Magyar Szó, 1986. február (43. évfolyam, 30-44. szám)

1986-02-08 / 37. szám

BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ Javítani kell a díjazási rendszeren A közigazgatási, igazságszolgáltatási és pénzügyi dolgozók szakszervezete tartományi bizottságának tisztújító értekezletéről A jövedelemszerzési és -elosztá­si viszonyok rendezése az elkö­vetkező időszakban a legfonto­sabb feladatok közé tartozik. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a költségvetési alap le­gyen a közigazgatási és igazság­szolgáltatási szervek munkája ér­tékelésének egyetlen­­ forrása. Másképp is értékelni kell ezek­nek a szerveknek a munkáját, hogy minél hatékonyabban ele­get tudjanak tenni szerepük­nek, s egyszersmind napraké­szebben és színvonalasabban vé­gezzék a rájuk bízott munkát. Ezek tegnap hangzottak el a Közigazgatási, Igazságszolgáltatási és Pánzügyi Dolgozók Szakszer­vezete tartományi bizottságának tisztújító értekezletén, amelyen a következő megbízatási időszakra vonatkozó feladatokról PEROVIC Margit, a bizottság eddigi elnö­ke beszélt. Többek között el­mondta, hogy ezekben a szervek­ben már hosszú évek óta nem sikerült bevezetni a munka és a munka eredménye alapján tör­ténő díjazást, ami hűen tükrözi az ott dolgozók társadalmi-gaz­dasági és anyagi helyzetét és te­kintélyét. Éppen ezért mielőbb és következetesen alkalmazni kell a jövedelemről szóló megállapodás rendelkezéseit, pontosabban meg kell határozni a végzett munka összetettségét, felmérni, hogy mi­lyenek a munkafeltételek és a felelősség. Ezek a dolgozók természetesen nem csupán követelésekkel áll­nak elő, hanem azzal is tisztá­ban vannak, hogy van még ten­nivaló saját házuk táján is, vagy­is hogy javítaniuk kell munká­jukat és szervezettségüket, ész­­szerűsíteni kell például a köz­­igazgatási és igazságszolgáltatási szervek hálózatát. Ha alaposabb felmérés készülne, minden bi­zonnyal kitűnne, hogy nem in­dokolt a sok, meglehetősen kis dolgozói közösség létezése, ame­lyekben sok a kitalált (nem szükséges) munkahely. Úgyszintén többször felvetődött már a kér­dés, hogy kell-e ennyi községi bíróság és nagyszámú dolgozói közösség, kezdve a helyi közös­ségektől, a községi osztályokon és titkárságokon át a tartományi közigazgatási szervekig. Elhangzott továbbá, hogy munká­juk hatékonyabbá tétele érdekében bővíteni kell az együttműködést az ágazaton belül. Ehhez nagy segítsé­get nyújt majd a javasolt községi bizottságok megalakítása, mert így jobban össze tudják majd egyez­tetni a munkát és az érdekeket. Az ágazatban mintegy 40 000 foglalkozta­tott dolgozik, több mint 2000 dolgo­zói közösségben, amelyek ugyaneny­­nyi szakszervezeti alapszervezetben te­vékenykednek. Szó volt továbbá ar­ról, hogy a munkásellenőrzés nem kielégítő, a felügyelők munkájával is problémák vannak, továbbá a bel­ső ellenőrzés is mélyponton van, és egyre gyakoribb a társadalmi tulaj­don elleni támadás, akár hanyag ügykezelés, akár lopás formájában. Ennek leküzdésében jelentős szerep jut a közigazgatási és igazságszolgál­tatási szerveknek, amelyeket nem a dolgozók számának növelésével, ha­nem káderbeli erősítéssel kell haté­konyabbá tenni, amihez megfelelő anyagi alap is szükséges. Az ülésen a bizottság elnökévé Mi­le JAKOVL­JEVICET, a Pancsovai Felsőbíróság bíróját, helyettesévé Miodrag CVETKOVICOT, a perinci községi képviselő-testület dolgozóját választották. TKJ KÉSÉS AZ ELŐZETES JELÖLÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁBAN Néhány temerini munkaszerv­ezetben nem tartották meg az előzetes jelö­üléseket február 5-éig, a végső határidőig a Választások február 10-étől 21-éig elnökségének csütörtöki összejö­vetelén. Csütörtökig a 43 küldött­ség közül, amelyeket a társult­­munka-szervezetekből és dolgozói közösségekből kell előzetesen je­lölni, 39-et választottak meg. A munkaszervezetek egy kisebb ré­sze pedig a jegyzőkönyvet sem küldte el idejében, a községi szak­­szervezeti tanács elnökségéhez, sem a Szocialista