Magyar Szó, 1986. május (43. évfolyam, 132-147. szám)
1986-05-21 / 137. szám
1986. május 11., szerda Minden tanulónak lesz helye Legtöbben a fémiparra pályázhatnak Baranyában a községi képviselő-testület elfogadta az idei beiratkozási tervet a szakirányú oktatásban. Legtöbb tanulót, mintegy százat, a fémipari szakra vesznek fel, ezen a területen van ugyanis legjobb kilátás arra, hogy mielőbb elhelyezkedhessenek a szakmunkások. Hatvan tanulót vesznek fel a textilszakra. Figyelembe véve az eddigi helyzetet az idei beiratkozási tervet a középiskola a társult munkával egyetemben megfelelően állította össze. A tanulók zöme a fémiparban és a textiliparban helyezkedhet el, ahol eddig is legtömegesebb a munkaerő-kereslet. Az elmúlt két évben ugyanis a község fémipara ugrásszerűen fejlődött, aminek következtében szinte minden fémipari munkás állásba mehetett. Hasonló a helyzet a textiliparban is. Noha ezt a területet a lányok szakmájának tartják, általában van elegendő jelentkező. A tanulók számára ugyanis biztosítékot jelent, hogy abban a munkaszervezetben végzik a gyakorlati oktatást, amelyben majd egyszer alkalmazzák őket. A fémiparon kívül a textiliparnak vannak legjobb távlatai a kivitelre való termelésben. Ezért az új munkaerő alkalmazása folyamatos a Sutjeska Készruha- és Kötöttárugyárban. Az eddigi gyakorlattól eltérően tömeges lesz a mezőgazdasági szak is. A pélmonostori központban 74 tanuló felvételét tervezik mezőgazdasági szakra, növénytermelő, illetve állattenyésztő területre. A szakembereket ezekben az osztályokban nemcsak a társadalmi szektor számára képezik. Nagy lehetőség, sőt szükség van arra, hogy a magánszektorban is képzett földművesek, illetve állattenyésztők dolgozzanak. Mind többen kényszerülnek ugyanis otthon maradni a faluban és úgy átszervezni a mezőgazdasági termelést, hogy az biztosítsa a fiatalabb nemzedék számára is a megélhetést. A villamossági és közlekedési szakra harminc diákot vesznek fel. A dárdai tagozatokba az idén 150 tanuló számára van hely a mezőgazdasági, építőipari, textil- és fémipari szakon. Mind jelentősebb a középiskolai központ magyar tagozata. Míg korábban csak a baranyai magyar tanulók beiskolázásának volt hivatott eleget tenni, ma mind több a bennlakó diák Bácskából és Szlavóniából. Az idei évi beiratkozási tervből kitűnik, hogy mind nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a nem elméleti szakoknak. A pedagógia, informatika, közgazdasági és közigazgatási szakokra mintegy 120 tanulót vesznek fel. Az elméleti szakirányt végzett tanulóknak ugyanis lényegesen kevesebb erélyük van az elhelyezkedésre, illetve átképzésre, valamint a gazdaságban az a törekvés érvényesül, hogy az új munkaerőt inkább a termelőmunkában alkalmazzák Az egyetemre irányuló fiataloknak pedig nem kell feltétlenül az elméleti szakról kikerülniük. A pélmonostori középiskolai központ beiratkozási időpontját is megállapították a képviselő-testület ülésén. Az idén nyáron is három időpontban történik a beiratkozás. Az első június 23-a és 24-e, a második július 10-e és 11-e, a harmadik beiratkozási időpont pedig augusztus 29-e és 30-a. M. V. HÉTKÖZNAPOK Félek az üres lakástól Emlékszem, akkor is egyedül voltam, amikor először látogattál el hozzám. Már elhullottak a virágok, a termés kialakulóban volt a fákon. Az udvaron csak serkent a fű, mert a szünetben játszó gyerekek letaposták, örültem neked, mikor meglátogattál, pedig sem rokonom, sem közeli ismerősöm nem voltál, csak egy látogató, aki a falu nagy csendjébe bekopogtatott. Ilyenkor nagyon kihalt a falu. Reggel a gyerekek egyedül kelnek, nem készíti senki őket iskolába, mert szüleik már akkor a földeken vannak. Dehogy érnek rá szomszédolni. Valahogy most is úgy érzem magam, vagy még elhagyatottabbnak, mint akkor, húsz évvel ezelőtt. Pedig azóta sokat, változott az életem. Kijutott nekem is az, mint másnak. Férjhez mentem, gyerekeket szültem, közben házat építettünk, férjem meghalt. Ilyen röviden lehetne jellemezni a