Magyar Szó, 1986. február (43. évfolyam, 45-57. szám)

1986-02-16 / 45. szám

Q /МГЗ Kezdődik a 2. forduló (nyereményszelvény a 13. oldalon) XLIII. évf.r 45.­­13507.) szánt 1586. febru­ár 11z., vasárnap — __ ______________________ A IKSZ A KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTT Számvetés a jövőnek Négyéves munka. Számvetés. Mit értünk el, s mit mulasztottunk el belőle. Erőfeszítések, eredmé­nyek, hibák, fogyatékosságok. És tanulságok a jövőre vonatkozó­an. A két kongresszus közötti mun­káról, az erről készült jelentés tervezetéről tárgyalt pénteki ülé­sén a Jugoszláv Kommunista Szö­vetség Központi Bizottsága. A je­lentés egy olyan időszakot ölel fel, amely rendkívül jelentős Ju­goszlávia sorsa és fejlődése szem­pontjából. Gazdasági nehézségek­től, összetett eszmei-politikai problémáktól és ellentmondások­tól terhes ez az időszak — hall­hattuk a jelentés kapcsán. Súlyos szavak, elgondolkozásra, önvizsgálatra, serényebb munká­ra serkentő megállapítások. Per­sze, nemesek a hibákra és a problémákra vonatkozóak. Azok is, amelyek a dolgozóknak, az önigazgatóknak az erőfeszítései­ről szólnak, mit tettek ezek az erők, a JKSZ irányításával, a vál­ság leküzdése, egy derűsebb táv­lat megteremtése érdekében. Ahhoz, hogy egy ilyen felmérés valóban hasznos legyen, egyálta­lán hogy értelme legyen, elenged­hetetlenül fontos, hogy tárgyilago­san, tehát szépítgetés nélkül ér­tékelje az elmúlt időszak esemé­nyeit. A pénteki ülésen ezzel kap­csolatban elhangzott az a meg­­állapítás is, miszerint a jelentés­­készítő bizottság igyekezett tár­gyilagosan felmérni a helyzetet, mégis felmerül a kérdés (mond­ták), vajon sikerült-e helyes és teljes választ adni a gazdasági válságot és a lemaradást kiváltó okokkal kapcsolatos kérdésekre. Ugyanígy­ már a beszámoló sem kerülte meg a kérdést, hogy va­jon eléggé bíráló-e a jelentés maguknak a kommunistáknak a munkájával és fogyatékosságaival szemben. Olyan kérdés ez, melynek jo­gosultságát senki el nem vitathat­ja, s nem is csak azért, mert (tudjuk) a KSZ szervezeteinek és vezető szerveinek munkája (az évek során ezt többször megálla­pítottuk) a nehézségek leküzdésé­ben nem volt elég hatékony, de azért is, mert (mint a vitában is rámutattak) a problémák és fo­gyatékosságok feltárásával, a lé­nyeges kérdések megoldásának serkentésével válhat a jelentés a kongresszusi előkészületek igazi mozgató erejévé. Érthető, hogy a kommunisták két kongresszus közötti tevékeny­ségéről készült jelentés vitájában a legnagyobb érdeklődést éppen a gazdasági válságot előidéző okoknak a feltárása, valamint a Kommunista Szövetségnek az adott körülmények között kifejtett tevé­kenysége, az erről alkotott véle­mény váltotta ki. Nem az a lényeg ugyanis, hogy hány ülést tartott a Közpon­ti Bizottság, hogy hány kérdést tűztek napirendre, hányan szólal­tak fel, vagy hogy hány határoza­tot fogadtak el, azt kell most fel­mérni, megvizsgálni, mennyire já­rult hozzá tevékenységével a Kom­munista Szövetség, ennek szerve­zetei és tagjai a fejlődésünkben felmerült súlyos ellentmondások áthidalásához, mennyire jártak eredménnyel az akciói, és mi okozta, hogy a válság felszámolá­sában nem tudunk még jelentő­sebb eredményeket felmutatni. Ebből, ennek a pontos megállapí­tásából