Magyar Szó, 1985. január (42. évfolyam, 1-13. szám)

1985-01-03 / 1. szám

XLII. évf., 1. (13504.) szám 1985. január 3., csütörtök Ára 20 dinár Kunk tárgyalása rtmuto Előkészületek a Gromiko—Scultz találkozóra Röviddel Genfbe utazta előtt nyilatkozott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az amerikai fél ,,konstruktív és realisztikus állás­pontot” képvisel majd, továbbá hogy „a hatékony megállapo­dások felkutatása érdekében felzárkózik a Szovjetunió mögé”. Gromiko a japán Asahi Simbun című lapnak nyilatkozott, a nyi­latkozat szövegét a moszkvai saj­tó tegnap közölte. Igen kevés szó esik benne az érdemi előkészü­letekről, és azokról a tervekről, amelyeket Gromiko magával visz Genfbe arra a találkozóra, amely­től a szovjet tartózkodó magatar­tás és prognózisok ellenére­­ mégiscsak igen sokat várnak. A nemzetközi diplomácia egyik legtapasztaltabb személyisége, a szovjet külügyminiszter, meglehe­tősen népes kísérettel utazik Genfbe, kíséretének tagjai kö­zött lesznek a leszerelés problé­m­akörének legjelesebb szovjet szakértői. Gromiko azonban leg­közelebbi munkatársai közül mindössze négyet-ötöt választott ki, akik bekapcsolódnak majd a Schultz-cal folytatott eszmecseré­be. Ez a tény arra enged követ­(Folytatása a 3. oldalon) Gromiko és Schultz Óha­jók és lehetőségek Gondokkal terhes újévi ünnepek világszerte DELHI.­­ Az indiaiak többsége számára szokatlan hidegben kez­dődött az új év, noha a hőmérő higanyszála csak a Himalájához közel eső északi vidékeken süly­­lyedt nulla alá. A hideg ellenére a főváros lakói kendőbe, sárba, sőt takaróba burkolózva éjfélkor az utcára vonultak, hogy minden jót kívánjanak egymásnak. Az indiai lapok többsége a re­mény éveként köszöntötte az új esztendőt, elsősorban az új kor­mányhoz fűzött elvárások miatt. Óhajaikat India eddig legfiata­labb, hatodik miniszterelnökének, Rajiv Gandhinak a dinamizmusá­ra és erélyességére alapozzák. Az újságok úgy értékelték, hogy meg­felelő kormányt alakított, tagjai idősebb, tapasztaltabb politikusok és fiatal képzett szakemberek is PÁRIZS.­­ A franciák túlnyo­mó többsége úgy véli, hogy az éhínség elleni küzdelem világunk legfontosabb feladata. A Le Pa­risien napilap körkérdésére vála­szolva minden második megkérde­zett francia kijelentette, hogy el­sősorban azt szeretné, ha világ­szerte csökkenne az éhezők száma Újévi kívánságaikban a franci­ák második helyre helyezték a fegyveres összecsapások veszélyé­nek csökkentését és az emberi jo­gok méltánylását Nagyszámú megkérdezett nagy jelentőséget tulajdonít a fejlődő országok gaz­dasági előrehaladásának. Úgy ér­tékelték, hogy enélkül nem fej­lődhetnek az ipari államok sem. A belpolitikai helyzettel kapcso­latban a megkérdezett franciák többsége Francois Mitterrand ál­l folytatása a 3. oldalon) Szerényen, de jó hangulatban A polgárok zöme országszerte otthon szilveszterezett . Nem volt okuk panaszra a vendéglőknek sem A belgrádiak a szokásos hangu­latban, vidáman és jó kedvvel, dallal, tánccal, jókívánságokkal búcsúztak az óévtől és köszöntöt­ték az új eszendőt. A főváros la­kosainak zöme otthon, rokoni és baráti körben, a tévékészülék előtt, terített asztal mellett szil­veszterezett. Ünnepi volt a han­gulat a belgrádi szállodákban és vendéglőkben is. Az emberek ezen az éjszakán „lazítottak”, leg­alább egy rövid időre megfeled­keztek az életszínvonal csökkené­séről, a drágulásokról, az infláció­ról, a napi gondokról és annak re­ményében várták az új esztendőt, hogy az talán jobb lesz, mint az elmúlt orwelli, 1984-es év. A zágrábiak az újév első percei­ben annyit lövöldöztek, annyi ra­kétát lőttek ki, hogy talán még azok is megirigyelhették őket, akik ezekben a nyugtalan években csu­pán ilyen módon­­közlekednek”. Szerencsére nem Pershing vagy SS—28-as rakétákat lőttek ki, de voltak „cirkálórakéták”, amelyek bizony nyomokat hagytak a közel­ben parkolt gépkocsikon vagy a szomszéd erkélyén. A házak, lakások kivilágított és bepárásodott ablakaiból és a hideg éjszakában felhangzó vidám nóta­szóból arra lehet