Magyar Szó, 1986. július (43. évfolyam, 178-192. szám)

1986-07-01 / 178. szám

BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ A ma hivatalosan is megkezdő­dő idegenforgalmi főidény a je­lekből ítélve sikeresebb lesz a tavalyinál. A külföldi turisták vendégnapjainak száma a tervek szerint 6 százalékkal növekszik, és eléri az 54 millió dinárt. A devi­zabevétel várhatólag 11—15 száza­lékkal emelkedik, és csaknem 1,3 milliárd dollár lesz, emelte ki Miodrag Mirovic, az SZVT tagja, a Szövetségi Idegenforgalmi Bi­zottság elnöke a Tanjug újságíró­jával folytatott beszélgetésben. A hazai turisták vendégnapjai­nak száma, a tervek szerint, 59 millió lesz, 2 százalékkal több, mint tavaly. Mirovic megjegyezte, hogy semmilyen korlátozást nem irányoznak elő polgáraink külföl­di turistautazásaira, és hangsú­lyozta, hogy a szakszervezet, az üdültetési érdekközösségek és az utazási irodák az idén több üdü­lési programot készítettek a mun­kaszervezetek számára a szokásos­nál alacsonyabb áron. A hazai vendégek tömegesebben látogatják majd a munkásüdülőket, a fizető­vendég-szolgálatot, a gyógyfürdő­ket, a hegyvidéki, tóparti üdülő­ket, ahol kedvezőbbek az árak. Idejében megtettük az előkészületeket Az idegenforgalmi idényben idejében és körültekintőbben meg­tettük az előkészületeket, mint a korábbi években. Bővítettük ide­genforgalmi kínálatunkat, a szer­vezés is javult. A szállodákban és turistatelepeken további 12 009 hely, a sátortáborokban és bunga­lókban mintegy 18 000, a fizető­­vendég-szolgálatban pedig 20 000 várja a turistákat. Az ellátás az egész országban jó, mert az előkészületek korábban kezdődtek és idejében befejeződ­tek. Az év elején az SZVT 129 millió dollárt irányzott elő idegen­­forgalmi célokra, e pénz felét az ellátás javítására fordították, olyan áru beszerzésére, amelyből nincs elég az országban. A munkaszer­vezetek már márciusban megkap­ták az erre szolgáló devizát. Vala­mivel később a kiemelt behozatal­ra szolgáló, mintegy félmilliárd dollárból 63 millió dollárt különí­tettek el az idegenforgalmi terü­­­­letek ellátására. Ezzel, valamint a hazai termelés növelésével ele­gendő árut biztosítottak a tur­is­ták számára. Ezek az intézkedések az ú­j kor- , mányintézkedések előtt születtek,­­ de ezek az újabbak is jelentősek az idegenforgalomra nézve. Min­denekelőtt azokról van szó, ame­lyek a kivitel ösztönzését szolgál­ják. A fogyasztás fokozása érdeké­ben bővítették a vámmentes üzle­tek hálózatát, s ezekben a legjobb minőségű hazai és behozatali áru­cikkeket kínálják. Vámmentes üz­letek nyílnak a luxusszállodákban és az első osztályú szállodákban, turistatelepeken, határátkelőkön, a jachtkikötőkben, a legforgalma­sabb utak mentén fekvő szállo­dákban és a több mint 250 férő­helyes hajókon. Ésszerűbbek az idevágó előírások, ösztönzőbbek az idegenforgalmi szervezetekre néz­ve. Az évtized végén 2,1 milliárd dolláros bevétel Több pénzt fordítottunk idegen­­forgalmi lehetőségeink külföldi népszerűsítésére (erről új törvény is készül), és javasolták a külföl­di tőkebefektetésről szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosítá­sát is. Mindennek a közös idegen­­forgalmi beruházásokat kell hogy serkentse. Kivételesen jelentős kérdés ez, hiszen az évtized vé­géig évi 2,1 milliárd dolláros be­vételre számítunk