következne: mit kell ten­nünk, mit kell változtatnia mun­kájában, munkaformájában a Kommunista Szövetségnek, hogy az előttünk álló időszakban sok­kal sikeresebben irányíthassa tár­sadalmi-gazdasági fejlődésünket. Ezt várja tőle a társadalom, ezt az az osztály, amelynek az érde­keit van hivatva érvényesíteni, amelynek a történelmi céljaiért mint szervezett, szocialista erő tu­datos harcot folytat. A kongresz­­szus előtti számvetés, a négyéves küzdelem eredményességének fel­mérése meg kell hogy mutassa, jól látta-e a fejlődés ellentmon­dásait a Kommunista Szövetség, s azt is, hogy megfelelő szervezeti formákon át, hatékony, a kor követelményeihez igazodó munka­módszer alkalmazásával és elég következetesen harcol-e a kitűzött célok eléréséért. A jelentésnek, a jelentés kap­csán kialakuló, a most induló vitának ezekre a kérdésekre is választ kell adnia. A Központi Bizottság 13. ülésé­nek határozati javaslatai kapcsán szervezett országos pártvita, a tagságnak ebben a vitában ki­fejezésre jutott, semmi mással nem helyettesíthető, alkotó jelle­gű megmozdulása egyértelműen amellett szól, hogy a nehézségek leküzdését ezután is elsősorban írom a vezetőségi üléseken szer­vezett vitákban, nem az itt meg­hozott határozatok sokaságában kell keresnünk, hanem mindenek­előtt azoknak az akcióba vonásá­val, akik a termelés, a gazdálko­dás, a társadalmi élet minden­napi gyakorlatában a legközvetle­nebbül kiveszik részüket a stabili­zációs program végrehajtására, az infláció leküzdésére, az önigazga­tási viszonyok megszilárdítására irányuló, áldozatot és következetes­séget követelő munkából. Na így teszünk, nem maradnak el az eredmények sem. Ezekről is szól a jelentés. Nem szabad lebecsülnünk azt, amit a termelés, a termelékenység, a ki­vitel terén éppen az utóbbi idő­ben elértünk, s hogy ilyen nehéz körülmények között is fel tudjuk ezeket mutatni, hiba lenne azt fi­gyelmen kívül hagyni. Persze, vi­tathatatlan az is, hogy egysége­sebb,­­célszerűbb, szervezettebb, következetesebb munkával nagyobb sikerekről is beszámolhatnánk. ... Több mint 330 oldalt tesz ki a jelentés tervezete (800 gramm, s ehhez járulnak még a mellékletek), rengeteg munka, rengeteg papír, rengeteg pénz, gondolhatná az ember, mikor ke­zébe veszi a vitára bocsátott nagy anyagot. Takarékoskodnunk kell, csökken­­tenünk, mérsékelnünk kell a fo­gyasztást, halljuk többször, s meg kell értenünk azt is, akinek ez a figyelmeztetés jut az eszébe, mi­kor belelapoz az olvasnivalóba. Lassan-lassan valamennyiünkben tudatosodik a felismerés, hogy szűkösen élünk, súlyos válsággal kell megküzdenünk. Mégis, lehet, hogy mégis azoknak van igazuk, akik azt mondják: a takarékos­ságnak most az a legjobb módja, ha ezt a jelentést (s a többi ha­sonlót is) rendeltetésének megfe­lelően, a lehető legésszerűbben használjuk fel, vagyis: a munkánk­hoz, küzdelmeinkhez legszüksége­sebb tanulságot szűrjük le belőle. BURÁNYI Nándor BELGRÁD Ma érkezik az Olasz KP főtitkára A JICSZ KB Elnökségének meg­hívására ma jugoszláviai látoga­tásra érkezik Alessandro Natta, az Olasz KP főtitkára. Natta ez­zel viszonozza Ali Shukrlu 1994. évi olaszországi látogatását. Alcsandro Natta találkozik Vidinie Zsifcovictyal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével. Várható, hogy véleményt cserélnek a nem­zetközi helyzetről, a két párt és a két ország együttműködésének legfoontosa­bb kérdéseiről. (Tan­­jug) Mai számunkból: " A turistának lóval olcsóbb Lengyelországi útijegyzet (4. oldal) ф fejekre találó figyelmeztetések"? Segít.