Magyar Szó, 1986. november (43. évfolyam, 301-315. szám)

1986-11-01 / 301. szám

­l jövő évi szövetségi költségvetésre­ , Közlemény a Szövetségi Végrehajtó Tanács üléséről A Szövetségi Végrehajtó Tanács a csütörtöki ülésen Branko Mikulic vezetésével megerősítette azt a törvénytervezetet, amely kimondja, hogy a szövetségi köl­tségvetés jövő évi össz­kiadása 1965,5 milliárd dinár lesz. Ez a társadalmi össztermék 6,9 százalé­ka, jóval kevesebb, mint ahogyan azt az ország jövő évi társa­dalmi terve előirányozza. A jövő évi össz költségvetés 36,9 szá­zalékkal nagyobb, mint ahogyan azt az idei szövetségi költségve­tés újraértékelése előirányozza. A költségvetés legnagyobb ré­szét, 66 százalékát, illetve az or­szág össz­jövedelmének 5,2 szá­zalékát jövőre a hadsereg finan­szírozására fordítjuk. Az ideihez képest ez a növekedés 36,6 szá­zalék. A költségvetésből a föderá­ció más funkcióit és kötelezett­ségeit is fedezzük. Tetemes része, mintegy 8 százaléka póteszközök­ként a fejletlen köztársaságoknak és Kosovónak jut. A rokkantsági és harcos védelemre a költségvetés 7,4 százalékát, a katonai biztosí­tottak nyugdíjára pedig mintegy 6 százalékát fordítjuk. Úgyszin­tén 6 százalékot tartunk fenn a szövetségi szervek és szervezetek munkájának pénzellátására. A szövetségi költségvetés kiadá­sait a tervezet szerint zömmel a forgalmi alapadóból fedezzük, ez­zel összhangban a köztársaságok­nak és a tartományoknak az ál­lampénztárhoz való hozzájárulása nagyban csökkenne és minde­nekelőtt a közös fejlesztési prog­ramok finanszírozására szolgál majd. A föderáció költségvetési kon­cepciója nagyban módosult az ed­digihez képest, az idei utolsó ne­gyedévben érvényesített jogokból indul ki, azzal, hogy a költségve­tés kiadásait minden három hó­napban egybehhangolják majd a gazdaság megvalósított jövedel­mével. A kormány csütörtöki ülésén megerősítette azt a határozatter­vezetet, amellyel pénzeszközöket biztosítunk a műtrágya, a nö­vényvédő szerek fogyasztásának térítésére és a jó minőségű vető­mag árának térítésére jövő­­­ a mezőgazdasági termelők a műtrá­gyára összesen 80 milliárd dinár térítést kapnának, egyharmadát ennek a föderáció biztosítaná. A Jugoszláv Nemzeti Bankról, valamint a köztársaságok és a tartományok nemzeti bankjainak egységes pénzrendszeréről szóló törvény módosítását és kiegészíté­sét is megerősítette a Tanács, ez a dokumentum nagyobb jelentősé­get tulajdonít a hitel- és pénz­ügyek tervezésének. Ez elsősor­ban a pénzmassza méretére, a bankok kihelyezéseire és a gaz­daságpolitika legfontosabb céljai­nak meghatározásakor az elsődle­ges kibocsátásra vonatkozik. Ki­bővítették a Jugoszláv Nemzeti Bank, valamint a köztársasági és tartományi nemzeti bankok ellen­őrzési funkcióit a külkereskedel­mi ügyletekre vonatkozó jogszabá­lyok területére is. Jelentős újítás az is, hogy a kormányzótanács a jövőben dönt­het szavazattöbbséggel és nem konszenzussal, mint eddig. Módosították és kiegészítették a külfölddel folytatott áru- és szol­gáltatásforgalomról szóló törvényt, amely egyebek között előirányoz­za, hogy azok a munkaszerveze­tek, amelyekbe a polgárok célsze­rűen a banknak eladott deviza di­nárellenértékét befektették, sza­badon és a rendszeres eljárások nélkül vásárolhatnak devizát és kaphatnak engedélyt gépek és más berendezések behozatalára, olyan összegben, amelyet e mun­kaszervezetekbe befektettek. (Tanjug) Meddig érdemes vetni A nagygazdaságok a kenyérgabona háromnegyedét, a földművesek pedig csak egynegyedét vetették el tartományunkban A nemrég hullott eső viszony­lag kedvező feltételeket teremtett a talaj előkészítésre és a vetésre. Természetes tehát, hogy a föld­művesek is munkába lendültek, hiszen a szerződéskötési eredmé­nyekből