Magyar Szó, 1985. június (42. évfolyam, 148-162. szám)

1985-06-01 / 148. szám

4 BELPOLITIKA Ismét megdrágulnak a gépkocsik A Zastava Művek 20 százalékos áremelést kér • A Jugo és a 126 P június 15-étől drágább lesz, a többi típus július 1-étől drágul meg A kragujevaci Zastava az idén már másodszor drágítja meg gép­kocsijait. Az áremelés most át­lagban 20 százalék, egyes típusok esetében pedig csak 5,38 százalék, például a Lada Niva ennyivel drá­gult Huszonöt százalékkal meg­drágul a Zastava 750 és a 126 P. Az áremelés minden típusra jú­lius 1-jétől lesz érvényes, kivéve a Jugóra és a 126 P-re, ez a két autó már június 15-én megdrá­gul. Akik június 30-áig, illetve 14-éig befizetik az árát, a jelen­­legi áron kapják meg a gépkocsi­kat. A Zastava 750 kiskereskedelmi ára a szállítási költségekkel 476 416 dinár lesz, jelenleg 382 016 dinár. A legolcsóbb Jugo 712 617 dinár lesz, most 594 617 dinárba kerül. A 101-es GTL ötajtós vál­tozata 810 617 dinár, jelenleg 686 617 dinárba kerü­l. A Zastava 128-as új ára 872 617 dinár lesz, a LADA 1300 S pedig 996 617 di­nárba kerül, eddig 823 017 dinárért árulták. A 126 P 429 216 dinárba került, ezután pedig 533 416 di­nár lesz az ára. Az áremelést a Zastavában gaz­dasági okokkal magyarázzák. Az autóiparban használatos termékek egész sora megdrágult, éspedig 20-70 százalékkal, a külföldi va­luták árfolyama is állandóan emelkedik, az árfolyamkülönbsé­gekre pedig a Zastava az idén kétszer több pénzt fordít, mint az autógyár dolgozóinak személyi jö­vedelmére, ugyanis ezt a különb­séget a törvény szerint a jövede­lemből kell pótolni. A Zastava jelenleg 19 600 darab gépkocsival tartozik a vevőknek. A számítások szerint a következő két hónapban teljesíti kötelezettsé­gét, augusztusban pedig leszál­ít­­ja a szavatolt árakon azokat a gépjárműveket is, amelyekre a ve­vők júniusban fizetnek be. Így tehát az áremelkedés majd csak szeptembertől lesz érezhető (Tanjug) Huszonöt törvény készül Az SZVT főtitkárának megbeszélése a köztársasági és tartományi végrehajtó tanácsok titkáraival Zoran MIŠKOVIC, a Szövetségi Végrehajtó Tanács főtitkára, vala­mint a köztársaságok és a tarto­mányok végrehajtó tanácsainak titkárai tegnap Belgrádban össze­jövetelt tartottak. Az SZVT, a köztársasági és a tartományi vég­rehajtó tanácsok és szakszolgála­taik együttműködésének kérdései szerepeltek napirenden, éspedig az SZVT munkaterveinek valóra vál­tását illetően, az olyan kötelezett­ségekre vonatkozóan, amelyeket a végrehajtó szerveknek kell teljesí­teniük az idei határozat valóra váltása és a hosszú távú gazda­sági stabilizációs program további érvényesítése során. Az SZVT-nek a következő idő­szakban, azaz júniusban és július­­ban több dokumentumot és intéz­kedést kell javasolnia és hatás­körében több intézkedést kell megtennie, ez a feladata nagyon fontos. Egyebek között 25 törvény­ről van szó, tehát naponta kell egyeztetni a szövetségi, a köztár­sasági és a tartományi végrehaj­tó szervek munkáját. Az ország középtávú terve ter­vezetének előkészítésével és beter­jesztésével kapcsolatos együttmű­ködés formájáról is szó volt, az összejövetelen megvitatták a köz­társaságközi bizottságok munkájá­nak további fejlesztését, hogy az ilyen tevékenység kibontakoztatá­sával következetesebben érvénye­süljön alkotmányos szerepük és helyzetük. (Tanjug) Vladisavljević jókívánságai Balog Deák Margitnak Predrag VLAD1SAVLJEV1C, Vajdaság SZAT Elnökségének el­nöke az Elnökség és a maga ne­vében üdvözlő táviratot küldött a 60. születésnapját ünneplő BALOG DEÁK Margitnak, a Tartomány Tanácsa tagjának. EGY KIS STATISZTIKA Fokozódik az áruforgalom Áprilisban a kiskereskedelem 50 százalékkal nagyobb forgalma valósított meg, mint a múlt év áprilisában, és 12 százalékkal na­gyobbat, mint az idén március­ban. A Szövetségi Statisztikai In­tézet legújabb adatai azonban