Magyar Szó, 1985. február (42. évfolyam, 30-44. szám)

1985-02-01 / 30. szám

­ Kiadják-e Artukovicot? A Los Ar­geles-i bíróság szerint a háborús bűnös egészségi állapota lehetővé teszi, hogy február 13-án megjelenjen a tárgyaláson A Los Angeles-i szövetségi bí­róság szerdán arra a következte­­tésre jutott, hogy Andrija Artu­­kovic fasiszta háborús bűnös, az úgynevezett Független Horvát Ál­lam quisling uszkasa kormánya belügyminiszterének egészségi ál­lapota kielégítő, és megjelenhet e bíróság előtt február 13-án. A Los Angeles-i bíróságnak ezen a tárgyaláson kell eldönte­nie, hogy az egyik leghírhedtebb háborús bűnöst, aki valaha is az USA területére lépett, kiadják-e Jugoszláviának, hogy ott feleljen bűncselek­ményeiért. Jugoszlávia már több mint három évtizeddel ezelőtt követelte Arturković kiada­tását, de a hidegháborús és a fel­fokozott kommunistaelenes eufó­ria légkörében megtartott korábbi bírósági tárgyalások nem voltak képesek kimozdítani Artukovićot az USA-ból. A jelenlegi eljárást az amerikai igazságügy-minisztérium, illetve az Amerikában élő náci háborús bű­nösök ügyeinek kivizsgálására meg­alakított különleges bizottság ve­zeti. E szervek kezdeményezésére tavaly november derekán letar­tóztatták Artu­kovicot és azóta a Los Angeles-i börtönben van. Időközben Artukovic védői or­vosi leletekkel több ízben megpró­bálták bebizonyítani, hogy e go­nosztevő egészségi okokból képte­len bíróság elé állni. Ezen ellen­vetések legutóbbi, tizenkét nappal ezelőtt történt megvizsgálása al­kalmával a bíróság egy független orvosbizottsá­got jelölt ki. A bi­zottság véleménye alapján a bí­róság úgy döntött, semmi akadá­lya, hogy megtartsák a tárgya­lást a kitűzött időpontban. Csu­pán technikai okokból halasztot­ták el a tárgyalást egy nappal ké­sőbbre, február 12-éről 13-ára. Időközben a kiadatási kö­veteléstől teljesen függetlenül deportálása eljárás is folyik Ar­tukovic ellen, mert harminchat évvel ezelőtt álnéven és illegáli­san érkezett Amerikába. Ezt az eljárást a bevándorlási hatóságok folytatják, és már a múlt héten meg kellett volna tartani a tár­gyalást, de egyes dokumentumok utólagos beszerzése miatt elnapol­ták. Ezt az eljárást szintén a na­pokban kellene felújítani. Amerikái jogászok és ügyvédek véleménye szerint Artukovic ezút­tal nem kerülheti el az USA-ból való kiutasítást, akár Jugoszlá­viának adják ki, akár egy har­madik országba deportálják. (Tan­jug) ---------KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ Ausztrál dipomáciai offenzíva Canberra hivatalosan bejelen­tette, hogy diplomáciai offenzívát indít nemzetközi téren. A kor­mányfő a mezőgazdasági minisz­terrel együtt már szombaton Brüsszelbe indul, hogy tárgyaljon Ausztrália és a Közös Piac kö­zötti gazdasági miniháború be­szüntetéséről. Brüsszelből Washing­tonba utaznak, s az amerikai elnökkel a szokásos évi megbe­szélésen megvitatják a nukleáris fegyverkezést és az ANZUS- paktum problémáit. Hazatérése előtt a miniszterelnök február 11- én felszólal az ENSZ-ben. A napokban Európába utazik az energia- és nyersanyagügyi mi­niszter is. Bécsben, Párizsban, Ró­mában, Londonban és Ganfbcsn felméri az exportnövelés lehetősé­gét. Márciusra tervezik a külügymi­niszter vietnami, laoszi látogatá­sát, felkeres néhány ASEAN-or­­szágot