ítélve ezúttal nagy ér­deklődést tanúsítottak a kenyér­­gabona iránt. A szárazság azon­ban áthúzta számításaikat, és mindeddig csak legfeljebb 40 000 hektáron kerülhetett földbe a mag. A magánszektor terve 160 ezer tonna, és minden bizonnyal teljesült volna, ha kedvez az idő­járás. Jelenleg a talaj nedvessége a legtöbb helyen megfelelő, lehet szántani és vetni is. A termelők gyorsított ütemben dolgoznak, de aligha tudják már teljesíteni a tervet, mindenekelőtt azért, mert már lejárt az optimális vetésidő, és a magnak a legrövidebb időn belül a földbe kell kerülnie. El­lenkező esetben nagy lesz a ho­zamkiesés. Minden bizonnyal ala­posan fel kell mérni, meddig ér­demes folytatni a búza vetését. Ez mindenekelőtt a földművesek­re vonatkozik. A nagygazdaságok ugyanis a szárazság ellenére is sokkal jobban haladtak a mun­kával, mint az egyéni termelők, mert megfelelőbb gépekkel ren­delkeznek, így a tervezett 160 000 hektárnak már a háromnegyed ré­szét bevetették. Nem kétséges te­(Folytatása az 5. oldalon) Osztozott népe sorsában Tegnap újvidéken a tiszteletbeli bizottság díszülésével megkezdődött a Szerb Nemzeti Színház jubileumi ünnepségsorozata Tegnap délelőtt Újvidéken, a Szerb Nemzeti Színház kistermé­ben a tiszteletbeli jubileumi bi­zottság díszülésével megkezdődött a Szerb Nemzeti Színház fennál­lása 125. évfordulójának központi ünnepsége. Az ünnepségen jelen volt Radovan Vlajković, a JSZSZK Elnökségének tagja és Djordje Ra­­dosavlijevic, a VSZAT Elnökségé­nek elnöke, valamint számos ki­emelkedő társadalmi-politikai dol­gozó. Az egybegyűlteket és vendége­ket először Boško Petrov, Újvi­dék váro­selnöke köszöntötte. Üd­vözlő beszédében méltatta e jubi­láló művelődési intézménynek Vajdaság kulturális életében ját­szott nagy szerepét, társadalmi jelentőségét. Ezt követően Ducan Belic, a színház igazgatója, az ün­nepségsorozat szervezőbizottságá­nak elnöke mondott beszédet. Be­vezetőjében kitért a színház múlt­beli és jelenlegi sikereinek ismer­tetésére, és beszélt az elkövetkező időszak jelentős, figyelemre méltó alkotásairól, melyeket hamarosan a széles közönség is láthat. A továbbiakban Djordje Rado­­savljevic rövid köszöntője után átadta a színház igazgatójának, Dusán Beliének a Testvériség és Egység Arany Koszorús Érdem­rendjét, melyet a JSZSZK Elnök­sége adományozott a Szerb Nem­zeti Színháznak. Úgyszintén átad­ta az elismeréseket a színház nyolc érdemes tagjának is, akik sokévi munkásságukkal hozzájá­rultak az intézmény állandó fejlő­déséhez. Stevan Šalajić és Milica Kljajic Radakovic, a Népért Tett Szolgálatok Ezüst Sugaras Érdem­rendjét, Toplák Imre és Vladan Cvejic Arany Koszorús Munkaér­demrendjét, Mileta Leskovac és Erika Máriás Erzié a Népért Tett Szolgálatok Ezüst Csillagos Ér­­demrendét, Milan Popov és Djor­dje Moldovanovic pedig Ezüst Koszorús Munkaérdemrendet ka­pott. G. T. (Részletes jelentésünk a 11. olda­lon) A díszülés résztvevői (IFiti Gábor felvétele) Szoros bőrös kapcsolat Indiával Zail Singh látogatása Tito sírjánál • Megemlékezés Indira Gandhi halálának második évfordulójáról Josip Broz Tito marsall­ korunk egyik legkiemelkedőbb államfér­fija, aki Jawaharlal Nehruval és más akkori vezetővel együtt meg­teremtette az el nem kötelezettek mozgalmát — az előbbieket Zail Singh, India elnöke írta be a Jo­sip Broz Tito­ Emlékközpont em­lékkönyvébe. Lerótta kegyeletét Tito irán­t, méltatta a mai Jugoszlávia meg­teremtőjének jelentőségét. Hozzá­fűzte, hogy Titót India népe szí­vébe zárta. Emlékeztetett arra, hogy a bék­e, a leszerelés és a nemzetközi együttműködés terén kifejtett állandó tevékenységéért Titót 1974-ben Jawaharlal Nehru­­díjjal tüntették ki­. Az államfő ki­jelentette azt is, hogy a