Magyar Szó, 1985. május (42. évfolyam, 118-131. szám)

1985-05-01 / 118. szám

XLII. évf., 118. (13621.) szám 1985. április 30., május 1., 2. Ára 30 dinár Valóság és lehetőség Fe idéződik bennem gyakran annak az idős embernek az alakja, akivel a falu egyik legszélső házának udvarában találkoztunk: egyenesen áll, munkaruhában, kihúzza magát, közben megkapaszkodik a közeli fában, az erős hullámokban ránk törő tavaszi szélben kibiztosítva hetven esztendejének maradék súlyát, szilárdan, hatéozottan, egyenesen áll, a fába kapaszkodva — a távolból úgy tűnhet, mi.t egy zászlóvivő ... Nos, erre az egyenes tartásra, erre a határozottságra van szükségünk mindannyiunknak. És nagyobb fokú egységre. Nehézségeink ismertek. A megoldás kulcsa a munkásosztály kezében van. Mert általában a dolgozók azok, akik szilárdan hitet tesznek a munka s a társadalmi viszonyok továbbépítésének folytonossága melett, s a gazdasági problémákból való kiutat illetően is reménykedőbbek, mint mondjuk sok szaktudós közgazdász. A tenniakarás készsége mindenekelőtt a dolgozók jellemzője. A döntési jog gyakorlása azonban még nem minden esetben. Mindannyiunk számára világos, hogy ha a társult munka nem képes kellő módon alakítani a termelési és gazdasági viszonyokat, megfelelően levezetni az önigazgatási érdekek pluralizmusából fakadó feszültségeket, akkor a viszonyok, hogy úgy mondjuk maguktól alakul(gat)nak, s végül az állam lép közbe. Társadalmunknak tehát továbbra is számolnia kell az etarizmus és az önigazgatás ellentétével, ezért kell mielőbb megteremtenünk a feltételeket arra, hogy a munkások vegyék kezükbe a társadalmi reprodukció eszközeinek egészét, ne a bürokratikus-technokrata erők, s ne egy hivatásos igazgatási réteg tegye ezt a munkásosztály nevében. Vagy ahogy a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságának múlt heti ülésén megfogalmazták: „A gazdasági rendszer mechanizmusában, a fejlesztési és gazdaságpolitikában olyan változásokra van szükség, amelyek megerősítik a munkások és a társultmunka-szervezetek alkotmányos helyzetét, hogy ily módon képesek legyenek arra, hogy vállalják a kezdeményezést és a felelősséget az általuk igazgatott társadalmi eszközök gazdasági funkciójának érvényesítéséért a saját érdekükben s a társadalom egészének érdekében." önigazgatású társadalmunk fejlődésének eddigi szakasza rendkívül jelentős és sikerekben gazdag, az utóbbi esztendőkben azonban a nagyfokú infláció, valamint a reálkereset és az életszínvonal mindenki által érezhető és érzékelhető csökkenése lerontotta az eredményeket és a kedvező törekvéseket. A hosszú távú gazdasági stabilizációs program távlatot nyitott ugyan, s az általános pártvita is mozgósította a tagságot és a dolgozók széles tömegeit, a vélt fordulat azonban — úgy igazából — még nem történt meg. Még mindig nagy a különbség a kinyilatkoztatások és a gyakorlat, a lehetőségek és a valóság között. Persze, tudnunk kell, hogy a napi bírálatnak mindig a törtéelmi feladataink távlatában kel állnia, s ilyen tekintetben a megadott lehetőség még nem valóság. A lehetőségekkel viszont élnünk kell. Ez most a feladatunk nemzeteink és nemzetiségeink, munkásosztályunk, társadalmunk nagyobb erőpróbát is sikerrel kiállt, most is elkötelezettsége és alkotóereje a döntő. Mindez egyértelmű. De egyértelmű az is, hogy az emberek elvárják a gyorsabb és határozottabb cselekvést. Olyan magatartást és határozottságot, amelyet az írásunk nyitórészében megjelenített férfi tartása is szimbolizál. SINKOVITS Péter (NÉMETH Mátyás felvétele) Az emberés a jövő felé Folytatjuk szocialista forradalmunkat • A szövetségi társadalmi-politikai szervezetek május elsejei kiáltványa Gratulálunk május elseje, a munka ünnepe alkalmából, a munkásosztálynak, minden dolgozónak és polgárnak, a népfelszabadító háború harcosainak, a fiataloknak, a fegyveres erők tagjainak, küföldön dolgozó munkásainknak, minden nemzetünknek és nemzetiségünknek. A munkásosztály és hazánk valamennyi