Magyar Szó, 1985. március (42. évfolyam, 58-72. szám)
1985-03-01 / 58. szám
BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ Az egység fokozása állandó feladat (Folytatás az 1. oldalról) Az idén meg kell tartani a kivitel ütemét, de ezzel párhuzamosan gyorsabban kell meghatározni a város kiviteli stratégiáját is, hogy azzal összhangban csoportosíthassuk át a termelést. Tovább kell szorgalmazni a gazdaság tehermentesítését, de ezzel egyidejűleg magának a gazdaságnak is törekednie kell fizető- és felhalmozó képességének fokozására. A fejlesztési terveket a saját erőre való támaszkodás elve alapján kell kidolgozni, tovább bővítve a munka- és eszköztársítás folyamatát, hallottuk. A fejlődési koncepció kidolgozásakor viszont az eddiginél sokkal jobban ki kell használni azt az előnyt, hogy Újvidéken annyi tudományos kutatóintézet működik. Áttérve a politikai rendszer kérdéskörére Svetozar Jovanovic a következőket mondta: A szocialista önigazgatás politikai rendszerének tökéletesítése önmagában nem biztosítja a rendszer hatékony működését, ha egyúttal nem erősítjük a KSZ szerepét és felelősségét, ha nem tökéletesítjük munkamódszerünket, ha nem járulunk hozzá az egységes és koordinált társadalmipolitikai akcióhoz, ha nem fokozzuk saját felelősségünket a célok és a feladatok teljesítéséért. A JKSZ egysége erősítésének kulcsa nem abban rejlik, hogy licitáljunk: mennyi önállóság és mennyi centralizmus kell a Kommunista Szövetségben, hanem, hogy következetesen alkalmazzuk a demokratikus centralizmus elvét mint a párt belső életének, szervezettségének és ténykedésének alapelvét. Eközben erélyesen meg kell akadályoznunk, hogy bárki is viszszaéljen ezzel az elvvel, azáltal, hogy lényegét a formális procedúrára vagy a hierarchia elvére korlátozza. A KSZ-ben uralkodó egységről, illetve annak hiányáról pedig a következőket mondta: Különösen az aggasztó, hogy nem állunk a KSZ-ben mindannyian készen arra, hogy egységesen, nyíltan és ingadozásimentesen eszmei-politikai harcba induljunk a KSZ és társadalmunk egésze álláspontja érvényesítéséért. Eltérően viszonyulunk például a nacionalizmushoz, akárcsak az egyéb szocialista-, önigazgatás- és kommunistaellenes magatartáshoz. Mindemiatt a nacionalista front az ellenzéki ténykedés ütőerejévé válhat, mi pedig nem tartjuk mindig szem előtt, hogy számunkra minden nacionalizmus egyaránt veszélyes, mert az ellenforradalmat szolgálja. Először a KSZ-ben kell leszámolnunk a nacionalistákkal és szimpatizánsaikkal, akárcsak azokkal, akik csak szavaikban ítélik el a nacionalizmust, hiszen a forradalmi harcba csak megbízható kommunistákkal indulhatunk. Felszólalásában Vojin RODIC hangsúlyozta, hogy pillanatnyilag Újvidék legnagyobb gondja a munkanélküliség, mivel a munkát keresők száma meghaladja a 12 000-et. Ahhoz, hogy megoldjuk ezt az égető problémát, a tudományt is segítségül kell hívni, hogy minél több, a termelést szolgáló új munkahelyet nyithassunk a gazdaságban. Ezenkívül azonban hamarosan komolyan foglalkoznunk kell a dologkerülőkkel is, mondta, illetve azokkal, akik csak megjelennek munkahelyükön, de semmit sem dolgoznak, vagy munkájukból semmi haszna sincs a társadalomnak. A továbbiakban beszámolt azokról az intézkedésekről, amelyekkel a tartományi székvárosban a kis keresetű dolgozók életszínvonalát kívánják javítani. Pero ZUBAC felszólalásában a nacionalizmus