Magyar Szó, 1986. február (43. évfolyam, 45-57. szám)

1986-02-16 / 45. szám

KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1936. február 16., vasárnap­ ­ független feldésére Jugoszlávia konkrét programokkal segíti a dél-afrikai országokat Jugoszlávia a jövőben még több figyelmet szentel a dél-afrikai térség fejlődését koordináló köz­gyűlés tagállamaival való gazda­sági együttműködés bővítésére és fejlesztésére. Haragéból való hazaérkezése után dr. Raikard Stajner, az SZVT tagja, aki a jugoszláv küldöttsé­get vezette, az összejövetelről szólva kifejtette, hogy a közgyű­lésen rámutattak a szervezet po­litikai és gazdasági jelentőségére a dél-afrikai térség fejlődésének szempontjából és hangsúlyozta, Jugoszlávia szolidaritást vállal szervezet tagállamainak igyekeze­tével, hogy az egymás közötti együttműködés által biztosítsák a független fejlődésit, valamint tá­mogatja a neokolon­ializmus és a dél-afrikai fajüldöző tevékenység elleni harcot. Dr. Stajner rámutatott az el nem kötelezett országok nyolcadik csúcstalálkozójának jelentőségére, és kiemelte, hogy a Z­imbabwi-ban sorra kerülő összejövetel is hoz­zájárul a dél-afrikai térségben jelentkező viszályok felszámolásá­ra. (Tanjug) CSÁDI ÖSSZETŰZÉSEK Milyen céllal éppen most? A csádi összetűzések egyre nag­j net után miért került sor az össze­­gyobb méreteiket öltenek. A fran- i tűzések felújítására. csabazát Habro egységeit a Líbia Líbiának a logika szerint nem állhat érdekében frontot nyitni az által támogatott ideiglenes kor­mányelnök Ouedd­y hadseregétől el­választóvonaláról naponta érkez­nek a jelentések az újabb csatáro­zásokról. A jelen helyzetben felmerül a kérdés, hogy az ideiglenes taxizó­ ország déli részén, hiszen a Föld­közi-tengeren kell szembenéznie az amerikai nyomással. Mitterrand francia elnöknek sem lehet érde­ke, hogy a márciusi elnök­válasz­tó­k előtt kellemetlenségbe keve­redj­e­n. Ez a két logika között azonban bizonyára létezik egy harmadik is, amely az alapmozga­­tója az ellenségeskedés újabb me­netének. (Tanjug) Tömeges letartóztatások Peruban Limában, Peru fővárosában az elmúlt héten a kijárási tilalom megszegése miatt több mint 300 személyt tartóztattak le. Az An­drén nevű perui hírügynökség je­lentése szerint a letartóztatottak között 53 gyerek és 60 nő van. Alan Garcia perui elnök egy héttel ezelőtt vezette be a rend­kívüli állapotot az országban és a kijárási tilalmat Callao kikötőben és az 5 millió lakosú Limában a Sendero Luminoso gerill-szerve­zet egyre gyakoribb támadásai miatt. Pánik Párizsban Három nap leforgása alatt Pá­rizsban három pokolgép robbant. Mindegyik esetben a robbanásra csúcsforgalom idején került sor, s a francia főváros lakosai körében pánikot keltett. A francia hatóságok a legújabb robbanáshullámot a közel-keleti helyzettel hozzák kapcsolatba. An­nál is inkább, mert a francia hír­­ügynökség levelet kapott egy ed­dig ismeretlen arab szervezettől, amely közel-keleti illetőségű ter­roristák szabad­onbocsátásá­tól te­szi függővé a terroristá оЧНбЧ beszüntetését. A francia főváros utcáin, elsősorban a legérzéke­­nyebb pontokon, amelyen a repü­lőtér, a metró,­­tb. az utóbbi na­pokban a szokásossal jóval több rendőr teljesít szolgálatot. (Tan­jug) Aib­ukovic kiszolgáltatása Jugoszláviá­nak nemcsak az igazság győzelmét jelen­ti. Történelmi jelentőségű, rendhagyó ese­te ez a náci háborús bűnösök iránti vi­szonyulásnak az Egyesült Államokban. A fentieket Neil­ Sher, az amerikai igazságszolgáltatási minisztérium illetékes irodájának igazgatója mondta azokban a percekben, amikor a repülőgép Artuko­­victyal a fedélzetén a zágrábi repülőtérre érkezett. Sherrel tavaly februárban Los Angeles­ben ismerkedtünk meg, Andrija