Magyar Szó, 1985. március (42. évfolyam, 58-72. szám)

1985-03-01 / 58. szám

BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ Az egység fokozása állandó feladat (Folytatás az 1. oldalról) Az idén meg kell tartani a kivi­tel ütemét, de ezzel párhuzamo­san gyorsa­bban kell meghatározni a város kiviteli stratégiáját is, hogy azzal összhangban csoporto­síthassuk át a termelést. Tovább kell szorgalmazni a gaz­daság tehermentesítését, de ezzel egyidejűleg magának a gazdaságnak is törekednie kell fizető- és fel­halmozó képességének fokozására. A fejlesztési terveket a saját erő­re való támaszkodás elve alapján kell kidolgozni, tovább bővítve a munka- és eszköztársítás folyama­tát, hallottuk. A fejlődési koncep­ció kidolgozásakor viszont az ed­diginél sokkal jobban ki kell hasz­nálni azt az előnyt, hogy Újvidé­ken annyi tudományos kutatóinté­zet működik. Áttérve a politikai rendszer kér­déskörére Svetozar Jovanovic a következőket mondta: A szocialista önigazgatás politikai rendszerének tökéletesítése önmagában nem biz­tosítja a rendszer hatékony műkö­dését, ha egyúttal nem erősítjük a KSZ szerepét és felelősségét, ha nem tökéletesítjük munkamódsze­rünket, ha nem járulunk hozzá az egységes és koordinált társadalmi­­politikai akcióhoz, ha nem fokoz­zuk saját felelősségünket a célok és a feladatok teljesítéséért. A JKSZ egysége erősítésének kulcsa nem abban rejlik, hogy licitál­junk: mennyi önállóság és mennyi centralizmus kell a Kommunista Szövetségben, hanem, hogy követ­kezetesen alkalmazzuk a demokra­tikus centralizmus elvét mint a párt belső életének, szervezettsé­gének és ténykedésének alapelvét. Eközben erélyesen meg kell aka­dályoznunk, hogy bárki is visz­­szaéljen ezzel az elvvel, azáltal, hogy lényegét a formális proce­dúrára vagy a hierarchia elvére korlátozza. A KSZ-ben uralkodó egységről, illetve annak hiányáról pedig a következőket mondta: Különösen az aggasztó, hogy nem állunk a KSZ-ben mindannyian készen ar­ra, hogy egységesen, nyíltan és in­­gadozásimentesen eszmei-politikai harcba induljunk a KSZ és tár­sadalmunk egésze álláspontja ér­vényesítéséért. Eltérően viszonyu­lunk például a nacionalizmushoz, akárcsak az egyéb szocialista-, ön­igazgatás- és kommunistaellenes magatartáshoz. Mindemiatt a na­cionalista front az ellenzéki tény­kedés ütőerejévé válhat, mi pedig nem tartjuk mindig szem előtt, hogy számun­kra minden naciona­lizmus egyaránt veszélyes, mert az ellenforradalmat szolgálja. Először a KSZ-ben kell leszámolnunk a nacionalisták­ka­l és szi­mpatizán­­saikkal, akárcsak azokkal, akik csak szavaikban ítélik el a nacio­nalizmust, hiszen a forradalmi harcba csa­k megbízható kommu­nistákkal indulhatunk. Felszólalásában Vojin RODIC hangsúlyozta, hogy pillanatnyilag Újvidék legnagyobb gondja a munkanélküliség, mivel a munkát keresők száma meghaladja a 12 000-et. Ahhoz, hogy megoldjuk ezt az égető problémát, a tudo­mányt is segítségül kell hívni, hogy minél több, a termelést szol­gáló új munkahelyet nyithassunk a gazdaságban. Ezenkívül azonban hamarosan komolyan foglalkoz­nunk kell a dologkerülőkkel is, mondta, illetve azokkal, akik csak megjelennek munkahelyükön, de semmit sem dolgoznak, vagy mun­kájukból semmi haszna sincs a társadalomnak. A továbbiakban beszámolt azokról az intézkedé­sekről, amelyekkel a tartományi székvárosban a kis keresetű dolgo­zók életszínvonalát kívánják javí­tani. Pero ZUBAC felszólalásában a