Szövetség közsé­gi választmányához, habár febru­ár 5-éig meg kellett volna tenniük. Az előzetes választási tevékeny­ség a vidéki székhelyű munka­­szervezetekben akadozott, mint például a postaforgalmi munka­­szervezetben vagy a kis lélekszá­mú egységekben, mint a vasúti szállítóvállalat helyi kirendeltsége, a Graditell alapszervezet, az állat­orvosi rendelő. A községi szakszervezeti tanács elnöksége háromtagú bizottságot alakított, hogy a problematikus munkaszervezetekben ellenőrizze és meggyorsítsa az előzetes válasz­tást. Ily módon segíti elő, hogy a községben a hét végéig lebonyo­lódjanak az előzetes jelölések. Ez azért is fontos, mert hétfőtől, 10-étől a válastási ülések is meg­kezdődnek. A választásokat mind­össze 11 na­p alatt, vagyis február 21-éig kell megejteni.­­ Ahol az előzetes jelöléssel késtek, ott nyilván a választási értekezletek megtartása is aka­dályba ütközik, ezért ezeken a helyeken meg kell erősíteni az ellenőrzést — hangzott el az ülé­sen. A munkaszervezetek Szőrege­n és Jarefeon idejében lebonyolítot­ták az előzetes jelölőértekezleteket, Staro Djurdjevo és az I. liblyi kö­zösség területén pedig a hét vé­géig tart a küldöttválasztási tevé­kenység előzetes szakasza. A politikai rendszer bíráló elem­zését is napirendre kell tűzni, a választási értekezleteken pedig előtérbe kell helyezni. Az ülés résztvevői figyelmeztettek arra, hogy a bíráló elemzést nem ál­moséni­ kell, hanem a küldöttrend­szer hiányosságaira kell rámutat­ni. N. M. Temeriiniben ezen a héten befe­jeződik a küldöttválasztási tevé­kenység első szakasza — hangzott el a községi szakszervezeti tanács FORRADALMUNK NAGYJAI Jovan Veselinov Zarkóra emlékezünk Négy­­ éve annak, hogy — 1982. február 8-án — 76 éves korában elhunyt Jovan Veseli­­nov Žarko, a nép hőse, a szocia­lista munka hőse, a jugoszláv munkásmozgalom legrégibb nem­zedékéhez tartozó kiemelkedő forradalmár, aki több mint fél évszázadon át elkötelezett har­cosa volt a szocialista eszmének. A bánáti Kumane faluban született 1906-ban, majd az ele­mi befejezése után lakatosinas­nak ment. Abban az időben Kumane olyan falu volt, amelyet „már régen áthatottak a sza­badság eszményei és a szocia­lizmus eszméi”. Magától értető­dő, hogy Veselinov már a fa­lujában szerezte az első ismere­teket a szocializmus eszméiről. Fűzzük hozzá, hogy a gazdag forradalmi hagyományú szülő­helyén szerzett első ismeretei döntően hatottak a fiatal laka­tosmunkásra és bevezették a forradalmi munkásmozgalomba. Mindössze 20 éves, amikor a JKP Központi Bizottsága úgy találta, Jovan Veselinov meg­érdemli, hogy négy évre Moszk­vába küldjék iskoláztatásra. A tanulmányi évek után, 1930 nyarán visszatért az országba, s az első időben mint ifjúsági ve­zető, később pedig a JKP Vaj­dasági Tartományi Bizottságának titkáraként vett részt a jugo­szláv munkásmozgalomban. Letartóztatták, 15 évi fegyház­­ra ítélték. A Sremska Mitrovi­­ca-i börtönből 1941. augusztus 22-én szökött meg harmincadma­­gával és csatlakozott a szerém­­ségi antifasiszta harchoz. A há­borúból a tartományi pártbizott­ság titkáraként került ki. Már a népfelszabadító háború és a népi forradalom idején kiemel­kedő szerepe volt Vajdaság au­tonóm tartomány megteremtésé­ben. A háború után Jovan Ve­selinov kiemelkedő párt-, poli­tikai és államvezetői tisztsége­ket töltött be a Szerb Köztár­saságban és a föderációban. Sz A Tartományi Képviselőházban tegnap ünnepélyesen letették az es­­küt az idegen szolgáltatási intézmények és a képviselőházi taná­csok, a Legfelsőbb Bíróság és a felsőbíróságok újonnan megválasz­tott tisztségviselői és bírói. Rudi SOVA, a képviselőház elnöke előtt letette az esküt dr. Darinka NEDELJKOVIC tartományi önigazga­tási ügyész, Borislav MOGIC ügyészhelyettes, Milorad NIKOLIC, a Képviselőház Községek Tanácsának titkára, HAUSZMAN Károly tartományi ügyészhelyettes és Milan DJORDJEVIC újvidéki felső­ügyész. Letette az esküt Marija STOJŠIC, a Vajdaság Legfelsőbb Bíróságának bírája, Cecilija