veszélyére hívta föl a figyelmet. Mint mondta, eszmei ellenfeleink immár nyílt lapokkal játszanak, a nacionalizmus mint ellenforradalom köré tömörülnek, feladatunk, hogy fölkészüljünk a hosszú és kitartó harcra ellenük, számolva egyúttal az esedékes árulásokkal is sorainkban. Ennek illusztrálására azt hozta föl, hogy a legveszélyesebb nacionalista fullánkok épp azoktól érkeznek, akik valamikor a párt tekintélyes tagjai voltak. Mint mondta, nem az ország vagy a tartomány különböző részeiben hallható ittas éneklések jelentik az igazi veszélyt, mert azok gyakran az elégedetlenség kifejezői lehetnek. Ennél sokkal veszélyesebb a fiatalok indoktrinációja, amely ellen a Kommunista Szövetség nem harcol mindig kellő eréllyel. Hangsúlyozta, hogy fokoznunk kell eszmei és akcióegységünket, mert éppen egységünk hiánya járul hozzá az ellenzék erejének növekedéséhez. A továbbiakban szólt a detitoizációra rányuló tendenciákról is, hangsúlyozva, hogy Tito és forradalmunk elválaszthatatlan egymástól, így — ilyen értelemben — aközött sem tehetünk különbséget, hogy a támadás Tito személyét vagy magát a forradalmat, annak vívmányait éri-e. Márpedig azok a törekvések, amelyek arra irányulnak, hogy egymástól elválasszák a testvériség és az egység fogalmát, lényegében forradalmunk és vezető személyisége, Tito ellen irányul, mondta, s ezzel erélyesen szembe kell szegülnünk. Hamdija POZDERAC, a JKSZ KB Elnökségének tagja felszólalásában arról beszélt, hogy a gazdaságban meg kell fosztani az államot a hatalomtól, illetve attól, hogy az övé legyen a döntő szó a gazdasági folyamatok meghatározásában. Ehelyett az eszköz- és a munkatársítás országos méretű elterjedésére kell törekednünk, mert az az egység érvényesítésének az útja, akárcsak annak, hogy ténylegesen is a munkásosztály, a dolgozók váljanak a bővített újratermelés döntő tényezőjévé. A JKSZ Központi Bizottságának következő, 16. üléséről szólva elmondta, hogy csak akkor fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, ha valóban széles körű akciót eredményez, amelynek során kitartunk azokban a kérdésekben, amelyektől szocialista önigazgatású rendszerünk, föderatív közösségünk további fejlődése függ. CSEHÁK Gyöngyi Rosszul startolt a gazdaság Már most kérdésessé vált a tervek teljesítése • Az Országos Gazdasági Kamara Végrehajtó Bizottságának üléséről A gazdaság év eleji alakulása nem nyújt sok reményt arra, hogy az idén sikerülni fog teljes egészében valóra váltani néhány hónappal ezelőtt készült terveinket, szögezték le az Országos Gazdasági Kamara Végrehajtó Bizottságának küldöttei tegnapi ülésükön. A kivitel például csupán januárban 10— 12 százalékkal esett. Az ipari termelés pedig csak jelképesen, 1,3 százalékkal nőtt. S ami mindebben a legkedvezőtlenebb: az árak mintegy 10 százalékkal emelkedtek. Szinte senki sem várt ennyire kedvezőtlen gazdasági startot, főleg a viszonylag sikeres tavalyi év után. A küldöttek hangsúlyozták: igencsak aggasztó, hogy lelassult az ipar munkaüteme. Ha gazdaságunknak ez a motorja megtorpan, nagyon gyenge eredményeket érünk el a külgazdasági kapcsolatok terén, a hazai ellátásban, s újabb nehézségeink lesznek az inflációval. Ezért mielőbb napvilágra kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyeken az illetékes szolgálatok már régóta dolgoznak, hogy ily módon megelőzzük ezeket a problémákat. Olyan vélemények is elhangzottak