ar­ról tanúskodnak, hogy ez a nö­vekedés elsősorban az áremelke­déssel­­magyarázható. Ha ugyanis az áprilisi és az egy évvel ezelőt­ti forgalom összevetésekor úgy­nevezett állandó árat alkalma­zunk, tehát kizárjuk az infláció hatását, akkor az idei áprilisi forgalom 17 százalékkal kisebb a tavalyinál. Ugyanígy számolva az idei négyhavi forgalom 11 száza­lékkal kisebb. Valamelyest bátorí­tó az, hogy az áprilisi reális for­galom 5 százalékkal nagyobb volt, mint a márciusi, de itt is szem előtt kell tartani azt, hogy az 1966 és 1983 közötti időszakban az áprilisi forgalom általában 8 ■százalékkal volt nagyobb a már­ciusinál. A kereskedők számítása szerint májusban 4 százalékkal csökkenni fog a forgalom az áp­rilisihoz képest. A forgalom csökkenésével pár­huzamosan növekszik a raktár­­készlet. A kiskereskedelemben április végén 8 százalékkal volt nagyobb, mint március végén, a nagykereskedelemben pedig 9 szá­zalékkal. (Tanjug) Egymilliárd schilling kölcsön A jugoszláv munkaszervezetek nagy érdeklődést mutatnak az olyan kölcsönök iránt, amelyeket a Szarajevói Társult Gazdasági Bank útján folyósít a szomszé­dos Ausztria az 1983. évi berni megegyezés alapján, a más 15 nyugat-európai ország pénzügyi támogatásának keretében. Eddig összesen egymilliárd schilling áll a hazai munkaszervezetek ren­delkezésére, a Szarajevói Bank több mint 933 millió schilling igénylésére adta beleegyezését, és ebből 801 millió schillinget már felhasználtak. Az osztrák kölcsönt leginkább a szlovéniai és a Szerbiai mun­kaszervezetek igényelik. Crna Go­rából és Kosavából egyáltalán nem kértek ebből a kölcsönből (Tanjug) ____ MAGYAR SZÓ 1985. június 1., szombat Harc a jövedelemért és a kivitelért Ez a kommunisták első számú feladata • Ali Shukriu Peč­ben AU SHUKRIU, a JKSZ KB El­nökségének elnöke tegnap dél­előtt Peében ellátogatott a cipő- és bőrkombinátba, átadták neki az aranyplakettet, a munkaszer­vezet működésének 25. évforduló­ja alkalmából ajándékozták meg. Ali Shukriu megköszönte a kitün­tetést, emlékeztetett a két évti­zeddel ezelőtti időszakra, amikor­­is megszületett az eszme, hogy a régi téglagyárból építsenek egy ilyen új gyárat, akkor Kosovo egyetlen területe sem dicsekedhe­tett azzal, hogy fontosabb gyára van. Hazánk munkásosztálya ha­talmas segítséget nyújtott Kosovo gyáriparának, nagy pénzt válasz­tott ki Kosovo fejlesztésére. — Amikor két és fél évtized­del ezelőtt egy küldöttséggel, a föderáció, a köztársaság és a tartomány képviselőivel ide lá­togattunk és azon gondolkod-­ tunk, mit lehetne tenni ebben­ a környezetben, ahol csak né­hány iparosműhely, egy tégla­gyár és egy fűrésztelep volt, de sok munkanélküli, arra az elképzelésre jutottnak, hogy az akkori téglagyár alapjain egy cipőgyárat lehetne építeni. Ko­sovo akkor összesen 800 millió dinárt kapott a föderációtól, s ez akkor nagy pénz volt. Ezek­ből az eszközökből több léte­sítmény építése kezdődött meg a tartományban. Ez jelentette Kosovo iparosításának kezdetét —■ mondta Ali Shukriu és hoz­záfűzte : — Nem szabad megfeledkezni arról, hogy honnan indultunk. Ma Peć, Kosovo többi városa és falva korántsem úgy fest, mint évtizedekkel azelőtt. Az általános szegénységben, a gaz­dasági blokádot követő súlyos helyzetben Jugoszlávia minden nemzete és nemzetisége, mun­kásosztálya óriási eszközöket vont meg saját magától és ad­ta azokat Kosovónak. Hazánk gazdasági helyzetéről beszélve Shukriu hangsúlyozta, hogy a kommunisták és minden más társadalmi tényező legfonto­sabb feladata a termelés, a jöve­delem és a kivitel növelése. A válságból a munka- és eszköztár­sítás útján­ kerülhetünk ki gyor­sabban. .,ide ez a folyamat még nem halad kellő ütemben. A köz­társaságoknak, a tartományoknak és a községeknek mindent meg kell tenniük az együttműködésért, ez pártunk álláspontja. A bezár­­kózódás és a lassú társulás a