is, s folytatja a közvetítést a kambodzsai probléma megoldása érdekében. (Tanjug) A pápa Kubába látogat? A katolikus egyházfő síkraszállt a nemzetközi gazdasági rendszer megváltoztatásáért Fidel Castro kubai elnök ha­marosan találkozik Jaime Ortega havannai érsekkel, hogy megvi­tassák II. János Pál pápa esetle­ges kubai látogatását, írja az Il Sab­ato című milánói katolikus fo­lyóirat. A lap a kubai egyház­hoz közelálló forrásokra hivatko­zik. A pápa állítólag jövő évi latin­amerikai körútján látogat el Ku­bába, amikor különben Kolum­biában, Chilében és Argentínában tesz látogatást. Amerikai püspökök nemrégen Kubában tett látogatása idején Fidel Castro kijelentette, hogy hajlandó találkozni a pápával Havannában vagy Rómában. A latin-amerikai válság csakis a gazdasági világrend megváltoz­tatása útján oldható meg, jelen­tette ki a pápa Quitóban, Ecua­dor fővárosában, ahol a hónap elején tömeges tiltakozások vol­tak a kormány politikája miatt. Munkásoknak mondott beszédet. „Nem lehet figyelmen kívül hagyni hazátok problémáit”, mondta a pápa, s hozzátette, hogy hasonló a helyzet más la­tin-amerikai és egyéb szegény országokban, ahol az óriási kül­földi adósságok és a múlt örök­sége fékezi a további fejlődést. A latin-amerikai országok mint­egy 350 milliárd dollárral tartoz­nak külföldnek. II. János Pál kiemelte, hogy „mindig is munkás volt és az is maradt”, és úgy véli, hogy át kell hidalni „a gazdag kisebb­ség, valamint a szegény és nyo­morgó többség közötti elfogad­hatatlan szakadékot”. Tömeges letartóztatás Limában a pápa látogatása miatt A Limában, Peru fővárosában megtartott razzia és az utcák, valamint a kikötők megtisztítása során a perui rendőrség mintegy 2600 személyt letartóztatott II. Já­nos Pál pápa ma kezdődő láto­gatása előtt. A rendőrség közölte hogy 2000 férfit „gyanús üzel­mek”, 500 nőt prostitúció, mint­egy 100 fiatalt pedig minden különösebb megindoklás nélkül tartóztatott le. A pápa öt napot tölt Peruban. (Reuter, AP) A magyar nagykövet Szalma Tibornál Szalma Tibor, Vajdaság SZÁJ Képviselőháza Végrehajtó Taná­csának alelnöke tegnap Újvidéken fogadta dr. Simon Pált, a Magyar NK jugoszláviai nagykövetét, s félórás szívélyes, baráti beszélge­tést folytatott vele. Kölcsönösen tájékoztatták egymást Vajdaság SZAT és a Magyar NK társadal­­mi-poltikai és gazdasági életének legidőszerűbb eseményeiről, rámu­tattak a következő feladatokra is tartományunk és a szomszédos szocialista ország együttműködésé­ben. Dr. Simon Pál találkozott Vla­dislav Radakovictyal, a VSZAT Képviselőháza Végrehajtó Taná­csának tagjával, a tartományi ok­tatási és művelődési bizottság el­nökével és Jantovics Rudolffal, a Harcos Szövetség Vajdasági Tar­tományi Bizottsága Elnökségének tagjával. Whitty a brit laburisták új főtitkára Az ellenzéki Brit La­burist­a Pár­ a 41 éves Lawrence Whitty sze­mélyében megválasztotta új főtit­kárát. A hat jelölt közül a leg­több szavazatot kapta, s elfoglalja az eddigi főtitkár, a 65 éves James Mortimer helyét. PEKING: SZABAD AR ALAKÍT­ÁS KÍNÁBAN (Tan­jug). — Csao Ce-jang kínai kormányfő közölte, hogy megkezdődik egyes mezőgazdasági termékek szabad árformálása. Ezzel a gyakorlatban új fejezet kezdődik a falureform­ban, a termelő, mindinkább olyan helyzetbe kerül, hogy a