nacionalizmus veszélyére hívta föl a figyelmet. Mint mondta, eszmei ellenfeleink immár nyílt lapokkal játszanak, a nacionalizmus mint ellenforradalom köré tömörülnek, feladatunk, hogy fölkészüljünk a hosszú és kitartó harcra ellenük, számolva egyúttal az esedékes árulásokkal is sorainkban. Ennek illusztrálására azt hozta föl, hogy a legveszélyesebb nacionalista ful­lánkok épp azoktól érkeznek, akik valamikor a párt tekintélyes tag­jai voltak. Mint mondta, nem az ország vagy a tartomány különbö­ző részeiben hallható ittas éneklé­sek jelentik az igazi veszélyt, mert azok gyakran az elégedetlenség kifejezői lehetnek. Ennél sokkal veszélyesebb a fiatalok indoktri­­nációja, amely ellen a Kommunis­ta Szövetség nem harcol mindig kellő eréllyel. Hangsúlyozta, hogy fokoznunk kell eszmei és akció­­egységünket, mert éppen egysé­günk hiánya járul hozzá az ellen­zék erejének növekedéséhez. A to­vábbiakban szólt a detitoizációra rányuló tendenciákról is, hang­súlyozva, hogy Tito és forradal­munk elválaszthatatlan egymástól, így — ilyen értelemben — aközött sem tehetünk különbséget, hogy a támadás Tito személyét vagy ma­gát a forradalmat, annak vívmá­nyait éri-e. Márpedig azok a tö­rekvések, amelyek arra irányul­nak, hogy egymástól elválasszák a testvériség és az egység fogalmát, lényegében forradalmunk és veze­tő személyisége, Tito ellen irányul, mondta, s ezzel erélyesen szembe kell szegülnünk. Hamdija POZDERAC, a JKSZ KB Elnökségének tagja felszólalá­sában arról beszélt, hogy a gazda­ságban meg kell fosztani az álla­mot a hatalomtól, illetve attól, hogy az övé legyen a döntő szó a gazdasági folyamatok meghatáro­zásában. Ehelyett az eszköz- és a munkatársítás országos méretű el­terjedésére kell törekednünk, mert az az egység érvényesítésének az útja, akárcsak annak, hogy tény­legesen i­s a munkásosztály, a dol­gozók váljanak a bővített újrater­melés döntő tényezőjévé. A JKSZ Központi Bizottságának következő, 16. üléséről szólva elmondta, hogy csak akkor fogja beváltani a hoz­zá fűzött reményeket, ha valóban széles körű akciót eredményez, amelynek során kitartunk azokban a kérdésekben, amelyektől szocia­lista önigazgatású rendszerünk, föderatív közösségünk további fej­lődése függ. CSEHÁK Gyöngyi Rosszul startolt a gazdaság Már most kérdésessé vált a tervek teljesítése • Az Orszá­gos Gazdasági Kamara Végrehajtó Bizottságának üléséről A gazdaság év eleji alakulása nem nyújt sok reményt arra, hogy az idén sikerülni fog teljes egészé­ben valóra váltani néhány hónap­pal ezelőtt készült terveinket, szö­gezték le az Országos Gazdasági Kamara Végrehajtó Bizottságának küldöttei tegnapi ülésükön. A ki­vitel például csupán januárban 10— 12 százalékkal esett. Az ipari ter­melés pedig csak jelképesen, 1,3 százalékkal nőtt. S ami mindebben a legkedvezőtlenebb: az árak mint­egy 10 százalékkal emelkedtek. Szinte senki sem várt ennyire ked­vezőtlen gazdasági startot, főleg a viszonylag sikeres tavalyi év után. A küldöttek hangsúlyozták: igen­csak aggasztó, hogy lelassult az ipar munkaüteme. Ha gazdaságunk­nak ez a motorja megtorpan, na­gyon gyenge eredményeket érünk el a külgazdasági kapcsolatok te­rén, a hazai ellátásban, s újabb ne­hézségeink lesznek az inflációval. Ezért mielőbb napvilágra kell hoz­ni azokat az intézkedéseket, ame­lyeken az illetékes szolgálatok már régóta dolgoznak, hogy ily módon megelőzzük ezeket a problémákat. Olyan vélemények is elhangzot­tak az