következtetni, hogy a zágrábiak közül jóval többen szilvesztereztek otthon, mint a korábbi években. Ennek ellenére a város környékén levő kirándulóhelyek, vendéglők sem panaszkodhattak vendéghiányra. A szlovéniaiak is főleg otthon, családi körben, barátaik körében szilvesztereztek. Ehhez persze hoz­zájárultak a vendéglői szilvesztere­­zés árai is, amelyek személyen­ként 1500-tól 6500 dinárig terjed­tek. Ennek ellenére a köztársaság minden turistaközpontjában a szállodák csaknem az utolsó helyig megteltek. A legvidámabban és a leghan­gosabban a szlovén tengerpart szállodáiban szilveszterező több mint 6000 vendég búcsúzott az óévtől. Csaknem 90 százalékuk külföldről érkezett, a legtöbben az NSZK-ból, Ausztriából, Nagy-Bri­­tanniából és a skandináv orszá­gokból és szinte megszállták az Adria ezen legészakibb részén lé­vő szállodákat. A legtöbb hazai vendég Ljubljanából, Zágrábból, Belgrádból és Újvidékről érkezett A ljubljanai szállodákban mint­­egy 2000 vendég énekelt, táncolt egészen a kora reggeli órákig. A legjobb hangulatban és egyben e legolcsóbban a Gospodarsko Razs­­taviscén szilvesztereztek. A ljublja­­nai városi szakszervezeti tanács szervezésében 1200 munkás és csa­ládtagjai szórakoztak itt. A belé­pődíj valóban jelképes volt, mind­össze 100 dinár, a szilveszterező­, maguk hozták az ennivalót és az italt, a hajnali órákig tartott a mulatság. A hagyományoknak megfelelően közvetlenül éjfél után benépesed­tek Ljubljana, Maribor, Celje, Kranj, Koper és a többi szlovén város utcái. Barátok, rokonok és szomszédok, ismerősök kívántak egymásnak boldog új évet. A szarajevóiak is a hagyományos szilveszteri hangulatban köszön­tötték az új esztendőt, sokan a szál­lodákban, vendéglőkben, de a leg­többen otthon, családi körben, a tévékészülék mellett. Drága volt a szilveszterezés a szállodákban ás a vendéglőkben, ennek ellenére kevés üres asztal maradt. Külö­nösen vidám volt a hangulat a Szarajevó környéki hegyekben, a Tahorinán, az Igmanon és a Bre­­nsnicán felépített új szállodákban. Egyikben sem volt szabad hely, l­egtöbb vendég külföldről érkezett A korábbi évekhez hasonlóan a polgárokat most is felszólították, hogy kerüljék a lövöldözést, ennek ellenére az éjfél körüli percekben igencsak „puskaporos” volt a han­gulat. Crna Gorában is ünnepi, vidám volt a hangulat, a legtöbben itt is családi körben szilvesztereztek, de sokan voltak a szállodákban is, különösen a tengerparton. Macedóniában is jó hangulatban sil­veszt­ereztek, a magas árak el­enére sokan voltak vendéglőkben. ■zállodákban, az Ohriđi-, a Presz­­pai-, a Dojrani- és a Mavrovói-tó (Folytatása a 4. oldalon) Újév-köszöntés az újvidéki Zla­na medálja vendéglőben (OTOS András felvétele) ELSEJÉTŐL Nagyobb a dinárkamat Elsejétől nagyobb kamat jár a lekötött dinárbetétekre. Az ügyvi­teli és belső bankoknál, valamint a postatakaréknál három hónapnál hosszabb időre lekötött pénzre 54 százalékos, az egy évnél hosszabb időkre lekötött pénzre pedig 59 százalékos kamatot fizetnek. Azok, akik több mint két évre kötik le pénzüket, 62 százalékos kamatot kapnak. A kamatokat tehát össze­hangolják az infláció alakulásával. A látra szóló betétek után a kamat ezentúl is 7,5 százalék. Változott a vásárlási kölcsön kamatlába is. A kölcsönök még drágábbá váltak, még kevésbé ki­fizetődőek, s ily módon tovább csökkent a hitelre­élés lehetősége. Ha a törlesztési idő egy év, a ka­mat 54 százalék, ha meghaladja az egy évet, az adósnak 62 száza­lékos kamatot kell fizetnie. A ka­matláb növelése azokra a vásárlá­si kölcsönökre is vonatkozik, ame­lyeket deviza eladása alapján fo­lyósítanak, abban az esetben, ha a valutáért kapott dinárellenérté­­­ket a kölcsönigénylő nem köti le dinárletét formájában. (Tanjug) Adóc­s­ö­k­kken­és, adónövekedés Mától érvényes . A Szövetségi Pénzügyi Titkárság közleménye Mivel a forgalmazott termékek és szolgáltatások megadóztatásáról szóló törvény módosítására és ki­egészítésére vonatkozó törvénnyel, valamint az egyes termékek for­galmi adójának növeléséről, csök­kentéséről, illetve