Artuko­­vić náci háborús bűvös perének idején. Megjegyeztük akkori szavait, különösen azt a részletet, amikor arról beszélt, hogy ezek nem az ötvenes évek, elmúlt tehát az idő, hogy a pernek politikai jellege­­le­gyen. „Artukovic bűntettei nem politikai jellegűek, és Jugoszlávia sem azért kéri kiszolgáltatását, mert Artukovicot politi­kai személynek tekinti, hanem mert bűn­tetteket követett el.” Sher ezeket a szavakat Garry Fleisch­­manhoz, Artukovic főügyvédjéhez intézte. Fleischman bőbeszédű, tetszelgő ügyvéd. Artukovicot magas összeg ellenében véd­te, és kiváltotta hon­fki társainak, a zsidók­nak a haragját, akik sehogy sem tudták megérteni, hogyan lehet egy náci védő­ügyvéd a zsidó. Freischman arra törekedett, hogy alá­aknázza a bírósági tárgyalást, leginkább a politika terére helyezte a hangsúlyt. Jól tudta, hogy Artukovic ennek köszön­hetően élhetett Amerikában. A kiszolgál­tatástól nem a jog, hanem a politika mentette meg. Erről híven szól az az irat is, amelyet az akkori amerikai igazságszolgáltatá­si miniszterhelyettes a bevándorlási szer­vekhez intézett. Az ötvenes évek elején a miniszterhelyettes a következő három dologra helyezte a hangsúlyt: Artukovi­­cot nem kell a biztos halálba küldeni a kommunistákhoz; ha kiutalják az or­szágból, küldjék egy nem kommunista or­szágba; ha egyetlen bűntette, hogy kom­munistaellenes volt, akkor menedékjo­got kell adni neki, és nyugton hagyni. Ezzel fejeződött be az akkori nyolc­éves tárgyalás. Vajon Freischman nem volt más tények birtokában, vagy pedig ösztönei csalták meg, ő ugyanis ugyan­ezt a lapot játszotta ki. Amikor az első tárgyalás után a bíróság épülete előtt találkoztunk vele, az újságírók egy cso­portjának magyarázta: — A kiszolgáltatási perekben van szörnyű dolog. Mi nem dönthetjük meg a vádat, nem engedélyezik, hogy meg­­döntsük a tanúk állításait. Az a tota­­litáris ország kérhet, amit akar, és mi az ő tanúit itt a bíróságon még ki sem hallgathatjuk . .. Freischman a tárgyalás folyamán is az eset politizálásával kísérletezett. Neil Sherhez, amikor az tanúként je­lent meg a bíróságon, Freischman a kö­vetkező kérdést intézte: Találkozott-e a jugoszláviai kommunistákkal? David Nimmer, vádló azonnal közbe­szólt: a bíróságon így nem lehet beszél­ni. — Freischman úr — figyelmeztette Browne bíró —, a kérdést megfelelő for­mában tegye fel. — Rendben van — sziszegte Fleisch­­man, és eképp kérdezett: Találkozott-e a jugoszláv kormány képviselőivel? Nem sokkal később Fleischman ismét "hibázott", amikor arról szólt, hogy vé­dencét milyen veszély fenyegeti, ha ki­szolgáltatják a kommunista Jugoszláviá­nak. Nimmer ismét tiltakozott, Browne bí­ró pedig megjegyezte, hogy Kommunista Jugoszlávia nevű országról még nem hallott. Ehhez Nimmer hozzáfűzte, hogy a vádlott ellen a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nevében folytat el­járást. Freischman haragosan ismételte meg Jugoszlávia teljes nevét. Ezeket az apró, de egyáltalán nem vé­letlen hibákat Freischman ügyvéd azért ejtette, hogy a tárgyalást az ötvenes években folyt per vágányára terelje, amikor az amerikai bíróság ,,megállapí­totta", hogy Artukovic bűntettei politi­kai jellegűek, és nem adja ki a kommu­nistáknak. Ezúttal már a per elején Browne bí­ró egyértelműen kimondta, hogy nem politikai, hanem jogi kérdésről van szó. Amennyiben az esetnek politikai összete­vője is van — mondta Browne —, arra­ a kormány illetékes, hiszen a kormány képviselője írja alá a kiszolgáltatásról szóló rendeletét. A bíróság illetékessége a jog terén is korlátozott volt. Nem mondott ítéletet ártukovin bűntetteiről, csupán azt álla­pította meg, hogy bizonyítható-e a „szö­kevény” bűntetteinek hitelessége és szá­mításba