Új stabilizációs céljaink kerülnek veszélybe, ha sürgősen nem segítünk az élelmiszer-gazdaség helyze­­tén (9. oldal) ф M­amaterizmus éve A zentai Ifjúsági Művelődési Központ tervei és gondjai (15. oldal) — -----------jj @ Felhős, csapadékos idő, mérsékelt délkeleti szél Ára 40 dozsár ( (idő­járás-jelentésüz­k a 17. oldalon) IRAKI—IRÁNI HÁBORÚ I­­ak békét óhajt Az iráni külügyminiszter fiveje az ENSZ főtitkárához , Csata Fan kikötőért fogadja el a béketárgyalások kez­detét. Az iraki felhívás szerint a mostani harcok, amelyek sok em­beráldozatot követelnek, és anyagi kárral járnak, egyik ország érde­két sem szolgálják. Bagdad jelentős publicitással várja a Biztonsági Tanács keddi ülését, amelyen az iráni agresszió elítélését reméli. Bagdad az eddigiek során hadá­­szatilag igyekezett tűzszünetet ki­eszközölni Teherántól, ezért in­tézett légitámadásokat a Kharg szigeten levő kőolajipari beren­dezések ellen. Ezzel egyidejűleg Irak intenzív diplomáciai-politi­kai aktivitást fejtett rá több or­szág, elsősorban az arab iszlám és el nem kötelezett országok irányában, hogy azok az Iránnal való kontaktusok alkalmával rá­mutassanak a békülés lehetőségé­re. Amíg Irak az­ agresszió elítélé­sét reméli a Biztonsági Tanács­tól, az iráni külügyminiszter le­velet intézett Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz, amelyben érte­síti, hogy Irak vegyi fegyvert ve­tett be a harctéren. Velayati sze­rint, ha az ENSZ közbenjárásá­val Aemn akadályozzák meg a ve­gyi fegyverek használatát, Irán kénytelen lesz eredményes és gyakorlatias eszközök bevetésére, amelyeket mind ez ideig nem al­kalmazott a harctéren. A frontról érkező jelentések szerint a leghevesebb harcok a déli határrészen folynak. Az irá­ni hadsereg offenzívát indított Fati iraki kikötő ellen, amely a Shatt el Arab torkolatán fekszik. Irak megcáfolta a teheráni híre­ket, hogy e kikötőt elfoglalták, annyi azonban bizonyos, hogy az iráni hadsereg a város közelében, iraki területen tartózkodik.. (Tan­­jug) Irak végső erőfeszítéseket tesz, hogy megfékezze az iráni agresz­­sziót. Az erre irányuló aktivitás diplomáciai verdalon is folyik, nemcsak a fronton, Irak ugyanis az Egyesült Nemzetek Szervezete és a világ valamennyi békeszerető országához felhívást intézett, hogy közbenjárásukkal Teherán FÜLÖP-SZIGETEKI ELNÖKVÁL­ASZTÁSOK Fenix Isrcis lyizitt Az ellenzék folytatja a kampányt Megtörtént, amit az utóbbi na­pokban a Fülöp-szigetekiek meg­jósoltak, és amitől sokan tartottak is. Ferdinand Marcos, aki már húsz éve a­­szigetország elnöke, a parlament közleménye szerint megnyerte a múlt heti elnökvá­lasztásokat is. A parlament hivatalosan még nem nyilvánította Harcost újabb hat évre a Fülöp-szigetek elnöké­vé. A legmagasabb törvényhozó testület, az alkotmány szerint har­minc napon belül a választások befejezése után köteles megnevez­ni az új elnököt, és várható, hogy Manilában erre nemsokára sor kerül. A nyugati hírügynökségek jelentései szerint ez