piaci szükség­leteknek megfelelően tervezzen és termeljen. Lényegesen csökken az állami ellenőrzés, a kínai étrendben első helyen álló sertéshús, továbbá a főze­lékfélék és egyéb nem tartós termény, akárcsak a búza és a gyapot árá­nak alakításában. A kormány szabja meg a fő élelmiszerek árát, tulajdon­képpen szubvencionálja őket, hogy a piaci árnál alacsonyabb szinten tart­sa őket. Ezek az étolaj, a búza és a sertéshús. delhi: törvény a „politikai dezertálásról»’ (pti.) — az in­diai parlament alsóháza törvényt fogadott el a „politikai dezertálás”, va­lamint az egyik pártból a másikba való távozás ellen. A törvény értel­mében a pártjukat elhagyó és másik párthoz csatlakozó parlamenti tagokat kizárják ebből a testületből. A törvény nem tartozik egyetlen bíróság ha­táskörébe sem, és közvetlenül alkalmazzák a parlamentben. Az ellenzék is az új törvényre szavazott. Rajiv Gandhi kormányfő kijelentette, hogy ez az első a közélet jelentős megreformálására irányuló törvények közül. BUENOS AIRES: A HONDURASI GERILL­ASZERVEZET POLITIKAI PÁRT LESZ? (Tanjug). — Az „Április 19-e Mozgalom” (M—19), a legnagyobb kolumbiai gerillamozgalom annak lehetőségét vizsgálja, hogy legális poli­tikai párttá alakuljon és teljesen felhagyjon a fegyveres harccal. 1970-ben történt megalakítása óta fegyveres harcot folytatott, tavaly augusztusban azonban tűzszüneti megegyezést kötött Belisario Betancur kolumbiai elnök­kel. TANÁCSKOZÁS A LESZERELÉSRŐL béke megszilá­rdítása érdekében Papandreu megnyitó beszéde • Megkezdődött a vélemény­csere Andreasz Papandreu görög kor­mányfő megnyitotta tegnap Athén­ban a nemzetközi leszerelési ta­lálkozót, ez a béke megszilárdí­tására, a fegyverkezési verseny megszüntetésére, s egy általános és teljes leszerelési folyamat meg­indítását szorgalmazó ENSZ-törek­­vés támogatására irányuló akció egy széles körű együttműködés kezdete. Értékelések szerint az athéni találkozó jó alkalom, hogy véleménycserét folytassanak más nagy horderejű nemzetközi kérdé­sekről is, elsősorban az enyhülés felújításának lehetőségéről. A találkozó munkájában több mint 50 tekintélyes személyiség vesz részt a világ szinte minden­­részéből. Jugoszláviát Janez Sta­­novnik és Bogdan Osolnik képvi­seli. A görög kormányfő bevezetőjé­ben reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben olyan átfogó béke­mozgalom alakul ki, amely tömö­rít minden politikai és társadalmi erőt azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak a nagyhatalmakra a lényegi nukleáris fegyverkor­látozás megkezdésére. Papandreu úgy véli, hogy a világot valóban nukleráis konfrontálódás veszé­lye fenyegeti, és a nemzetközi közösségnek sürgős lépéseket kell tennie a féktelen fegyverkezési verseny megakadályozására. A délelőtti vita lényege a nem­zetközi közvéleményhez intézett üzenet, hogy a nagy és a kis or­szágok lehető legszélesebb részvé­telével folytatott konstruktív tár­gyalások az igazi út az égető nemzetközi kérdések hatékony megoldása felé. A felszólalók rá­mutattak, hogy a feszültség ko­molyan veszélyezteti a törékeny békét és az általános fejlődést, de elsősorban a gazdasági válság sújtotta fejlődő országok fejlődé­sét. A délelőtti vitában Julius Nyerere tanzániai és Raul Alfon­­sin argentin elnök, valamint Olof Palme svéd