POLVEREZAN és Ili­ja­ NIKOLIC, a Tartományi Szabálysértési Tanács bírói, valamint Relja DIMITRI­­­JEVIC, Milovan ŠALATIC, Milorad MILIN és Misa POPOVIC az újvidéki, szabadkai, pancsovai és zrenjanini felsőbíróságok bírói. Képünk a tegnapi eskütételről készült A POLITIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK BÍRÁLÓ ELEMZÉSE (8.) Szavatoltuk a dolgozók elidegeníthetetlen mait A szocialista önigazgatás poli­tikai rendszerének működéséről készített bíráló elemzést, illetve a bíráló elemzésről szervezett nyil­vános vita eddigi menetét vizs­gálva megállapíthattuk, hogy a követelmények elsősorban arra irányulnak és olyan változtatáso­kat sürgetnek, amelyek lehetővé tennék a politikai rendszer gya­korlati működésének továbbfej­lesztését. Az elemzés, de a vita is azt bizonyítja, hogy nincs okunk változtatni a JSZSZ Alkotmányá­nak a politikai rendszerre vonat­kozó alapelvein és lényeges ren­delkezésein, sem általános fej­lesztési irányvételén. Ezzel szem­ben nagyon is fontos, hogy a kialakított és elfogadásra java­solt változtatásokkal elérjük a politikai rendszer működésében tapasztalható fogyatékosságok, el­­ferdülések és problémák elhárí­tását, akárcsak a rendszer to­vábbépítését és fejlesztését, de csakis a társadalom stratégiai vo­nalán és azokon az alapokon, amelyeket a JSZSZK Alkotmá­nyában és a JKSZ kongresszusi dokumentumaiban határoztunk meg. A módosítások alapiránya tehát az, hogy feltételeket teremtsünk az önigazgatási termelési viszo­nyok és a dolgozók döntő szere­pének érvényesítésére a társadal­mi újratermelésben. Ezért fon­tos a társadalmi újratermelés al­kotmányon nyugvó rendszerének továbbfejlesztése és eredményes működtetése, amelyben immár valóban a dolgozók fognak dön­teni a munkakörülményeikről, munkájuk eszközeiről és feltéte­leiről, a munka eredményéről, s amikor a politikai rendszer ösz­­szességével szavatolhatják saját közös és általános társadalmi ér­dekeik érvényesítését. A tartós értékek méltányolása Milyen jellegzetes megállapítá­sokra figyelhettünk fel még az eddigiek során? Elsősorban arra, hogy nélkülözhetetlenné vált a társadalom további demokratizá­lódása, az önigazgatási érdekek pluralizmusának szabad kifejezés­re juttatása és egybehangolása. Döntő fontosságú, hogy a társa­dalom szubjektív erői tevékeny­ségükkel minden szinten biztosít­sák a szocialista önigazgatási rendszer tartós értékeinek méltá­­nyolását, olyan mércékként, ame­­lyek révén általános társadalmi érdekbe tudják összehangolni a különböző önigazgatási érdekeket, megteremtve ezzel annak feltéte­leit, hogy a dolgozók, nemzete­ink és nemzetiségeink, saját ér­dekeiket érvényesítve egyúttal kifejezésre juttassák közös és ál­talános társadalmi érdekeiket is. Erre az alapra építve az ön­­igazgatási és társadalmi szerve­ződés minden szintjén hatéko­nyabban lehetne megakadályozni azokat az egoista érdekeket, ame­lyek elterjedtségük ellenére is egyértelműen ellentétben állnak a munkásosztály történelmi érde­keivel, a nemzetek és nemzetisé­gek egyenjogúságával, a dolgo­zók és a polgárok önigazgatási jogaival. Persze rengeteg más té­nyezőt is figyelembe vehetnénk még, de az eddig megemlített stratégiai állásfoglalásokból kiin­dulva lényegében meghatározhat­juk a követelményeket is. Ilyen stratégiai követelmény, hogy a társadalmi tényezők tevé­kenységének és magatartásának megváltoztatásával szavatoljuk az alkotmány, a társult munka tör­vénye és egyéb rendszerbeli tör­vények következetes és teljes al­kalmazását, a jogrendszer tökéle­tesítését, illetve a törvények, egyéb előírások és önigazgatási ál­talános okmányok módosítását és kiegészítését; a JSZSZK Alkotmá­nya és a köztársaságok módosítá­sát és kiegészítését; a JSZSZK Al­kotmánya és a köztársaságok meg az autonóm tartományok alkotmá­nyaiban található bizonyos rendel­kezések módosítását vagy kiegészí­tését, abból a célból, hogy minél teljesebben és hatékonyabban ér­­­vényesüljenek­ a JbZszK Alkot­­тпуапак alapelvei; azoknak