az ülésen, hogy a gazdaság túl sokat vár valamilyen csodatevő intézkedésektől és a szövetségi szervek megoldásaitól, amelyek egyik napról a másikra megoldanák a jelenlegi bajokat. Tény, hoy a gazdaságpolitikai intézkedésektől is sok függ, de a gazdaságra is jelentős része hárul a felelősségnek. Nyilvánvaló, hogy a gazdaság még nem aknázta ki minden tartalékát, és számos problémát, mulasztást még mindig áremeléssel igyekszik pótolni. (Tanjug) Meghatározták a mezőgazdasági védőárakat (Folytatás az 1. oldalról) A Tanács határozatot hozott a késedelmi kamat 71 százalékra való növeléséről a társadalmi eszközök azon igénybevevőinek esetében, akik nem törlesztik idejében a felvett kölcsönöket. A Szövetségi Végrehajtó Tanács közös koncepciót fogadott el a kábítószer-csempészet megakadályozásáról és a kábítószerélvezők gyógyításáról. A törvénytelen kábítószerforgalom nagy méreteket öltött. Az eddigi intézkedések nem hoztak megfelelő eredményeket. Ezenkívül az egyes tevékenységek nem voltak kellően összehangolva. A kábítószerrabjává vált személyek gyógyítása továbbra is súlyos társadalmi probléma. A külfölddel való kapcsolatok területéről a Szövetségi Végrehajtó Tanács egyebek között megvitatta az aszály sújtotta afrikai országok megsegítésével kapcsolatos intézkedésekről szóló információt. Megállapították, hogy 24 afrikai országot sújt katasztrofális aszály és éhínség, mintegy 200 millió ember van veszélyben. Az afrikai országok egyre inkább élelmiszer-behozatalra szorulnak. 1980-ban 5 milliárd dollárt költöttek gabona-behozatalra. 1982-ben a világ gabonatermelése 2 százalékkal nőtt, s ebben az évben 23 országot sújtott élelmiszerhiány. Az elmúlt három évben az évszázad legsúlyosabb éhínsége sújtja a kontinenst. Főleg tavaly volt nagyon súlyos a helyzet, rengetegen éhen haltak. A nemzetközi közösség eleget tett a veszélyeztetett országok felhívásának és jelentős élelmiszersegélyt küldött, ebbe az akcióba hazánk is bekapcsolódott. (Tanjug) Csökken az exportlehetőség Milyen pozitiokkal küszködik a szabadkai November 29-e Húsárugyár? — Boško Krimic látogatása Tartományi Bizottsága Elnökségének elnöke is. A vendéget Tomislav KARADŽIC, a húsárugyár vezérigazgatója tájékoztatta a gyártási folyamatról, az állattenyésztés helyzetéről és a vágóállat biztosításának problémáiról. Egyebek között elmondta, hogy tavaly több mint 230 000 hízósertést és 15 000 üszőt dolgoztak fel, és összesen 45 000 tonna húskészítményt állítottak elő. A tavalyi év második felében értékesítési gondok merültek fel, ami az idei évre is jellemző, mivel a piac felvevőképessége mindinkább csökken, az exportlehetőségek kisebbek, habár nagy erőfeszítések történtek az újabb piacok felkutatására és meghódítására. Boško Krunićnak arra a kérdésére, hogy mit tesznek a dolgozók szociális helyzetének javítására, és az életszínvonal megőrzésére, a gyár képviselői elmondták, hogy a dolgozói közösségben mintegy 900 szakképzetlen dolgozónak az átlagos személyi jövedelme tavaly alig érte el a 19 000 dinárt, a legalacsonyabb személyi jövedelem pedig 13 000 dinár volt. Különféle juttatásokkal igyekeznek segíteni és enyhíteni a munkások szociális helyzetén. A VKSZ TB elnöke érdeklődött, hogy mit tesznek az Agros mezőgazdasági-élelmiszeripari társulásban a munka- és eszköztársítás érdekében, kiváltképp a jövedelemszerzésen alapuló kapcsolatteremtésért