idegenforga­lomból. E célból a harmadik „in­tézkedési csomagban”, amellyel az SZVT őszre áll elő, több hosz­­szú távú intézkedés is helyet kap az idegenforgalom fejlesztésének ösztönzésére, hangsúlyozta Mi­­rovic. A cél az, hogy a turizmus gyorsabb fejlődése révén jobban hozzájáruljon a gazdasági stabili­zációhoz, hiszen devizabevétele igen jelentős az egész gazdaság számára. Már az idén nyáron jó ered­ményekre számítunk. A radiáció­val kapcsolatos, gyakran alapta­lan információk kiváltotta meg­torpanás után a legtöbb ország­ban növekedett az érdeklődés a jugoszláviai nyaralás iránt. Vo­natkozik ez a magánszervezésben utazó vendégekre is, akik nálunk a legtöbben vannak, és akiktől az idén nagymértékben függ ered­ményessége. Abban az esetben, ha valamelyik országból szervezett formában kevesebben érkeznek, a jelekből ítélve a magánturisták pótolják a hiányt. Áraink ugyan­is versenyképesek a külföldiek számára, akik a vendéglátóipari szolgáltatásokért a Jugoszláv Nemzeti Bank dinárcsekkjével is fizethetnek, és így 10 százalékos kedvezményt élveznek. A külföldi valuták árfolyama is megfelel vendégeinknek. A külföldi rend­számú gépkocsik vezetői 5 száza­lékos kedvezménnyel vásárolhat­ják az üzemanyagot, ha a Motoros Szövetség bezinjegyeivel fizetnek. Ilyen jegyet külföldön és határ­­átkelőhelyeinken mintegy 5000 helyen vásárolhatnak. A kedvez­mény az ólommentes benzinre is érvényes, amelyet mintegy 60 benzinkúton vásárolhatnak a tu­risták, zömmel az idegenforgalmi vidékeken. A legfontosabb utakat sikerült megjavítani, több határát­kelőhelyet bővítettünk és több a vámos is, így például a maribo­ri vámhivatalokban 44 vámos dol­gozik kisegítőként, főleg a šenti­ji és a jesenicei határátkelőnél. Az újonnan alakított Szövetségi Idegenforgalmi Bizottság jelentő­ségéről szólva Mirovic hangsú­lyozta, hogy gazdaságunknak szük­sége volt egy ilyen testületre. A bizottság megalakítása az idegen­­forgalom egyre növekvő jelentő­ségét bizonyítja, azt, hogy a tu­rizmus a legfontosabb devizafor­rásunk. Az új testület szerepéről A bizottság hatáskörébe tarto­zik, hogy intézkedéseket javasol­jon és feltételeket teremtsen az idegenforgalom maximális fejlő­désére, mivel lehetőségeit még korántsem használtuk ki. A fej­lesztéspolitikában és a többi terü­leten is sokrétűen együttműködik az SZVT illetékes szerveivel, az idegenforgalmi és egyéb szerveze­tekkel. A munka így szervezettebb és hatékonyabb lesz, jobban meg­osztják a munkát, hiszen koráb­ban mindenki mindent csinált, s ez kettőzést, nézeteltérést váltott ki. A bizottság szerveződése is a hatékonyabb munkát szolgálja. Az igazgatási szerven kívül 25 tagú testületi szerv működik a kereté­ben. Ennek munkájában az SZVT szinte minden reszortjának, a Nemzeti Banknak, a Gazdasági Kamarának, az Idegenforgalmi Szövetségnek, a JDNSZSZ-nek, a szakszervezetnek, a Motoros Szö­vetségnek és az illetékes köztár­sasági és tartományi szerveknek a képviselői vesznek részt. Jelen­tős szerepet játszik a szaktanács, amelyben a tudomány kimagasló képviselői kaptak helyet. A tudo­mány nélkül ugyanis a turizmus sem fejlődhet gyorsabban és ered­ményesebben. A bizottság meg­alakításával megszűnt az SZVT idegenforgalmi koordinációs bi­zottsága, valamint a Szövetségi Kereskedelmi és Gazdasági Tit­kárság kereskedelmi