két évtizedet, mire újra egyedül maradtam. Már nem kérek számon semmit. Örözök annak, amim van, a gyerekeknek. Ha a fiam és a lányom mellettem van, nem érzem az ürességet, csak akkor riasztó, ha elmennek egy-két napra. Akkor visszajön az a régi félelem, és kezdek számot vetni. Talán akkor nem tűnt ilyen félelmetesnek a jövőm, mert azért reméltem, annak ellenére, hogy a faluban nehéz a fiatal tanítónőnek gyökeret ereszteni, családot alapítani. Hadd javítsam ki, csak nehéz volt, akkoriban. Ma más a helyzet. Több az iskolázott fiatal, jobban el lehet szórakozni. Meg tudják találni a közös témát a fiatalok. Szabadabban élnek, mozognak. Amikor én ideköltöztem, az egész falu szeme rajtam volt. Sokat kínlódtam az egyedüllét miatt. A két gyerek megnőtt. Fiam mind kevesebbet van itthon, tanul. Lányom még utazik a középiskolába, de egyszer annak is vége lesz, és elmegy ő is egyetemre. Most egyik sincs itthon, és én kétségbe vagyok esve, mi lesz, ha elmennek tőlem. Az rendben van, hogy élik a maguk életét, de mi lesz velem? Önzés-e, hogy magamra gondolok? Egyedül maradok újra a lakástan, és még csat. au a si.ni gondolhatok, hogy nem lesz ez mindig így, más az élet rendje. Nos, hát ez az élet rendje, hogy a fiatalok elmennek, mi meg maradunk. Mi jöhet? Mit tartogathat az élet számunkra, negyvenen felül. Tapasztattabbak, óvatosabbak lettünk. Egy újabb házasság talán újra egésszé tenné életemet, de hányféle akadálya van annak. Már nem olyat könnyű életközösségre lépni mint fiatalon, amikor könnyű az alkalmazkodás, az új élet kezdése. Az ember a régi életét nem számolhatja fel. Tartozunk az emlékeknek, a gyerekeinknek, annak ellenére, hogy ők nem kívánják meg tőlünk, hogy egyedül éljünk. Furcsák a mai fiatalok. Azt hisszük, hogy megértőbbek, nagyvonalúbbak, mint mi voltunk. Többet megengednek szüleiknek, hiszen egész életformájuk azt bizonyítja. Közben nem így állunk. Egyelőre ez az előérték, de a saját édesanyja legyen példa a többi előtt. Hát így állunk. Egyelőre ez az életem, a várakozás, a rettegés. Talán, ha a gyerekeim révbe jutnak, kinövik ezt a forrongó szakaszt, velem is elnézőbbek lesznek. Csakhogy akkorra már én is megszokom az egyedüllétet,megalkuszom a sorsommal, megszűnik a várakozás, meglelem a nyugalmamat. M. V. DUNATÁJ BULI '86 A Jó Pajtás gyermeklap szerkesztősége minden évben képzőművészeti és irodalmi pályázatot hirdet az általános iskolák alsós és felsős tagozatainak diákjai részére. Az idén BULI ’86 elnevezéssel indították a vetélkedőt, amelyet először az iskolákban, házibajnokságokon szerveztek meg. A vetélkedő az első és második osztályosok részére iskolai szinten be is fejeződött, míg az idősebbek legjobbjait a Jó Pajtás bírálóbizottsága, mint az iskolák képviselőit értékelte. Nemesmiliticsen ez alkalommal is részt vettek a versenyben az alsósok és felsősök egyaránt. Szombaton, Palicson adták át a tartományi döntő legjobbjainak a díjakat. Horváth Ódry Márta magyartanár hetedikes tanulója, Kocsis Annamária Ipi-apacs fogalmazásával, valamint Pribilla Ágnes tanítónő diákja, Stefkó Hilda Nagymamám csutkababéja írásval harmadik helyezést ért el. Mindketten 2000-2000 dináros könyvesutalványt nyertek. P. M. Nem módosul a kórógyi Petőfi zászlóalj Általános Iskola státusa Mivel az utóbbi években mind kevesebb a tanuló a vínkevei közöség általános iskoláiban, mind időszerűbb lett a meglevő általános iskolák egyesítése, jobb kihasználása. Ennek érdekében a község illetékesei kidolgozták a község általános iskolai hálózatának új tervezetét. Ennek a tervezetnek az értelmében, hakésőbb elfogadásra kerül, több általános iskolának módosulni fog a jelenlegi státusa, jogállása. Mivel a kórógyi általános iskolában az oktatás magyar tannyelvű, az új rendezéstervezet ennek az iskolának eddigi jogállásában nem irányoz elő semmiféle változást, módosítást. Ez az iskola továbbra is teljesen önálló státussal fog rendelkezni, s tekintet nélkül a tanulók számának további alakulására, az oktatás továbbra