kormányfő vett részt. (Tanjug) „Az USA kibújik a felelősség alól” Miért szakadtak meg a tárgyalások Nicaraguával Az USA visszavonulása a Nicaraguával folytatott béketár­gyalásokról csakis azzal magya­rázható, hogy a Reagan-kormány­­zat a közép-amerikai válság erő­szakos megoldásához akar folya­modni, de az is lehetséges, hogy katonai nyomással akarják elér­ni, hogy a Contadora-csoport bé­ketárgyalásain Nicaragua bizonyos engedményeket tegyen. Ez a vélemény Managuában a washingtoni közlemény után, amely szerint az USA azért lé­pett vissza, hogy ne keltse azt a látszatot, hogy nyomást gyakorol a Contadorára. Langhorne Motley, a State De­partment amerikai kérdésekkel foglalkozó altitkára kedden kije­lentette, hogy a manzanillói dia­lógust azért szakították meg, mert „diplomáciai csodák vagy közvet­len katonai akciók helyett” éssze­rűbb folytatni a nicaraguai el­lenforradalmárok finanszírozását. Ezzel kapcsolatban Managuában hangsúlyozták Ortega elnök leg­újabb figyelmeztetését, hogy az USA „ki ak­ar bújni a felelősség alól”, és „terrorista politikát foly­tat” Közép-Amerika ellen. ÚJABB IRAKI TÁMADÁS Bagdad szerint nagy veszteséget okoztak az ellenségnek Az iraki erők újabb támadásba lendültek a fronton, közölték Bag­dadban és hangsúlyozták, hogy ,,sikerült elfoglalniuk a tervezett állásokat”. A tegnap délelőtt nyil­vánosságra hozott szűkszavú ka­tonai közlemény nem tartalmaz részleteket, de az iraki hadsereg szóvivője kijelentette, hogy a kö­zépső frontszakaszon történt a támadás. Ez mintegy 300—400 k£­­loiTióteres szakaszra vonatkozhat, és igen közel van Bagdadhoz. A szóvivő szerint az iraki csa­patok nagy vereséget mértek az irániakra, veszteségeket okoztak nekik és sok katonát foglyul ej­tettek. Négy nap alatt ez volt a máso­dik iraki támadás. Hétfőre virra­dó éjjel a déli frontszakaszon tá­madtak, és szintén sikert értek el. Irán cáfolta a bagdadi hírt a déli frontszakaszon aratott állító­lagos sikerekről és közölte, hogy a támadást teljesen visszaverték. Irán azt tervezi, hogy szabadon bo­csát harminc rokkant hadifoglyot, a Nemzetközi Vöröskeresztnek adja át őket. Irán­i és külföldi újságírók teg­nap meglátogathatták az iraki hadi­foglyokat. Az iraki külügyminisztérium szóvi­vője előző nap kijelentette, hogy a hétfőn foglyul ejtett irániak szabadon dönthetnek arról, hogy hazatérnek, Irakban maradnak vagy egy más or­szágba távoznak. Nem közölték, há­nyan vannak. A katari sajtó tegnap felszólított arra, hogy fokozzák az iraki—iráni há­ború békés rendezésére irányuló tö­rekvéseket, mert a háború azzal fe­nyeget, hogy az egész térségre kiter­jed. Az Al Arab című lap figyelmez­tet, hogy reálisan fel kell mérni a lehetőségeket, és nem szabad vissza­utasítani a kezdeményezéseket. Az Iszlám Értekezlet újabb kezdeménye­zése is várható. (Tanjug, AP, QNA) Közeledik a Ha­w üstökös Már „csak” hajszázhatvan­­nál!Só kilométerre van a Naptól A Halley üstökös lassan, de bizto­san közeledik a földhöz: megfigyel­ték és lefényképezték a Hawaii-szige­teken egy k­ialudt vulkánon elhelye­zett obszervatórium csillagászai is. Az üstököst december 20-án fény­képezték le, amikor 660 millió kilo­méterre volt a Naptól. A szakértők mérése szerint az üstökös magjának átmérője 13 kilométer, k­isebb, mint feltételezték. Az