osztálya. (Tanjug) AZ IDEGENFORGALMI KEZDET A tavalyinál sikeresebb idény várható Beszélgetés Miodrag Mirovic­ával, a Szövetségi Idegenforg­almi Bizottság elnökével (IFJÚ Gábor felvétele) Benépesült a strand Kupak­ban. Már az előidény is sikeres évadot ígér SOPOT. — A San Lusi utcai járó­kelő című francia film bemutatásában m­a kezdődik a szabadság, és a hu­manizmus témájával foglalkozó filmek 15. szemléje, a fesztivált Bori­slav Radovic író, a Szerb KSZ ЧВ Elnök­ségének titkára nyitja meg. A Július 7-éig tartó filmrendezvényen nyolc or­szágból összesen 3 filmet mutatnak be a hivatalos műsorban. A felkelés napja alkalmából július 2-án a sonoti képviselő-testület ünnepi ülést tart, és megszervezik a kosmari partizánalaku­­lat harcosainak találkozóját is. Kiállí­tás nyílik a Kosmar régészeti kincsei­­ből. XXX PROLOM BANJA. — A toplicei gyógyfürdőkben már most, az idény elején minden hely foglalt. Javasolják, hogy azok a vendégek, akik nem fog­­lalta­k előre helyet, jelentsék jövete­lüket, hogy a fizetővendég-szolgál­at­ban találjanak számukra fekvőhelyet. Az idén ezekbe a gyógyfürdőkbe több min­t 30 000 vendéget várnak, a leg­többet, 20 000-et, Prolom bánjára. Kuroumlijska bánján egyébként belg­rádi és adói dolgozók üdülnek. Fio­lom bánján az idén egy 250 férőhe­­lyes üdülő építését, tervezik, 3,5 mil­liárd datákros községgel. CAKOVEC. — A Dubrava vízi erő­mű építésének keretében tegnap üzembe helyezték a 110 kimvo­tos távvezetéket, amely az építkezés áram­­­ellátását szolgálja, a távvezeték 156 millió dinárba került, az erőmű le­építése után a fogyasztók ezen a ve­zetéken keresztül kapják majd az áramot a vízi erőműből. POREC. — A Kompas szárnyashajó­­flottája tegnap egy új hajóval gya­rapodott, a korszerű szárnyashajót egy norvég cég gyártotta, s 210 férő­helyes. A Kompas a niranj tspiosmi plovdától vásárolja és öt év alatt tör­leszti a vételárat. A hajón vámmentes üzletet nyitnak. A szárnyashajóval na­ponta Velencébe szállítják a turis­tákat, hetente egyszer pedig Rimi­­nibe. JUGOSZLÁVIA AZ EXPO ’86-ON Figyelemre méltó részvétel Az idén május 2-án Vancou­­verban megnyílt az Expo ’86, a világkiállításon hazánk részvéte­le igen figyelemre méltó– hang­zott el tegnap Belgrádban a Nemzetközi Sajtóközpont, a Jugoszláv Gazdasági Kamara és a Jugoslavijapublik szervezésé­ben megtartott sajtóértekezleten. A hazai kiállítók kihasználtak minden műszaki lehetőséget, több mint 50 000 kivándorolt is segít­séget nyújtott a jugoszláv kiállí­tóknál,­ a szervezők igen sikere­sen mutatták be szállítási és kommunikációs lehetőségein­ket és eredményeinket. Ezen a legna­gyobb világkiállításon reprezenta­tív formában, nagyon tartalma­san bemutatták hazánk műve­lődési és történelmi értékeit, kin­cseit is, természeti szépségein­ket, a jugoszláv művészek alko­tásait, de ismertették idegenfor­galmi kínálatunkat, filmgyártá­sunk eredményeit, amiről na­gyon elismerően szóltak, a kiál­lításon a legjobbnak minősítet­ték. Csarnokunk a leglátogatot­tabbak közé tartozik, naponta mintegy húszezren keresik fel. A kiállításnak van még egy célja is: hazánk és Kanada szál­lítási és kommunikációs gazda­sági kapcsolatainak fejlesztése, erről a témáról külön tárgyalnak majd az üzleti körök. (Tanjug) A HÉT VÉGÉN ÚJ­­díjszabás Szerbiában A hét folyamán Szerbia