valószínűleg a jövő héten történik meg, addig a választási bizottság jegyzékbe veheti az ellenzék tiltakozását. Marcos elnökké való kikiáltása azonban órákon belül is megtör­ténhet. Függetlenül attól, hogy mikor tartják meg a választási folyamat utolsó teendőjét, a Fülöp-szigetek a parlament közleménye után ne­héz korszakba lépett, amelyre a lakosság politikai túlhevítettsége és a politikai erők összetűzése jellemző. Az ellenzék már bejelentette, hogy vasárnap a Luneta parkban tömeges népi összejövetelt szervez. Ezen az összejövetelen Corazon Aquino, Marcos ellenfele, az el­nökválasztásokon beterjeszti az engedelem megtagadása akciójá­nak programját. Az ellenzék meggyőződése, hogy tizenhárom gyülekezőhelyről Co­razon Aquino sok pártolója érke­zik majd a Luneta parkba. Emlé­keztetőül: a szavazás kezdete előtt ebben a parkban üzente Aquino asszony választóinak, hogy legyőzi Marcos­t. A hivatalos adatok szerint vára­kozása nem teljesült. A nemizsui parlament adatai szerint Marcos 10 807 197, Aquinno pedig 9 201 716 szavazatot kapott. Mia­rcos új mandátuma 1992. jú­nius 30-­án ér véget, az ellenzék azonban ezt az adatot is vitatja. A szabad választások független polgári mozgalmáinna­k nem hivata­­los számításai szerint az 1983-ban megölt Benigno Aquino özvegye valójában legyőzte Marcost. A Fülöp-szigeteken az ellenzék a választások kezdetétől fogva bizonygatta ennek szabálytalansá­gait. Számtalan hír érkezett a szavazatok megvásárlásáról, az űr­lapok hamisításáról, a nyom­ás­­gyakorlásról, az erőszakról és az áldozatokról Aquino pártjának so­raiból. A tegnap véget ért püspöki ér­tekezlet szerint a választások pél­dátlanul tisztességtelenek volta­k. A püspökök véleménye nagy je­lentőségű a közvéleményben, hi­szen a Fülöp-szigetek lakosságának 85 százaléka katolikus vall­ású. A kormány állítása szerint né­hány incidenstől eltekintve az el­nökválasztás az ezt megelőző tíz­hez viszonyítva békés és demokra­­ti­­us lett. Külföldön is nagy visszteogot váltott ki a Fülöp-szigeteki elnök­­választás. Elégedetlenséget han­goztat az amerikai politikusok kül­döttsége is, amely megfigyelőként tártóakod­ott az elmúlt napokban a Fülöp-sz­igeteken. Washington még nem reagált Marcos győzel­mének Kínára, annyi ism­erős csupán, hogy Reagan sugallta a szemben ál­ló felek békekötését. A Fülöp-szigeteken úgy értékelik, hogy Reagan beavatkozása ameri­kai kísérlet arra, hogy megvédjék az USA által támogatott Ma­rcos­­kormányt. (Reuter) TT Hótakaró védi a vetést (LAZUKICS Anna felvétele) A mezőgazdasági termelőknek nem kell aggódniuk a búza miatt. Egész tartományunkban vékonyabb-vastagabb hótakaró védi a fia­tal növényeket a tél fagyától. Egyébként is búzafajtáink igen jó fagytűrőek, hiszen a szakértők szerint még gyérebb hótakaró mel­lett is számottevőbb károsodás nélkül átvészelnek a jelenleginél sok­kal zordabb telet is. A növényn­emesítők szerint a nálunk ter­mesztett újvidéki nemesítésű búzafajok a mínusz 10 fokot is el­tűrik. A hótakaró azonban nemcsak azért jó, mert megvédi a ve­tést a hidegtől. Olvadásával a talajnedvesség is növekszik, a nö­vényeknek pedig a tavaszi intenzív fejlődés idején nagy szüksé­gük van a nedvességre. Ezáltal a tápanyagokat is jobban tudják hasznosítani P. B. E.

Next