Magyar Szó, 1986. november (43. évfolyam, 301-315. szám)
1986-11-01 / 301. szám
l jövő évi szövetségi költségvetésre , Közlemény a Szövetségi Végrehajtó Tanács üléséről A Szövetségi Végrehajtó Tanács a csütörtöki ülésen Branko Mikulic vezetésével megerősítette azt a törvénytervezetet, amely kimondja, hogy a szövetségi költségvetés jövő évi összkiadása 1965,5 milliárd dinár lesz. Ez a társadalmi össztermék 6,9 százaléka, jóval kevesebb, mint ahogyan azt az ország jövő évi társadalmi terve előirányozza. A jövő évi össz költségvetés 36,9 százalékkal nagyobb, mint ahogyan azt az idei szövetségi költségvetés újraértékelése előirányozza. A költségvetés legnagyobb részét, 66 százalékát, illetve az ország összjövedelmének 5,2 százalékát jövőre a hadsereg finanszírozására fordítjuk. Az ideihez képest ez a növekedés 36,6 százalék. A költségvetésből a föderáció más funkcióit és kötelezettségeit is fedezzük. Tetemes része, mintegy 8 százaléka póteszközökként a fejletlen köztársaságoknak és Kosovónak jut. A rokkantsági és harcos védelemre a költségvetés 7,4 százalékát, a katonai biztosítottak nyugdíjára pedig mintegy 6 százalékát fordítjuk. Úgyszintén 6 százalékot tartunk fenn a szövetségi szervek és szervezetek munkájának pénzellátására. A szövetségi költségvetés kiadásait a tervezet szerint zömmel a forgalmi alapadóból fedezzük, ezzel összhangban a köztársaságoknak és a tartományoknak az állampénztárhoz való hozzájárulása nagyban csökkenne és mindenekelőtt a közös fejlesztési programok finanszírozására szolgál majd. A föderáció költségvetési koncepciója nagyban módosult az eddigihez képest, az idei utolsó negyedévben érvényesített jogokból indul ki, azzal, hogy a költségvetés kiadásait minden három hónapban egybehhangolják majd a gazdaság megvalósított jövedelmével. A kormány csütörtöki ülésén megerősítette azt a határozattervezetet, amellyel pénzeszközöket biztosítunk a műtrágya, a növényvédő szerek fogyasztásának térítésére és a jó minőségű vetőmag árának térítésére jövő a mezőgazdasági termelők a műtrágyára összesen 80 milliárd dinár térítést kapnának, egyharmadát ennek a föderáció biztosítaná. A Jugoszláv Nemzeti Bankról, valamint a köztársaságok és a tartományok nemzeti bankjainak egységes pénzrendszeréről szóló törvény módosítását és kiegészítését is megerősítette a Tanács, ez a dokumentum nagyobb jelentőséget tulajdonít a hitel- és pénzügyek tervezésének. Ez elsősorban a pénzmassza méretére, a bankok kihelyezéseire és a gazdaságpolitika legfontosabb céljainak meghatározásakor az elsődleges kibocsátásra vonatkozik. Kibővítették a Jugoszláv Nemzeti Bank, valamint a köztársasági és tartományi nemzeti bankok ellenőrzési funkcióit a külkereskedelmi ügyletekre vonatkozó jogszabályok területére is. Jelentős újítás az is, hogy a kormányzótanács a jövőben dönthet szavazattöbbséggel és nem konszenzussal, mint eddig. Módosították és kiegészítették a külfölddel folytatott áru- és szolgáltatásforgalomról szóló törvényt, amely egyebek között előirányozza, hogy azok a munkaszervezetek, amelyekbe a polgárok célszerűen a banknak eladott deviza dinárellenértékét befektették, szabadon és a rendszeres eljárások nélkül vásárolhatnak devizát és kaphatnak engedélyt gépek és más berendezések behozatalára, olyan összegben, amelyet e munkaszervezetekbe befektettek. (Tanjug) Meddig érdemes vetni A nagygazdaságok a kenyérgabona háromnegyedét, a földművesek pedig csak egynegyedét vetették el tartományunkban A nemrég hullott eső viszonylag kedvező feltételeket teremtett a talaj előkészítésre és a vetésre. Természetes tehát, hogy a földművesek is munkába lendültek, hiszen a szerződéskötési eredményekből