Magyar Szó, 1986. február (43. évfolyam, 30-44. szám)
1986-02-08 / 37. szám
BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ Javítani kell a díjazási rendszeren A közigazgatási, igazságszolgáltatási és pénzügyi dolgozók szakszervezete tartományi bizottságának tisztújító értekezletéről A jövedelemszerzési és -elosztási viszonyok rendezése az elkövetkező időszakban a legfontosabb feladatok közé tartozik. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a költségvetési alap legyen a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek munkája értékelésének egyetlen forrása. Másképp is értékelni kell ezeknek a szerveknek a munkáját, hogy minél hatékonyabban eleget tudjanak tenni szerepüknek, s egyszersmind naprakészebben és színvonalasabban végezzék a rájuk bízott munkát. Ezek tegnap hangzottak el a Közigazgatási, Igazságszolgáltatási és Pánzügyi Dolgozók Szakszervezete tartományi bizottságának tisztújító értekezletén, amelyen a következő megbízatási időszakra vonatkozó feladatokról PEROVIC Margit, a bizottság eddigi elnöke beszélt. Többek között elmondta, hogy ezekben a szervekben már hosszú évek óta nem sikerült bevezetni a munka és a munka eredménye alapján történő díjazást, ami hűen tükrözi az ott dolgozók társadalmi-gazdasági és anyagi helyzetét és tekintélyét. Éppen ezért mielőbb és következetesen alkalmazni kell a jövedelemről szóló megállapodás rendelkezéseit, pontosabban meg kell határozni a végzett munka összetettségét, felmérni, hogy milyenek a munkafeltételek és a felelősség. Ezek a dolgozók természetesen nem csupán követelésekkel állnak elő, hanem azzal is tisztában vannak, hogy van még tennivaló saját házuk táján is, vagyis hogy javítaniuk kell munkájukat és szervezettségüket, észszerűsíteni kell például a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek hálózatát. Ha alaposabb felmérés készülne, minden bizonnyal kitűnne, hogy nem indokolt a sok, meglehetősen kis dolgozói közösség létezése, amelyekben sok a kitalált (nem szükséges) munkahely. Úgyszintén többször felvetődött már a kérdés, hogy kell-e ennyi községi bíróság és nagyszámú dolgozói közösség, kezdve a helyi közösségektől, a községi osztályokon és titkárságokon át a tartományi közigazgatási szervekig. Elhangzott továbbá, hogy munkájuk hatékonyabbá tétele érdekében bővíteni kell az együttműködést az ágazaton belül. Ehhez nagy segítséget nyújt majd a javasolt községi bizottságok megalakítása, mert így jobban össze tudják majd egyeztetni a munkát és az érdekeket. Az ágazatban mintegy 40 000 foglalkoztatott dolgozik, több mint 2000 dolgozói közösségben, amelyek ugyanenynyi szakszervezeti alapszervezetben tevékenykednek. Szó volt továbbá arról, hogy a munkásellenőrzés nem kielégítő, a felügyelők munkájával is problémák vannak, továbbá a belső ellenőrzés is mélyponton van, és egyre gyakoribb a társadalmi tulajdon elleni támadás, akár hanyag ügykezelés, akár lopás formájában. Ennek leküzdésében jelentős szerep jut a közigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknek, amelyeket nem a dolgozók számának növelésével, hanem káderbeli erősítéssel kell hatékonyabbá tenni, amihez megfelelő anyagi alap is szükséges. Az ülésen a bizottság elnökévé Mile JAKOVLJEVICET, a Pancsovai Felsőbíróság bíróját, helyettesévé Miodrag CVETKOVICOT, a perinci községi képviselő-testület dolgozóját választották. TKJ KÉSÉS AZ ELŐZETES JELÖLÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁBAN Néhány temerini munkaszervezetben nem tartották meg az előzetes jelöüléseket február 5-éig, a végső határidőig a Választások február 10-étől 21-éig elnökségének csütörtöki összejövetelén. Csütörtökig a 43 küldöttség közül, amelyeket a társultmunka-szervezetekből és dolgozói közösségekből kell előzetesen jelölni, 39-et választottak meg. A munkaszervezetek egy kisebb része pedig a jegyzőkönyvet sem küldte el idejében, a községi szakszervezeti tanács elnökségéhez, sem