leg­nagyobb, legveszélyesebb csapás nemcsak a társult munkára, ha­nem az önigazgatásra is, mert nagyon sok eszmei problémát vált ki — mondta Shukriu. A JKSZ KB Elnökségének el­nöke délután részt vett a péci községi pártbizottság elnökségi ülésén. — A JKSZ KB egyik következő plénumán megvitatjuk a terme­lők, illetve az egész társult mun­ka helyzetét, mert tény, hogy a termelők körében nem tudatoso­dott az, hogy az áremelések ob­jektíve terheket rónak a társult munkára. Meg kell értenünk, hogy nem lehet együtt élni a magas árakkal és mindazzal, amit a magas infláció hoz magával. Ez végzetes lehet az önigazgatásra nézve, hiszen az önigazgatásért vívott csatát nem nyerhetjük meg az áremelésekkel, hanem elsősor­ban és kizárólag az új értékekért vívott harccal. Minden munka­­szervezetben előtérbe kell helyez­ni a munka szerinti díjazást, hogy a munkásokat nagyobb részvál­lalásra serkentsük. A kommunistáknak és a mun­kásoknak le kell számolniuk a­­nenyelőkkel és azokkal, aki meg­lopják a társadalmat, s ezek nem­csak azok, akik kasszát fúrnak, hanem azok is, akik mondjuk kölcsönt vesznek fel lakásra, s az­tán a pénzt ismét bankba teszik és a nagy kamatból munka nél­kül élnek, vagy azok, akik jó­szágtelepek építésére kapnak köl­csönt, de a pénzt esküvőre, gép­kocsi vagy aranyékszer vásárlá­sára költik. Az ilyen mesterke­désekkel egyesek meggazdagod­nak, s aztán hatalmaskodnak, megvesztegetik az embereket és rombolják a szocialista erkölcsöt — mondta Ali Shukriu. A továbbiakban külön­ kiemelte, az országos szintű munka- és r-■■$**.*. Jf # ' eszköztársítás jelentőségét. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a társulás egészében, országos vi­szonylatban nem halad jól, egyre gyakrabb a szűk keretek közé való bezárkózás, és hozzáfűzte, A köztársaságoknak és tartományoknak nyitottab­baknak kell lenniük egymás felé, ez pártálláspont. A munka- és eszköztársítás az egyedüli kivezető út a fej­letlenségből és a válságból. Illogikus, hogy Jugoszlávia, mint ország, teljesen nyitott a világ felé, de ugyanak­kor belülről bezárkózik. A lassú társulás és a gazda­ság dezintegrációja a legna­gyobb csapás nemcsak a társult munkára, hanem az önigazgatásra is. Ez gazda­sági nacionalizmus és esz­mei problémákat szül — hangsúlyozta Ali Shukriu, hogy az ilyen bezárkózás végzetes minden kollektívára és az illető környezetre nézve is. A gazdasági stabilizációért sza­kadatlanul kell harcolnunk, de ezt a csatát nem frázisokkal kell megvívni, hanem konkrét szerep­­vállalással minden környezetben. E téren vannak kedvező folyama­tok, s ezeket még inkább érvé­nyesíteni kell, szögezte le Shuk­riu. A JKSZ KB Elnökségének el­nöke ezután a Kosavában ural­kodó politikai helyzetről beszélt. Figyelmeztetett arra, hogy az al­bán nacionalizmus és irredentiz­mus és a többi nacionalizmus el­leni harcot nem lehet csak verbá­lisan folytatni. Nem elegendő az ellenséget csak szavakkal elítél­ni, konkrétan kell harcolni elle­ne minden környezetben, minden munkaszervezetben és helyi kö­zösségben, ott, ahol az emberek élnek és, dolgoznak, szögezte le Ali Shukriu. (Tanjug) ­Külön tudósítónk A rijekai RAST­YU '85 elne­vezésű szemlén tegnap a szovjet kiállítók napja volt. Ebből az al­kalomból a jugoszláv munkásalko­tások szemléje keretében bemu­tatták a szovjet találmányokat, és Jurij BUGACEV, a Szovjetunió il­letékes bizottságának elnökhelyet­tese elbeszélgetett az újságírók­kal. Főleg olyan találmányok kerül­tek a rijekai bemutatóra, ame­lyek felkeltik a jugoszáv gazda­ság érdeklődését. Hét szovjet köz­társaság 170 vállalatának több mint 300 termékét láthatják az érdeklődők. Ezek a találmányok a kőolajiparban, a rádiótechniká­ban, az erdőgazdaságban, az egész­ségügyben, az építőiparban, az telefonjelentése) épületanyaggyárban és más ága­zatokban használatosak. A kiállí­tott termékek mindegyikét már