdésben egyetért, el­térően tekint több problémára, például másként viszonyul a pa­lesztin mozgalom hivatalos veze­tőségéhez. Moszkva továbbra is kapcsolatot tart fenn Arafattal, Szíria pedig a PFSZ-n belüli sza­kadár csoportot támogatja. W­einberger: Izrael kivonul, ha biztonságossá teszi északi határait Caspar Weinberger amerikai véderőminiszter Kairóban kijelen­tette, hogy Izrael kivonul Liba­nonból abban a pillanatban, ha szavatolta északi határainak biz­tonságát. Tegnap befejeződött az amerikai tisztségviselő kétnapos hivatalos látogatása, s Izraelbe utazott. Kairóban tárgyalt Abu Ghazala véderőminiszterrel, talál­kozott Mubarak államfővel is. A megbeszélések végén az egyip­tomi elnök kabinetirodájának igazgatója úgy ítélte meg, hogy jelentős előrehaladást értek el Iz­rael, Libanon és Szíria közötti megbeszéléseken Izrael kivonulásá­ról. Weinberger azonban bizonyos módon cáfolta ezt nyilatkozatával, hogy „nem látja, milyen előrehala­dást értek el”. JERUZSÁLEM: — Tegnap négy izraeli gyermek megsebesült bom­barobbanásban a megszállt nyu­gati partvidéken. A bomba egy iskolaautóbusz közvetlen közelé­ben robbant fel, amikor a gyer­mekek kirándulásra indultak. A sebesülteket helikopterrel egy je­­ruzsálemi kórházba szállították. BONN. — A formális akadályok ellenére Szaúd-Arábia már jövő­re hozzájuthat a nyugatnémet szu­pertankokhoz és a 120 milliméte­res ágyúhoz — állítja a Der Spie­gel című hamburgi újság. (Tanjug, Reuter) Mubarak egyiptomi elnök Weinberger amerikai véderőminisz­terrel. Termelésnövekedés, infláció, kereset Fejlesztési kérdésekről tárgyalt a Szakszervezeti Szövetség Országos Tanácsának Elnöksége A jövő évi társadalmi-gazdasági fejlesztéspolitika kidolgozásában a legfontosabb kiindulópont a ter­melés növelése, az infláció megfé­kezése, valamint a személyi reál­jövedelem növekedési folyamatá­nak megindítása kell hogy legyen — ez volt az Országos Szakszerveze­ti Tanács Elnökségének egyöntetű megállapítása a tegnapi ülésen, amelyen a jövő évi társadalmi­­gazdasági fejlesztéspolitika kidol­gozásának legfontosabb kérdései­ről tárgyaltak. Sztojan SZTOJCSEVSZKI vitain­dítójában a személyi reáljövede­lem növeléséért való harcot helyez­te előtérbe, hangsúlyozta, hogy enélkül semmi sem serkent jobb munkára és nagyobb igyekezet­re. Elmondta, hogy a munkások elégedetlensége egyre kifejezetebb, mivel tőlük megkövetelik a stabi­lizációs magatartást, a társadalom más részeiben viszont egyáltalán nem, vagy csak alig tapasztalható. Lazar ZAZIC felszólalásában el­mondta, hogy a jelekből ítélve megfeledkeztünk arról, amiben az idei infláció során megegyeztünk, annál inkább, mert számos nyilat­kozatban elégedettséggel állapít­ják meg, hogy az infláció a ta­vaszi szinten alakul. Marjan OROZEN véleménye sze­rint az állam az, amelynek maga­tartása a legkevésbé stabilizációs jellegű, hiszen a termelési költsé­gekben a leggyorsabban az adók és a járulékok növekszenek. Ezért meg kellene vizsgálni, hogy az adó és a járulékok milyen módon hat­nak az inflációra. Annak szorgalmazásával, hogy az életszínvonalról való gondoskodás mindannyiunk, és nemcsak a szak­­szervezet ügye legyen, nem akar­juk másra hárítani a munkát, mondta Alekszandar DONEV, csu­pán azt akarjuk, hogy közös ak­ciót folytassunk. Spasoje MEDENICA az életszín­vonal védelmével kapcsolatban megjegyezte, hogy az utóbbi évek­ben a legkevesebbet tettük ezen a téren, ezért jövőre gyökeres vál­­tozásra van szükség. Ellenkező esetben jelentős politikai és szo­ciális problémák merülhetnek fel. Az elnökségi ülésen végül meg­állapodtak abban, hogy a Szak­­szervezeti Szövetségben minden szinten minél előbb megvitatják a jövő évi tervdokumentumokat. A Szakszervezeti Tanács Elnök­sége­ ezenkívül tárgyalt a társadal­mi árel­lenőrzés rendszeréről szóló törvénytervezetről is, és lényegé­ben támogatta a dokumentumot. (Tanjug)

Next