ülésen, hogy a gazdaság túl sokat vár valamilyen csodatevő in­tézkedésektől és a szövetségi szer­vek megoldásaitól, amelyek egyik napról a másikra megoldanák a jelenlegi bajokat. Tény, ho­­y a gazdaságpolitikai intézkedésektől is sok függ, de a gazdaságra is jelen­tős része hárul a felelősségnek. Nyilvánvaló, hogy a gazdaság még nem aknázta ki minden tartalékát, és számos problémát, mulasztást még mindig áremeléssel igyekszik pótolni. (Tanjug) Meghatározták a mezőgazdasági védőárakat (Folytatás az 1. oldalról) A Tanács határozatot hozott a késedelmi kamat 71 százalékra való növeléséről a társadalmi esz­közök azon igénybevevőinek ese­tében, akik nem törlesztik ide­jében a felvett kölcsönöket. A Szövetségi Végrehajtó Ta­nács közös koncepciót fogadott el a kábítószer-csempészet meg­akadályozásáról és a kábítószer­élvezők gyógyításáról. A törvény­telen kábítószerforgalom nagy méreteket öltött. Az eddigi in­tézkedések nem hoztak megfele­lő eredményeket. Ezenkívül az egyes tevékenységek nem voltak kellően összehangolva. A kábító­szer­­rabjává vált személyek gyó­gyítása továbbra is súlyos társa­dalmi probléma. A külfölddel való kapcsolatok területéről a Szövetségi Végre­hajtó Tanács egyebek között meg­vitatta az aszály sújtotta afrikai országok megsegítésével kapcsola­tos intézkedésekről szóló infor­mációt. Megállapították, hogy 24 afrikai országot sújt katasztrofá­lis aszály és éhínség, mintegy 200 millió ember van veszély­ben. Az afrikai országok egyre inkább élelmiszer-behozatalra szo­rulnak. 1980-ban 5 milliárd dol­lárt költöttek gabona-behozatalra. 1982-ben a világ gabonatermelése 2 százalékkal nőtt, s ebben az évben 23 országot sújtott élelmi­szerhiány. Az elmúlt három év­ben az évszázad legsúlyosabb éhínsége sújtja a kontinenst. Fő­leg tavaly volt nagyon súlyos a helyzet, rengetegen éhen haltak. A nemzetközi közösség eleget tett a veszélyeztetett országok felhí­vásának és jelentős élelmiszerse­gélyt küldött, ebbe az akcióba ha­zánk is bekapcsolódott. (Tanjug) Csökken az exportlehetőség Milyen pozitiokkal küszködik a szabadkai November 29-e Húsárugyár? — Boško Krimic látogatása Tartományi Bizottsága Elnöksé­gének elnöke is. A vendéget Tomislav KARADŽIC, a húsárugyár vezérigazgatója tájé­koztatta a gyártási folyamatról, az állattenyésztés helyzetéről és a vá­góállat biztosításának problémáiról. Egyebek között elmondta, hogy tavaly több mint 230 000 hízó­sertést és 15 000 üszőt dolgoztak fel, és összesen 45 000 tonna hús­­készítményt állítottak elő. A ta­valyi év második felében értéke­sítési gondok merültek fel, ami az idei évre is jellemző, mivel a piac felvevőképessége mindinkább csökken, az exportlehetőségek ki­sebbek, habár nagy erőfeszítések történtek az újabb piacok felku­tatására és meghódítására. Boško Krunićnak arra a kérdé­sére, hogy mit tesznek a dolgo­zók szociális helyzetének javítá­sára, és az életszínvonal megőr­zésére, a gyár képviselői elmond­ták, hogy a dolgozói közösség­ben mintegy 900 szakképzetlen dolgozónak az átlagos személyi jövedelme tavaly alig érte el a 19 000 dinárt, a legalacsonyabb személyi jövedelem pedig 13 000 dinár volt. Különféle juttatások­kal igyekeznek segíteni és enyhí­teni a munkások szociális helyze­tén. A VKSZ TB elnöke érdeklő­dött, hogy mit tesznek az Agros mezőgazdasági-élelmiszeripari tár­sulásban a munka- és eszköz­társítás érdekében, kiváltképp a jövedelemszerzésen alapuló kap­csolatteremtésért