Magyar Szó, 1985. május (42. évfolyam, 132-147. szám)
1985-05-16 / 132. szám
BELPOLITIKA Forradalmast ’:nni ket! a termelőerőket Hazánk tudományos-technológiai fejlődésének kért réssivel foglalkozost a JKSZ KB eszmei- és elméletimunka-ügyi inzultsága Lassan érvényesülnek a JKSZ 12. kongresszusának a tudományos-technológiai fejlődésre vonatkozó határozatai, és késünk hazánk távlati fejlesztési tervének kidolgozásával is. De már készülünk a 13. kongresszusra, amelynek platformjában egyebek között meg kell határozni a KSZ- nek a további fejlődésünkhöz való viszonyát, akárcsak a tudomány és a technológia helyéről és szerepéről alkotott álláspontjait is. Végeredményben a fentiek miatt tűzte tegnapi ülésének napirendjére a JKSZ KB eszmei- és elméletimunka -ügyi bizottsága. Duff,a POPOVIC elnökletében a témát: a Kommunista Szövetség eszmei-politikai feladatai hazánk tudományos-technológiai fejlődésében. Kimerítővitaindítójában Milan RADOVIC rámutatott arra, hogy a Kommunista Szövetségben, akárcsak a tévadalom egészében nem "tudatosodott meg kellően, hogy a tudomány fejlődése és alkalmazása korunk legfőbb jellegzetessépe, hogy a tudományos eredmények tömeges alkalmazása stabilizációs, politikánk érvényesítésének egyik előfeltétele; hogy az úgynevezett újítási láncolat legfontosabb láncszemét az oktatás- tudomány-technológia-informatika négyszöge alkotja; hogy a tudományra való támaszkodás nélkül nehezen tarthatunk lépést a fejlett világgal, a termelőerők, termelési tényezőit, gyors és gyökeres átcsoportosításával; hogy anélkül a nemzetközi munkamegosztásba is nehezen kapcsolódhatunk be egyenjogú félként ; hogy a saját erőre való támaszkodás stratégiája nélkül nem őrizhetjük meg függetlenségünket és nerre fejleszthetjük szocialista önigazgatásunkat. Ezért, hangsúlyozta Radovic, a KSZ történelmi felelőssége ma abban van, hogy olyan eszmei-politikai és társadalmi-gazdasági feltételeke teremtsen a társadalomban, amelyek biztosítják a termelőerők adományos műszaki forradalmasítását, mint a legbiztosabb alapját annak, hogy tovább fejtész■zák a szocialista önigazgatás, termelési viszonyokat. A vitában több min tízen szólaltak fel. Foad MUHIC arra figyelmeztetett, hogy a tudományos technológiai fejlődés, törvényszerűségei nem függnek a politikai rendszertől. Ezért tudomásul kell vennünk, hogy nem e törvényszerűségeket kell rendszerünkhöz i'domíteni, hanem rendszerünket e törvényszerűséghez Podovsn RADON.ÍTI! hangsúlyozta hogy a tudományos technológiai függőség viszonyaiban nem érvényesülhet függetlenségünk .egyetlen más formái,■) «rve szocializmust, nem tudjuk kiépíteni, ha a tudomány és a technológia terén a fejtést, elsősorban a tőkés országok után kullogunk. Szerp, STAJIĆ egyetértett azzal, hogy a termelési viszonyok nem kedveznek a technológiai fejlődésnek. Ennek példájaként elmondta, hogy a mezőgazdaságban társadalmi viszonyok gátolják a legújabb tudományos felismerések alkalmazását. Sergej KilRIGHER arra mutatott rá, hogy mindenálásfoglalásunk ellenére a tudományt továbbra sem termelőerőként, hanem fogyasztási tételként kezeljük, s nagyrészt ebből fakadnak finanszírozásának gondjai is. Mint mondta, meg kell találni, annak módját, hogy a tudományos felismerésből a termelési eljárás kidolgozása évén mielőbb jövedelem valósulon meg. A vitában részt vett még Zvone FILIPOVIC, Tudó KUKTOVIC Polar ŽiVADINOVIC, Millajk LASICA, Mojko LAZre, Sofiji MlSIC, Georgij DIMITROVSZKI ás Ejub KUCUK. A felszólalók véleménye szerint még pontosabban kell meghatározni az álláspontnkat a kommunisták idevágó feladatairól. A problematikával egyébként hamarosan a JKSZ KB Elnöksége is foglalkozik. CSEHÁK Gyöngyi fhríflés Sszeimtnyilvánítása Mégjut • 13-a a biztonság napa alkalmából Dabrosav С11ЈЛГО1. szövetségi belgyi titkár nagyon sok gratulációt és üdvözletet kanétt a munkaszervezetért dolgozóitól, a tudományos és más intézményektől, támdalmi-politikai szervezetektől, honvédelmi és társadalmi önvéd°mi hizoit'?