kapcso­latok, amelyeket Tito Indiával te­remtett, örökösek. Zail Singh felkereste az avalai emlékművet is és koszorút helye­zett el az ismeretlen katona sír­jára. Sinan Hasamnak, a JSZSZK El­nöksége elnökének kíséretében Zail Singh India belgrádi nagy­­követségén részt vett az Indira Gandhi tragikus halálának máso­dik évfordulójára való megemlé­kezésen. Emlékeztettek arra, hogy 1984- ben azon a napon a világ egyik legkimagaslóbb vezetőjét, Indira Gandhit alattomosan meggyilkol­ták. Hozzáfűzte, hogy az indiaiak számára ez szomorú nap, minden évben megemlékeznek róla. Kifej­tette, mivel Tito marsall és Nehru olyan szoros kapcsolatot alakított ki a két ország között, nem lát semmilyen ellentmondást abban, hogy a szomorú évfordu­lón nem Indiában, hanem Jugo­szláviában tartózkodik. Zail Slash szerint a legmegfelelőbben úgy adózhatunk Indira Gandhinak, ha emlékeztetünk arra, hogy a Ju­goszláviával való barátságot ápol­ta. Emlékeztetett azokra az erő­feszítésekre is, amelyeket Indira Gandhi fejtett ki politikai és gaz­dasági téren. Indira Gandhi — folytatta az indiai államfő — nemzetközi té­ren olyan politikát folytatott, amely szerint minden országnak össze kell tartoznia, a viszályokat, problémákat békés úton, tárgya­lásokon kell megoldani, s az em­beriséget meg kell szabadítani a fenyegető veszélytől. Végezetül felkérte a Jugoszláviában élő in­diaiakat, hogy ápolják a szerete­­tet és barátságot a jugoszlávok­­kal, a világ minden népével és ezzel adózzanak Indira Gandhi emlékének. Sinan Has­ani, a JSZSZK Elnök­ségének elnöke méltatva Indira Gandhi érdemeit, kijelentette, hogy Indira Gandhi jelentősen be­folyásolta nemcsak az indiai, ha­nem a nemzetközi színteret is. Jugoszlávia nagy barátjának, Ja­waharlal Nehrunak a lánya rendkívüli személyiségével köze­lebb hozta Indiát minden ju­goszlávhoz. Hozzáfűzte, hogy a jugoszlávoknak Indira Gandhi iránti szeretőjét és tiszteletét a legbeszédesebben az bizonyítja, hogy számos jugoszláv lányt róla neveztek el. Hangsúlyozta, hogy Indira Gandhi szerepet vállalt a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztésében, összhangban erőfeszítéseivel, hogy (Folytatása a 3. oldalon) Zail Singh tegnap látogatást tett a Tito Hajógyárban, s tárgyalt e munkaszervezet ügyviteléről Átfogó és kötelez­ő szankciókat Az el nem kötelezettek küldöttsége Bonnban Nyolc el nem kötelezett ország képviselői, közöttük Jugoszlávia, India és Zimbabwe külügymi­nisztere, tegnap Bonnban megbe­széléseket kezdtek Hans-Dietrich Genscherrel, az NSZK diplomáciai vezetőjével a dél-afrikai fajüldö­ző rezsim elleni átfogó és köte­lező érvényű szankciók bevezeté­séről. Az el nem kötelezettek küldött­sége tegnap reggel Londonból ér­kezett Bonnba. E küldöttséget az el nem kötelezettek 8. csúcsta­lálkozója alakította meg, s előző­leg Rómában, Párizsban, London­ban és az EGK brüsszeli székhe­lyén járt. A nyugatnémet diplomáciai kö­rök hangsúlyozzák, hogy Bonn ér­dekelt a Dél-Afrikáról szóló nyílt véleménycserében, s ezzel kapcso­latban az a nézete, hogy feltétle­nül meg kell őrizni a párbeszé­det Dél-Afrika lakosságának min­den csoportjával. A Közös Piac tagországai közül az NSZK és Nagy-Britannia el­lenzi a legnagyobb mértékben a megtorló intézkedések elrendelé­sét. Miután a közösség szeptem­ber 17-én elfogadta a korlátozott szankciókat, Helmut Kohl kancel­lár és Margaret Thatcher brit kormányfő elvitatta a szankciók célszerűségét. A nyugat-európai közösség meg­tiltotta acél, vas és arany im­portját Dél-Afrikából és nem engedélyezi a további beruházá­sokat. Becslések szerint a nyugatnémet tőke 10 milliárd márkát ruházott be Dél-Afrikában, és az NSZK első vagy második legfontosabb külkereskedelmi partnere Dél-Af­­rikának. (Tanjug)

Next