jöhet-e a kiszolgáltatás. Fleisch­­man éppen attól irtózott, hogy nem döntheti meg a vád állításait, és nem indíthat bizonyító eljárást védence bűn­tetteinek esetében. Hogy elérjen vala­mit, a politika terén keresett lehetősé­get. Bebizonyosodott, hogy rosszul mér­­je fel a helyzetet. Borislav LALIC (Folytatása a holnapi számunkban) ARTUROVIĆ KISZOLGÁLTATÁSA (3.) A védő takfikáció. MOSZKVA kommunista szómni? a kongresszus tiszteletére A Szovjetunióban tegnap min­den felnőtt részt vett a kommu­nista munt'maszómba' -n. Az eket ót é m egyszer rendezik meg. m.b'i’-nki rk­ mentesen dob­oz'­deimet társadalmi ót s pi svc sza'krócott'k megoldására fordít­ják. A tegnapi mm-’-osoombatot a Szovjet Kommunista Párt 27. kongresszusának t­s-’ .szer­vezték. A kongresszus tíz nap múlva kezdődik Moszkvában. Az első effajta tömeges akciót 1919- ben Lenin szervezte. (Tanjug) V. az ezáltal meg­itanasi­­ítot­t jöve- i fodalom ’ékében. Mongólia küldöttsége elutazott hazánkból A Batocsk­in Altangerer elnök vezette mongol parlamentáris küldöttség tegnap elutazott ha­zánkból. A magas rangú vendé­geket Ilijaz Kurthesi, a Szövet­ségi Képviselőház elnöke búcsúz­tatta a belgrádi repülőtéren. A mongol Nagy Népi Hurál kül­döttsége tárgyalást folytatott Ili­jaz Kurthesivel, a Szövetségi Képviselőház más képviselőivel, a JKSZ KB Elnökségének, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanácsnak és más szövetségi intézmények kép­viselőivel. A mongóliai vendége­ket fogadta Radovan Vlajković, a JSZSZK Elnökségének elnöke is. Az­­ utazás előtt Batocsk­in Al­tangerer kijelentette, hogy a lá­togatás minden tekintetben ered­ményes volt. Mongólia szerinte nagy jelentőséget tulajdonít a baráti Jugoszláviával való együtt­működés fejlődésének és kife­jezte reményét, hogy az ezúttal fo­ylatott tárgyalások hozzájá­rulnak a két ország kapcsolatai elmélyítéséhez. (Tanjug) Megakadályozták az „idegen beavatkozást” Nyilatkozatok a dél-jemeni havas harcok okairól A közelmúltban a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban folyt heves harcok hátterében аг idegen összeesküvés­ és beavat­­kísérlet volt a jemeni tér­­megakadályozásának ér­ A Szovjetunió azonban ard álláspontjával és a foiza­­lmi erők támogatásával meg­akadályozta a külföldi beavatko­zást. A­­ két Salem Saleh Mo­hamed, a Jemeni Szocialista Párt főtitkárhelyettese jelentette ki az Asz Szafir című libanoni baloldali lapnak. Saleh Mohamed nem adott ma­gyarázatot arra, hogy a Szovjet­unió milyen módon bátortalaní­­totta el az ellenforradalmi és a külföldi erőket, de kifejtette, hogy a foglyul ejtett zsoldosoktól nyu­gati gyártmányú fegyvert zsákmá­nyoltak. Mohamed szerint a ha­tóságok több mint 500 zsoldost ej­tettek foglyul, akik beismerték, hogy Szaúd-Arábiában voltak ki­képzésen. Mohamed szerint a zsoldosok kiképzését még néhány országban szervezték. Ali Nasszer Mohamed, a levál­tott jemeni elnök egy libanoni hetilapnak adott interjújában a januári dél-jemeni eseményeket törzsek közötti összetűzésként ma­gyarázza. Ali Nasszer továbbá elmondta, hogy az összeesküvők cselhez folyamodtak. A fővárost a nem sokkal azelőtt­­kapott tan­kokkal vették körül, azzal a meg­­okolással, hogy izraeli támadás készül Dél-Jemen ellen. Ezt köve­tően támadták a fővárost, ame­lyet csak­­kis­­létszámú hadsereg védett. A leváltott elnök nem tett említést a szovjet támogatásról, amelyet állítólag a felkelők él­veztek, és azt sem említette, hogy a párt- és állami vezetőségben levő szovjetpárti frakciók döntöt­ték meg elnökségét. (Tanjug) Museweni hazahívja Okellot Joveri Muse­weni ugandai elnök felhívást intézett a 71 éves Teo Okello tábornokhoz, a megdöntélt katonai kormány parancsnokához hogy szudán­i