Magyar Szó, 1985. február (42. évfolyam, 30-44. szám)
1985-02-01 / 30. szám
Kiadják-e Artukovicot? A Los Argeles-i bíróság szerint a háborús bűnös egészségi állapota lehetővé teszi, hogy február 13-án megjelenjen a tárgyaláson A Los Angeles-i szövetségi bíróság szerdán arra a következtetésre jutott, hogy Andrija Artukovic fasiszta háborús bűnös, az úgynevezett Független Horvát Állam quisling uszkasa kormánya belügyminiszterének egészségi állapota kielégítő, és megjelenhet e bíróság előtt február 13-án. A Los Angeles-i bíróságnak ezen a tárgyaláson kell eldöntenie, hogy az egyik leghírhedtebb háborús bűnöst, aki valaha is az USA területére lépett, kiadják-e Jugoszláviának, hogy ott feleljen bűncselekményeiért. Jugoszlávia már több mint három évtizeddel ezelőtt követelte Arturković kiadatását, de a hidegháborús és a felfokozott kommunistaelenes eufória légkörében megtartott korábbi bírósági tárgyalások nem voltak képesek kimozdítani Artukovićot az USA-ból. A jelenlegi eljárást az amerikai igazságügy-minisztérium, illetve az Amerikában élő náci háborús bűnösök ügyeinek kivizsgálására megalakított különleges bizottság vezeti. E szervek kezdeményezésére tavaly november derekán letartóztatták Artukovicot és azóta a Los Angeles-i börtönben van. Időközben Artukovic védői orvosi leletekkel több ízben megpróbálták bebizonyítani, hogy e gonosztevő egészségi okokból képtelen bíróság elé állni. Ezen ellenvetések legutóbbi, tizenkét nappal ezelőtt történt megvizsgálása alkalmával a bíróság egy független orvosbizottságot jelölt ki. A bizottság véleménye alapján a bíróság úgy döntött, semmi akadálya, hogy megtartsák a tárgyalást a kitűzött időpontban. Csupán technikai okokból halasztották el a tárgyalást egy nappal későbbre, február 12-éről 13-ára. Időközben a kiadatási követeléstől teljesen függetlenül deportálása eljárás is folyik Artukovic ellen, mert harminchat évvel ezelőtt álnéven és illegálisan érkezett Amerikába. Ezt az eljárást a bevándorlási hatóságok folytatják, és már a múlt héten meg kellett volna tartani a tárgyalást, de egyes dokumentumok utólagos beszerzése miatt elnapolták. Ezt az eljárást szintén a napokban kellene felújítani. Amerikái jogászok és ügyvédek véleménye szerint Artukovic ezúttal nem kerülheti el az USA-ból való kiutasítást, akár Jugoszláviának adják ki, akár egy harmadik országba deportálják. (Tanjug) ---------KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ Ausztrál dipomáciai offenzíva Canberra hivatalosan bejelentette, hogy diplomáciai offenzívát indít nemzetközi téren. A kormányfő a mezőgazdasági miniszterrel együtt már szombaton Brüsszelbe indul, hogy tárgyaljon Ausztrália és a Közös Piac közötti gazdasági miniháború beszüntetéséről. Brüsszelből Washingtonba utaznak, s az amerikai elnökkel a szokásos évi megbeszélésen megvitatják a nukleáris fegyverkezést és az ANZUS- paktum problémáit. Hazatérése előtt a miniszterelnök február 11- én felszólal az ENSZ-ben. A napokban Európába utazik az energia- és nyersanyagügyi miniszter is. Bécsben, Párizsban, Rómában, Londonban és Ganfbcsn felméri az exportnövelés lehetőségét. Márciusra tervezik a külügyminiszter vietnami, laoszi látogatását, felkeres néhány ASEAN-országot is, s folytatja a közvetítést a kambodzsai probléma megoldása érdekében. (Tanjug) A pápa Kubába látogat? A katolikus egyházfő síkraszállt a nemzetközi gazdasági rendszer megváltoztatásáért Fidel Castro kubai elnök hamarosan találkozik Jaime Ortega havannai érsekkel, hogy megvitassák II. János Pál pápa esetleges kubai látogatását, írja az Il Sabato című milánói katolikus folyóirat. A lap a kubai egyházhoz közelálló forrásokra hivatkozik. A pápa állítólag jövő évi latinamerikai körútján látogat el Kubába, amikor különben Kolumbiában, Chilében és Argentínában tesz látogatást. Amerikai püspökök nemrégen Kubában tett látogatása idején Fidel Castro kijelentette, hogy hajlandó találkozni a pápával Havannában vagy Rómában. A latin-amerikai válság csakis a gazdasági világrend megváltoztatása útján