az idegenforgalmi munkaszervezetekkel. A gyár képviselői elmondták, hogy e téren még sok a feladat, jóllehet a szabadkai munkaszervezet több tengerparti kollektívával is együttműködik. Ez a kapcsolat többnyire a tőkehús és a húskészítmények szállítására korlátozódik. A tegnapi összejövetelen Milan DRČA, a gyár központi munkástanácsának elnöke átadta Boško Krunjénak a munkaszervezet aranyjelvényét, melyet a November 29-e Húsárugyár fennállásának 90. évfordulója alkalmából ítéltek oda a dolgozó közösség fejlődéséhez való hozzájárulásáért. S. K. A. Hogyan alakul a termelés, milyen nehézségekkel kell szembenézniük a dolgozóknak a tervteljesítés során, továbbá mit tesznek a több mint 2000 dolgozót foglalkoztató szabadkai húsárugyárban a munkások szociális helyzetének javításéra, életszínvonalának megőrzésére? Ezek a kérdések szerepeltek a többi között annak az összejövetelnek a napirendjén, amit tegnap tartottak a szabadkai November 29-e Húsárugyárban, s amelyen megjelent Bráko KRUNIC, a VKSZ A társadalmi önvédelmi rendszer fejlesztése ülést tartott a JSZSZK Képviselőházának Honvédelmi Bizottsága A társadalmi önvédelmi és az általános honvédelmi koncepció további sikeres fejlesztésének fontos feltétele nem más, mint az, hogy valóra váltsuk a helyi közösségekben és a társultmunka-szervezetekben az e területekre vonatkozó feladatokat. A tűzesetek országszerte hatalmas anyagi károkat okoznak társadalmi közösségünknek — hangsúlyozták a JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsa Honvédelmi Bizottságának tagjai, majd rámutattak, hogy a társadalmi önvédelmi struktúrák gyakran rosszul szerveződnek meg és munkájuk nem eléggé hatékony. A társadalmi önvédelmi rendszer működését fejlesztő megoldásokat a békeidőben és a háborús körülmények közötti hatékony tevékenységben kell keresnünk, nem pedig a nagyobb fokú adminisztrálódásban, azaz a védelmi rendszer szerveinek és struktúráinak növelésében. A bizottság küldöttei rámutattak arra is, hogy gyakrabban kellene elemezni a társadalmi önvédelmi szervek munkáját. Az ülés végén meghatározták a bizottság idei munkaprogramját is. (Tanjug) 1985. március 1., péntek Nem teljesül a fejlesztési határozat (Folytatás az 1. oldalról) zete, az infláció felgyorsult növekedése és az életszínvonal állandó esése. Mindezeket a problémákat már a múlt év végén is tapasztaltuk, de semmi lényeges nem változott. Az idei kivitelre vonatkozó adatok arra figyelmeztetnek, hogy az intézkedések nem hozták meg a várt eredményeket. Aggasztó a kiviteli és a behozatali árak közti arány is, több milliárd dinárt veszítünk ezen. Még mindig nem biztosítottunk stabil feltételeket a gazdálkodásra, a társadalmi-politikai közösségek bürokratikus rétegei gyakran szándékosan akadályozzák és gátolják a társult munkát — hangsúlyozta Milosevic. Milosevic ezután legfontosabb kérdésként említette a túlságosan is nagy inflációt, a kiviteli motiváció csökkenését, a szociális problémák gyarapodását, majd kérte, hogy e kérdésekre mielőbb pontos választ adjunk. Az életszínvonalvédelmi intézkedések — még ha rövid távúak is — szükségesek és politikailag támogatnunk kell őket. Ezután Darinka PUSKARIC szólalt fel, elmondta, hogy a stabilizáció súlya még mindig nem oszlik meg egyenletesen. Véleménye szerint ezért növekszik a munkabeszüntetések száma. Horvátországban az idén 30 százalékos ez a növekedés a múlt