megszüntetésé­ről szóló rendelet kiegészítésének módosítására vonatkozó rendelet­tel 1985. január elsejei hatállyal változások történtek egyes termé­kek forgalmi adójában, a Szövet­ségi Pénzügyi Titkárság a követ­kező közleményt adta ki. A cigaretta kiskereskedelmi ára a következőképpen alakul: az ext­ra cigarettafajták ára, amelyekre nem vonatkoznak a hazai szabvá­nyok a következő: Dunhill 200 di­nár, Marlboro 190, Kent, Winston 190 dinár, Chesterfield (100 mm) 150, HB, Astor, Partner 120 és Milde Sorte Box 110, Lord, Made Sorte, Chesterfield 85 mm, Ron­­hill Export és egyéb, ebbe a ka­tegóriába tartozó cigaretta 84 di­nár, Drina filter, Zodiak, Filter CD, Disamant, Ekstra Lider 70 dinár, Bond Street és Oscar 67 dinár. Azoknak a cigarettafajtáknak az ára, amelyeknek gyártására a jugoszláv szabványok vonatkoz­nak, a következőképpen alakul: az I. minőségi csoportba tartozók ára 54, a II. csoportba tartozóké 48, a III. csoportba tartozóké 40 és a IV-be tartozóké 2­7 dinár csoma­gonként. Növekedett a következő termé­kek forgalmi adója is: a termé­szetes pálinka és a vinjak forgalmi adója 25 százalékról 30-ra, a töb­bi tömény szeszes ital, a whisky, a gin, a konyak, és a többi ha­sonló ital forgalmi adója 56-ról 70 százalékra növekedett. A behozatali szeszes italokra egységes adólábat alkalmaznak, ugyanolyat, mint amilyen a hazai szeszes italokra is vonatkozik, attól függően, hogy milyen ital­ról van szó. Így például minden behozatali tömény italra az alap­vető forgalmi adó a jövőben 70 százalék lesz. A természetes drágakövek és gyöngyök, valamint az ilyen drá­gakövekkel és gyöngyökkel ékesí­tett tárgyak forgalmi adója 93 százalékról 100 százalékra emel­kedett. Minden fajta órára, amely több mint 2 százalék aranyból, illetve más nemesfémből vagy több mint 50 százalék ezüstből készült, továbbá minden­­adó­nél­(Folytatása a 4. oldalon) Mai számunkból: A brit nemzeti bányaigazgatóság béremelést kínál a bányászoknak (2. oldal) Drágábbak a kőolajszármazékok (4. oldal) Borús idő, havazás Időjárásjelentésünk a 15. oldalon Lesz elég kávé­ töljsi változat az árcsökkentésre A jelekből ítélve az idén sok­kal jobb lesz a kávéellátás, mint az elmúlt években volt. A Jugo­szláv Gazdasági Kamara illeté­kes bizottsága adatai szerint az év folyamán összesen mintegy 40 000 tonna kávét importálha­tunk, 5000 tonnával többet, mint tavaly. Az azonban még bizonytalan, hogy a kávé ára elfogadható lesz-e az egyre vékonyabb pénz­­tárcájú fogyasztók számára. Az il­letékes szervek ugyanis már meg­kapták azt a követelést, hogy az őrölt kávé kiskereskedelmi ára 2529 dinár legyen, vagy csökkent­sék a forgalmi adót. Mivel az említett ár általános vélemény szerint túlságosan bor­sos lenne, azt javasolják, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács a jelenlegi 80-ról 50 százalékra csökkentse a forgalmi adót. Eb­ben az esetben 2108 dinárba ke­rülne az üzletekben 1 kiló pör­költ kávé. A kávé ügyében illeté­kes bizottság javasolt egy másik, a vásárlók és az importőrök szá­mára kedvezőbb változatot is. Eszerint az lenne a legjobb, ha a forgalmi adót abszolút összegben, 500 dinárban szabnák meg kilón­ként. Ebben az esetben a pörkölt kávé kilója 1905 dinárba kerül­ne. Nyilvánvaló tehát, hogy a ká­véimportőrök, ugyanúgy mint ta­valy, a dollár értékének növeke­déséből származó különbséget a forgalmi adó csökkentésével igye­keznek pótolni. Meglátjuk, hogy javaslatuk megértésre talál-e. Az mindenesetre tény, hogy szinte senkinek sem felelne meg az, ha a kávé kilója több mint 2500 di­nárba kerülne. A tapasztalat ugyanis azt mu­tatja, hogy a kávékereslet érez­hetően csökkenni kezd, mihelyt ára jelentősebben meghaladja a 2000 dinárt. Ilyen esetben ugyan­is színre lépnek a csempészek, akik olcsóbban adják a kávét. Azt, hogy a csempészek „keres­kedelmi hálózata” milyen erős és szerteágazó, bizonyítja az a tény, hogy 1983-ban a becslések szerint mintegy 15 000 tonna kávét ad­tak el, csaknem ugyanannyit, mint amennyi az üzletekben ta­lált vevőre. (Tanjug)

Next