dolgozója összetett és kitartó harcot vív további fejlődésünkért, következetesen folytatja a titói forradalmi utat, szocialista önigazgatású társadalmunk kiépítését. Mindannyian egyöntetűen azt valljuk, hogy a KSZ politikájának és álláspontjainak elfogadásával és érvényesítésével, a saját erőnkre és lehetőségeinkre való erőteljes támaszkodással gyorsabban leküzdhetjük mostani gazdasági és szociális problémáinkat. Ez az irányelv kifejezésre jut abban a követelményben is, hogy erélyesen, halasztást nem tűrve teljes egészében valóra váltjuk a hosszú távú gazdasági stabilizációs programot. Csakis jobb munkával, valamennyiünk alaposabb elkötelezettségével, a termelésben vállalt nagyobb fokú felelősséggel és nagyobb fokú egységgel, a társadalmi eszközök egységesebb irányításával, és az egész rendszerünk átfogó működéséért vállalt nagyobb felelősséggel küzdhetjük le jelenlegi problémáinkat és tehetünk újabb lépéseket a termelők és a szocialista önigazgatási viszonyok fejlesztésére. A társult munka sok területén máris eredményeket érünk el, és ez nagyban serkent bennünket az újabb törekvésekre, az újabb sikerek elérésére. Mindez azt mutatja, hogy sokkal többet érhetünk el, ha mindenütt a legalaposabban fejlesztjük az alkotást, mozgósítjuk felhalmozódott erőnket és felgyülemlett képességeinket. Nincs olyan probléma, amit ne tudnánk leküzdeni, ha egységesek vagyunk és állandóan munkálkodunk a forradalom történelmi céljainak teljesítésén, és az olyan közvetlen feladatok végrehajtásán, amelyeket az időszerű társadalmi körülmények állítanak elénk, és ha egyetértésben letörjük mindazokat az ellenállásokat és akadályokat, amelyek társadalmi és rendszerbeli irányelveink előtt merülnek fel. A felgyülemlett gazdasági nehézségek nagyban érintik a dolgozók életszínvonalát. Tudjuk, hogy a munka- és életkörülményeket csakis jobb termeléssel, nagyobb termelékenységgel, a társadalmi eszközök ésszerű felhasználásával és megőrzésével, a sikeresebb kivitellel, az egységes jugoszláv piacon való intenzívebb kapcsolatteremtéssel és társulással tudjuk feljavítani. Épp ezért kell szorgalmaznunk azt is, hogy gyorsabban keljenek életre a társult munkaviszonyairól és helyzetéről alkotott legfontosabb irányelveink és ezen az alapon a hatékonyabb gazdálkodással kell megteremtenünk a nagyobb jövedelem feltételeit. Ez egyben megköveteli azt is, hogy a mostani problémák súlyát egyenletesen osszuk el a társadalom valamennyi részért, és különösen azt, hogy erélyesen tegyük meg az intézkedéseket a jogtalan áremelés leküzdésére, mindenekelőtt az olyan termékek és szolgáltatások esetében, amelyek nagy jelentőségűek a széles rétegek életszínvonalára. A középtávú tervek elkészítésekor és végrehajtásakor ki kell jelölnünk a további fejlődés főbb irányvonalait, amelyek majd a termelőerők lendületes fejlesztésére, az intenzív gazdálkodásra, a (Folytatása a 7. oldalon) (A JKSZ X. Kongresszusán tartott beszámolóból) „Az önigazgatási viszonyok következetes illesztésével, valamint a munkások társadalmi és gazdasági helyzetének megszilárdításával — ami biztosítja a munkásoknak, hogy urai legyenek a maguk teremtette jövedelemnek, és hogy döntsenek a bővített újratermelésről ■— gyökeresen kiirthatjuk nemcsak a különféle technokrata és bürokrata törekvéseket, hanem a nacionalista jelenségeket is, amelyek ezen az alapon keletkeznek." Josip Briz TITO Olvasóinknak, terjesztőinknek és a lap barátainak kellemes májusi ünnepeket és további sikeres munkát kívánunk A Magyar Szó következő száma május 3-áin, pénteken jelenik meg A JSZSZK Elnökségének NAPIPARANGSA Május elsejének, a munka ünnepének tiszteletére április 30-án Belgrádban a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fővárosában 24 tüzérségi lövegből 15 díszlövést, Zágrábban, Ljubljanában, Szarajevóban, Szkopjéban ás Titogradban, a szocialista köztársaságok fővárosaiban 12 tüzérségi lövegből 10 díszlövést kell leadni. A JSZSZK Elnökségének nevében: VESELIN ĐURANOVIĆ elnök