is magyar nyelven folyik. R. S. A múlt hét végén tartotta az iskola napját a zombori Testvériségi egység Általános Iskola. Az ünnepséget az intézmény megalakításának 30. évfordulója jegyében rendezték meg. Részt vettek a prilepi Kampó Levkata és a bajai Dózsa György Általános Iskola pedagógusai is. A Kiss Ernő Pionírcsapat díszülésén átadták a legjobb végzős tanulóknak az okleveleket, jutalmakat. Négyen részesültek elismerésben. Szép képzőművészeti és műszaki alkotásokat láthattak az érdeklődők a hagyományos kiállításon. Az Ifjúsági Otthonban alkalmi művelődési műsort adtak, majd átnyújtották a Testvériségegység díját az iskola legjobb pedagógusainak. A két iskola képviselőivel ellátogattak a batinai emlékmúzeumba, Kopácsra és Eszékre P. M. . A kétnyelvű közösségekben egyre inkább teret hódít az a tudat, hogy a gyerekek anyanyelvük mellett tudják azt, amit környezetükben naponta hallanak. Monostorszegen mind az anyanyelvápolás, mind a környezetnyelv tanítása már bejáratlan dolog, több évi múltra tekint vissza. Most Petrovac Margit osztálytanító a pedagógus, eredményei figyelemre méltóak. — Egy csoportba járnak a szerbhorvát gyerekek, akik a magyart mint környezetnyelvet tanulják azokkal a diákokkal, akik vegyes vagy tiszta magyar családból valók. Ilyenkor az a fő feladatom, hogy megkülönböztessem tudásuk szintjét és ehhez alkalmazzam a tanítási módszereket. Ez alapvető, hiszen az előtudásra épül a módszertan, hogy az előrehaladás minél gyorsabb, zökkenőmentesebb legyen — mondja a tanítónő, aki immár negyedik nemzedéket tanít magyar nyelvre Monostorszegen az Október 22. Általános Iskolában. — Milyen módszert tart a leghatásosabbnak? — A csoportos módszert alkalmazom. Egyszerre minden gyerekkel nem foglalkozhatom, mert tudásuk, érdeklődési körük eltérő. Az azonos előtudásúak képeznek egy-egy csoportot. Hozzájuk idomítom a tananyag összetettségét, tartalmát. Például azoktól sokkal többet követelek, akik magyar vagy vegyes családból, házasságból valók. Ez nyilvánvaló, hiszen ők már otthon, ha elvétve is, de beszélik a magyar nyelvet. Tőlük tehát többet követelek, ez a megfelelő haladás feltétele. — Mennyire kitartók a gyereitek, van-e lemorzsolódás év közben? — Mire a felső osztályokba érnek, bizony sokan kiiratkoznak, nehezükre esik, ugyanis ez egy tantárggyal többet jelent a többiekhez viszonyítva. Sajnos, erre az is kihat, hogy a környezetnyelvet csak osztályozzuk, de nem számítódik bele az általános év végi eredménybe. Ez kissé könnyelművé, meggondolatlanná teszi a gyerekeket. Monostorszegen segítségül hívták a játékot, zenét és éneklést. Mindez megkönnyíti a néha-néha igazán nehéznek bizonyuló leckék elsajátítását. Játékosság is eredményhez vezethet, állítja Petrovac Margit. — Három csoportba jár kilencven gyerek. Ez tekintélyes szám, mert az iskola diákjainak létszáma valamivel több mint négyszáz, tehát minden ötödik tanulja a magyar nyelvet. Ez már önmagában szép példája a nyelv elsajátításának. Kár, hogy év közben többen kimaradnak és később nem tudnak bekapcsolódni a munkába. Djordje Lukic igazgató igazán jó véleménnyel van az anyanyelvápolásról és a környezetnyelv tanításáról. Igyekeznek a jövőben is megtartani a csoportokat, nem számolják fel őket, sőt ha a szülők érdeklődnek, ki is bővítik őket. P. M. Az otthonról hozott nyelvtudás sokat segít Hogyan tanít Petrovac Margit környezetnyelvet Petrovac Margit (ZAMBÓ Illés felvétele) Az elmúlt héten adták át rendeltetésének a zombori Veljko Petrovic Gépészeti, Közlekedési és Fémipari Központ új iskolaműhelyét. Ezt a műhelyt együtt használják majd a Veljko Vlahovic természettudományi és műszaki középiskola diákjaival, az új műhelyre 20 millió dinárt fordítottak, főleg helyi járulékból, 9 szaktantermet, emellett pedig szerelőcsarnokot, autóparkolót is építettek. Jók a feltételek most itt arra, hogy munkára oktassák a fiatalokat. Az építkezést a zombori Dušan Staničkov vállalat végezte. Felvételünk az új iskolaműhely megnyitásán készült