-'rfe'rtól és maoár személyektől. A táviratok írói ndvp-’i ik a törekvéseket amillyeket abelfigyi szervek dol-ROZói isnéricki- i 3 bixton'ág megőrzitééért. az•brosav Culafié. szovet*tégi titkár■ ezptrmrnöm! kö'zö oetet a grstoltéc'óké'-t a Szövetségi Belügyi műbírság dolgozói és valamennyi belügyi dolgozó nevében és a maga nevében is. (Tanjug) A belgrádi hadseregotthonban a felszabadulás és a fasizmus feletti mőzelem 19. évfordulója alkalmából bemutatták Branko Mámus aegernagy A mai világ és védelmünk című könyvét. A könyvről Aleszandar Grlícskev, a JDNSZSZ Országos Választmánya Elnökségének tagja, és Veliko Kadiljeric vezérezredes beszélt. A művel kapcsolatos néhány kérdésre Inaia a szerző válaszolt. Képünkön: Branko Mamula és Alekszandar Greskov a tegnapi könyvbemutatón. (Tanjug telefotó) Nem alkotmányellenes az a törvényes rendelkezés, amely szerint az állami ünnep három napra is meghosszabbítható. A háromnapos ünnep nem csorbítja a dolgozók alkotmányos vagy törvényes jogait, azokét sem, akik vasárnap sem pihenhetnek. A fentiekről tegnap döntött a Jugoszláv Alkotmánybíró:?. Az ülésen a beocsini és a dolorto dolgozók kezdeményezését vitatták meg, szó volt az ünnepnapokra vonatkozó törvény alkotmányosságáról. Mint ismeretes, ez a törvény meghatározza, hogy ha az egyik ünnepnap, vasárnapra esik, akkor az első következő nap számít ünnepnapnak. A kezdeményezés beterjesztői azonban úgy vélik, hogy ez nincs összhangban az alkotmánnyal, mert akiknek nincs vasárnapjuk, azaz vasárnapon is dolgozniuk kell, nem jut olyan ünnep, nem ünnepelhetnek úgy, mint a többi dolgozó. Ez például vonatkozik a négy műszakban dolgozókra, de sok más dolgozóra is az olyan munkaszervezetekben, amelyekben a termelési folyamatok nem teszik lehetővé a megszakításokat. Az Alkotmánybíróság nem sokat töprengett a kérdésen. Úgy döntött, hogy a kezdeményezést nem fogadja el, mert az ünnepekről szóló törvény rendezi a kérdést, és nem teszi kérdésessé a dolgozók más alkotmányos és törvényes jogainak érvényesülését. Ez épp a heti pihenőre vonatkozó jog kérdését veti fel, továbbá az ünnepnapok kifizetését, a heti pihenő biztosítását, abban az esetben, ha az ilyen napokon nem lehet félbeszakítani a munkát. Az alkotmánybíróság megoldása szerint mindezeket a jogokat az önigazgatási általános dokumentumok alapján lehet érvényesíteni, így tehát nincs szükség arra, hogy megváltoztassuk a törvényt. (Tanjug) " • Állami ünnep három napig Nem alkotmányellenes az ünnepek meghosszabbítása » MAGYAR SZÓ 1985. május 16., csütörtök R. E. A Vajdasági Forradalmi Múzeumban tegnap Petar Simurdić, a Vajdasági Harcos Szövetség Tartományi Bizottsága Elnökségének elnöke ünnepélyesen megnyitotta A győzelem 40 éve című kiállítást. A volt harcosok, a társadalmi-politikai dolgozók, a művelődési és társadalmi intézmények küldöttei és, tanulók megtekintték a katinai ütközet valamint a szerémségi fronton a viroviticai és a bolmáni hídfőnél folytatott harcok dokumentumait. A korabeli fényképészek megörökítették a győzelem, a felszabadulás pillanatait is. Kiállították a katonák kézzel írt újságait, használati tárgyait, fegyvereit és a harcokról írt könyveket (Stefan Savic, Zarko Atanackovic, Radomir Prica, Nikola Božić, Baki Ferenc, Véber Lajos és mások munkáit). Javul, ie meg bonyolult a politikai helyzet A Szerbi DNSZSZ Elnökség, a kosovói platform érvényesítéséről Kosovo SZAT, a Szerb SZK és az ország társadalmi tényezői részvállalásának köszönhetőn Kosovóban ma politikailag sok tekintetben kedvezőbb és szilárdabb a társadalmi helyzet. Mégis nyilvánvaló, hogy az eredmények nincsenek összhangban a szubjektív