évihez képest. A vitában felszólalt Lazar DJODJIĆ, majd Jelena ĆUPARDIJA is, s hangsúlyozta, hogy a Szocialista Szövetségnek, de a KSZ-nek is meg kell változtatnia munkamódszereit és a dolgozókat be kell vonni minden intézkedés elkészítésébe. Velizar SKEROVIC szerint nem vagyunk eléggé bátrak ahhoz, hogy felmondjunk a dologtalanoknak, holott ezt a lépést egyszer s mindenkorra meg kell tennünk, száz- és százezer fiatal, szakképzett káder vár munkára. Az elnökségi ülésen felszólalt még Maric ROMANO, Sergi BITIQI, Obrad STANICIC, Ljubisav MARKOVIC. Miloš SINDJIC is beszélt, tájékoztatta az elnökséget arról, hogy az SZVT jelenleg milyen munkát végez, Bojko DIMITRIJEVIC pedig elmondta, hogy nagy késéssel készülnek a rendszerbeli megoldások. Zika RADOJLOVIC hangsúlyozta, hogy gyakorlati megoldásokra van szükség, épp ezek hiányoznak. Marjan Rožič a vitát lezárva megállapította, hogy a legsürgősebben konkrét gyakorlati programot kell készíteni a gazdaság tehermentesítésére. Bátrabban kell szembenéznünk az inflációval, azért, hogy az év közepén vagy esetleg az év végén ne azt állapítsuk meg, hogy ez az év is kézzelfogható eredmények nélkül múlt el. A Szocialista Szövetség szorgalmazza, hogy ne emeljék a liszt és a kenyér árát, amíg nem készülnek olyan intézkedések, amelyekkel enyhíteni lehet az áremelést követő helyzeten, de ez a munka sem jár sikerrel. (Tanjug) Kirabolták az ohridi kolostort Tizenhárom ikont vittek el a Szveti Naumból Február 25-ére virradóra az Ohridi-tó melletti Szveti Naum kolostort kirabolták, 13 ikonnal távoztak a betörők. A Nova Makedonija tegnapi száma írt az esetről. Az ohridi belügyi titkárság megállapította, hogy a betörők feltörték a kolostor kanuját, majd a kolostor templomának kapuját is. Kiválasztották a legértékesebb ikonokat, amelyek történelmi értékűek is, és ez arra utal, hogy a rablást olyanok szervezték, akik jól ismerik a macedón ikonokat. A Macedón Belügyi Titkárság a betörés felfedezése után azonnal tájékoztatta az ország belügyi titkárságát, az Interpol segítségével pedig nemzetközi körözőlevelet adtak ki a rablók után, részletesen ismertették az elrabolt nemzeti kincsekre vonatkozó adatokat. Az ikonok nagy művészi és más értékűek is, 1711 táján készülhettek, Konsztantin Zograf készítette őket. A rablók dolgát megkönnyítette az is, hogy a Szveti Naumnak nincs őre. Macedóniában szinte egyetlen ilyen létesítményt sem őriznek. Ez a nagyméretű betörés talán utal majd arra, hogy feltétlenül meg kell védeni az ilyen értékes kincseket a tolvajoktól. (Tanjug) BOSZNIA-HERCEGOVINA ötmilliárd dinár a mezőgazdaság fejlesztésére A Bosznia-Hercegovinai Végrehajtó Tanács tegnapi ülésén jóváhagyta az elsődleges mezőgazdasági termelés fejlesztésére fordítandó beruházási eszközök programját az 1984—1986. évben, ezt a pénzt az említett időszakban időszakonként, évenként és a céloktól függően irányítják majd az elsődleges termelés fejlesztésére. A beruházási ütem programja szerint az idén 5171,7 millió dinárt fordítanak erre a célra, jövőre 3417,7 milliót és 1987-ben 970,0 millió dinárt. A megkezdett és az új beruházási munkálatok elvégzésére fordított beruházási eszközök befektetésével a hústermelés mintegy 47 000 tonnával, a tejtermelés mintegy 20,8 millió literrel, a tojástermelés mintegy 12,5 millió darabbal, a búzatermesztés pedig mintegy 100 000 tonnával növekedhet. (Tanjug)