az idegenforgal­mi munkaszervezetekkel. A gyár képviselői elmondták, hogy e té­ren még sok a feladat, jóllehet a szabadkai munkaszervezet több tengerparti kollektívával is együttműködik. Ez a kapcsolat többnyire a tőkehús és a hús­­készítmények szállítására korláto­zódik. A tegnapi összejövetelen Milan DRČA, a gyár központi munkás­tanácsának elnöke átadta Boško Krunjénak a munkaszervezet aranyjelvényét, melyet a Novem­ber 29-e Húsárugyár fennállásá­nak 90. évfordulója alkalmából ítéltek oda a dolgozó­ közösség fejlődéséhez való hozzájárulásáért. S. K. A. Hogyan alakul a termelés, mi­lyen nehézségekkel kell szembe­nézniük a dolgozóknak a terv­teljesítés során, továbbá mit tesz­nek a több mint 2000 dolgozót foglalkoztató szabadkai húsáru­gyárban a munkások szociális helyzetének javításéra, életszín­vonalának megőrzésére? Ezek a kérdések szerepeltek a többi kö­zött annak az összejövetelnek a napirendjén, amit tegnap tartot­tak a szabadkai November 29-e Húsárugyárban, s amelyen meg­jelent Br­áko KRUNIC, a VKSZ A társadalmi önvédelmi rendszer fejlesztése ülést tartott a JSZSZK Képvi­selőházának Honvédelmi Bizottsága A társadalmi önvédelmi és az általános honvédelmi koncepció további sikeres fejlesztésének fon­tos feltétele nem más, mint az, hogy valóra váltsuk a­ helyi közös­ségekben és a társultmunka-szer­­vezetekben az e területekre vo­natkozó feladatokat. A tűzesetek országszerte hatalmas anyagi ká­rokat okoznak társadalmi közös­ségünknek — hangsúlyozták a JSZSZK Képviselőháza Szövetségi Tanácsa Honvédelmi Bizottságá­nak tagjai, majd rámutattak, hogy a társadalmi önvédelmi struktú­rák gyakran rosszul szerveződnek meg és munkájuk nem eléggé ha­tékony. A társadalmi önvédelmi rend­szer működését fejlesztő megoldá­sokat a békeidőben és a háborús körülmények közötti hatékony te­vékenységben kell keresnünk, nem pedig a nagyobb fokú adminisztrá­­lódásban, azaz a védelmi rendszer szerveinek és struktúráinak növe­lésében. A bizottság küldöttei rámutattak arra is, hogy gyakrabban kellene elemezni a társadalmi önvédelmi szervek munkáját. Az ülés végén meghatározták a bizottság idei munkaprogramját is. (Tanjug) 1985. március 1., péntek Nem teljesül a fejlesztési határozat (Folytatás az 1. oldalról) zete, az infláció felgyorsult növe­kedése és az életszínvonal állandó esése. Mindezeket a problémákat már a múlt év végén is tapasztaltuk, de semmi lényeges nem változott. Az idei kivitelre vonatkozó ada­tok arra figyelmeztetnek, hogy az intézkedések nem hozták meg a várt eredményeket. Aggasztó a ki­viteli és a behozatali árak közti arány is, több milliárd dinárt v­eszítünk ezen. Még mindig nem biztosítottunk stabil feltételeket a gazdálkodásra, a társadalmi-poli­tikai közösségek bürokratikus ré­tegei gyakran szándékosan aka­dályozzák és gátolják a társult munkát — hangsúlyozta Milosevic. Milosevic ezután legfontosabb kérdésként említette a túlságosan is nagy inflációt, a kiviteli moti­váció csökkenését, a szociális prob­lémák gyarapodását, majd kérte, hogy e kérdésekre mielőbb pontos választ adjunk. Az életszínvonal­védelmi intézkedések — még ha rövid távúak is — szükségesek és politikailag támogatnunk kell őket. Ezután Darinka PUSKARIC szó­lalt fel, elmondta, hogy a stabili­záció súlya még mindig nem osz­lik meg egyenletesen. Véleménye szerint ezért növekszik a munka­­beszüntetések száma. Horvátország­ban az idén 30 százalékos ez a nö­vekedés a múlt évihez