erők akciójával és erőfeszítéseivel. A Kosovóban uralkodó helyzetet továbbra is összetettnek és súlyosnal, kell értékelnünk, olyannak, amelyet számos probléma terhel. Ez az árnyalt, de egyértelmű érékelés a Szerb DNSZSZköztársasági választmányának tegnapi kibővített elnökségi ülésén hangzott el, amelyen a DNSZSZ részéről a kosovói platform valóra váltásában kifejtett tevékenységet vitatták meg. A vita alapjául az a dokumentum szolgált, amely a Szocialista Szövetség eddigi tevékenységét méri fel és álláspontokat javasol idevágó további tevékenységéhez. Milisai’ DJURIČ elnökségi tag vitaindítójában leszögezte, hogy Kosovóban nem szakadt meg az ellenséges munka folyamatossága: az ellenség most zömmel illegálisan dolgozik, újabb szervezetek jelennek meg, új tagokkal, a börtönbüntetésük letöltéséről érkezőket néhol olyan fogadtatásban részesítik, ami arra bátorítja őket, togatást, a síremlékek lerombolását, részben sikerült felszámoln, de ha ritkábban is, mégiscsak előordulnak, és ezek, valamint az oyan alattomos nyomások, mint, például az, hogy a vásárlót nerre folgálják ki, na nem albán nyelven szólal meg, nyugtalanságot keltenek és mérgezik a nemzetek közötti viszonyt. Az elköltözők száma fokozatosan csökken, az elköltözés oka azonban lényegében, a régi maradt. Ezért az elköltözés ■ megfékezésében elért eredmények az alapvető noha nem az egyetlen mércéje a kosovói helyzet megváltoztatására irányuló erőfeszítések sikerének Az elköltözés megítélésében tapasztalható különbségek azonbanlényegesen megnehezítik megfékezését, bizonytalanságot keltenek és megkönnyítik az irredenták ténykedését. Djuric ezzel kapcsolatban figyelmeztetett a törvényesség érvényesítésében tapasztalható problémákra is, hiszen — noha javult a helyzet —" még mindig vannak olyan jelenségek, hogy a szerb és crnagorai nemzetiségű polgároknak nem biztosítják mindig és mindenben az egyenjogúságot. A társadalmi és magánvagyon elleni támadásokat nehezen leplezik le, és nem alkalmazzák mindig a megfelelő szankciókat, s így nemegyszer megtörténik, hogy a nemzeti egyenjogúság, a testvériség és egység elleni bűncselekményeket egyszerű kihágásnak minősítik. Miután részletesebben szólt a gazdasági fejlődés, a foglalkoztatás és az oktatás kosovói problémáiról, Djuric kitért a Szerb SZK belső viszonyai alkotmányos koncepciójának érvényesítésére, ami messzehordó jelentőségű a nemzeti egyenjogúság valóra váltásának szempontjából. Az alkotmányos elvek átfogó és következetes alkalmazásának szorgalmazását, illetve a döntéshozatal alkotmányos módjának alkalmazását semmilyen alapon sem lehet nyomásként, az autonómia megkérdőjelezéseként ,vagy majorizációként értelmezni, mondta Milisav Djuric, majd így folytatta: " Azt várjuk, hogy a föderáció szervei is (a JKSZ KB és a JSZSZK Képviselőháza) a közös érdekeknek a föderációban történő érvényesüléséről tárgyalva megvizsgálják a Szerb SZK és a Modraz BOGDANOVIC egész sor javaslatot tett az Országos Választmány álláspontjának kiegészítésére. Egyebek között javasolta, hogy Kosovo minden községében készítsenek programot az elköltözött szerbek és crnagoraiak visszaverésére, serkentsék azokat a beruházásokat, amelyek megállítják az elköltözést, szüntessék meg az elfogadhatatlan megoldásokat a nemzetiségi kulcsokról a foglalkoztatásban, a tanulók és egyetemi hallgatók felvételében. Azt is javasolta, hogy vizsgálják felül a szerbek és őrnagoraak vagyonának eladásáról szóló szerződéseket, amelyeket nyomás hatására kötöttek, valmint bizonyos végzéseket a kisajátított vagyonról, azzal, hogy a tényleges értékig terjedő különbséget nem pénzben, hanem földben fizetnék ki. Ezzel kapcsolatos Svetislav Smé javaslata is, hogy tekintettel azokra a nagy összegekre, amelyekért az utóbbi időben a földet vásárolják a szerbektől és