ítélve ezúttal nagy érdeklődést tanúsítottak a kenyérgabona iránt. A szárazság azonban áthúzta számításaikat, és mindeddig csak legfeljebb 40 000 hektáron kerülhetett földbe a mag. A magánszektor terve 160 ezer tonna, és minden bizonnyal teljesült volna, ha kedvez az időjárás. Jelenleg a talaj nedvessége a legtöbb helyen megfelelő, lehet szántani és vetni is. A termelők gyorsított ütemben dolgoznak, de aligha tudják már teljesíteni a tervet, mindenekelőtt azért, mert már lejárt az optimális vetésidő, és a magnak a legrövidebb időn belül a földbe kell kerülnie. Ellenkező esetben nagy lesz a hozamkiesés. Minden bizonnyal alaposan fel kell mérni, meddig érdemes folytatni a búza vetését. Ez mindenekelőtt a földművesekre vonatkozik. A nagygazdaságok ugyanis a szárazság ellenére is sokkal jobban haladtak a munkával, mint az egyéni termelők, mert megfelelőbb gépekkel rendelkeznek, így a tervezett 160 000 hektárnak már a háromnegyed részét bevetették. Nem kétséges te(Folytatása az 5. oldalon) Osztozott népe sorsában Tegnap újvidéken a tiszteletbeli bizottság díszülésével megkezdődött a Szerb Nemzeti Színház jubileumi ünnepségsorozata Tegnap délelőtt Újvidéken, a Szerb Nemzeti Színház kistermében a tiszteletbeli jubileumi bizottság díszülésével megkezdődött a Szerb Nemzeti Színház fennállása 125. évfordulójának központi ünnepsége. Az ünnepségen jelen volt Radovan Vlajković, a JSZSZK Elnökségének tagja és Djordje Radosavlijevic, a VSZAT Elnökségének elnöke, valamint számos kiemelkedő társadalmi-politikai dolgozó. Az egybegyűlteket és vendégeket először Boško Petrov, Újvidék városelnöke köszöntötte. Üdvözlő beszédében méltatta e jubiláló művelődési intézménynek Vajdaság kulturális életében játszott nagy szerepét, társadalmi jelentőségét. Ezt követően Ducan Belic, a színház igazgatója, az ünnepségsorozat szervezőbizottságának elnöke mondott beszédet. Bevezetőjében kitért a színház múltbeli és jelenlegi sikereinek ismertetésére, és beszélt az elkövetkező időszak jelentős, figyelemre méltó alkotásairól, melyeket hamarosan a széles közönség is láthat. A továbbiakban Djordje Radosavljevic rövid köszöntője után átadta a színház igazgatójának, Dusán Beliének a Testvériség és Egység Arany Koszorús Érdemrendjét, melyet a JSZSZK Elnöksége adományozott a Szerb Nemzeti Színháznak. Úgyszintén átadta az elismeréseket a színház nyolc érdemes tagjának is, akik sokévi munkásságukkal hozzájárultak az intézmény állandó fejlődéséhez. Stevan Šalajić és Milica Kljajic Radakovic, a Népért Tett Szolgálatok Ezüst Sugaras Érdemrendjét, Toplák Imre és Vladan Cvejic Arany Koszorús Munkaérdemrendjét, Mileta Leskovac és Erika Máriás Erzié a Népért Tett Szolgálatok Ezüst Csillagos Érdemrendét, Milan Popov és Djordje Moldovanovic pedig Ezüst Koszorús Munkaérdemrendet kapott. G. T. (Részletes jelentésünk a 11. oldalon) A díszülés résztvevői (IFiti Gábor felvétele) Szoros bőrös kapcsolat Indiával Zail Singh látogatása Tito sírjánál • Megemlékezés Indira Gandhi halálának második évfordulójáról Josip Broz Tito marsall korunk egyik legkiemelkedőbb államférfija, aki Jawaharlal Nehruval és más akkori vezetővel együtt megteremtette az el nem kötelezettek mozgalmát — az előbbieket Zail Singh, India elnöke írta be a Josip Broz Tito Emlékközpont emlékkönyvébe. Lerótta kegyeletét Tito iránt, méltatta a mai Jugoszlávia megteremtőjének jelentőségét. Hozzáfűzte, hogy Titót India népe szívébe zárta. Emlékeztetett arra, hogy a béke, a leszerelés és a nemzetközi együttműködés terén kifejtett állandó tevékenységéért Titót 1974-ben Jawaharlal Nehrudíjjal tüntették ki. Az államfő kijelentette azt is, hogy a kapcsolatok, amelyeket