menedékhelyeiről térjen vissza az országba. Jól ér­tesült körőla szerint Museweni nyugdíjat, díjmentes lakosztályt, testőrséget és segédszemélyzetet ígért­ neki. A kenyai rádió jelen­tése szerint Museweni­eri Pal el­­fogadta Daniel Arap Moi kenyai elnök felhívását, hogy az ország északi és déli része békítési ak­­ciójának­­ keretében Okellóval is kössön békét. Amennyiben Okello visszatér Kampalába — állítják­ Museweni közeli munkatársai —, döntően befolyásolná Okello fennmaradt egységeinek további harcát. Mindezzel szemben Museweni a külföldi újságíróknak adott nyi­latkozatában Okello tábornokról ugyanúgy nyilatkozott, mint Árminról és Öböléről, vagyis zsar­noknak minősítette, aki a saját népét pusztította. (Tanjug) Új társadalmm­i reformok küszöbén? A junta lemondását követelik a munkások Több mint 50 000 munkás és a­ haiti szakszervezet vezetője kö­vetelte a kormánypalota előtt megtartott tiltakozó gyűlésen a katonai­ civil junta lemondását. Mint ismeretes, ez a junta febru­ár 7-én váltotta fel Jean Claude Duvalier-t az államfői tisztségen Ellentétben a nép spontán fel­kelésétől, amelynek csúcspontja a diktátor elüldözése volt, a szak­­szervezet és a dolgozók újabb akciói arra utalnak, hogy a bal­oldali ellenzék szervezett ellenál­lást számít indítani, és harcot kezdeni a társadalmi reformokért. Gabriel Miracle, az üldözött Füg­getlen Munkás Központ vezetője az Acoute szakszervezet feloszla­tását, valamint a politikai és ál­lami intézmények és vállalatok vezető garnitúrájának eltávolítá­sát követeli.­­ A munkások beszüntették a munkát, és mindaddig sztrájkol­ni fognak, amíg ezek a szemé­lyiségek és a junta el nem mond — nyilatkozott Miracle, és jelez­te, hogy a nép jogaiért vívott harc folytatódik. A megfigyelők szerint, mivel a junta aligha tehet eleget a nép követeléseinek, ami végső soron nem is szándéka, nincs kizárva az újabb összetűzések lehetősége, sőt a polgárháború kitörése sem. (Tanjug) Argentínai kivándoroltjaink Artuković kiadatásáról A jugoszláv kivándoroltak ar­gentínai körében Andrija Artu­ković háborús bűnös kiadatását az Egyesült Államok pozitív gesz­tusaként értékelik. Megemlítik, hogy Washington ezt jóval koráb­ban is megtehette volna, de fel­merül a kérdés, mivel magyaráz­ható az amerikai kormány ilyen fordulata. Az argentin közvélemény, amely a Tanjug és a nyugati hírügy­­nök­ének által értesült Artukovic kiadatásáról, támogatja a jugo­szláv álláspontot, és ezzel is ma­gyarázza az argentin út heves­ségét a tábornoki junto meg ’­in­tése utáni időszakban. (Tanjug) Brazília nem fogadja be Duvalier-t Jose Sarner brazil elnök a kormány képviselőinek közlemé­nye szerint elvetette Franciaor­szág és az Egyesült Államok ké­rését, hogy adjon menedékjogot Duvalier-nek és családjának. (Reuter) PÁRIZS. — Duvalier Francia­­országtól politikai menekült stá­tust kér, hogy ezáltal meghosz­­szabbítsa franciaországi tartózko­dását. A hivatalos Párizs azt ál­lítja, hogy nincs szándékában megmásítani az ideiglenes tartóz­kodási engedélyről szóló határo­zatát. (Tanjug) WASHINGTON. — Az ameri­kai országok szervezetének állan­dó tanácsa (OAD) határozatot fo­gadott el, mely szerint szolidari­tást vállal Haitival. A határozat többórás vita után született meg, Chile ugyanis ellenezte, mert Haiti belügyeibe való beavatkozásnak tekintette. (AFP) Genscher Tuniszban Hans Dietrich Genscher, a nyu­gatnémet diplomácia vezetője teg­nap Tuniszban találkozott Habib Burgiba elnökkel, Mohamed Mzali kormányelnökkel és Bejd Kaid Esebi külügyminiszterrel. A gazdasági és politikai együttmű­ködésről tárgyaltak. Hírügynöksé­gi jelentések szerint szó volt a tu­niszi árunak az Európai Gazdasá­gi Közösségben való értékesítésé­ről is.

Next