a Szocialista Szövetség községi választmányához, habár február 5-éig meg kellett volna tenniük. Az előzetes választási tevékenység a vidéki székhelyű munkaszervezetekben akadozott, mint például a postaforgalmi munkaszervezetben vagy a kis lélekszámú egységekben, mint a vasúti szállítóvállalat helyi kirendeltsége, a Graditell alapszervezet, az állatorvosi rendelő. A községi szakszervezeti tanács elnöksége háromtagú bizottságot alakított, hogy a problematikus munkaszervezetekben ellenőrizze és meggyorsítsa az előzetes választást. Ily módon segíti elő, hogy a községben a hét végéig lebonyolódjanak az előzetes jelölések. Ez azért is fontos, mert hétfőtől, 10-étől a válastási ülések is megkezdődnek. A választásokat mindössze 11 nap alatt, vagyis február 21-éig kell megejteni. Ahol az előzetes jelöléssel késtek, ott nyilván a választási értekezletek megtartása is akadályba ütközik, ezért ezeken a helyeken meg kell erősíteni az ellenőrzést — hangzott el az ülésen. A munkaszervezetek Szőregen és Jarefeon idejében lebonyolították az előzetes jelölőértekezleteket, Staro Djurdjevo és az I. liblyi közösség területén pedig a hét végéig tart a küldöttválasztási tevékenység előzetes szakasza. A politikai rendszer bíráló elemzését is napirendre kell tűzni, a választási értekezleteken pedig előtérbe kell helyezni. Az ülés résztvevői figyelmeztettek arra, hogy a bíráló elemzést nem álmoséni kell, hanem a küldöttrendszer hiányosságaira kell rámutatni. N. M. Temeriiniben ezen a héten befejeződik a küldöttválasztási tevékenység első szakasza — hangzott el a községi szakszervezeti tanács FORRADALMUNK NAGYJAI Jovan Veselinov Zarkóra emlékezünk Négy éve annak, hogy — 1982. február 8-án — 76 éves korában elhunyt Jovan Veselinov Žarko, a nép hőse, a szocialista munka hőse, a jugoszláv munkásmozgalom legrégibb nemzedékéhez tartozó kiemelkedő forradalmár, aki több mint fél évszázadon át elkötelezett harcosa volt a szocialista eszmének. A bánáti Kumane faluban született 1906-ban, majd az elemi befejezése után lakatosinasnak ment. Abban az időben Kumane olyan falu volt, amelyet „már régen áthatottak a szabadság eszményei és a szocializmus eszméi”. Magától értetődő, hogy Veselinov már a falujában szerezte az első ismereteket a szocializmus eszméiről. Fűzzük hozzá, hogy a gazdag forradalmi hagyományú szülőhelyén szerzett első ismeretei döntően hatottak a fiatal lakatosmunkásra és bevezették a forradalmi munkásmozgalomba. Mindössze 20 éves, amikor a JKP Központi Bizottsága úgy találta, Jovan Veselinov megérdemli, hogy négy évre Moszkvába küldjék iskoláztatásra. A tanulmányi évek után, 1930 nyarán visszatért az országba, s az első időben mint ifjúsági vezető, később pedig a JKP Vajdasági Tartományi Bizottságának titkáraként vett részt a jugoszláv munkásmozgalomban. Letartóztatták, 15 évi fegyházra ítélték. A Sremska Mitrovica-i börtönből 1941. augusztus 22-én szökött meg harmincadmagával és csatlakozott a szerémségi antifasiszta harchoz. A háborúból a tartományi pártbizottság titkáraként került ki. Már a népfelszabadító háború és a népi forradalom idején kiemelkedő szerepe volt Vajdaság autonóm tartomány megteremtésében. A háború után Jovan Veselinov kiemelkedő párt-, politikai és államvezetői tisztségeket töltött be a Szerb Köztársaságban és a föderációban. Sz A Tartományi Képviselőházban tegnap ünnepélyesen letették az esküt az idegen szolgáltatási intézmények és a képviselőházi tanácsok, a Legfelsőbb Bíróság és a felsőbíróságok újonnan megválasztott tisztségviselői és bírói. Rudi SOVA, a képviselőház elnöke előtt letette az esküt dr. Darinka NEDELJKOVIC tartományi önigazgatási ügyész, Borislav MOGIC ügyészhelyettes, Milorad NIKOLIC, a Képviselőház Községek Tanácsának titkára, HAUSZMAN Károly tartományi ügyészhelyettes és Milan DJORDJEVIC újvidéki felsőügyész. Letette az esküt Marija STOJŠIC, a Vajdaság Legfelsőbb Bíróságának bírája, Cecilija