Tito Indiával teremtett, örökösek. Zail Singh felkereste az avalai emlékművet is és koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírjára. Sinan Hasamnak, a JSZSZK Elnöksége elnökének kíséretében Zail Singh India belgrádi nagykövetségén részt vett az Indira Gandhi tragikus halálának második évfordulójára való megemlékezésen. Emlékeztettek arra, hogy 1984- ben azon a napon a világ egyik legkimagaslóbb vezetőjét, Indira Gandhit alattomosan meggyilkolták. Hozzáfűzte, hogy az indiaiak számára ez szomorú nap, minden évben megemlékeznek róla. Kifejtette, mivel Tito marsall és Nehru olyan szoros kapcsolatot alakított ki a két ország között, nem lát semmilyen ellentmondást abban, hogy a szomorú évfordulón nem Indiában, hanem Jugoszláviában tartózkodik. Zail Slash szerint a legmegfelelőbben úgy adózhatunk Indira Gandhinak, ha emlékeztetünk arra, hogy a Jugoszláviával való barátságot ápolta. Emlékeztetett azokra az erőfeszítésekre is, amelyeket Indira Gandhi fejtett ki politikai és gazdasági téren. Indira Gandhi — folytatta az indiai államfő — nemzetközi téren olyan politikát folytatott, amely szerint minden országnak össze kell tartoznia, a viszályokat, problémákat békés úton, tárgyalásokon kell megoldani, s az emberiséget meg kell szabadítani a fenyegető veszélytől. Végezetül felkérte a Jugoszláviában élő indiaiakat, hogy ápolják a szeretetet és barátságot a jugoszlávokkal, a világ minden népével és ezzel adózzanak Indira Gandhi emlékének. Sinan Hasani, a JSZSZK Elnökségének elnöke méltatva Indira Gandhi érdemeit, kijelentette, hogy Indira Gandhi jelentősen befolyásolta nemcsak az indiai, hanem a nemzetközi színteret is. Jugoszlávia nagy barátjának, Jawaharlal Nehrunak a lánya rendkívüli személyiségével közelebb hozta Indiát minden jugoszlávhoz. Hozzáfűzte, hogy a jugoszlávoknak Indira Gandhi iránti szeretőjét és tiszteletét a legbeszédesebben az bizonyítja, hogy számos jugoszláv lányt róla neveztek el. Hangsúlyozta, hogy Indira Gandhi szerepet vállalt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében, összhangban erőfeszítéseivel, hogy (Folytatása a 3. oldalon) Zail Singh tegnap látogatást tett a Tito Hajógyárban, s tárgyalt e munkaszervezet ügyviteléről Átfogó és kötelező szankciókat Az el nem kötelezettek küldöttsége Bonnban Nyolc el nem kötelezett ország képviselői, közöttük Jugoszlávia, India és Zimbabwe külügyminisztere, tegnap Bonnban megbeszéléseket kezdtek Hans-Dietrich Genscherrel, az NSZK diplomáciai vezetőjével a dél-afrikai fajüldöző rezsim elleni átfogó és kötelező érvényű szankciók bevezetéséről. Az el nem kötelezettek küldöttsége tegnap reggel Londonból érkezett Bonnba. E küldöttséget az el nem kötelezettek 8. csúcstalálkozója alakította meg, s előzőleg Rómában, Párizsban, Londonban és az EGK brüsszeli székhelyén járt. A nyugatnémet diplomáciai körök hangsúlyozzák, hogy Bonn érdekelt a Dél-Afrikáról szóló nyílt véleménycserében, s ezzel kapcsolatban az a nézete, hogy feltétlenül meg kell őrizni a párbeszédet Dél-Afrika lakosságának minden csoportjával. A Közös Piac tagországai közül az NSZK és Nagy-Britannia ellenzi a legnagyobb mértékben a megtorló intézkedések elrendelését. Miután a közösség szeptember 17-én elfogadta a korlátozott szankciókat, Helmut Kohl kancellár és Margaret Thatcher brit kormányfő elvitatta a szankciók célszerűségét. A nyugat-európai közösség megtiltotta acél, vas és arany importját Dél-Afrikából és nem engedélyezi a további beruházásokat. Becslések szerint a nyugatnémet tőke 10 milliárd márkát ruházott be Dél-Afrikában, és az NSZK első vagy második legfontosabb külkereskedelmi partnere Dél-Afrikának. (Tanjug)