crnagoraiaktól, vizsgálják ki e vagyon eredetét, és ha van rá törvényes alap, kobozzák el a tartományok alkotmányos helyzetének időszerű kérdéseit, és hozzájárulnak azok fejlesztéséhez. Djuriq végül síkraszállt azért, hogy a további feladatokról szóló dokumentumban egyértelműen tetézzék ki azt az álláspontot, hogy a kosovói helyzetnormalizálása, esősorban a szerbek és crnagoraiak elköltözésének megfékezése és a visszatérésükhöz szükséges feltételek megteremtése munkásosztály érdek és mindannyiunk létszükséglete. (Tanjug) Veljko MILAKOVIC kírlóan szólt a JDNSZSZ Országos Választmányának a platform végrehajtásáról szóló anyagáról, amelyen 15 hónapig dolgoztak. Különösen a további tevékenységről szóló álláspontok javaslatait bírálta, amelyek nem elég konkrétak és jóval a platform színvonala alatt állnak. Sok az általánosítás. Markovic felhívta a figyelmet arra a — mint mondta — furcsa szokásra, hogy kigondolunk valamilyen özefüggést, és akkor azzal polemizálnak. Így például azzal a tézissel állnak elő, hogy valaki meg akarja változtatni az alkotmányt a tartományok helyzetének rovására, jólehet a köztársaság társadalmi-politikai dolgozói közül soha senki nem mondott ilyent. Ugyanígy aztállítják, hogy a Kosovóból elköltözöttek Szerbia tartományok nélküli területén a foglalkoztatásban előnyben részesülnek, könnyebben kapnak lakást, telket stb. Épp ezért egy betekintés készült erről, amely arról tanúskodik, hogy ilyen jelenségek nincsenek, és hogy ezek az elköltözöttek S’eba számos városában nagy problémákat okoznak, hogy folytassák korábbi üzelmeiket. A nemzetek közötti bizalomra romboló hatással vannak a nacionalista indítékú bűncselekmények és kihágások. Drasztikus és lealacsonyító az emberek élete, méltósága és vagyona ellen elkövetett egyes cselekedetek módja. Djuric kifejezte elégedetlenségét a szerbek és crnagoraiak nyomás hatására történő elköltözésének megfékezésében elért eredményekkel. Ezekben az erőfeszítésekben még sok a formális és fórum jellegű elem, az elköltözés kérdését szektori, bizottsági kérdésre korlátozzák. A durva nyomásokat, mint péidéül az emberek életének veszélyeztetését, az erőszakot,a gyúj A két évnél tovább lekötött takarékbetétekre Hetvenszázalékos lesz a kamat Május 20-ától új magasabb kamatlábat alkalmaznak a lekötött dinár-takarékbetétekre — jelentették ki a Jugoszláv Bankok Egyesületének képviselői. Így a három hónapnál hosszabb időre lekötött dinárösszeg után 67 százalék kamatot fizetnek. Ha a betétet több mint egy évre kötik le 69 százalék a kamat. Ha a betétes kötelezi magát, hogy a pénzt nem veszi fel két éven belül, akkor a kamat 70 százalék lesz. Az új kamat a bankokban és a postai takarékpénztárban érvényes. Az új, kamatláb a lakosság és a gazdaság lekötött dinárbetétjeire vonatkozik. A gazdaságon kívüli szervezetek lekötött pénzeszközeire azonban alacsonyabb kamatlábat számítanak. Ha ezek három hónapnál hosszabb időre kötik le a pénzt, akkor 33,5 százalék lesz a kamat, ha több mint egy évre, akkor 34,5 százalék. A gazdaságon kívüli szervezetek is leköthetik pénzeszközeiket két évnél hosszabb időre is, ebben az esetben a kamat 35 százalék. Látjuk tehát, hogy az új kamat kedvező a betéteseknek, de annál kedvezőtlenebb lesz a leendő adósoknak. A vásárlási kölcsön ezzel egyidejűleg megdrágul. A leendő kölcsönigénylők az egyévi kölcsön után 67 százalék kamatot fizetnek. Ha a törlesztés határideje egy évnél hosszabb, akkor a kamat 70 százalék. Ez abban az esetben is érvényes, ha devizát adnak el a banknak és kölcsönt vesznek fel anélkül, hogy előzőleg depozitumot helyeznének el. A deviza eladásával felvett kölcsön után — abban az esetben, ha dinért kötöttek le — a kamat május 1-jétől 17,5 százalék. Ezek a kamatok június 30-áig lesznek érvényesek, ekkor ismét felülvizsgálják őket. (Tanjug)