tarto­mányok nélküli területén életbe lép az új áramdíjszabás. A vég­leges döntést az egyesült vil­lanygazdaság munkástanácsának kell meghoznia. Nagyban dolgoz­nak az új díjszabáson, de az „új játékszabályok” miatt nem megy könnyen a munka. Ezen­kívül alkalom nyílik arra is, hogy részben enyhítsék az áram és a többi energiahordozó ára közötti különbséget. Az idei gazdaságpolitikáról szó­ló országos határozat értelmében az áram és a többi energia ára közötti különbséget egyharmadá­­val, illetve 33 százalékkal kell csökkenteni. Ennek a 33 száza­léknak háromnegyedét a július 1-jei drágulással realizálják, a hátramaradt egynegyedet pedig az október 1-jére tervezett má­sodik áremeléskor számolják el. Az áram árának másik része a Jugoszláv Villanygazdasági Kö­zösségben megszabott mércék alapján alakul. Ezek a mércék szem előtt tartják az inflációt, az áram világpiaci árát, a villany­­gazdasági szervezetek termelé­kenységét és így tovább. Mivel bonyolult elszámolási módszerről van szó, a díjszabás kidolgozá­sáig — a hét folyamán minden jel szerint befejeződik a munka — nem lehet tudni, mennyibe kerül majd egy kilowattóra áram. Az új árképzési politika a ta­karékosságra helyezi a hang­súlyt. Kedvezményeket helyez­nek kilátásba az ipar számára, ha takarékoskodik az árammal, illetve, ha kevesebb áramot fo­gyaszt, s ez a kisfogyasztókra, il­letve a háztartásokra is érvé­nyes lesz. Egyedülálló eset egyéb­ként, hogy egy termelő arra ösz­tönzi a vá­ralókat, hogy árujából — ebben az esetben az áram­ból — minél kevesebbet vásá­roljanak. Indoklásul szolgáljon az az adat, hogy a hőerőművek­ben (a megfelelő bányakapacitá­sokkal együtt) egy megawattos kapacitás építésére egymillió dol­lárra van szükség. Ami az áram köztársaságon­kénti és tartományonkénti eltérő árát illeti, úgy tűnik, hogy a villanygazdasági szervezetek ko­rábbi ígéretei ellenére most sem tesznek semmit e különbségek csökkentésére. (Tanjug) 1986. július 1-i kedd Építkezések a Kopaonikon Lakások, üzemek, közművek épülnek A Kopaonik lankáin fekvő Rača faluban inggyár épül, ahol két váltásban 260 dolgozó kap munkát. A 340 millió dinárba kerülő létesítményt az ivanjicai Jávor és a kuraumlijai Július 7-e gyár közösen építi. Az inggyár a Kopaonik keleti oldalának szanálására és gyor­sabb fejlesztésére irányuló prog­ram keretében épül. Miodrag Ja­­kovljević, a kursumlijai községi képviselő-testület elnöke el­mondta, hogy Kursumliján egy hűtőház, szárító és raktár épül, amelybe a Buducnost szövetke­zet 4,4 milliárd dinárt fektet. A Kopaonik erdészeti kombi­nát Meréez faluban székeket és asztalokat gyártó üzemrészleget épít, és tervbe vették egy fale­­mezgyár korszerűsítését is. A kombinát összesen 6 milliárd dinárt fektet a fejlesztési prog­ramokba és ennek eredménye­ként a kopaoniki falvakban 800 új munkahely nyílik. A környéken távvezetékeket, trafóállomásokat is építenek és bővítik a telefonhálózatot. Az idén adják át a Sokolovica—Kur- Sumlija és a Trebinj­a—Lukovska banja vízvezetéket. Augusztus 28-áig a község felszabadulásá­nak napjáig Zuce, Meréez és Lu­­kovo falvakban 40 szolidaritási lakást adnak át. Folyamatban van további 60 lakóház szaná­lása. Ifjúsági brigádok, katonák és a niši útügyi munkaszervezet dolgozói Meréez és Selovo között 14 kilométeres utat