alkalmazzák a termelésben. A szovjet képviselő megelége­dését fejezte ki, hogy részt vehet­nek ezen a jeles rendezvényen, először szerepelnek hazánkban egy ilyen jellegű kiállításon. Ez, mint mondta, hozzájárulás az együtt­működés további fejlesztéséhez és az e téren való tapasztalatcsere igen hasznos, mert a gazdasági fejlődést szolgálja. Elmondta, hogy országos szinten nagymértékben támogatják az újító-feltalálók te­vékenységét, amelynek­­Szovjet­­unió-szerte mintegy 10 000 szerve­zete van, 13 millió taggal. Az utóbbi években jelentősen növe­kedett a tagok és a találmányok száma, akárcsak a gyakorlati al­kalmazásukból eredő haszon. Az utóbbi négy évben 350 000 talál­mányt jegyeztek, ebből 100 000 nyert alkalmazást. A bejelentett ésszerűsítések és újítások száma az említett időszakban meghalad­ta a 3,5 milliót. Az újításoknak köszönhetően évente 7,8 milliárd rubel haszonra tesznek szert. Gondot fordítanak a találmá­nyok szerzőinek megjutal­­azására is, ami azt jelenti, hogy az új találmány alkalmazásából eredő haszon két százaléka illeti meg szerzőjét, azzal, hogy a végösszeg nem lehet nagyobb 20 000 rubel­nél. A szovjet szakemberek vá­laszthatnak, hogy szerzői bizo­nyítványt kapjanak-e vagy szaba­dalmat. A legtöbben az első mel­lett döntenek, akkor az állami ugyan a szabadalom, de szerzőié számos kedvezményben részesül. Ha külföldre is eladják a szaba­dalmat, a szerzők az így kapott összeg három százalékát kapják Az újítók és ésszerűsítők is ju­talomban részesülnek, de ők leg­feljebb ötezer rubelt kaphatnak Fieknek évente mintegy 40 mil­lió rubelt fizetnek ki jutalom cí­mén. Egyébként a kiállítás tegnap is mozgalmas volt, főleg a délutáni órákban volt sok látogató. A ki­állítók és az ország számos mun­kaszervezetének képviselői, úgy­szólván egész nap megbeszéléseket folytattak, és nem csupán egy­­egy új termék vásárlása, hanem a közös termelés, az együttműkö­dés fejlesztése iránt is érdeklő­dést tanúsítottak. Ez is bizonyítja a rendezvény jelentőségét, mert nem csupán bemutatják az új ter­mékeket, hanem hozzájárulnak a közös jövedelmi viszonyok kiala­kításához és a gazdaság általános erősítéséhez. T. KOVÁCS János RAST­YU ’85 II szovjet találmányok bemutatója Szkopjéban tegnap megnyílt a 35. nemzetközi vásár, amelyen 350 ha­zai munkaszervezet, valamint 30 nyugatnémet, olasz, svájci, oszt­rák, amerikai, japán és más országbeli cég közfogyasztási cikkeket, nyersanyagot és berendezéseket állít ki. A rendezvény június 6-áig tart. (Tanjug telefotó) RÖVID HÍREK SZARAJEVÓ. — A Társadalmi Könyvviteli Szolgálat adatai szerint az év első negyedében 36 boszniai mun­kaszervezet közül 12 szervezetnek volt vesztesége, éspedig összesen 3 431 000 000 dinár összegben. Ez a veszteség nyolcszor nagyobb, mint a múlt év első negyedének végén. A veszteséget fedezni fogják a munkaszervezetek, de a kérdés jogos, hogy a veszteség mennyire fenyegeti az ilyen munka­szervezetek zökkenőmentes termelését NIŠ.­­ A niši gépgyár tegnap útnak indította az iraki vasutak számára készített vagonok utolsó szállítmá­nyát, az utolsó 30 darabot, összesen 345 tehervagont, evártottak Iraknak, 45 millió dollár értékben. SZKOPJE: — Macedóniában a gyár­­ipari termelés növekedése megközelí­tette a határozatban kijelölt szintet, d­e­gégis alacsonyabb a vártnál, mert a kivitel is lassúbb volt és csökkent a hazai piac kereslete, narív volt az *árem­elkedés, az időjárási körülmények sem kedveztek. A fentieket д мчг.р- 1Лп Szobránye Végrehajtó Tanácsa •4 tanít­otta meg. Tárgyalt az első ne­gyedévi eredményekre és a gazdaság­t­örténésekre vonatkozó jelentésről. Márciusban és ánku­teban a kivitel és a behozatal kedvezően alakult, de mMusban már naivban csökkent az ^romon­ron­y1« a külföldi rda-ion való '•-«rve^ct.ieu *rei régiós és a ^«md^terbe-4 ínték­k''',*c''»k következetlen végre­hajtása miatt.

Next