üstökös akkor lenne látható sza­bad szemmel, ha a mostaninál 50 000—100 000-szer több fényt sugároz­na, a csillagászat szerelmesei — leg­alábbis a déli féltekén — a Jövő 6v tavaszán láthatják, amikor megköze­líti földünket. Az üstököst Edmund Halley brit csillagászról és geofizikusról nevezték el, ő fedezte fel, hogy időszakos üstö­kös, s kiszámította, hogy 76 évenként jelenik meg. A tudósok meggyőződé­se, hogy az üstökösök a naprendszer keletkezésének „élő** tanúi, s tanul­mányozásukkal sok mindent megálla­píthatnak a Nap és rendszerének evo­lúciójáról. (AP) 1985. február 1., péntek A Salvador- rezsim erős, korszerű hadsereggel rendelkezik Salvador fegyveres erői az utóbbi két év alatt professzionális és kitű­nően felfegyverzett randigépezetté vált, amelyet külön kiképeztek a gerillák és az elégedetlen lakosság elleni harcra. A Salvador­ hadsereg 1981 óta a Pen­­tagon és a CIA segítségével 4,5- szeresére növelte létszámát és fegy­verzetét. Salvador fegyveres erői harmincezer főt számlálnak, 1981-ben csak hét­ezer katonájuk volt. A biztonsági erő­ket és a csendőrséget is fel­duzzasztot­ták ötvenezer főre. (Tanjug) Khomeini: A háború áldás HA A HITETLENNEK MEG­ENGEDIK, hogy élete végéiig a földön folytassa végzetes és rontó szerepét, erkölcsi szenvedései növekedni fognak. Ha a hitetlent megölik, és így megakadályozzák, hogy rossz cselekedeteket kövessen el, ak­kor a halál csak jót tesz neki. Ha életben marad, egyre romlot­­tabbá válik, és emiatt szenvedé­sei fokozódnak. Ez egy sebészi beavatkozás, amelyet a minden­ható Allah hagyott meg ... Akik úgy képzelik, hogy az evilági nyugalom isteni jólét, akik úgy hiszik, hogy állat mód­ra enni és aludni isteni ajándék, azt mondják, hogy az iszlámnak nem kell büntetést kirónia. De akik a Korán tanítását követik, tudják, hogy az iszlámnak a megtorlás jogát kell alkalmaz­nia, s ez azt jelenti, hogy gyil­kolnia kell. Akik ismerik az evilági szenvedéseket, azt is tud­ják, hogy a bűnös kezének le­vágása a vétkes iránti jó csele­kedet. Ott majd hálás lesz azok­nak, akik a földön végrehajtot­ták Allah törvényeit... A háború áldás a világra és minden népre. Maga Allah ösz­tönzi az embereket harcra és gyilkolásra. A korán ezt mond­ja: „Harcoljatok, amíg nem szű­nik meg minden romlottság és lázadás.” A próféta vezette há­ború a hitetlenek ellen jótéte­mény volt az egész emberiség számára. Képzeljétek el, hogy hamarosan győzünk a háború­ban. Ez nem lenne elég, amíg a romlottság és az iszlámmal szembeni ellenállás nem szűnik meg a földön. A korán ezt hirde­ti: „Háborút, háborút a győzele­mig.” A hit háború nélkül nem teljes hit. Ha a szent Jézusnak — üdvözöljön lelke — megada­tott volna, hogy tovább éljen, ugyanúgy tett volna, mint Mó­zes, kardot ragadott volna. Akik azt hiszik, hogy Jézus „nem ezt akartta”, és hogy nem érdekelte a háború, közönséges hitszóno­kot látnak benne, nem pedig prófétát. Minden hatalom a pró­fétáé. ő tisztítja meg a földet a háborúval__ Allatinak köszön­hetően a mi fiataljaink most le­hetőségeikhez mérten igyekez­nek végrehajtani Allah paran­csolatait. Kérjük a Mindenha­tót, adjon nekik győzelmet. Tud­ják, hogy az ember egyik leg­­magasztosabb küldetése meg­gyilkolni a hitetleneket. (Le Nouvel Observatuer, Párizs) Khomeini Imám

Next