építenek. Épülőfélben van a községi kép­viselő-testület és a vöröskereszt épülete és még néhány létesít­mény is. Az ősszel a tervek szerint megkezdik a Selovo tározó és vízvezeték építését, amely első szakaszában 1,7 milliárd dinárba kerül- A pénz felét a köztársa­sági vízgazdasági érdekközösség, másik felét pedig a körzeti ér­dekközösségek biztosítják. (Tan­jug) ­ Mától drágább a gépkocsi­­biztosítás Belgrádban A belgrádi Dunav Biztosítóin­tézet közölte, hogy a gépjármű­vek kötelező biztosítási illetéke mától 27 százalékkal nagyobb a személygépkocsikra. A díjszabás növelése összhang­ban áll azzall az egységes rend­szerrel, amelyet minden hazai biztosítási közösség elfogadott, és amely szerint a biztosítási alap a gépjárművek árának ala­kulásától függően­ növekszik. (Tanjug) Hogy ne maradjon kopár a föld ! A szerbiai erdőtelepítők terve az ezredfordulóig A szerbiai erdőtelepítők úgy tervezik, hogy a következő öt év­­­­ben 90 500 hektáron telepítenek f­iát és további 43 500 hektáron gyepet. A mozgalom jelszava egyébként, hogy Szerbiában 2000- i­e ne maradjon egyetlen hektár k­a pai föld sem, hangsúlyozták az erdőtelepítők köztársasági választ-­­­mányának tegnapi tisztújító ülé-­­sén. A mozgalmat 1960-ban alapítot­tan, azóta a köztársaság területén 500 000 hektáron ültettek fákat, bokrokat, gyepet. A következő 15 évben még félmillió hektárt kell fásítani. Az elmúlt öt évben több mint 70 000 hektáron végez­ték el a munkát társadalmi és magánföldeken egyaránt. A köz­társasági és szövetségi ifjúsági ak­ciók keretében több mint 20 000 hektárt fásítottak.­­ Az ülésen megválasztották a választmány új, 35 tagú elnöksé­gét. Az elnökség elnöke a követ­kező két évben Kreta Avramović lesz. (Tanjug) . Bogdan Trifunović az elnökjelölt A DNSZSZ Köztársasági Választmányának elnökségi üléséről a Szerb DNSZSZ Köztársasági Választmányának Elnöksége tegna­pi ülésén megerősítette azt a javas­­l­­atot, hogy a Választmány elnöké- I ve­lr. Bogdan Trifunovic jelenle­­­­gi elnököt válasszák meg a Vá­lasztmány következő összetételé­ben is. Az ülésen azt a javaslatot is megerősítették, hogy a Választ­mány Elnökségének titkára Vasi­li­je Vasiljević jelenlegi titkár le­gyen, a Szerb Nőtanács elnöke pe­dig Marica Stamenkovic, a Szerb KSZ KT elnökségi tagja. Leszö­gezték, hogy ezek a javaslatok maradéktalan támogatásra találtak a DNSZSZ községközi választmá­nyaiban és belgrád városi vá­lasztmányában, valamint a tarto­mányi választmányokban folyta­tott megbeszéléseken. Az Elnökség megerősítette a Köztársasági Választmány új El­nökségének tagjaira, a tevékeny­ségi formák elnökeire és a DNSZSZ Országos Választmányá­ba delegált küldöttekre vonatko­­zó javaslatokat is. A Szerb DNSZSZ-ben holnap bonyolítják le a választásokat, a Köztársasági Választmány első, tisztújító ülé­sén. (Tanjug) Kitüntették a JSZSZK Elnöksége dolgozói közösségének alkalmazottait A Föderáció Palotájában teg­nap átadták azokat a kitünteté­seket, amelyeket a JSZSZK El­nöksége dolgozói közösségének alkalmazottai kaptak. A Népért Tett Szolgálatok Ezüst Sugaras Érdemrendjével tüntették ki Ce­­domir Cvetkovicot és Nisim Navonovicot. Arany Koszorús Munka Érdemrendet kapott Mi­­livoj Vujakié és Nikola Teálé, Ezüst Sugaras Munka Érdemren­det kapott Vidosav Milinovic és Dorđe Đermanović. (Tanjug)

Next