POLVEREZAN és Ilija NIKOLIC, a Tartományi Szabálysértési Tanács bírói, valamint Relja DIMITRIJEVIC, Milovan ŠALATIC, Milorad MILIN és Misa POPOVIC az újvidéki, szabadkai, pancsovai és zrenjanini felsőbíróságok bírói. Képünk a tegnapi eskütételről készült A POLITIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK BÍRÁLÓ ELEMZÉSE (8.) Szavatoltuk a dolgozók elidegeníthetetlen mait A szocialista önigazgatás politikai rendszerének működéséről készített bíráló elemzést, illetve a bíráló elemzésről szervezett nyilvános vita eddigi menetét vizsgálva megállapíthattuk, hogy a követelmények elsősorban arra irányulnak és olyan változtatásokat sürgetnek, amelyek lehetővé tennék a politikai rendszer gyakorlati működésének továbbfejlesztését. Az elemzés, de a vita is azt bizonyítja, hogy nincs okunk változtatni a JSZSZ Alkotmányának a politikai rendszerre vonatkozó alapelvein és lényeges rendelkezésein, sem általános fejlesztési irányvételén. Ezzel szemben nagyon is fontos, hogy a kialakított és elfogadásra javasolt változtatásokkal elérjük a politikai rendszer működésében tapasztalható fogyatékosságok, elferdülések és problémák elhárítását, akárcsak a rendszer továbbépítését és fejlesztését, de csakis a társadalom stratégiai vonalán és azokon az alapokon, amelyeket a JSZSZK Alkotmányában és a JKSZ kongresszusi dokumentumaiban határoztunk meg. A módosítások alapiránya tehát az, hogy feltételeket teremtsünk az önigazgatási termelési viszonyok és a dolgozók döntő szerepének érvényesítésére a társadalmi újratermelésben. Ezért fontos a társadalmi újratermelés alkotmányon nyugvó rendszerének továbbfejlesztése és eredményes működtetése, amelyben immár valóban a dolgozók fognak dönteni a munkakörülményeikről, munkájuk eszközeiről és feltételeiről, a munka eredményéről, s amikor a politikai rendszer öszszességével szavatolhatják saját közös és általános társadalmi érdekeik érvényesítését. A tartós értékek méltányolása Milyen jellegzetes megállapításokra figyelhettünk fel még az eddigiek során? Elsősorban arra, hogy nélkülözhetetlenné vált a társadalom további demokratizálódása, az önigazgatási érdekek pluralizmusának szabad kifejezésre juttatása és egybehangolása. Döntő fontosságú, hogy a társadalom szubjektív erői tevékenységükkel minden szinten biztosítsák a szocialista önigazgatási rendszer tartós értékeinek méltányolását, olyan mércékként, amelyek révén általános társadalmi érdekbe tudják összehangolni a különböző önigazgatási érdekeket, megteremtve ezzel annak feltételeit, hogy a dolgozók, nemzeteink és nemzetiségeink, saját érdekeiket érvényesítve egyúttal kifejezésre juttassák közös és általános társadalmi érdekeiket is. Erre az alapra építve az önigazgatási és társadalmi szerveződés minden szintjén hatékonyabban lehetne megakadályozni azokat az egoista érdekeket, amelyek elterjedtségük ellenére is egyértelműen ellentétben állnak a munkásosztály történelmi érdekeivel, a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságával, a dolgozók és a polgárok önigazgatási jogaival. Persze rengeteg más tényezőt is figyelembe vehetnénk még, de az eddig megemlített stratégiai állásfoglalásokból kiindulva lényegében meghatározhatjuk a követelményeket is. Ilyen stratégiai követelmény, hogy a társadalmi tényezők tevékenységének és magatartásának megváltoztatásával szavatoljuk az alkotmány, a társult munka törvénye és egyéb rendszerbeli törvények következetes és teljes alkalmazását, a jogrendszer tökéletesítését, illetve a törvények, egyéb előírások és önigazgatási általános okmányok módosítását és kiegészítését; a JSZSZK Alkotmánya és a köztársaságok módosítását és kiegészítését; a JSZSZK Alkotmánya és a köztársaságok meg az autonóm tartományok alkotmányaiban található bizonyos rendelkezések módosítását vagy kiegészítését, abból a célból, hogy minél teljesebben és hatékonyabban érvényesüljenek a JbZszK Alkotтпуапак alapelvei; azoknak