oldható meg, jelentette ki a pápa Quitóban, Ecuador fővárosában, ahol a hónap elején tömeges tiltakozások voltak a kormány politikája miatt. Munkásoknak mondott beszédet. „Nem lehet figyelmen kívül hagyni hazátok problémáit”, mondta a pápa, s hozzátette, hogy hasonló a helyzet más latin-amerikai és egyéb szegény országokban, ahol az óriási külföldi adósságok és a múlt öröksége fékezi a további fejlődést. A latin-amerikai országok mintegy 350 milliárd dollárral tartoznak külföldnek. II. János Pál kiemelte, hogy „mindig is munkás volt és az is maradt”, és úgy véli, hogy át kell hidalni „a gazdag kisebbség, valamint a szegény és nyomorgó többség közötti elfogadhatatlan szakadékot”. Tömeges letartóztatás Limában a pápa látogatása miatt A Limában, Peru fővárosában megtartott razzia és az utcák, valamint a kikötők megtisztítása során a perui rendőrség mintegy 2600 személyt letartóztatott II. János Pál pápa ma kezdődő látogatása előtt. A rendőrség közölte hogy 2000 férfit „gyanús üzelmek”, 500 nőt prostitúció, mintegy 100 fiatalt pedig minden különösebb megindoklás nélkül tartóztatott le. A pápa öt napot tölt Peruban. (Reuter, AP) A magyar nagykövet Szalma Tibornál Szalma Tibor, Vajdaság SZÁJ Képviselőháza Végrehajtó Tanácsának alelnöke tegnap Újvidéken fogadta dr. Simon Pált, a Magyar NK jugoszláviai nagykövetét, s félórás szívélyes, baráti beszélgetést folytatott vele. Kölcsönösen tájékoztatták egymást Vajdaság SZAT és a Magyar NK társadalmi-poltikai és gazdasági életének legidőszerűbb eseményeiről, rámutattak a következő feladatokra is tartományunk és a szomszédos szocialista ország együttműködésében. Dr. Simon Pál találkozott Vladislav Radakovictyal, a VSZAT Képviselőháza Végrehajtó Tanácsának tagjával, a tartományi oktatási és művelődési bizottság elnökével és Jantovics Rudolffal, a Harcos Szövetség Vajdasági Tartományi Bizottsága Elnökségének tagjával. Whitty a brit laburisták új főtitkára Az ellenzéki Brit Laburista Pár a 41 éves Lawrence Whitty személyében megválasztotta új főtitkárát. A hat jelölt közül a legtöbb szavazatot kapta, s elfoglalja az eddigi főtitkár, a 65 éves James Mortimer helyét. PEKING: SZABAD AR ALAKÍTÁS KÍNÁBAN (Tanjug). — Csao Ce-jang kínai kormányfő közölte, hogy megkezdődik egyes mezőgazdasági termékek szabad árformálása. Ezzel a gyakorlatban új fejezet kezdődik a falureformban, a termelő, mindinkább olyan helyzetbe kerül, hogy a piaci szükségleteknek megfelelően tervezzen és termeljen. Lényegesen csökken az állami ellenőrzés, a kínai étrendben első helyen álló sertéshús, továbbá a főzelékfélék és egyéb nem tartós termény, akárcsak a búza és a gyapot árának alakításában. A kormány szabja meg a fő élelmiszerek árát, tulajdonképpen szubvencionálja őket, hogy a piaci árnál alacsonyabb szinten tartsa őket. Ezek az étolaj, a búza és a sertéshús. delhi: törvény a „politikai dezertálásról»’ (pti.) — az indiai parlament alsóháza törvényt fogadott el a „politikai dezertálás”, valamint az egyik pártból a másikba való távozás ellen. A törvény értelmében a pártjukat elhagyó és másik párthoz csatlakozó parlamenti tagokat kizárják ebből a testületből. A törvény nem tartozik egyetlen bíróság hatáskörébe sem, és közvetlenül alkalmazzák a parlamentben. Az ellenzék is az új törvényre szavazott. Rajiv Gandhi kormányfő kijelentette, hogy ez az első a közélet jelentős megreformálására irányuló törvények közül. BUENOS AIRES: A HONDURASI GERILLASZERVEZET POLITIKAI PÁRT LESZ? (Tanjug). — Az „Április 19-e Mozgalom” (M—19), a legnagyobb kolumbiai gerillamozgalom annak lehetőségét vizsgálja, hogy legális politikai párttá alakuljon és teljesen felhagyjon a fegyveres harccal. 