képest. A vitában felszólalt Lazar DJO­­DJIĆ, majd Jelena ĆUPARDIJA is, s hangsúlyozta, hogy a Szocia­lista Szövetségnek, de a KSZ-nek is meg kell változtatnia munka­­módszereit és a dolgozókat be kell vonni minden intézkedés elkészí­tésébe. Velizar SKEROVIC szerint nem vagyunk eléggé bátrak ahhoz, hogy felmondjunk a dologtalanok­­nak, holott ezt a lépést egyszer s mindenkorra meg kell tennünk, száz- és százezer fiatal, szakkép­zett káder vár munkára. Az elnökségi ülésen felszólalt még Maric ROMANO, Sergi BITIQI, Obrad STANICIC, Ljubisav MAR­­KOVIC. Miloš SINDJIC is beszélt, tájékoztatta az elnökséget arról, hogy az SZVT jelenleg milyen munkát végez, Bojko DIMITRIJE­­VIC pedig elmondta, hogy nagy ké­séssel készülnek a rendszerbeli megoldások. Zika RADOJLOVIC hangsúlyoz­ta, hogy gyakorlati megoldásokra van szükség, épp ezek hiányoznak. Marjan Rožič a vitát lezárva megállapította, hogy a legsürgőseb­ben konkrét gyakorlati programot kell készíteni a gazdaság teher­mentesítésére. Bátrabban kell szembenéznünk az inflációval, azért, hogy az év közepén vagy esetleg az év végén ne azt állapít­suk meg, hogy ez az év is kézzel­­fogható eredmények nélkül múlt el. A Szocialista Szövetség szorgal­mazza, hogy ne emeljék a liszt és a kenyér árát, amíg nem készül­nek olyan intézkedések, amelyekkel enyhíteni lehet az áremelést követő helyzeten, de ez a munka sem jár sikerrel. (Tanjug) Kirabolták az ohridi kolostort Tizenhárom ikont vittek el a Szveti Naumból Február 25-ére virradóra az Oh­­ridi-tó melletti Szveti Naum ko­lostort kirabolták, 13 ikonnal tá­voztak a betörők. A Nova Makedo­­nija tegnapi száma írt az esetről. Az ohridi belügyi titkárság meg­állapította, hogy a betörők fel­törték a kolostor kanuját, majd a kolostor templomának kapuját is. Kiválasztották a legértékesebb iko­nokat, amelyek történelmi értékűek is, és ez arra utal, hogy a rablást olyanok szervezték, akik jól isme­rik a macedón ikonokat. A Macedón Belügyi Titkárság a betörés felfedezése után azonnal tájékoztatta az ország belügyi tit­kárságát, az Interpol segítségével pedig nemzetközi körözőlevelet ad­tak ki a rablók után, részletesen ismertették az elrabolt nemzeti kin­csekre vonatkozó adatokat. Az ikonok nagy művészi és más értékűek is, 1711 táján készülhet­tek, Konsztantin Zograf készítette őket. A rablók dolgát megkönnyítette az is, hogy a Szveti Naumnak nincs őre. Macedóniában szinte egyetlen ilyen létesítményt sem őriznek. Ez a nagyméretű betörés talán utal majd arra, hogy feltétlenül meg kell védeni az ilyen értékes kincseket a tolvajoktól. (Tanjug) BOSZNIA-HERCEGOVINA ötmilliárd dinár a mezőgazdaság fejlesztésére A Bosznia-Hercegovinai Végre­hajtó Tanács tegnapi ülésén jóvá­hagyta az elsődleges mezőgazda­­sági termelés fejlesztésére fordí­tandó beruházási eszközök prog­ramját az 1984—1986. évben, ezt a pénzt az említett időszakban időszakonként, évenként és a céloktól függően irányítják majd az elsődleges termelés fejleszté­sére. A beruházási ütem programja szerint az idén 5171,7 millió di­nárt fordítanak erre a célra, jövőre 3417,7 milliót és 1987-ben 970,0 millió dinárt. A megkezdett és az új beruházási munkálatok elvégzésére fordított beruházási eszközök befektetésével a húster­melés mintegy 47 000 tonnával, a tejtermelés mintegy 20,8 millió literrel, a tojástermelés mintegy 12,5 millió darabbal, a búzater­mesztés pedig mintegy 100 000 tonnával növekedhet. (Tanjug)

Next