a kérdéseknek és problémáknak a szélesebb körű kivizsgálását, amelyek jelentőséggel bírnak a szocialista önigazgatás politikai rendszerének továbbfejlesztése szempontjából, s amelyeket az eddigi felmérések során nem vizsgáltunk ki alaposan és teljes eggel. Az önigazgatási döntéshozatal szerepe Említettük már, hogy a politikai rendszer működésének módosítási alapiránya az, hogy feltételeket teremtsünk az önigazgatási termelési viszonyok és a dolgozók döntő szerepének érvényesítésére a társadalmi újratermelésben. Ezeknek a feltételeknek a birtokában a társadalmi újratermelésről gyakorolt önigazgatási döntéshozatal szavatolja a dolgozók alkotmányos jogainak és felelősségük érvényesítését, vagyis azt, hogy a saját közös és általános társadalmi érdekükben irányítsák a saját munkájukat, annak feltételeit és eredményeit, minek tudatában arra kell össz- Contdouan a tevék unységünket, hogy oszsítsuk a dolgorok enyegetnhetében jogait a társult munkáiban, a munkák es az eszközök napi/HaMUda. A dolgozok kezene ked аиш nemitartasok es szükségtelen korlátozások nélkül) a tarsuuтшжа-alapszervezetekben a jövedelem és a felhallmozás egeszenek az irányítását. mszen csak így érhetjük el, hogy a dolgozok tmert érdeküknek tekintik) ananyian felújítsák, növeljék és előbére vigyék a saját munkájuk, de az össztársadalmi munka anyagi alapját is. Sürgős feladataink közé kell sorolnunk a szocialista óigazgatási társadalmi-gazdasági viszonyok anyagi alapját kifejező társadalmi tulajdon erősödését, elsősorban azért, mert az utóbbi években egyre jobban terjed a felelőtlen, törvényellenes és garázda magatartás ennek a tulajdonnak a kezelésében. Ezt a feladatot egyébként már a JKSZ KB 13. ülésén kialakított határozati javaslatokról folytatott nyilvános vita is az elsők között említette. Törekednünk kell továbbá arra is, hogy a dolgozók alkotmányos helyzetével összhangúan előmozdítsuk és további ktveszük a társadalmi-gazdasági viszonyokat a gazdasági rendszer egyes területein, mindenekelőtt azonban a társadalmi tervezés, a monetáris, hitel-, bankügyi és devizarendszerben, az ár- és adórendszerben, így biztosítva a hosszú távú gazdasági stabilizációs program érvényesítését. Ugyanakkor biztosítanunk kell a munkások önigazgatási helyzetének és felelősségének erősítését is a társultmunka-szervezetekben, mint ahogyan a dolgozók és a polgárok helyzetének és felelősségének erősítését is a helyi közöségekben, amikor a közös és az általános élet- és munkakörülmények kialakításáról van szó. Nem lehet számunkra közömbös az sem, hogy miként fejlődnek a társadalmi tevékenységek Lényegében arról van szó, hogy a társadalmi tevékenységek a társadalom fejlődésének és a gazdaság stabilizálódása hosszú távú céljainak, az ember különböző szükségletei teljesebb kielégítésének és szociális biztonságának fontos tényezőjeként érvényesüljenek. FEHÉR István Az A2 influenzavírust is elkülönítették Vajdaságban csökkent a megbetegedések száma . Legújabb adataink szerint 10 483 náthalázas beteg van Vajdaságban. Számuk csökkenő irányzatú, tudniillik, a január végi kimutatásunkban még 17 080 náthalázas eset szerepelt — hallottuk dr. Borisa VUKOVICTÓL, a Tartományi Járványtani Intézet vezetőjétől. A legtöbb megbetegedést Szabadkáról (1364) jelentették és Újvidékről (1122), meg Palánkéról (379). Dr. Borisa Vukovic megerősítette a hírt, hogy a belgrádi Tomak Vírustani Intézetben a minap elkülönítették az Az vírust is, tehát a B víruson kívül a A—Fülöp-szigetek ’83 kórokozó is kering az országban. (g. m. zs.) Méhészek találkozója A zentai méhészegyesület értesíti tagságát, hogy vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel összejövetelt tartanak a II. helyi közösség nagytermében, ahol megvitatásra kerülnek a méhészetet érintő aktuális problémák. A szervezők kérik a tagokat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a találkozón. iy. 1986. február 8., szombat