1970-ben történt megalakítása óta fegyveres harcot folytatott, tavaly augusztusban azonban tűzszüneti megegyezést kötött Belisario Betancur kolumbiai elnökkel. TANÁCSKOZÁS A LESZERELÉSRŐL béke megszilárdítása érdekében Papandreu megnyitó beszéde • Megkezdődött a véleménycsere Andreasz Papandreu görög kormányfő megnyitotta tegnap Athénban a nemzetközi leszerelési találkozót, ez a béke megszilárdítására, a fegyverkezési verseny megszüntetésére, s egy általános és teljes leszerelési folyamat megindítását szorgalmazó ENSZ-törekvés támogatására irányuló akció egy széles körű együttműködés kezdete. Értékelések szerint az athéni találkozó jó alkalom, hogy véleménycserét folytassanak más nagy horderejű nemzetközi kérdésekről is, elsősorban az enyhülés felújításának lehetőségéről. A találkozó munkájában több mint 50 tekintélyes személyiség vesz részt a világ szinte mindenrészéből. Jugoszláviát Janez Stanovnik és Bogdan Osolnik képviseli. A görög kormányfő bevezetőjében reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben olyan átfogó békemozgalom alakul ki, amely tömörít minden politikai és társadalmi erőt azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak a nagyhatalmakra a lényegi nukleáris fegyverkorlátozás megkezdésére. Papandreu úgy véli, hogy a világot valóban nukleráis konfrontálódás veszélye fenyegeti, és a nemzetközi közösségnek sürgős lépéseket kell tennie a féktelen fegyverkezési verseny megakadályozására. A délelőtti vita lényege a nemzetközi közvéleményhez intézett üzenet, hogy a nagy és a kis országok lehető legszélesebb részvételével folytatott konstruktív tárgyalások az igazi út az égető nemzetközi kérdések hatékony megoldása felé. A felszólalók rámutattak, hogy a feszültség komolyan veszélyezteti a törékeny békét és az általános fejlődést, de elsősorban a gazdasági válság sújtotta fejlődő országok fejlődését. A délelőtti vitában Julius Nyerere tanzániai és Raul Alfonsin argentin elnök, valamint Olof Palme svéd kormányfő vett részt. (Tanjug) „Az USA kibújik a felelősség alól” Miért szakadtak meg a tárgyalások Nicaraguával Az USA visszavonulása a Nicaraguával folytatott béketárgyalásokról csakis azzal magyarázható, hogy a Reagan-kormányzat a közép-amerikai válság erőszakos megoldásához akar folyamodni, de az is lehetséges, hogy katonai nyomással akarják elérni, hogy a Contadora-csoport béketárgyalásain Nicaragua bizonyos engedményeket tegyen. Ez a vélemény Managuában a washingtoni közlemény után, amely szerint az USA azért lépett vissza, hogy ne keltse azt a látszatot, hogy nyomást gyakorol a Contadorára. Langhorne Motley, a State Department amerikai kérdésekkel foglalkozó altitkára kedden kijelentette, hogy a manzanillói dialógust azért szakították meg, mert „diplomáciai csodák vagy közvetlen katonai akciók helyett” ésszerűbb folytatni a nicaraguai ellenforradalmárok finanszírozását. Ezzel kapcsolatban Managuában hangsúlyozták Ortega elnök legújabb figyelmeztetését, hogy az USA „ki akar bújni a felelősség alól”, és „terrorista politikát folytat” Közép-Amerika ellen. ÚJABB IRAKI TÁMADÁS Bagdad szerint nagy veszteséget okoztak az ellenségnek Az iraki erők újabb támadásba lendültek a fronton, közölték Bagdadban és hangsúlyozták, hogy ,,sikerült elfoglalniuk a tervezett állásokat”. A tegnap délelőtt nyilvánosságra hozott szűkszavú katonai közlemény nem tartalmaz részleteket, de az iraki hadsereg szóvivője kijelentette, hogy a középső frontszakaszon történt a támadás. Ez mintegy 300—400 k£loiTióteres szakaszra vonatkozhat, és igen közel van Bagdadhoz. A szóvivő szerint az iraki csapatok nagy vereséget mértek az irániakra, veszteségeket okoztak nekik és sok katonát foglyul ejtettek. Négy nap alatt ez volt a második iraki támadás. Hétfőre virradó éjjel a déli frontszakaszon támadtak, és szintén sikert értek el. Irán cáfolta a bagdadi hírt a déli frontszakaszon aratott állítólagos sikerekről és közölte, hogy a támadást teljesen visszaverték. Irán azt tervezi, hogy szabadon bocsát harminc rokkant hadifoglyot, a Nemzetközi Vöröskeresztnek adja át őket. Iráni és külföldi újságírók tegnap meglátogathatták az iraki hadifoglyokat. Az iraki külügyminisztérium szóvivője előző nap kijelentette, hogy a hétfőn foglyul ejtett irániak szabadon dönthetnek arról, hogy hazatérnek, Irakban maradnak vagy egy más országba távoznak. Nem közölték, hányan vannak. A katari sajtó tegnap