a kérdéseknek és problémáknak a szélesebb körű kivizsgálását, ame­lyek jelentőséggel bírnak a szocia­lista önigazgatás politikai rendsze­rének továbbfejlesztése szempont­jából, s amelyeket az eddigi fel­mérések során nem vizsgáltunk ki alaposan és teljes eggel. Az önigazgatási döntéshozatal szerepe Említettük már, hogy a politikai rendszer működésének módosítási alapiránya az, hogy feltételeket teremtsünk az önigazgatási terme­lési viszonyok és a dolgozók döntő szerepének érvényesítésére a tár­sadalmi újratermelésben. Ezeknek a feltételeknek a birtokában a tár­sadalmi újratermelésről gyakorolt önigazgatási döntéshozatal szava­tolja a dolgozók alkotmányos jo­gainak és felelősségük érvényesí­tését, vagyis azt, hogy a saját közös és általános társadalmi ér­dekükben irányítsák a saját mun­kájukat, annak feltételeit és ered­ményei­t, minek tudatában arra kell össz- Contd­ouan a tevék­ unységünket, hogy osz­sítsuk a dolgorok enyegetn­­hetében jogait a társult munkái­ban, a munkák es az eszközök na­­pi/HaMUda. A dolgozok kezene ked аиш nemitartasok es szükségte­len korlátozások nélkül) a tarsuu­­тшжа-alapszervezetekben a jöve­delem és a felhallmozás egeszenek az irány­ítását. mszen csak így ér­hetjük el, hogy a dolgozok tmert érdeküknek tekintik) ananyian felújítsák, növeljék és előbére vi­­gyék a saját munkájuk, de az össz­társadalmi munka anyagi alapját is. Sürgős feladataink közé kell so­rolnunk a szocialista óigazgatási társadalmi-gazdasági viszonyok anyagi alapját kifejező társadalmi tulajdon erősödését, elsősorban azért, mert az utóbbi években egyre jobban terjed a felelőtlen, törvényellenes és garázda magatar­tás ennek a tulajdonnak a keze­lésében. Ezt a feladatot egyébként már a JKSZ KB 13. ülésén kiala­kított határozati javaslatokról foly­tatott nyilvános vita is az elsők között említette. Törekednünk kell továbbá arra is, hogy a dolgozók alkotmányos helyzetével összhangúan előmozdít­suk és további kt­veszük a társa­dalmi-gazdasági viszonyokat a gaz­dasági rendszer egyes területein, mindenekelőtt azonban a társadal­mi tervezés, a monetáris, hitel-, bankügyi és devizarendszerben, az ár- és adórendszerben, így bizto­sítva a hosszú távú gazdasági sta­bilizációs program érvényesítését. Ugyanakkor biztosítanunk kell a munkások önigazgatási helyzetének és felelősségének erősítését is a társultmunka-szervezetekben, mint ahogyan a dolgozók és a polgárok helyzetének és felelősségének erő­sítését is a helyi közöségekben, amikor a közös és az általános élet- és munkakörülmények kiala­kításáról van szó. Nem lehet számunkra közömbös az sem, hogy miként fejlődnek a társadalmi tevékenységek Lénye­géb­en arról van szó, hogy a tár­sadalmi tevékenységek a társada­lom fejlődésének és a gazdaság stabilizálódása hosszú távú céljai­nak, az ember különböző szükség­letei teljesebb kielégítésének és szociális biztonságának fontos té­nyezőjeként érvényesüljenek. FEHÉR István Az A2 influenzavírust is elkülönítették Vajdaságban csökkent a megbetegedések száma . Legújabb adataink szerint 10 483 náthalázas beteg van Vaj­daságban. Számuk csökkenő irány­zatú, tudniillik, a január végi ki­mutatásunkban még 17 080 nátha­lázas eset szerepelt — hallottuk dr. Borisa VUKOVICTÓL, a Tar­tományi Járványtani Intézet veze­tőjétől.­­ A legtöbb megbetegedést Sza­badkáról (1364) jelentették és Új­vidékről (1122), meg Palánkéról (379). Dr. Borisa Vukovic megerősítet­te a hírt, hogy a belgrádi Tom­ak Vírustani Intézetben a minap el­különítették az Az vírust is, te­hát a B víruson kívül a A—Fü­­löp-szigetek ’83 kórokozó is kering az országban. (g. m. zs.) Méhészek találkozója A zentai méhészegyesület érte­síti tagságát, hogy vasárnap dél­előtt 9 órai kezdettel összejöve­telt tartanak a II. helyi közösség nagytermében, ahol megvitatásra kerülnek a méhészetet érintő ak­tuális problémák. A szervezők ké­rik a tagokat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a talál­kozón. iy. 1986. február 8., szombat

Next