felszólított arra, hogy fokozzák az iraki—iráni háború békés rendezésére irányuló törekvéseket, mert a háború azzal fenyeget, hogy az egész térségre kiterjed. Az Al Arab című lap figyelmeztet, hogy reálisan fel kell mérni a lehetőségeket, és nem szabad visszautasítani a kezdeményezéseket. Az Iszlám Értekezlet újabb kezdeményezése is várható. (Tanjug, AP, QNA) Közeledik a Haw üstökös Már „csak” hajszázhatvannál!Só kilométerre van a Naptól A Halley üstökös lassan, de biztosan közeledik a földhöz: megfigyelték és lefényképezték a Hawaii-szigeteken egy kialudt vulkánon elhelyezett obszervatórium csillagászai is. Az üstököst december 20-án fényképezték le, amikor 660 millió kilométerre volt a Naptól. A szakértők mérése szerint az üstökös magjának átmérője 13 kilométer, kisebb, mint feltételezték. Az üstökös akkor lenne látható szabad szemmel, ha a mostaninál 50 000—100 000-szer több fényt sugározna, a csillagászat szerelmesei — legalábbis a déli féltekén — a Jövő 6v tavaszán láthatják, amikor megközelíti földünket. Az üstököst Edmund Halley brit csillagászról és geofizikusról nevezték el, ő fedezte fel, hogy időszakos üstökös, s kiszámította, hogy 76 évenként jelenik meg. A tudósok meggyőződése, hogy az üstökösök a naprendszer keletkezésének „élő** tanúi, s tanulmányozásukkal sok mindent megállapíthatnak a Nap és rendszerének evolúciójáról. (AP) 1985. február 1., péntek A Salvador- rezsim erős, korszerű hadsereggel rendelkezik Salvador fegyveres erői az utóbbi két év alatt professzionális és kitűnően felfegyverzett randigépezetté vált, amelyet külön kiképeztek a gerillák és az elégedetlen lakosság elleni harcra. A Salvador hadsereg 1981 óta a Pentagon és a CIA segítségével 4,5- szeresére növelte létszámát és fegyverzetét. Salvador fegyveres erői harmincezer főt számlálnak, 1981-ben csak hétezer katonájuk volt. A biztonsági erőket és a csendőrséget is felduzzasztották ötvenezer főre. (Tanjug) Khomeini: A háború áldás HA A HITETLENNEK MEGENGEDIK, hogy élete végéiig a földön folytassa végzetes és rontó szerepét, erkölcsi szenvedései növekedni fognak. Ha a hitetlent megölik, és így megakadályozzák, hogy rossz cselekedeteket kövessen el, akkor a halál csak jót tesz neki. Ha életben marad, egyre romlottabbá válik, és emiatt szenvedései fokozódnak. Ez egy sebészi beavatkozás, amelyet a mindenható Allah hagyott meg ... Akik úgy képzelik, hogy az evilági nyugalom isteni jólét, akik úgy hiszik, hogy állat módra enni és aludni isteni ajándék, azt mondják, hogy az iszlámnak nem kell büntetést kirónia. De akik a Korán tanítását követik, tudják, hogy az iszlámnak a megtorlás jogát kell alkalmaznia, s ez azt jelenti, hogy gyilkolnia kell. Akik ismerik az evilági szenvedéseket, azt is tudják, hogy a bűnös kezének levágása a vétkes iránti jó cselekedet. Ott majd hálás lesz azoknak, akik a földön végrehajtották Allah törvényeit... A háború áldás a világra és minden népre. Maga Allah ösztönzi az embereket harcra és gyilkolásra. A korán ezt mondja: „Harcoljatok, amíg nem szűnik meg minden romlottság és lázadás.” A próféta vezette háború a hitetlenek ellen jótétemény volt az egész emberiség számára. Képzeljétek el, hogy hamarosan győzünk a háborúban. Ez nem lenne elég, amíg a romlottság és az iszlámmal szembeni ellenállás nem szűnik meg a földön. A korán ezt hirdeti: „Háborút, háborút a győzelemig.” A hit háború nélkül nem teljes hit. Ha a szent Jézusnak — üdvözöljön lelke — megadatott volna, hogy tovább éljen, ugyanúgy tett volna, mint Mózes, kardot ragadott volna. Akik azt hiszik, hogy Jézus „nem ezt akartta”, és hogy nem érdekelte a háború, közönséges hitszónokot látnak benne, nem pedig prófétát. Minden hatalom a prófétáé. ő tisztítja meg a földet a háborúval__ Allatinak köszönhetően a mi fiataljaink most lehetőségeikhez mérten igyekeznek végrehajtani Allah parancsolatait. Kérjük a Mindenhatót, adjon nekik győzelmet. Tudják, hogy az ember egyik legmagasztosabb küldetése meggyilkolni a hitetleneket. (Le Nouvel Observatuer, Párizs) Khomeini Imám